a) 1. melléklet: A T-SZ. rajzjelű Szabályozási terv (továbbiakban: Szabályozási terv) M=1:2000 méretarányú 1.-20. sorszámú térképszelvény

b) 2. melléklet: Az építési övezetek és az övezetek paramétereit meghatározó táblázatok

c) 3. melléklet: A személygépjárművek és a kerékpárok, valamint az autóbusz várakozóhelyek telken belüli elhelyezésének előírásai

d) 4. melléklet: Az építési hely, az építési vonal, valamint az épület elhelyezésének, szintterületének és magasságának értelmezését segítő ábrák

e) 5. melléklet: Palota Parkváros fejlesztési terület

f)² 6. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek

g)³ 7. melléklet: Barnamezős és jelentős változással érintett területek

a) kijelöli az építési övezeteket és az övezeteket,

b) meghatározza a kötelező szabályozási elemeket,

c) tájékoztatás céljából tartalmazza a más jogszabályok által elrendelt elemeket - (védelmek és korlátozások),

d) rögzíti az irányadó szabályozási elemeket, és

e) feltünteti a térképi ábrázolást segítő tájékoztató elemeket.

a) az 1. melléklet szerinti Szabályozási terven alkalmazott kötelező szabályozási elemeket, a más jogszabály által elrendelt elemeket,

b) a HARMADIK ÉS NEGYEDIK RÉSZ XII-XXV. Fejezet építési övezetek és övezetek általános és részletes övezeti előírásait rögzítő rendelkezéseit (övezeti előírás) - a Szabályozási terven rögzített övezeti jelnek megfelelően,

c) az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírásait azon területen, amelyet a Szabályozási terv „§” jellel jelöl,

d) a 2. melléklet övezeti táblázatában rögzített beépítési paramétereket,

e) a 3. mellékletben meghatározott parkolási kötelezettség megállapítására vonatkozó paramétereket.

a) kötelező szabályozási elemek közül

b) a javasolt szabályozási elemek közül a javasolt szabályozási vonal

a) út, magánút, vagy közmű műtárgy elhelyezésére szolgáló telek kialakítása esetében az övezetben, építési övezetben az előírt telekméretekre vonatkozó szabályokat figyelmen kívül kell hagyni;

b) ha az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása 2. melléklet paramétereihez képest másként rendelkezik, akkor a Kiegészítő előírást kell figyelembe venni.

a) ha a tömbbelsőben a már meglévő zárványtelek megközelítésének biztosítását szolgálja, vagy

b) ha az építési övezet előírása azt kifejezetten lehetővé teszi.

a) a Szabályozási terv a helyét rögzíti, vagy

b) az építési övezet, vagy az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása lehetővé teszi , vagy

c) meglévő zárványtelek feltárása érdekében - amennyiben teleknyúlvány nem alakítható ki az előírásoknak megfelelően.

a) a gazdasági területen a meglévő épületek miatt, azok figyelembevételével legfeljebb 50,0 méteres hosszon 10,0 méter,

b) legfeljebb összesen 10 lakás létesítését lehetővé tevő önálló építési telek, vagy telkek létrehozása esetén legalább 10,0 méter,

c) telek kizárólag gyalogos megközelítésének biztosítása vagy egyéb gyalogút esetén legalább 5,0 méter,

d) 3. § (3a) bekezdése szerint kialakított magánút esetén Szabályozási terven rögzített fővárosi vagy országos célt szolgáló szabályozási vonal szerinti méret.

a) a legalább 10,0 méteres szélesség esetén legalább egyoldali fasor műszaki helybiztosítása kötelező,

b) a zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet, és

c) a 30,0 méternél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánút végén megfelelő visszafordulási lehetőséget kell biztosítani.

a) a nem közterületi ingatlan meghatározott területe akkor tekinthető közhasználatúnak, ha az arra vonatkozó Étv. 54. § (7) bekezdésében rögzítettek teljesülnek,

b) a Szabályozási terven jelölt közhasználatra javasolt telekrész, vagy a javasolt gyalogoshálózat telken átvezető szakaszának közhasználatú kialakítása nem kötelező,

c) közhasználatú terület kialakítható akkor is, ha a Szabályozási terv azt nem jelöli.

a) közvetlenül a közterülethez kell csatlakoznia,

b) területén a közlekedési funkciók közül csak gyalogos- és kerékpáros felület, az ingatlanok kiszolgálását biztosító gépjárműkapcsolat, valamint közcélú személygépjármű parkoló létesíthető,

c) területe az építési helyen belül a terepszint alatt beépíthető,

d) felülépíthető vagy lefedhető legalább a megfelelő gyalogos űrszelvény biztosítása mellett,

e) épület szabadon átjárható részeként (árkád, átjáró, passzázs) is kialakítható.

a) a szennyvíztisztító kisberendezés védőtávolsága nem nyúlhat túl a telek területén, és

b) a megtisztított víz a vonatkozó jogszabályi feltételek betartásával elsődlegesen élő vízfolyásba kerülhet bevezetésre.

a) a BUBI energiaellátó rendszereként, vagy

b) közterületen elhelyezett építmény ellátásának biztosítására

a) csak közműcsatornában helyezendők el, vagy

b) a fasor telepítése során a gyökérlabdát körülvevő gyökérterelőt, gyökérgátat kell alkalmazni.

a) a 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább az egyoldali,

b) a 12,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban a kétoldali

a) lakóterületen telkenként - a saroktelek kivételével - csak egy kocsibehajtó létesíthető, melynek szélessége legfeljebb 3,5 méter lehet,

b) gazdasági területen, különleges területen, valamint rendszeres teherforgalmat igénylő telek megközelítése során az egy- vagy kétirányú tehergépjármű forgalomra méretezett szélességű kocsi behajtó alakítható ki.

a) a közlekedésre szánt közterületek és telken belüli utak kivételével a telek be nem épített részén nem alakítható ki 1500,0 négyzetméternél nagyobb egybefüggő burkolt felület,

b) a burkolt felületeknél elsősorban magas albedó értékű (világos színű), szilárd, vízáteresztő burkolatokat kell alkalmazni.

a)³⁷ a zöldfelület aránya legalább 65%, vagy a lehatárolás területén a fásítottságnak legalább 65%-os zöldfelületi fedettséget kell biztosítania, vagy - a lakótelepi övezet területén kijelölt lehatárolás kivételével - intenzíven fásított parkoló létesíthető,

b) a KÖu területen való lehatárolás kivételével dísz-, pihenő- és játszókert létesíthető,

c) épület - a városüzemeltetéshez szorosan kapcsolódó közműberendezés elhelyezését vagy a terület fenntartást szolgáló épület kivételével - nem helyezhető el.

a) korábbi mezőgazdasági területen átmenetileg a mezőgazdasági művelés folytatható, a környező terület - a művelés során keletkező - porszennyezés elleni megóvása mellett,

b) a telek pormentesítését, csapadékvíz-elvezetését meg kell oldani,

c) foghíjtelek területén - a telek végleges beépítéséig - közösségi kert, játszótér, fitnesztér, felszíni parkoló létesíthető,

d) autókereskedés kizárólag Gksz építési övezetben, vagy KÖu övezet menti építési övezetben létesíthető, kivéve a TKR szerinti településképi szempontból meghatározó 1. számú területet,

e) parkoló létesítése esetén az üzemeltetésből adódó talajszennyezést meg kell akadályozni.

a) a telekre való ki- és behajtás forgalomtechnikai okokból nem engedhető meg,

b) a telken a már meglévő épület nem teszi lehetővé a parkolási műtárgy megépítését, vagy az építési övezetben lehetővé tett felszíni parkoló kialakítását,

c) egyéb műszaki adottságok vagy védett épület, épületrész miatt az elhelyezés nem lehetséges,

d) piac funkciójú kereskedelmi létesítmény esetében, ha a beépítés mértéke az 50%-ot meghaladja,

e) a lakótelepi úszótelek mérete azt nem teszi lehetővé új építés esetén, vagy meglévő épület bővítésekor, továbbá

f) ha meglévő épület esetében legfeljebb 300,0 négyzetméter bruttó alapterületű kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó rendeltetési egység létesül, vagy rendeltetése ilyenre módosul, és annak 50,0 méteres körzetén belül a parkolás a közterületen megengedett,

g)⁴⁰ a Rákos út, Pestújhelyi, út és a Fő út mentén - az a)-f) pontban felsoroltakon túlmenően -

a)⁴² más telken már meglévő, vagy újonnan létesülő többletparkolóban vagy többletférőhellyel rendelkező parkoló-létesítményben, vagy

b) a 3.a mellékletben megengedett mértékig közterületen, vagy közforgalmú magánúton a (6) bekezdés szabályainak betartásával.

