Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2020. (III.5.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2020. (III. 5.) önkormányzati rendelete
Hatályos: 2020. 04. 15- 2020. 04. 15Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2020. (III.5.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Kerület építési szabályzatáról szóló 17/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet módosításáról
1. § Az R. 1. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
„f) 6. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek”
(3) Az R. 2. § 39. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § (1) Az R. 4. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki, kivéve,
a) ha a tömbbelsőben a már meglévő zárványtelek megközelítésének biztosítását szolgálja, vagy
b) ha az építési övezet előírása azt kifejezetten lehetővé teszi.
(3) A (2) bekezdés a) pont szerinti zárványtelek és a megközelítésére szolgáló teleknyél együttes területe kisebb lehet az övezetben előírt telekméretnél.”
„(4) Nyúlványos telek esetén a visszamaradó telek teleknyúlvány felé eső oldalkertjének méretébe a teleknyúlvány szélessége beszámít, az övezet épületmagassági méretének megtartása mellett.
(5) Beépítésre szánt építési övezetbe és beépítésre nem szánt övezetbe is tartozó telek az övezethatár mentén osztható meg, de megosztása nem kötelező.
(6) Két építési övezetbe tartozó telek esetén a telek az övezethatár mentén akkor is megosztható, ha az így kialakuló telek mérete az előírt legkisebb telekterületnél kisebb.
(7) Egy beépítésre szánt és egy beépítésre nem szánt övezetbe sorolt telek esetén az építési övezetre előírt hátsókerti méretet az övezet határ mentén nem kell figyelembe venni.”
4. § Az R. 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Lk vagy Lke jelű építési övezet területén a meglévő zárványtelek feltárása érdekében legalább 6,0 méter,”
5. § Az R. II. fejezete a következő 5A. alcímmel és 6/A. §-sal egészül ki:
6/A. § (1) A rendezett településfejlesztés biztosítása érdekében a 6. sz. mellékletben „ elővásárlási joggal érintett ingatlan” elemmel jelölt telkekre vonatkozóan a kerületi önkormányzatot az 1997. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti településrendezési célokat és azok megvalósításához szükséges ingatlanokat a 6. számú melléklet tartalmazza.”
6. § Az R. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A csapadékvíz helybeni ártalommentes visszatartását a telek beépítettségi és burkoltsági arányának megfelelően fékezett és késleltetett módon biztosítani kell.”
7. § (1) Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közterületen nem létesíthető önálló épületben elhelyezett energia-átalakító berendezés, azt az újonnan létesülő épületben vagy telken belül kell elhelyezni, kivéve, ha az ÖTÖDIK FEJEZET Kiegészítő előírása másként rendelkezik. Meglévő épületben lévő energia átalakító nem helyezhető át a közterületre.”
„(6) E rendelet hatálybalépését követően létrejövő és kiépítésre kerülő közterületek esetében a terület ellátásához szükséges távközlési és elektromos kábelek a meglévő vagy telepítésre kerülő fasorok védelme érdekében
a) csak közműcsatornában helyezendők el, vagy
b) a fasor telepítése során a gyökérlabdát körülvevő gyökérterelőt, gyökérgátat kell alkalmazni.
(7) E rendelet hatálybalépését követően létrejövő és kiépítésre kerülő közterületek esetében új vezeték fektetésekor az ésszerű területgazdálkodás és a közműmentes élettér biztosítása érdekében a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ne akadályozzák
a) a 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább az egyoldali,
b) a 12,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban a kétoldali
fasor telepítését.
(8) A nyílt árkos felszíni vízelvezetés esetén az árok feletti kocsi behajtó az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja, és víz-visszaduzzasztást nem okozhat, továbbá
a) lakóterületen telkenként - a saroktelek kivételével - csak egy kocsibehajtó létesíthető, melynek szélessége legfeljebb 3,5 méter lehet,
b) gazdasági területen, különleges területen, valamint rendszeres teherforgalmat igénylő telek megközelítése során az egy- vagy kétirányú tehergépjármű forgalomra méretezett szélességű kocsi behajtó alakítható ki.
(9) A 8,0 méternél kisebb szabályozási szélességű közterület víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.”
8. § (1) Az R. 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a zöldfelület aránya legalább 65%, vagy a lehatárolás területén a fásítottságnak legalább 65%-os zöldfelületi fedettséget kell biztosítania, vagy - a lakótelepi övezet területén kijelölt lehatárolás kivételével - intenzíven fásított parkoló létesíthető,”
„(4) A több mint 20 lakásnál nagyobb lakásszámot tartalmazó, e Rendelet hatálybalépése után létesülő új épület, valamint 1000 m2 szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű főépület elhelyezése során központi hűtő-fűtő-berendezést, vagy központi klíma berendezést kell beépíteni.”
9. § (1) Az R. 12. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
„g) a Rákos út, Pestújhelyi, út és a Fő út mentén - az a)-f) pontban felsoroltakon túlmenően -
ga) a meglévő épület rendeltetésének megváltozása során a parkolási kötelezettség az eredeti rendeltetés szerinti parkolási igény kétszeresét nem haladja meg,
gb) új épület elhelyezése során a 30 m2-nél kisebb kereskedelmi, szolgáltatási vagy vendéglátó önálló rendeltetési egység létesül.”
