Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelméről szóló 21/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a következőket rendeli el:

1. §

Az R. 6. §-a a következő 2a. és 2b. ponttal egészül ki:

„2a. utcai traktus: legalább 5,0 méter széles, tetőgerinctől közterület felé néző épületrész

2b. útbaigazító tábla: közérdekű információt nyújtó olyan jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról szóló tájékoztatás vagy egyéb közérdekű tájékoztatás”

2. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § E rendelet céljainak elérése érdekében a kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.”

3. §

(1) Az R. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kerületi védettség alá helyezést, annak módosítását vagy megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél. A védetté nyilvánítási eljárás hivatalból is megindítható.”

(2) Az R. 10. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) egyedi védelem esetén a védett érték felmérési és fotó dokumentációját;”

4. §

Az R. 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) épület, műalkotás esetén a tervező, alkotó, vagy a szerzői jogok jogosultja;”

5. §

Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem (a továbbiakban: fővárosi védelem) vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.”

6. §

Az R. 6. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építményt, közterülettel határos építményrészletet, műalkotást, utcabútort az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.”

7. §

Az R. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az eredeti állapotra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megfelelően magmaradt eredeti elemek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell az építményt helyreállítani.”

8. §

Az R. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A védett értékek megóvását, fenntartását, helyre-, vagy visszaállítását

a) a 100. § szerinti pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,

b) a 85-86. § szerinti szakmai tanácsadással,

c) szükség esetén a 95-96. § szerinti hatósági kötelezéssel

kell elősegíteni.”

9. §

Az R. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Rákospalota kertváros területén a megengedett beépítés lakóépület esetén legfeljebb F + 1 + tetőtér, a Károlyi Sándor utca – Szántóföld utca – (91171/5) hrsz.-ú közterület által határolt területen F + 1 + visszahúzott tetőemelet.”

10. §

(1) Az R. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A MÁV telep területén a településképet meghatározó beépítés jellemzően F+1 és F+2 emelet. Az eredeti szecessziós épületeken a kialakult szintszám megtartandó. Tetőtérbeépítés a meglévő épületkontúr megtartásával lehetséges. Új épületek építése esetén a megengedett beépítés legfeljebb F+2+tetőtér vagy F+2+visszahúzott tetőemelet, az épületen erkély nem, csak loggia létesíthető.”

(2) Az R. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településképet meghatározó kerítéskialakítás a fehérre festett áttört MÁV típuskerítés, mely a közterületek felé megőrzendő. Új, közterület felőli kerítés létesítése, meglévő átépítése esetén legalább az adott közterületi szakasz 1/3-án visszaépítendő az eredetihez illeszkedő módon a Vasutastelep utca, Szent Korona útja és a Wesselényi utca mentén. Egyéb közterület felőli szakaszokon legfeljebb 40 cm magas betonlábazatos, áttört, fémpálcás kerítés létesíthető. Nem közterülettel határos kerítés csak alacsony, áttört kialakítással létesíthető.”

11. §

Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A Késmárk utcai ipari területen új építésű iroda rendeltetésű épület esetén az F + 4 emelet szintmagasság megengedett, csarnok legfeljebb ezzel megegyező magassággal épülhet. Ettől való eltérés kizárólag az épület rendeltetésének megfelelő technológiai igény esetén megengedett.”

12. §

Az R. 12. alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § Az M3 menti gazdasági területen új építésű iroda rendeltetésű épület esetén az F + 4 emelet szintmagasság megengedett, csarnok legfeljebb ezzel megegyező magassággal épülhet.”

13. §

Az R. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A településképi szempontból meghatározó területeken – gazdasági területek kivételével – a közterület felőli homlokzaton, közterületről látható tetőzeten parabola antennát, egyéb technikai berendezést elhelyezni nem lehet.”

14. §

Az R. 47. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Panel, vagy más iparosított technológiával készült épületek homlokzati színezése nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színű nem lehet.

(8) Zártsorú, hézagosan zártsorú és előkert nélküli, legfeljebb F + 1 + tetőtér beépítés esetén közterületre néző homlokzaton épületgépészeti berendezést elhelyezni nem lehet.”