a) a telken belüli elhelyezés a (4) bekezdés alapján nem oldható meg, és

b) a 3.a melléklet a közterületen való elhelyezést lehetővé teszi, és

c) a kiszolgálandó épület vagy rendeltetési egység elkészültéig a közterületen, vagy a magánúton a férőhely(ek) megvalósul(nak).

a) növekszik, akkor csak a többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévő parkolóférőhelyek megtartása mellett, a 42. § (4) bekezdés együttes figyelembevételével,

b) csökken, akkor a meglévő parkolók száma legfeljebb annak megfelelő mértékig csökkenthető.

a) 300,0 négyzetméter bruttó alapterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató, valamint

b) zártsorú beépítésű épületben lévő, vagy

c) a telken belüli megállást és rakodást nem lehetővé tevő méretű telken lévő

a) a parkolófelület

b)⁴⁶ 8 férőhelyes, vagy annál nagyobb méretű parkolót fásított parkolóként kell kialakítani, kivéve, ha az építési övezet, vagy az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása másként rendelkezik,

c) a b) pont szerinti parkoló fásításakor nagy lombkoronát növelő, legalább kétszer iskolázott, minimum 12/14 törzskörméretű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fát kell telepíteni,

d) a b) pont szerinti fa elültetéséhez a felszíni parkoló alatti terepszint alatti építmény (mélygarázs) szerkezetében az ültetőgödör számára legalább 2,0 méter mély és minimum 12,0 köbméter termőtalajt befogadó térrészt kell kialakítani,

e)⁴⁷ 50 férőhelynél nagyobb befogadóképességű parkoló kialakítása esetén – ha az építési övezet, vagy az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása másként nem rendelkezik – a parkoló-sorokat egymástól elválasztó fásított zöldsávot kell létesíteni

f) új, legalább 5 lakást tartalmazó lakóépület udvarán felszíni gépkocsiparkolót

a) legfeljebb a telken belül biztosítandó parkolási kötelezettség 20%-ában alkalmazható, ha az övezet vagy az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása lehetővé teszi, és

b) az a) pont szerinti célból létesített parkoló-berendezés az épületbe való beszerelés után nem távolítható el, kivéve, ha a parkolóférőhelyek száma a telken belül épületben egyidejűleg másként pótlásra kerül.

a) kizárólag közterület alakítási terv alapján létesíthető,

b) Ln-T jelű lakótelepi építési övezetbe tartozó közterületen akkor létesíthető, ha a Szabályozási terv, vagy az övezet azt kifejezetten lehetővé teszi,

c)⁵⁰ elhelyezése vagy átalakítása során

d) az eredeti helyén átépíthető, vagy annak 10,0 méteres környezetében áthelyezhető, de legfeljebb 25%-kal. bővíthető;

e) nem létesíthető

a) az eredeti szélesség felénél,

b) a KÖu-2, KÖu-3, KÖu-4 jelű övezetbe sorolt közterület esetén 3,0 méternél,

c) egyéb közterületi járdán 1,5 méternél.

a) felvonulási építményként létesül, vagy ekként kerül a helyszínre, továbbá

b) időszakos rendezvény lebonyolítása céljából létesül, vagy kerül a helyszínre, majd annak végeztével elszállításra kerül.

a) rendeltetés szempontjából

b) egy telken 20 db önállóan elhelyezhető mobil egységnél több nem helyezhető el akkor sem, ha azok egymáshoz szerelten létesülnének,

c) az övezetben megengedett legnagyobb beépítési mérték és szintterület nagyságát a mobil és nem mobil építmények együttesen sem haladhatják meg, továbbá az elhelyezés során is biztosítani kell az előírt zöldfelület minimális arányát.

a)⁵⁷ a megújuló energiaforrások műtárgyai kivételével a közműpótló műtárgy - kivéve, ahol az övezeti előírás a létesítését lehetővé teszi -,

b) húsfüstölő, zöldségverem - a mezőgazdasági területek kivételével -,

c) állat ól, állatkifutó - kivéve, ahol az övezeti előírás az állattartó építmény létesítését lehetővé teszi -,

d) trágyatároló, komposztáló, siló - kivéve, ahol az övezeti előírás lehetővé teszi.

a)⁵⁹ kistestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő funkciót tartalmazó épülettől 8,0 méter, azonos telken saját lakóépület nyílászáróitól való távolság 6,0 méter,

b)⁶⁰ közepes, nagytestű haszonállatok számára lakó- vagy üdülő rendeltetést tartalmazó épülettől 15,0 méter,

c) ásott vagy fúrt kúttól 10,0 méter,

d) egészségügyi létesítmény, bölcsőde-, óvoda-, iskola-, kereskedelmi funkciót is tartalmazó épület telkén, illetve telkétől 50,0 méter,

e) Ln-T jelű övezet határától 20,0 méter

a) magassága legfeljebb 2,0 méter,

b) tömör lábazatának magassága legfeljebb 0,8 méter.

a) a Páskom-liget területén és

b) a Bányató környéke területén.

a) a MÁV telepen: a telken belül 1,5 méter, a közterületi határon a TKR szerinti típuskerítéssel megegyező magasságú,

b) saját használatú lakókert kialakítása esetén

a) a Szabályozási tervben meghatározott előkert, és

b) az építési övezetben meghatározott oldal- és hátsókert mérete

a) előkertes, ha a Szabályozási terv előkertet határoz meg, vagy

b) utcafronti, ha a Szabályozási terv előkertet nem rögzít, mely esetben az építési határvonal a közterületi határral megegyezik.

a) „építési vonalat is meghatározó előkerti sáv és mérete (m)” jelölést alkalmaz, ott a jelölés az előkerti határvonalat határozza meg, melyet egyben a 26. § szerinti építési vonalnak kell tekinteni,

b) „előkerti sáv és mérete (m)” jelölést alkalmaz, ott a jelölés az előkerti határvonalat határozza meg,

c) a telek hátsó telekhatára mentén „előkerti sáv és mérete (m)” jelölést alkalmaz, és a telek területe a jelölt szabályozási vonal miatt nem csökken, az előkerti sáv jelölést előkertként kell figyelembe venni az építési hely megállapítása során, függetlenül attól, hogy a szomszédos telek közterületi kialakítása megtörtént-e.

a) csak terepszint alatti épületrész,

b) a levezető rámpa, lépcső és támfala létesíthető, továbbá

c) a terepszinten és a terepszint felett a telek beépített területének számítása során figyelmen kívül hagyandó épületrész létesülhet, a tornác kivételével.

a) a visszamaradó telekkel közös - közterület felé eső - telekhatártól mért első kert mérete 5,0 méter,

b) az oldalkert és a hátsókert méretét az övezetben meghatározottak szerint kell megállapítani úgy, mintha az a) pont szerinti telekhatár közterületi határ és az első kert (4. melléklet 8. ábra) előkert lenne.

a) utcafronti beépítés esetén a közterületi telekhatáron van,

b) előkertes beépítés esetén a szabályozási terven jelölt és a 24. § (3) bekezdés a) pontban meghatározott előkerti határvonalon van,

a) saroktelek esetén elegendő az egyik előkerti sávra teljesíteni a (3) bekezdés szerinti szabályt,

b)⁶⁹ oldalhatáros, ikres, és szabadon álló beépítés esetén, ha a telek közterületi határa és oldalhatára derékszögtől eltérő szöget zár be, az épület utcai homlokzata az oldalsó telekhatárral párhuzamos falára merőleges vonalra illeszkedve alakítandó ki. Ez esetben az épület egyik sarokpontjával az előkerti határvonalon kell állnia,

c) amennyiben a szomszédos épület, amelyhez csatlakozni kell, az előírt előkerti határvonaltól 30,0 cm-nél kisebb mértékben eltér, akkor a 30. § (3)-(4) bekezdésben az ikerházra, vagy testvérházra előírt csatlakozás megállapításánál az előkerti határvonal helyett építési vonalként a szomszédos épület homlokzati falának meghosszabbított vonalát kell figyelembe venni.

a) a benyúlás legfeljebb 1,0 méter lehet,

b) a benyúló épületrész

c) előtető legfeljebb a homlokzat egyharmadának szélességében létesülhet, a közúti űrszelvény méretének betartásával.

a) az előkert létesítését és méretét a Szabályozási terv,

b) az oldalkert, a hátsókert, továbbá az utcai sáv méretét és szabályait - a Szabályozási terv jelölése hiányában - az építési övezet

a) az előkert létesítését és méretét a Szabályozási terv,

b) az oldalkert, a hátsókert, továbbá az utcai sáv méretét és szabályait - a Szabályozási terv jelölése hiányában - az építési övezet

a) ahol a Szabályozási terv azt rögzíti, ennek hiányában

b) ahol az építési övezet meghatározza.