(2) Az R. 12. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) más telken már meglévő, vagy újonnan létesülő többletparkolóban vagy többletférőhellyel rendelkező parkoló-létesítményben, vagy”
(3) *
10. § (1) Az R. VI. fejezet 11. alcíme helyébe a következő alcím lép:
(2) Az R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közterületi pavilon
a) kizárólag közterület alakítási terv alapján létesíthető,
b) Ln-T jelű lakótelepi építési övezetbe tartozó közterületen akkor létesíthető, ha a Szabályozási terv, vagy az övezet azt kifejezetten lehetővé teszi,
c) elhelyezése vagy átépítése során
ca) a közterületi pavilon által elfoglalt terület után a visszamaradó gyalogosfelület szélessége - a berendezési- és biztonsági sáv, továbbá a kiszolgálásra szolgáló területe nélkül - a KÖu övezetbe sorolt közterületen legalább 4,0 méter és nem kisebb, mint a járdaszélesség 75%-a, és
cb) más épülettel sem szerkezetileg, sem a használat szempontjából nem építhető össze;
d) az eredeti helyén átépíthető, vagy annak 10,0 méteres környezetében áthelyezhető, de legfeljebb 25%-kal. bővíthető;
e) nem létesíthető
ea) védett településrészen (kerületi vagy fővárosi területi védelem alapján (VT)),
eb) védett utcaszakaszon (VU),
ec) védett épület (műemlék (M, Má), fővárosi (FV) vagy kerületi (VÉ) egyedi védelem alatt álló) közterületi homlokzatától mért 20,0-20,0 méteres távolságon belül,
ed) nem KÖu övezetbe sorolt közlekedési célú közterületen,
ee) Zkp zöldterület övezet területén - kivéve, ha a Szabályozási terv lehetővé teszi.”
„(4) A közterületen nem helyezhető el önjáró vagy vontatott lakókocsi, az időszakos rendezvények utcai ételárusítása kivételével.”
„(3) Az Ln-T jelű lakótelepi építési övezetekben mobil építmény kizárólag a meglévő, úszótelkes épületek felújításának, energetikai korszerűsítésének idejére helyezhető el.”
12. § (1) Az R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állattartó építmény az Lk és Lke jelű építési övezetek területén helyezhető el, ha az építési övezet azt kifejezetten lehetővé teszi.”
(2) Az R. 21. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) közepes, nagytestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő rendeltetést tartalmazó épülettől 15,0 méter,”
13. § Az R. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ahol a Szabályozási terv
a) „építési vonalat is meghatározó előkerti sáv és mérete (m)” jelölést alkalmaz, ott a jelölés az előkerti határvonalat határozza meg, melyet egyben a 26. § szerinti építési vonalnak kell tekinteni,
b) „előkerti sáv és mérete (m)” jelölést alkalmaz, ott a jelölés az előkerti határvonalat határozza meg,
c) a telek hátsó telekhatára mentén „előkerti sáv és mérete (m)” jelölést alkalmaz, és a telek területe a jelölt szabályozási vonal miatt nem csökken, az előkerti sáv jelölést előkertként kell figyelembe venni az építési hely megállapítása során, függetlenül attól, hogy a szomszédos telek közterületi kialakítása megtörtént-e.”
14. § (1) Az R. 26. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az építési vonal [4. melléklet 6. ábra]
a) utcafronti beépítés esetén a közterületi telekhatáron van,
b) előkertes beépítés esetén a szabályozási terven jelölt és a 24. § (3) bekezdés a) pontban meghatározott előkerti határvonalon van,
amelyet a (2)-(4) bekezdés szerint kell figyelembe venni.
(2) Zártsorú beépítési mód esetén az (1) bekezdés szerinti építési vonal figyelembevétele során az utcai sávban az épület utcai homlokzata legalább az építési vonal hosszának 60%-ában az építési vonalon kell állnia, , kivéve, ha az építési övezet vagy az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása másként rendelkezik. Épülethézag kialakítása esetén az építési vonal hosszát az épülethézag szélessége nélkül kell számításba venni.
(3) A szabadon álló, az oldalhatáron álló és az ikres beépítési mód esetén az (1) bekezdés szerinti építési vonal figyelembevétele során az utcai sávban az épület utcai homlokzatának legalább fele az építési vonalon kell állnia, kivéve, a (4) bekezdésben foglaltakat.”
„(4) A 24. § (3) a) bekezdés szerinti építési vonal rendelkezése alóli kivételek a következők:
a) saroktelek esetén elegendő az egyik előkerti sávra teljesíteni a (3) bekezdés szerinti szabályt,
b) oldalhatáros, ikres, és szabadonálló beépítés esetén, ha a telek közterületi határa és oldalhatára derékszögtől eltérő szöget zár be, az épület utcai homlokzata az oldalsó telekhatárral párhuzamos falára merőleges vonalra illeszkedve alakítandó ki. Ez esetben az épület egyik sarokpontjával az előkerti határvonalon kell állnia,
c) amennyiben a szomszédos épület, amelyhez csatlakozni kell, az előírt előkerti határvonaltól 30,0 cm-nél kisebb mértékben eltér, akkor a 30. § (3)-(4) bekezdésben az ikerházra, vagy testvérházra előírt csatlakozás megállapításánál az előkerti határvonal helyett építési vonalként a szomszédos épület homlokzati falának meghosszabbított vonalát kell figyelembe venni.
(5) A meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonalat a Szabályozási terv rögzíti. Az épület utcai homlokzatának a meghatározott eltéréssel szabályozott építési vonal telekre eső szakaszán kell állnia, legalább a Szabályozási terven rögzített arányban. [4. melléklet 6. ábra]
(6) A 24. § (3) bekezdés b) pontban meghatározott előkert esetén nincs építési vonal meghatározás.”
