Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 01. 01Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 33/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény 6. § (5)-(6) bekezdésében 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére.
(2) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzat szerveire, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervekre, a tulajdonában lévő gazdasági társaságokra, az önkormányzati vagyont vagyonkezelői jog alapján kezelő jogi és természetes személyekre terjed ki.
2. §1 E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni
a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és értékesítésére, a pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodásra, ha az éves költségvetésről alkotott rendelet,
b) a közterület hasznosítása esetén, ha arról az Önkormányzat rendelete,
c)2 az Önkormányzat tulajdonában és vagyonkezelésében lévő sportolásra alkalmas létesítményeinek, helyiségeinek kedvezményes bérbeadása esetén, ha arról az Önkormányzat rendelete,
d) a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, ha arról az Önkormányzat rendelete, vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik.
Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
1.3 Alkalmi célú igénybevétel: valamely vagyonelem 60 napon belül összesen 6 napot meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő, vagy a vagyonelem 6 havi átlagban heti 6 órát meg nem haladó időtartamú ellenérték fejében történő használata, kivéve a 8a. szerinti helyiség-használati szolgáltatás igénybevételét.
2.4 Árverés: a vagyonelem értékesítésének az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével, vagy az ajánlattevők elektronikus úton megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár, illetőleg a hasznosítás ellenértéke a liciten, a kiírásban előre meghatározott licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.
3.5 Behajthatatlan követelés: az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet/a továbbiakban: Ászr./ 1. § (1) bekezdés 1. pontja alapján annak minősített követelés.
4. Egyéb közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, vagy az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván, továbbá a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
5. Érték: a vagyonelem bruttó forgalmi értéke forint összegben meghatározva.
6. Értékhatár: bruttó értékhatár.
7. Forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték, ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető. Amennyiben a konkrét jogügylet tárgya - az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó - vagyoni értékű jog, a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő a forgalmi értéknek.
8.6 Hasznosítás: a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.
8a.7 Helyiség-használati szolgáltatás: meghatározott helyiség egyszeri alkalomra vagy időszakonként ismétlődő igénybevételének biztosítása, ami nem jár a helyiség kizárólagos és folyamatos birtoklásával.
9. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontjában így meghatározott értékpapír.
10. Nehéz helyzetben lévő, lakáshitellel rendelkező természetes személy: Az a természetes személy, aki az első tulajdonába kerülő ingatlanra lakásépítés, -vásárlás, -bővítés, -korszerűsítés, -felújítás céljára lakáscélú kölcsönt, vagy ennek kiváltására szabadfelhasználású kölcsönt vett fel, melynek hitelkockázati fedezete az általa lakott lakóingatlanon alapított zálogjog, feltéve, hogy a pénzügyi intézmény a kölcsönszerződést írásban felmondta.
11. Portfólió vagyon: olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapírok, továbbá a számvitelről szóló törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.
12. Vagyonelem: az önkormányzati vagyon egyes elemei.
Az önkormányzati vagyon
4. §8 Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az Önkormányzat tulajdonában álló dolgok és az őt megillető jogok összessége, ami törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
5. §9 Az Nvtv.-ben meghatározottakon túl az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülnek
a) a levéltári anyagok,
b) többségi önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés,
c)10 XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény műtárgygyűjteménye.
6. §11
7. § (1)12 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak az Nvtv. 5. § (5) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon kívül
a) a műemlék, a műemlék jellegű és a városképi jelentőségű épületek, építmények,
b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) védett természeti területek,
d) mindaz a vagyon, amelyet az Önkormányzat rendeletével annak nyilvánít.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a Képviselő-testület a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
8. § Az üzleti vagyon hasznosítható, elidegeníthető, bérbe, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.
9. § (1)13 Ha a vagyon törzsvagyoni jellegét indokolt megszüntetni vagy a törzsvagyonon belüli besorolást indokolt megváltoztatni, a módosításáról a Képviselő-testület határoz.
(2) A Képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolását megváltoztathatja.
(3)14 A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói és üzemeltetői kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni.
10. § (1) A Képviselő-testület rendeletben dönt
a) az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagyon korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása,
b) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánítása,
c) az Önkormányzat által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy üzleti vagyon körbe történő átsorolása és
d) üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagy korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánítása tárgyában.
(2) Amennyiben egy vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem funkciójától vagy jellegétől, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (alapító okirat, társasági- vagy más szerződés, vagy az Önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyonelem ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról.
(3)15 Az Önkormányzat a kerület településrendezéséről szóló rendeleteiben megváltoztathatja egy adott terület, területrész jellegét, minősítését, melynek során egy adott ingatlan kikerülhet a törzsvagyon köréből. Ebben az esetben a vagyontárgy átsorolására további egyedi döntést nem kell hoznia a Képviselő-testületnek.
Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Képviselő-testület bizottságai és a polgármester (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják. A tulajdonosi jogokat hatáskör-átruházás alapján gyakorló szerv e hatáskörét nem ruházhatja tovább más szervre.
(2)16
(3) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő tulajdonba, használatba, kezelésbe adását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.