a) a telekméret 14 méternél keskenyebb, és

b) a kialakult beépítés szerint a két szomszédos telek közös telekhatárán áll a két szomszédos épület,

a) ha a telek saroktelek, vagy

b) ha a telekszélesség 18 méternél nagyobb,

a) az előkert létesítését és méretét a Szabályozási terv,

b) az oldalkert, a hátsókert, továbbá az utcai sáv méretét és szabályait - a Szabályozási terv jelölése hiányában - az építési övezet

a) a két egymáshoz csatlakozó épület utcai homlokzati falának a közös telekhatártól számított mindkét irányban legalább 3,0-3,0 méteres szakaszon azonos síkban kell illeszkednie egymáshoz, és

b)⁷⁹ a hátsó telekhatár irányába néző homlokzati síkok egymástól legfeljebb 3,0 méterrel térhetnek el.

a) a két egymáshoz csatlakozó épület utcai homlokzati falának a közös telekhatártól számított mindkét irányban

b) a két épület

a) az utcai sáv, a telek két oldalhatára között a terepszint alatt és felett is beépíthető,

b) az udvari sáv, a telek két oldalhatára között korlátozottan építhető be,

c) az épület beépítési mértékbe nem beszámító részei - a tornác kivételével - a zártsorú építési hely egész területén elhelyezhetők.

a) zártsorú, ha az épület mindkét oldalhatáron zártsorúan csatlakozik, vagy

b)⁸² hézagosan zártsorú, ha az épület csak a telek egyik oldalhatárán csatlakozik – a 32. § (2) bekezdés figyelembevételével – és a másik oldalhatáron épülethézag létesül.

a) zártsorú keresztszárnyas, vagy

b) zártsorú oldalszárnyas

a) ha a zártsorú épületcsatlakozás műszaki okból nem lehetséges és a csatlakozás kedvezőtlen építészeti, vagy műszaki következménnyel járna, vagy

b) ha a szomszédos épület 1,80 méternél alacsonyabb parapet-magasságú nyílászárójának távolsága a közös telekhatártól 3,0 méternél kisebb és az építési övezet az épülethézag kétoldali létesítését kifejezetten nem tiltja.

a) tűzfal és vele átfedésben lévő

b) két nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat egymással átfedésben lévő homlokzatai esetén az épületmagasság felének megfelelő, de legalább 3,0 méter,

c) egy huzamos és a vele átfedésben lévő, nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat esetén az épületmagasságnak megfelelő, de legalább 4,0 méter,

d) két huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját tartalmazó homlokzat egymással átfedésben lévő homlokzatai esetén a telepítési távolsággal azonos.

a) nagyobb, akkor a beépítendő telek udvari sávja legfeljebb 6,0 méteres szélességében a terepszint felett is beépíthető a szomszédos meglévő épület hátsókert felé eső homlokzatának meghosszabbított vonaláig,

b) kisebb, akkor a létesülő épület legfeljebb 1,5 méterrel térhet el a szomszéd meglévő épület hátsó homlokzati vonalától a telekbelső felé, azon túl legalább 3,0 méteres oldaltávolságot kell tartani.

a) az épületszárny határfala a telekhatáron áll, és

b) a tetőzete félnyeregtetős, vagy olyan kialakítású, amely szerkezeti megbontás nélkül alkalmas a közvetlen csatlakozásra.

a) a hátsókertben az építési övezetben megengedett épület,

b)⁹⁰ a Gksz jelű gazdasági területeken építési övezet szerint az előkertben megengedett portaépület

a) az előkert előírt méretébe nyúlhat

b) a legalább 4,0 méteres oldalkert előírt méretébe maximum 1,0 méterig nyúlhat erkély, előlépcső, előtető,

c) a legalább 6,0 méteres hátsókertbe maximum 1,0 méterig nyúlhat erkély, előlépcső, előtető,

a)⁹³ ha a szabadon álló, vagy az ikres beépítési módú építési övezetben a telek szélessége 12,0 méternél kisebb, akkor az oldalkert mérete legfeljebb 3,0 méterre csökkenthető,

b) ha a telek mélysége, vagy az előírt előkerttel csökkentett mérete 14,0 méternél kisebb, akkor a hátsókert mérete legfeljebb 4,0 méterre csökkenthető,

a) az épület az előkert területének további csökkentésével nem bővíthető,

b) az előkertbe benyúló meglévő épületrész magassága növelhető az építési övezet magassági előírásainak betartásával.

a) a meglévő épület átalakítása, helyreállítása, tetőtér-beépítése, tetőszerkezetének cseréje során az eredeti magasság és tetőforma visszaépíthető, de a meglévő épület épületmagassága nem növelhető,

b) a meglévő főépület alapterületet növelő bővítése csak az építési hely irányába történhet, mely esetben az építési övezetnek az utcai sáv elsődleges beépítésére vonatkozó rendelkezését figyelmen kívül szabad hagyni.

a) a meglévő épület átalakítása, helyreállítása, bővítése, tetőtér beépítése, tetőszerkezetének cseréje esetén az eredeti magasság és tetőforma visszaépíthető, továbbá a tetőtér kedvezőbb beépítése érdekében a tető legfeljebb 1,0 méteres térdfallal magasítható, ha az épületmagasság ebben az esetben sem haladja meg az övezetben előírt határértéket,

b) az épület alapterülete a hátsókert irányában bővíthető, mely esetben a kialakult oldalkerti szélesség vehető figyelembe, ami nem csökkenhető és az oldalkertre néző homlokzat épületmagasságának értéke nem lehet nagyobb 4,5 méternél.

a) az épület meglévő nyílászárója azonos, vagy kisebb méretű nyílászáróra cserélhető a telepítési távolságtól függetlenül,

b)⁹⁹ az előírtnál kisebb oldal-, vagy hátsókert irányába néző homlokzaton huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség számára új nyílászáró akkor létesíthető, ha a szomszéd telek meglévő épületétől és építési helyétől a telepítési távolság biztosítható, kivéve, ha az épület a hátsó telekhatáron áll.

a) a Szabályozási terv, vagy

b) az egyes területekre vonatkozóan az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása

a) teljes értékű (alá nem épített) zöldfelülettel, vagy

b) tetőkerti zöldtető zöldfelületével, vagy

c) az a) és b) pont szerinti zöldfelülettel együtt

a) a beszámítható zöldfelület arányát az OTÉK-ban meghatározott termőréteg vastagság, növényállományszerkezet és zöldtetőjelleg alapján kell számolni,

b)¹⁰⁵ a kiültetésre kerülő növényzet fenntartásához szakszerűen megválasztott termőréteget és rétegrendet kell biztosítani, és – az extenzív zöldtető kivételével – az öntözés megfelelő biztosításáról gondoskodni kell.

a) beszámítható

b) nem számítható be

a) beszámítható a területének felével, ami nem haladhatja meg az előírt zöldfelület területének 20%-át,

b) nem számítható be az aláépített, vagy fedett, de nyitott terület.

a) a beton gyepráccsal kialakított felület, továbbá

b) a burkolt környezetben létesülő 1,0 négyzetméter alatti zöldfelület, valamint

c) a felszíni parkoló 2,0 négyzetméter alatti egybefüggő zöldfelületeinek területe.

a) közhasználatú előkert esetében legalább 25%,

b) parkolást vagy vendéglátó funkciót is szolgáló előkert esetében legalább 35%,

c) egyéb esetben legalább 50%.

a) az építési övezet, vagy az ÖTÖDIK RÉSZ Kiegészítő előírása lehetővé teszi, és

b)¹⁰⁷ az építési övezet táblázatában a telekterület arányában fásítás céljából meghatározott területének minden megkezdett 50,0 négyzetmétere után legalább 1 darab közepes, vagy nagy lombkoronát növelő környezettűrő, előnevelt, minimum 6,0 centiméter törzsátmérőjű faegyed kerül telepítésre, és

c) a b) pont szerinti faegyedek telepítése a (9)-(10) bekezdés és az építési övezet vonatkozó előírása szerint történik.

a) a kedvezménnyel csökkentett legkisebb zöldfelületi aránynak megfelelő méretű zöldfelület területén - ha erről az építési övezet kifejezetten rendelkezik -, vagy

b) kizárólag a telek a) pontban meghatározott területén kívül.

a) darabszámába a fásított felszíni parkolókban ültetett fa akkor számítható be, ha azt az övezeti előírás lehetővé teszi,

b) burkolt környezetben való telepítése esetén a törzsük 0,8 méteres sugarán belül vízáteresztő burkolatot kell létesíteni, vagy a természetes ültető közeget faveremráccsal, aljnövényzettel, vagy cserjésítéssel kell kialakítani.

