Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete

Budapest XV. kerület településkép védelméről

Hatályos: 2024. 03. 07

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelete

Budapest XV. kerület településkép védelméről

2024.03.07.

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § E rendelet célja Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota épített környezetének megőrzése érdekében a kerületi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § A kerületi védelem célja Budapest XV. kerület városképe és városszerkezete, történelme és kultúrája szempontjából meghatározó épített értékek védelme, egyszeri és egyedi arculatának, karakterének, egyéniségének megőrzése azon területek és egyedi ingatlanok kerületi védelmével, melyek országos, vagy fővárosi védelem alatt nem állnak.

3. §1 A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egyedi karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzatának (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

5. § E rendelet előírásait az Önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

6. §2 E rendelet alkalmazásában:

1. citylight berendezés: digitális tartalom megjelenítésére is alkalmas, 1 m2-t meghaladó, de 3 m2-nél kisebb felületű eszköz,

2. információs vagy más célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, közérdekű hirdetmény, citylight, valamint nagyformátumú információs berendezés,

3. kerületi védelem: kerületi szintű helyi védelem,

4. közérdekű hirdetmény: a Budapest Főváros XV. kerület életének történetéről, jelentős eseményéről, értékeiről közérdekű tájékoztatást tartalmazó, merev vagy nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény,

5. közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom,

6. manzárd tető: olyan tört síkú magastető, mely 45°-nál nagyobb (általában 70-80°) dőlésszög után a gerinc felé enyhe hajlásszögre (10-20°) vált,

7. nagyformátumú információs berendezés: álló vagy fekvő formátumú, legfeljebb oldalanként 10 m2 látható hirdetőfelülettel, digitális vagy analóg kijelzővel rendelkező eszköz,

8. önkormányzati hirdetőtábla: az Önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából fenntartott, elsődlegesen a kerület élete szempontjából jelentős információk, közlemények, események közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, amely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat,

9. utcai traktus: legalább 5,0 méter széles, tetőgerinctől közterület felé néző épületrész,

10. útbaigazító tábla: közérdekű információt nyújtó olyan jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról szóló tájékoztatás vagy egyéb közérdekű tájékoztatás,

11. saját használatú lakókert: úszótelkes telepszerű beépítés esetén a lakóközösség és az önkormányzat között kötött megállapodás alapján a lakók által gondozott, közterületen lévő kert,

12. testvérház: közös telekhatáron egymáshoz önálló határfallal csatlakozó két épület, melyek a tömegformálás, építészeti kialakítás és az épület magasság alapján nem számítanak ikerháznak, és a nem közös telekhatár mellett oldalkert vagy épülethézag van,

13. utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom,

14. utcával párhuzamos tetőgerinc: utcai tetősík hosszméretének legalább 50%-át kitevő összefüggő tetőgerinc,

15. visszahúzott tetőemelet: az a meghatározott szintszám feletti legfelső szint, mely a közterület felé az alatta lévő szint párkánymagasságára állított 45°-os síkon belül helyezkedik el.

II. Fejezet

Kerületi védelem

3. A kerületi védelem fajtái

7. §3 E rendelet céljainak elérése érdekében a kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

4. A területi védelem meghatározása

8. § (1) A területi védelem lehet:

a) védett településrész, jelölése: VT;

b) védett utcaszakasz, jelölése: VU.

(2) Védett településrész (VT), védett utcaszakasz (VU) a város épített és természeti környezetének olyan összefüggő része (utcák, terek, városrészek), ahol a város arculatát, karakterét, egyéniségét meghatározó egyedi értékek történelmileg kialakult együttest alkotnak, amely a város jellegzetes szerkezete, utcahálózata, városképe, tájjal való kapcsolata, tér- és utcaképe szempontjából meghatározó akkor is, ha az egyes építmények egyedileg nem védettek.

(3) A védett településrészek (VT) pontos lehatárolását a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza, térképen a 2. melléklet 4. pontja ábrázolja.

(4) Védett utcaszakaszok:

a) Pozsony utca 10. és 20. közötti szakasza egy telek mélységig;

b) Régi Fóti út a 45/a-b és 53. szám közötti szakasza egy telek mélységig;

c) Pestújhelyi út mindkét oldala a Molnár Viktor utca és a Szerencs utca között egy telek mélységig;

d) Gubó utca 6-8. (munkáslakóházak együttese),

mely ingatlanok pontos felsorolását a 2. melléklet 2. pontja, térképi ábrázolását a 2. melléklet 4. pontja tartalmazza.

5. Az egyedi védelem meghatározása

9. § (1) Egyedi védett épület, építmény (VÉ) minden olyan alkotás, épület, építmény, amely a város történelmileg kialakult sajátosságainak hordozója, a városkép megőrzésének jelentős eleme és építészeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, de országos, illetve fővárosi védelem alatt nem áll.

(2) Az egyedi védelem alatt álló épületek, építmények tételes felsorolását a 2. melléklet 3. pontja, térképi ábrázolását a 2. melléklet 4. pontja tartalmazza.

6. A kerületi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

10. § (1)4 A kerületi védettség alá helyezést, annak módosítását vagy megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél. A védetté nyilvánítási eljárás hivatalból is megindítható.

(2) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b)5 a védelem típusával kapcsolatos javaslatot;

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását;

d) a kezdeményező nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét.

(3) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;

b)6 egyedi védelem esetén a védett érték felmérési és fotó dokumentációját;

c) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indoklását;

d) a kezdeményező nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

11. § (1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(2) Az értékvizsgálat részletes tartalmi követelményeit az 1. melléklet állapítja meg.

12. § (1) A kerületi védelem alá helyezési, módosítási vagy megszüntetési eljárásban érdekelt felek:

a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa(i);

b)7 épület, műalkotás esetén a tervező, alkotó, vagy a szerzői jogok jogosultja;

c) a kezdeményezők;

d) az illetékes építésügyi hatóság;

e) az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság;

f) Budapest Főváros Önkormányzata;

g) területi védelem esetén az érintett közműszolgáltatók.

(2) A kerületi védelem alá helyezés, annak módosítása vagy megszüntetése iránt eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján a polgármester 5 napon belül tájékoztatást tesz közzé, továbbá írásban értesíti az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

13. §8 Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem (a továbbiakban: fővárosi védelem) vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.

13/A. §9 (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építményt, közterülettel határos építményrészletet, műalkotást, utcabútort az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

7. A testületi döntéssel összefüggő feladatok

14. § (1)10 A Képviselő-testület a 10. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 1 éven belül dönt a kerületi védelem alá helyezésről, annak módosításáról vagy megszüntetéséről.

(2) A kerületi védelem alá helyezésre, annak módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés melléklete az 1. melléklet szerinti tartalommal készült megalapozó értékvizsgálat, valamint új védettség megállapítása, módosítása, vagy törlése esetén a 12. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek az értesítést követő 15 napon belül benyújtott észrevételei.

(3) A kerületi védelem alá helyezés az értékvizsgálat alapján, a tervtanács javaslatainak figyelembevételével történik.

(4) A rendelet hatálybalépését követően, új védettség megállapítása, módosítása, vagy törlése esetén a kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 12. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntéstől számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(5)11

8. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

15. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a védett objektum történeti, művészeti értékeit nem veszélyeztetheti.

