Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2020. (X.7.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásáról és a települési hulladékgazdálkodásról

Hatályos: 2020. 11. 01- 2023. 06. 30

Fácánkert Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2020. (X.7.) önkormányzati rendelete

a köztisztaság fenntartásáról és a települési hulladékgazdálkodásról

Fácánkert Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában, 39. § (5) bekezdésében és 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 5. és 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Fácánkert község közigazgatási területére, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, a települési hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre, az inert hulladékra, a radioaktív hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

  • a) Ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő üres telek, épület és a hozzá tartozó telek.
  • b) Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója. Amennyiben az ingatlan a tulajdonosa és használója (birtokosa) között a felelősség kérdésében vita merül fel, úgy a rendelet alkalmazásában ingatlantulajdonos az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa.
  • c) Egyedül élő: az a személy, aki a lakóingatlanában egyedül él és oda más személy állandó jelleggel nincs bejelentkezve.
  • d) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára – szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása,
  • e) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró),
  • f) hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles,
  • g) Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket,
  • h) települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék, ezen belül:

1) háztartási hulladék: a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint nagydarabos hulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot,

2) vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek,

3) elkülönítetten gyűjtött hulladék: olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg szerint elkülönítve gyűjtenek, ide nem értve a vegyes hulladékot,

4) nagydarabos hulladék (lom): az ingatlantulajdonostól a közszolgáltató által nem rendszeres jelleggel átvett olyan hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja,

5) háztartási hulladékhoz hasonló szilárd hulladék. az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló,

i) biohulladék: a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer – és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék,

j) köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetve megbízás alapján a közterületek tisztán tartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége,

k) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztán tartása, fű nyírása, a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok nyesése (a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedés biztosításához elegendő mértékig), hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése,

l) ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez,

m) hulladékszállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása,

n) ürítési hely: az a közterületen lévő hely, ahol az edények gépjárműre való ürítése történik,

o) veszélyes hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék,

p) hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez,

q) csatlakozó közterület: az ingatlan falától, illetve határvonalától kiindulva a mellette (saroktelek esetén mindkét irányban) húzódó járda, a járda melletti zöldterület, a vízelvezető árok,

Síkosság-mentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló tevékenység.

3. Ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. § (1) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlan tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

  • a) a beépített, illetőleg beépítetlen telekingatlan tisztántartása és gyommentesítése, a növényzet rendszeres nyírása,
  • b) a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő (a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító) nyesése,
  • c) az ingatlanon belül vagy a közterületen elhelyezett hulladéktároló edény környezetének tisztántartása, rendszeres takarítása,
  • d) bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a tulajdonossal.

(2) Az ingatlantulajdonos közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

  • a) az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz (járda hiányában, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, valamint a gépkocsibejárók területét is) tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, fű (egyéb növényzet) rendszeres nyírása és gondozása, hó- és síkosság-mentesítése. Amennyiben a kapubejáróban nincs áteresz köteles annak beépítésére.
  • b) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, valamint az épületek alatti átjárók, árkádok tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, zöldsáv esetén fű (egyéb zöldnövényzet) rendszeres nyírása, hó- és síkosság-mentesítése.

4. § (1) Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:

  • a) az önkormányzat által fenntartott intézmények, azok csatlakozó közterületeinek tisztán tartása,
  • b) a rendelet 1. melléklete szerinti parkként fenntartott közterületek gondozása: virágok, cserjék ültetése és gondozása, fák ültetése, kivágása, gondozása, metszése, a zöldterületek fűnyírása, kaszálása,
  • c) az önkormányzati fenntartású belterületi utak, a rendelet 2. melléklete szerinti utcák járdái, lépcsők, közterületi parkolók, valamint ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és a kijelölt helyre történő elszállítása,
  • d) az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, azok folyamatos kiürítése, tisztántartása, javítása, pótlása,
  • e) a közforgalmú közlekedés céljára szolgáló autóbuszok megállóinak, járdaszigeteinek, váróhelyiségeinek tisztántartása,
  • f) önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon az illegális hulladéklerakók felszámolása a közszolgáltatás keretein kívül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat az önkormányzat látja el.