„27. § Közterület felőli homlokzat épületrésze a közterület fölé kizárólag a Vt-H/Z jelű építési övezetekben, továbbá a Rákos út KÖu jelű övezetbe eső részén és az alábbi szabályok szerint nyúlhat, kivéve, ha a benyúlást az építési övezet, vagy az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírás tiltja:
a) a benyúlás legfeljebb 1,0 méter lehet,
b) a benyúló épületrész
ba) alsó síkja és a csatlakozó terepszint (járdatő) szintjének távolsága legalább 3,5 méter legyen,
bb) az oldalsó telekhatártól legalább 1,20 méter távolságra létesíthető,
c) előtető legfeljebb a homlokzat egyharmadának szélességében létesülhet, a közúti űrszelvény méretének betartásával.”
„(4) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben
a) a telekméret 14 méternél keskenyebb, és
b) a kialakult beépítés szerint a két szomszédos telek közös telekhatárán áll a két szomszédos épület,
úgy azok továbbra is elhelyezhetők a közös telekhatáron testvérházas jellemzőkkel.
(5) Az oldalhatáros építési helyen belül akkor megengedett a szabadon álló jellegű épületelhelyezés
a) ha a telek saroktelek, vagy
b) ha a telekszélesség 18 méternél nagyobb,
melynek során az építési helyen belül oldalsó távolságot kell tartani a telek oldalhatárától, ami nem lehet kisebb, mint az épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter.”
„(5) Amennyiben a saroktelek nem rendelkezik ikertelek párral, akkor megengedett a szabadon álló épületelhelyezés az ikres beépítési mód szerinti építési helyen belül, melynek során az építési helyen belül oldalsó távolságot kell tartani a telek oldalhatárától, ami nem lehet kisebb, mint az épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter. Az előkerti határvonalra ez esetben nem kell alkalmazni a 26. § (3) bekezdést.”
18. § (1) Az R. 31. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A saroktelek építési helye a két utca felőli utcai sávok egybefüggő területe. Az előkerti határvonalra vonatkozó 26. § (2) bekezdést elegendő csak az egyik előkert felé betartani.”
„(8) Amennyiben a telek mélységi mérete miatt az építési hely mélysége kisebb lenne 10 méternél, az építési hely méretét 10 méterben kell megállapítani a közterületre merőlegesen.”
„(6) Épülethézag 14 méternél keskenyebb telken nem létesíthető.”
„(1a) Amennyiben a szomszédos épület, amelyhez csatlakozni kell, az előírt előkerti sávba 0,3 méternél kisebb mértékben benyúlik, akkor annak homlokzati síkját kell figyelembe venni, és az új épület ahhoz csatlakozóan helyezhető el.”
„(2a) Amennyiben a telken lévő főépület legalább 80%-ban a szabályozás szerinti hátsókertben van, akkor annak bővítése csak az építési hely irányába történhet, mely esetben az építési övezetnek az utcai sáv elsődleges beépítésére vonatkozó rendelkezését figyelmen kívül lehet hagyni.”
21. § Az R. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Két vagy több övezetbe (építési övezetbe vagy övezetbe) tartozó telek esetében - megosztás hiányában - a beépítési paramétereket mindkét övezet esetében az adott övezetnek megfelelő telekrész területére kell számolni és az épülete(ke)t az eltérő övezeteknek megfelelően kell elhelyezni és kialakítani.”
„(6) A legmagasabb pont síkjának magassága oldalhatáros beépítési mód esetén az övezetben előírt épületmagasság 3,5 méterrel növelt értéke.”
23. § (1) Az R. 41. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakószoba legkisebb padlószint magassága a terepcsatlakozástól - ha az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik -
a) 2,0 méternél kisebb előkerti méret esetén legalább 0,6 méter,
b) legalább 2,0 méter, de 5,0 méternél kisebb előkerti méret esetén 0,3 legalább méter,
c) 5,0 méteres, vagy annál nagyobb előkerti méret esetén a terepszint feletti, de legalább ±0,0 m.
(2) Meglévő épület esetén
a) utcafronti beépítésű, továbbá az (1) bekezdés a)-b) pont szerinti lakóépület lakószobával való bővítése a meglévő épületrész szintmagasságai figyelembevételével megengedett, melynek során az (1) bekezdés szerinti padlószint magasság rendelkezéseitől el lehet tekinteni,
b) az a) pont szerinti bővítés esetén annak padlószint magassága a meglévőnél nem lehet alacsonyabb,
c) nem lakásrendeltetési egység rendeltetésmódosítása lakószobára, lakásra nem megengedett, amennyiben az (1) bekezdésben előírtak nem biztosíthatók.”
„(3) Magastetőben legfeljebb egy építményszint létesíthető.”
24. § (1) Az R. 42. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A maximálisan létesíthető önálló rendeltetési egységek számát az osztószámok alapján a következők szerint kell meghatározni a matematikai kerekítés szabályai szerint:
a) a telekterületre vonatkozó esetben a telekterületet el kell osztani a 2. számú mellékletben „Rt” jellel jelölt osztószámmal,
b) a szintterületre vonatkozó esetben a telken létesíthető maximális általános szintterületet el kell osztani a 2. számú mellékletben „Rsz” jellel jelölt osztószámmal.
(3) Amennyiben a 2. melléklet mind az osztószámot, mind a maximált rendeltetési egység számot tartalmazza, akkor a (2) bekezdés szerint számított és a táblázatban maximált érték közül a kisebbik számnak megfelelő rendeltetési egység építhető az adott telken.
(4) A (3) bekezdés szerinti számú rendeltetési egység akkor létesíthető, amennyiben egyidejűleg a parkolási kötelezettség a telken belül biztosítható.”