Tulajdonosi jogok gyakorlása önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságok esetén
12. § (1)17 A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságokban meglévő üzletrészéhez kapcsolodó jogait, illetve a részvényesi jogok gyakorlását a polgármesterre ruházza át, kivéve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
(2)18
(3) Az önkormányzati tulajdonú részesedéssel működő és az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, valamint nem kezdeményezhet és nem fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
13. § (1) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken, az ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - névértéken tartja nyilván.
(2)19 Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy megszerzésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét ingatlan és 500 ezer Ft feletti ingó vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.
(3)20 Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítést megelőzően 3 hónapnál régebbi forgalmi értékbecslés, akkor - ha a 3 hónap alatt a jogügyletre és annak tárgyára vonatkozó jogszabályok nem kerültek módosításra - a döntés előtt ennek aktualizált változata is elfogadható.
(4)21 A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját - a (8) bekezdés kivételével - az adott vagyontárgy vagyonkataszteri nyilvántartási értéke alapján kell megállapítani.
(5) Semmis az a szerződés, mely - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével és e rendelet szabályaival ellentétesen - a vagyontárgy több részletben történő elidegenítése útján vonja el a vagyontárgy értéke alapján döntésre jogosult szervtől e rendelet szerinti hatáskörét.
(6)22 Üzleti vagyon esetén, ha a szerződés tárgya több vagyonelem, az értékhatár - és erre tekintettel a tulajdonosi jog gyakorlójának - meghatározására a vagyonelemek együttes vagyonkataszteri nyilvántartási értéke az irányadó.
(7) Az elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra biztosított keret terhére történhet.
(8)23 Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat megtételére
a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester,
b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.
(9)24 A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Ltv./ 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jog érvényesítéséről - az Ltv. 85/F. § (3) bekezdésében említett adós, illetőleg zálogkötelezett által benyújtott kérelmére a Képviselő-testület dönt.
(10)25 Az Önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog létesítésére, törlésére vagy ranghelycserére vonatkozó jognyilatkozat megtételére - egyedi forgalmi értéktől függetlenül - a polgármester jogosult.
(11)26 Társasházakban és lakás-szövetkezetekben lévő osztatlan közös tulajdonra vonatkozó tulajdonosi képviseletet külön szerződés alapján a PALOTA-HOLDING Ingatlan- és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: PALOTA-HOLDING Zrt.) látja el. A szerződés megkötéséről a polgármester dönt.
Az önkormányzati vagyongazdálkodó szervek jogállása
14. § (1)27 Az Önkormányzat vagyongazdálkodó szervei:
a)28 az Önkormányzat vagyonával való gazdálkodásra, a vagyon hasznosítására létrehozott, 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságai,
b) a Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (a továbbiakban: GMK),
c)29 a 5. § c) pontja tekintetében a Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
(2)30 Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladataik ellátásához elégséges mértékben biztosítja. Az Önkormányzat költségvetési szervei a használati joguk birtokában jogosultak és kötelesek a vagyont rendeltetésszerűen használni, működtetését, fenntartását biztosítani, állagát megőrizni, a vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségeket teljesíteni, a terheket viselni, a hatékonyság és a gazdaságosság követelményeit érvényesíteni, és kötelesek a használatukban lévő vagyont - az ingatlanok kivételével - a számviteli előírások szerint nyilvántartani. Az Önkormányzat költségvetési szervei használatába adott ingatlanok számviteli nyilvántartása az Önkormányzat könyveiben történik.
(2a)31 Az Önkormányzatnál, vagy a költségvetési szervnél felhalmozódott használaton kívüli, feleslegessé nyilvánított vagyontárgyak térítésmentes átadásáról, értékesítéséről vagy más módon történő hasznosításáról 1 millió forint egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester, vagy a költségvetési szerv vezetője, 1 millió forint feletti egyedi forgalmi értékhatár esetén a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(3)32 Az Önkormányzat költségvetési szerve részére ajándékként kapott vagy örökségként hagyott vagyon feletti használati jogot az ajándékozó vagy örökhagyó rendelkezése szerint megnevezett költségvetési szerv részére kell biztosítani. Ha az ajándékozó vagy az örökhagyó a vagyon elidegenítéséről és a vételár adott költségvetési szerv részére történő átadásáról rendelkezett, akkor az elidegenítésről - külön döntés nélkül - azonnal intézkedni kell. Az így kapott bevételt a költségvetési szerv az ajándékozó vagy az örökhagyó szándéka szerint köteles felhasználni.
(4) Az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv a használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat közfeladatai ellátásának sérelme nélkül - a jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik. A vagyongazdálkodó szervek és az általuk használt ingatlanok felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló épület elsősorban az épület rendeltetésével összhangban álló tevékenység folytatására és kizárólag határozott idejű bérbeadás formájában hasznosítható.
(6)33 Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek kezeléséről, lakóépületek és a hozzájuk tartozó területek, üres telkek üzemeltetéséről, karbantartásáról, az üzleti vagyonba tartozó nem lakás célú ingatlanok hasznosításáról, valamint a kerületi törzsvagyonba tartozó közterületek fenntartásáról és üzemeltetéséről a PALOTA-HOLDING Zrt. gondoskodik a vele megkötött szerződések alapján.
(7)34 A PALOTA-15 Nonprofit Kft. és a CSAPI-15 Kft. az e rendelet 3. mellékletében meghatározott önkormányzati feladatokat kizárólagos jogosultsággal látják el.