4. Síkosság-mentesítés és hóeltakarítás

5. § (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb.) folyamatosan síkosság-mentessé kell tenni.

(2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú (konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben környezetszennyezést kizáró módon történhet.

6. § (1) A hóeltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosság-mentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 6 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint útkereszteződésben elhelyezni tilos.

5. A kereskedelmi, a vendéglátó ipari, a szolgáltató egységek és elárusítóhelyek üzemeltetőinek kötelezettsége

7. § A szórakozóhelyek, vendéglátó ipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 m széles sávot figyelembe véve) az üzemeltető köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani.

  • 6. Építési és bontási területek tisztántartása

8. § (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület-használati engedély alapján lehet tárolni.

(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.

(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba eltakarítója köteles haladéktalanul eltakarítani.

  • 7. Anyagok, áruk szállítása

9. § (1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt, tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(3) A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztántartása érdekében úgy kell eljárjon, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.

(4) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

  • 8. Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

10. § (1) A közterületen elhullott állati tetemek elszállításáról, kóbor macskák, ebek befogásáról az önkormányzat gondoskodik.

(2) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(3) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.

(4) Szennyvizet, trágyalevet, egyéb szennyező vagy vegyi folyadékot, háztartási (konyhai) hulladékot a közterületre, árokba, csapadékcsatornába elvezetni, kiönteni tilos.

(5) A közterületi hulladékgyűjtőket háztartási vagy egyéb szilárd hulladék gyűjtésére használni nem szabad.

(6) Tilos közterületen gépjárművet mosni.

(7) Hirdetmény, plakát elhelyezése az önkormányzat tulajdonát képező hirdetőtáblákon lehetséges.

(8) Tilos a buszvárók falára bármilyen hirdetmény, plakát kihelyezése.

(9) Közterületen sétáltatott állat tulajdonosa köteles az állati ürüléket felszedni, azt közterületről eltávolítani.

(10) Tilos az ingatlanok előtti, melletti nyílt csapadékvíz-elvezető útárok betemetése. (11) A lakóházak védelme érdekében a kapubejárók alá beépítendő átereszek átmérője minimum 500-600 mm.

(12) Lakóházak előtt átereszen létesítendő kapubejáró maximális szélessége 10 méter lehet.

  • 9. A települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

11. § (1) Az önkormányzat a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást tart fenn a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére. Az önkormányzat a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Vertikál Nonprofit Zrt. és az Alisca Terra Nonprofit Kft. Konzorciuma végzi. Ennek körében a közszolgáltatás szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására jogosult.

A hulladék gyűjtését és szállítását a Konzorciumon belül az Alisca Terra Nonprofit Kft., mint szolgáltató, az ártalmatlanítást pedig a Vertikál Nonprofit Zrt., mint közszolgáltató végzi. A közszolgáltató gondoskodik a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű települési hulladék elhelyezéséről a Cikói Hulladékkezelő Központban történő ártalmatlanításáról.

(3) Az önkormányzat és a közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodik meg. A szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését és azonosító adatait, a közszolgáltatási szerződés tárgyát, a közszolgáltatás teljesítésének kezdő napját, a teljesítés helyét, a begyűjtésre vonatkozó szabályokat, a felek jogait és kötelezettségeit, a szerződés módosításának és felmondásának feltételeit, az irányadó jogszabályok megnevezését, polgári peres eljárás esetén a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróság megjelölését.

12. § (1) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a helyi közszolgáltatást. Az ingatlantulajdonosnak rendelkeznie kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározott űrtartalmú és darabszámú tárolóedénnyel, amelynek használata kötelező.

(2) A szervezett közszolgáltatást igénybevevők számára a szabványos tárolóedények használata kötelező. A tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével.

