1. § (1) A helyi rendelet hatálya kiterjed Ivád község közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

(2) E rendeletet kell alkalmazni:

3. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó) köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlanán kötelessége továbbá a rendszeres rovar- és rágcsáló irtásról való gondoskodás.

(3) A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az Önkormányzat az ingatlan tulajdonos, használó költségére elvégezheti.

(4) Az Önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül elszállítani.

(5) A háztartási hulladék elszállításáról az Önkormányzat gondoskodik a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 10/2015.(III.7.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: Hör.) meghatározottak szerint.

(6) Szelektív hulladékgyűjtésre a Hör.-ben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.

(7) A nem háztartási hulladékok, valamint vállalkozási tevékenységből származó hulladékok elszállításáról az arra jogosult szervezet révén a tulajdonos, használó, ill. üzemeltető köteles gondoskodni. Elégetésük tilos!

(8) Bármilyen háztartási, ipari hulladék vagy szemét elhelyezése csak arra kijelölt, hatóságilag engedélyezett hulladéklerakó telepen történhet.

(9) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodnia.

(10) A község közigazgatási területén meglévő engedéllyel rendelkező, veszélyes hulladék kezelésével foglalkozó (szennyvíziszap, veszélyes hulladékok) vállalkozó köteles lehetővé tenni a szakhatóságok rendszeres, illetve szúrópróbaszerű ellenőrzését. A meglévő engedélyek lejárta esetében annak meghosszabbítása csak teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat után, annak eredményétől függően kérelmezhető, Képviselőtestületi hozzájárulás mellett.

(11) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(12) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

4. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik a község közigazgatási területén a tulajdonában lévő:

(2) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, mely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza vagy állagát rontja.

(3) A piacon helyet használó köteles helyét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tisztán tartani, az aznapi árusítás során keletkezett szemetet gyűjtőben elhelyezni.

(4) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

(5) Tilos a közterületen üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek 3 napnál hosszabb ideig történő tárolása!

(6) Tilos állati tetemet közterületen elhagyni! A közterületen elhagyott állati tetem, állati ürülék ártalmatlanná tételéről az állat tulajdonosa köteles gondoskodni. Ha az elhagyott állati tetem tulajdonosa ismeretlen az Önkormányzat gondoskodik annak ártalmatlanításáról.

(7) Tilos közterületen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni!

5. § (1) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. Közintézmények esetében a fentiekről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni.

(2) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(3) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára az ingatlanáról kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(4) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként fel kell hinteni. Felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza. A járda és a közút síkosságmentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

6. § (1) Közintézményekben, üzemekben, vendéglátó-szórakozó helyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek előírásszerű tisztántartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó helyet kell fenntartani, szappant és kézszárításra alkalmas eszközt kell biztosítani.

(2) Az illemhelyek, latrinák gödrét szükség szerint kell üríteni, és annak anyagát elszállítani a szakhatóságok által előírt módon, az általuk kijelölt helyre.

7. § Az Önkormányzat évente egy alkalommal lomtalanítást szervez. A lomtalanítás idején a lakosság az igényének megfelelően minden olyan hulladékot - az építési törmelék, a veszélyes- és mérgező anyagok, valamint a gazdasági tevékenységből származó hulladékok kivételével -, melyek évközben a szeméttároló edényekben nem helyezhető el, a közzétett időpontokban, díjmentesen az Önkormányzat a közszolgáltatóval elszállíttatja.

8. § (1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, ill. rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

(2) A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.

9. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodnia az általa elfoglalt terület tisztán tartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és elhelyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az azt elhelyező köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

(8) A közterület használati díjáról a közterület használatáról szóló 8/2015. (III.7.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

10. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

11. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézbevételtől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

12. § (1) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kirándulóhelyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környezet levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról a 9/2015. (III.7.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

13. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

14. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

15. § (1) A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység végzése tilos.

(2) A település közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék (avar és kerti hulladék kivételével) engedély nélküli égetése. Az egyéb anyagokat (nád, tarló stb.) csak a jegyző előzetes engedélyével szabad égetés útján megsemmisíteni.

(3) Vonalas létesítmény (közút, töltés, árok, távvezeték stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

(4) A település belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz-, vagy gázolaj üzemű gépjármű motorját – kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit – 10 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad.

16. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

17. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Avart és kerti hulladékot csak telken és megfelelően kiválasztott tűzrakó helyen szabad égetni úgy, hogy az, az emberi egészséget és a környezetet ne kárósítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(3) Lábon álló növényzet, illetve tarló nyílt téri égetése tilos. (306/2010. Korm. rend. 27. § (3) bekezdés)

(4) A kerti művelésből keletkezett hulladékot égetés útján szeptember 1-től május 1-jéig keddi és csütörtöki napokon lehet 12.00 órától 16.00 óráig, derült égbolt és szélmentes idő esetén megsemmisíteni. Szeles időben, továbbá nyári évszakban (május 1-jétől augusztus 31-ig) hulladék égetése céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

(5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(6) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(7) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(8) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízinövényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.