16. § (1) A kerületi védelem bármely kategóriájával érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy részleges bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(2) Az egyedi védett épület, építmény (VÉ) felújítása, átalakítása, bővítése esetén meg kell őrizni, megsemmisülése esetén rekonstruálni az építmény:

a) tömegformáját,

b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c) kéményeit,

d) homlokzati tagozatait,

e) homlokzati díszítőelemeit és egyéb részletképzéseket,

f) egyéb épülettartozékait (rács, vasalat, világítótest, korlát stb.),

g) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

h) anyaghasználatát (tetőhéjalása az eredetihez hasonló színű és mintázatú korszerű építőanyaggal felváltható),

i) eredeti homlokzati színezését.

(3) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, tetőterének beépítését, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni a mai kor igényeinek megfelelő használatukat.

(4)12 Ha az eredeti állapotra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően magmaradt eredeti elemek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell az építményt helyreállítani.

9. A kerületi értékvédelem feladatai

17. § (1) A kerületi értékvédelem feladatai a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, műtárgyak számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint megóvásuknak, fenntartásuknak, helyre-, vagy visszaállításuknak, jókarbantartásuknak elősegítse.

(2) A védett értékek dokumentálását

a) tervszerűen, a jelen rendelet és mellékletei szerint,

b) a helyi vagy országos védelemre való felterjesztés előtt,

c) a helyi vagy országosan védett ingatlanon végzett átalakítás, kutatás során,

d) a helyi vagy országos védelemből való törlés előtt

kell végezni.

(3)13 A védett értékek megóvását, fenntartását, helyre-, vagy visszaállítását

a) a 100. § szerinti pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,

b) szakmai tanácsadással,

c) szükség esetén hatósági kötelezéssel

kell elősegíteni.

10. A kerületi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

18. § (1) A kerületi védelem alá eső településrészekről, utcaszakaszokról és egyedileg védett ingatlanokról, területekről a polgármester cím szerint rendezett, részletes naprakész elektronikus nyilvántartást vezettet.

(2) A nyilvántartás része az értékvizsgálat, a védett elemeket tartalmazó lista, a védett elemeket ábrázoló kerületi térkép, valamint tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését;

b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát;

c) a védett érték azonosító adatait;

d) a védelem típusát;

e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását;

f) a védelem rövid indoklását.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.

(4)14

III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

11. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

19. § (1) Budapest XV. kerületének településképi szempontból meghatározó területei:

a) városközpont terület – Rákospalota városközpont;

b) kisvárosi területek

ba) Rákospalota Újfalu;

bb) Rákospalota kelet;

c) kertvárosi területek:

ca) Rákospalota kertváros;

cb) Platán utcai kertváros;

cc) Központi kertváros;

cd) Rákospalota déli kertváros;

ce) Pestújhely kertváros;

d) falusias terület – Rákospalota Öregfalu;

e) Énekes utcai vegyes terület

f) lakótelepek

fa) Kossuth utcai lakótelep;

fb) Rákos úti lakótelep;

fc) volt BM lakótelep;

fd) Újpalota;

g) telepes beépítésű lakóterületek

ga) Kertvárosi lakótelep;

gb) Növényolajgyár területe;

gc) Palota Újfalu;

gd) Szocreál lakótelep;

ge) Újpalota parkváros;

h) alacsony intenzitású telepes beépítésű lakóterület – MÁV telep;

i) volt Észak-Pesti Kórház területe;

j) Szentmihály út menti vegyes terület;

k) vasút menti vegyes gazdasági terület;

l) gazdasági területek

la) Északi gazdasági terület;

lb) M3 menti gazdasági terület;

lc) Késmárk utcai ipari terület;

m) Szántóföld úti sporttelep;

n) erdőterületek

na) Szilas-patak menti erdő;

nb) Páskom-liget;

nc) Turjános;

o) különleges zöldfelület – Bányató és környéke.

(2) Budapest XV. kerületének településképi szempontból meghatározó területeinek pontos lehatárolását a 3. melléklet 1. pontja, térképi lehatárolását a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

20. § Kerületi védett elemek esetében a rájuk vonatkozó településképi szempontból meghatározó területek szerinti előírások mellett a kerületi védett elemekre vonatkozó településképi előírások is betartandók.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

21. § Rákospalota városközpont területén előkertes, vagy hézagosan zártsorú beépítés esetén az utcafronton áttört kerítés alkalmazása a megengedett. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

22. §15 Rákospalota Újfalu területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér.

23. § (1)16 Rákospalota kelet területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Szentmihályi út mentén F+2+tetőtér, az M3 autópálya mentén F+3+tetőtér.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés alkalmazható. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

24. § (1)17 Rákospalota kertváros területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Károlyi Sándor utca – Szántóföld utca – (91171/5) hrsz.-ú közterület által határolt területen F + 1 + visszahúzott tetőemelet.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

25. § (1) A Platán utcai kertváros területén a megengedett beépítés legfeljebb F + 1 + tetőtér.

(2) A területen az utcafronton csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

26. §18 A Központi kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + tetőtér, a Fő út és a Pozsonyi utca mentén legfeljebb F+1+tetőtér.

27. § (1)19 Rákospalota déli kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Rákos út mentén F+2+tetőtér.

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

28. § (1)20 Pestújhely kertváros területén lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+1+tetőtér. A Bánkút utca menti lakótelep és az Árvavár – Adria – Ady Endre – József Attila utcák által határolt tömbben álló volt BM házak szintjeinek száma kialakult, megtartható, de nem növelhető, a meglévő magastető beépíthető.

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

29. § (1)21 Rákospalota Öregfalu területén a megengedett beépítés

a) a Fő út és a Régi Fóti út között a b) pontban meghatározott területen kívül legfeljebb F+tetőtér;

b) a Fő út mentén egy telek mélységig legfeljebb F+2+tetőtér;

c) a Régi Fóti út és a Telek utca között legfeljebb F+1+tetőtér.

(2) A közterületi telekhatáron kialakításban, anyaghasználatban és színezésben a beépítéshez és a régi kerítésekhez illeszkedő kerítés létesítendő.

30. § (1)22 Az Énekes utcai vegyes területen a megengedett beépítés

a) az Énekes utcai lakótelepen legfeljebb F+4;

b) a Szövőgyár utcai volt gazdasági területen legfeljebb F+2+tetőtér vagy F+2+visszahúzott tetőemelet;

c) a Leánynevelő Intézet területén legfeljebb F+4+tetőtér;

d) egyebekben F+1+tetőtér.

(2) A területen csak áttört kerítés létesíthető. A kerítés anyaga és kialakítása illeszkedjen a főépülethez.

31. § (1) A Kossuth utcai lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

32. § (1) A Rákos úti lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

33. § (1) A volt BM lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

34. § (1) Az Újpalotai lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

(2) A lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó saját használatú lakókert kialakítása esetén legfeljebb alacsony áttört kerítés, vagy élősövény megengedett.

35. § (1) A Növényolajgyár területén szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2) A területen a megengedett beépítés legfeljebb földszint + 6 emelet, a Szilas-patak felé csökkenő magasságban.

36. § (1) Palota Újfalu területén egységes mélységű előkerttel szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2)23 A területen a megengedett beépítés legfeljebb:

a) 10. melléklet 1. számmal jelölt területén F+2,

b) 10. melléklet 2. számmal jelölt területén F+2, visszahúzott tetőemelet nem megengedett,

c) 10. melléklet 3. számmal jelölt területén F+1,

d) 10. melléklet 4. számmal jelölt területén F+1+tetőtér,

e) 10. melléklet 5. számmal jelölt területén F+tetőtér.

37. § A szocreál lakótelep területén a kialakult szintszám megtartandó.

38. § (1) Újpalota parkváros területén szabadonálló beépítési módot kell meghatározni.

