Kunfehértó Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjába, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Képviselő-testület Ügyrendi és Idegenforgalmi Bizottsága, a Pénzügyi és Községfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

1.Általános rendelkezések

1. §

 A rendelet hatálya kiterjed

a) az önkormányzatra, az önkormányzat nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervekre

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire

d) az önkormányzat vagyonára

2. §

Az önkormányzati vagyon az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonból áll, beleértve a vagyoni értékű jogot, az önkormányzatot megillető követelést, valamint az önkormányzatot terhelő tartozást.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

2. A törzsvagyon

3. §

(1) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg.

 (2) Törvényben meghatározottakon túl a törzsvagyonba tartozik és korlátozottan
forgalomképes:

1. sportpályák és sportcélú létesítmények,
2. műemlékek, műemlék jellegű védett ingatlanok, külön jogszabály alapján.

3. Az üzleti vagyon

4. §

Kunfehértó Község Önkormányzata helyi közügyként közfeladatának tekinti az üzleti vagyonába tartozó ingatlanokkal való hatékony gazdálkodást, mint az önkormányzati feladatok ellátása anyagi feltételeinek egyik biztosítékát, összhangban a mindenkor hatályos településrendezési eszközökben kitűzött településfejlesztési, és a gazdasági programban meghatározott célokkal.

4. A vagyontárgyak besorolása

5. §

Egyes vagyontárgyak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, üzleti vagyonná nyilvánításáról a Képviselő-testület dönt.

III. fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

5. Tulajdonosi jogok gyakorlása

6. §

(1) Forgalomképes ingó- és ingatlan vagyon visszterhes elidegenítéséről

a) nettó 1.000.000,- forint egyedi értékhatár alatt a polgármester

b) nettó 1.000.000,- forintot elérő, vagy azt meghaladó egyedi értékhatár esetén a Képviselő-testület dönt.

(2) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik forgalomképes ingó- és ingatlan vagyon visszterhes hasznosításáról

a) nettó 1.000.000,- forint értékhatár alatt a polgármester,

b) nettó 1.000.000,- forintot elérő, vagy azt meghaladó értékhatár esetén a Képviselő-testület dönt.

(3) A földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlan visszterhes elidegenítéséről és haszonbérbe adásáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó közterületi ingatlan, vagy annak meghatározott része kártalanítás ellenében történő – külön jogszabály szerinti – igénybevételével megvalósuló, közszolgáltatás nyújtását szolgáló vonalas létesítmény elhelyezésére irányuló megállapodás kötéséről a polgármester dönt.

(5) Az önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, és az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaság kezelésében lévő a feladat ellátás szempontjából szükségtelenné vált, továbbá a pótlási kötelezettséggel járó tárgyi eszköz értékesítéséhez, selejtezéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról

a) nettó 1.000.000,- forintot el nem érő  egyedi nyilvántartási érték esetén a polgármester,

b) nettó 1.000.000,- forintot elérő, vagy azt meghaladó egyedi nyilvántartási érték esetén a Képviselő-testület dönt.

(6) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatban

1. telekmegosztáshoz, telekösszevonáshoz, közterületet nem érintő telekhatár­ rendezéshez, – közterület művelési ága, besorolása és tulajdoni viszonyai közül egyiket sem érintő telekhatár – rendezéshez,
2. ingatlanügyi, kereskedelmi igazgatási, birtokvédelmi, építési engedélyezési, bejelentési és egyéb építésügyi vagy létesítési eljárás lefolytatásához,
3. elidegenített ingatlan esetében az elidegenítési és terhelési tilalmak törléséhez, valamint azok hatálya alatt a további megterheléshez,
4. nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez,
5. hasznosításnak nem minősülő igénybevételhez

szükséges, vagy azzal összefüggő nyilatkozatokat a polgármester adja meg.

6. A vagyontárgyak visszterhes átruházása

7. §

(1) Vagyont visszterhesen elidegeníteni a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett csak versenyeztetési eljárás alkalmazásával lehet, kivéve, ha törvény a versenyeztetés mellőzését lehetővé teszi.

(2) Az ellenérték megfizetésének határideje a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a szerződés aláírását követő 90 napnál hosszabb nem lehet.

