Ivád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (III.7.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezésről
Hatályos: 2015. 03. 08- 2023. 03. 31Ivád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (III.7.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezésről1
Ivád Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 1. pontjában, illetve a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján, - a Ttv. végrehajtására kiadott 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ter.) rendelkezéseire figyelemmel, - a Mötv. 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytakat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.
(2) A tisztességes temetéshez való jog bármely megkülönböztetésre tekintet nélkül mindenkit megillet.
(3) A temetés módja lehet világi és egyházi.
(4) Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urnákat – a 30. § (2) bekezdésben írt kivételtől eltekintve – ugyancsak a temetőben szabad elhelyezni.
2. § (1) Jelen rendelet hatálya az Ivád község közigazgatási területén működő köztemetőre – ide értve a jövőben létesülő temető(ke)t is-, valamint az ezek fenntartásával és a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.
(2) Ivád község közigazgatási területén – jelen rendelet megalkotásakor működő temető: az ivádi 27/1 hrsz alatti ingatlanon működő köztemető.
(3) Új temetőt létesíteni csak e rendeletben szabályok betartásával lehet.
3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak,
b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti,
c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban templom-kertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál,
d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól,
e) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla,
f) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
g) szociális temetés: a Ttv. 3. § j) pontjában meghatározott temetés.
4. § (1) A temető tulajdonosa köteles a temető fenntartásáról továbbá üzemeltetéséről saját maga vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szervezet útján gondoskodni.
(2) A temető tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítéséről, kialakításáról. Köteles továbbá szabályzatot készíteni a temető használatának rendjéről.
(3) Amennyiben a jelen rendelet hatálybalépését követően valamely más szervezet temetőt létesít, úgy a temető fenntartásával, üzemeltetésével járó feladatokról a temető tulajdonosa köteles gondoskodni.
5. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a jegyző ellenőrzi. Ennek keretében:
a) a temető fenntartóját és üzemeltetőjét felhívhatja a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására;
b) a jogszabályokban foglalt szabályok megszegőivel szemben eljárást folytathat le, vagy eljárás lefolytatását kezdeményezheti;
c) ellenőrzi a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben foglaltak betartását. Szükség esetén kezdeményezheti a közszolgáltatási szerződés felmondását.
(2) A temetkezési szolgáltató székhelye szerint illetékes járási hivatal a köztemetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.
A KÖZTEMETŐ FENNTARTÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE
6. § (1) A köztemető üzemeltetéséről az önkormányzat maga, vagy az általa megbízott gazdasági szervezet, egyéni vállalkozó útján gondoskodik.
(2) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselőtestület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
7. § (1) A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:
a) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit;
c) megállapítja a temetőlátogatók kegyeletgyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;
d) biztosítja a ravatalozó, boncoló helyiség-csoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását és működteti azokat;
e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását, zárását;
f) vezeti és megőrzi a nyilvántartó könyveket;
g) tájékoztatja a temetőlátogatókat;
h) kijelöli a temetési helyeket;
i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztán tartását, az utak karbantartását, síkosságmentesítését és a hóeltakarítást;
j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;
k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
l) összehangolja a temetéseket;
m) gondoskodik az ügyfélfogadásról;
n) gondoskodik arról, hogy a szociális temetés lebonyolításában részt vevők megismerhessék a temetéssel összefüggő munkavédelmi, közegészségügyi, járványügyi szabályokat;
o) ellenőrzi szociális temetés esetén a személyes közreműködést végzők temetőben végzett tevékenységét, különösen a szociális temetési helyek elhelyezésére, méretezésére vonatkozó előírások betartását; és
p) szociális temetés esetén biztosítja a sírhely kiásásához, a koporsó leengedéséhez és a betemetéshez szükséges eszközöket.
(2) A temető körbekerített és biztosítani kell, hogy temetőbe való be- és kijárás a kapukon keresztül történjen. Biztosítani kell, hogy a temető átjárás céljára ne szolgáljon.
(3) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.
(4) A szociális temetésre vonatkozó szabályokat a Ttv. 24/A-24/C. §-ok tartalmazzák.
