Olasz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2023. 12. 16

Olasz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2005. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2023.12.16.

Olasz Község Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervekkel egyetértésben – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I/A. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya Olasz község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá eső területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek együttes alkalmazhatóságával szabad.

(2a) Szabályozási tervek:

a) SZA-1 jelű terv - Külterület Szabályozási Terve M=1:6.000

b) SZA-2 jelű terv - Belterület Szabályozási Terve M=1:2.000

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

(4) Az övezeti előírásokban csillaggal jelölt szabályozási elemek OTÉK-ban foglalt határértékeknél megengedőbb értékek, melyekhez a minisztériumi hozzájárulást a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda esetenként megadta.

I. Fejezet

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a vonatkozó jogszabály szerint kertépítészeti-, terv készítendő az alábbi esetekben:

a) a település külterületén minden 400 m2-t meghaladó bruttó beépítettségű építési munkához.

b) az összefüggő beépítésre szánt területtől - belterülettől - leszakadó, beállt (korábban beépített) vagy újonnan kialakítható beépítésre szánt területeken

c) közterületeken

d) különleges területeken.

(2) Sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna létesítése esetén, a létesítést megelőzően minden esetben be kell szerezni a HVK Hadműveleti Főcsoportfőnökség és a HM Katonai Légügyi Hivatal szakhatósági hozzájárulását. A szakhatósághoz benyújtott kérelem tartalmát a 10. számú melléklet tartalmazza.

(3) A település teljes területén, a megállapított építési övezetekben, illetve övezetekben az építésügyi hatóság az építésengedélyeztetési folyamatok során látványterv készítését írhatja elő [ii] .

(4) A szabályozási tervlapon körülhatárolt ’alapozási síkon legyengített kőzettér, meredek eróziónak kitett terület és egykori agyaglelőhely’ területein geotechnikai dokumentációt kell készíteni. [iii]

(5) A szabályozási tervlapon körülhatárolt ’felszínhez közeli talajvízszint’ területeken hidrológiai szakági munkarészt kell készíteni. [iv]

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

3. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 193/2009 (IX.15.) Korm. rendelet és a 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építés minősége a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, új építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. A megváltozott felhasználású területeken meglévő épületek rekonstrukciója csak életveszély elhárítás (megerősítés) céljából végezhető.

(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés a 6. 7. 8. 9. §- ban részletezett feltételei nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély igen, de ez esetben az építés feltételeit a határozatban közölni kell.

(4) A település teljes területén csak egyedi tervezésű épület építése engedélyezhető

(5) Azon kialakult esetekben, ahol az építmények, épületek közti telepítési távolság kisebb, mint az OTÉK 36. §. (1), (2) és (3) bekezdései szerint meghatározott nagyság, ott a tervezőnek - az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a hatályos jogszabályok alapján a tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. A tervezőnek az értékelés alapján kell meghatároznia az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.5

(6) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

4. § (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(2) A kötelező szabályozási elemek a következők:

a) a terv határa, közigazgatási határvonal;

b) beépített- és nem beépített-, illetve beépítésre nem szánt területek határa (belterületi határ, közigazgatási határ);

c) szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal:

ca) meglévő, megmaradó ingatlanhatár,

cb) újonnan kialakított, módosított határok,

cc) eltérő terület-felhasználási módok, területegységek határa;

cd) építési övezet határa;

ce) területegységre, építési övezetre vonatkozó előírások;

cf) építési hely határa (az övezetenkénti előírások paraméterei szerint, a kialakult vagy kialakítandó telekhatárokhoz igazítva);

d) kötelező fásítás, beültetési kötelezettség;

e) védelmi kategóriák és határvonalak.

(3) Amennyiben szabályozási vonallal, terület-felhasználási egységgel vagy övezethatárral egybeeső telekhatár változik, vagy nem a tervben javasolt telekalakítás jön létre, akkor a közterület határa, a használati -, illetve az övezeti határ értelemszerűen a változással egyezően alakul.

(4) Telekhatár(ok) kialakítása, illetve megváltoztatása esetén, az építési hely és határvonala a tényleges határ(ok)tól mért kötelező elő-, oldal- és hátsókertek betartásával értelemszerűen alakítható.

(5) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti előírásokban meghatározott paraméterek szerinti elő-, oldal és hátsókertek értelemszerűen biztosítandók.

(6) A meglévő, megtartható épület (terven kitöltéssel jelölt) építési helyet is jelent.

(7) Az építési helyen kívül meglévő (terven kitöltés nélkül jelölt) épületek megtarthatók, de bontás esetén új építés csak a jelen előírás szerint lehatárolt építési területen létesíthető.

(8) Ahol a terv beültetési kötelezettséget ír elő, ott az OTÉK 5. számú mellékletében meghatározott gyep, cserje és lombkoronaszinten is zárt többszintes növényállomány telepítendő. A növényesítés csak őshonos növényállomány telepítésével végezhető.