(3) Amennyiben az ellenérték 20 százaléka foglalóként átadásra kerül a tulajdonosi joggyakorló

a) 10 millió forintot meg nem haladó ellenérték fizetési kötelezettség esetén legfeljebb 2 éves időtartamra,

b) 10 millió forint feletti ellenérték fizetési kötelezettség esetén legfeljebb 4 éves időtartamra

részletfizetési kedvezményt adhat a mindenkori jegybanki alapkamat felszámítása mellett.

7. A vagyontárgyak visszterhes hasznosítása

8. §

1. Vagyont visszterhesen hasznosítani a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett csak versenyeztetési eljárás alkalmazásával lehet, kivéve, ha törvény a versenyeztetés mellőzését lehetővé teszi.
2. Az Önkormányzat szolgálati lakásait, 3 évet meg nem haladó határozott időre lehet nem önkormányzati feladatellátásban részt vevő személy részére bérbe adni. Azonos bérlővel a határozott időre szóló bérleti szerződés újabb határozott időre megköthető. A lakásbérleti szerződések megkötéséhez a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

8. Az ingyenes tulajdonba adás és az ingyenes hasznosítás

9. §

(1) Vagyon ingyenes tulajdonba adásáról, valamint ingyenes hasznosításáról a Képviselő-testület – törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – minősített többségű határozatával dönt.

(2) Az ingyenesen használatba adott vagyon fenntartásáról, állagának megóvásáról az ingyenes használó saját költségére köteles gondoskodni, kivéve, ha jogszabály vagy a Képviselő-testület minősített többségű határozatával eltérően rendelkezik.

(3) Az ingyenes használó kérelme alapján, az ingyenesen használatába adott ingatlanon általa tervezett 500.000,- forintot meg nem haladó bekerülési értékű építési beruházáshoz való hozzájárulásról a polgármester dönt.

9. A vagyontárgyak értékelése

10 . §

(1) Önkormányzati vagyon visszterhes elidegenítését, hasznosítását vagy megterhelését megelőzően – nettó 5 millió forint forgalmi értékhatár felett – annak forgalmi értékét, valamint a szolgáltatás értékarányos ellenértékét meg kell állapítani. Az értékarányosság megállapítása érdekében külső forgalmi értékbecslést kell beszerezni.

 (2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kell forgalmi értékbecslést beszerezni:

a) ingó esetén, ha az azonos rendeltetésű ingó dolog kereskedelmi, vagy piaci ára alapján a forgalmi érték megállapítható,

b) ingó és ingatlan esetében, az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság részére történő elidegenítés, hasznosítás esetén.

10. A vagyontárgyak megszerzése

11. §

(1) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a megszerezni kívánt ingatlan értékére tekintettel

1. nettó 500.000,- forint vételár alatt a polgármester,
2. nettó 500.000,- forintot elérő, vagy azt meghaladó vételár esetén a Képviselő-testület dönt.

 (2) Ingatlan megszerzéséről értékhatárra tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.

(3) Az ingó vagyontárgy megszerzésére az önkormányzat hatályos beszerzési, illetve közbeszerzési szabályzata vonatkozik.

11. A vagyon vállalkozásba vitele

12. §

 (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

 (2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.

 (3) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

13. §

(1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

      (2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület gyakorolja.

12. A vagyonkezelés

14. §

(1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Képviselő-testület a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.)., valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) rendelkezései szerint vagyonkezelői jogot létesíthet. Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítéséről, a vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatásköre.

(2) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolva ellenérték fejében, vagy ingyenesen lehet megszerezni és gyakorolni. A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.

(3) A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvtv. és az Mötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön jogszabály és e rendelet határozza meg.

(4) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmazni kell:

a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,

b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzéket értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,

d) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

e) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,

g) a teljesítés biztosítására szolgáló mellék-kötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

h) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

i) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

(5) A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adása tehermentesen, előzetes vagyonleltár elkészítésével történhet.

(6) A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

15. §

A vagyonkezelői jog ellenértéke, ingyenes átengedésének feltételei

(1) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben, vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző, vagy annak növekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységeként kell meghatározni a vagyonkezelői szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint a vagyonkezelő által végzett gazdasági feltételeit. Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő beruházás, felújítás.

(2) Vagyonkezelői jog ingyenesen kizárólag az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladata ellátása céljából alapítható. Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, mely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet, mely a vagyonkezelés eredményével az önkormányzat felé köteles elszámolni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és a megvalósítást követően számlákkal köteles igazolni, és azt a képviselő-testületnek beszámolójában bemutatni.