8. § (1) A köztemető területe – ideértve a parcellákat és sírhelyeket is – és létesítményei feletti rendelkezési jog még ideiglenesen sem adható át, használatukra bérleti szerződés sem köthető.
(2) A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.
(3) Köztemető fenntartására irányuló tevékenységet csak a köztemető üzemeltetője végezhet. Annak során az önkormányzat megbízásából jár el, képviseli érdekeit, együttműködik más szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.
(4) Biztosítania kell, hogy az egyéb temetkezési szolgáltatók azonos eséllyel vállalkozhassanak.
(5) A köztemető üzemeltetője megbízás alapján jogosult a sírok ápolására, díszítésére vállalkozni.
(6) A temetőben elhelyezett sírok síremlékek, tárgyak tekintetében őrzési illetve kártérítési felelősség sem az önkormányzatot, sem az üzemeltetőt nem terheli.
9. § Az üzemeltetőt a temetkezésekkel kapcsolatos tevékenysége ellátásáért (nyilvántartás vezetése, sírkijelölés, felügyelet stb.), valamint a létesítmények és eszközök biztosításáért – a szolgáltatást igénybe vevőktől – díjazás nem illeti meg.
A KÖZTEMETŐ RENDJE
10. § (1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:
a) A temetőt április l-től szeptember 30-ig: reggel 6 órától este 22 óráig, egyébként reggel 8 órától este 18 óráig kell nyitva tartani. Ettől eltérni csak a „halottak napja” körüli időszakban lehet.
b) A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.
c) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb.) helyezhetők el. Szemetet kizárólag az arra kijelölt helyen szabad letenni.
d) A temetőn belüli úthálózatot – gépjárművel is – járható állapotban kell tartani.
e) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve súlyos mozgássérültet szállító járművel, a temetkezési tevékenységben részt vevő járművel. Az üzemeltető térítés ellenében a munkavégzés céljából behajtó járműveknek behajtási engedélyt adhat.
f) A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladékgyűjtő-hely kijelölésével kell gondoskodni. A keletkezett szemét elszállíttatásáról legalább havonta gondoskodni kell.
g) A temetőben – legalább 150 méterenként, a vízelvezető rendszer kiépítése mellett, vízvételi lehetőséget – kell biztosítani.
h) A temető területén, 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat. Az általa okozott károkért a felügyelő tartozik felelősséggel.
i) A temetőben gyertyát, vagy mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest meggyújtotta.
j) A temetőbe állatokat bevinni tilos.
k) A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez – a sírgondozás kivételével – a temető üzemeltetője adhat engedélyt.
l) Fát, cserjét, a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra vagy attól max. 30 cm távolságra ültetett az az örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb l,5 m-nél, és átmérője nem több 0,6 m-nél. A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíthatja és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben, érvényesíttetheti.
11. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát – kivéve a sírok gondozását – be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.
(2) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.
(3) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.
(4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.
A TEMETKEZÉSI HELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
12. § (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselőtestület hagyja jóvá. A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.
(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni. Külön sírhelytáblát kell kijelölni a felnőttek, a 10 év alatti gyermekek, halvaszületettek és elvetélt magzatok, továbbá a csonkolt testrészek eltemetésére. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.
(3) A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.
(4) A temető beépítési előírásait az Ivád Község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatról szóló 6/2003. (II. 12.) önkormányzati rendelete tartalmazza.
13. § (1) Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.
(2) Temetkezésre használt helyek:
A temetési helyek méretei
14. § (1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:
a) egyes sír mérete: hossza 2,1 m, szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 méter,
b) kettős sír mérete: hossza 2,1 m, szélessége 1,9 m, mélysége legalább 2 méter,
c) sírboltok mérete: - kétszemélyes hossza 2,7 m, szélessége 2,6 m mélysége 2,3 m,
d) további személyek temetése esetén a szélesség 0,6 m-el, a mélység 0,3 m-el nő,
e) gyermeksír 1,3 x 0,60 m mélysége 0,6-2,5 méterig terjedhet.
f) A sírok egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m. A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni. A sírgödröt kifalazni tilos. Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m mélyre kell kerülnie.
