Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (I.30.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról
Hatályos: 2013. 12. 30- 2013. 12. 31Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2004. (I.30.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról
A Budapest Főváros XV. ker. Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzben és természetben nyújtott ellátások helyi szabályairól – az egyének és a családok szociális biztonságának megőrzése és elősegítése érdekében – az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja
1. §1 E rendelet célja, hogy az Szt-ben, a végrehajtására kiadott 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) valamint a Gyvt-ben foglalt elvek és feladatok figyelembevételével a szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni ellátások formáit, rendjét, mértékét, feltételeit, folyósításának és ellenőrzésének szabályait, valamint az eljárási szabályokat megállapítsa
A rendelet hatálya
2. §2 (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XV. kerületében lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják.
(2) A rendelet hatálya a 8. § szerinti átmeneti segély tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Budapest Főváros XV. kerületében jogszerűen tartózkodó állampolgáraira, illetve azok gyermekeire is.
(3) A 9. § szerinti rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében e rendelet szerint kell eljárni az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Budapest Főváros XV. kerületében tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
Pénzbeni ellátások, Időskorúak járadéka
3. §3
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
4. §4
Rendszeres szociális segély
5. §5 Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult, az az aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján meghaladja az 50 %-ot és nem haladja meg a 60 % -ot.
Ápolási díj
6. § (1)6 Az ápolási díjra irányadó rendelkezéseket a Szt. 41. §-ának (1) bekezdése, valamint a 43/B. §-a tartalmazza.
(2)7 Ápolási díj állapítható meg az Szt. 41. § (1) bekezdés szerinti hozzátartozónak, ha 18. életévét betöltött, tartós beteg személy gondozását végzi, feltéve ha
a) a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
b) és az ápoló nem részesül olyan rendszeres pénzellátásban – figyelembe véve az Szt. 42. § (1) bekezdésben meghatározottakat – melynek összege meghaladja az ápolási díj havi összegét.
(3)8 Az ápolási díj havi összege:
a) az Szt. 44. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott összeg,
b) a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének különbözete, azzal, hogy amennyiben a havi különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(4) Az ápolási díjat határozott, vagy határozatlan időre lehet megállapítani.
(5)910 Az ápolási díjat a jogosult részére a Vhr. 6. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kell folyósítani.
(6)11 A polgármester a Területi Gondozás útján az ápolási és gondozási feladatok teljesítését évenként ellenőrizheti. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a polgármester 2 évente legalább egyszer felülvizsgálja.
(7)12 Az e § (2)-(6) bekezdései tekintetében az ápolási díj elbírálása a polgármester hatásköre.
Szociális kamatmentes kölcsön
7. §13 (1) Átmeneti segély szociális kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) formájában is nyújtható, ha a kérelmező, azt:
a) vízóra felszereléséhez kéri,
b) elemi vagy bűncselekményből származó káresemény károsultja, és a kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,
c) OKJ-s tanfolyamot, képzést, vagy előírt továbbképzést szeretne elvégezni,
d) orvosi segédeszközt kíván vásárolni,
e) rendkívüli élethelyzetbe (például kórházi ellátás, súlyos betegség, gyermekáldás) került.
(2) A kölcsön (1) bekezdésben meghatározott célját a kérelemben meg kell jelölni, és azt megfelelően (eredeti okirattal) igazolni kell.
(3) Kölcsön az (1)-(2) bekezdésekben meghatározottakon túl, csak azok részére nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre jutó havi nettó jövedelmük meghaladja
a) egyedül élőknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át,
és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.
(4) A kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.
(5) A kölcsön iránti kérelmekről a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt.
(6) Ha a kölcsön jogosultja munkaviszony megszűnése miatt nem tudja visszafizetni a kölcsönt, a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság – 2 hónap türelmi idő után – a hátralévő törlesztő részletek összegét jogosult – egészben vagy részben –elengedni, mely esetben az elengedett törlesztő részletek összege beszámít a jogosult részére adható 8. § (10)-(11) bekezdéseiben meghatározott átmeneti segély maximális összegébe, továbbá sem a jogosult, sem családjának egyéb tagja nem kaphat újabb kölcsönt a tárgyévet követő évben.