15. §

Az R. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen ikerházas és testvérházas beépítés esetén új épület, vagy a tetőszerkezetet érintő felújítás az utcafronton az utcai traktus tekintetében csak az utcával párhuzamos tetőgerinccel készülhet. Ha a közös telekhatáron csatlakozó meglévő épület az utcával párhuzamos gerincű, a két épület tetőzetének hajlásszöge nem különbözhet.”

16. §

(1) Az R. 51. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett, kivéve meglévő épület átépítése, tetőtér beépítése, tetőszerkezet cseréje esetén, amennyiben az eredeti tetőforma kerül visszaépítésre.”

(2) Az R. 51. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Károlyi Sándor utca – Szántóföld utca – (91171/5) hrsz.-ú közterület által határolt területen lapostető megengedett.”

17. §

Az R. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen – az M3 autópálya menti első teleksor kivételével – az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.”

18. §

Az R. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területen – az M3 autópálya menti első teleksor kivételével – az utcai traktusban az épület tetőgerince párhuzamos a telek homlokvonalával. Az ettől való eltérés nem megengedett.”

19. §

Az R. 66. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Közterület felé néző homlokzatot bővíteni nem lehet.

(8) Közterület felé néző homlokzaton épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.

(9) Közterület felé néző homlokzaton redőny beépítése nem megengedett.”

20. §

Az R. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A volt Észak-pesti Kórház területén a műemléki védelem alatt álló, szecessziós stílusú épületek felújítása során az eredeti vakolatarchitektúra helyreállítandó.”

21. §

(1) Az R. 73. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Védett településrészen új építés, valamint meglévő épület felújítása, átépítése, bővítése esetén a telek beépítési módját és az épület

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját,

c) párkánymagasságát,

d) gerincmagasságát,

e) jellegzetes nyílásarányait,

f) anyaghasználatát

úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a tömbben jellemző, meglévő beépítéshez.

(3) Védett településrészen (VT) nem alkalmazható kőporos fröcskölt vakolat, műanyag homlokzatburkoló elem, betoncserép, bitumenes zsindely, fém hullámlemez fedés, előre gyártott betonelem. Az épület homlokzati és tetőfelületén fehér műanyagablak csak abban az esetben alkalmazható, ha az az eredeti ablakosztással és nyílásmérettel megegyezik.”

(2) Az R. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Védett településrészen és utcaszakaszon (VT, VU) az épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezés, annak tartozéka nem helyezhető el.”

22. §

Az R. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § A teljes kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból nem meghatározó egyéb (mezőgazdasági) területek és az M3 menti gazdasági terület alkalmas.

23. §

Az R. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § Nem helyezhetők el a teljes kerület ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak az alábbi területeken:

1. Rákospalota városközpont,

2. Rákospalota Újfalu,

3. Rákospalota kelet,

4. Rákospalota kertváros,

5. Platán utcai kertváros,

6. Központi kertváros,

7. Rákospalota déli kertváros,

8. Pestújhely kertváros,

9. Rákospalota Öregfalu,

10. Énekes utcai vegyes terület,

11. Palota Újfalu,

12. Szocreál lakótelep,

13. MÁV telep,

14. volt Észak-Pesti Kórház területe,

15. Szilas-patak menti erdő,

16. Turjános,

kivéve, ha azok elhelyezése épületen belül, kívülről nem látható módon, rejtett kivitelezésben történik.”

24. §

Az R. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § Reklámhordozó utcabútorok – az utasvárók kivételével – egymástól 50 m-en belül nem helyezhetők el.”

25. §

A R. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Útbaigazító tábla egységes városképi megjelenéssel helyezhető ki.”

26. §

Az R. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § (1) A főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről és a kerületi építési szabályzat előírásairól.

(2) Településképi szempontból meghatározó területen kötelező szakmai konzultációt kérni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) esetén.”

27. §

Az R. 86. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A szakmai konzultáció az építtető, vagy az általa megbízott építész tervező papír alapon vagy elektronikusan benyújtott kérelmére indul.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, elérhetőségét, az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység rövid leírását. A kötelező szakmai konzultáció kérelméhez lehetőség szerint mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a 9. melléklet szerinti tartalommal.”

