Ácsteszér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020 (II.11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2020. 02. 11

Ácsteszér Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020 (II.11.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2020. 02. 11

Ácsteszér Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörben eljáró állami főépítész hatáskörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Ácsteszér község közigazgatási területén az épített és táji környezet megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:

a) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

b) Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.

II. Fejezet

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

3. Helyi védett értékek

3. § A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett területi és egyedi védett értékek 1. és 2. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése; különösen az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése és a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi közművelődésben, helytörténeti ismeretterjesztésben való megjelenítése.

4. A helyi védelem fajtái

4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) Az Önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott területeket, melyek utcaképi, illetve területi védelemként értelmezendőek.

(3) Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján vagy hivatalból kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan. Az egyedi védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére vonatkozik a védettség függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánítása, vagy annak megszüntetése az Eljr. 23/B. § (1) bekezdés szerinti értékvizsgálaton alapul.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(4) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén a körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, fotók);

d) a kezdeményezés indoklását.

(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát és haszonélvezőjét,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírrététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét,

b) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészét

c) a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Földügyi Osztályát,

d) az illetékes építésügyi hatóságot,

e) az érdekelt közműveket,

f) a kezdeményezőt,

(7) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza az Eljr. 23/D. § által meghatározott adatokon túl a védett érték:

a) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés számát,

b) helyszínrajzot vagy térképmásolatot,

c) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedéseket.

(8) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

III. Fejezet

TÁMOGATÁSI RENDSZER

6. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

6. § (1) Az Önkormányzat a védett lakóépületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását támogatással segítheti, melynek előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(2) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni, melynek részletes szabályait a Képviselő-testület az illetékes bizottság javaslatára alkotja meg.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM

7. A településre vonatkozó általános területi követelmények

7. § (1) A község közigazgatási területén két vagy többszintes tetőterű épület nem létesíthető.

(2) Pavilon és ideiglenes jellegű létesítmény: mobil elárusítóhely – időszaki önkormányzati társadalmi rendezvény helyszíne kivételével - nem létesíthető.

(3) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(4) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.

8. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

8. § (1) Ácsteszér teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági besorolású területek.

(2) A település településközponti területén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.

(3) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezési szerint a csapadékvíz elvezetésénél a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést korszerűsíteni kell, ezért az utak korszerűsítését zárt csapadékvíz-elvezetési rendszerrel kell tervezni és megvalósítani. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn.

(4) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia -ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját végezni

a) burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor földkábeles elhelyezéssel;

b) burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos föld feletti vezetéssel lehet.

c) meglévő hálózatnál - indokolt esetben az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására - a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezeték közös egyoldali oszlopsorra fektetéssel, amelyre a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők – tervezhetők és kivitelezhetők.

(5) Településképi szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell elhelyezni.

(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön.

9. Reklámokra vonatkozó előírások

9. § (1) Ácsteszér község teljes közigazgatási területén kizárólag a Tvtv. és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rr.), valamint e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település településközponti területén az alábbi feltételekkel:

a) közterületen reklám közzétételére utcabútor,

b) a közművelődési célú hirdetőtábla használható.

(2) Reklámok elhelyezése

a) a közterületeken utcabútoron elhelyezett reklám:

aa) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,

ab) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb.

b) a reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.

c) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

ca) nem rozsdásodó;

cb) állékony;

cc) könnyen karbantartható kialakítás alkalmazható.

(3) Ácsteszér község belterületén tilos

a) szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetményt (megállító táblát) a gyalogosforgalmat zavaró módon elhelyezni;

b) szolgáltatás igénybevételére invitáló reklámcélú hirdetményt (megállító táblát) közterületi zöldfelületen elhelyezni;

c) reklámhordozó személyi szolgáltatást végezni.

(4) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezhető, évente összesen 12 naptári hét időszakra.

10. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák elhelyezése

10. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban;

b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a;

c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak;

d) vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(2) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.

11. Növényzet telepítése

11. § (1) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet az 1. függelékben ajánlott fajtákkal.