(7) A kölcsön összege nem haladhatja meg a 96.000,-Ft-ot.
(8) A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, mely időtartam a jogosultság megállapítása hónapját követő 2. hónap 1. napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.
(9) A kölcsön visszafizetését kérelemre a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság méltányosságból – egészben vagy részben – elengedheti, amennyiben a visszafizetés ideje alatt kérelmező elhalálozik, vagy életkörülményeiben előre nem látható krízishelyzet, vagy méltányolható jelentős negatív változás következik be.
Átmeneti segély
8. § (1)14 Átmeneti segély nyújtható annak a személynek, aki az Szt. 45. § (1) bekezdésébe foglalt élethelyzetbe került.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével akkor nyújtható átmeneti segély, ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg
a) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át.
(3)15 Nem nyújtható átmeneti segély annak,
a) aki rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult,
b) aki, illetve akinek családtagja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.
(4)16
(5)17
(6)18 Átmeneti segély egy családon belül csak egy személynek adható, egy hónapban egy, és egy évben egy háztartáson belül legfeljebb négy alkalommal.
(7) Az átmeneti segélynél figyelembe vehető jövedelemhatárokat és az egy alkalommal folyósítható segély összegét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(8)19 Elemi kár vagy más rendkívüli esemény alkalmával a polgármester eltekinthet a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól, és családonként legfeljebb egyszázezer forint támogatást adhat. Természetben történő juttatás esetén a rendkívüli eseményhez igazodva e támogatás összege legfeljebb háromszázezer forint lehet.
(9) Az átmeneti segély elbírálása a polgármester hatásköre. A polgármester az adható segély összegének nagyságától legfeljebb 30%-kal eltérhet.
(10)20 A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság méltányosságból egy naptári évben legfeljebb két alkalommal az (1)-(7) bekezdésekben foglaltaktól eltekinthet. Támogatást nyújthat különösen:
a) többletkiadással járó hosszantartó betegség, baleset esetén,
b) megélhetést veszélyeztető rendszeres kiadások (pl. a család jövedelméhez képest magas rezsiköltségek),
c) munkahely elvesztés, elemi kár és különös méltánylást érdemlő egyéb esetekben.
(11)21 A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság egy naptári éven belül legfeljebb százezer forint támogatást biztosíthat.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
9. § (1)22 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha a gyermeket gondozó család a Gyvt. 21. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott élethelyzetbe került.
(2)23 Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével akkor nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a gyermeket gondozó családban
a) az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 210 %-át, és
b) az egy főre jutó vagyon nem haladja meg Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket.
(3)24
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnál figyelembe vehető jövedelemhatárokat, az egy alkalommal gyermekenként és évente összesen maximum folyósítható támogatás összegét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(5)25 Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható a családnak, ha a gyermek
a) középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,
feltéve, hogy önálló keresőtevékenységet nem folytat.
(6)26 A jogosultság megállapításakor jövedelemnek minősülnek az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak, a jövedelem számítása az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint történik.
(7)27 A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elbírálása a polgármester hatásköre.
Köztemetés28
10. §29 (1)30 Az Szt. 48. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt kérelmére a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság a köztemetés költségének megtérítése alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – részben vagy egészben mentesítheti.
(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül
a) ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b) ha a fizetési kötelezettség teljesítése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
Temetési segély
11. § (1) Hagyományos vagy hamvasztásos (urnás vagy szórásos) temetés esetén temetési segély adható – a 3 hónapnál nem régebbi temetési számlát benyújtó – a temetésről gondoskodó személynek akkor, ha:
a) a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, ez esetben a temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 50 %-áig terjedhet,
b)31 a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, ez esetben a temetési segély összege az a) pontban említett költség 35 %-áig terjedhet.
c)32 a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, ez esetben a temetési segély összege az a) pontban említett költség 20 %- ig terjedhet.
