Himesháza község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2006. (II. 15.) rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2006. 04. 01- 2022. 07. 31Himesháza község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2006. (II. 15.) rendelete
a helyi építési szabályzatról
Himesháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Himesháza közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a)
l. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § (1)
(2)
4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó aktív felszínmozgásos terület, valamint a rendelet hatálya alá tartozó területen a 15 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (vízfolyások, tavak telkével szomszédos telkek) jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.
(3) Tájképvédelmi övezetben az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(4) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. §
ll. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1, V-2H/1 és V-2H/2 jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2)
(3) A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:
7. § (1) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével.
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.
(4)
(5)
(6)
Településközpont vegyes terület
9. § (1) A területen az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.
(3)
(4)
(5)
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
10. § (1)
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK szerinti tevékenységi célú és rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.
(4) Az építési telkek növényesítése
11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.
(3) A „Gip-Kö” jelű övezetbe a terület belső feltárására szolgáló magánutak területe tartozik. Az övezetben a közlekedésről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján Gip-E jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 1 sor, Gip-Z jelű övezetben a kialakult épületállomány figyelembevételével legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 26. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell. Beültetési kötelezettséggel terhelt területsáv az építési telket feltáró úttal keresztezhető.
(5)
12. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(5)
(6)
(7)
(8)
(9) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(10) Nem vonalas jellegű közműlétesítmény (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(11) Az Árpád utca északi oldalán a szabályozási terven jelölt területen a fő funkcióhoz kapcsolódóan, szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 4,00 m-es építménymagassággal, legfeljebb 50%-os beépítettséggel, 3 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 0 m-es hátsókert megtartásával garázssor építhető.
(12) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
Zöldterület
14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
(2) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok területe.
Erdőterület
15. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”jelű, védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű és turisztikai rendeltetésű közjóléti – „Ee” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben
Mezőgazdasági terület
16. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el
(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Kertes mezőgazdasági terület
17. § (1) A terület lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Az „Mk” jelű övezet
a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2 , tájképvédelmi területen legalább 1500 m2 , de a teljes övezetben legfeljebb 3000 m2 , szélessége legalább 12 m legyen.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ba) Az épületeket szabadonállóan, kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedő, ennek híján legalább 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert szabadon hagyásával kell elhelyezni, terepszint feletti építmény az utcai telekhatártól számított 20 m-es teleksávban, de legalább 6 m-es hátsókert megtartásával helyezhető el.
bc) Gazdasági épület, legfeljebb 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet.
bd) Lakóépület legfeljebb 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet.
c)
(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.
Általános mezőgazdasági terület
18. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások
Vízgazdálkodási terület
19. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok).
(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv ábrázolja.
(3) A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.
(5) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.
Különleges beépítésre nem szánt területek
19/A. § (1) A „Kk-int” jelű övezet a Koleszár-malom átalakításával, a tervezési program függvényében további, legfeljebb 1 db épület építésével közösségi, vagy szociális rendeltetésű létesítmény elhelyezésére szolgál.
Közterületek kialakítása és használata
20. § (1) A közterületek kialakítását és használatát Himesháza község külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
lll. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
21. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
lV. Fejezet
Az élővilág, a táj és a természet védelme
22. § (1)
(2)
(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 4.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
A környezet védelme
23. §
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)
Tűz elleni védelem
24. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
25. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
Sajátos jogintézmények
26. § Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
Vl. Fejezet
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 3/1996.(Vlll.16.) és az 5/1999.(V.18.) rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
1. Lelőhely-azonosító: 30794
2. Lelőhely-azonosító: 30795
3. Lelőhely-azonosító: 64716
4. Lelőhely-azonosító: 64718
5. Lelőhely-azonosító: 64720
6. Lelőhely-azonosító: 64722
7. Lelőhely-azonosító: 64724
8. Lelőhely-azonosító: 64726
9. Lelőhely-azonosító: 64728
10. Lelőhely-azonosító: 64730
11. Lelőhely-azonosító: 64734
12. Lelőhely-azonosító: 64736
13. Lelőhely-azonosító: 64738
14. Lelőhely-azonosító: 64742
15. Lelőhely-azonosító: 59396
16. Lelőhely-azonosító: 59390
17. Lelőhely-azonosító: 74643
18. Lelőhely-azonosító: 74665