(2) A kolumbáriumban az urnák tárolása 30 x 30 x 45 cm-es belméretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.
(3) Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 1 méter.
(4) A díszsírhely egyes sírhely 2,5 m x 1 m, 2,2 méterre mélyített, hogy a későbbi rátemetés lehetséges legyen.
(5) A hamvszóró parcella mérete: 3 x 4 m, mélysége 0,6 m.
15. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.
(2) A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos.
(3) A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.
(4) A temetési helyek megjelölésekor a Ter. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
A TEMETÉSI HELYEK HASZNÁLATI IDEJE ÉS DÍJA
16. § (1) A temetési hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.
(2) A sírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év.)
(4) Az urnafülkék, urnasírhelyek használata 25 évre terjed. (Urnasírbolt esetén 25 év.)
17. § (1) A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni.
(2) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető vagy az általa megbízott, az újraváltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.
(3) Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.
(4) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó – a használati idő lejárta előtt – a holttest maradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben, vagy másik köztemetőben levő új sírba helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.
(5) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra lehet értékesíteni, ha az üzemeltető hat hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a temetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.
18. § (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.
(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.
19. § (1) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztette.
(2) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései az irányadók. Ha a rendelkezésre jogosult erről – e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor – nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére. Ha a felhívásra a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenes ági rokonai és azok házastársai, valamint azok oldalági rokonai és azok házastársai temethetők el.
(3) Amennyiben a temetés az előző bekezdésben foglaltak alapján történik, és azt később a rendelkezni jogosult kifogásolja, sem a temető tulajdonosa sem üzemeltetője kártérítéssel nem tartozik.
(4) Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a temető üzemeltetőjének értesítése és az alábbi a kegyeleti szempontok betartása mellett:
a) korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett,
b) aknakriptában feltöltéssel elválaszthatók az új betemetések a korábbitól, azok névmegjelölésének meghagyása mellett,
c) a kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők.
(5) Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvait a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon, vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga az önkormányzaté.
KÖZTEMETŐ LEZÁRÁSA, MEGSZŰNTETÉSE
20. § (1) Ha a köztemető megtelik, vagy egyéb fontos körülmény azt megkívánja, a Képviselőtestület dönthet a temető lezárásáról.
(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.
(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.
21. § (1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a Képviselőtestület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszűntetéséről.
(2) A temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszűntetését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal a helyi és országos sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszűntetést megelőzően hat hónappal, a továbbiakban pedig két havonként történjenek. A hirdetményt az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, a temetőkapun, a ravatalozón, és az érintett temetőrészen ki kell függeszteni.
22. § (1) Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselőtestület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.
(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) a birtokába.
(3) A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.
(4) A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel – a temető fenntartójának előzetes bejelentése után – annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszűntetésére kerül sor.
23. § (1) A sír, vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének illetékes hivatala engedélyezheti.
(2) Temető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető, illetőleg bármely hozzátartozó részére megadható.
24. § (1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket, továbbá az ország, vagy Ivád község életében jelentős szerepet játszó személyiségek, sírhelyét (urnáját), síremlékét lebontani, felszámolni nem lehet, azok fenntartásáról, esetleges áthelyezéséről a Képviselőtestület gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti sírhely (urna), illetve síremlék megőrzésére javaslatot a település bármely polgára tehet. A döntés a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
A TEMETÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
25. § (1) Az elhunytat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halotthűtőbe kell szállítani.
(2) A kórházban vagy más egészségügyi intézményben elhunyt halott az intézmény hűtőjében is tárolható.
(3) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha
a) a halottvizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott,
b) a holttest hűtése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.
(4) Hamvasztásos temetés esetén a halottat – hűtése mellett – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.
26. § (1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.
(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább l órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.
(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet tartani. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.
(4) Légmentesen lezárva kell tartani a koporsót, ha az elhalt fertőző betegségben hunyt el. Biztosítani kell, hogy a koporsó közvetlen közelében se tartózkodjon senki.
(5) Egy koporsó csak egy holttest elhelyezésére szolgálhat.