13. Vagyonkezelői jog gyakorlása

16. §

(1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.

(2) A vagyonkezelő az Nvtv.-ben, Mötv.-ben, és a Ptk.-ban előírt kötelezettségeken túl köteles

1. a rábízott vagyon biztosítására,
2. fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,

c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére,

d) a vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére,

e) az önkormányzatra vonatkozó nyilvántartási jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelően nyilvántartani a vagyont.

3. A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy – a szerződésében foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

(4) A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év február 15-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.

(5) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 8 napon belül értesíteni.  A vagyonkezelésből való kivonásról, a szerződés módosításáról a Képviselő-testület dönt.

14. Vagyonkezelői jog ellenőrzése

17. §

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Mötv.  109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a Polgármester – az önkormányzat hivatala közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával az önkormányzat hivatala a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

 a) az ellenőrzött szerv az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

 b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

 c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A Polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával az önkormányzat hivatala a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

 b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,

 c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

 a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

 b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

 e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről  az Önkormányzatot tájékoztatni.

15. Vagyonkezelői jog megszűnése

18. §

(1) A vagyonkezelői jog megszűnését az Mötv. 109. § (10) bekezdése, a Nvtv. 11. § (4) bekezdése szabályozza. Azonnali hatályú felmondás esetén a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyon azonnali birtokba adására, oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az Önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.

(2) A vagyonkezelő, a kezeléséből kivont vagyon Önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti. A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.

4. A vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelő köteles gondoskodni a jog ingatlan - nyilvántartásból való törléséről.

16. Az önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó szabályok

19. §

(1) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője az alapfeladat sérelme nélkül a költségvetési szerv használatában, működtetésében lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosításának legfeljebb 6 hónap határozott időtartamra történő visszterhes hasznosításáról saját hatáskörében dönthet. Az 6 hónap időtartamot meghaladó visszterhes hasznosítás esetében a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges a szerződés megkötéséhez.

(2) A vagyon visszterhes hasznosításának feltétele, hogy a karbantartási, fenntartási, üzemben tartási költségek a hasznosítás idejével arányosan a díjban megtérüljenek.

 (3) Az önkormányzati költségvetési szervtől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület – harmadik személyek részére történő kártalanítás fizetése mellett – megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

 (4) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában lévő ingó dolgokat az alapító okiratban jóváhagyott alap- és vállalkozási feladatokhoz kapcsolt jogszerű használat során bekövetkezett elhasználódás miatt pótlási kötelezettséggel értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel a költségvetési szervet illeti meg.

(5) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt feleslegessé válik, annak hasznosításáról, valamint más önkormányzati költségvetési szerv, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság részére történő átadásáról a polgármester gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzatot illeti meg.

17. A gazdasági társaságra vonatkozó szabályok

20. §

(1) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során a Képviselő-testület, illetve meghatalmazottja nem hozhat, illetve nem kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulása mértékét, vagy a kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.

(2) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a képviselő-testület jogosítványait az e rendeletben foglalt eltérésekkel a polgármester gyakorolja.

(3) A 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetében a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amit jogszabály a tulajdonos hatáskörébe utal, különösen:

a) a társaság üzleti tervének elfogadása, módosítása,

b) Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, módosítása

c) a társaság tulajdonát képező ingatlan, vagyoni értékű jog, üzletrész elidegenítéséről, ingatlan megterheléséről, vásárlásról való döntés,

d) tárgyi eszköz értékesítése 2.000.000,-Ft feletti nettó értékhatár esetén,

e) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása,

f) társasági szerződés módosítása,

g) felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása,

h) a társaság tulajdonát képező ingatlan, vagyoni értékű jog, üzletrész elidegenítéséről,

i) ingatlan megterheléséről, vásárlásról való döntés,

j) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, értékesítése,

(4) A polgármester tulajdonosi jogosítványainak gyakorlása során jogosult magát meghatalmazottal képviseltetni.

18. A követelésekre vonatkozó szabályok

21. §

(1) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatáról szóló tájékoztatót – tételenként feltüntetve, hogy mely, a kormányrendeletben meghatározott jogcím alapján vált behajthatatlanná az egyes követelés – minden tárgyévet követő év április 30. napjáig a polgármester nyújtja be a Képviselő-testületnek.

