1. § (1) A rendelet célja, hogy Gávavencsellő Nagyközség közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a települési szilárd hulladékokra, a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

2. § (1) Alapfogalmak:

3. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai és használói kötelesek gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosának az ingatlana tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

(3) Az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kötelezettsége továbbá az ingatlanon belül a rendszeres rovar- és rágcsálóirtás.

(4) Az ingatlan tulajdonosa, használója kötelessége az ingatlan előtti járdának és a közút és az ingatlan közötti területsávnak a gondozása, tisztántartása, szemét- és gyommentesítése. Amennyiben az ingatlannak két közúttal is érintkezése van fenti feladatok mindkét irányra vonatkoznak.

(5) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok előtti közterületek tisztántartásáról, takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, a szeméttárolók ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(6) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek és más elárusító helyek előtti járda szakaszt a tényleges használónak, üzemeltetőnek kell az (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tisztántartani.

3/A. § (1) Téli időszakban az ingatlanhoz tartozó 3. § (4) bekezdésében körülírt terület, hótól történő megtisztítása, csúszásmentesítése az ingatlan tulajdonosainak, használóinak a kötelezettsége.

(2) Téli időszakban az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek, illetve az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények előtti 3. § (4) bekezdésében körülírt területek hótól történő megtisztítása, csúszásmentesítése az önkormányzat kötelezettsége.

(3) A síkosság mentesítés során a tisztításhoz, csúszásmentesítéshez ipari só 1:4 arányú keveréke (homok, salak, fűrészpor) használható, kizárólag ipari- vagy konyhasó használata tilos. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra köteles gondoskodik.

(4) A síkosság mentesítés során, tüzelés után visszamaradt, sérülést okozó anyagot használni tilos

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, szennyvizet, mosogatólevet, trágyalevet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

(5) Tilos a megszüntetett ásott kútba vízellátó berendezés működtetése folytán keletkező szennyvizet bevezetni és ennek felhasználásával a szennyvízszikkasztást megkisérelni, vagy eszközölni.

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen - a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

12/A. § (1) A Képviselő-testület az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos helyi intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat a jegyzőre ruházza át.

(2) A jegyző lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül elhagyott hulladék felderítését.

(3) Az elhagyott hulladék felderítőjének jelzése alapján a jegyző helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát.

(4) A jegyző az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon elhagyott és jogellenesen elhelyezett hulladékot - hulladékot jogellenesen elhagyó felderítésének hiányában – elszállítja, vagy arra engedéllyel rendelkező szolgáltatóval elszállíttatja.

(6) Az elkövető köteles az általa elhagyott hulladék ártalmatlanító helyre történő szállításával kapcsolatos költségeket az Önkormányzat részére megtéríteni.

(7) A jegyző az elhagyott hulladék fellelésének helyszínéről nyilvántartást vezet és az engedély nélküli hulladékelhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.

13. §⁴ (1) Égetés során a helyben (telken belül, illetve az azt határoló közterületen) keletkezett avar, kerti hulladék semmisíthető meg.

(2) A kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék vagy veszélyes hulladék (műanyag, gumi, vegyszer, festék illetve ezek maradékai) nem égethetőek.

13/A. §⁵ (1) Avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése vasárnap és ünnepnapok kivételével naponta 13-18 óra között engedélyezett.

(2) Avar és kerti hulladék nem égethető tűzgyújtási tilalom időtartama alatt.

(3) A (1) bekezdésben szabályozott időszakon túl, csak a jegyző írásbeli külön engedélyével végezhető a növényi, kerti hulladék égetése.

13/B. §⁶ (1) A pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: kerti hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők.

(2) A kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(3) Égetni csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad. A tűzrakóhely alapterülete nem haladhatja meg az 1 m².

(4) Közterületen, utak mentén az avar és kerti hulladék égetése tilos.

(5) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok, bevágás stb.) mentén a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül bármely növényzet égetése tilos. Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

13/C. §⁷ (1) A kerti hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.

(2) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – (3) bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.

(3) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

(4) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.

(5) Tilos a növényi hulladék égetése hivatalok, iskolák, óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények, sportlétesítmények, kulturális intézmények 200 méteres környezetében a nyitvatartás ideje alatt.

(6) Égetésre kizáró körülménynek kell tekinteni, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat adott ki.

(7) A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

(8) Az őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni.

(9) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről, eszközökről (pl. oltóvíz, homok, lapát).

13/D. §⁸ (1) Az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetve felszereléseket kell készenlétbe tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.

(2) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.

(3) A tulajdonos egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 4 óráig tarthat.

(4) Tilos az avar és kerti hulladék égetése a 13/A. § (1) bekezdésében engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben, erős szél esetén.

13/E. §⁹ (1) Az égetést azonnal be kell fejezni, ha a füstképződés veszélyeztetné lakókörnyezetet, vagy a közúti forgalmat.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.

(3) A kerti hulladék égetése során, az égetésre vonatkozó, a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat kötelezően be kell tartani.

(4) A növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

(5) Amennyiben az égetés során a tűz továbbterjed épületekre, egyéb éghető anyagokra azonnal értesíteni kell a tűzoltóságot (112 telefonszámon) és meg kell kezdeni a tűz oltását.

14. § A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

16. § Ez a rendelet 2002. február 1-én lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a környezetvédelem és köztisztaság fenntartásáról szóló módosított 9/1993. (IX. 16.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.