(8)35 Költségvetési szerv a használatában álló vagyon hasznosítása során legfeljebb 5 évre összességében 5 millió forint bevétel, vagy évi legfeljebb 1 millió forint bevétel erejéig köthet szerződést. Ha a szerződés időtartama az 5 évet, vagy a szerződés szerinti éves bevétel az 1 millió forintot meghaladja, annak megkötéséhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges. Költségvetési szerv használatában álló vagyonra határozatlan időre szóló szerződés nem köthető.
(9) Ha az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv alapító okirata (létesítő okirata, stb.), vagy jogszabály másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv gazdálkodása körében a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget.
Az önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása, ingyenes megszerzése
15. §36 (1) Önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen vagy kedvezményesen az Nvtv. 13. § (3)-(11) bekezdéseiben meghatározott esetben és feltétellel lehet átruházni.
(2) Önkormányzati nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról szóló döntést a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.
15/A. §37 (1) Önkormányzati nemzeti vagyon ingyenesen vagy kedvezményesen az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott esetben és feltétellel hasznosítható.
(2) Önkormányzati nemzeti vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosítása esetében
a) 1.000.000 Ft forgalmi értékig a polgármester,
b)38 1.000.000 Ft feletti és a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság,
c) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó összeg esetén a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
15/B. §39 (1) Vagyontárgy tulajdon- és használati jogának ingyenes megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) Az Önkormányzat javára harmadik személy részéről közérdekű cél megvalósítása érdekében pénzben tett közérdekű kötelezettségvállalás elfogadásáról a polgármester dönt.
15/C. §40 A 15-15/A. § rendelkezéseit a 14. § (2a) bekezdés szerinti térítésmentes átadás, értékesítés vagy más módon történő hasznosítás esetén nem kell alkalmazni.
Az Önkormányzat követeléseinek elengedése, mérséklése, valamint részletfizetési, halasztási kedvezmény biztosítása
16. §41 (1) Behajthatatlannak nem minősülő önkormányzati követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak abban az esetben van lehetőség, ha a követelés teljesítése valamilyen okból – így különösen valamely várható előny miatt – a követelés érvényesítése már nem áll az Önkormányzat érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a követelésről vagy annak egy részéről történő lemondásról
a) 1 millió forint követelés összegig a polgármester,
b) 1 millió forint követelés összeget meghaladóan a Képviselő-testület dönt.
(3) Nincs szükség a követelésről történő külön lemondásra azon kis összegű követelések esetében, amelyeket az államháztartásról szóló törvény szerint behajtásra nem kell előírni.
(4) Az Önkormányzat követelésének kötelezettje részére kérelemre részletfizetés vagy halasztás engedélyezhető.
(5) 12 hónapot meghaladó részletfizetési, halasztási kedvezmény idejére a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell felszámolni.
(6) A magánszemély kérelmező számára biztosított részletfizetési vagy halasztási kedvezmények elbírálása a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyainak mérlegelésével történik. Az elbíráláshoz a kérelmezőnek az alábbi iratokat kell becsatolnia:
a) a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelemigazolása munkáltatói igazolással vagy bankszámlakivonattal,
b) nyugdíjas kérelmező esetén a kérelmet megelőző három hónap nyugdíjszelvényének másolata,
c) a kérelmet megelőző három hónap közüzemi számláinak kiegyenlítését igazoló bizonylat másolata,
d) nyilatkozat arról, hogy van-e a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyona, valamint ingatlan vagyona.
16/A. §42 (1) A követelés Ászr. 1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti behajthatatlannak minősítéséről
a) 500 ezer forint követelés összegig
aa) az önkormányzati költségvetési szervet megillető követelés tekintetében a költségvetési szerv vezetője,
ab) a Polgármesteri Hivatalt megillető követelés tekintetében a jegyző,
ac) a vagyongazdálkodó szervezet vezetője a vagyongazdálkodási szerződésben meghatározottak szerint,
ad) minden más követelés esetében a polgármester,
b) 500 ezer forint követelés összeget meghaladóan, de a 20 millió forint követelés összeget meg nem haladóan a polgármester,
c) 20 millió forint követelés összeg esetén és azt meghaladóan a vagyongazdálkodási feladatokat ellátó bizottság
dönt.
(2) Az önkormányzati költségvetési szerv és a vagyongazdálkodó szervezet - az (1) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja szerint behajthatatlannak minősített követelésről a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
17. § A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelemről, a kérelem alapján vagyon, követelés megszerzéséről, a tulajdonszerzés jogcímére tekintet nélkül a Képviselő-testület dönt.
18. § (1)43 A polgármester az Önkormányzat késedelmi kamat követelését legfeljebb 50 %-kal mérsékelheti, ha a kérelmező természetes személy és tartozása tőkeösszegének legalább felét egy összegben megfizeti és
a) az önkormányzattól, a jegyzőtől, a fővárosi kerületi, vagy járási hivataltól a szociális törvény alapján támogatásban részesül (pl. lakásfenntartási támogatás, szociális segély, ápolási díj stb.) vagy
b) családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét nem haladja meg, nem rendelkezik a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyonnal és nincsen ingatlan vagyona vagy
c) a megszűnt betéti társaság, közkereseti társaság beltagja/tagja ingatlan vagyonnal és a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj tizenkétszeresét meghaladó értékű ingó vagyonnal nem rendelkezik és családjában az 1 főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj kétszeresét nem haladja meg vagy
d) bizonyítja, hogy előre nem látható okból körülményeiben olyan változás állott be, hogy tőle a szerződésszerű teljesítés nem várható el (pl. haláleset, természeti okból vagyonában jelentős csökkenés állt be).