(2)33 A helyben szokásos legolcsóbb temetési költségekre vonatkozó adatokat az Önkormányzatnak évente be kell szereznie.
(3) A temetési segély összege a jövedelem igazolása mellett a jogosultnak előre is megállapítható, ebben az esetben a segély összegét a temetést bonyolító cég számlájára kell átutalni. A temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot a kérelmezőnek utólag – a kérelem benyújtását követő 30 napon belül – be kell mutatnia.
(4)34 Nem nyújtható temetési segély annak aki, illetve akinek családtagja
a) az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik, továbbá
b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
(5)35 A temetési segély megállapítása a polgármester hatásköre.
Tüzelőolaj vásárlás és korszerűbb fűtési módra történő átállás támogatása
12. §36
Természetben nyújtott ellátások
13. § (1) A személyesen, szóban előadott kérelemre a polgármester dönt vásárlási utalvány (pl. élelmiszer, ruha, tanszer, tüzelő stb.) biztosításáról a rászorulónak.
(2) Vásárlási utalvány egy hónapban egy családnak legfeljebb 2.000,-Ft értékben adható.
(3) A polgármester döntése alapján vásárlási utalvány biztosítható a kerületi intézmények által – elsősorban rászorulók részére – szervezett programok lebonyolításához. Az utalványok átvételét átvételi elismervénnyel kell igazolni.
(4) Névre szóló tüzelőutalvány (fa-szén) egy lakásban egy rászorultnak adható, ha
a) megfelel a 8. §. (2) bekezdésében foglaltaknak,
b) 37 az Önkormányzattól 6 hónapra visszamenően nem részesült lakásfenntartási támogatásban,
c) fa-széntüzelésre alkalmas kályhával rendelkezik és egyéb korszerűbb fűtési lehetőség a lakásban nincs.
d)38 családja nem rendelkezik az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonnal
(5)39 A 10.000,-Ft névértékű tüzelőutalványokból egy fűtési szezonban egy családnak legfeljebb 6 db, rendkívüli hideg esetén legfeljebb 8 db adható.
(6) A vásárlási utalványt a rászorulónak – a személy azonosításához szükséges adatok feltüntetésével – átvételi elismervénnyel kell átadni, melyet 1 évig kell megőrizni.
(7)40 A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság egy fűtési szezonban egy alkalommal – indokolt esetben – eltekinthet a jövedelemhatároktól és a család részére legfeljebb 3 db tüzelőutalványt biztosíthat.
(8)41 A Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság jövedelemhatártól függetlenül támogatást nyújthat a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásban részesülőknek táborozáshoz, üdüléshez, kiránduláshoz.
Tankönyv és füzetcsomag támogatás
14. §42
Gyermekélelmezés támogatása
15. §43 (1) Az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben és az önkormányzat fenntartásában lévő nyári napközis táborban és a gyermektáborokban a gyermekek étkeztetését a Gyvt. 41. § (1) és (2) bekezdése szerinti körben az önkormányzat – az említett intézmények révén – biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt intézményekre az intézményi és személyi térítési díjak megállapítását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3)44 Intézményben az érvényes személyi térítési díjból ingyenes étkezést kell biztosítani, ha a gyermek:
a) állami gondoskodás alatt áll és kerületi lakóhelyű nevelőszülőknél van elhelyezve,
b) a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
(4)45 Az intézményekben érvényes személyi térítési díjból a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, de ingyenes étkezésben nem részesülő gyermek az alábbi kedvezményekben részesülhet:
a) ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, a kedvezmény mértéke 40 %,
b) ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, a kedvezmény mértéke 25 %.
azzal, hogy az összes kedvezménnyel csökkentett – fizetendő – térítési díj összege nem lehet kevesebb az intézményi térítési díj 10 %-ánál.
(5)46 Az önkormányzat által szervezett gyermektáborokban (Siófok, Bernecebaráti) és nyári napközis táborban a gyermek ugyanazt a – Gyvt. szerinti normatív és a (4) bekezdés szerinti – kedvezményt veheti igénybe, amire tanév során jogosult.