a) az általános szintterületi mutató alapján számított általános szintterület, és

b) az építési helyre, a beépítési magasságra, valamint a telepítési távolságokra vonatkozó szabályok figyelembevételével létrehozható általános szintterület

a) az általános célú építményszint bruttó alapterületét,

b) a lépcső, a mozgólépcső és a nem parkolási célú rámpa szintenként számított vízszintes vetületi területét,

c) a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét, továbbá

d) a garázs szintterületének

a) az alábbiak bruttó alapterületét:

b) az alábbiak határoló főfalak nélküli alapterületét:

c) az alábbiak nettó alapterületét:

d) az építményszintnek nem számító olyan tetőszintet, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső kijárati szintjén kívül más helyiség nincs.

a) a parkolóférőhely és a hozzá vezető épületen belüli útfelület,

b) a behajtást és a gépjármű manipulációját szolgáló épületen belüli útfelület, egyéb manipulációs tér,

c) az épületen belüli lehajtó és felhajtó rámpa, a lépcső, a mozgólépcső, a gyalogos rámpa szintenként számított vízszintes vetületi területe,

d) a parkolóterületen belüli lépcső, lift és gyalogos megközelítésre szolgáló felület, továbbá

e) a parkoló üzemeltetését szolgáló és a parkolóval azonos szinten lévő helyiségek: biztonsági személyzet számára kialakított tartózkodó, fülke, illem- és tisztálkodó helyiség, továbbá raktár

a) az azonos építményszinten a határoló szerkezeti elemek (falak, pillérek) területe, továbbá

b) az általános szintterülethez tartozó építményrésztől elválasztó határfal, épületszerkezet felezővonalától számított területe, ha az általános szintterületbe az nem került beszámításra.

a) az épület megengedett legnagyobb épületmagasságát és

b) az épület megengedett legmagasabb pont síkjának magasságát.

a) az utcai sávban az építési övezetben meghatározott magasságú,

b) az udvari sávban

a) 2,0 méternél kisebb előkerti méret esetén legalább 0,6 méter,

b)¹¹³ 2,0 méteres, vagy annál nagyobb, de 5,0 méternél kisebb előkerti méret esetén legalább 0,3 méter,

c)¹¹⁴ 5,0 méteres, vagy annál nagyobb előkerti méret esetén terepszint feletti, de legalább ±0,0 méter.

a) utcafronti beépítésű, továbbá az (1) bekezdés a)-b) pont szerinti lakóépület lakószobával való bővítése a meglévő épületrész szintmagasságai figyelembevételével megengedett, melynek során az (1) bekezdés szerinti padlószint magasság rendelkezéseitől el lehet tekinteni,

b) az a) pont szerinti bővítés esetén annak padlószint magassága a meglévőnél nem lehet alacsonyabb,

c) nem lakásrendeltetési egység rendeltetésmódosítása lakószobára, lakásra nem megengedett, amennyiben az (1) bekezdésben előírtak nem biztosíthatók.

a) osztószámot, vagy

b) a maximált rendeltetési egység számot, vagy

c) az a)-b) pontban foglalt mindkét számot.

a)¹¹⁸ a telekterületre vonatkozó esetben a telekterületet el kell osztani a 2. mellékletben „Rt” jellel jelölt osztószámmal,

b)¹¹⁹ a szintterületre vonatkozó esetben a telken létesíthető maximális általános szintterületet el kell osztani a 2. mellékletben „Rsz” jellel jelölt osztószámmal.

a) lakás,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, irodai, továbbá

g) a fő rendeltetést nem zavaró

a) üzemanyagtöltő állomás és autómosó önállóan, vagy hozzátartozó kereskedelmi-, szolgáltatási rendeltetés céljait szolgáló üzlettel együtt,

b) új, önálló rendeltetési egységként üzemeltetett raktárépület,

c) a lakó rendeltetésre zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy helyiség.

a) az építési helyen belül az építési övezet előírása szerint helyezhető el,

b) a hátsókertben az OTÉK szerint megengedett mosó-, nyárikonyha és garázs nem létesíthető.

a) a közmű-becsatlakozás építménye,

b) kerti építmény,

c) hulladéktartály-tároló,

d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

a) nem helyezhető el a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs, kivéve, ha az övezet másként rendelkezik,

b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

a)¹²⁴ a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint építhető be az Ln-2/SZ-T1, és

b) a zártsorú beépítési mód szabályai szerint építhető be az Ln-2/Z-1

a) több főépület helyezhető el, melyekben a 43. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) kiszolgáló épület nem létesíthető.

a)¹²⁶ a telek nem osztható meg, az e) pontban foglaltak kivételével

b) a telek beépítése kialakult, azon új épületrészt kizárólag

c) a meglévő épület tetőtere beépíthető, ha

d) a parkolási kötelezettség utólagos telken belüli biztosítása esetén

e)¹²⁸ telek a Szabályozási terven szereplő javasolt telekhatár mentén abban az esetben is megosztható, ha a kialakuló telkeken a meglévő épületeknek a tervezett telekhatártól való távolsága nem felel meg a területre vonatkozó előírásoknak, továbbá ez esetben a szintterületi mutató engedményes határértéke vehető figyelembe a telkeken.

a) a földszinten

b) kereskedelmi rendeltetés csak az épület földszintjén és első emeletén létesíthető;

c) a parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyek telken belüli elhelyezését az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) több főépület helyezhető el,

b) új építményben a 43. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

c) kizárólag a már meglévő építmény a 103. § szerinti rendeltetések céljára is használható addig, amíg az övezetbe sorolt közvetlenül szomszédos telken létesülő új lakóépületet nem veszik használatba, de legfeljebb 2025. december 31-ig,

d) kiszolgáló épület nem létesíthető,

e) kereskedelmi rendeltetés csak az épület pinceszintjén, földszintjén létesíthető, és legnagyobb bruttó alapterülete legfeljebb 500,0 négyzetméter lehet.

a) az oldalkert terepszint alatti építményre vonatkozóan 2,5 méter,

b) az oldaltávolság - a terepszint felett is beépíthető részre vonatkozóan - a legnagyobb megengedett épületmagasság fele.

a) lakás rendeltetési egységhez tartozóan 100%-ban a főépületben,

b) egyéb rendeltetés (kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, oktatás) esetén a főépületben vagy a telken belüli fásított parkolóban

a) több főépület helyezhető el, melyekben a 43. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) kiszolgáló épület nem létesíthető.

a) új épület létesítésénél legalább 60%-ban a főépületben kell, efeletti arányban a telken belüli fásított parkolóban lehet biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani.

a) a meglévő épületeken kívül új főépület nem létesíthető,

b) a meglévő épületekben lévő rendeltetéseken túl a 43. § szerinti rendeltetések helyezhetők el,

c) önálló kiszolgáló épületként járműtároló nem létesíthető.

a) a beépítési paraméterek a meglévő épületek bővítése esetén kialakultnak tekintendők a b) pontban foglaltak figyelembevételével,

b) a beépítési mérték a kialakult állapothoz képest legfeljebb 5%-kal növelhető

a) a beépítési paraméterek kialakultnak tekintendők, a meglévő épületeken kívül új főépület nem létesíthető,

b) a meglévő épületekben lévő rendeltetéseken túl a 43. § szerinti rendeltetések helyezhetők el,

c) önálló kiszolgáló épületként járműtároló nem létesíthető.

a) az Ln-T jelű övezetek esetében meghaladja,

b) az Lk-T jelű övezetek esetében jellemzően nem éri el, vagy csak kismértékben haladja meg.

a) lakás,

b) legfeljebb 3000,0 négyzetméter általános szintterületű kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, iroda, továbbá

g) a fő rendeltetést nem zavaró

a) hulladékudvar, továbbá

b) az épületekhez tartozó szelektív hulladéktartály tároló építmény

a) üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetéssel együtt, kivéve, ha azt az építési övezet előírása kifejezetten lehetővé teszi,

b) önálló rendeltetési egységként üzemeltetett raktárépület - kivéve, ha az kiszolgáló épületként a fő rendeltetést szolgálja, és a főépületben való elhelyezésre nincs mód,

c)¹⁴⁰ a lakó rendeltetésre zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy helyiség, kivéve, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

a) a közmű-becsatlakozás építménye,

b) kerti építmény,

c) hulladéktartály-tároló,

d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) zászlótartó oszlop

a) nem helyezhető el a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs, a szállásjellegű intézmény telkének kivételével, ahol autóbusz számára parkoló létesíthető,

b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

a)¹⁴² a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint építhető be:

b) jellemzően a telepszerű úszótelkes beépítés szabályai szerint építhető be:

a) a telek beépítési paraméterei kialakultnak tekintendők, a beépítési mérték, továbbá az épületek szintterülete a kialakult állapothoz képest nem növelhető,

b)¹⁴⁴ a meglévő épületekben a 49. § szerinti rendeltetések helyezhetők el.

