Himesháza község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2006. (II. 15.) rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2022. 08. 01

Himesháza község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2006. (II. 15.) rendelete

a helyi építési szabályzatról

2022.08.01.

Himesháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Himesháza közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a)

b)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
c)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
d)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
da)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
db)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
dc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
dd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(2) Értelmező rendelkezések
a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba)irányadó telekhatár
bb)megszüntető jel
bc)tervezett utak tengelyvonala
bd)helyi művi értékek
c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.
d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron az építési telek keleti oldalhatárára tapadjon.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
f) Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor
fa)az OTÉK településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának kivételével az OTÉK aktuális előírásait,
fb)az OTÉK településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait
kell alapul venni.

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3. § (1)

(2)

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó aktív felszínmozgásos terület, valamint a rendelet hatálya alá tartozó területen a 15 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (vízfolyások, tavak telkével szomszédos telkek) jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.

(3) Tájképvédelmi övezetben az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(4) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. §

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1, V-2H/1 és V-2H/2 jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2)

(3) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a)falusias lakóterület,
b)településközpont vegyes terület,
c)gazdasági terület
ca)kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
cb)ipari terület,
d)különleges terület
da)temető céljára,
db)rekreációs célra,
dc)idegenforgalmi célra,
dd)kálvária céljára,
de)bányászati célra,
df)hulladékgazdálkodási célra.
(4) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre nem szánt területek a következők:
a)közlekedési és közműterület,
b)zöldterület,
c)erdőterület,
d)mezőgazdasági terület,
e)vízgazdálkodási terület
f)különleges beépítésre nem szánt terület
fa)intézményi célra,
fb)sportolási célra,
fc)rekreációs célra,
fd)parkolási célra.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1, V-2H/1 és V-2H/2 jelű szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások

7. § (1) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
(2) A terepszint alatti építmények
a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
b)A település területén önálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.
c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
Falusias lakóterület

8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével.

(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

(4)

(5)

(6)

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

9. § (1) A területen az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(3)

(4)

(5)

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

10. § (1)

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK szerinti tevékenységi célú és rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

(4) Az építési telkek növényesítése

a)Gksz-1 jelű övezetben az építési telkek összes telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. A fásítást a területet keresztező gázvezeték biztonsági övezetének figyelembe vételével kell elvégezni.
b)Gksz jelű építési övezetben az építési telkek oldalsó telekhatárai mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
c)Az építési telkek belső zöldfelületeinek legalább 40%-át mindkét építési övezetben őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
(5)
Ipari gazdasági terület

11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

(3) A „Gip-Kö” jelű övezetbe a terület belső feltárására szolgáló magánutak területe tartozik. Az övezetben a közlekedésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján Gip-E jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 1 sor, Gip-Z jelű övezetben a kialakult épületállomány figyelembevételével legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 26. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell. Beültetési kötelezettséggel terhelt területsáv az építési telket feltáró úttal keresztezhető.

(5)

Különleges területek

12. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:

a)legkisebb telekterület kialakult
b)beépítési mód oldalhatáron álló
c)legnagyobb beépítettség 10%
d)legnagyobb építménymagasság 4,00 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 3 m-rel meghaladhatja
e)legkisebb előkert 5 m
f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
i)
(3)
(4) A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmat vonzó létesítmény (kereskedelmi szálláshely, vendéglátó hely, stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület 5.000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 20%
d)legnagyobb építménymagasság 5,00 m
e)legkisebb előkert 10 m
f)legkisebb oldalkert 10 m
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)zöldfelületi mutató min. 60%
i) Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
j)A 480-481 hrsz. idegenforgalmi célú különleges területen az építészeti tervek készítése során figyelemmel kell lenni a terület felett áthaladó autópálya nyomvonalára, a terület egy részének mély fekvésére, egy részének csúszásveszélyes terepviszonyaira, továbbá a területet érintő régészeti lelőhelyek megőrzésére. Elkészítendők a szükséges szakági alátámasztó munkarészek, amelyek ismeretében határolandók le a beépítésre alkalmas területsávok. A területen található, helyi védelmet élvező magtárépület megtartására kiemelt figyelmet kell fordítani.
(5) A „Kre” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, települési, vagy térségi szintű, idegenforgalmi célokat is szolgáló, alkalmanként rendezvények lebonyolítására is alkalmas terület. Az építési övezet országos ökológiai hálózathoz tartozó részén (ld. szabályozási terv) épület nem helyezhető el. A beépíthető területrészen a következő építési előírásokat kell betartani:
a)legkisebb telekterület 5.000 m2
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség: építési telkenként legfeljebb 2 épület építhető, épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterülettel
d)legnagyobb építménymagasság 5,00 m
e)legkisebb előkert 5 m
f)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
g)legkisebb hátsókert 10 m
h)zöldfelületi mutató min. 80%
(6) A „Kká” jelű különleges terület az országos védettségű kálvária területe. A terület országos műemléki védelem alatt áll, azon bármiféle építési tevékenység csak a külön jogszabályokban rögzítettek szerint történhet.
(7) A „Kb” jelű különleges terület bányászati célra fenntartott terület.
a)A területen végzett jelenlegi tevékenység tovább folytatható.
b)A területen csak technológiai jellegű építmények helyezhetők el.
(8) A „Kh” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra fenntartott terület.
a)A „Kh- 1” jelű építési övezet települési szilárd hulladék elhelyezése céljára
aa)A terület elkerítéséről, rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
ab)legkisebb telekterület 2000 m2
ac)beépítési mód szabadon álló
ad)legnagyobb beépítettség 2%
ae)legnagyobb építménymagasság 5,00 m
af)legkisebb előkert 5 m
ag)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ah)legkisebb hátsókert 10 m
ai)zöldfelületi mutató min. 40%
b)A „Kh- 2” jelű építési övezet települési folyékony hulladék elhelyezése céljára
ba)A terület elkerítéséről, rendeltetésszerű használatáról és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
bb)legkisebb telekterület 3000 m2
bc)beépítési mód szabadon álló
bd)legnagyobb beépítettség 40%
be)legnagyobb építménymagasság 5,00 m
bf)legkisebb előkert 5 m
bg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bh)legkisebb hátsókert 10 m
bi)zöldfelületi mutató min. 40%

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(5)

(6)

(7)

(8)

(9) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

(10) Nem vonalas jellegű közműlétesítmény (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

(11) Az Árpád utca északi oldalán a szabályozási terven jelölt területen a fő funkcióhoz kapcsolódóan, szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 4,00 m-es építménymagassággal, legfeljebb 50%-os beépítettséggel, 3 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 0 m-es hátsókert megtartásával garázssor építhető.

(12) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások

a)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b)Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c)Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.
d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.

Zöldterület

14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

(2) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok területe.

a)A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján fel kell újítani.
b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
c)Az övezetben épület nem helyezhető el.
(3)

Erdőterület

15. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”jelű, védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű és turisztikai rendeltetésű közjóléti – „Ee” jelű erdők.

(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b)
c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca)
cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m
d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m , a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m
db) Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) Építési lehetőségek védelmi (Ev) erdőben
a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.
(5) Építési lehetőségek közjóléti erdőben
a) Az övezetben épület nem építhető.
b) Épületnek nem minősülő építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval létesíthető.
c) A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m, ezt kilátó építménymagassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.
d)
e)

Mezőgazdasági terület

16. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el

(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezőgazdasági terület

17. § (1) A terület lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az „Mk” jelű övezet

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2 , tájképvédelmi területen legalább 1500 m2 , de a teljes övezetben legfeljebb 3000 m2 , szélessége legalább 12 m legyen.

b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ba) Az épületeket szabadonállóan, kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedő, ennek híján legalább 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert szabadon hagyásával kell elhelyezni, terepszint feletti építmény az utcai telekhatártól számított 20 m-es teleksávban, de legalább 6 m-es hátsókert megtartásával helyezhető el.