(2) Az egy évet meghaladóan keletkezett, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés törléséről a polgármester dönt.

(3) A mindenkor hatályos költségvetési törvényben megállapított kisösszegű értékhatár feletti követelésről lemondani a (4)-(5) bekezdésben foglalt korlátozásokkal a Képviselő-testület jogosult.

(4) Természetes személlyel szemben a kisösszegű értékhatár feletti követelésről akkor lehet lemondani, amennyiben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 80 százalékát.

(5) Vállalkozásnak a gazdasági tevékenységével összefüggő kisösszegű értékhatár feletti tartozásáról lemondani nem lehet, kérelmére részletfizetés, valamint legfeljebb a kamat összegének 50 százaléka erejéig kamatcsökkentés engedélyezhető az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban.

19. A szerződések nyilvántartása

22. §

A vagyonkezelés kivételével a vagyongazdálkodás valamennyi e fejezetben meghatározott területén létrejött szerződésről az önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet. A vagyonkezelő kivételével a vagyon használója a megkötött szerződés egy példányát köteles a szerződéskötést követő 30 napon belül az önkormányzat hivatalának megküldeni.

20. A vagyon nyilvántartása

23. §

(1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – figyelemmel a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra – a jegyző határozza meg.

(2) A vagyonnyilvántartás feladatait az önkormányzat hivatala, továbbá a vagyonkezelők, az önkormányzati költségvetési szervek és a vagyont használó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok látják el.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek és a vagyont használó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, évente leltározni, 3 évente tételes mennyiségi leltározást végezni a leltározási szabályzatban foglaltak szerint, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat az önkormányzat hivatalának jelenteni, továbbá évente az önkormányzat éves beszámolójának elkészítéséhez szükséges vagyonkimutatást készíteni.

(4) A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, az ingatlan-nyilvántartással vagy más jogszabály alapján létrehozott nyilvántartással, valamint a természetbeni állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.

21. A vagyongazdálkodási terv

24. §

(1) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket.

(2) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

22. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

25. §

(1) Az Önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) nettó 500.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

 (3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az Önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

4. FEJEZET

             A versenyeztetés szabályai

    23. A versenyeztetés általános szabályai

26. §

(1) A versenyeztetés formái:

a)  nyilvános pályázat,

b) zártkörű pályázat,

c) árverés.

(2) Nyilvános és zártkörű pályázat esetén a pályázat bontását, szükség szerint a kiegészítő tájékoztatást, valamint a beérkezett írásbeli ajánlatok érvényességének megvizsgálását követően kerül sor a pályázat elbírálására.

(3) Nyilvános és zártkörű pályázat esetén lehetőség van tárgyalás tartására a 33. §-ban meghatározottak szerint.

(4) Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

(5) Árverést akkor lehet tartani, ha feltételezhető, hogy pályázat lebonyolítása aránytalan késedelemmel, nehézséggel, vagy számottevő többlet kiadással járna.

(6) A versenyeztetés formájáról, a pályázati kiírásról vagy az árverési hirdetményről, valamint a pályázat elbírálásáról a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló, valamint

1. vagyonkezelésben lévő vagyon tekintetében a vagyonkezelő,
2. önkormányzati költségvetési szerv használatában, működtetésében lévő vagyon tekintetében a költségvetési szerv vezetője,
3. az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok használatában lévő vagyon
   tekintetében a vezető tisztségviselő jogosult dönteni (a továbbiakban együtt: kiíró).

(7) Az e fejezetben foglalt szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyon visszterhes elidegenítése, hasznosítása esetén e rendelet szerint versenyeztetni nem kell, azonban a kiíró a versenyeztetés mellett dönt.