a) ahol nincs előkert meghatározva a Szabályozási terven, ott előkert nélkül is lehet építeni,

b) a meglévő épület magassági bővítése legfeljebb egy szint, vagy egy szint és tetőtér lehet,

c) a 49. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető lakás - a szolgálati lakás kivételével -,

d) a parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket

a) ahol nincs előkert meghatározva a Szabályozási terven, ott előkert nélkül is lehet építeni,

b) a meglévő épület magassági bővítése legfeljebb egy szint, vagy egy szint és tetőtér lehet, az Ln-T/AI/SZ-N4 jelű építési övezet kivételével,

c)¹⁴⁸ a 49. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető:

d) a parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket

a)¹⁴⁹ a 49. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető lakás - a szolgálati lakás kivételével -,

b) új épület építése, a meglévő bővítése az eredeti építési kontúron belül történhet,

c) a meglévő épület magassági bővítése legfeljebb egy szint, vagy egy szint és tetőtér lehet,

d) a parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket

a)¹⁵⁰ új épület építése, a meglévő bővítése a zártsorú beépítési mód szerinti építési helyen belül, szabadon álló jelleggel történhet,

b) a meglévő épület magassági bővítése legfeljebb egy szint lehet,

c) a telken

d) a parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyek közterületen helyezhetők el.

a) az épület magassági bővítése legfeljebb egy szint lehet,

b)¹⁵¹ kizárólag a hőközponthoz tartozó rendeltetés létesíthető,

c) a parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket bővítés esetén telken belül kell elhelyezni.

a) az előírásokat a Szabályozási terven jelölt övezet területének egészére vonatkozóan kell alkalmazni, ahol az építési övezetek lehatárolásai magukba foglalják a lakótelepi épületek úszótelkeit és az azokat körülvevő közterületeket is az övezethatáron belül;

b)¹⁵² az előírt zöldfelületi arányt a 2. melléklet 2. táblázatában rögzített zöldfelületi átlagérték (ZÁÉ) figyelembevételével az övezeti lehatárolás egészére - az adott építési övezetbe sorolt terület építési telkeire és a közterületekre együtt - kell számolni és figyelembe kell venni a burkolt felületek, a felszíni parkolók átalakítása, kialakítása, továbbá mélygarázs létesítése során;

c) új épületet elhelyezni csak a már kialakult telken, vagy a Szabályozási tervben közterületből kiszabályozandónak jelölt telken szabad, és akkor, ha az új épület parkolási kötelezettsége legfeljebb 300,0 méteren belül teljesíthető;

d) közösségi célú földszintes építmény az úszótelket övező közterületen közterület-alakítási terv alapján helyezhető el;

e) parkolólétesítmény a lakótelepi egység területét képező építési övezet közterületén mélygarázsként, parkolólemezként a Szabályozási terven rögzített „terepszint alatti parkolólétesítmény céljára kijelölt hely telken vagy közterületen” lehatároláson belül és akkor létesíthető, ha

f) közterületen új felszíni parkoló létesítése a meglévő fák függvényében történhet;

g) az önálló rendeltetési egységek száma lakásmegosztással nem növelhető, a lakások összevonhatók, amennyiben az épület állagát statikai szempontból az kedvezőtlenül nem befolyásolja;

h) az épület földszinti átalakítása során a földszinti rendeltetési egység

i)¹⁵³ saját használatú lakókert geodéziai felmérés és a társasház önkormányzattal kötött megállapodása alapján jelölhető ki és keríthető le;

j)¹⁵⁴ vendéglátó terasz a földszinti helyiséghez kapcsolódóan az épülethez tartozó telken és a csatlakozó közterületen egybefüggő teraszként is kialakítható és legfeljebb 180 napig téliesíthető az alábbi feltételek betartása esetén:

k)¹⁵⁵ a telek beépítési paraméterei kialakultnak tekintendők, a beépítési mérték, továbbá az épületek szintterülete a kialakult állapothoz képest nem növelhető.

l)¹⁵⁶ a zöldfelületi átlagérték (ZÁÉ) a 2. melléklet 2. táblázatában meghatározottnál nem lehet kisebb, és amennyiben a jelenlegi állapot szerinti meglévő zöldfelület

a) a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint építhető be az Lk-T/AI/SZ-N1 jelű építési övezetben,

b) úszótelkes beépítésű a telepszerű Lk-T/TU-1 és Lk-T/TU-2 jelű építési övezetekben.

a) ahol nincs meghatározva előkert a Szabályozási terven, ott előkert nélkül is lehet építeni;

b) a meglévő épület magassági bővítése legfeljebb egy szint, vagy egy szint és tetőtér lehet;

c)¹⁵⁹ a 49. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető

d) vendéglátó terasz a földszinti helyiséghez kapcsolódóan a telken és a közterületen egybefüggő teraszként is kialakítható;

e) a parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket meglévő épület többlet kötelezettsége esetén telken belüli fásított parkolóban, vagy önálló mélygarázsban kell biztosítani.

a) a telek beépítési paraméterei kialakultnak tekintendők, a telek maximum 2 szintes épülettel építhető be, és a telek beépítési mértéke nem haladhatja meg a 10%-ot,

b)¹⁶⁰ a 49. § szerinti rendeltetések helyezhetők el.

a) a 49. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető

b) az építési övezet be nem épített telkén létesíthető épület, épületcsoport épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet;

c) a kereskedelmi rendeltetés létesítésének feltétele fedett, nyitott épületrészként tömegközlekedési megálló, utasváró kialakítása;

d) a lakótelep zöldfelületként fenntartandó/kialakítandó része nem vehető igénybe

e) közműlétesítmény és védőterülete kialakítható közhasználat elől elzárható területként.

a) lakás,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, irodai, továbbá

g) a fő rendeltetést nem zavaró

a) üzemanyagtöltő állomás és autómosó önállóan vagy kereskedelmi-, szolgáltatási rendeltetéssel együtt,

b) új, önálló rendeltetési egységként üzemeltetett raktárépület,

c) a lakó rendeltetésre zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy helyiség.

a) az építési helyen belül az építési övezet beépítésre vonatkozó előírása szerint helyezhető el,

b) a hátsókertben csak az OTÉK szerint megengedett garázsként létesíthető,

c) méreteinél a következőket kell betartani:

a) a közmű-becsatlakozás építménye,

b) kerti építmény,

c) hulladéktartály-tároló,

a) nem helyezhető el a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs, kivéve, ha az övezet másként nem rendelkezik,

b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

a) hézagosan zártsorúan is beépíthető a zártsorú építési helyen belül az Lk-1/AI/HZ-1, Lk-1/AI/HZ-2 és az Lk-1/AI/HZ-3,

b) az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint építhető be az Lk-1/AI/O-1,

c) a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint építhető be az Lk-1/AI/SZ-1, Lk-1/AI/SZ-N1 és az Lk-1/AI/SZ-N2

a) több főépület helyezhető el,

b) nem létesíthető újonnan lakás - az intézmény fenntartásához szükséges szolgálati lakás kivételével -,

c) meglévő lakóépület elbontása esetén az eredeti lakásszám visszaépíthető.

a) új épület létesítése esetén

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani,

c)¹⁶⁶ szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) lakás - a szolgálati lakás kivételével -,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) vendéglátó

a) egy főépület helyezhető el, melyben az 52. § szerinti rendeltetések létesíthetők - a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével-,

b) kiszolgáló épület nem létesíthető.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a)¹⁷³ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, vagy önálló mélygarázsban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) az építési övezetben nem létesíthető lakás és szállás jellegű rendeltetés,

b) az Lk-1/Z-3 jelű építési övezetben kizárólag a következő rendeltetések helyezhetők el:

a) egy főépület helyezhető el, melyben az 52. § szerinti rendeltetések létesíthetők a b) pont figyelembevételével,

b) Lk-1/HZ-2 jelű építési övezet területén legalább 1200 négyzetméteres telekterület esetén legfeljebb 6 rendeltetési egység helyezhető el,

c) az 52. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a)¹⁸⁰ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, vagy önálló mélygarázsban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) egy főépület helyezhető el,

b) az 52. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető

c) az önálló rendeltetési egységek száma nem lakóépület esetén legfeljebb négy lehet.

a) a telek nem osztható meg keresztirányban,

b) az utcai sávot a Palánk utca felől kell megállapítani,

c) zártsorú csatlakozás csak a Palánk utca felé lehetséges,

d) az Oroszlán utca felé legalább egy 3,0 méteres épülethézagot kell kialakítani.

a)¹⁸⁴ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a)¹⁸⁷ egy főépület helyezhető el, kivéve a ba) alpont szerinti esetben,

b)¹⁸⁸ az Lk-1/HZ-12 és az Lk-1/HZ-13 jelű építési övezetekben

c) az 52. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető

d) lakóépület esetén a lakásrendeltetési egységeken kívül legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a) a földszinten oldaltávolság nélkül a telek teljes szélességében beépíthető,

b) a földszint feletti szinteken keresztszárny létesíthető, mely építményszintre vonatkozóan az oldaltávolság mérete az épületmagasság felével megegyező méretű, de legalább 4,0 méter.