bb)

bc) Gazdasági épület, legfeljebb 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet.

bd) Lakóépület legfeljebb 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet.

c)

(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

Általános mezőgazdasági terület

18. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások

a)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2 , legkisebb szélessége 18 m .
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ba)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és legalább 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
bb)
bc) Gazdasági épület legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.
bd) Lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m.
(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások
a)A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b)A területen telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint engedélyezhető.
c)A terület természeti értéket képviselő részén (ld. 4.sz. melléklet) épület nem helyezhető el.
d)A terület természeti értéket nem képviselő részén építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 18. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 26. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell.
(5) Mocsár művelési ágú területen betartandó előírások
a)Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület

19. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok).

(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv ábrázolja.

(3) A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(4) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.

(5) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.

Az övezetben a vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)szabadonálló beépítési mód
b)a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, de épületenként legfeljebb 80 m2
c) épület építhető legfeljebb 4,0 m építménymagassággal
d)
e)
f)
g)terepszint alatti építmény nem építhető.
h)
i)
j)
k)
l)

Különleges beépítésre nem szánt területek

19/A. § (1) A „Kk-int” jelű övezet a Koleszár-malom átalakításával, a tervezési program függvényében további, legfeljebb 1 db épület építésével közösségi, vagy szociális rendeltetésű létesítmény elhelyezésére szolgál.

a)Az övezetben a volt malomépületen kívül további, legfeljebb 1 db épület helyezhető el.
b)Legnagyobb beépítettség 2%
c)
d)Új épület építésére vonatkozó előírások
da)épület a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhető el
db)legnagyobb építménymagasság 4,50 m
dc) legkisebb zöldfelület 60%
e)
(2) A „Kk-sp” jelű övezet sportolási célra, ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a)beépítési mód szabadon álló
b)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti
c)legnagyobb építménymagasság 5,50 m
d)legkisebb előkert 0 m
e)legkisebb oldalkert 10 m
f)legkisebb hátsókert 10 m
g)legkisebb zöldfelület 80%.
(3) A „Kk-re” jelű övezet rekreációs célra
a)Az övezetben épület nem építhető.
b) Épületnek nem minősülő építmény az elsődleges rendeltetésnek megfelelő funkcióval, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal létesíthető.
(4) A „Kk-p” jelű övezet parkolók elhelyezésére szolgál.
a)
b)

Közterületek kialakítása és használata

20. § (1) A közterületek kialakítását és használatát Himesháza község külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal létesíthető.
c)Zöldterületen elhelyezhető építményekkel kapcsolatban ld. jelen rendelet 14. § előírásait.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

21. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. melléklete tartalmazza.
b)A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c)
d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2)
(3) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

22. § (1)

(2)

(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 4.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a)Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.
b)Tájképvédelmi területen az érintett művelési ágra jelen rendelet szerint vonatkozó övezeti előírásokat kell betartani.
c) Természeti területen a külön jogszabályokban rögzítettek szerint kell eljárni.

A környezet védelme

23. §

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)

(1) Általános követelmények
a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével és 500 m3/év mennyiséget meghaladó háztartási szennyvíz esetén vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföld védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

Tűz elleni védelem

24. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

25. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

V. Fejezet

Sajátos jogintézmények

26. § Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

Településrendezési kötelezések
Beültetési kötelezettség
Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen az ott leírt időtartamon belüli beültetési kötelezettséget ír elő.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 3/1996.(Vlll.16.) és az 5/1999.(V.18.) rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1.1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
1.11 R.k. templom – Hősök tere – 381 hrsz. – M 226
1.12 Kálvária (kápolna, keresztek, stációk) – Faluvég – 0110 hrsz. – M 8363
1.2 MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
1.21 R.k. templom műemléki környezete
100, 102, 294, 295, 296/4, 297/2, 298/2, 299/2, 32/1, 327, 34/1-2, 377, 378/2, 379, 38, 380/1, 382, 383, 385, 386, 387, 388 hrsz.
1.22 Kálvária műemléki környezete
0105, 0110/2, 0112, 1206, 1207/2, 1208/1, 1212, 1213, 1215, 480/4 hrsz.