(2) Inváziós fafajták a 2. függelékben felsoroltak nem telepíthetők.

12. A helyi területi védelem - területi építészeti követelmények

12. § (1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.

13. A helyi területi védelem - egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:

a) hullámpala,

b) bitumenes lemezfedés,

c) műanyag hullámlemez,

d) bitumenes hullámlemez

e) kezeletlen felületű fémlemez.

(2) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű és anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos méretű, színű fedéssel lehetséges. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.

(3) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezése megengedett. Az utcai homlokzaton erkély nem építhető.

14. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó építészeti követelmények

14. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztetheti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatja. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható el.

(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. Helyi védelemmel érintett építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást az eredeti helyén kell bemutatni.

(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.

(6) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

(7) Helyi egyedi védettségű építmény telkén az értékes táj- és kertépítészeti alkotások (kerítés, támfal, tereplépcső, kerti pavilon, medence filagória, stb.) megőrzendők; az értékes növényállomány megtartandó. Új kertépítészeti kialakítás során a helyi egyedi védettségű építmény kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokat kell alkalmazni.

15. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

15. § (1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki Ácsteszér község teljes közigazgatási területét az 1. mellékletben lehatárolt helyi területi védelem alatt álló területek, valamint a mezőgazdasági táji karakterű meghatározó területek (jellemzően nem beépített, tájba illeszkedő művelt földterületek, Má, Mk, vizek területe, környezete, V) kivételével.

(2) Lakóterületen kerti építmény, egyéb melléképítmény kezeletlen felületű fém és rikító színű műanyagszerkezet nem lehet.

(3) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.

16. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

16. § (1) Az épületek színezése során pasztellszínek alkalmazhatók a környező beépítés színeivel összhangban.

(2) Kialakult beépítésű területeken új épületek a szűkebb környezet karakteréhez nem illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával nem helyezhetők el. Anyaghasználat, homlokzati színválasztás a meglévő építészeti értékektől eltérő nem lehet. A magastetők tetőhéjalásnál műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez, valamint rikító, kirívó színek (pl.: meggyvörös, kék, zöld) nem alkalmazhatók.

(3) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(4) Égéstermék közterületről látható homlokzaton történő kivezetése nem megengedett.

(5) Bitumenes, vagy műanyag hullámlemez burkolat nem alkalmazható a homlokzatokon.

(6) Trapézlemez burkolat és tető nem létesíthető.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

17. Településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció

17. § (1) Településképi tájékoztatás és konzultáció bármikor kérhető. Településképi szakmai konzultáció kötelező a település teljes közigazgatási területén minden egyszerű bejelentéses ügyekben, építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve az építési engedélyezési eljárásokat és a településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.

(2) A településképi szakmai konzultációt a települési főépítész (továbbiakban: főépítész) látja el, akadályoztatása esetén a polgármester végzi el a feladatot.

(3) A kötelező településképi szakmai konzultációhoz a 3. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció vázlatterv szintű építészeti-műszaki tervdokumentáció a bemutatást segítő alábbi munkarészekkel:

a) fotódokumentáció a tervezési területről,

b) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

c) látványterv, vagy modellfotó.

(4) A konzultációról készült emlékeztetőben rögzített állásfoglalás, javaslat a településképi kötelezés és bírság megállapítása során is figyelembe vehető.

18. Településképi véleményezési eljárás

18. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az Eljr. 26. § (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(2) A polgármester a véleményét az (1) bekezdésben felsorolt estekben az Eljr. 26. § (3) szerinti szempontok alapján a 26/A. §-ban meghatározott dokumentáció és eljárásrend alapján alakítja ki.

19. Településképi bejelentési eljárás

19. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan, valamint a 8. § (1) bekezdésben meghatározó területeken és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 4. 5. 6. 9. 11. 13. 21. 22. 23. pontokban foglalt tevékenységek;

b) utcafronti kerítés építése, átalakítása esetében;

c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,

d) a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

(3) Amennyiben a tevékenység megfelel az Eljr. 26/C. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatban dönt, illetve az Ákr.-ben biztosított jogszerű hallgatásával él.