a)¹⁹² egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben kell biztosítani,

b) a tulajdonos, a használó lakásán kívül más lakást nem tartalmazó főépület esetén a telek udvari sávjában és a hátsókert területének legfeljebb felén kialakított felszíni fásított parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) lakás - a szolgálati lakás kivételével-,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) sport

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető.

a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 30%-ban a főépületben,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban

a)¹⁹⁸ egy főépület, átmenő telek esetében - ha annak mérete az előírt telekméret másfélszeresét meghaladja - két főépület helyezhető el, melyben az 52. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a)²⁰⁰

b) 16,0 méteres, vagy annál nagyobb telekszélesség esetén épülethézag alakítandó ki.

a)²⁰² egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) egy főépület helyezhető el, melyben az 52. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) meglévő lakóépület bontása után az eredeti számú, de legfeljebb négy lakásrendeltetési egység építhető vissza,

c) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a) az M3 bevezető szakasza mentén fekvő átmenő telek esetében hátsókertet nem kell tartani,

b) nem átmenő telek esetében a hátsókert mérete 4,0 m.

a) az utcai sávban az épület a telek mindkét oldalhatárán zártsorúan csatlakozhat,

b) épülethézag létesíthető,

c) az épület a telek azon oldalhatárán helyezendő el, ahol nem jár egészséges, és értékes (20,0 centiméter törzsátmérőnél nagyobb, nagy lombkoronájú, vagy örökzöld) fa kivágásával.

a)²¹¹ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) egy főépület helyezhető el, melyben az 52. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki, kivéve, ha a telken belül a parkolás megoldott.

d) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

e) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

f) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,

g) a hátsókertben az 52. § (4) bekezdés b) pontja szerinti garázs elhelyezhető.

a)²¹⁷ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) a 2000,0 négyzetmétert el nem érő telekméret esetében egy főépület helyezhető el, és

b) az 52. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,

d) a hátsókertben az 52. § (4) b) pont szerinti garázs elhelyezhető.

a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban vagy a telken belüli fásított parkolóban

a)²²⁴ egy főépület helyezhető el, melyben az 52. § szerinti rendeltetések létesíthetők a b) pont figyelembevételével;

b) nem létesíthető: nevelési, szociális, közösségi szórakoztató, és sport rendeltetés;

c) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) az utcai sávban új épületnek legalább 60%-ban,

c) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

d) a hátsókertben az 52. § (4) b) pont szerinti garázs elhelyezhető.

a) nem beépített ikertelken ikerház és testvérház egyaránt elhelyezhető,

b) ikerház - az OTÉK szerint meghatározottak szerint - egyik épületének bontása esetén az új épületet a korábbi épület által elfoglalt helyen kell visszaépíteni az ikerház szabályai szerint,

c) testvérház egyik épületének bontása esetén az új épületet a közterületi homlokzatnál a szomszéddal azonos síkban való csatlakozással kell kialakítani,

d) korábbi két ikertelek összevonása esetén az építési hely összevonódik, és azon az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ikertelkek irányába mindkét oldalon legalább 3,5-3,5 méteres oldalkert legyen.

a) 16,0 méternél keskenyebb telek esetén az építési helyet az egyik oldalhatáron kell megállapítani 3,5 méteres oldalkerttel,

b)²²⁶ 16,0 méternél szélesebb, vagy sarok telek esetén az építési helyet szabadon állóan kell megállapítani a megengedett legnagyobb épületmagasság felével megegyező, de legalább 3,5-3,5 méteres oldalkerttel.

a)²²⁸ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) az Lk-1/O-1, Lk-1/O-2, Lk-1/O-3, Lk-1/O-4, Lk-1/O-5 és az Lk-1/O-6, és

b) az Lk-1/OSZ-1 és az Lk-1/OSZ-2

a) egy főépület helyezhető el, melyben az 52. § szerinti rendeltetések létesíthetők a b) és c) pont figyelembevételével;

b) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki;

c)²³² TKR szerinti 9. számú településképi szempontból meghatározó (Öregfalu) területén az Lk-1/O-1, Lk-1/O-3, Lk-1/O-4 és az Lk-1/O-5 jelű építési övezetek területén elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.

a) a telek mindkét oldalhatárán épület áll, és a kialakult beépítési rend szerinti épületelhelyezést az oldalhatáron álló szomszédos épület szerkezeti kialakítása nem teszi lehetővé, vagy

b) a korábbi épület az ellentétes oldalon állt, és az építési rend szerinti oldalon az épület elhelyezése értékes növényzet kivágásával járna.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,

d) az Lk-1/OSZ-1 és az Lk-1/OSZ-2 jelű építési övezetek területén 22,0 méternél nagyobb telekszélesség esetén az építési helyen belül az épület szabadon álló jelleggel is elhelyezhető, mely esetben az oldaltávolság mérete az oldalkerti mérettel azonos,

e) a hátsókertben az 52. § (4) bekezdés b) pontja szerinti garázs elhelyezhető.

a)²³⁵ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy elhelyezett önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) lakás,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, irodai, továbbá

g) a fő rendeltetést nem zavaró

a) üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetéssel együtt,

b) önálló rendeltetési egységként üzemeltetett raktárépület - kivéve, ha az kiszolgáló épületként a fő rendeltetést szolgálja, és a főépületben való elhelyezésre nincs mód,

c) a lakó rendeltetésre zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy helyiség.

a) a közmű-becsatlakozás építménye,

b) kerti építmény,

c) hulladéktartály-tároló,

d) építménynek minősülő zászlótartó oszlop

a) nem helyezhető el a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs,

b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

a)²⁴⁰ e § rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a Rendelet I-XI. Fejezetében rögzített általános előírásokkal, továbbá a 65. §-ban foglaltakkal, a Szabályozási terv szabályozási elemeivel és a 2. melléklet 4. táblázatában rögzített paraméterekkel, figyelemmel az 1. § (6)-(7) bekezdésére;

b) az építési övezetek telkeinek beépítése kialakultnak tekintendő;

c) telekrendezés során megosztással önálló be nem épített telek nem alakulhat ki;

d) ahol a Szabályozási terv építési helyet nem jelöl, a beépítési mérték a kialakult állapothoz képest legfeljebb 10%-kal növelhető az építési övezetben meghatározott értékig

e) ahol a Szabályozási terv építési helyet jelöl, ott a 65. § (2) szerinti rendeltetések létesíthetők;

f)²⁴² az Lk-2/SZ-MT4 építési övezet kivételével a meglévő épületek esetében a 4. táblázat magassági értékeit figyelmen kívül kell hagyni, és

g) a parkolási kötelezettség szerinti parkolóférőhelyeket

h) meglévő épülethez parkolóférőhelyet utólagosan kialakítani a főépületben, a telken belüli fásított parkolóban, vagy a terület egészére vonatkozó telepítési terv szerint csoportosan elhelyezett kiszolgáló épületben, vagy mélygarázsban lehet;

i)²⁴³ szociális bérlakás létesítése esetén a parkolási kötelezettség fásított felszíni parkolóban is biztosítható.

a) a Szabályozási terven jelölt építési helyen elhelyezhető épület legfeljebb 350,0 négyzetméter bruttó alapterületű lehet,

b) függőfolyosós épület nem létesíthető.

a) meglévő épület esetén

b) kiszolgáló épület nem létesíthető.

a)²⁴⁸ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, vagy önálló mélygarázsban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a)²⁴⁹ e § rendelkezéseit együtt kell alkalmazni a Rendelet I-XI. Fejezetében rögzített általános előírásokkal, továbbá a 65. §-ban foglaltakkal, a Szabályozási terv szabályozási elemeivel és a 2. melléklet 4. táblázataiban rögzített paraméterekkel, figyelemmel az 1. § (6)-(7) bekezdésére,

b) a telken

a) új épület létesítése esetén

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani,

c)²⁵¹ szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) a 65. § rendeltetései közül nem létesíthető

a)²⁵⁴ egy főépület helyezhető el, melyben a 65. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető

b) lakóépület esetén a lakásrendeltetési egységeken kívül legfeljebb két önálló rendeltetési egység létesíthető.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a) a földszinten oldaltávolság nélkül teljes szélességben beépíthető,

b) a földszint feletti szinteken keresztszárny létesíthető, mely építményszintre vonatkozóan az oldaltávolság mérete az épületmagasság felével megegyező méretű, de legalább 4,0 méter.

a)²⁵⁷ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben kell biztosítani,

b) a tulajdonos, a használó lakásán kívül más lakást nem tartalmazó főépület esetén a telek udvari sávjában és a hátsókert területének legfeljebb felén kialakított felszíni fásított parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a)²⁶⁴ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) lakás - a szolgálati lakás kivételével-,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) sport

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b)²⁷⁰ másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető.