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az ingatlan vagyonba nem számítandó bele a tényleges lakóhelyül használt ingatlan.
19. § (1) A polgármester a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az Önkormányzat követelésének a kifizetés napjáig keletkezett késedelmi kamattartozását elengedi, ha a kötelezett vagy az adósságkezelési szolgáltatásba bevont harmadik személy - önállóan vagy együttesen -
a) az adósságkezelési szolgáltatásban kezelt tartozásnak a teljes tőkeösszegét egy összegben vagy
b) a polgármester által meghatározott feltételek szerint a tőketartozás részleteit határidőben megfizeti.
(2) Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdés b) pont alapján meghatározott bármely részletet késedelmesen vagy nem fizeti meg, akkor a késedelmi kamatokkal növelt teljes összeg esedékessé válik. A késedelmi kamat mértéke azonos a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével.
20. § (1)44 Ha a követelés kötelezettje gazdasági társaság, társasház, lakásszövetkezet vagy szövetkezet, akkor az Önkormányzat késedelmi kamat követeléséből a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság kérelemre részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet, legfeljebb a követelés 50 %-a erejéig.
(2) A részletfizetési, halasztási kedvezmény idejére a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot kell felszámolni.
(3) A kérelmezőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell a kérelem benyújtását megelőző hat hónap bevételét, valamint kiadási kötelezettségeit.
Egyezségkötés
21. § Az Önkormányzat vagyonát vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére
a) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester,
b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
22. § (1)45 Eltérő rendelkezés hiányában kizárólag nyilvánosan, pályáztatás, vagy árverés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával - kell
a) eladni az ingatlant, ha a forgalmi értéke eléri a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt,
b) használatba, illetve bérbe adni az ingatlant, ha a jogügylet tárgyát képező vagyoni értékű jog (használati vagy bérleti díj) a jogügylet időpontjában eléri a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt,
c) a fentieken kívül más módon hasznosítani az ingatlant, ha a hasznosításból származó bevétel eléri a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt.
(2)46 Jelen rendelet 1. mellékletében, a döntéshozó által választott, az értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetési eljárás lefolytatásával, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére - a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával - kell
a) eladni az ingatlant, ha a forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt,
b) használatba vagy bérbe adni az ingatlant, ha a jogügylet tárgyát képező vagyoni értékű jog (használati vagy bérleti díj) a jogügylet időpontjában nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt vagy
c) a fentieken kívül más módon hasznosítani az ingatlant, ha a hasznosításból származó bevétel nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt.
(3)47 Az ingatlan (1) és (2) bekezdés szerinti hasznosítására vonatkozó hirdetményt az Önkormányzat és a PALOTA-HOLDING Zrt. honlapján kell közzétenni és hirdetőtábláján kifüggeszteni, jelezve a kifüggesztés pontos dátumát.
(4) A hirdetmény tartalmazza
a) az (2) bekezdés szerint hasznosítani kívánt ingatlan címét és helyrajzi számát,
b) az (2) bekezdés szerint hasznosítani kívánt ingatlan jellegét, alapterületét és közművesítettsége fokát és
c) a bérleti díj/eladási ár/, egyéb ellenérték alsó határát.
(5) Ajánlatot tenni a hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésétől számított 30 napon belül lehet.
(6)48 Amennyiben 30 napon belül nem érkezik érvényes ajánlat, az ingatlan ezt követően az első érvényes ajánlatot tevő részére a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság döntése alapján értékesíthető/bérbe adható/egyéb módon hasznosítható.
(7) A nyilvános versenytárgyalás megvalósulhat pályáztatás vagy árverés útján.
(8)49 Zártkörű (meghívásos) versenytárgyalás vonatkozik a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén
a) azokra az ingatlanokra, amelyek elidegenítése az Önkormányzat tulajdonviszonyainak rendezését szolgálja,
b) azokra telektömbön belüli ingatlanokra, amelyeket a kerület településképről és építési szabályzatáról szóló rendeleteiben telekegyesítésre javasol.
(9) A versenyeztetés módjáról, formájáról - a vagyontárgy értékéhez igazodóan - a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönt. Részletes eljárási rendjét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(10)50 A Képviselő-testület a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén, önkormányzati érdekből, az (1)-(9) bekezdésben foglaltaktól eltekinthet. Önkormányzati érdek lehet különösen a helyi közösség, a helyben vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság és az önkormányzat számára egyaránt társadalmi, gazdasági hasznossággal bíró tevékenység.
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakról
A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
23. § A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítása tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
24. § (1)51 A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, koncesszióba adását, megszerzését és megterhelését illetően értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2)52 A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő hasznosítása érdekében a tulajdonosi jogokat a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt
a)53 el nem érő hasznosítás esetén a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság,
b) meghaladó hasznosítás esetén a Képviselő-testület
gyakorolja.
Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
25. § (1)54 Az üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy forgalmi értékének figyelembevételével
a) az államháztartási számvitelről szóló jogszabály szerinti kisértékű tárgyi eszközök vonatkozásában a polgármester,
b)55 a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság,
c) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó hasznosítás esetén a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2)56 Portfólió vagyon esetében
a)57 a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság,
b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó hasznosítás esetén a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(3)58 Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe- és használatba adásáról való döntés tekintetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vagyontárgy forgalmi értékének figyelembevételével
a)59 a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság,
b) a mindenkori költségvetési törvényben a versenyeztetésre megállapított egyedi forgalmi értékhatárt meghaladó hasznosítás esetén a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(4) Az üzleti vagyon gazdasági társaságba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlása az e célra biztosított keret terhére történhet.
26. § Az átmenetileg szabadrendelkezésű pénzeszközök hasznosítása során
a)60 a számviteli törvény szerinti államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évet meg nem haladó futamidejű megszerzéséről és elidegenítéséről, megterheléséről átruházott hatáskörben a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottság, az egy évet meghaladó futamidő esetén a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület dönt,
b) a megvásárolt értékpapírokat a pénzintézettel közös rendelkezésű zárolt alszámlán kell elhelyezni,
c) az egy évet meg nem haladó futamidejű betétként történő elhelyezésről a számlavezető vagy más pénzintézetnél átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben
27. § (1) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b)61 a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése 5 millió Ft-ot meg nem haladó értékre;
f) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
g) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
h)62 az Önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;
i) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására,
j)63
(2)64 A nem költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes üzleti vagyonelem alkalmi célú igénybevételéről a polgármester dönt.
(3)65
(4) A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
Helyiség-használati szolgáltatás66
27/A. §67
27/B. §68 (1)69 Helyiség-használati szolgáltatást alapfeladatainak sérelme nélkül, a költségvetési szerv vagy az önkormányzati vagyongazdálkodó szerv (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) vezetője által kiadott szabályzatban meghatározott feltételek szerint biztosíthat.
(2) A helyiség-használati szolgáltatásért az (1) bekezdés szerinti szabályzatban meghatározott összegű szolgáltatási díjat kell fizetni. A szolgáltatási díj nem lehet alacsonyabb a költségvetési szerv önköltségénél. A szolgáltatási díjak mértékét évente felül kell vizsgálni a tárgyévet megelőző év december 31-éig.
(3) A költségvetési szerv a helyiség-használati szolgáltatást rendezvény megtartása céljából kedvezményes szolgáltatási díj ellenében vagy ingyenesen is biztosíthatja, ha
a) a rendezvény szervezője az Önkormányzat szerve vagy intézménye,
b) a rendezvény szervezője a XV. kerületben működő nemzetiségi önkormányzat szerve vagy intézménye,
c) a rendezvény szervezője állami szerv vagy intézmény,
d) a más szervező által szervezett rendezvény megfelel az alábbi együttes követelményeknek:
da) a részvétel ingyenes,
db) anyagi haszonszerzést közvetve sem szolgál,
dc) a XV. kerület közösségi életét gazdagító közösségépítő tevékenység keretében valósul meg, vagy helyi közérdekű célokat szolgál, különösen a közéleti, közegészségügyi, szociális, ismeretterjesztési, kulturális, közművelődési célokat.
(4) A kedvezményes vagy ingyenes helyiség-használati szolgáltatás feltételeit és engedélyezésének rendjét az (1) bekezdés szerinti szabályzatban kell meghatározni.
(5)70 A költségvetési szerv vezetője tárgyév június 30-i és tárgyév december 31-i fordulónappal, a fordulónapot követő 60 napon belül beszámol a vagyongazdálkodással összefüggő feladatokat ellátó bizottságnak a (3) bekezdés szerint kedvezményesen vagy ingyenesen nyújtott helyiség-használati szolgáltatásról.
27/C. §71 A helyiség-használati szolgáltatási szerződést írásba kell foglalni.
Tulajdonosi jogok gyakorlása az Önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan
28. § (1)72 Az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének - a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által - a Ptk-ban meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az egyéb tulajdonosi, alapítói jogokat, ha jogszabály másként nem rendelkezik, valamint a társaság vezető tisztségviselője tekintetében a megválasztás, visszahívása és díjazásának megállapítása kivételével az egyéb munkáltató jogokat a polgármester gyakorolja.
(3) Az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester vagy az általa megbízott személy képviseli.
Vagyonkezelés
29. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon kezelésére - az Nvtv. 8. § (7) bekezdésében foglalt korlátozással - vagyonkezelési szerződés köthető. A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
(2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyonelemre - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyonelem birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmaznia.
30. § A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról és a jogszabályokban és a vagyonkezelési szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.
31. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,
b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,
c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,
d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,
e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,
f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.
(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.
(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét).
(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.
(6) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az Önkormányzat részére be kell számolnia.
32. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.
(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,
b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,
e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
33. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
34. § (1) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:
a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(2) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során
a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,
c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet és a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.
(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(4) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól összefoglaló jelentésben - az éves beszámoló benyújtásával egyidejűleg - tájékoztatja a Képviselő-testületet, a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg.