(3) Az érintett ingatlant igazoltan egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy ingatlanhasználó minimális tárolókapacitása 60 liter hetente. A 60 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a szerződés megkötése, melynek jogosultságát a Jegyző által kiadott igazolás útján az ingatlanhasználó a közszolgáltatónak bizonyítja. A kedvezmény csak egy ingatlan után vehető igénybe. Az ingatlantulajdonosnak a 60 literes hulladékgyűjtő edényzet igénybevétele iránti kérelméhez csatolnia kell azon jegyzői igazolást, amely tartalmazza azt, hogy mint természetes személy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja. A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése esetén a szerződő fél köteles azt haladéktalanul bejelenteni és a közszolgáltatási szerződés módosítását kezdeményezni. Amennyiben a szerződő fél a kedvezményre jogosító körülmény megszűnésének bejelentését elmulasztja, úgy a közszolgáltató jogosult a megszűnés napjától a tudomásszerzés napjáig a szerződő fél részére a hulladékszállítási díjat 110 literes edényre kiszámlázni. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges adatokat a közszolgáltató tartja nyilván. A nyilvántartott adatok ellenőrzését a közszolgáltató kérelmére a Tolnai Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Eltérő adat esetén a közszolgáltató a kedvezmény megadását megtagadja, illetve a kedvezményt megvonja.

(4) A tárolóedény beszerzéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. A tárolóedény a közszolgáltatótól – előzetes megrendelés alapján – megvásárolható vagy bérbe vehető. A bérbe adott tárolóedények felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét vagy a javítást a szabványosított tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

(5) A közszolgáltató a települési hulladékot hetente egy alkalommal köteles elszállítani. A szállítás módjáról és idejéről, valamint annak megváltoztatásáról a tulajdonost a közszolgáltató – a helyben szokásos módon – tájékoztatja.

13. § A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási jogviszony létrejön:

  • a) a közszolgáltatás első igénybevételével,
  • b) ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét igazolja,
  • c) a közszolgáltatási szerződés írásba foglalásával.

(2) A közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:

  • a) a szerződő felek megnevezése és azonosító adatai,
  • b) közszolgáltatást igénybe vevő természetes személy neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve, gazdálkodó szervezet esetén adószáma és számlavezető pénzintézete,
  • c) a közszolgáltatás igénybe vételének kezdő napja,
  • d) a teljesítés helye pontos cím szerint,
  • e) a tárolóedény űrtartalma és darabszáma,
  • f) a tárolóedény használati módja,
  • g) a közszolgáltatás díjának megfizetése,
  • h) a közszolgáltatás mértékét meghaladó esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
  • i) a szerződés felmondásának feltételei,
  • j) az irányadó jogszabályok meghatározása,
  • k) polgári peres eljárás esetén a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróság megjelölése.

14. § (1) Szüneteltethető az egyedi tárolóedényre vonatkozó közszolgáltatási jogviszony

  • a) azon ingatlanok esetében, amelyek legalább két hónap időtartamban senki sem tartózkodik és emiatt az ingatlanon hulladék sem keletkezik,
  • b) a gazdálkodó szervezet tevékenységét ténylegesen nem folytatja.

(2) A szünetelésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, legalább 15 nappal a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt. Az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási jogviszony szüneteltetését az ingatlan lakatlanságát igazoló jegyzői okirattal együtt kérelmezheti.

(3) A közszolgáltatási jogviszony szünetelésének legrövidebb időtartama egy hónap, leghosszabb időtartama egy év, mely időtartam – amennyiben a szünetelés feltételei változatlanul fennállnak – újabb egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés csak a tárgyhó első napjával kezdődhet és csak teljes hónapra vezető igénybe.

(4) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.

(5) Amennyiben a szünetelés időtartama alatt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását. Amennyiben az ingatlanban tartózkodnak és hulladék keletkezik, vagy tényleges tevékenységet végeznek, úgy a közszolgáltató jogosult a hulladékszállítási díjat azon időponttól, vagy a tudomásszerzéstől megfizettetni – az NHKV Zrt. felé való bejelentés által – az ingatlantulajdonossal.

10. Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

15. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni és ahhoz a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényt köteles biztosítani. Háztartási hulladékot felhalmozni nem szabad, azt az ingatlantulajdonosok a szállítási napokon a közszolgáltatónak kötelesek átadni.