„(5) Jelen Rendelet hatálybalépése előtt már meglévő lakóépület bővítése esetén, amennyiben a többlet parkolási kötelezettség csak a 12. § figyelembevételével csak közterületen vagy magánúton biztosítható, akkor az épület legfeljebb egy lakással bővíthető.
(6) Szociális bérlakás létesítése esetén, amennyiben a telken meglévő rendeltetési egységek száma meghaladja a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott értéket, a meglévő épület bontása után az eredeti rendeltetési egység szám visszaépíthető akkor is, ha az nagyobb, mint az építési övezetben megengedett.”
25. § Az R. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közterületen általánosan kialakítható funkciókon kívül Közterület alakítási terv alapján
a) hulladékudvar, továbbá
b) az épületekhez tartozó szelektív hulladéktartály tároló építmény
is elhelyezhető.”
26. § (1) Az R. 50. § (9) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„j) vendéglátó terasz a földszinti helyiséghez kapcsolódóan az épülethez tartozó telken és a csatlakozó közterületen egybefüggő teraszként is kialakítható és legfeljebb 180 napig téliesíthető az alábbi feltételek betartása esetén:
ja) a szerkezete legfeljebb 10 cm keresztmetszetű elbontható fémszerkezet;
jb) oldalfala, teteje elbontható víztiszta ponyva vagy üveg;
jc) a szerkezet méretével, osztásaival illeszkedik az épület homlokzati kialakításához.”
(2) Az R. 50. § (9) bekezdése a következő k)-l) pontokkal egészül ki:
„k) a telek beépítési paraméterei kialakultnak tekintendők, a beépítési mérték, továbbá az épületek szintterülete a kialakult állapothoz képest nem növelhető.
l) a zöldfelületi átlagérték (ZFÁ) a 2. mellékletben meghatározottnál nem lehet kisebb, és amennyiben a jelenlegi állapot szerinti meglévő zöldfelület
la) a minimumértéket nem éri el, akkor a zöldfelület nem csökkenthető,
lb) az előírtnál legalább 5%-kal nagyobb, akkor legfeljebb 5%-kal csökkenthető.”
27. § Az R. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kiszolgáló épület - ha az építési övezet előírása a telken való létesítését nem tiltja -
a) az építési helyen belül az építési övezet beépítésre vonatkozó előírása szerint helyezhető el,
b) a hátsókertben csak az OTÉK szerint megengedett garázsként létesíthető,
c) méreteinél a következőket kell betartani:
ca) az épületmagassága legfeljebb 3,5 méter lehet, és
cb) egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg az épületmagasság értékét, és
cc) legmagasabb pontja 5,0 méter lehet, továbbá
cd) a hátsókertben való elhelyezés esetén a beépített alapterülete nem lehet nagyobb 20m2-nél.”
28. § Az R. 53. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.”
29. § (1) Az R. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
(2) Az R. 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, vagy önálló mélygarázsban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban
30. § (1) Az R. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
„(5a) Az Lk-1/HZ-1 építési övezetben a jelen Rendelet hatálybalépése előtt már a kétszeres telekméretű telek esetén - ha azt a Szabályozási terv külön lehetővé teszi -,
c) nyúlványos telek kialakítható, és
d) a kisebb telek mérete legalább 500 m2 kell, hogy legyen, továbbá
e) a nyúlványos és a visszamaradó telek esetén egy-egy főépület létesíthető, valamint
f) a nyúlványos telken az első kert mérete 3,0 méter és az épület szabadon állóan is elhelyezhető az építési helyen belül.”
(3) Az R. 55. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, vagy önálló mélygarázsban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban
31. § Az R. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy a telken belüli fásított parkolóban
„(2a) 400 m2-nél kisebb telken, vagy 12 méternél kisebb telekszélesség esetén új épület nem létesíthető, a telken a meglévő épület felújítható, átalakítható, de nem bővíthető és rendeltetési módja nem változtatható meg.”
(2) Az R. 57. § (3) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) egy főépület helyezhető el, kivéve a ba) alpont szerinti esetben,
b) az Lk-1/HZ-13 jelű építési övezetben
ba) átmenő telek esetén két főépület helyezhető el,
bb) amennyiben a telek bármelyik oldalhatára 18 méternél kisebb, akkor a hátsókert mérete 0;”
(3) Az R. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
(4) Az R. 57. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben,
b) a tulajdonos, a használó lakásán kívül más lakást nem tartalmazó főépület esetén a telek udvari sávjában és a hátsókert területének legfeljebb felén kialakított felszíni fásított parkolóban
33. § Az R. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető.”
34. § (1) Az R. 59. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) egy főépület, átmenő telek esetében - ha annak mérete az előírt telekméret másfélszeresét meghaladja - két főépület helyezhető el, melyben az 52. § szerinti rendeltetések létesíthetők,”
(2) Az R. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
(3) Az R. 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban
35. § (1) Az R. 60. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.
(5) Az Lk-1/HZT-2 építési övezetben
a) az M3 bevezető szakasza mentén fekvő átmenő telek esetében hátsókertet nem kell tartani,
b) nem átmenő telek esetében a hátsókert mérete 4,0 m.
(6) Az épület elhelyezése, bővítése során:
a) az utcai sávban az épület a telek mindkét oldalhatárán zártsorúan csatlakozhat,
b) épülethézag létesíthető,
c) az épület a telek azon oldalhatárán helyezendő el, ahol nem jár egészséges, és értékes (20,0 centiméter törzsátmérőnél nagyobb, nagy lombkoronájú, vagy örökzöld) fa kivágásával.