(4) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Ácsteszér Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén 60 napon belül hozza meg.

(5) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 4. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően – az Eljr. 26/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a legalább 2 m2 felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, vagy látványtervet, fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is.

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGSZEGÉSÉNEK ESETEI ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI

20. Településképi kötelezés és bírság

20. § (1) Önkormányzati településképi eljárás lefolytatása szükséges, különösen:

a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;

b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben azok felújításakor kialakításuk nem felel meg településképi előírásoknak, nem illeszkednek a megváltozott környezetükhöz;

c) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

ca) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,

cb) egységes megjelenésének biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul. Amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva figyelmeztetést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 90 napon belüli megszüntetésére.

(3) A figyelmeztetés eredménytelensége esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva településképi kötelezést ad ki településképi bírság kiszabásával és határidő kiszabásával. Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tesz eleget a megadott határidőig, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(4) A településképi bírság mértéke

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30 000 - 100 000 Ft között,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén100 000 - 200 000 Ft között,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(5) A településképi bírság adók módjára behajtható.

(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Hatályba léptető rendelkezés

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 3/2020. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK
Helyi védett utcakép:
Táncsics Mihály utca és a Petőfi Sándor utca a belterületi határig terjedően; valamint a Kossuth Lajos utca a 3675/19 út bekötéstől a belterületi határig.
null
Helyi védett terület:
A település központja, a műemlék templom környezete.
null

2. melléklet a 3/2020. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEK (LAKÓHÁZAK/INTÉZMÉNYEK)
(az egyedi helyi védett értékek a HÉSZ alapján kerültek átvételre)
Helyi védett épületek

Megnevezés

Hrsz

Lakóépület (1855)

Táncsics Mihály utca 23.

3. melléklet a 3/2020. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. r. 25. §-a alapján.
Alulírott építtető _______________________________________ (név) kérem a ____________________________________________________________________ (építési tevékenység helye) ___________________________________________ (építési tevékenység megnevezése) településképi szakmai konzultációról szóló emlékeztető kiadását.

Építtető adatai

Tervező adatai

Építtető neve:

Tervező neve:

Címe:

Postai címe:

Tel/fax:

Tel/fax:

E-mail cím:

E-mail cím:

Kapcsolattartó neve:

Tervezői jogosultság száma:

Postai címe:

Tervező szervezet neve:

Tel/fax:

E-mail cím:

Építési tevékenység adatai

Építési tevékenység helyszíne (cím):

Helyrajzi száma:

Építési tevékenység megnevezése:

ÉTDR azonosító:
Dátum: Aláírás:

4. melléklet a 3/2020. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS IRÁNTI KÉRELEM
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. r. 26/B. §-a alapján.
Alulírott _______________________________________ (név) kérem a _________________
____________________________________________________ (építés tevékenység helye) ___________________________________________ (építési tevékenység megnevezése) építési tevékenységhez településképi bejelentési eljárás lefolytatását.

Bejelentő adatai

Tervező adatai

Bejelentő neve:

Tervező neve:

Lakcíme/Székhelye:

Postai címe:

Tel/fax:

Tel/fax:

E-mail cím:

E-mail cím:

Kapcsolattartó1 neve:

Tervezői jogosultság száma:

Postai címe:

Tervező szervezet neve:

Tel/fax:

E-mail cím:

Építési tevékenység/Reklámelhelyezés/Rendeltetésváltozás adatai

Építési tevékenység helyszíne (cím):

Helyrajzi száma:

Építési tevékenység megnevezése:

Építési tevékenység elvégzésének időtartama:

Rendeltetésváltozás megvalósításának időtartama:

Reklámelhelyezés (a megfelelő aláhúzandó)

állandó

ideiglenes

Ideiglenes reklámelhelyezés esetén időtartam:

Dátum: Aláírás:
A kérelem hiányos kitöltése esetén a Korm. r. 26/C. § b) pontja alapján a polgármester a tervezett építési tevékenységet megtiltja. 1: Amennyiben nem az építtető jár el.