(2) A területen a megengedett beépítés legfeljebb F+4 emelet.

39. § (1)24 A MÁV telep területén a településképet meghatározó beépítés jellemzően F+1 és F+2 emelet. Az eredeti szecessziós épületeken a kialakult szintszám megtartandó. Tetőtérbeépítés a meglévő épületkontúr megtartásával lehetséges. Új épületek építése esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+2+tetőtér vagy F+2+visszahúzott tetőemelet, az épületen erkély nem, csak loggia létesíthető.

(2) A terület sajátos telekhasználatához tartozó gazdasági épületek megtartandók. Átalakításuk, újraépítésük meglévő tömegükön belül oldandó meg a főépülethez illeszkedő építészeti stílusban, vagy kortárs építészeti eszközökkel.

(3)25 A településképet meghatározó kerítéskialakítás a fehérre festett áttört MÁV típuskerítés, mely a közterületek felé megőrzendő. Új, közterület felőli kerítés létesítése, meglévő átépítése esetén legalább az adott közterületi szakasz 1/3-án visszaépítendő az eredetihez illeszkedő módon a Vasutastelep utca, Szent Korona útja és a Wesselényi utca mentén. Egyéb közterület felőli szakaszokon legfeljebb 40 cm magas betonlábazatos, áttört, fémpálcás kerítés létesíthető. Nem közterülettel határos kerítés csak alacsony, áttört kialakítással létesíthető.

40. § (1) A volt Észak-pesti Kórház területén új épületek építése esetén a legnagyobb megengedett magasság a meglévő műemléképületek magasságánál nem magasabb, legfeljebb F+4 emelet.

(2) A területen új kerítés építésekor az Adria és Őrjárat utcák felöli telekhatáron meglévő kerítésekkel azonos építészeti kialakítású, anyaghasználatú kerítést kell létesíteni. A Pestújhelyi út és a Neptun utca felöli telekhatáron meglévő kerítéseket egységesíteni kell a fentiek szerint.

41. § (1)26 A Szentmihályi út menti vegyes területen új beépítés esetén a megengedett beépítés legfeljebb F + 7 emelet.

(2) A településképet meghatározó kerítéskialakítás a laktanya és a temető körül az utcafronton meglévő tömör kerítés, ezek megtartandók. A kereskedelmi- és a lakófunkciójú területek kerítés nélküli területek.

42. § (1)27 A vasút menti vegyes területen lakóépület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+1+tetőtér.

(2) A vasút menti vegyes területen csak áttört kerítés létesíthető.

43. §28 Az Északi gazdasági területen új épület esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+7 emelet.

44. §29 A Késmárk utcai ipari területen új építésű iroda rendeltetésű épület esetén a F + 4 emelet szintmagasság megengedett, csarnok legfeljebb ezzel megegyező magassággal épülhet. Ettől való eltérés kizárólag az épület rendeltetésének megfelelő technológiai igény esetén megengedett.

44/A. §30 Az M3 menti gazdasági területen új építésű iroda rendeltetésű épület esetén a F + 4 emelet szintmagasság megengedett, csarnok legfeljebb ezzel megegyező magasággal épülhet.

45. § (1)31 A Páskom-liget területén a megengedett beépítés legfeljebb F+tetőtér.

(2) Kerítés építése esetén alacsony áttört fa anyagú kerítés, vagy sövény megengedett.

46. § (1)32 A Bányató környéke területén a megengedett beépítés legfeljebb F+2+tetőtér.

(2) Kerítés építése esetén alacsony áttört fa anyagú kerítés, vagy sövény megengedett.

13. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

47. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken fa rönkház nem építhető.

(1a) 33 Lakóövezetben lapostető nem építhető, kivéve, ha azt a településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó előírások lehetővé teszik.

(1b)34 Lakóövezetben 10-30° fok közötti hajlásszögű, élgerinccel rendelkező összetett tetőidom nem építhető. Az épületforma tagolására földszint és felsőbb szint között nem alkalmazható 10-30° fok közötti hajlásszögű tető vagy előtető, a 3,0 m2 alatti bejárati előtető, valamint meglévő lakóépülethez utólagos hozzáépítés kivételével.

(1c)35 Utcával párhuzamos tetőgerinc kialakítása esetén, ha a telek közterületi határa és oldalhatára a derékszögtől eltérő szöget zár be, az épület utcával párhuzamos tetőgerince az oldalsó telekhatárral párhuzamos falára merőleges vonalra illeszkedve alakítandó ki.

(2) Közterület felé nyíló homlokzaton az épületnek a közterület(ek) felé utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie. Alárendelt homlokzat, tűzfal nem építhető a közterület felé.

(3) Egy épületen árnyékoló, biztonsági rács alkalmazása esetén egyféle rács alkalmazható, egységes kivitellel, egyforma színben.

(4)36 A településképi szempontból meghatározó területeken – gazdasági területek kivételével – a közterület felőli homlokzaton, közterületről látható tetőzeten parabola antennát, egyéb technikai berendezést elhelyezni nem lehet.

(5) Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületeken kívül a településképi szempontból meghatározó területeken légkondícionáló berendezést és annak kifolyóját az épület közterület felőli homlokzatán telepíteni és működtetni nem lehet.

(6) Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületek esetében légkondícionáló berendezés a loggia, vagy erkély mellvédje által takartan, loggia, vagy erkély nélküli lakások esetében tervezetten, egy vonalban egymás fölött helyezhető el.

(7)37 Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületek homlokzati színezése nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színű nem lehet.

(8)38 Zártsorú, hézagosan zártsorú és előkert nélküli, legfeljebb F + 1 + tetőtér beépítés esetén közterülete néző homlokzaton épületgépészeti berendezést elhelyezni nem lehet.

(9)39 Zártsorú, hézagosan zártsorú és előkert nélküli beépítés esetén a magastető arányos kialakítása érdekében a tetőgerinc közterületről nem látható 10° alatti hajlásszögű tetőrésszel kiváltható, legalább 3,0 m tetőmagasság felett. Az előírás értelmezését segítő ábrát a 11. melléklet tartalmazza.

(10)40 Napelem, napkollektor utcai homlokzaton csak panel, vagy más iparosított technológiával készült épület, továbbá gazdasági, vagy iroda rendeltetésű épület esetében helyezhető el.

(11)41 Napelem, napkollektor magastetőn a 73. § (7) bekezdésében és 74. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a tető lejtésével párhuzamosan beállítva úgy helyezhető el, hogy

a) az a tető szélein, gerincén ne lógjon túl,

b) legfeljebb három sort alkosson,

c) az adott tetősík legfeljebb 75%-át fedheti le.

(12)42 Napelem, napkollektor lapostetőn a teljes felületen elhelyezhető, azzal, hogy attikafal hiányában a falsík szélétől 50,0 cm távolság tartandó.

(13)43 Tetőcserépbe integrált napelem a teljes tetőfelületen alkalmazható.

48. § Rákospalota városközpont területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

49. § (1) Rákospalota Újfalu területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2)44 A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton az utcai traktus tekintetében csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

50. § (1) Rákospalota kelet területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

51. § (1) Rákospalota kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3)45 A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett, kivéve meglévő épület átépítése, tetőtér beépítése, tetőszerkezet cseréje esetén amennyiben az eredeti tetőforma kerül visszaépítésre.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

(5)46 A Károlyi Sándor utca – Szántóföld utca – (91171/5) hrsz.-ú közterület által határolt területen lapostető megengedett.