(3) Az ingatlantulajdonos az eseti nagydarabos hulladékot a lakossági hulladékudvarba beszállíthatja, ahol személyi adatainak hitelt érdemlő igazolása mellett ingyenesen elhelyezheti. Ingyenes elhelyezésre az az ingatlantulajdonos jogosult, aki érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és nincs tartozása a közszolgáltató felé. A beszállított hulladék mennyiségéről a beszállító azonosításával a közszolgáltató nyilvántartást vezet.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemében bekövetkezett változást 8 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben az ingatlantulajdonos 8 napon belül nem jelenti be, úgy a változást a közszolgáltató a bejelentés napjától tartja nyilván

16. § (1) Az ingatlantulajdonos a tárolóedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő és tömörítő berendezést ne károsítsa. A közszolgáltatási szerződés hiánya nem mentesíti az ingatlantulajdonost a jogszabályban meghatározott kötelezettségétől, miszerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi. Az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási díjat fizet.

(2) Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a hulladék nem a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényben vagy más gyűjtőeszközben került kihelyezésre, illetve a gyűjtőeszköz vagy tárolóedény nincs ellátva a közszolgáltató általi matricával, valamint a kihelyezett tárolóedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel – az ingatlantulajdonosnak felróható okból – nem üríthető, vagy a tárolóedényben az (1) bekezdésben meghatározott anyagot, tárgyat helyeztek el, illetve az túltöltött, a kiürítést és a hulladék elszállítását jogosultak megtagadni. A kiürítés és a hulladék elszállításának megtagadásáról a közszolgáltató az ok feltüntetésével értesíti az ingatlantulajdonost. Az emiatt el nem szállított hulladék elszállításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

17. § A közszolgáltatás igénybevétele során az alábbi típusú szabványos tárolóedények választhatók:

  • a) 60 literes tárolóedény
  • b) 70 literes tárolóedény
  • c) 80 literes tárolóedény
  • d) 110 literes tárolóedény
  • e) 120 literes tárolóedény
  • f) 140 literes tárolóedény
  • g) 145 literes tárolóedény
  • h) 180 literes tárolóedény
  • i) 240 literes tárolóedény
  • j) 770 literes tárolóedény
  • k) 1100 literes tárolóedény
  • l) 70 literes – társaság emblémájával ellátott – zsák.

18. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a tárolóedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében vagy a kijelölt gyűjtőponton elhelyezni.

(2) Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a tárolóedények gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza.

(3) A tárolóedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

19. § (1) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról, javításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemeiben bekövetkezett változást 8 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben az ingatlantulajdonos 8 napon belül nem jelenti be, úgy a változást a közszolgáltató a bejelentés napjától tartja nyilván.

20. § (1) A települési hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződést a gazdálkodó szervezetek az önkormányzat közigazgatási területén azzal a közszolgáltatóval jogosultak és kötelesek megkötni, amellyel az önkormányzatnak érvényes közszolgáltatói szerződése van. A gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemeiben bekövetkezett változást 8 napon belül a közszolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben a gazdálkodó szervezet 8 napon belül nem jelenti be, úgy a változást a közszolgáltató a bejelentés napjától tartja nyilván. A szerződésmódosítás a közszolgáltatónál írásban vagy az ügyfélszolgálaton szóban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni. A választható szabványos tárolóedényekre vonatkozó szerződésmódosítással egyidejűleg a gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni a tárolóedény lecseréléséről.

(2) Ha gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást kötelezettsége ellenére sem veszi igénybe, a közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(3) A gazdálkodó szervezetek kötelesek a keletkezett települési hulladékaikat elkülönítetten gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni – kivéve, ha erre engedéllyel rendelkező átvevőnek adja át – függetlenül a végzett tevékenység jellegétől. A közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köthet (ideértendő a soron kívüli lomtalanítás, inert hulladék elszállítása, gazdálkodó szervezetek esetében: elkülönítetten gyűjtött hulladék-összetevők begyűjtése).