24. A pályázati felhívás és a pályázati kiírás

27. §

(1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a)    a kiíró  megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázati felhívásra a Képviselő-testület vagy a bizottság döntése alapján kerül sor, az erre való utalást a határozat számának megjelölésével,

2. a pályázat célját, formáját,
3. a pályázat tárgyának megjelölését,
4. a (3) bekezdésben foglalt kivétellel az indulási árat, ellenszolgáltatást,
5. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét,
6. a részletes pályázati kiírás, dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyét, módját, idejét és a kiíró ez irányú döntése esetén annak költségét,
7. hivatkozást arra, hogy a kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1. a hasznosítandó vagyon vagy vagyonrész adatait:

aa)     ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a beépíthetőségre, közművesítettségre, tartozékokra és a jellemző sajátosságokra vonatkozó adatokat,

ab)     ingó esetén annak leírását,

2. az ajánlatok elkészítéséhez szükséges valamennyi technikai információt,
3. az esetleges hatósági előírások megtartására történő utalást,
4. a pályázat tárgyára vonatkozó esetleges elővásárlási, vagy előbérleti jogot,

5. a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, további információszerzés, konzultáció helyének, idejének a megjelölését,
6. a benyújtáshoz szükséges példányszámot és a csatolandó mellékletek, iratok, igazolások felsorolását,
7. az ajánlati kötöttség vállalására vonatkozóan a kiíró által elvárt feltételeket,
8. az ajánlatok felbontásának helyét, időpontját és módját, az eredményhirdetés helyét, határidejét és módját,
9. a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,
10. az ajánlatok elbírálásának szempontrendszerét, a döntéshozatal során kiemelt jelentőséggel bíró elbírálási szempontokat,
11. az ajánlott vételár, ellenszolgáltatás felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket,
    • hivatkozást arra, hogy a pályázati kiírásban nem szabályozott kérdésekben e rendeletben foglaltak megfelelően alkalmazandóak,

13. minden egyéb adatot, amelyet a kiíró szükségesnek tart.

 (3) A kiíró a pályázati kiírásban úgy is rendelkezhet, hogy a pályázaton történő részvétel lehetőségét a pályázati kiírás, dokumentáció megvásárlásához köti. A pályázati kiírás, dokumentáció ellenértékét a pályázattal összefüggésben a kiíró részéről felmerülő költségek figyelembe vételével kell meghatározni.

25. A közzététel

28. §

(1) A pályázat, és az árverési hirdetmény közzétételéről a polgármester vagy a 26. § (6) bekezdés a)-c) pontjában felsoroltak kötelesek gondoskodni. Amennyiben az árverés lebonyolítására külső személy, vagy szervezet kapott megbízást, akkor az árverési hirdetmény közzétételéről e megbízott gondoskodik.

(2) A nyilvános pályázatot az önkormányzat honlapján, az önkormányzat hivatala hirdetőtábláján kell meghirdetni. Az ajánlatok benyújtására a pályázat önkormányzat honlapján történő közzétételétől számított legalább 30 napot kell biztosítani.

(3) Az árverési hirdetményt az önkormányzat honlapján, az önkormányzat hivatala hirdetőtábláján kell közzétenni legalább az árverés időpontját megelőző 5 nappal.

26. Az óvadék

29. §

(1) A pályázaton, árverésen való részvétel óvadék adásához is köthető, melyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon, valamint árverés esetén legkésőbb az árverést megelőző napon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) Az óvadék összegét a pályázat kiírója állapítja meg. Árverés esetében az óvadék összege az indulási ár 10 százaléka.

(3) Az óvadékot a pályázat visszavonása, az ajánlat érvénytelenségének megállapítása, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása, valamint a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a pályázat elbírálása után – kamat nélkül – 15 napon belül kell visszafizetni.

(4) Nem jár vissza az óvadék, ha

a)   az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,

b)   a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttsége beálltát követően, annak
időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból
hiúsult meg.

(5) Árverés esetén a második legmagasabb ajánlatot tevő részére az óvadékot a
legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötést követő 15 napon belül, a
többi árverési résztvevőnek pedig az árverés befejezését követő 15 napon belül kell
visszafizetni. A (4) bekezdésben foglaltakat árverés estén is megfelelően alkalmazni
kell.

27. A pályázat visszavonása, eredménytelenné nyilvánítása

30. §

(1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírásra vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.

(2) A kiíró a pályázatot a pályázati kiírásban foglaltak szerint az ajánlatok benyújtására megjelölt időpont lejártát követően indokolási kötelezettség nélkül eredménytelenné nyilváníthatja. E döntést valamennyi ajánlatot benyújtó pályázóval írásban közölni kell.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy azt a pályázóknak a pályázat visszavonását, eredménytelenné nyilvánítását követő 15 napon belül vissza kell téríteni.