(7) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban
36. § Az R. 61. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
d) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
e) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
f) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,
g) a hátsókertben az 52. § (4) bekezdés b) pontja szerinti garázs elhelyezhető.
(5) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban
37. § Az R. 62. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,
(5) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban vagy a telken belüli fásított parkolóban
kell biztosítani.”
38. § (1) Az R. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) az utcai sávban új épületnek legalább 60%-ban,
ba) az előkerti építési határvonalon kell állnia előírt előkert esetén,
bb) a telek közterületi határvonalán kell állnia, előírt előkert hiányában,
c) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
(2) Az R. 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban
39. § (1) Az R. 64. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) TKR szerinti 9. számú településképi szempontból meghatározó (Öregfalu) területén az Lk-1/O-1, Lk-1/O-3, Lk-1/O-4 és az Lk-1/O-5 jelű építési övezetek területén elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.”
(2) Az R. 64. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,
d) az Lk-1/OSZ-1 és az Lk-1/OSZ-2 jelű építési övezetek területén 22,0 méternél nagyobb telekszélesség esetén az építési helyen belül az épület szabadon álló jelleggel is elhelyezhető, mely esetben az oldaltávolság mérete az oldalkerti mérettel azonos,
e) a hátsókertben az 52. § (4) bekezdés b) pontja szerinti garázs elhelyezhető.
(6) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy elhelyezett önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban
40. § (1) Az R. 66. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„dc) közösségi-, játszó- és pihenőtető létesítése esetén saját használatú kertenként legfeljebb 15 m2-alapterületig;”
(2) Az R. 66. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
„i) szociális bérlakás létesítése esetén a parkolási kötelezettség fásított felszíni parkolóban is biztosítható.”
41. § Az R. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, vagy önálló mélygarázsban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy felszíni parkolóban
42. § (1) Az R. 68. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ab) az aa) pontban felsorolt rendeltetések és a c) pont kivételével legalább 50%-ban a főépületben kell, és efeletti arányban, a telken belüli fásított parkolóban lehet biztosítani,”
(2) Az R. 68. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.”
43. § (1) Az R. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
(2) Az R. 69. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben,
b) a tulajdonos, a használó lakásán kívül más lakást nem tartalmazó főépület esetén a telek udvari sávjában és a hátsókert területének legfeljebb felén kialakított felszíni fásított parkolóban
44. § Az R. 70. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.
(5) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban
45. § Az R. 71. § (4) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető.”
46. § (1) Az R. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
(2) Az R. 72. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban
47. § Az R. 73. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető
(5) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban
48. § (1) Az R. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) utcai sávban új épületnek legalább 60%-ban
ba) az előkerti építési határvonalon kell állnia előírt előkert esetén,
bb) a telek közterületi határvonalán kell állnia, előírt előkert hiányában,
c) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül
(2) Az R. 74. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban
49. § Az R. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kiszolgáló épület - ha az építési övezet előírása a telken való létesítését nem tiltja -
a) az építési helyen belül az építési övezet beépítésre vonatkozó előírása szerint helyezhető el,
b) a hátsókertben csak az OTÉK szerint megengedett garázs létesíthető,
c) méreteinél a következőket kell betartani:
ca) az épületmagassága legfeljebb 3,5 méter lehet, és
cb) egyik homlokzatának magassága sem haladhatja meg az épületmagasság értékét, és
cc) legmagasabb pontja 5,0 méter lehet, továbbá
cd) a hátsókertben való elhelyezés esetén a beépített alapterülete nem lehet nagyobb 20m2-nél.”
50. § (1) Az R. 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A telken
a) egy főépület helyezhető el, melyben az 77. § szerinti rendeltetések létesíthetők,
b) a TKR szerinti 9. számú településképi szempontból meghatározó (Öregfalu) területén az Lke-1/HZ-1 és Lke-1/HZ-4 övezetben elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.”
(2) Az R. 79. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Lke-1/HZ-5 építési övezetben a szabályozási terven jelölt építési hely
a) kizárólag a földszinten építhető be a telek oldalhatáráig,
b) az emeleti szinten az udvari sávban a 81753 hrsz telek oldalhatárától az épületmagasság felének megfelelő oldaltávolságot kell tartani.
(5) Az építési hely figyelembevétele során
c) elsődlegesen az utcai sáv építhető be
d) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
(3) Az R. 79. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban, vagy a telken belüli fásított parkolóban
kell biztosítani.”
51. § (1) Az R. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
(2) Az R. 80. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,”
(3) Az R. 80. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A jelen Rendelet hatálybalépésekor már meglévő épülethez utólag kiszolgáló épületként garázs az építési helyen belül létesíthető.”
52. § (1) Az R. 81. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a TKR szerinti 9. számú településképi szempontból meghatározó (Öregfalu) területén az Lke-1/HZ-1 övezetben elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.”
(2) Az R. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.”
(3) Az R. 81. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban, vagy
b) kiszolgáló épületként
ba) önálló járműtárolóban az udvari sávban, vagy
bb) a hátsókertben,
c) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén az a) pont szerint, vagy felszíni parkolóban
kell biztosítani.”
53. § (1) Az R. 82. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) a TKR szerinti 9. számú településképi szempontból meghatározó (Öregfalu) területén az Lke-1/SZ-1, Lke-1/SZ-2, és Lke-1/SZ-7 övezetben elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.”
(2) Az R. 82. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető
(5) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban
kell biztosítani.”