35. § (1) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati közfeladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésébe adott vagyonban kárt okoz.
(2) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, valamint a határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha
a) a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;
b) a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;
c) a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.
(3) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
Vagyongazdálkodási szerződés
36. § (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása körében a vagyonkezelési szerződésen kívüli egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű szerződéseket köthet, amelynek célja a vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás; a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása (a továbbiakban: vagyongazdálkodási szerződés).
(2) Vagyongazdálkodási szerződés - közbeszerzés nélkül - kizárólag e rendelet szerint kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, a vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében köthető.
(3) A vagyongazdálkodási szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, az ellenőrzési jogosítványokat és rendelkezni kell az ellenőrzés végrehajtásáról.
(4) Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást tartalmaz, úgy a megbízott a vagyonelemek értékesítéséről vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult.
(5)73 Az Önkormányzat a 14. § (7) bekezdésében megjelölt gazdasági társaságokat kijelöli a tevékenységi körük szerinti közfeladatok ellátására. A közszolgáltatási szerződések aláírására a polgármester jogosult.
Vagyonnyilvántartás
37. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét az arra vonatkozó jogszabályok követelményeinek megfelelően kell kialakítani, melynek részletes szabályait a polgármester - a jegyzővel egyetértésben - határozza meg.
(2) A vagyonnyilvántartási feladatokat a jogszabályok, az alapító okiratok és a szerződések alapján erre köteles szervezetek látják el.
(3) A vagyonnal gazdálkodók kötelesek az általuk kezelt vagyont az előírások szerint nyilvántartani, azt a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni és a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni.
(4)74 A könyvviteli mérlegben kimutatott, mennyiségi felvétellel leltározandó eszközök leltározását háromévenként kell végrehajtani, kivéve, ha az Önkormányzat költségvetési szerve év közben vagy év végén átszervezéssel, vagy véglegesen jogutód nélkül megszűnik és a megszűnés napjával beszámoló készítési kötelezettsége keletkezik.
(5) Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanvagyonról a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott módon ingatlanvagyon-katasztert kell vezetni, amely elkülönítetten tartalmazza - törzsvagyon és üzleti vagyon szerinti bontásban - az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értéket.
(6) Az ingatlan állapotában, értékében végbement változást a vagyont kezelők a negyedéves zárási munkákhoz igazodóan - a vonatkozó szabályok betartásával - kötelesek jelenteni.
Vagyonkimutatás
38. § (1) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján meglevő aktuális állapotát mutatja.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint törzsvagyonon kívüli üzleti vagyon szerinti bontásban a könyvviteli mérleg római számmal jelzett eszköz- és forráscsoportonkénti tagolásában tartalmazza, kivéve a Tárgyi eszközök, a Befektetett pénzügyi eszközök és az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében.
(3) A Tárgyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az ingatlanok tételes bemutatása.
(4) A Befektetett pénzügyi eszközök esetében kötelező a mérlegsoronkénti bontás, továbbá az egyéb tartós részesedések tételes bemutatása.
(5) Az Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök esetében kötelező az Immateriális javak és Tárgyi eszközök csoport mérlegsoraihoz igazodó bontás és az ingatlanok tételes bemutatása.
(6) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek közül:
a) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételesen,
b) a „0”-ra leírt, de használatban lévő, és használaton kívüli üzemeltetésre átadott eszközök állományát az Immateriális javak és a Tárgyi eszközcsoport mérlegsoraihoz igazodó bontásban, ingatlanok esetében tételesen,
c) az Önkormányzat tulajdonában lévő, külön jogszabály alapján a szakmai nyilvántartásokban szereplő érték nélkül nyilvántartott eszközök mennyiségét képzőművészeti alkotások, régészeti leletek, kép- és hangarchívumok, gyűjtemények és egyéb kulturális javak csoportosításban,
d) a kezesség- és garanciavállalással kapcsolatos kötelezettségeket tételesen tartalmazza.
(7) A vagyonkimutatás teljes adattartalmát számítógépes adathordozón kell tárolni, az adatvédelmi szabályok betartásával biztosítva a lekérdezhetőséget.
(8) A vagyonkimutatás és a vagyonkataszter adatainak a számviteli nyilvántartásokkal való egyezőségét biztosítani kell, amelyet könyvvizsgáló értékel.
Záró rendelkezések
Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § (1) Ez a rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 5/2000. (II. 29.) ök. rendelete.
(3) Hatályát veszti
a) a szociális és gyermekvédelmi pénzbeni és természetbeni ellátásokról 1/2004. (I. 30.) ök. rendelet 17. § (10) bekezdésének második mondata,
b) a lakásfenntartási támogatásokról szóló 27/2004. (VI. 19.) ök. rendelet 8. § (3) bekezdése.
40. §75 A 29/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 27/A-27/C. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Módr. hatályba lépése előtt helyiség-használati szolgáltatásra megkötött szerződésekre, valamint meghirdetett rendezvényekre.