2. melléklet

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

3. melléklet

RÉGÉSZETI VÉDELEM
NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

1. Lelőhely-azonosító: 30794

Lelőhely neve: M6-os út nyomvonala 18. lh.
Hrsz: 0198/30-35

2. Lelőhely-azonosító: 30795

Lelőhely neve: M6-os út nyomvonala 17. lh.
Hrsz: 0198/30-33

3. Lelőhely-azonosító: 64716

Lelőhely neve: Tsz-majortól Ny-ra
Hrsz: 0165/2, 0187/1-5, /13, /14, /28-39

4. Lelőhely-azonosító: 64718

Lelőhely neve: Kleinnimersch dombtető
Hrsz: 0157/7-8, 0158, 0159, 0160/1-3

5. Lelőhely-azonosító: 64720

Lelőhely neve: Kleinnimersch É
Hrsz: 0157/3-5

6. Lelőhely-azonosító: 64722

Lelőhely neve: Kleinnimersch Ny
Hrsz: 0157/7-9

7. Lelőhely-azonosító: 64724

Lelőhely neve: Kleinnimersch D
Hrsz: 0157/3-5

8. Lelőhely-azonosító: 64726

Lelőhely neve: Temetői-földek É
Hrsz: 0181/1-2, 0182/12-18

9. Lelőhely-azonosító: 64728

Lelőhely neve: Temetői-földek közép
Hrsz: 0182/9-10

10. Lelőhely-azonosító: 64730

Lelőhely neve: Temetői-földek D
Hrsz: 0181/4, 0182/8-9

11. Lelőhely-azonosító: 64734

Lelőhely neve: Mühlacker É
Hrsz: 480

12. Lelőhely-azonosító: 64736

Lelőhely neve: Mühlacker D
Hrsz: 480

13. Lelőhely-azonosító: 64738

Lelőhely neve: Reitzen teile
Hrsz: 047/62-63, /65, /66, 056/3-4, 480, 481

14. Lelőhely-azonosító: 64742

Lelőhely neve: Pappuszta teile
Hrsz: 065/4, /6, 066, 067/2, 069/12-15, 481

15. Lelőhely-azonosító: 59396

Lelőhely neve: Rózsadomb
Hrsz: 077/13-14, 077/5

16. Lelőhely-azonosító: 59390

Lelőhely neve: Rigó-dűlő
Hrsz: 028/3, 044/7-9, 045/6, 045/33, /35, /36, /40-42

17. Lelőhely-azonosító: 74643

Lelőhely neve: Asztal-földek
Hrsz: 0187/22, 0188, 0189, 0191/7-9, 0192, 0193/23-26, /32

18. Lelőhely-azonosító: 74665

Lelőhely neve: Kis-himes
Hrsz: 013/1-2, 0160/1

19. Lelőhely-azonosító: 78099

Lelőhely neve: Külterület
Hrsz: 0182/13-19, /27

20. Lelőhely-azonosító: 82487

Lelőhely neve: Gubac dűlő
Hrsz: 0213/17

4. melléklet

TÁJ- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
A szabályozási terven jelölt területek
TERMÉSZETI TERÜLET

hrsz.

műv. ág

hrsz.

műv. ág

0135/14

mocsár

0170/3

mocsár

0135/15

gyep

0180

árok

0135/17

gyep

0181/1

mocsár

0135/18

mocsár

0181/2

gyep

0135/6

gyep

0181/4

gyep

0137/1

gyep

0181/5

mocsár

0137/2

gyep

0181/6

mocsár

0138

gyep

0181/7

gyep

0142/3

gyep

0181/8

mocsár

0142/4

gyep

0181/9

gyep

0155

gyep

038

gyep

0157/2b

gyep

039

árok

0163

mocsár

041

Csele-patak

0164

árok

042/2

gyep

0165/1

mocsár

042/3

gyep

0165/3

erdő

042/4

gyep

0168

mocsár

042/5

árok

0169a

gyep

042/6

gyep

0170/1

mocsár

042/7

gyep

0170/2

mocsár

TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET
A V-1 tervlapon lehatárolt területek

5. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN
5.1. Az „Lf-K” jelű építési övezet

A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. telekalakítás

nyeles telek csak a szabályozási terven jelölt esetekben alakítható ki

2. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, kivéve az önkormányzati beruházásban létesülő „fecskeházat” (361 hrsz.), ahol a lakásszám nincs megkötve

3. legkisebb telekterület

800 m2

4. legkisebb utcai telekszélesség

14 m

5. beépítési mód

oldalhatáron álló

6. legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 800 m2

7. legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetén 5,00 m ,
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetén 5,00 m

8. legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

9. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

10. legkisebb hátsókert

szabályozási terv szerint, ennek hiányában a kialakult állapothoz igazodjon

11. zöldfelületi mutató

min. 40%

B. - Épületekre vonatkozó megkötések

1.

2.

3.

4.

5.

5.2. Az „Lf- 1” jelű építési övezet.

A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

2. lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

3. legkisebb telekterület

900 m2

4. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség

18 m / 30 m

5. beépítési mód

oldalhatáron álló

6. legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 500 m2

7. legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetén 5,00 m
udvari épület esetén 5,00 m
(a megengedett maximumot az utcai homlokzat magassága külön számítva sem haladhatja meg)

8. legkisebb előkert

5 m , ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is

9. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

10. legkisebb hátsókert

6 m

11. zöldfelületi mutató

min. 40%
Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatára melletti, az ott jelölt szélességű területsávot a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján őshonos, vagy honos fajokkal (elsősorban gyümölcsfa) fásítani kell.

B. - Épületekre vonatkozó megkötések

1.

2.

3.

4.

5.

6. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEN
6.1 A Vt jelű építési övezet

1. legkisebb telekterület

650 m2

2. legkisebb utcai telekszélesség

14 m

3. beépítési mód

oldalhatáron álló
(a Kossuth Lajos utca-Hősök tere sarkokon kialakultan zártsorú)

4. legnagyobb beépítettség

50%

5. legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 5,50 m
udvari épület esetében 5,50 m

6. legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez illeszkedjen

7. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8. legkisebb hátsókert

0 m

9. legkisebb zöldfelület

20%
6.2 A Vt-1 jelű építési övezet

1. legkisebb telekterület

650 m2

2. legkisebb utcai telekszélesség

14 m

3. beépítési mód

zártsorú

4. legnagyobb beépítettség

50%

5. legnagyobb építménymagasság

5,50 m

6. legkisebb előkert

0 m

7. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8. legkisebb hátsókert

0 m

9. legkisebb zöldfelület

20%

7. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN
7.1 A „Gksz” jelű építési övezet

A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. legkisebb telekterület

2000 m2

2. legkisebb utcai telekszélesség

30 m

3. beépítési mód

szabadonálló

4. legnagyobb beépítettség

60%

5. legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 5,50 m

6. legkisebb előkert

5 m

7. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint, a 10. § (4) bekezdésben előírtak figyelembe vételével

8. legkisebb hátsókert

10 m

9. zöldfelületi mutató

min. 20%

10.

7.2 A „Gksz-1” jelű építési övezet

A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. legkisebb telekterület

2000 m2

2. legkisebb utcai telekszélesség

30 m

3. beépítési mód

szabadonálló

4. legnagyobb beépítettség

60%

5. legnagyobb építménymagasság

10,50 m

6. legkisebb előkert

10 m

7. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

8. legkisebb hátsókert

10 m

9. legkisebb zöldfelület

20%

10.

8. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN
8.1. A „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület

A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. legkisebb telekterület

2000 m2

2. legkisebb utcai telekszélesség

25 m

3. beépítési mód

szabadonálló

4. legnagyobb beépítettség

50%

5. legnagyobb építménymagasság

10,00 m

6. legkisebb előkert

5 m

7. legkisebb oldalkert

OTÉK szerint, a 11. § (3) bekezdésben előírtak figyelembe vételével

8. legkisebb hátsókert

10 m

9. zöldfelületi mutató

min. 25%

10.

8.2. A „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület

A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

1. legkisebb telekterület

4000 m2

2. legkisebb utcai telekszélesség

40 m

3. beépítési mód

szabadonálló

4. legnagyobb beépítettség

30%

5. legnagyobb építménymagasság

10,00 m

6. legkisebb előkert

5 m

7. legkisebb oldalkert

10 m

8. legkisebb hátsókert

10 m

9. zöldfelületi mutató

min. 40%

10.

9. melléklet

A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

A.

B.

C.

Közlekedési terület jele

Út

Közlekedési terület szélessége

1.

KÖu-1

Mohács – Pécsvárad ö. út (5607. sz. út)
és Szebény – Himesháza (5614. sz. út) jelenlegi nyomvonalai

meglévő
(16- 22 m )

2.

KÖu-1

Himesháza –
Görcsönydoboka közötti út

20 m

3.

KÖu-3

Mezőgazdasági utak

meglévő
(4- 18 m ) szélesítés esetén
min. 10 m

4.

KÖu-4

5607. sz. út jelenlegi átkelési szakasz (Kossuth L. u.)
5614. sz. út jelenlegi átkelési szakasz (Arany J. u.)

meglévő
(16- 40 m )
meglévő
(10- 16 m )

5.

KÖu-5

Tervezett kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak

10- 16 m
meglévő
(8- 18 m )

6.

KÖu-7

Gyalogút

meglévő
(3- 4 m )

1. függelék

HELYI MŰVI ÉRTÉKEK

2. függelék

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
(1) Általános követelmények

a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.

c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.

e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.

f) A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.

c) Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

e) Himesháza településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSSEL ÉRINTETT INGATLANOK
BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK
Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanok területére az övezeti előírásokban és a szabályozási terven meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel feltételeként teljesítendő beültetési kötelezettséget ír elő:

1. Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon

2. Lf-1 építési övezet szabályozási terven jelölt részén

3. Idegenforgalmi célú különleges területen

4. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

4. függelék

4.1 KÖZTERÜLETI FÁSÍTÁSRA AJÁNLOTT TÁJHONOS FAFAJOK JEGYZÉKE

1. barkócaberkenye

2. csertölgy

3. ezüst hárs

4. fehér fűz

5. fehér nyár

6. fekete nyár

7. gyertyán

8. hamvas éger

9. hegyi juhar

10. hegyi szil

1. kecskefűz

2. kislevelű hárs

3. kocsányos tölgy

14. kocsánytalan tölgyek

1. korai juhar

2. közönséges bükk

17. madárcseresznye

1. magas kőris

2. magyar kőris

3. mezei juhar

4. mezei szil

5. mézgás éger

6. nagylevelű hársak

7. rezgőnyár

8. törékeny fűz

9. vadalma

10. vadkörte

11. vénic szil

12. zselnicemeggy

4.2 BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT TELEKSÁV KIALAKÍTÁSA
4.2.1 A beültetési kötelezettség 10 m szélességig két sor 6×6 m-es kötésben telepített 14/16-os körméretű, kétszer iskolázott, lomblevelű konténeres fákból álló fasort és egy cserjesort jelent, minden további 10 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni.
4.2.2 A beültetési kötelezettség szerinti növénytelepítést kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.
4.2.3 Ültetésre nem alkalmazhatók a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 3. számú mellékletében felsorolt idegenhonos, valamint az intenzíven terjedő fa- és cserjefajok.
1

A 10. melléklet a Himesháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.