„(3) E szabályzat tekintetében versenyeztetésen a nyilvános, a zárt pályázati eljárást (továbbiakban: pályáztatási eljárás), a zártkörű versenytárgyalást, a nyilvános és az elektronikus árverést (továbbiakban: árverést) kell érteni.”

18. § (1) Az árverés nyilvános vagy elektronikus árverés lehet.

(2) A nyilvános árverésre az I-IV. fejezet és a VI. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Nyilvános árverésen a jelen szabályzat 3. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek vehetnek részt, feltéve, hogy az árverési díjat határidőben befizették és azt hitelt érdemlően igazolták, amennyiben ilyen készült, akkor az árverési dokumentációt megvásárolták, és természetes személy esetén személyazonosságukat a közjegyző részére megfelelően igazolták, társaság esetén pedig a képviseleti jogosultságot aláírási címpéldánnyal, és a társaság meglétét 30 napnál nem régebbi cégkivonattal igazolták. A liciten részt vevő személy írásban köteles nyilatkozni arról, hogy az árverési szabályzatot áttanulmányozta és az adás-vételi szerződés-tervezet feltételeit elfogadja.

(4) A licitálót meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.

(5) A nyilvános árverési díj összege a vagyontárgy kikiáltási árának 10%-a, melyet az árverési dokumentációban vagy árverési felhívásban meghatározott módon és határidőben kell a kiíró részére megfizetni.

(6) A nyilvánosan árverezésre kerülő telekingatlanokról árverési dokumentáció készül. A telek árverési dokumentációját a pályázók a hirdetményben szereplő időpontig és helyen, a hirdetményben meghatározott áron vásárolhatják meg. Az árverési dokumentáció megvásárlása a licitáláson való részvétel feltétele.

(7) Az árverési dokumentációnak tartalmaznia kell:

(8) A nyilvánosan árverésre kerülő vagyontárgyak külön-külön kerülnek licitálásra, kivéve, ha az árverési dokumentáció vagy az árverési hirdetmény másként nem rendelkezik. A licitáláson - saját kockázatára - az is részt vehet, aki az ingatlant nem tekintette meg. Licitálni az erre a célra kiosztott sorszámozott licittábla egyértelmű felmutatásával lehet. A licitálás kikiáltási áron indul. A licitlépcső meghatározása a tárgyalásvezető feladata. Csak pozitív licit van, a kikiáltási ár nem csökkenthető.

(9) A nyilvános árverésen jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy melyik licitáló hányadik helyen és milyen licithatáron fejezte be a licitálást. A licitálásban részt vevő az utolsó, általa még tartott licitlépcsőn a licittábla számának bemondásával jelzi kiszállását. A nyilvános árverésen a vagyontárgy vásárlásának jogát az nyeri el, aki a legmagasabb vételárat ajánlotta fel. A vásárlás jogosultjának kell tekinteni a második legkedvezőbb ajánlat tevőjét is. A nyilvános árverés többi résztvevőjének az árverési díjat az eredményhirdetést követő 3 munkanapon belül vissza kell fizetni.

(10) Az első és a második helyen szereplő vásárlási jogosult árverési díját az érintettekkel történő szerződéskötéskor a vételárba be kell számítani. Amennyiben a szerződéskötés a nyertes érdekkörébe tartozó okból hiúsul meg, a befizetett árverési díj bánatpénznek minősül.

(11) A nyilvános árverés jegyzőkönyve szerint első helyen álló nyertes a pályázati dokumentációban, vagy pályázati felhívásban meghatározott határidőn belül köteles az adásvételi szerződést megkötni. A vállalt vételárat egy összegben az Önkormányzat számlájára a szerződéskötést követő 5 munkanapon belül köteles a szerződő fél befizetni vagy átutalni, amennyiben az árverési dokumentáció vagy árverési felhívás másként nem rendelkezik. Az Önkormányzat a vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja. Amennyiben a nyilvános árverés nyertese a vételárat a megadott határidőben befizette, a második helyezett részére az árverési díjat 3 munkanapon belül kell visszafizetni.

(12) Amennyiben az adásvételi szerződés megkötése vagy a vételár befizetése a megjelölt határidőn belül nem történik meg, a nyilvános árverés nyertese a befizetett bánatpénzt elveszíti és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik, vagy a már megkötött adásvételi szerződéstől az Önkormányzat jogosult elállni.

(13) Az előbbi eljárás során visszamaradt ingatlanra a nyilvános árverés második helyezettjének azonnal fel kell ajánlani azon a licitáron, ahol az ajánlatát tartotta. A második helyen vásárlásra jogosult a felajánlást követő 10 munkanapon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni és a vételárat, a felajánlásban megjelölt határidőn belül az Önkormányzat számlájára befizetni vagy átutalni. Amennyiben a szerződés megkötésére, vagy a vételár befizetésére a megadott határidőn belül nem kerül sor, a befizetett bánatpénzt elveszíti, és az Önkormányzat ajánlati kötöttsége megszűnik.

(14) Eredménytelen a nyilvános árverés, ha nem érkezik licit, vagy ha az adásvételi szerződés a licitálás eredményeként vásárlásra jogosultakkal nem jön létre.

(15) A licitálásról közjegyzői okirat készül.

(16) Az elektronikus árverési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által működtetett vagy azzal egyenértékű akkreditációval rendelkező Elektronikus Aukciós Rendszeren keresztül, a szolgáltató által előírt szabályok szerint kell lebonyolítani.”

„(1) Bérleti és elővásárlási joggal nem terhelt üres lakást és helyiséget e rendeletben meghatározott kivételekkel a hasznosítás érdekében árverés útján kell értékesíteni. Az árverés kiírásáról a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi jogot gyakorló dönt.”

„13. § (3) Az árverés menetére az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében foglaltak alkalmazandók.”

„(1) Az Önkormányzat lakás-, vagy helyiséggazdálkodási érdekéből, a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság döntése alapján, a nettó 20.000.000,- Ft egyedi forgalmi értékhatárt el nem érő hasznosítás esetén a versenytárgyalás mellőzhető. Önkormányzati lakás-, vagy helyiséggazdálkodási érdek lehet különösen a magánszemélyek, helyi közösségek, a helyben vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság és az Önkormányzat számára egyaránt társadalmi, gazdasági hasznossággal bíró körülmény.”