28. §

(1) Az R. 86. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények és a kerületi építési szabályzat előírásainak ismertetése, valamint a tervezett építési tevékenységre vonatkozó szakmai javaslattétel.

(5) A konzultációról emlékeztető készül, amelyet a főépítész nyilvántartásba vesz.”

(2) Az R. 86. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kötelező szakmai konzultáció során a kérelmező újabb szakmai konzultációra kötelezhető, amennyiben

a) a dokumentáció nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység nem felel meg e rendelet és a kerületi építési szabályzat előírásaiban meghatározott követelményeknek.”

29. §

Az R. 87. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c) az építési tevékenység fővárosi védelem alá vont építményt érint.”

30. §

Az R. 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településképi véleményezési eljárást indító kérelmet a 6. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak a 9. melléklet szerinti dokumentumokat kell tartalmaznia.”

31. §

Az R. 90. § (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„a) megfelel-e a településrendezési eszközben és e rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,

b) figyelembe veszi-e

ba) a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapításokat, ajánlásokat,

bb) előzetes főépítészi konzultáció esetén az emlékeztetőben rögzítetteket.”

32. §

Az R. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

a) fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló építményen homlokzatot érintő felújítás, nyílászárócsere, tetőcsere, épületgépészeti berendezés kihelyezése,

b) fővárosi vagy kerületi egyedi védelem alatt álló telken kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület – amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet – építése, bővítése,

c) kerületi területi védelem esetén a közterületre néző homlokzat átalakítása,

d) panel, vagy más iparosított technológiával készült épület utólagos hőszigetelése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

e) meglévő rendeltetési egység lakás, illetve vendéglátó rendeltetésre történő megváltoztatása,

f) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő átalakítása,

g) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott reklámok, reklámhordozók elhelyezése,

h) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezet esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

i) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése,

j) utcabútor kihelyezése

esetén.

(2) Nem kell településképi bejelentést kezdeményezni

a) építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,

b) nyilvántartott műemléki értéket, műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek,

c) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz kihelyezése

esetén.”

33. §

(1) Az R. 92. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A településképi bejelentési eljárást indító kérelmet a 7. melléklet szerinti tartalommal – a kérelem tárgyának megfelelő mellékletekkel – kell benyújtani. Rendeltetés megváltoztatása esetén mellékelni kell legalább a megfelelőséget igazoló műszaki leírást, helyszínrajzot és az összes szintet ábrázoló alaprajzot.”

(3) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.”

(2) Az R. 92. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti hatósági bizonyítvány kiállításakor az (1) és (3) bekezdést kell alkalmazni. A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet a 8. melléklet szerinti tartalommal – a kérelem tárgyának megfelelő mellékletekkel – kell benyújtani.”

34. §

Az R. 93. § (2) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) a tervezett építési tevékenység, a tervezett reklám, reklámhordozó illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

c) a tervezett építési tevékenység vagy a rendeltetés megváltoztatása megfelel a kerületi építési szabályzatban előírt követelményeknek,

d) a tervezett építési tevékenység, vagy reklámelhelyezés megfelel az építészeti minőség, szakmai igényesség és esztétikus megjelenés követelményeinek,”

35. §

Az R. 94. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a polgármester a 91. § szerinti építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy a rendeltetés megváltoztatása esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, építési tevékenység és a rendeltetés megváltoztatása esetén településképi kötelezési eljárást folytat le, reklámelhelyezés esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi kormányhivatalt.”

36. §

Az R. IX. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:

„A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság”

37. §

Az R. 27. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„27. A településképi kötelezési eljárás”

38. §

Az R. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„95. § A polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytathat le

a) a településképi rendeletben rögzített településképi követelmények, kerületi értékvédelmi előírások és kötelezettségek megszegése,

b) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, vagy a 93. § szerinti döntésben foglaltak megszegése vagy végre nem hajtása

esetén.”