54. § (1) Az R. 83. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„e) a TKR szerinti 9. számú településképi szempontból meghatározó (Öregfalu) területén az Lke-1/IK-2 övezetben elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.”
(2) Az R. 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) az utcai sávban új épületnek legalább 60%-ban
ba) az előkerti építési határvonalon kell állnia előírt előkert esetén,
bb) a telek közterületi határvonalán kell állnia, előírt előkert hiányában,
c) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
(3) Az R. 83. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,”
55. § (1) Az R. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Lke-1/O jelű övezetek területén a telek az oldalhatáron álló beépítés szabályai szerint építhető be az Lke-1/O-1, Lke-1/O-2, Lke-1/O-3, Lke-1/O-4 és az Lke-1/O-5 építési övezetekben.”
(2) Az R. 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A telken
a) egy főépület helyezhető el - a (8) bekezdés szerinti kivétellel -, melyben az 77. § szerinti rendeltetések létesíthetők,
b) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki.
c) a TKR szerinti 9. számú településképi szempontból meghatározó (Öregfalu) területén az övezetekben elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.”
(3) Az R. 84. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építési hely figyelembevétele során - a (8) bekezdés szerinti nyúlványos telek kivételével -
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,
c) utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,
(4) Az R. 84. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) 4,5 méteres épületmagasság betartásával az oldalkert mérete
a) a 14 méternél kisebb telekszélesség esetén 4,5 méterre,
b) 11 méternél kisebb telekszélesség esetén 3,5 méterre
csökkenthető.
(7) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani.”
(5) Az R. 84. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Meglévő épület bővítése, rendeltetésének megváltozatása esetén, ha a parkolási kötelezettség növekedésekor a telekre való behajtás utólag nem oldható meg, a személygépjármű elhelyezése közterületen a 3. melléklet szerinti arányban is biztosítható.
(9) Az Lke-1/O-5 építési övezetben, valamint ahol az Lke-1/O-3 építési övezetben a Szabályozási terv lehetővé teszi:
a) nyúlványos telek kialakítható, és
b) az utca menti visszamaradó telken
ba) az épület oldalhatárosan helyezendő el,
bb) a 18 métert elérő telekszélesség esetén az épület szabadon állóan is elhelyezhető,
c) a nyúlványos telken az épület szabadon állóan is elhelyezhető az építési helyen belül;
d) egy telken
da) a legkisebb előírt telekméret kétszeresét meghaladó telekméret esetén két főépület,
db) az ea) pont szerinti méretet el nem érő telken, továbbá a nyúlványos és a visszamaradó telek esetén egy-egy főépület
létesíthető.”
56. § (1) Az R. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Vt-H jelű építési övezetek területén a telek a zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be a Vt-H/Z-1, Vt-H/Z-2, Vt-H/Z-3 és a Vt-H/Z-4 építési övezetekben.”
(2) Az R. 86. § (5) bekezdése a következő c)-d) pontokkal egészül ki:
„c) a zártsorú beépítési módú területen az egymással szomszédos telkeken a mélygarázs, valamint a földszinten az igazgatási, egészségügyi, szociális és kulturális funkciók létesítése érdekében a helyiségek a telekhatáron összeköthetők egymással a terepszint alatt és a földszinten, a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak figyelembevételével;
d) a c) pont szerint kialakított mélygarázs esetén a parkolási kötelezettség bármelyik telken biztosítható.”
(3) Az R. 86. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) emelőszerkezetes parkoló-berendezés létesíthető a 15. § (2) bekezdés figyelembevételével.”
(4) Az R. 86. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Vt-H/Z-3 építési övezetben az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 80%-ban beépítésre kerül.”
(5) Az R. 86. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Vt-H/Z-1 építési övezetben a parkolási szintterületi mutató 1,0
a) az 500 m2-nél kisebb méretű telken és
b) a saroktelken.”
57. § Az R. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építési övezetek területén és az azokat határoló közterületeken - ha az építési övezet másként nem rendelkezik -
a) nem helyezhető el a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs, a szállásjellegű intézmény telkének, továbbá az intézményeket kiszolgáló egyéb autóbuszok parkolói kivételével,
b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.”
58. § (1) Az R. 91. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
„f) a Vi-2/SZ-G1, Vi-2/SZ-G2, Vi-2/SZ-G3, Vi-2/SZ-G4 építési övezetben telepengedély köteles és bejelentés köteles telep létesítési tevékenység, továbbá 3,5 tonnánál nagyobb gépjármű céljára parkoló elhelyezése megengedett.”
(2) Az R. 91. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) az építési övezetekben új épület létesítése esetén a főépületben kell biztosítani, a b) és c) pontban foglalt kivétellel,
b) a Vi-2/SZ-2 építési övezetben új épület létesítése esetén legalább 70%-ban a főépületben kell, 70% feletti arányban a telken belüli fásított parkolóban lehet biztosítani,
c) a Vi-2/SZ-1, Vi-2/SZ-G1, Vi-2/SZ-G2, Vi-2/SZ-G3 és a Vi-2/SZ-G4 övezetekben új épület létesítésénél főépületen belül, vagy telken belüli fásított parkolóban kell biztosítani,
d) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, önálló terepszint alatti építményben, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani.”
(3) Az R. 91. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ahol a telek egyik része Vi-2/SZ-G3 építési övezetbe, másik része Ek-1 övezetbe sorolt, ott a Vi-2/SZ-G3 övezetbe sorolt telekterületre a 2. mellékletben rögzített zöldfelületi arány 30%-ra csökkenthető. A telek övezethatár menti megosztása esetén ez a kedvezmény nem alkalmazható.”