(9) Az övezeti jelekben előforduló K betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paraméterektől a kialakult állapot szerinti adatok eltérnek–

a) kialakult állapot tartható, telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában újjáépítés esetén is;

b) a kialakult előkert mindig egy utcavonal mentén, vagy legalább 8 egymás melletti telken nagyobb többségben előforduló kialakult méretet jelenti.

c) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK 36. § (2) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, akkor minden esetben jelen rendelet 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. ez az érték csak átépítés esetén tartható.

(10) Az irányadó jellegű szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók az építésügyi hatóság jogkörében. Építésügyi hatóság ilyen esetben a területi tervtanács véleményét kikérheti.

(11) Az irányadó szabályozási elemek a következők:

a) irányadó szabályozási vonal,

b) javasolt telekhatár,

c) megszüntető jel,

d) javasolt funkciók

(12) A távlatban felhasználásra kerülő területek kiszolgáló útjait irányadó szabályozási vonallal jelöltük, mely a felhasználás időpontjában a tulajdonosi szándék szerint pontosítható.

II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

5. § (1) Olasz község területe közigazgatási szempontból:

a) belterületre – és

b) külterületre-,

(1a) építésügyi szempontból

c) beépítésre szánt területre és

d) beépítésre nem szánt területre osztott.

(2) A tervezési területen az építési engedély kiadása teljes közművesítettséghez kötött, a teljes közművesítettség mértéke OTÉK 8. § (2) bekezdés a.) pontja szerint értendő.

(3) Használatbavételi engedély a szennyvízhálózat kiépüléséig - csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés -zárt szennyvíztározó meglétének- igazolásával, a szennyvízhálózat kiépülése után csak a hálózatra való rácsatlakozás után adható.

(4) Olasz közigazgatási területén állattartás a község külön rendelete szerint folytatható.

(5) A beépítésre szánt területekre vonatkozó főbb szabályozási elemeket az alábbiakban értelmezett övezeti jel tartalmazza:


Övezeti jel

Beépítési mód

beépítettség


Építménymagasság

Kialakítható legkisebb telekméret


Lke-1

K(O,SZ, Ikr)/O,SZ

K/25

K/5,0

K/900

a) Az övezeti jelben a betűjel a terület-felhasználásra utal, a szám pedig az azonos terület-felhasználáson belül eltérő karakterű alövezetek számát jelöli.
b) A beépítési mód sorában a K betűjel után zárójelben levő betűjelek az övezetben kialakult beépítési módokat mutatják, a betűjelek sorrendje többségi előfordulást is tükröz. A / jelekkel elválasztott betűjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített lehetőséget mutatják, a részletes övezeti előírás szerint
c) A beépítettség(%) sorában a K betűjel kialakult állapotra utal (ld. még jelen előírás 4. §. (9) bekezdés), az első szám az övezet telkeinek maximális beépíthetőségét mutatja. Ahol második szám van, az saroktelek eltérő beépíthetőségére, vagy más övezeti sajátosságra utal, melyet a szabályzat övezetenként részletez
d) Az építménymagasság(m) sorában a K betűjel kialakult állapotra utal (ld. még jelen előírás 4. §.(9) bekezdés). A / jel utáni első szám az övezetben létesíthető maximális építménymagasságot mutatja. Ahol második szám is van, az általában a kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez
e) A teleknagyság (m2) sorában a K betűjel kialakult állapotra utal (ld. még jelen előírás 4. §.(9) bekezdés). A / jel utáni első szám az övezetben kialakítható teleknagyság legkisebb méretét mutatja. Ahol második szám is van, az-az övezetben előforduló sajátos beépítésekre vonatkozó legkisebb kialakítható telekméretet jelenti, melyet a szabályzat övezetenként részletez
(6) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei
a) Lakó-, L
aa) 1 kertvárosi lakó-, Lke-1 jelű,
ab) 2 kertvárosi lakó-, Lke-2 jelű,
ac) 3 kertvárosi lakó-, Lke-3 jelű,
ad) 4 falusias lakó-, Lf-1 jelű,
ae) falusias lakó-, Lf-2 jelű,
af) falusias lakó-, Lf-3 KP jelű,
b) 2. Gazdasági -, G
ba) kereskedelmi -, szolgáltató-, Gksz jelű,
bb) ipari-, Gip jelű,
c) Különleges -, K
ca) Elsősorban szőlőműveléssel, feldolgozással illetve ehhez kapcsolódó borturizmussal kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgáló, pince, présházak különleges területe, K-1PINCEjelű
cb) Elsősorban szabadidő központ és sportolással kapcsolatos tevékenységek létesítményeinek, szabadtéri és kisebb fedett sportpályák, szabadidő eltöltését célzó építmények, illetve azok kiszolgálására létesítendő épületek elhelyezésére szolgál. K-2sp,v,szjelű,
cc) temető K-4Tjelű,
cd) szennyvíztisztító és hulladékudvar K-4SZ jelű
(7) Olasz belterületén Sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna nem létesíthető.
(8) beépítésre nem szánt területeken meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért.
(9) A beépítésre nem szánt terület termőföldi részletein, bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. [v] 6
(10) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei
a) közlekedési- és közműelhelyezési-, Köu-1-Köu-6, Köu-P jelű,
b) zöld-, Z-1 jelű,
c) erdő-, E jelű,
ca) védelmi erdő, E-v jelű,
cb) gazdasági erdő, E-t jelű,
cd) turisztikai erdő
d) mezőgazdasági-, M jelű,
da) szántó-, Má-1 jelű,
db) gyep, rét, legelő Má-2 jelű,
dc) kisparcellás, gyümölcsös, kertművelés Mk-1 jelű,
de) szőlő, Mk-2 jelű,
e) egyéb -, vízgazdálkodási-, V jelű,
ea) tó, vízfelület -, V-1 jelű,
eb) jelentős árok, patak, vízfolyás -, V-2 jelű,
ec) nádas területekre tagolódnak. V-n jelű,
f) természetközeli, Tk jelű.