28. Az ajánlatra vonatkozó szabályok

31. §

(1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

1. a pályázó árajánlatát, ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát, értékesítés esetén a fizetési ütemezést,
2. a pályázó nyilatkozatát a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,

3. a pályázó ajánlati kötöttség vállalására vonatkozó nyilatkozatát,
4. amennyiben a pályázati kiírás előírja, az óvadék, valamint a pályázati kiírás, dokumentáció ellenértéke befizetését igazoló dokumentumot,
5. a pályázó szerződéskötéshez szükséges azonosító adatait
6. természetes személy esetén nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
7. átlátható szervezet esetén nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, statisztikai azonosítóját, képviselőjének nevét, nyilatkozatát az átláthatóságról,
8.  jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi hiteles kivonatot cégnyilvántartásba, egyéb nyilvántartásba bejegyzett adatairól vagy annak hitelesített másolatát, valamint képviselőjének aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát, nyilatkozatát az átláthatóságról,
9. az a)-h) pontokon túl mindazt, amit a pályázati kiírás előír.

(2) Érvényes az ajánlat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

1. olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki vagy, amely nem jogosult a pályázaton részt venni, beleértve azt az esetet is, ha a kiíró a pályázaton való részvétel lehetőségét óvadék megfizetéséhez, valamint a pályázati dokumentáció megvásárlásához kötötte, és a pályázó az óvadékot, valamint a pályázati dokumentáció ellenértékét nem, vagy nem a kiírásban foglaltaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
2. az ajánlatot a kiírásban meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
3. az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak,

d)  a pályázó az árajánlatát, ellenszolgáltatásra irányuló ajánlatát nem egyértelműen határozta meg.

29. Az ajánlat bontása

32. §

(1) Az ajánlat beérkezésekor az átvétel pontos időpontját az ajánlatot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.

(2) A beérkezett ajánlatokat a pályázat lebonyolításában részt vevő személyek jelenlétében kell bontani.

(3) Az ajánlatok bontása nyilvánosan történik, az ajánlatokat mellékleteivel együtt bírálati sorszámmal kell ellátni.

4. Közjegyzői jelenlétről akkor kell gondoskodni, ha azt a kiíró szükségesnek tartja.

5.  Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a nevének, lakóhelyének vagy székhelyének, az ajánlott vételárnak, ellenszolgáltatásának, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidőnek a nyilvánosságra hozatalát.

6.  Az ajánlatok bontásáról, valamint ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

7.  Az érvénytelen ajánlatokat - az érvénytelenség okának a megjelölésével lehetőség szerint az ajánlatok bontásakor, de legkésőbb az eredményhirdetéskor - ismertetni kell.

30. A tárgyalás

33. §

(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

1. a tárgyalás helyét és idejét,
2. a pályázat megjelölését, amelyben a tárgyalásra sor kerül,
3. a tárgyaláson részt vevő, azon részt venni jogosultak azonosító adatait,
4. a pályázók tárgyalás során tett ajánlatát, érvénytelen ajánlat esetén az érvénytelenség okát.

(2) A tárgyalásokat mindaddig folytatni kell, amíg több pályázó van versenyben, vagy valamennyi pályázó a végleges ajánlatát meg nem teszi.

31. A pályázat elbírálása

34. §

(1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül, vagy amennyiben a pályázat kiírója testületi szerv, és a pályázat elbírálására e határidőn belül nincs lehetőség, úgy legkésőbb e határidő lejárta után, a soron következő testületi ülésen el kell bírálni.

(2) A szabályszerűen benyújtott és érvényes ajánlatokat a kiíró bírálja el.

(3) Amennyiben a kiíró a Képviselő-testület, akkor a pályázat tárgya szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezése után bírálható el a pályázat.

(4) A pályázat elbírálásában részt vevő nem lehet az, aki:

a) a pályázatot benyújtotta, vagy a pályázó közeli hozzátartozója,

b) a pályázóval munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) egyéb okból kifolyólag nem képes a pályázat elfogulatlan elbírálására.

(5) Az elbírálásban részt vevő, a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni.

(6) Eredménytelen a pályázat, ha:

a)  a kitűzött időpontig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett,

b)  a kiíró a pályázatot a 30. § (2) bekezdés alapján, vagy a szerződés megkötésének elmaradása miatt eredménytelenné nyilvánítja.

(7) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet. Az új pályázatban, amennyiben annak tárgya ingatlan visszterhes átruházása, lehetőség van – az ellenszolgáltatás értékarányossága érdekében – legalább a menekülési értéket elérő vételár ellenében történő értékesítésre.