52. § (1) A Platán utcai kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

53. § (1) A Központi kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3)47 A területen – az M3 autópálya menti első teleksor kivételével – az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

54. § (1) Rákospalota déli kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3)48 A területen – az M3 autópálya menti első teleksor kivételével – az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

55. § (1) Pestújhely kertváros területén manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.

(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(4) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

56. § (1) Rákospalota Öregfalu területén az épületek homlokzati színezésénél pasztell árnyalatú színeket lehet alkalmazni. Az ettől való eltérés nem megengedett.

(2) A területen az épületek tetőhéjazata cserépfedés lehet, táblás jellegű illetve műanyagfedés nem alkalmazható. Fémlemez fedés csak tetőfelépítmények fedésére alkalmazható.

(2a)49 A területen a (3) bekezdésben meghatározott terület kivételével az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett, kivéve meglévő épület átépítése, tetőtér beépítése, tetőszerkezet cseréje esetén, amennyiben az eredeti tetőforma kerül visszaépítésre.

(3)50 A Fő út és a Régi Fóti út közötti területen, a 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott terület kivételével

a) oldalhatáros beépítés esetén új épület közterület felé eső traktusának szélessége 6,0-7,0 m között lehet az oldalkertek figyelembevételével,

b) a telek utcai homlokvonalától számított 10,0 m-en túl az oldalhatárra merőlegesen épületszárny elhelyezhető, az oldalszárny traktus szélessége nem lehet nagyobb a főépület traktusszélességénél,

c) az épületek utcára merőleges hossza a kerületi építési szabályzatban meghatározott mértékben meghaladhatja a 20 m-t,

d) új épület 38-45° közötti hajlásszögű nyeregtetővel alakítható ki, ennél kisebb hajlásszögű lefedés csak a tetőfelépítményeken alkalmazható,

e) manzárd tető alkalmazása nem megengedett,

f) oldalhatáros beépítés esetén új épület közterület felé eső traktusán oromfalas nyeregtető alakítandó ki,

g) oldalhatáros beépítés esetén új épület közterület felé eső traktusának tetőgerince az utcára merőleges, zártsorú beépítés esetén az utcával párhuzamos, az ettől való eltérés nem megengedett,

h) az oldalkertre néző tetőzeten a tetőtéri kiemelések összhossza nem haladhatja meg az épület hosszának 1/3-át, egy tetőkiemelés nem haladhatja meg a 3,0 m-t,

i) a nyílászárók az utcai homlokzaton csak állított téglalap arányúak lehetnek, osztott üvegezéssel, utcafronton erkély, franciaerkély nem létesíthető.

(4) A telek utcai homlokvonalától számított 10,0 m-en túl az oldalhatárra merőlegesen épületszárny elhelyezhető. Az oldalszárny traktus szélessége nem lehet nagyobb a főépület traktusszélességénél.

(5)51

(6)52

(7)53

(8)54

(9)55

(10)56

(11)57

57. § (1) Az Énekes utcai vegyes területen manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén

a) új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet,

b) ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet,

c) a két épület közterület felőli homlokzata között síkváltás nem megengedett.

58. § A Kossuth utcai lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

59. § A Rákos úti lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

60. § A volt BM lakótelep területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

61. § Újpalota területén épületet – a tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet.

62. § (1) A Növényolajgyár területén manzárd tető alkalmazása nem megengedett. Lapostető, visszahúzott tetőemelet alkalmazható.

(2) Épület tetősíkja fölé kerülő épületgépészeti berendezések, szerelvények és egyéb technikai berendezések – a legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop kivételével - csak épület-szerkezettel takartan helyezhetők el.

63. §58 (1) Palota Újfalu területén új épület

a) 10. melléklet 1. számmal jelölt területén 30-40° közötti hajlásszögű tetővel, a terület egységes arculatát biztosító módon,

b) 10. melléklet 2. számmal jelölt területén lapostetővel, a terület egységes arculatát biztosító módon,

c) 10. melléklet 3. számmal jelölt területén lapostetővel,

d) 10. melléklet 4. számmal jelölt területén 30-40° közötti hajlásszögű tetővel

alakítható ki.

(2) A 10. melléklet 4. számmal jelölt területén új épület utcára merőleges tetőgerinccel készülhet, keresztszárny építése megengedett. Saroktelek esetén a telek rövidebb homlokvonalára kell a merőleges tetőgerincet kialakítani.

(3) Palota Újfalu területén manzárd tető alkalmazása nem megengedett.

64. § (1) A Szocreál lakótelep területén a szocreál stílusban épült épületeket eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(2) A szocreál stílusú épületek homlokzatait eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell látványában megtartani, az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével. Csak az eredetihez illeszkedő homlokzatszínezés alkalmazható. Részleges homlokzatszínezés nem megengedett.

(3) A meglévő szocreál stílusú épületek részleges hőszigetelése nem megengedett, minimum egy egybefüggő homlokzatot kell egyszerre megvalósítani az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével úgy, hogy az épület eredeti tagolása visszaidézésre kerüljön.

(4) A meglévő szocreál stílusú épületek nyílászáró cseréinél az eredeti nyílásméret megtartásával csak az eredeti formával és osztással megegyező nyílászáró helyezhető el.

65. § Újpalota parkváros területén új földszintes, földszint + tetőtér beépítéses épület 38-45° közötti hajlásszögű tetővel, F+3 szintes épületek lapostetővel, + visszahúzott tetőemelettel alakíthatók ki. A területen manzárd tető alkalmazása nem megengedett.

66. § (1)59 A MÁV telep területén a meglévő szecessziós stílusú épületek tetőhéjazat cseréje esetén csak az eredeti palafedéshez mind színben, mind anyagban illeszkedő kiselemes fedés helyezhető el. Állagmegóvás céljából átmenetileg - legfeljebb a megvalósítástól számított tizenöt évig - szürke vagy barna árnyalatú, matt felületű cserepeslemez tetőhéjalás is alkalmazható.

(2) Fehér műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

(3) Az eredeti szecessziós épületeket eredeti állapotuknak megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(4) A meglévő szecessziós épületek homlokzatait eredeti állapotuknak megfelelően kell látványában megtartani, az érvényes épületenergetikai szabályok és fenntarthatósági szempontok figyelembevételével.

(5) A meglévő szecessziós stílusú épületek részleges hőszigetelése nem megengedett. Minimum egy egybefüggő homlokzatot kell egyszerre megvalósítani úgy, hogy az épület eredeti tagolása visszaidézésre kerüljön.

(6) A meglévő szecessziós stílusú épületek eredeti nyílászárói megőrzendők, csere esetén csak az eredeti formával és osztással megegyező nyílászáró helyezhető el.

(7)60 Közterület felé néző homlokzatot bővíteni nem lehet.

(8)61 Közterület felé néző homlokzaton épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

(9)62 Közterület felé néző homlokzaton redőny beépítése nem megengedett.

(10)63 E rendelet alkalmazásában a MÁV telepen lévő épületek közterület felé néző homlokzatainak ábrázolását a 12. melléklet tartalmazza.

67. § A Szentmihályi út menti vegyes területen a temető területén elhelyezhető virág- és kegyeleti tárgy árusító, valamint porta és pihenő épületek fedése nem lehet 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű.

68. § (1)64 A volt Észak-pesti Kórház területén a műemléki védelem alatt álló, szecessziós stílusú épületek felújítása során az eredeti vakolatarchitektúra helyreállítandó.

(2) A felújítandó épületeken nyílászárók cseréje csak szín, anyag, kialakítás szempontjából egységesen lehetséges.