(6)47 A (4)-(5) bekezdése szerinti kedvezmény iránti érelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülője vagy más törvényes képviselője nyújthatja be a polgármesterhez, a (4) bekezdés szerinti kedvezmény iránti kérelmet év közben folyamatosan, az (5) bekezdés szerinti kedvezmény iránti kérelmet pedig minden év május 20-i jogvesztő határidőn belül. A kérelmeket a polgármester bírálja el.
(7)48 A gyermektáborokban és a nyári napközis táborban biztosított kedvezmények összegét az Ifjúsági és Sport Központ a GMK-val együttműködve a táborozást követően összesíti, és a polgármester elé terjeszti, aki a jogos igényeket utólag a GMK részére megtéríti.
(8)49
(9)50 A többcélú intézményeknek 2013. június 30-ig kell elkészíteniük az általuk 2013. év első félévére megállapított és ténylegesen felhasznált kedvezmények összegéről szóló beszámolót (térítésmentesek, 40 %-os, 25 %-os kedvezményben részesültek száma, támogatás összege, és összesen), melyről a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság dönt.
(10)51 Az intézményben a támogatásokról vezetett nyilvántartást és mellékleteit egy évig meg kell őrizni.
(11) A kerületi lakóhelyű, de más települési önkormányzat vagy más szerv által fenntartott intézménnyel intézményi jogviszonyban álló gyermek részére az intézményben érvényes személyi térítési díjból a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, de ingyenes étkezésben nem részesülő gyermek részére a polgármester a (4) bekezdésben meghatározott kedvezményt állapíthatja meg.
(12) A (4) és (11) bekezdésben meghatározott kedvezmény iránti kérelem elbírálásához az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem számításánál és az ehhez szükséges igazolások csatolásánál a Gyvt. 19. § (3) és (4) bekezdésében meghatározottakat kell alapul venni.
(13) Egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható a (4) és (11) bekezdésben meghatározott kedvezmény, ha a gyermek középfokú nappali oktatás munkarendje szerint folytat tanulmányokat és a 23. életévét nem töltötte be.
Közgyógyellátás
16. §52 (1)53 Az Szt.-ben megállapított közgyógyellátásra való jogosultságon túlmenően közgyógyellátásra jogosult, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke legalább ezer forint, és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg
a) 85. életév alatt
aa) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 310 %-át,
ab) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 290 %-át,
b) 85. életév felett
ba) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 330 %-át,
bb) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 310 %-át.
(2) A gyógyító ellátás költségei alatt a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátások költségei értendők.
Eljárási szabályok
17. §54 (1)55 A pénzbeni, természetbeni szociális ellátások illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmeket indokolni kell. A kérelem benyújtására jogosult a kérelmező, vagy annak törvényes képviselője.
(2)56 A kérelemhez csatolandó mellékletek a következők:
a) rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolás,
b) nem rendszeres jövedelem, vagy vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap nettó jövedelméről szóló igazolás,
c) rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó igazolás,
d) nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás esetén a tárgyévre vonatkozó, az ellátás összegére vonatkozó értesítés,
e) gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló igazolás,
f) a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó egyéb jövedelmekről szóló igazolás (ösztöndíj, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből származó jövedelem stb.),
g) ha a családban 18. életévét betöltött gyermek él, az oktatási intézmény igazolása a tanulói, hallgatói jogviszonyról,
h) tartósan beteg, autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek esetén az egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
i) amennyiben a kérelmező a pénzellátást fizetési számlaszámlára kéri, akkor a fizetési számlakivonat,
j) gyám, illetve gondok esetén a gyám-, illetve gondok kirendelő határozat,
k) a család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezőről szóló igazolás,
l) a szociális és gyermekvédelmi támogatás megállapításához szükséges egyéb dokumentumról szóló igazolás, nyilatkozat.
(3)57 A szociális ellátások iránti kérelmek elbírálásához használatos nyomtatványokat – amennyiben annak tartalmát magasabb rendű jogszabály nem határozza meg – a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság hagyja jóvá. Valamennyi nyomtatvány a Polgármesteri Hivatalban illetve az önkormányzat honlapjáról szerezhető be.