39. §

Az R. 27. alcíme a következő 96/A. §-sal egészül ki:

„96/A. § (1) Ha a polgármester megállapítja az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértését, vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztását, felhívja az ingatlan tulajdonosának a figyelmét a jogszabálysértésre, és legfeljebb 180 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A kötelezett kérelmére a településképi kötelezésben megállapított határidő egy alkalommal meghosszabbítható.

(3) A polgármester az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az építmény, építményrész felújítására vagy bontására vonatkozó – meghatározott időtartamon belül teljesítendő – kötelezettséget írhat elő a tulajdonos számára, továbbá ellenőrzi e kötelezettség végrehajtását.”

40. §

Az R. 28. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„28. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke”

41. §

(1) Az R. 97. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A polgármester a kötelezettet 1 000 000 forintig terjedő, de legalább 30 000 forint ismételten kiszabható pénzbírság megfizetésére kötelezheti, ha a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget.

(2) A településkép-védelmi bírság összegéről a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt. A polgármester a bírságot településképi kötelezésről szóló határozatban állapítja meg.

(3) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogszabálysértés megszüntetése alól. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó döntésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá, ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést megszegi.

(4) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:

a) a jogsértéssel okozott hátrány mértéke,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,

d) a jogsértő állapot időtartama,

e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása,

g) a jogsértés gazdasági súlya,

h) a bírságnak ugyanazon mulasztás miatt történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.”

(2) Az R. 97. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A településkép-védelmi bírság összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 30 000 forint,

b) tevékenység tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1 000 000 forint,

c) a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntésben vagy a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500 000 forint,

d) a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntésben előírt kikötések megszegése esetén legfeljebb 500 000 forint,

e) településképi kötelezésben foglaltak megszegése esetén alkalmanként legfeljebb 1 000 000 forint.

(6) A bírság méltányosságból részletfizetéssel is teljesíthető, a bírságot kiszabó döntés véglegessé válásától számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli megfizetéssel.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Budapest Főváros XV. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.”

42. §

Az R. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat a fővárosi védett épületegyüttesek és a kerületi egyedi védett épületek, védett utcaszakasz részét képező építmények, épületek illetve azok tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához az éves költségvetési rendeletben meghatározott „XV. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” terhére támogatást nyújthat.”

43. §

(1) Az R. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A támogatási szerződés megkötésére, felmondására, a támogatás elszámolására és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által nyújtott pénzbeli támogatásokról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.”

(2) Az R. 103. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A támogatás összegét annak átvételétől számított egy éven belül fel kell használni, és a felhasználásra rendelkezésre álló határidőt követő 30 napon belül azzal el kell számolni.”

44. §

Az R. 4. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

45. §

Az R. a 2. és 3. mellékletben meghatározott 8. és 9. melléklettel egészül ki.

46. §

Az R.

1. 3. §-ában az „egységes karakterű” szövegrész helyébe „egyedi karakterű” szöveg,

2. 10. § (2) bekezdés b) pontjában a „fajtájával” szövegrész helyébe a „típusával” szöveg,

2. 14. § (1) bekezdés a „6 hónapon belül” szövegrész helyébe az „1 éven belül” szöveg

lép.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

48. §

Hatályát veszti az R.

a) 14. § (5) bekezdése,

b) 18. § (4) bekezdése,

c) 76. § 22., 24-27. és 31. pontja,

d) 86. § (3) bekezdésében a „Kérésre a konzultáció a helyszínen is lefolytatható.” szövegrész,

e) 88. § (6) bekezdése,

f) 94. § (3) és (4) bekezdése,

g) 98-99. §-a,

h) 103. § (5) bekezdése,

i) 5. melléklete,

j) 6. mellékletben a „Tisztelt Polgármester Úr! Alulírott kérelmező településképi véleményét kérem az alábbi építési tevékenység hatósági engedélyezési eljárásához:” szövegrész,

k) 7. mellékletben a „Tisztelt Polgármester Úr! Alulírott kérelmező településképi bejelentési eljárás lefolytatását kérem az alábbi építési tevékenységhez:” szövegrész.