2. melléklet76
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Szerv megnevezése és telephelyei |
Címe |
2 |
PALOTA-HOLDING Ingatlan- és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (PALOTA-HOLDING Zrt.) |
1156 Budapest, Száraznád utca 4-6. |
3 |
Telephelyei: |
|
4 |
1152 Budapest, Hunyadi utca 3. |
|
5 |
1158 Budapest, Késmárk utca 6. |
|
6 |
1151 Budapest, Bogáncs utca 10. |
|
7 |
1153 Budapest, Pázmány Péter utca 1. A. |
|
8 |
CSAPI-15 Vásárcsarnok- és Piacfenntartó Korlátolt Felelősségű Társaság (CSAPI-15 Kft.) |
1156 Budapest, Nyírpalota út 52. |
9 |
Piac |
1154 Budapest, Wesselényi utca 3. |
10 |
Piac |
1152 Budapest, Kolozsvár utca. 48-54. |
11 |
Csokonai Kulturális Központ és Kommunikációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Csokonai Nonprofit Kft.) |
1153 Budapest, Bocskai utca 1-3. |
12 |
Telephelyei: |
|
13 |
Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház |
1153 Budapest, Eötvös utca 64.-66. |
14 |
Pestújhelyi Közösségi Ház |
1158 Budapest, Szűcs István utca 45. |
15 |
Újpalotai Közösségi Ház |
1157 Budapest, Zsókavár utca 15. 1157 Budapest, Hartyán köz 3. |
16 |
KIKÖTŐ- Ifjúsági Sziget |
1156 Budapest, Száraznád u. 5. |
17 |
Kozák Téri Közösségi Ház |
1158 Budapest, Gábor Áron utca 58/c. |
18 |
XV. Kerületi Kulturális Örökség Háza és Helytörténeti Gyűjtemény |
1158 Budapest, Pestújhelyi út 81. |
19 |
RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (RÉPSZOLG Nonprofit Közhasznú Kft.) |
1156 Budapest, Száraznád utca 4-6. |
20 |
PALOTA-15 Rehabilitációs és Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Palota-15 Nonprofit Kft.) |
1151 Budapest, Bogáncs utca 10. |
21 |
Telephelyei: |
|
22 |
1157 Budapest, Hartyán köz 3. |
|
23 |
1157 Budapest, Zsókavár utca 24-26. |
|
24 |
Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ (GMK) |
1158 Budapest, Ady Endre utca 31-33. |
4. melléklet
A |
B |
|
|---|---|---|
Megnevezés |
Cím |
|
1 |
Gazdasági intézmény |
|
2 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat |
hrsz. 82134 |
3 |
Telephelyei: |
|
4 |
Központi Műhely |
hrsz. 87777 |
5 |
Bogáncs Főzőkonyha |
hrsz. 89260 |
6 |
Kavicsos Főzőkonyha |
hrsz. 91158/24 |
7 |
Nádastó Főzőkonyha |
hrsz. 91158/156 |
8 |
Sződliget Ház |
hrsz. 87976 |
9 |
Budai II László Stadion |
hrsz. 90242/3 |
10 |
Szántóföld Sportcentrum |
hrsz. 91170 |
11 |
Vasgolyó Sportcentrum |
hrsz. 83155/1, 83155/2 |
12 |
Tanuszoda |
hrsz. 81127 |
13 |
Bernecebaráti Üdülő és Gyermektábor |
hrsz. 592, 594, 690 |
14 |
Siófoki Gyermektábor |
hrsz. 332/1 |
15 |
Agárdi Üdülő |
hrsz. 7509/10 |
16 |
Rákospalotai Meixner Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola |
hrsz. 81010 |
17 |
Meixner Alapítvány |
hrsz. 81770 |
18 |
Köznevelési intézmények |
|
19 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont Óvoda |
hrsz. 88334 |
20 |
Telephelyei: |
|
21 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont Óvoda Régi Fóti úti |
hrsz. 89973 |
22 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont Óvoda Vácrátót téri |
hrsz. 89202/1 |
23 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont Óvoda Klapka |
hrsz. 84575 |
24 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont Óvoda Bocskai Tagóvodája |
hrsz. 87220 |
25 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Rákospalotai Összevont Óvoda |
hrsz. 80735/23 |
26 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda |
hrsz. 84255 |
27 |
Telephelyei: |
|
28 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Mézes |
hrsz. 80790/13 |
29 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Manóvár |
hrsz. 82735 |
30 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Bújócska |
hrsz. 82288 |
31 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Tóth István |
hrsz. 81009 |
32 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Patyolat |
hrsz. 80181 |
33 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Hétszínvirág Összevont Óvoda Molnár Viktor Tagóvodája |
hrsz. 82937/14 |
34 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda |
hrsz. 91158/9 |
35 |
Telephelyei: |
|
36 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Hartyán |
hrsz. 91158/83 |
37 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Kavicsos |
hrsz. 91158/24 |
38 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Napsugár 2. |
hrsz. 91158/155 |
39 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Napsugár 1. |
hrsz. 91158/156 |
40 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Újpalotai Összevont Óvoda Micimackó |
hrsz. 91158/174 |
41 |
Egészségügyi és szociális intézmények |
|
42 78 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Göncz Árpád Szociális Intézménye |
1157 Budapest, Árendás köz 4-6. |
43 |
Telephelyei: |
|
44 |
Gondozó Ház |
1157 Budapest, Erdőkerülő u. 34. |
45 79 |
Házi Gondozó Szolgálat, |
1158 Budapest, Klebelsberg Kunó u. 20/A. |
46 80 |
Időseket Segítő Szolgálat |
1154 Budapest, Arany János u. 51. |
47 |
Időseket és Demenciával Élőket Segítő Szolgálat, |
1156 Budapest, Kontyfa u. 3. |
48 |
Fejlesztő Gondozó Központ |
1158 Budapest, Molnár Viktor u. 94-96. |
49 |
„FIÓKA” Család- és Gyermekjóléti Központ |
1155 Budapest, Kolozsvár u. 4/b. |
50 |
„FIÓKA” Család- és Gyermekjóléti Központ |
1158 Budapest, Pestújhelyi út 32. |
51 |
Újpalotai Család- és Gyermejóléti Központ, |
1157 Budapest, Zsókavár u. 24-26. |
52 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Dr. Vass László Egészségügyi |
hrsz. 86683 |
53 |
Telephelyei: |
|
54 |
Szakrendelők és Gondozó intézetek, |
hrsz. 82285 |
55 |
Háziorvosi rendelő |
hrsz. 85829/1 |
56 |
Felnőtt fogászati rendelő, |
hrsz. 91158/110 |
57 |
Háziorvosi rendelő, gyermekfogászati rendelő és fogszabályozás |
hrsz. 91158/111 |
58 |
Háziorvosi rendelő |
hrsz. 89867/9 |
59 |
Háziorvosi rendelő |
hrsz. 81055 |
60 |
Házi gyermekorvosi rendelő és |