69. § A vasút menti vegyes területen manzárd tető kialakítása abban az esetben megengedett, ha a telek súlypontjától 50,0 m sugarú területen belül az már alkalmazásra került.

70. § A Késmárk utcai ipari területen az üzemi épületek homlokzatképzését igényes homlokzati anyagokkal, tervezett színhasználattal, a látszó gépészeti berendezések elhelyezését, takarását a homlokzat kialakítását figyelembe véve, annak osztásaihoz, anyag- és színhasználatához igazodva, az épület szerves részeként kell megoldani.

14. A kerületi védelem alatt álló településrészekre (VT, VU) vonatkozó területi építészeti követelmények

71. § (1) Meg kell őrizni a múlt egyes korszakainak építészeti értékeit képviselő arculatát, elemeit:

a) történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét;

b) telekosztását,

c) jellemző beépítési módját,

d) a jellegzetes utcakarakterét, térfalait.

(2) Új beépítés esetén a telek beépítési módját úgy kell meghatározni a kerületi építési szabályzatban, hogy az illeszkedjen a tömbben jellemző, meglévő beépítéshez.

(3) A kerítés és a kapuzat nem lehet hullám- és vaslemezből. A kerítés min. 75%-ban áttört kialakítással készülhet, mely nem takarható. Kerítés fedésére kizárólag égetett agyagcserép használható.

15. A kerületi egyedi védelem alatt álló értékekre (VÉ) vonatkozó területi építészeti követelmények

72. § A kerítés és a kapuzat nem lehet hullám- és vaslemezből. A kerítés legfeljebb alacsony lábazatú áttört kialakítással készülhet, mely nem takarható. Kerítés fedésére kizárólag égetett agyagcserép használható.

16. A kerületi védelem alatt álló településrészekre (VT, VU) vonatkozó egyedi építészeti követelmények

73. § (1) A védett településrészeken meg kell őrizni a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, anyaghasználatot.

(2)65 Védett településrészen új építés, valamint meglévő épület felújítása, átépítése, bővítése esetén a telek beépítési módját és az épület

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját,

c) párkánymagasságát,

d) gerincmagasságát,

e) jellegzetes nyílásarányait

f) anyaghasználatát

úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a tömbben jellemző, meglévő beépítéshez.

(3)66 Védett településrészen (VT) nem alkalmazható kőporos fröcskölt vakolat, műanyag homlokzatburkoló elem, betoncserép, bitumenes zsindely, fém hullámlemez fedés, előre gyártott betonelem. Az épület homlokzati és tetőfelületén fehér műanyagablak csak abban az esetben alkalmazható, ha az az eredeti ablakosztással és nyílásmérettel megegyezik.

(4) Védett utcaszakaszon (VU) műanyag nyílászáró alkalmazható, ha színe harmonizál a homlokzat színével, arányai és osztása az eredeti nyílászáró rendszerét tükrözi, új építés esetén a védett utcaszakaszon jellemző nyílásrendszerrel harmonizál. Fehér színű műanyag nyílászáró nem alkalmazható.

(5)67 Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) előkert nélküli meglévő épület átalakítása, bővítése esetén utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó elhelyezése csak abban az esetben lehetséges, ha a telek beépítése zártsorú, vagy hézagosan zártsorú és a meglévő oldalkert mérete kisebb, mint 2,50 m, valamint mindkét beépítési mód esetén a meglévő épület utcai homlokzatának szélessége nagyobb, mint 9,50 m. Az épület utca felőli homlokzatán maximum 1 db garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja alakítható ki, melynek szélessége legfeljebb 3,0 méter lehet. A garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja a meglévő homlokzati nyílásrendhez, architektúrához, homlokzati arányokhoz illeszkedő módon alakítandó ki. Meglévő épület zártsorúvá történő bővítése esetén az épület személyi bejárata az utca felőli homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapujának szélességén felül, önállóan is kialakítható, de azok együttes szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének harmadát.

(6)68 Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) előkert nélküli új épület építése esetén utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja csak akkor helyezhető el, ha a telek beépítése zártsorú. Ebben az esetben 20 m-nél kisebb telekszélesség esetén maximum 1 db, 20 m-nél nagyobb szélesség esetén maximum 2 db garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja alakítható ki az épület utca felőli homlokzatán, melyek szélessége legfeljebb 3,0 méter lehet. Az épület zártsorú kialakítása esetén az épület személyi bejárata az utca felőli homlokzaton garázskapu(k), vagy gépkocsi behajtó(k) kapujának szélességén felül, önállóan is kialakítható, de azok együttes szélessége nem haladhatja meg a homlokzat szélességének harmadát.

(7)69 Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) az épületek közterület felőli homlokzatán és a közterületre néző tetőzetén – napelem kivételével – épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

17. A kerületi egyedi védelem alatt álló értékekre (VÉ) vonatkozó egyedi építészeti követelmények

74. § (1) A védett épületek homlokzati színezésénél amennyiben nem igazolható korábbi dokumentumok alapján az eredeti szín, akkor a környezetébe illeszkedő színezési módot, pasztell árnyalatú föld színeket lehet alkalmazni. Rikító, telített szín nem alkalmazható.

(2) A védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagával összhangban kell lennie.

(3) Egyedi védett épület átalakítása, bővítése esetén az utcai homlokzaton garázskapu, vagy gépkocsi behajtó kapuja utólag nem alakítható ki.

(4)70 A védett épület közterület felőli homlokzatán és közterületre néző tetőzetén – napelemes tetőcserép kivételével – épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

18. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

75. §71 (1) A teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmény és műtárgy elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból nem meghatározó egyéb (mezőgazdasági) terület és az M3 menti gazdasági terület alkalmas.

(2) 120 kV feszültséget el nem érő új energiaellátási és elektronikus hírközlési közművezetéket kizárólag terepszint alatt kell elhelyezni.

(3) 120 kV feszültséget el nem érő meglévő közmű-légvezetéket a vezeték rekonstrukciója esetén terepszint alá kell áthelyezni, új légvezeték bekötése nem megengedett. A terepszint alatt lévő közmű-vezetéket – rekonstrukciója esetén – továbbra is a terepszint alatt kell tartani.

76. § Nem helyezhetők el a teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények és műtárgyak az alábbi területeken:

1. Rákospalota városközpont;

2. Rákospalota Újfalu;

3. Rákospalota kelet;

4. Rákospalota kertváros;

5. Platán utcai kertváros;

6. Központi kertváros;

7. Rákospalota déli kertváros;

8. Pestújhely kertváros;

9. Rákospalota Öregfalu;

10. Énekes utcai vegyes terület

11. Kossuth utcai lakótelep;

12. Rákos úti lakótelep;

13. volt BM lakótelep;

14. Újpalota;

15. Kertvárosi lakótelep;

16. Növényolajgyár területe;

17. Palota Újfalu;

18. Szocreál lakótelep;

19. Újpalota parkváros;

20. MÁV telep;

21. volt Észak-Pesti Kórház területe;

22.72

23. vasút menti vegyes gazdasági terület;

24.73

25.74

26.75

27.76

28. Szilas-patak menti erdő;

29. Páskom-liget;

30. Turjános.

31.77

77. § A teljes kerület ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

1. Szentmihályi út menti vegyes terület,

2. Északi gazdasági terület,

3. M3 menti gazdasági terület,

4. Szántóföld utcai sporttelep,

5. Bányató és környéke

6. a településképi szempontból nem meghatározó egyéb (mezőgazdasági) területek

78. §78 Nem helyezhetők el a teljes kerület ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak az alábbi területeken:

1. Rákospalota városközpont,

2. Rákospalota Újfalu,

3. Rákospalota kelet,

4. Rákospalota kertváros,

5. Platán utcai kertváros,

6. Központi kertváros,

7. Rákospalota déli kertváros,

8. Pestújhely kertváros,

9. Rákospalota Öregfalu,

10. Énekes utcai vegyes terület,

11. Palota Újfalu,

12. Szocreál lakótelep,

13. MÁV telep,

14. volt Észak-Pesti Kórház területe,

15. Szilas-patak menti erdő,

16. Turjános,

kivéve, ha azok elhelyezése épületen belül, kívülről nem látható módon, rejtett kivitelezésben történik.