(6) A koporsót a földbe helyezés előtt véglegesen le kell zárni.
(7) A temetést végző temetkezési vállalkozó köteles a ravatalozásra vonatkozó szabályokat megismerni és betartani.
27. § (1) Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével), vagy szétszórásával lehet.
(2) A halott szállítás, a temetések, az újratemetések, a sír- és urnanyitások során be kell tartani a Ter. vonatkozó szabályait.
28. § (1) Az elhaltakat általában – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a következő sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Indokolt esetben a temető üzemeltetője eltérően is rendelkezhet. lezárt sírhelytáblában lévő sírboltokba, vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is szabad temetni.
(2) Fertőző betegségben elhaltra csak a temetést követő egy év eltelte után szabad rátemetni.
(3) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.
A TEMETKEZÉSI TEVÉKENYSÉG
29. § (1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet.
(2) A temetkezési vállalkozók kötelesek együttműködni a szolgáltatás zavartalan lebonyolítása érdekében a temető üzemeltetőjével, az illetékes hatóságokkal, más szolgáltatókkal és érdekeltekkel. Az együttműködés területeit, szabályait, a vállalkozó által nyújtott szolgáltatások körét célszerű megállapodásban rögzíteni.
(3) A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halott szállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a sírgödör kialakítása, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.
(4) A temetkezési vállalkozóknak olyan magatartást kell tanúsítaniuk és üzletpolitikát kialakítaniuk, hogy a megrendelők igényét – adottságaiktól, lehetőségeiktől függően – teljes körűen kielégíthessék. Ennek érdekében:
a) folyamatosan álljanak rendelkezésre (ügyelet, ügyfélszolgálat útján),
b) rendkívüli szolgáltatást is vállaljanak (pl: baleset stb.),
c) készen álljanak helyettesítésre (vállalkozáson belül vagy más vállalkozó közreműködésével),
d) a szolgáltatás eszközeit tekintve megfelelő tartalékkal rendelkezzenek.
(5) A temetkezési szolgáltatókkal szembeni – egyéb – követelmények tekintetében a Ter. rendelkezései az irányadók.
(6) Nem minősül temetkezési szolgáltatásnak a szociális temetés során a hozzátartozó vagy az általa felkért személy által végzett a Ttv.-ben meghatározott temetkezési szolgáltatási elemek végzése.
30. § (1) A temetési szertartást a hozzátartozók kivételesen – a polgármester engedélyével – végezhetik el.
(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható – az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett.
A TEMETŐI KÖTELEZŐ NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE
31. § (1) A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla-, sírhely- és sírboltkönyvet köteles vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.
(2) A nyilvántartó könyvbe – minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával – az alábbi adatok kerülnek:
a) folyószám,
b) a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja,
c) az elhalt neve, leánykori neve, születési helye, legutolsó lakóhelyének címe, foglalkozása, az elhalálozás időpontja,
d) sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma,
e) az eltemettető neve, lakcíme,
f) síremlékre vonatkozó bejegyzések.
(3) A nyilvántartásba – az idő és hely megjelölésével – be kell vezetni, ha holttestmaradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre. A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell. A nyilvántartáshoz kell csatolni a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.
(4) A táblakönyvben az adott sírhelytáblán lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.
(5) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli – soronként is külön jelzett – sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.
(6) A sírbolt könyvbe az alábbi adatok kerülnek:
a) a (2) bekezdés szerinti adatok,
b) a sírbolt száma,
c) a sírbolt felett rendelkezni jogosul személy sírboltra vonatkozó rendelkezései.
(7) Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.
32. § (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemető(k) és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy(ek) betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.
(2) A temető nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § (1) A rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet 3. § g) pontja, 7. § (1) bekezdés p) pontja, és (4) bekezdése valamint a 29. § (6) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ivád Község Önkormányzat a temetőkről és a temetkezésről szóló 11/2002. (VIII.15.) önkormányzati rendelete.
Az önkormányzati rendeletet az Ivád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (III. 25.) önkormányzati rendelete 14. §-a hatályon kívül helyezte 2023. április 1. napjával.