1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cakóháza Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9165 Cakóháza, Fő utca 34.

(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal 9144 Kóny, Rákóczi utca 30.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer és a zászló.

(2) A címer leírását és heraldikai értelmezését, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzatnál és a polgármester által használt hivatalos bélyegzők megnevezése:

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete pecsétjét kell használni:

3. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testületének kötelező önkormányzati feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) sorolja fel. Az Önkormányzat alaptevékenysége szerinti kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatásával megbízhatja bizottságát illetve a polgármestert is. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

4. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző és a képviselő-testület hivatala látják el.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület hatáskört a polgármesterre, jegyzőre, önkormányzat hivatalára és társulásaira ruházhat át, az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 3 fő.
A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta – évente legalább 6 alkalommal – tart rendes ülést az önkormányzat székhelyén, a hivatal tanácskozó termében. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül, máshol is megtartható.

(3) Az ülést a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása és a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) hívja össze az ülést.

(4) A képviselő-testületi ülésre meghívhatók azon intézmények, gazdasági szervezetek, társadalmi önszerveződések képviselői, amelyeket valamely napirend érinti – e napirendben tanácskozási joggal.

(5) Az ülés írásos meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, az előterjesztőknek az ülés előtt legalább 3 nappal ki kell kézbesíteni. A meghívót az önkormányzat hirdetőtábláján 3 nappal az ülés előtt közzé kell tenni.

(6) Rendkívüli ülés összehívása esetén, halasztást nem tűrő esetben az ülés összehívása telefonon, vagy személyesen is történhet akár még az ülés napján is.

(7) Közmeghallgatást legalább évente egyszer tart a Képviselő-testület, amelynek időpontját, helyét a testületi ülésekhez hasonló módon ülés előtt legalább 5 nappal nyilvánosságra kell hozni, napirendjének ismertetésével.

6. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §. (2) bekezdésének a.) és b.) pontjában foglalt esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésének c.) pontban foglaltak esetében.

(4) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során – az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

7. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester tartós akadályoztatása és a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb önkormányzati képviselő (korelnök) vezeti az ülést.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja, hogy az ülést az SZMSZ szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, amelynek elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásáról, az előző ülés óta átruházott hatáskörben hozott döntésekről, előző ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről.

(3) A polgármester a határozatképesség fennállását az ülés alatt folyamatosan figyeli. Határozatképesség hiánya esetén megkísérli a határozatképesség helyreállítását, amennyiben nincs rá mód, az ülést bezárja és a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal 8 napon belül újabb ülést hív össze.

8. § A polgármester – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára programot ezen belül gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, mely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének fő céljait és feladatait tartalmazza.

9. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) A következő ügyekben kizárólag írásban történhet előterjesztés:

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a Képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetőleg beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.

10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel /vita nélkül/ dönt a sürgősségi indítványról.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

11. § Az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

12. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

13. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 3 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(5) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 3 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

14. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

(3) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az ülést vezető felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

15. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

16. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(4) A titkos szavazást maga a képviselő-testület bonyolítja le. Összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(7) A szavazás eredményét a polgármester ismerteti a képviselő-testülettel.

17. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

18. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), a határozat megnevezést. A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A testületi határozatokról az önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

19. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a

(2) Interpellálni írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 1 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni. Az interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 3 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert). Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 8 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(5) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

20. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ban szabályozott tartalmú írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, a mellékleteket, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.

(3) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és az Önkormányzat Hivatalában kell megőrizni.

(4) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben az Önkormányzat Hivatalában kell tartani és elkülönítve kezelni.

21. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletet kell alkotni törvényi kötelezés alapján.

(3) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(4) A kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a testület elé terjeszti.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

22. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen a közmeghallgatás.

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

(3) A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

23. § (1) A közmeghallgatás helyét és idejét a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(4) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

24. § (1) A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

(4) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

25. § A képviselő-testület állandó bizottságot nem hoz létre.

26. § (1) Cakóháza Község Önkormányzatának vezetője a polgármester, aki megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadást minden csütörtökön 9-12 óráig tart. Előzetes telefonos egyeztetés javasolt.

(3) A polgármester főbb feladatai a Képviselő-testület működésével kapcsolatban:

(4) A hivatallal összefüggő főbb polgármesteri feladatokat az Mötv. 67. §-a tartalmazza.

(5) A polgármester intézményhez nem tartozó közalkalmazottak és a közhasznú illetve közcélú munkavégzők tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(6) A polgármester munkájának elismeréseként jutalomban részesíthető.

(7) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett jogosult dönteni két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, testületi hatáskörbe tartozó olyan ügyekben, amelyek legfeljebb 500.000 Ft összegű pénzügyi kötelezettségvállalással járnak.

(8) Amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal, ugyanazon ügyben nem hoz döntést, a polgármester jogosult dönteni azokban az ügyekben, amelyek legfeljebb 500.000 Ft összegű pénzügyi kötelezettségvállalással járnak.

27. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

28. § (1) A jegyző ellátja az Mötv-ben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat:

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző és az aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő személy látja el a polgármester megbízása alapján.

29. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre.

(2) Kóny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Markotabödöge Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, Rábcakapi Község Önkormányzat Képviselő–testülete és Cakóháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 1-jei hatállyal közös önkormányzati hivatalt hozott létre Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel, melyhez 2013. március 1-től Barbacs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete is csatlakozott.

(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és főbb feladatait a Kónyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

30. § A képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését a vonatkozó jogszabályok alapján vezetői ellenőrzéssel, valamint belső ellenőrzéssel biztosítja. A belső ellenőrzését külső szakértő útján látja el.

31. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

32 § (1) E rendelet 2019. december 21. napján lép hatályba.

(2) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Cakóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014.(XII.30.) önkormányzati rendelete.