19. Lelőhely-azonosító: 78099
20. Lelőhely-azonosító: 82487
4. melléklet
hrsz. |
műv. ág |
hrsz. |
műv. ág |
|
0135/14 |
mocsár |
0170/3 |
mocsár |
|
0135/15 |
gyep |
0180 |
árok |
|
0135/17 |
gyep |
0181/1 |
mocsár |
|
0135/18 |
mocsár |
0181/2 |
gyep |
|
0135/6 |
gyep |
0181/4 |
gyep |
|
0137/1 |
gyep |
0181/5 |
mocsár |
|
0137/2 |
gyep |
0181/6 |
mocsár |
|
0138 |
gyep |
0181/7 |
gyep |
|
0142/3 |
gyep |
0181/8 |
mocsár |
|
0142/4 |
gyep |
0181/9 |
gyep |
|
0155 |
gyep |
038 |
gyep |
|
0157/2b |
gyep |
039 |
árok |
|
0163 |
mocsár |
041 |
Csele-patak |
|
0164 |
árok |
042/2 |
gyep |
|
0165/1 |
mocsár |
042/3 |
gyep |
|
0165/3 |
erdő |
042/4 |
gyep |
|
0168 |
mocsár |
042/5 |
árok |
|
0169a |
gyep |
042/6 |
gyep |
|
0170/1 |
mocsár |
042/7 |
gyep |
|
0170/2 |
mocsár |
5. melléklet
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
1. telekalakítás |
nyeles telek csak a szabályozási terven jelölt esetekben alakítható ki |
2. lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, kivéve az önkormányzati beruházásban létesülő „fecskeházat” (361 hrsz.), ahol a lakásszám nincs megkötve |
3. legkisebb telekterület |
800 m2 |
4. legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
5. beépítési mód |
oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 800 m2 |
7. legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 5,00 m , |
8. legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
9. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában a kialakult állapothoz igazodjon |
11. zöldfelületi mutató |
min. 40% |
B. - Épületekre vonatkozó megkötések |
|
1. |
|
2. |
|
3. |
|
4. |
|
5. |
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
1. telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
2. lakásszám |
építési telkenként legfeljebb 2 db |
3. legkisebb telekterület |
900 m2 |
4. legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség |
18 m / 30 m |
5. beépítési mód |
oldalhatáron álló |
6. legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
7. legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 5,00 m |
8. legkisebb előkert |
5 m , ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
9. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10. legkisebb hátsókert |
6 m |
11. zöldfelületi mutató |
min. 40% |
B. - Épületekre vonatkozó megkötések |
|
1. |
|
2. |
|
3. |
|
4. |
|
5. |
6. melléklet
1. legkisebb telekterület |
650 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
3. beépítési mód |
oldalhatáron álló |
4. legnagyobb beépítettség |
50% |
5. legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 5,50 m |
6. legkisebb előkert |
a kialakult utcaképhez illeszkedjen |
7. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert |
0 m |
9. legkisebb zöldfelület |
20% |
1. legkisebb telekterület |
650 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
3. beépítési mód |
zártsorú |
4. legnagyobb beépítettség |
50% |
5. legnagyobb építménymagasság |
5,50 m |
6. legkisebb előkert |
0 m |
7. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert |
0 m |
9. legkisebb zöldfelület |
20% |
7. melléklet
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
1. legkisebb telekterület |
2000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
3. beépítési mód |
szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség |
60% |
5. legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m |
6. legkisebb előkert |
5 m |
7. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint, a 10. § (4) bekezdés ben előírtak figyelembe vételével |
8. legkisebb hátsókert |
10 m |
9. zöldfelületi mutató |
min. 20% |
10. |
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
1. legkisebb telekterület |
2000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
3. beépítési mód |
szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség |
60% |
5. legnagyobb építménymagasság |
10,50 m |
6. legkisebb előkert |
10 m |
7. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
8. legkisebb hátsókert |
10 m |
9. legkisebb zöldfelület |
20% |
10. |
8. melléklet
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
1. legkisebb telekterület |
2000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
25 m |
3. beépítési mód |
szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség |
50% |
5. legnagyobb építménymagasság |
10,00 m |
6. legkisebb előkert |
5 m |
7. legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint, a 11. § (3) bekezdés ben előírtak figyelembe vételével |
8. legkisebb hátsókert |
10 m |
9. zöldfelületi mutató |
min. 25% |
10. |
A. - Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
1. legkisebb telekterület |
4000 m2 |
2. legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
3. beépítési mód |
szabadonálló |
4. legnagyobb beépítettség |
30% |
5. legnagyobb építménymagasság |
10,00 m |
6. legkisebb előkert |
5 m |
7. legkisebb oldalkert |
10 m |
8. legkisebb hátsókert |
10 m |
9. zöldfelületi mutató |
min. 40% |
10. |
9. melléklet
A. |
B. |
C. |
|
---|---|---|---|
Közlekedési terület jele |
Út |
Közlekedési terület szélessége |
|
1. |
KÖu-1 |
Mohács – Pécsvárad ö. út (5607. sz. út) |
meglévő |
2. |
KÖu-1 |
Himesháza – |
20 m |
3. |
KÖu-3 |
Mezőgazdasági utak |
meglévő |
4. |
KÖu-4 |
5607. sz. út jelenlegi átkelési szakasz (Kossuth L. u.) |
meglévő |
5. |
KÖu-5 |
Tervezett kiszolgáló utak |
10- 16 m |
6. |
KÖu-7 |
Gyalogút |
meglévő |
10. melléklet
1. függelék
2. függelék
a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
f) A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
c) Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
e) Himesháza településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.
1. Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon
2. Lf-1 építési övezet szabályozási terven jelölt részén
3. Idegenforgalmi célú különleges területen
4. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
4. függelék
1. barkócaberkenye
2. csertölgy
3. ezüst hárs
4. fehér fűz
5. fehér nyár
6. fekete nyár
7. gyertyán
8. hamvas éger
9. hegyi juhar
10. hegyi szil
1. kecskefűz
2. kislevelű hárs
3. kocsányos tölgy
14. kocsánytalan tölgyek
1. korai juhar
2. közönséges bükk
17. madárcseresznye
1. magas kőris
2. magyar kőris
3. mezei juhar
4. mezei szil
5. mézgás éger
6. nagylevelű hársak
7. rezgőnyár
8. törékeny fűz
9. vadalma
10. vadkörte
11. vénic szil
12. zselnicemeggy