79. § A teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek lehatárolásának térképi ábrázolását a 4. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

A reklámokra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. A településképi szempontból meghatározó, kerületi területi és egyedi védelemmel érintett területekre vonatkozó településképi követelmények

80. §79 Önkormányzati hirdetőtábla és közérdekű hirdetmény egyéb jogszabályi rendelkezések betartása mellett, településképi bejelentési eljárás nélkül közterületen elhelyezhető.

81. §80 Amennyiben a citylight vagy a nagyformátumú információs berendezés időben folyamatosan változó, digitális megjelenítési technológiát használ, abban az esetben a megjelenített tartalom idejét tekintve legfeljebb kétharmadában sugározhat reklámot, legalább egyharmad részében reklámnak nem minősülő információs vagy közérdeket szolgáló tartalmat kell megjeleníteni. Ezen feltételnek minden órában időarányosan teljesülnie kell. Közterületi digitális megjelenítést használó információs berendezést nem lehet a teljes képernyőt kitöltő valós idejű videótartalom megjelenítésére használni. Az animált tartalom kizárólag a teljes képernyőnek csak egyes részein jelenhet meg oly módon, hogy az animált részlet háttere statikus, vagy nagyon lassan változó lehet. Biztosítani kell, hogy a berendezés fényereje automatikusan változtatható legyen, naplemente után legfeljebb 400 Cd/m2 fényerővel. A digitális berendezések reklámot kizárólag 6:00 óra és 22:00 óra között tehetnek közzé, 22:00 óra után kizárólag statikus tartalommal, közérdekű információt sugározhat.

82. § Építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra, mely indokolt esetben egy ízben 3 hónappal meghosszabbítható, településképi bejelentési eljárás lefolytatása alapján kihelyezhető.

83. §81 Kerületi rendezvény, vagy a kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra hirdetmény településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül kihelyezhető.

84. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 8 méterenként 1 db, összesen legfeljebb 3 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.

(2)82 Cégérek homlokzatonként méretükben, elhelyezési magasságukban, betűnagyságukban egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, a különböző cégérek megjelenését össze kell hangolni, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(3) Benzinkút, 2.000 m2-nél nagyobb telken szabadonálló beépítésű kereskedelmi, gazdasági funkció esetén építési telkenként legfeljebb 1 pilon helyezhető el, mely több, egymáshoz illeszkedő cégtáblát tartalmazhat.

(4)83 A cégéreket, reklámcélú szerkezeteket és hirdetőtáblákat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Cégér, hirdetőtábla az adott tetősík vagy attika fölé nem nyúlhat.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) Épületek közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér. A számításnál a falsíkra merőleges cégérek és cégtáblák figyelmen kívül hagyhatók.

(7) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.

(8)84 Útbaigazító tábla egységes városképi megjelenéssel helyezhető ki.

VI. Fejezet

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

20. A kötelező szakmai konzultáció esetei

85. §85 (1) A főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről és a kerületi építési szabályzat előírásairól.

(2) Településképi szempontból meghatározó területen kötelező szakmai konzultációt kérni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) esetén.

21. A szakmai konzultáció részletes szabályai

86. § (1)86 A szakmai konzultáció az építtető, vagy az általa megbízott építész tervező papír alapon vagy elektronikusan benyújtott kérelmére indul.

(2)87 A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, elérhetőségét, az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység rövid leírását. A kötelező szakmai konzultáció kérelméhez lehetőség szerint mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a 9. melléklet szerinti tartalommal, bővítés, átalakítás esetén a b), c), d) és e) pontokat a meglévő és a tervezett állapotnak megfelelően kell benyújtani.

(3)88 A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége.

(4)89 A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények és a kerületi építési szabályzat előírásainak ismertetése, valamint a tervezett építési tevékenységre vonatkozó szakmai javaslattétel.

(5)90 A konzultációról emlékeztető készül, amelyet a főépítész nyilvántartásba vesz.

(6)91 A kötelező szakmai konzultáció során a kérelmező újabb szakmai konzultációra kötelezhető, amennyiben

a) a dokumentáció nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek

b) a tervezett építési tevékenység nem felel meg e rendelet és a kerületi építési szabályzat előírásaiban meghatározott követelményeknek.

VII. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

22. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

87. § (1)92 Az önkormányzat az építési engedélyezési eljárást megelőzően jogszabályban meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le minden, a (2) bekezdésben fel nem sorolt esetben. A településképi véleményezési eljárás lefolytatását a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

(2) A településképi véleményezési eljárás előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:

a) a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére eredményes tervpályázat került lefolytatásra,

b) olyan felvonó létesül, amely az épület külső homlokzati megjelenését nem érinti,

c)93 az építési tevékenység fővárosi védelem alá vont építményt érint.

(3) A polgármester a véleményét

a) a kerületi építészeti-műszaki tervtanács,

b) amennyiben a tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, vagy a tervtanácsi rendeletben előírt határidők figyelembevételével nem lehetséges tervtanácsi ülés tartása, az önkormányzati főépítész

szakmai álláspontjára alapozza.

23. Az eljárás lefolytatása

88. § (1) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3)94 A településképi véleményezési eljárást indító kérelmet a 6. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak a 9. melléklet szerinti dokumentumokat kell tartalmaznia.

(4) A polgármester településképi véleményét – a 87. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a főépítész készíti elő.

(5) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja, vagy

b) feltétellel javasolja, vagy

c) nem javasolja.

(6)95

(7) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (pdf formátumban) a (2) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

89. § . Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak a vonatkozó jogszabályban meghatározottakon túl a kerületi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési rendjéről és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott munkarészeket, dokumentumokat kell tartalmaznia.

24. A településképi véleményezés szempontjai

90. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a)96 megfelel-e a településrendezési eszközben és e rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,

b)97 figyelembe veszi-e

ba) a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításokat, ajánlásokat,

bb) előzetes főépítészi konzultáció esetén az emlékeztetőben rögzítetteket.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-e, zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, valamint ebből eredően,

ad) megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel, a térfigyelő kamera rendszerre, a meglévő, valamint a telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, annak hiányában a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

VIII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

91. §98 (1) Az önkormányzatnál településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

a)99 fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló építményen homlokzatot, védett értéket érintő felújítás, nyílászárócsere, tetőcsere, épületgépészeti berendezés kihelyezése,

b) fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló telken kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület – amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet – építése, bővítése;

c) kerületi területi védelem esetén a közterületre néző homlokzat átalakítása,

d) panel, vagy más iparosított technológiával készült épület utólagos hőszigetelése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

e)100 az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység lakás, illetve vendéglátó rendeltetésre történő módosítása, valamint az építmény lakás rendeltetési egységei számának megváltoztatása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltoztatás),

f) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő átalakítása,

g) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott reklámok, reklámhordozók elhelyezésére,

h) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezet esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

i) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése,

j) utcabútor kihelyezése,

k)101 önkiszolgáló kézi autómosó építése,

l)102 Újpalotai Vásárcsarnok területén közterületre néző homlokzaton cégér kihelyezése, átalakítása,

m)103 csomagautomata elhelyezése,

n)104 napelem, napkollektor panel, vagy más iparosított technológiával készült épület, továbbá gazdasági vagy iroda rendeltetésű épület utcai homlokzatán történő elhelyezése

esetén.

