Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2010. (VI.24.) önkormányzati rendelete

az építményadóról

Hatályos: 2017. 10. 09- 2017. 12. 30

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:



A rendelet hatálya

1. §


Adóköteles a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény).


Tárgyi adómentesség

2. §


(1)[1]    Mentes az adó alól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. §-ában felsoroltakon túl:

  1. [2] a magánszemély tulajdonában lévő lakás kizárólag azon helyiségei, melyek a lakhatás feltételeit biztosítják,
  2. a magánszemély tulajdonában lévő üdülő,
  3. [3]a magánszemély tulajdonában, társasház közös tulajdonában, lakásszövetkezet  tulajdonában lévő gépjárműtároló, kivéve, ha annak bármilyen módon történő hasznosításából a tulajdonosnak jövedelme, bevétele származik,
  4. az elsődlegesen lakhatás céljából alapított társasház közös tulajdonában, illetve lakásszövetkezet tulajdonában lévő építmény, ha bérbeadással, vagy egyéb módon nem hasznosítja, illetve abból nem jut bevételhez,

e)         az ingatlan-nyilvántartás szerint légópince megnevezésű építmény, építményrész.


Az adó mértéke

3. § [4]



(1)     Az adó mértéke az építmény adókötelezettség alá eső minden m2-re után:

a)[5] az ingatlan-nyilvántartás szerint belterületen fekvő építmény vonatkozásában:

              aa)    0 -  20  m 2   hasznos alapterületű építmény esetén   0 Ft/év,

                   ab)   21 – 50 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 600 Ft/év,

ac)  51 – 100 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 700 Ft/év,

ad)  101 – 500 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 800 Ft/év,

ae)  501 – 10000 m2 hasznos alapterületű építmény esetén 1.200 Ft/év,

af)            10000 m2 feletti hasznos alapterületű építmény esetén 1.500 Ft/év.


b)      az ingatlan-nyilvántartás szerint külterületen fekvő építmény vonatkozásában:
400,- Ft/év.


(2)     Az építményadó mértékének kiszámításánál adótárgyanként az egy helyrajzi számon lévő lakás, illetve az egy helyrajzi számon lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész összesített adóköteles hasznos alapterületét kell az adó alapjának tekinteni.



Az adó bevallása, megállapítása, megfizetése és ellenőrzése

4. § [6]



(1)     Az építményadóról a bevallást az adóév január 15-ig kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.


(2)     Az építményadó fizetési kötelezettség keletkezéséről, változásáról és megszűnéséről az előírt formanyomtatványon kell bevallást tenni, mely e rendelet 1. függelékét képezi. Az építményadó alanya mentesül a bevallási kötelezettség alól abban az esetben, ha e rendelet alapján adófizetési kötelezettség nem terheli.


(3)     Az építményadót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg.


(4)     Az önkormányzati adóhatóság által év közben megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.


(5)     Az önkormányzati adóhatóság rendszeresen ellenőrizheti az adózókat. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.



Záró rendelkezések

5. §


  1. E rendelet 2010. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatnak az építményadóról szóló 37/2007. (XII. 21.) rendelete.


(1a)[7]  E rendelet alkalmazásában:

a) engedélyköteles tevékenység: jegyző, Kormányhivatal, vagy bármely hatóság felé jogszabály által előírt engedély vagy bejelentési kötelezettség mellett végezhető tevékenység.


b)[8] Lakhatás feltételeit biztosító helyiség: jogcímtől függetlenül, a mindennapi élet folytatására alkalmas olyan helyiség, amely egy természetes személy szokásos életviteléhez szükséges funkciókat tölt be (úgymint étkezés, főzés, mosás, családi élet szervezése, alvás, közüzemi szolgáltatások igénybevétele, stb.).


c) Elsődlegesen lakhatás céljából alapított társasház: az a társasház, amit a társasház alapításról való döntés meghozatalát követően azzal a céllal alapítanak meg, hogy a társasház alapítást követően legalább 2 darab külön tulajdonként bejegyezhető lakás jöjjön létre, és ezt az állapotot a társasház jogi létéig folyamatosan, változtatás nélkül fenn is tartják.”




(2)     Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.




Ancsin László

jegyző

Kovács Péter

polgármester


Általános indokolás


A települési önkormányzatok alapvető feladata – a helyi közügyek irányítása mellett – a helyi közszolgáltatások biztosítása. Az önkormányzati autonómia megteremtésének alapvető feltétele az önálló gazdálkodás. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adó. Az Országgyűlés megalkotta a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt, mely a települési önkormányzatok számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására.


Részletes indokolás

1. §-hoz:  A rendelet hatályát határozza meg.

2. §-hoz:  A tárgyi adómentességre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

3. §-hoz:  Az építményadó mértékét állapítja meg.

4. §-hoz:  Az adó bevallására, megállapítására, megfizetésének módjára és az ellenőrzésre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

5. §-hoz:  Záró rendelkezéseket tartalmaz.

[1]

Módosította: 31/2015. (XI. 23.) 1. §

[2]

Módosította: 21/2017. (IX. 26.) 1. §

[3]

Módosította: 21/2017. (IX. 26.) 2. §

[4]

Módosította: 31/2015. (XI. 23.) 2. §

[5]

Módosította: 21/2017. (IX. 26.) 3. §

[6]

Módosította: 31/2015. (XI. 23.) 3. §

[7]

Rendeletbe iktatta: 31/2015. (XI. 23.) 4. §

[8]

Rendeletbe iktatta: 21/2017. (IX. 26.) 4. §

Mellékletek