59. § Az R. XVIII. fejezete a következő 81/A. alcímmel és 92/A. §-sal egészül ki:
„81/A. A Vi-2/HZ jelű - hézagosan zártsorú építési övezet előírásai
92/A. § (1) Az Vi-2/HZ jelű övezetek területén a telek hézagosan zártsorúan is beépíthető a zártsorú építési helyen belül Vi-2-/HZ-1 építési övezetben.
(2) Az építési övezet területén a jelen paragrafus rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a 90. §-ban foglaltakkal, a Szabályozási terv szabályozási elemeivel, az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírásaival és a 2. melléklet 7. számú táblázataiban rögzített paraméterekkel.
(3) A telken
a) egy főépület helyezhető el, melyben az 90. § szerinti rendeltetések létesíthetők a b) pont figyelembevételével,
b) lakás csak szolgálati lakásként létesíthető,
c) alapfokú nevelési oktatási intézmény nem létesíthető,
d) kiszolgáló épület nem létesíthető.
(4) Az építési hely figyelembevétele során
a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,
b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.
(5) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket új épület létesítése, vagy meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell biztosítani.
(6) Meglévő épület bővítése, rendeltetésének megváltozatása esetén, ha a parkolási kötelezettség növekedésekor a telekre való behajtás utólag nem oldható meg, a személygépjármű elhelyezése közterületen a 3. melléklet szerinti arányban is biztosítható.”
60. § Az R. 94. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket
a) új épület létesítése esetén a főépületben kell biztosítani a c) bekezdés figyelembevételével,
b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani,
c) rekreáció, sport és vendéglátási rendeltetés esetén felszíni parkolóban lehet biztosítani.
(5) A Vi-2/SZ-L1 építési övezetben a Szövőgyár utca felé előkertet csak a Szabályozási terven jelölt utcaszakaszon kell tartani, a terület többi telke az utcafrontos beépítés szabályai szerint építhető be.”
61. § (1) Az R. 103. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Épület, önálló rendeltetési egység - ha az építési övezetek másként nem rendelkeznek:
a) termelési, raktározási,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) nem üzemi technológiájú kutatás, fejlesztés (K+F), igazgatás,
d) védőtávolságot nem igénylő üzemi technológiájú kutatás, fejlesztés,
e) védőtávolságot nem igénylő üzemi,
f) irodai, igazgatási,
g) szállás jellegű,
h) vendéglátó,
i) sport,
j) nem alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális,
k) szolgálati lakás - telkenként maximum egy -,
l) parkolás,
m) üzemanyagtöltő állomás
rendeltetés céljára létesíthető, vagy ilyen rendeltetés céljára módosítható, melyek egy épületen belül vegyesen is kialakíthatók.”
(2) Az R. 103. § (10) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) ahol a szabályozási terv nem jelöl előkerti sávot, ott az épület elhelyezése a közterületi telekhatárra nem kötelező.”
62. § Az R. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Gksz-1/SZ-3 jelű építési övezet területén
a) a közművesítettség mértéke közcsatorna kiépítéséig részleges lehet, a szennyvíz elvezetésére megfelelően méretezett, korszerű szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a 7. § előírásainak betartása mellett;
b) az 500,0 négyzetméternél nagyobb alapterületű új épület elhelyezése esetén a telek hőszigethatásának csökkentése érdekében zöldfelület kedvezmény vehető igénybe a 38. § (8) bekezdés rendelkezései alapján, melynek során a fásított parkoló figyelembe vehető.”
63. § Az R. 108. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) a telek hőszigethatásának csökkentése érdekében zöldfelület kedvezmény vehető igénybe a 38. § (8) bekezdés rendelkezései alapján, melynek során a fásított parkoló figyelembe vehető.”
64. § Az R. 109. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Gksz-2/SZ-6 jelű építési övezetben a Szabályozási terv szerinti magánút kialakítása esetén lehet telekosztást végrehajtani. Magánút hiányában csak a (91176) hrsz. közterület felől oszthatók új telkek, nyeles telek nem létesíthető.”
65. § (1) Az R. 112. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) KÖu övezettel határos telek KÖu övezet felőli előkertjétől mért 10,0 méteres sávja elsősorban kutatás és fejlesztés (K+F) jellegű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, igazgatási rendeltetés elhelyezésére szolgál, melyben kivételesen önálló termelési, raktározási rendeltetésű épület létesíthető,”
(2) Az R. 112. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az építési övezetben a 83159/15 hrsz. telken magánút létesíthető a 83159/16 hrsz. telek megközelítése céljából.”
66. § Az R. 122. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„bc) a szomszédos lakóterületre zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy helyiség;”
67. § (1) Az R. 125. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) közterületi pavilon, vendéglátó terasz közterület alakítási terv alapján létesíthető.”
(2) Az R. 125. § (10) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
„e) közterületi pavilon, vendéglátó terasz közterület alakítási terv alapján létesíthető.”
68. § (1) Az R. 127. § (6) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület, vendéglátó terasz,”
(2) Az R. 127. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
„g) közterület alakítási terv alapján közterületi pavilon.”