(2) Nem kell településképi bejelentést kezdeményezni

a) építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,

b) nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek,

c) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz kihelyezése

esetén.

(3)105 A Képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

26. A településképi bejelentési eljárás szabályai

92. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, melyhez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően.

(2)106 A településképi bejelentési eljárást indító kérelmet a 7. melléklet szerinti tartalommal – a kérelem tárgyának megfelelő mellékletekkel – kell benyújtani. Rendeltetésváltoztatás esetén mellékelni kell legalább a megfelelőséget igazoló műszaki leírást, helyszínrajzot és az összes szintet ábrázoló alaprajzot.

(3)107 A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

(4)108 A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti hatósági bizonyítvány kiállításakor az (1) és (3) bekezdést kell alkalmazni, a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti tartalommal – a kérelem tárgyának megfelelő mellékletekkel – kell benyújtani.

93. § (1) A 91. § (1) szerinti tevékenység a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés közlését követő napon – az esetlegesen előírt kikötések betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha

a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak,

b)109 a tervezett építési tevékenység, a tervezett reklám, reklámhordozó illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

c)110 a tervezett építési tevékenység vagy a rendeltetésváltoztatás megfelel a kerületi építési szabályzatban előírt követelményeknek,

d)111 a tervezett építési tevékenység, vagy reklámelhelyezés megfelel az építészeti minőség, szakmai igényesség és esztétikus megjelenés követelményeinek,

e) a tervezett reklámelhelyezés nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat.

(3) A polgármester hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.

94. § (1) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(2) A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megtiltásáról a polgármester a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.

(3)112

(4)113

(5) Az építési tevékenység, vagy reklámelhelyezés tiltásáról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

(6) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett tevékenység megtiltásáról szóló döntésben foglaltak betartását.

(7)114 Ha a polgármester a 91. § szerinti építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy a rendeltetés megváltoztatása esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, építési tevékenység és a rendeltetésváltoztatás esetén településképi kötelezési eljárást folytat le, reklámelhelyezés esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi kormányhivatalt.

IX. Fejezet

A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság115

27. A településképi kötelezési eljárás116

95. §117 (1) Az önkormányzat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le

a) a településképi rendeletben rögzített településképi követelmények, kerületi értékvédelmi előírások és kötelezettségek megszegése,

b) a 93. § szerinti döntésben foglaltak megszegése vagy végre nem hajtása

esetén.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.

96. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul

a) bejelentés, vagy

b) a hivatal részéről eljáró személy észlelése

alapján.

96/A. §118 (1) Ha a polgármester megállapítja az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértését, vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztását, felhívja az ingatlan tulajdonosának a figyelmét a jogszabálysértésre, és legfeljebb 180 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A kötelezett kérelmére a településképi kötelezésben megállapított határidő egy alkalommal meghosszabbítható.

(3) A polgármester az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az építmény, építményrész felújítására vagy bontására vonatkozó – meghatározott időtartamon belül teljesítendő – kötelezettséget írhat elő a tulajdonos számára, továbbá ellenőrzi e kötelezettség végrehajtását.

28. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke119

97. § (1)120 Az önkormányzat a kötelezettet 1 000 000 forintig terjedő, de legalább 100 000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezheti, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget. A településkép-védelmi bírság kiszabásának hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2)121 A településkép-védelmi bírság összegéről a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt. A polgármester a bírságot településképi kötelezésről szóló határozatban állapítja meg.

(3)122 A bírság megfizetése nem mentesíti az ügyfelet a jogszabálysértés megszüntetése alól. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó döntésben megállapított végrehajtási idő alatt nem teljesítette, továbbá, ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést megszegi.

(4)123 A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:

a) a jogsértéssel okozott hátrány mértéke,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

d) a jogsértő állapot időtartama,

e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása,

g) a jogsértés gazdasági súlya,

h) a bírságnak ugyanazon mulasztás miatt történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.

(5)124 A településkép-védelmi bírság összege:

a)125

b) tevékenység tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1 000 000 forint,

c) a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntésben vagy a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500 000 forint,

d) a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntésben előírt kikötések megszegése esetén legfeljebb 500 000 forint,

e) településképi kötelezésben foglaltak megszegése esetén alkalmanként legfeljebb 1 000 000 forint.

(6)126 A bírság méltányosságból részletfizetéssel is teljesíthető, a kiszabástól számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel.

(7)127 A (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.

98. §128

99. §129

X. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

29. Védett építészeti értékek megőrzésének támogatása

100. § (1)130 Az Önkormányzat a fővárosi védett épületegyüttesek és a kerületi egyedi védett épületek, védett utcaszakasz részét képező építmények, épületek illetve azok tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához az éves költségvetési rendeletben meghatározott „XV. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” terhére támogatást nyújthat.

(2) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés 50 %-át és egyúttal nem lehet több nettó 2.000.000 Ft-nál.

(5)131 A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően az illetékes Bizottság írja ki. Amennyiben a rendelkezésre álló keret nem kerül felhasználásra, az illetékes Bizottság dönthet ismételt pályázat kiírásáról.

101. § (1) A pályázatot az ingatlan tulajdonosa nyújthatja be a polgármesterhez.

(2) A pályázatoknak az önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatásokról szóló helyi rendeletében meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

a) megfelelő tervezési jogosultsággal rendelkező építész tervező által készített, a tervezett építési tevékenység megérthetőségéhez szükséges szintű építészeti tervdokumentációt, valamint műszaki leírást a hiteles helyreállításhoz szükséges eredeti állapotot ismertető dokumentumokkal (esetenként archív terv, archív kép, történeti leírás),

b) fényképeket a védett értékről, épületrészről,

c) a megvalósítást szolgáló részletezett, tételes költségvetést azokról a várható költségekről, melyek közvetlenül a védett érték megőrzését szolgálják,

d) banki igazolást az árazott költségvetésben szereplő összeg megpályáztatott részén felüli pénzösszeg elkülönített számlán történő elhelyezéséről,

e) a támogatás meghatározott célra és határidőn belül történő felhasználására vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

(3) A pályázat csak az összes melléklet egyidejű benyújtásával érvényes. Nyilatkozatok utólagos pótlására egyszer van lehetőség a kiírásban rögzített határidő figyelembevételével.

(4) A pályázati kiírás a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(5)132 A pályázat benyújtásának és elbírálásának a határidejét a pályázati kiírásban kell meghatározni.

102. § (1)133

(2)134 A formailag és tartalmilag megfelelő pályázatokról szakmai szempontok alapján az illetékes Bizottság dönt a támogatás odaítéléséről.

(3) A pályázókat írásban kell értesíteni a pályázat eredményéről.

103. § (1)135 A támogatási szerződés megkötésére, felmondására, a támogatás elszámolására és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatásokról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2)136 Engedély, vagy bejelentés köteles munka esetén a nyertes pályázóval a támogatási szerződés csak a szükséges végleges döntés megléte esetén köthető.