a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 30%-ban a főépületben,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban

a)²⁷⁴ egy főépület helyezhető el, melyben a 65. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) meglévő lakóépület bontása után az eredeti számú, de legfeljebb négy lakásrendeltetési egység építhető vissza,

c) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a) az utcai sávban a telek mindkét oldalhatárán zártsorúan csatlakozhat,

b) épülethézag létesíthető,

c) az épület a telek azon oldalhatárán helyezendő el, ahol nem jár egészséges, és értékes (20,0 centiméter törzsátmérőnél nagyobb, nagy lombkoronájú, vagy örökzöld) fa kivágásával.

a)²⁷⁷ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) egy főépület helyezhető el, melyben a 65. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki, kivéve, ha a telken belül a parkolás megoldott.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető

d)²⁸³ a hátsókertben kiszolgáló épületként garázs elhelyezhető.

a)²⁸⁵ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a)²⁸⁷ egy főépület helyezhető el, melyben a 65. § szerinti rendeltetések létesíthetők a b) pont figyelembevételével,

b) nem létesíthető: nevelési, szociális, közösségi szórakoztató, és sport rendeltetés,

c) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki,

d) a rendeltetési egységek száma nem lakóépület esetén legfeljebb négy lehet.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) utcai sávban új épületnek legalább 60%-ban

c)²⁸⁹ másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül

d) a hátsókertben az 52. § (4) b) pont szerinti garázs elhelyezhető.

a) nem beépített ikertelken ikerház és testvérház egyaránt elhelyezhető,

b) ikerház - az OTÉK szerint meghatározottak szerint - egyik épületének bontása esetén az új épületet a korábbi épület által elfoglalt helyen kell visszaépíteni az ikerház szabályai szerint,

c) testvérház egyik épületének bontása esetén az új épületet a közterületi homlokzatnál a szomszéddal azonos síkban való csatlakozással kell kialakítani,

d) korábbi két ikertelek összevonása esetén az építési hely összevonódik, és azon az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ikertelkek irányába mindkét oldalon legalább 3,5-3,5 méteres oldalkert legyen.

a) 16,0 méternél keskenyebb telek esetén az építési helyet az egyik oldalhatáron kell megállapítani 3,5 méteres oldalkerttel,

b)²⁹⁰ 16,0 méternél szélesebb, vagy sarok telek esetén az építési helyet szabadon állóan kell megállapítani a megengedett legnagyobb épületmagasság felével megegyező, de legalább 3,5-3,5 méteres oldalkerttel.

a)²⁹² egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglalt kivétellel - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban kell biztosítani,

c) szociális bérlakás létesítése esetén fásított felszíni parkolóban is lehet biztosítani.

a) több főépület helyezhető el, melyben a 65. § szerinti rendeltetések létesíthetők a b)-c) pont figyelembevételével,

b) kereskedelmi rendeltetés csak az épület pinceszintjén, földszintjén alakítható ki,

c) egy épületben több lakás létesíthető oly módon, hogy

d) kiszolgáló épület nem létesíthető.

a) új épület létesítésénél legalább 60%-ban a főépületben kell biztosítani,

b) az a) pont feletti arányban a telken belüli fásított parkolóban lehet kialakítani.

a) egy főépület helyezhető el,

b) a 65. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető

a) lakás,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, irodai, továbbá

g) a fő rendeltetést nem zavaró

a) üzemanyagtöltő állomás és autómosó önállóan vagy kereskedelmi-, szolgáltatási rendeltetéssel együtt,

b) új, önálló rendeltetési egységként üzemeltetett raktárépület,

c) a lakó rendeltetésre zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy helyiség.

a) lakásonként legalább 4 négyzetméter alapterületű tárolóhelyiséget és

b) épületenként legalább egy 2 négyzetméter alapterületű kertiszerszám tárolót

a) az építési helyen belül az építési övezet beépítésre vonatkozó előírása szerint helyezhető el,

b)³⁰² a hátsókertben csak az OTÉK szerint megengedett legfeljebb egy garázs létesíthető,

c) méreteinél a következőket kell betartani:

a) a közmű-becsatlakozás építménye,

b) kerti építmény,

c) hulladéktartály-tároló,

a) nem helyezhető el a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs, kivéve, ha az övezet másként nem rendelkezik,

b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

a) hézagosan zártsorúan is beépíthető a zártsorú építési helyen belül az Lke-1/AI/HZ-1,

b) oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint építhető be az Lke-1/AI/O-1,

c) szabadon álló beépítési mód szabályai szerint építhető be az Lke-1/AI/SZ-1, Lke-1/AI/SZ-2, Lke-1/AI/SZ-3, Lke-1/AI/SZ-4, Lke-1/AI/SZ-5 és az Lke-1/AI/Te-1

a) több főépület helyezhető el,

b)³⁰⁶ a 77. § szerinti rendeltetések közül nem létesíthető újonnan lakás - az intézmény fenntartásához szükséges szolgálati lakás kivételével -,

c) meglévő lakóépület elbontása esetén az eredeti lakásszám visszaépíthető.

a) új épület létesítése esetén

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani.

a)³¹² egy főépület helyezhető el, melyben a 77. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b)³¹³

a) kizárólag a földszinten építhető be a telek oldalhatáráig,

b) az emeleti szinten az udvari sávban a 81753 hrsz telek oldalhatárától az épületmagasság felének megfelelő oldaltávolságot kell tartani.

c) elsődlegesen az utcai sáv építhető be

d) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a) 25,0 méternél kisebb telekmélység esetén a hátsókert mérete 6,0 méter,

b) 20,0 méternél kisebb telekmélység esetén nincs hátsókert.

a)³¹⁷ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglaltak kivételével - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,

b)³¹⁸ meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban, vagy a telken belüli fásított parkolóban,

c)³¹⁹ a TKR szerinti Pestújhely településképi szempontból meghatározó területen az Lke-1/HZ-1 jelű építési övezetben új épület létesítésénél legalább 75%-ban a főépületben, a további férőhelyeket felszíni parkolóban

a)³²⁴ egy főépület helyezhető el, melyben a 77. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a)³²⁶

b) 16,0 méteres, vagy annál nagyobb telekszélesség esetén épülethézag alakítandó ki.

a)³²⁷ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban, vagy a telken belüli fásított parkolóban

a)³³³ egy főépület létesíthető, melyben a 77. § szerinti rendeltetések helyezhetők el,

b)³³⁴ meglévő lakóépület bontása után az eredeti számú, de legfeljebb négy lakásrendeltetési egység építhető vissza,

c) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki,

d)³³⁵

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül.

a) az utcai sávban - amennyiben a korábbi épület nem rendelkezett épülethézaggal -, a telek mindkét oldalhatárán zártsorúan csatlakozhat,

b) az épület a telek azon oldalhatárán helyezendő el, ahol nem jár egészséges, és értékes (20,0 centiméter törzsátmérőnél nagyobb, nagy lombkoronájú, vagy örökzöld) fa kivágásával.

a) az utcai sávban az épület a telek mindkét oldalhatárán zártsorúan csatlakozhat,

b) épülethézag létesíthető.

a) egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban, vagy

b) kiszolgáló épületként

c) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén az a) pont szerint, vagy felszíni parkolóban

a)³⁴¹ egy főépület helyezhető el, melyben a 77. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki, kivéve, ha a telken belül a parkolás megoldott,

c)³⁴² a TKR szerinti Rákospalota Öregfalu településképi szempontból meghatározó területen az Lke-1/SZ-1, Lke-1/SZ-2, és az Lke-1/SZ-7 övezetben elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b)³⁴⁴ másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

c) az utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető

d)³⁴⁵ a hátsókertben a 77. § (4) bekezdés b) pont szerinti garázs elhelyezhető.

a) az előkert méretébe benyúló 34. § (2) szerinti épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának egyharmada lehet,

b)³⁴⁷ az oldalkert és a hátsókert előírt méretébe benyúlhat legfeljebb 1,5 méterig erkély, zárterkély, árnyékoló szerkezet, előlépcső, előtető, az 1000 négyzetméter alatti telek esetében a lehajtó rámpa egy szakaszának lefedését szolgáló, a terepszinttől legfeljebb 0,5 méterrel magasabb felső síkú födém,

c) a lakószobák legkisebb padlószint magassága 0,0 méter lehet,

d)³⁴⁸ a (98089/95), (98089/55) és a (98089/31) helyrajzi számú közterületet érintő, a szabályozási tervlapon javasolt szabályozási vonal szerinti telekalakítás megvalósítása esetén az érintett telkek építési vonalat is meghatározó előkertje 6,0 m a szabályozási terven jelölt előkert helyett, és a közterületi határvonal változása miatt előkertnek nem minősülő teleksávban a szabályozási terv előkerti jelölését figyelmen kívül kell hagyni,

e)³⁴⁹ zárt szennyvíztározó, vagy szennyvíztisztító kisberendezés ideiglenesen sem létesíthető.