(3) Az R. 127. § (7) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a Zkp-Kp/1 és a Zkp-Kp/2 jelű övezetben az elhelyezhető épület bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 100,0 négyzetméternél,
b) a Zkp -Kk/1 és a Zkp-Kk/2 jelű övezetben az elhelyezhető épület bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb 50,0 négyzetméternél,”
69. § Az R. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A ZKp/Ln-T jelű övezet területén
a) közpark, sportkert, játszótér
70. § (1) Az R. 129. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az Ek-1, az Ek-2, az Ek-3 és az Ek-4 jelű övezetbe tartozó közjóléti erdőterületek, melyek rekreációs, turisztikai funkciójúak, vagy e funkcióra tervezett, jelenleg mezőgazdasági használatú területek,”
(2) Az R. 129. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Ek-1, Ek-2, Ek-3, és az Ek-4 jelű övezetben
a) új épület nem létesíthető;
b) meglévő épületen a jókarbantartáson kívül más, átalakítással, bővítéssel járó építési tevékenység nem végezhető;
c) a tervezett erdőterületeken a rendeltetésnek megfelelő erdészeti létesítmények helyezhetők el, az erdészeti üzemterv figyelembevételével;”
(3) Az R. 129. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a területen a meglévő malomépület nem bővíthető;”
(4) Az R. 129. § (4) bekezdés b) pontja a következő be), bf) alponttal egészül ki:
„be) egyéb kulturális,
bf) egyéb közösségi”
(5) Az R. 129. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az Ek-Tó-1 jelű övezetben
a) épület nem létesíthető,
b) kilátó, vadles, tanösvény, esővédő tető, köztárgy, ismeretterjesztő építmény, tábla elhelyezhető,
c) kerékpárút létesíthető.”
(6) Az R. 129. § (9) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d) ahol a telek egyik része Gksz-1, Gksz-2, Vi-2 jelű építési övezetbe sorolt, másik része Ev-2 övezetben van, ott intenzív fásítással felszíni parkoló létesíthető a felszíni vizek védőterülete kivételével.”
71. § Az R. 130. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
„c) a mezőgazdasági termeléshez, tároláshoz szükséges melléképítmény (siló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, trágyatároló), és műtárgy beépítési magassága nem haladhatja meg a 9,0 métert.”
72. § Az R. 136. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) 50 db gépjármű várakozóhelyenként legalább egy akadálymentes parkoló és legalább 10 férőhely fedett kerékpártároló létesítendő,”
73. § (1) Az R. preambulum előtti „BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK” szövegrész helyébe a „BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA, PESTÚJHELY, ÚJPALOTA ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK” szöveg lép.
(2) Az R. 7. § (3)-(4) bekezdésében a „korszerű szennyvíztiszító kisberendezés” szövegrészek helyébe a „korszerű szennyvíztisztító kisberendezés” szövegek lépnek.
(3) Az R. 19. § (1) bekezdésében az „- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész helyébe az „- a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével -” szöveg lép.
(4) Az R. 24. § (1) bekezdésében az „A beépítési módnak megfelelő építési helyet” szövegrész helyébe az „A beépítési módnak megfelelő építési helyet (4. melléklet 1. ábra)” szöveg lép.
(5) Az R. 38. § (8) bekezdés b) pontjában a „fásítás céljából meghatározott terület” szövegrész helyébe a „fásítás céljából meghatározott területének” szöveg lép.
(6) Az R. 70. § (1) bekezdésében az „Az Lk-1/HZ-2 jelű övezetek területén” szövegrész helyébe az „Az Lk-2/HZ-2 jelű övezetek területén” szöveg lép.
(7) Az R. 79. § (1) bekezdésében az „és az Lke-1/HZ-G1 építési övezetekben.” szövegrész helyébe az „és az Lke-1/HZ-6 építési övezetekben.” szöveg lép.
(8) Az R. 83. § (5) bekezdésében az „Az Lk-2/IK-6 és az Lk-2/IK-7 építési övezetben” szövegrész helyébe az „Az Lke-2/IK-6 és az Lke-2/IK-7 építési övezetben” szöveg lép.
(9) Az R. 96. § (1) bekezdésében az „A Vi-2 jelű Vi-2/EV-1 építési övezet területén” szövegrész helyébe az „A Vi-2/EV-1 építési övezet területén” szöveg lép.
(10) Az R. 97. § (1) bekezdésében az „A Vi-2 jelű Vi-2/SZ-P1 építési övezet területén” szövegrész helyébe az „A Vi-2/SZ-P1 építési övezet területén” szöveg lép.
(11) Az R. 120. § (5) bekezdés d) pontjában a „korszerű szennyvíztiszító kisberendezés” szövegrész helyébe a „korszerű szennyvíztisztító kisberendezés” szöveg lép.
(12) Az R. 129. § (4) bekezdés d) pontjában és (5) bekezdés d) pontjában a „korszerű szennyvíztiszító kisberendezés” szövegrészek helyébe „korszerű szennyvíztisztító kisberendezés” szövegek lépnek.
(13) Az R. 129. § (6) bekezdés c) pontjában a „korszerű szennyvíztiszító kisberendezés” szövegrész helyébe a „korszerű szennyvíztisztító kisberendezés” szöveg lép.
(14) Az R. 130. § (2) bekezdésében az „az övezetben előírt” szövegrész helyébe az „Az övezetben előírt” szöveg lép.
(15) Az R. 3c. melléklet táblázatának címében a „MEGOLDALNDÓ” szövegrész helyébe a „MEGOLDANDÓ” szöveg lép.
74. § (1) Az R. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Az R. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) Az R. a 3. melléklettel egészül ki.
75. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követően 2020. április 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 9. § (3) bekezdése 2021. január 1. napján lép hatályba.
76. § Hatályát veszti az R.
a) * 84. § (5a) és (5b) bekezdése
b) 86. § (4) bekezdés b) pontja,
c) 104. § (3) bekezdés g) pontja,
d) 108. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja,
e) 122. § (3) bekezdés c) pontja,
f) 125. § (5) bekezdése,
g) 129. § (1) bekezdés f) pontja.