(9) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

18. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

19. § (1) Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől (pl.: parlagfű, pázsitfüvek, ürömfélék) mentes gondozása (kasszálása, nyírása) a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. A parlagfű irtásáról folyamatosan, legkésőbb virágzás előtt az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A parlagfű elleni védekezést elmulasztóval szemben belterületen a jegyző - a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet alapján - közérdekű védekezést rendelhet el.

20. § A levegő védelmére vonatkozó szabályok megszegése esetén kiszabható levegőtisztaság-védelmi bírság mértékét a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

21. § (1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat (az Ivádi-patakot és annak mellékágait, továbbá a vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(2) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) - amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.

(3) Az Ivádi-patak és annak mellékágai, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén lévő partmenti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a patakhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik.

(4) Kijelölt vízmű védőterületen csak a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység folytatható.

(5) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni. Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni (szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni). Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

22. § (1) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni. Ivád ivóvíz közműhálózatába kapcsolt házi ivóvíz bekötéseket, a saját (egyedi) vízbeszerzéshez (ásott, fúrt kút) kapcsolt vezetékkel összekötni tilos.

(2) Kút létesítése esetén, házi vízszükségletek kielégítése céljából, amennyiben nem haladja meg a vízkivétel az évi 500 m³ vízmennyiséget, a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges. Az ÉVIZIG szakhatóság szerepét tölti be. Az eljárás lefolytatásáról és a beadandó kérelem mellékleteiről részletesen a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet intézkedik. A saját (egyedi) vízellátó rendszer vizének felhasználása, ivóvízként történő alkalmazása csak területileg illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv véleménye, engedélye alapján történhet. Az engedélyt, vélemény kérés előtt az egyedi vízellátó berendezés vizét az OTH (Országos Tisztiorvosi Hivatal) által feljogosított akkreditált laboratóriumban meg kell vizsgáltatni.

(3) Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.

(4) Az ivóvizet szolgáló kút, valamint a használt forrás környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztántartani és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vízét vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építésügyi jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.

23. § (1) Tilos a szennyvizet kilocsolni illetve kiszivattyúzni közterületre, vagy magánterületre.

(2) A közműpótló zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni. A szennyvizet csak a 3/2015. (II.25.) rendeletben meghatározott szolgáltató (vállalkozó) szállíthatja, a rendeletben meghatározott feltételekkel. Ez vonatkozik az e rendelet 6. § (2) bekezdése szerint űrgödrös árnyékszékek tisztítására is.

(3) Egyebekben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmével kapcsolatban, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.

24. § (1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) Kisüzemi mezőgazdasági területeken végzett vegyszeres kezeléseket táblán kell feltüntetni. A táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, “Vigyázat permetezve!” feliratot, a vegyszerrel történt permetezés és az élelmezésügyi várakozási idő napjainak számát.

(3) A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az Önkormányzat gondoskodik.

25. § (1) Tilos a közlekedési tiltótáblákkal jelzett közparkok területére gépkocsival behajtani és parkolni!

(2) Tilos az élő fára plakát kiragasztása és kiszegezése! Közterületen mérgező és allergén növények ültetése tilos! Az ilyen jellegű növények kivágásáról, kiirtásáról a közterületen az Önkormányzat gondoskodik.

(3) Tilos a közhasználatú, valamint a természetvédelmi területeken és az egyéb zöldterületen a hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása.

(4) A játszótereket és a hozzá tartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is használhatják. 6 éven aluli gyermek a játszóteret csak kísérő felügyeletében használhatja.

(5) Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni.

26. § (1) Tilos a fás szárú növények felületének – indokolatlan – megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása. A használó köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető részeinek (ágak), illetve származékainak (virágzat, termés, levél) összegyűjtéséről kivéve, ha a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.

(2) Közterületen lévő fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi. A jegyző fás szárú növény kivágására engedélyt csak abban az indokolt esetben ad, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el. A fakivágási engedélykérelem/bejelentés tartalmát a rendelet 2. melléklete tartalmazza. A közterületen történt fás szárú növény kivágását követően azt 1 éven belül pótolni szükséges.

(3) Egyebekben az erdőről és az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet és a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

27. § (1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(2) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető az OTÉK által meghatározott oldalon, a szomszédos telekhatáron a kerítést megépíteni és karbantartani.