(3) A szerződésben rögzíteni kell a támogatás folyósításának idejét és módját, a támogatás felhasználásának módját, határidejét, az elszámolás, a felhasználás ellenőrzésének szabályait, a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(4)137 A támogatás összegét annak átvételétől számított egy éven belül fel kell használni, és a felhasználásra rendelkezésre álló határidőt követő 30 napon belül azzal el kell számolni.

(5)138

XI. Fejezet

Záró- és átmeneti rendelkezések

30. Hatálybalépés

104. § (1) Jelen rendelet 2017. október 1-én lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

105. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a

1. Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 11/2008. (V. 15.) ök. rendelet 11. §-a, 25. § (6) és (12) bekezdése, 28. § (9) bekezdése és (16) bekezdés első két mondata, 39. § (8) d) és (9) d) pontjai, a 3/4A. melléklet V. fejezet (7) pontja, a 3/5A. melléklet IX. fejezet (7) pontja, a 3/6A. melléklet VII. fejezet c) pontja, a 3/14A. melléklet II. fejezet c) pontja, a 3/15A. melléklet VI. fejezet (1) bekezdése, XXII. fejezet (2) b) pontja, XXV. fejezet (4) pontja, 3/18A. melléklet II. fejezet (17) és (18) pontja, IV. fejezet (6) és (8) pontja, a 3/21A. melléklet VI. fejezet első franciabekezdése, a 3/22A. melléklet XI. fejezet (3) bekezdése, a 3/31A. melléklet III. fejezet 3. és 13. pontja, a 3/32A. melléklet IV. fejezetének (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9), (11), (13) pontja;

2. Budapest Főváros XV. kerület hirdetmények elhelyezésének szabályairól szóló 28/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelet,

3. Budapest Főváros XV. kerület építészeti és városszerkezeti értékeinek helyi védelméről szóló 36/2012. (IX. 28.) önkormányzati rendelet,

4. Budapest Főváros XV. kerület településképi véleményezési eljárásról szóló 2/2013. (I. 31.) önkormányzati rendelet, valamint

5. Budapest Főváros XV. kerület az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 35/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 5. § (2) i) pontja, 6. § d) pontja, 12. § (4) bekezdése, valamint az 1. melléklet VI. Reklámhordozók c. fejezete.

1. melléklet

Az értékvizsgálat adattartalma

2. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezhetőségének térképi ábrázolása

5. melléklet

5. melléklet a 21/20117. (IX. 29.) önkormányzati rendelethez

6. melléklet

Kérelem a településképi véleményezési eljárás megindításához

7. melléklet

Kérelem a településképi bejelentési eljárás megindításához

8. melléklet

Hatósági bizonyítvány iránti kérelem

9. melléklet

A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma

10. melléklet

11. melléklet

1

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 46. § 1. pontja. Hatályos 2020. július 4. napjától.

2

A 6. § a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

4

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

5

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 46. § 2. pontja. Hatályos 2020. július 4. napjától.

6

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

7

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

8

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 5. §-a.. Hatályos 2020. július 4. napjától.

9

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

10

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 46. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

11

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § a) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

12

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

13

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

14

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § b) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

15

Módosította a 16/2018. (VI.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

16

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

17

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

18

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

19

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

20

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

21

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

22

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 8. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

23

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

24

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

25

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

26

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 10. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

27

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 11. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

28

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 12. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

29

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

30

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

31

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 13. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

32

Módosította a 16/2018. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 14. §-a, hatályos 2018. július 26-tól.

33

Beiktatta a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

34

Beiktatta a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

35

Beiktatta a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

36

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

37

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

38

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

39

Beiktatta 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

40

Beiktatta 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

41

Beiktatta 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

42

Beiktatta 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

43

Beiktatta 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

44

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

45

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

46

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

47

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

48

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

49

Beiktatta a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

50

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

51

Hatályon kívül helyezte a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 21. § a) pontja. Hatálytalan 2021. július 1. napjától.

52

Hatályon kívül helyezte a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 21. § a) pontja. Hatálytalan 2021. július 1. napjától.

53

Hatályon kívül helyezte a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 21. § a) pontja. Hatálytalan 2021. július 1. napjától.

54

Hatályon kívül helyezte a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 21. § a) pontja. Hatálytalan 2021. július 1. napjától.

55

Hatályon kívül helyezte a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 21. § a) pontja. Hatálytalan 2021. július 1. napjától.

56

Hatályon kívül helyezte a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 21. § a) pontja. Hatálytalan 2021. július 1. napjától.

57

Hatályon kívül helyezte a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 21. § a) pontja. Hatálytalan 2021. július 1. napjától.

58

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

59

A 66. § (1) bekezdése a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

60

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

61

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

62

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

63

A 66. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

64

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 20. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

65

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

66

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

67

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 19. § 1. pontja. Hatályos 2021. július 1. napjától.

68

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 19. § 1. pontja. Hatályos 2021. július 1. napjától.

69

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától. A 73. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

70

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

71

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

72

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § c) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

73

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § c) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

74

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § c) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

75

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § c) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

76

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § c) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

77

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § c) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

78

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 23. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

79

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 24. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától. A 80. § a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

80

A 81. § a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

81

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

82

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

83

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

84

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 25. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

85

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 26. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

86

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 27. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

87

Módosította a 12/2021. (VI.29.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

88

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § d) pontja.. Hatályos 2020. július 4. napjától.

89

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

90

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

91

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

92

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

93

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 29. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

94

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 30. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

95

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § e) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

96

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 31. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

97

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 31. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

98

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 19. § 2. pontja. Hatályos 2021. július 1. napjától.

99

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 19. § 3. pontja. Hatályos 2021. július 1. napjától.

100

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

101

Beiktatta a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

102

Beiktatta a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától. A 91. § (1) bekezdés l) pontja a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

103

A 91. § (1) bekezdés m) pontját a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

104

A 91. § (1) bekezdés n) pontját a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

105

Beiktatta a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 2021. július 1. napjától.

106

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 19. § 4. pontja. Hatályos 2021. július 1. napjától.

107

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

108

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

109

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

110

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 19. § 5. pontja. Hatályos 2021. július 1. napjától.

111

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

112

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § f) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

113

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § f) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

114

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 19. § 5. pontja. Hatályos 2021. július 1. napjától.

115

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 36. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

116

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 37. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

117

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

118

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 39. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

119

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 40. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

120

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2021. július 1. napjától.

121

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 41. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

122

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 41. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

123

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 41. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

124

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 41. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

125

Hatályon kívül helyezte a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 21. § b) pontja. Hatálytalan 2021. július 1. napjától.

126

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 41. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

127

Beiktatta a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 41. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

128

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § g) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

129

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § g) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

130

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 42. §-a. Hatályos 2020. július 4. napjától.

131

Módosította a 27/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése, hatályos 2017. december 22-től. A 100. § (5) bekezdése a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

132

Módosította a 27/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése, hatályos 2017. december 22-től.

133

Hatályon kívül helyezte a 27/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 30. §-a, hatályos 2017. december 22-től.

134

Módosította a 27/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 29. §-a, hatályos 2017. december 22-től. A 102. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

135

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

136

Módosította a 12/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 19. § 6. pontja. Hatályos 2021. július 1. napjától.

137

Módosította a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése. Hatályos 2020. július 4. napjától.

138

Hatályon kívül helyezte a 13/2020. (VII. 3.) önkormányzati rendelet 48. § h) pontja. Hatálytalan 2020. július 4. napjától.

139

A 12. mellékletet a Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.