a)³⁵¹ egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél - a c) pontban foglaltak kivételével - legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,

b)³⁵² meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban,

c)³⁵³ A TKR szerinti Platán utcai kertváros településképi szempontból meghatározó területen az Lke-1/SZ-2 és Lke-1/SZ-7 jelű építési övezetekben kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítése esetén 100%-ban a főépületben

a)³⁵⁵ egy főépület helyezhető el, melyben a 77. § szerinti rendeltetések létesíthetők a b) pont figyelembevételével,

b) nem létesíthető: nevelési, szociális, közösségi szórakoztató, és sport rendeltetés,

c) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki,

d) a rendeltetési egységek száma nem lakóépület esetén legfeljebb négy lehet,

e)³⁵⁶ a TKR szerinti Rákospalota Öregfalu településképi szempontból meghatározó területen az Lke-1/IK-2 övezetben elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) az utcai sávban új épületnek legalább 60%-ban

c)³⁵⁸ másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

d)³⁵⁹ a hátsókertben a 77. § (4) bekezdés b) pont szerinti garázs elhelyezhető.

a) nem beépített ikertelken ikerház és testvérház egyaránt elhelyezhető,

b) ikerház - az OTÉK szerint meghatározottak szerint - egyik épületének bontása esetén az új épületet a korábbi épület által elfoglalt helyen kell visszaépíteni az ikerház szabályai szerint,

c) testvérház egyik épületének bontása esetén az új épületet a közterületi homlokzatnál a szomszéddal azonos síkban való csatlakozással kell kialakítani,

d) korábbi két ikertelek összevonása esetén az építési hely összevonódik, és azon az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ikertelkek irányába mindkét oldalon legalább 3,5-3,5 méteres oldalkert legyen.

a) 16,0 méternél keskenyebb telek esetén az építési helyet az egyik oldalhatáron kell megállapítani 3,5 méteres oldalkerttel,

b)³⁶¹ 16,0 méternél szélesebb, vagy sarok telek esetén az építési helyet szabadon állóan kell megállapítani a megengedett legnagyobb épületmagasság felével megegyező, de legalább 3,5-3,5 méteres oldalkerttel.

a)³⁶² egynél több rendeltetési egységet tartalmazó új épület létesítésénél legalább 50%-ban a főépületben, a további férőhelyeket önálló járműtárolóban vagy felszíni parkolóban,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületben, vagy az udvari sávban elhelyezett önálló járműtárolóban, vagy felszíni parkolóban

a)³⁶⁸ egy főépület helyezhető el - a (8) bekezdés szerinti kivétellel -, melyben a 77. § szerinti rendeltetések létesíthetők,

b) lakóépületben legfeljebb egy kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, vagy iroda önálló rendeltetési egység alakítható ki.

c)³⁶⁹ a TKR szerinti Rákospalota Öregfalu településképi szempontból meghatározó területen az övezetekben elhelyezhető állattartó építmény a 21. § figyelembevételével.

a) a telek mindkét oldalhatárán épület áll, és a kialakult beépítési rend szerinti épületelhelyezést az oldalhatáron álló szomszédos épület szerkezeti kialakítása nem teszi lehetővé, vagy

b) a korábbi épület az ellentétes oldalon állt, és az építési rend szerinti oldalon az épület elhelyezése értékes növényzet kivágásával járna.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) a másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 60%-ban beépítésre kerül,

c) utcai sávban önálló kiszolgáló épület nem létesíthető,

d) a hátsókertben a 77. § (4) bekezdés b) pont szerinti garázs elhelyezhető.

a)³⁷² 14 méternél kisebb telekszélesség esetén 4,5 méterre,

b) 11 méternél kisebb telekszélesség esetén 3,5 méterre

a) nyúlványos telek kialakítható, és

b) az utca menti visszamaradó telken

c) a nyúlványos telken az épület szabadon állóan is elhelyezhető az építési helyen belül;

d) egy telken

a) lakás,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató,

e) szállás jellegű,

f) igazgatási, irodai,

g) sport,

h) nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés (K+F), továbbá

i) a fő rendeltetést nem zavaró

a) üzemanyagtöltő állomás önállóan vagy kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetéssel együtt,

b) önálló rendeltetési egységként üzemeltetett raktárépület - kivéve, ha az kiszolgáló épületként a fő rendeltetést szolgálja, és a főépületben való elhelyezésre nincs mód,

c) lakás rendeltetési egység a közterülettel határos földszinti traktusban,

d) főrendeltetésű épületet kiszolgáló épület, továbbá

e) a hátsókertben az OTÉK szerint megengedett épület, az önálló terepszint alatt létesíthető mélygarázs kivételével,

f) a lakó rendeltetésre zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, vagy helyiség.

a) a közmű-becsatlakozás építménye,

b) kerti építmény,

c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

a) nem helyezhető el a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs, a szállás- és sportjellegű intézmény telkének kivételével, ahol autóbusz számára parkoló létesíthető,

b) a kereskedelmi-, szolgáltató rendeltetéssel járó gépjármű és tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással és nem korlátozhatja az épület és közvetlen környezetének rendeltetésszerű használatát.

a) több főépület helyezhető el, melyekben a 85. § szerinti rendeltetések létesíthetők a b) pont és a (4) bekezdés figyelembevételével,

b) a K+F nem üzemi technológiájú rendeltetési egység csak a Bácska utca - Deák utca - Fő út - Széchenyi tér által lehatárolt területen létesíthető,

c) kiszolgáló épület nem létesíthető.

a) nem létesíthető rendeltetések

b)³⁸⁰

a) földszinti épületrész, és pince födémén zöldtetős tetőkertet, vagy biológiailag aktív tetőfelületet kell kialakítani, ez alól a csarnok jellegű épületek kivételt képeznek;

b) az övezet be nem épített telkein elhelyezhető közösségi kert, játszótér, parkoló, valamint egyéb, a környezetet nem zavaró, az övezeti előírásban megengedett funkció;

c)³⁸¹ a zártsorú beépítési módú területen az egymással szomszédos telkeken a mélygarázs, valamint a földszinten az igazgatási, egészségügyi, szociális és kulturális funkciók létesítése érdekében a helyiségek a telekhatáron összeköthetők egymással a terepszint alatt és a földszinten, a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak figyelembevételével;

d)³⁸² a c) pont szerint kialakított mélygarázs esetén a parkolási kötelezettség bármelyik telken biztosítható.

a) új épület létesítése esetén legalább 80%-ban a főépületben kell, efeletti arányban a telken belüli fásított parkolóban lehet biztosítani,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani,

c)³⁸³ emelőszerkezetes parkoló-berendezés létesíthető a 15. § (2) bekezdés figyelembevételével.

a) elsődlegesen az utcai sáv építhető be,

b) másodlagosan az udvari sáv építhető be, ami a főépület céljára csak akkor vehető igénybe, ha az utcai sáv legalább 80%-ban beépítésre kerül.

a)³⁸⁶ az 500 négyzetméternél kisebb méretű telken és

b) a saroktelken.

a) hosszútávon a zártsorú beépítés szabályai szerint építhető be a VT-H/AI/Z-M1 építési övezetben, azzal, hogy a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, a végleges hasznosításig szabadon állóan is beépíthető,

b) a szabadon álló beépítés szabályai szerint építhető be a VT-H/AI/SZ-N1, VT-H/AI/Te-1, VT-H/AI/Te-2 és a VT-H/AI/SZ-K1 építési övezetekben.

a) a Vt-H/AI/Z-M1 jelű építési övezet területén (művelődési)

b) a Vt-H/AI/SZ-N1 jelű építési övezet területén (nevelési)

c) a Vt-H/AI/Te-1 jelű építési övezet területén (egyházi) kizárólag a fő rendeltetés szerint hitéleti funkciójú épületek helyezhetőek el;

d) a Vt-H/AI/Te-2 jelű építési övezet területén (egyházi)

e) a Vt-H/AI/SZ-K1 jelű építési övezet területén (kereskedelmi)

a) új épület létesítése esetén,

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell kialakítani.

a) fő rendeltetés szerint sport- és rendezvénycsarnok, labdarúgó stadion, valamint

b) a testedzéshez és a szabadidő eltöltéshez kapcsolódó szolgáltató,

c) vendéglátó,

d) kulturális, és közösségi szórakoztató, továbbá

e) szálláshely-szolgáltató

a) új épület létesítése esetén legalább 50%-ban a főépületben kell biztosítani, az efeletti arányban

b) meglévő épület többlet kötelezettsége esetén a főépületen belül, vagy a telken belüli fásított parkolóban kell biztosítani.

a) egy főépület helyezhető el, melyekben a 85. § szerinti rendeltetések közül kizárólag

b) kiszolgáló épület nem létesíthető.