8. Ha az ajánlat elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró a pályázótól felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlat azonban ekkor nem módosítható.

9. Az ajánlatok értékelésénél azonos feltételek vállalása esetén a pályázók között - az árverési szabályok megfelelő alkalmazásával - árversenyt kell tartani.

10. Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése - a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben - meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(11) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázót a pályázat eredményének kihirdetésekor a kiíró a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette.

32. A zártkörű pályázat szabályai

35. §

(1) Zártkörű pályázat esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A zártkörű pályázati kiírást nem kell közzétenni, a kiíró gondoskodik annak - valamennyi a zártkörű pályázatra meghívott részére történő –közvetlen megküldéséről.

(3) Zártkörű pályázat esetén legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg megküldeni a pályázati felhívást. Ajánlat benyújtására legalább a zártkörű pályázati kiírás kézhezvételétől számított 15 napot kell biztosítani.

4. A zártkörű pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázat bontására sor kerülhet a pályázat benyújtási határidő lejárta előtt akkor, ha valamennyi a zártkörű pályázatra meghívott ajánlatát már benyújtotta.

33. Az árverés szabályai

36.§

(1) Árverés esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az árverési hirdetményben fel kell tüntetni:

1. az árverés helyét és idejét,
2. a kiíró ez irányú döntése esetén az árverési óvadék összegét,
3. ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, helyrajzi szám, utca, házszám, művelési ág, terület nagyság),
4. ingatlan esetén annak beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait és a jellemző sajátosságokat,
5. ingó esetén annak leírását,

f) az indulási árat,

g) a fizetési feltételeket.

(3) Árverésen ajánlatot tenni, licitálni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) Az árverésen az eladási ár az indulási ár alá nem csökkenthető.

(5) Az árverést a kiíró által megbízott személy vezeti.

(6) Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője a részt vevőkkel közli a kiindulási árat és felhívja őket az ajánlatuk megtételére. A licitálás a kiindulási ár legalább 2 százalékának megfelelő licitlépcsőkkel történik.

(7) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette.

(8) Az óvadék az árverésen legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötés esetén szerződési biztosítékká alakul.

(9) Az árverés nyertesével történő szerződéskötés meghiúsulása esetén a szerződést az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjével kell megkötni.

(10) Az árverés eredménytelen, ha:

a)    a vagyontárgyra érvényesen senki nem tett ajánlatot,

b)    a legmagasabb ajánlatot tevővel a szerződés nem jön létre, és második legmagasabb ajánlatot tevő nincs, vagy nem kíván szerződést kötni.

(11) Az árverés eredménytelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árversenyen nyertesként, vagy a nyertes helyébe lépve, második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az ellenszolgáltatást határidőn belül nem fizette meg.

(12) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az árverés helyét és idejét,
2. az árverés lebonyolítójának nevét,
3. az árverésen részt vevő, azon részt venni jogosultak azonosító adatai,
4. az elárverezett vagyontárgy indulás árát,

e)    a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő árverező nevét, személyazonosító adatait, az általuk megajánlatott árat.

(13) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és amennyiben közjegyző jelen van a közjegyzővel írja alá.

V. Fejezet

                Záró rendelkezések

                             37. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően kiírásra kerülő pályázatokra kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogok és kötelezettségek gyakorlását e rendelet rendelkezései nem érintik.

(4) E rendelet rendelkezéseit - a (2) bekezdés sérelme nélkül - a hatályba lépését megelőzően beérkezett, de még el nem bírált kérelmekre, ajánlatokra, valamint a hatályba lépése előtt megkötött, önkormányzati vagyon hasznosításának átengedésére irányuló szerződésekre is alkalmazni kell.

38. §

Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2013. (V.29.) önkormányzati rendelet

Kunfehértó, 2017. április 26.

Huszár Zoltán                                                                                 Kristóf Andrea

        polgármester                                                                                        jegyző

ZÁRADÉK:

A rendelet kihirdetése a mai napon a Kunfehértói Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

Kunfehértó, 2017. április 28.

Kristóf Andrea

           jegyző

1. melléklet a 10/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelethez

forgalomképtelen törzsvagyon

2. melléklet a 10/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelethez

korlátozottan forgalomképes törzsvagyon