hrsz. 87969 |
61 |
Háziorvosi, házi gyermekorvosi és |
hrsz. 91158/95 |
62 |
Gyermekorvosi rendelő és védőnői |
hrsz. 80821/5 |
63 |
Drogambulancia |
1154 Budapest, Arany János u. 73. |
64 |
Háziorvosi rendelő, fogászati rendelő |
hrsz. 81987 |
65 |
Háziorvosi rendelő |
hrsz. 87643/0/A/1 |
66 |
Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Egyesített Bölcsődék |
hrsz. |
67 |
Telephelyei: |
|
68 |
Gyöngyszem Bölcsőde |
1158 Budapest, Bezsilla Nándor u. 17. |
69 |
Szivárvány Bölcsőde |
1152 Budapest, Fő út 33. |
70 |
Mazsolapalota Bölcsőde |
1157 Budapest, Kavicsos köz 6. |
71 |
Csemetekert Bölcsőde |
1155 Budapest, Wesselényi u. 33. |
72 |
Százholdas Pagony Bölcsőde |
1156 Budapest, Kontyfa u. 6. |
Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 2. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Beiktatta a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Az 5. § c) pontja a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 17. § a) pontja, hatálytalan 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § a) pontja, hatályos 2019. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 29/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 12. §-sa 2016. december 20-tól.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 17. § b) pontja, hatályos 2019. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 29/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 12. §-sa 2016. december 20-tól.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 17. § c) pontja, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2016. december 20-tól.
Módosította a 29/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 4. §-sa, hatályos 2016. december 20-tól.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 27/2017.(XII.21.) önkormányzati rendelet 21. § a) pontja, hatályos 2017. december 22. napjától.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020. december 11-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § b) pontja, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § c) pontja, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította 24/2018. (X.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. október 12-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 17. § d) pontja, hatályos 2019. január 1-től
Módosította a 19/2021.(XI.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2022. január 1-től.
A 14. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 29/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 7. §-sa, hatályos 2016. december 20-tól.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § e) pontja, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2019. január 1-től. A 14. § (6) bekezdése a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította 27/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdése, hatályos 2017. december 22-től. A 14. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.
Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 6. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Beiktatta a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése, hatályos 2020. december 11-től.
Beiktatta a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Beiktatta a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
A 16. § a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16/A. §-t a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
Módosította a 27/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet 21. § c) pontja, hatályos 2017. december 22. napjától.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Módosította a 16/2019. (XII.17.) önkormányzati rendelet 26. §-a, hatályos 2019. december 18-tól.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése, hatályos 2019. január 1-től.
(10) bekezdéssel kiegészítette a 29/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 10. §-sa, hatályos 2016. december 20-tól.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdés b) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Módosította 29/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Módosította a 29/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § f) pontja, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 16. § b) pontja, hatályos 2019. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 29/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 12. §-sa 2016. december 20-tól.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 17. § f) pontja, hatályos 2019. január 1-től
Hatályon kívül helyezte a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 17. § g) pontja, hatálytalan 2019. január 1-től.
Beiktatta a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 19/2021. (XI.19.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatálytalan 2022. január 1-től.
Beiktatta a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 19/2021. (XI.19.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2022. január 1-től.
Módosította 28/2020. (XII.10.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontja, hatályos 2020. december 11-től.
Beiktatta a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
Módosította a 20/2015.(IV.24.) önkormányzati rendelet 7. §-sa, hatályos 2015. április 25-től.
Módosította a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
A 37. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-a szerint módosított szöveg.
Beiktatta a 29/2018.(XI.29.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2019. január 1-től.
A 2. melléklet a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 42 . sora a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 45 . sora a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. mellékletben foglalt táblázat 46 . sora a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2022. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.