(3) Amennyiben a szomszédos ingatlanon az épület oldalhatárra épült, a kerítés mellé telepített növények vágását úgy kell elvégezni, hogy azok a kerítéshez és az épülethez ne érjenek hozzá, a tető fölé lombkoronájuk ne nyúljon be.

(4) Sövény közvetlenül a kerítés mellé vagy helyett is telepíthető, de úgy kell gondozni, hogy ne nyúljon át a szomszédos ingatlanra.

(5) Tilos árasztással locsolni a szomszédos épület magasságában lévő olyan növényeket, amelyek az ingatlan határától 2 méteren belül vannak.

28. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

(2) Közterületen közmű létesítménybe (pl.árok) vagy közművezeték fölé, illetve alá e rendelet hatálya alá tartozó növény nem ültethető, kivéve ha a közművezeték biztonsági övezetét nem érinti és biztonságos működését, valamint karbantartását nem akadályozza.

(3) Közterületre elsősorban őshonos magyar fajtájú fákat (nem tájidegen) lehet ültetni.

(4) Közút mentén, a közút határától (gépjárműforgalomra alkalmas nyomvonalának határától) mért 2,0 méteres távolságon belül közlekedésbiztonsági okok miatt csak olyan növény telepíthető, mely a közlekedést és a közlekedés biztonságát nem zavarja. Zárt lombozatú növényzet (sövény, tuja) csak úgy telepíthető, hogy annak magassága a talajtól számítva a 0,70 métert nem éri el.

29. § (1) E rendelet zajvédelemre vonatkozó rendelkezései kiterjednek a módosított 12/1983 (V. 12.) MT rendelet melléklete szerinti, a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó szolgáltató üzemi létesítményekre illetve a község területén található hangosító berendezésekre.

(2) Vendéglátó-ipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. A maximális zajszint az engedélyezett üzemidőben a szomszédos ingatlan lakószobájában mérve nappal (6-22 óra) a 40 dB-t, éjjel (22-6 óra) a 30 dB-t nem lépheti túl.

(3) A közterületre irányuló hangszórás bármilyen hangosító berendezéssel - csak a jegyző előzetes engedélyével történhet.

30. § (1) A rendelet hatálybalépése után új létesítmény és meglevők tevékenységének módosítása esetén hangosító berendezést működtetni csak az építési engedélyben, illetve telephely engedélyben rögzített hatósági előírások betartásával lehet.

(2) A már meglévő és működő létesítmények és berendezések esetében is alkalmazni kell a rendeletben foglalt előírásokat.

(3) Az engedélykérelemnek tartalmaznia kell:

(4) (5) Az (1) – (4) pontban előírtak nem vonatkoznak a honvédség, a tűzoltóság, illetve a rendőrség, polgári védelem, mentők, valamint rendkívüli események alkalmával szolgálati feladatot ellátó szervek tevékenységeire.

(6) Azon üzemeltetőt, aki berendezését engedély nélkül üzemelteti, a jegyző kötelezi tevékenysége azonnali beszüntetésére.

(7) Aki a berendezést az engedélytől eltérően üzemelteti, attól engedélyét – a hatályos jogszabályi keretek között – vissza kell vonni.

31. § (1) A község belterületén tilos:

(2) Az építési munkáktól származó zaj megengedett határértékeit az R. 2. sz. melléklete tartalmazza. A határértékeket minden üzemi létesítményre (a meglévőkre is) érvényesíteni kell.

32. § (1) A Képviselőtestület gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását és a programot szükség szerint – de legalább 2 évente – felülvizsgálja. Az állampolgároknak joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a Képviselőtestület és a környezetvédelmi hatóság figyelmét erre felhívja. Az állampolgári részvétel gyakorolható:

(2) A jelen önkormányzati rendeletben foglaltak betartását a jegyző ellenőrzi.

(3) A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. Kötelezés esetén a kiszabható végrehajtási bírság összegét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény tartalmazza.

(4) A pontosabb helyszín megjelölése érdekében, valamint a rossz házszámozásból eredő pereskedések elkerülése végett minden ingatlantulajdonos köteles a házszámot, illetve üres telek esetén a helyrajzi számot olvasható módon feltüntetni.

(5) A meglévő és a tervezett ipari vállalkozásokra, szolgáltatásokra vonatkozóan a környezetvédelmi hatásvizsgálat köteles tevékenységek körét a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

33. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg Ivád Község Önkormányzatának a közterületek tisztántartásáról és a kommunális hulladék gyűjtéséről szóló 3/1992 (XII.18.) önkormányzati rendelet, valamint Ivád Község Önkormányzatának a helyi környezetvédelem szabályairól szóló 12/2004. (VI.29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) A helyi környezetvédelmi rendeletet a helyi civil szervezetek bevonásával a település lakosságával, az itt gazdasági tevékenységet végző vállalkozókkal ismertetni kell.