(4) Az átmeneti segélyre és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javaslatot tehetnek a család- és gyermekvédelemmel, illetve karitatív tevékenységgel foglalkozó szervek, egyesületek, társadalmi szervezetek, önkormányzati képviselők is.
(5)58 A pénzbeli támogatások iránti kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az Önkormányzat környezettanulmányt készíthet, illetve e célra a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő, továbbá a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.
(6) A pénzbeni segélyek kiutalása általában postai úton, vagy lakossági folyószámlára történik. Sürgős esetben, vagy lakcím hiányában a polgármester házipénztárban történő kifizetést engedélyezhet.
(7) A jogosultság feltételeinek megszűnését az ellátásra jogosultnak a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni a folyósítónak.
(8)59 A pénzbeli segélyeket általában a kérelmezőnek, vagy törvényes képviselőjének kell folyósítani. A polgármester döntése alapján a segélyt a családvédelemmel foglalkozó és a területi gondozásban dolgozók is átvehetik. E szervek dolgozói a segély átadásáról vagy felhasználásáról 30 napon belül átvételi elismervénnyel, vagy közületi számlával kötelesek elszámolni. A polgármester és a Szociális, Családvédelmi és Tulajdonosi Bizottság szükség esetén más személyeknél is előírhat elszámolási kötelezettséget. Amennyiben az állampolgár díjhátralékának rendezéséhez kéri az átmeneti segélyt, úgy minden esetben a hátralékot nyilvántartó szervhez, társasházhoz, stb. kell a segély összegét átutalni.
(9) A folyamatos vagy több alkalomra szóló támogatást meg kell szüntetni ha:
a) az ellátásban részesülő a kerületből elköltözött,
b) a jogosultság megállapításának feltételei megszűntek,
c) a jogosult meghalt.
(10)60 A rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a rendelet rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátás esetén a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére. A pénzbeli ellátások és támogatások visszafizetését az Szt. 17. § (2) – (3) bekezdéseiben foglaltak szerint, kizárólag rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén a Gyvt. 133. § (4) bekezdése alapján kell elrendelni.
(11)61 A vagyoni helyzettől függő ellátásoknál a kérelemhez mellékelni kell a Vhr. szerinti vagyonnyilatkozatot.
(12) Ha a polgármesternek hivatalos tudomása van vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelemhez csatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, valamint a saját és családja tulajdonában álló vagyontárgy fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % – át, kizárólag a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében a jövedelem 70 % – át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.
(13) A jövedelemszámításnál irányadó időszak, az amelyet az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdései meghatároznak.
(14) Ha a polgármester a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket - ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni. Továbbá a havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát. Kizárólag rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén, ha a polgármester a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.
(15) Fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.
Vegyes rendelkezések
18. §62
Együttműködés
19. § Az önkormányzat szociális feladatokkal foglalkozó szervei – a kerületi szociálpolitika alakításában, a tevékenység összehangolt és eredményes ellátásában – más szervekkel együttműködnek, elsősorban:
a) az érdekvédelmi szervezetekkel,
b) a karitatív és egyéb civil szerveződésekkel,
c) az egyházakkal,
d) a Vöröskereszt szervezetével,
e) a pártfogói hálózattal,
f) a gyermekintézményekkel,
g) az egészségügyi szolgálattal,
h) a kerület szociális- és gyermekvédelmi intézményeivel.
Záró rendelkezések
20. § (1) E rendelet 2004. február 1. napján lép hatályba.
(2)63
(3)64
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 10.§ a) pontja, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította az 1/2008. (II.1.) ök. rendelet 5.§-a, hatályos 2008. február 1-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2008. (II.1.) ök. rendelet 16.§-a, hatályos 2008. február 1-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2008. (II.1.) ök. rendelet 16.§-a, hatályos 2008. február 1-től.
Módosította a 28/2013. (VII.3.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2013. július 4-től.