(4) Szünetel a szolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli szolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet tevékenységét két naptári hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja, és annak várható időtartamát előzetesen (legalább 15 nappal korábban) írásban (a közszolgáltató ügyfélszolgálatán leadott nyilatkozattal, faxon illetve levél formában) bejelenti a közszolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha a gazdálkodó szervezet a szüneteltetési időtartam lejárta előtt tevékenységét ismételten megkezdi, annak tényét legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak köteles bejelenteni.

(5) A jegyző a közszolgáltató adatszolgáltatásában nem szereplő gazdálkodó szervezeteket, mint ingatlantulajdonosokat évente ismétlődően nyilatkozat megtételére hívja fel. A jegyző átadja a közszolgáltatónak azon gazdálkodó szervezetek adatait, amelyek nyilatkozattételi kötelezettségüknek nem tettek eleget, a szolgáltatási szerződés megkötése érdekében.

  • 11. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei

21. § (1) A közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot a jelen rendeletben írt szabályok szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a szakmai környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni.

(2) Amennyiben a szállítási nap ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik és a közszolgáltató az ünnepnapon, illetve a munkaszüneti napon nem végzi el a szállítást, úgy a közszolgáltató köteles a hulladékszállítási kötelezettségéneki az ünnepnapot, illetve a munkaszüneti napot követő első munkanapon eleget tenni.

(3) Amennyiben a szállítás az ingatlantulajdonos hibájából marad el, akkor az elszállításra csak a következő szállítási napon kerül sor, kivéve, ha a tulajdonos a szállítást megrendeli, de ez esetben a közszolgáltató ezt külön díj felszámolásával végzi el.

(4) Amennyiben a közszolgáltatót a Ptk. szerint minősülő elháríthatatlan ok akadályozta közszolgáltatás ellátásában, úgy köteles azt az akadály elhárulását követő legrövidebb időn belül pótolni, a begyűjtés módosított napjáról a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni.

(5) A közszolgáltató jogosult a személyes adatok kezelésére a közszolgáltatás teljesítése érdekében. A személyes adat kezelése során a közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

22. § (1) A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal úgy végezni, hogy a hulladék se a szállító járműbe történő ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródhasson szét és környezetszennyezést ne idézzen elő.

(2) A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles javítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

23. § (1) A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság – szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül évente egy alkalommal, megrendelés alapján – gondoskodik. A házhoz menő lomtalanítás időpontját az ingatlantulajdonos és a szolgáltató egyezteti. A szolgáltatás igénybevételének módjára vonatkozó tájékoztatást a közszolgáltató adja, melynek feltételeit a közszolgáltató állapítja meg.

(2) A zöld hulladék a közszolgáltató által meghirdetett időszakban és módon, házhoz menő hulladékszállítás keretében kerül elszállításra.

12. A közszolgáltatás díja

24. § (1) Az ingatlantulajdonosok (magánszemélyek, intézmények stb.) a közszolgáltatásért díjat kötelesek fizetni. A közszolgáltatási díjat a kötelezettek a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt-nek (továbbiakban: Koordináló szerv) fizetik meg.

(2) A hulladékgazdálkodási díj megállapítására és szabályozására vonatkozó előírásokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 46-52. §-ai határozzák meg.

A közszolgáltatási díjról a Koordináló szerv negyedévente állít ki számlát, melyet az ingatlantulajdonos köteles megfizetni.

25. § (1) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az a kötelezett, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(2) A közszolgáltatás igénybevételéért díjfizetésre kötelezett ingatlantulajdonosokat terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. A Koordináló szerv a kiszámlázott és határidőre be nem fizetett közszolgáltatási díj behajtása érdekében intézkedik.

(3) A közszolgáltatót megillető díjhátralék magában foglalja a tőkét, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamatot, valamint a behajtás egyéb költségeit.

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 2020. november 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fácánkert Község Önkormányzatának a hulladékgazdálkodásról szóló 7/2019. (VIII.29.) számú rendelete.

(3) A rendelet kihirdetéséről – az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján – a jegyző gondoskodik.

Fácánkert, 2020. október 6.