1. függelék a 3/2020. (II. 11.) önkormányzati rendelethez a 3/2020. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

TELEPÍTÉSRE AJÁNLOTT NÖVÉNYFAJOK
Őshonos fafajok

Tudományos név

Magyar név

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Acer tataricum

tatár juhar

Betula pendula

közönséges nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris

Malus sylvestris

vadalma

Populus nigra

fekete nyár

Populus termula

rezgő nyár

Prunus avium

madárcseresznye

Prunus padus

zselnicemeggy

Pyrus pyraster

vadkörte

Quercus cerris

csertölgy

Quercus petraea

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur

kocsányos tölgy

Salix alba

fehér fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

Tilia cordata

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos

nagylevelű hárs

Ulmus glabra

hegyi szil

Ulmus laevis

vénicszil

Ulmus minor

mezei szil

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Őshonos cserjefajok

Tudományos név

Magyar név

Berberis vulgaris

közönséges borbolya

Cerasus fruticosa

csepleszmeggy

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Coryllus avellana

közönséges mogyoró

Cotinus coggygria

cserszömörce

Cotoneaster niger

fekete madárbirs

Crataegus laevigata

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Hedera helix

közönséges borostyán

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Lonicera xy
losteum

ükörke lonc

Prunus spinosa

kökény

Prunus tenella

törpemandula

Rosa canina

gyepűrózsa

Rosa pimpinellifolia

jajrózsa

Rubus caesius

hamvas szeder

Salix cinerea

rekettyefűz

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

Vinca minor

kis télizöld meténg

Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok

Tudományos név

Magyar név

Acer ginnala

tűzvörös juhar

Aesculus carnea

vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

vadgesztenye

Catalpa bignonioides

szivarfa

Colutea arborescens

sárga borsófa

Corylus colurna

törökmogyoró

Ginkgo biloba

páfrányfenyő

Laburnum anagyroides

közönséges aranyeső

Liriodendron tulipifera

tulipánfa

Malus baccata

díszalma

Platanus × acerifolia

közönséges platán

Prunus × cistena

vérszilva

Salix caprea

kecskefűz

Sophora japonica

japánakác

Sorbus rotundifolia

kereklevelű berkenye

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Tilia tomentosa

ezüsthárs

Prunus fruticosa

csepleszmeggy

Prunus serrulata

díszcseresznye

Út menti sorfának alkalmas, a települési környezetben megszokott, de a vegetációban tájidegen fajok, fajták
Kis fák:

Tudományos név

Magyar név

Acer platanoides ’Globosum’

gömbjuhar

Catalpa bignonioides ’Nana’

gömbszivarfa

Fraxinus ornus

virágos kőris

Fraxinus ornus ’Mecsek’

gömbkőris

Koelreuteria paniculata

csörgőfa

Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’

gömbakác

Közepes és nagy fák (12 m felett):

Tudományos név

Magyar név

Corylus colurna

törökmogyoró

Liriodendron tulipifera

tulipánfa

Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!)

platán

Robinia pseudoacacia

akác

Tilia cordata és fajtái

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos és fajtái

nagylevelű hárs

Tilia tomentosa és fajtái

ezüst hárs

Tilia americana és fajtái

amerikai hárs

Tilia euchlora és fajtái

krími hárs

2. függelék a 3/2020. (II. 11.) önkormányzati rendelethez a 3/2020. (II. 11.) önkormányzati rendelethez

NEM ÜLTETHETŐ FÁS SZÁRÚ NÖVÉNYEK

Tudományos név

Magyar név

Padus serotina

Kései meggy

Ailanthus altissima

Mirigyes bálványfa (ecetfa)

Amorpha fruticosa

Cserjés gyalogakác

Fallopian sp.

Japán keserűfű

Solidago canadensis

Kanadai aranyvessző

Asclepias syriaca

Selyemkóró

Fallopian aubertii

Kínai tatáriszalag