Módosította a 37/2006. (XII.22.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2007. január 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 3/2006. (II. 27.) ök.r. 4. § (3) bekezdése, hatályos 2006. március 1-től.
Módosította a 15/2006. (VI.2.) ök.r. 9. § (4) bekezdése, hatályos 2006. június 2-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 9.§ a) pontja, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 9.§ b) pontja, hatályos 2011. március 1-től.
Módisította a 44/2012.(XII.7.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2012. december 15. napjától.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 3/2006. (II. 27.) ök.r. 5. § (2) bekezdése, hatályos 2006. március 1-től.
2009. 05. 12-től hatályon kívül helyezte a 14/2009. (V.12.) ök. rendelet 11. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 3/2006. (II. 27.) ökr. 14. § (2) bekezdés b.) pontja.
Módosította a 28/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2011. június 1-től.
Módosította az 14/2009. (V.12.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2009. május 12-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 28/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2011. június 1-től.
Módosította az 14/2009. (V.12.) ök. rendelet 3. §-a, hatályos 2009. május 12-től.
Módosította az 14/2009. (V.12.) ök. rendelet 4. §-a, hatályos 2009. május 12-től.
2009. 05. 12-től hatályon kívül helyezte a 14/2009. (V.12.) ök. rendelet 11. §-a.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 3.§-a, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 3.§-a, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 9.§ c) pontja, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 14/2009. (V.12.) ök. rendelet 6. §-a, hatályos 2009. május 12-től.
Módosította a 14/2009. (V.12.) ök. rendelet 6. §-a, hatályos 2009. május 12-től.
Módosította a 20/2010. (X.28.) önkormányzati. rendelet 8. § c) pontja, hatályos 2010. október 29-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 9.§ d) pontja, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 9.§ e) pontja, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 26/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet 11.§ (10) bekezdése, hatályos 2011. augusztus 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 4.§-a, hatályos 2011. március 1-től.
Átszámozta a 14/2009. (V.12.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2009. május 12-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2008. (II.1.) ök. rendelet 16.§-a, hatályos 2008. február 1-től.
Módosította a 3/2006. (II. 27.) ök.r. 8. § (1) bekezdése, hatályos 2006. március 1-től.
d) ponttal kiegészítette a 14/2009. (V.12.) ök. rendelet 8. §-a, hatályos 2009. május 12-től.
Módosította a 14/2009. (V.12.) ök. rendelet 9. §-a, hatályos 2009. május 12-től.
Módosította a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja, hatályos 2010. október 29-től.
Módosította a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja, hatályos 2010. október 29-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 10.§ b) pontja 2011. március 1-től.
(11)-(13) bekezdéssel kiegészítette a 11/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 5.§ (1) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 19/2013.(IV.26.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2013. május 1. napjától.
Módosította a 19/2013.(IV.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. május 1. napjától.
Módosította a 19/2013.(IV.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. május 1. napjától.
Módosította a 19/2013.(IV.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. május 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 19/2013.(IV.26.) önkormányzati rendelet 4. §-a 2013. május 1. napjától.
Módosította a 19/2013.(IV.26.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2013. május 1. napjától.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 5.§ (1) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 18/2006. (VI.29.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2006. július 1-től.
Módosította a 10/2013. (III.13.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2013. március 14-től.
(12)-(15) bekezdéssel kiegészítette a 11/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet 7. § (4) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 20/2010. (X.28.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja, hatályos 2010. október 29-től.
Módosította a 26/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet 11.§ (10) bekezdése, hatályos 2011. augusztus 1-től..
Módosította a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 7.§ (2) bekezdése, hatályos 2011. március 1-től.
Módosította a 33/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 39.§ (3) bekezdés a) pontja, hatályos 2013. október 1-től.
Kiegészítette a 3/2006. (II. 27.) ök.r. 9. § (2) bekezdése, hatályos 2006. március 1-től.
Hatályon kívül helyezte az 1/2008. (II.1.) ök. rendelet 16.§-a 2008. február 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 10.§ c) pontja 2011. március 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 11/2011. (II.28.) önkormányzati rendelet 10.§ c) pontja 2011. március 1-től.