Beépítésre szánt területek

Lakóterület

6. § (1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási terv tünteti fel és a következő táblázatok tartalmazzák a vonatkozó részletes előírásokat.

(2) A








Lke-1

K(O,Z)/O/Sz

K/30

K/ 5,5

K/800

jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes lakóövezet, amely legfeljebb az 5,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (9) és 5. §. (5) bekezdés

1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. § . (2) bekezdés: 1,2,3,4 pontja szerinti, valamint kivételesen elhelyezhető (3) bekezdés 2,3, és 5 pontja szerinti építmények.

kivételesen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével valamint akkor helyezhető el építmény, ha az építési telek nagysága meghaladja az övezetre előírt kialakítható telek méretét, azaz > 800 m2..

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdései szerint;

3.

A telekalakítás
lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyeles telek létesíthető.


A kialakítható telek

legkisebb területe

K tartható vagy 800 m2

legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 16 m

Négylakásos lakóépület csak a legalább 800 m2-t meghaladó telken létesíthető.
kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett


Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult oldalhatáron álló ill. zártsorú beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló lehet, kivételesen szabadon álló beépítés is engedélyezhető



30



50

▬Árok, vízfolyás szomszédságában ill. nyeles telken szabadon álló lehet.
▬Az övezet helyi védett portája, a kialakult állapotnak megfelelően zártsorúan bővíthető a nyugati telekhatár mentén („U” alakú beépítés).

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

< 800 m2 teleknagyságig legfeljebb kettő, egyébként több épület is lehet.



K/0,0 m
ill. 6,0 m

K/6,0/3,0 m


K /3,0 m

telekhossz függvényében változó


Oldalhatáron álló

Zártsorú
Szabadon álló

Kialakult utcasorok mentén, saroktelken, illetve oldalhatáron álló beépítés esetén, az oldalhatáron álló beépítés mentén 0,0 m lehet,

●●▬ Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (saroktelken, változó oldalhatáron álló-zártsorú ill. szabadon álló beépítés esetén, teleknyúlvány mellett ) az oldalkert legalább 3,0 m legyen.
▬ Ahol a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 6,0 m, ott a tényleges építménymagasságból az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerint meghatározott távolság biztosítandó.
▬ Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak, (saroktelken, változó oldalhatáron álló-, zártsorú ill. szabadon álló beépítés esetén, teleknyúlvány mellett), <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele tartható;
▬ Ha a a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK 36. § (2) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, akkor minden esetben jelen rendelet 3. § (4) bekezdés ében foglaltak szerint kell eljárni.
▬ Nyeles telken legalább két oldalkert 6,0 m legyen (ld.: jelen rendelet 6. számú melléklet),
●●●▬ Hátsókert (hk) meghatározása az 5. számú melléklet szerint lehet.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magasető leg-
nagyobb szélessége

Tető héjazata


K / 5,5 m

a kialakult állapothoz illeszkedő, jellemzően magastető legyen


max. 10,0 m


Cserépfedés lehet

jellemzően magastető fogalmát ld.: jelen rendelet 9. § .(7) bekezdésben;
magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 9. § (8) bekezdés ében;
kivéve a helyi védett, -Hv- jellel ellátott porta esetén, ott égetett agyagcserép lehet;

7.

Egyedi előírások
▬ A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 1/1-, 1/2-, 3-5-, 7-11-, 12/2-, 13-, 14/1-, 14/2-, 50/2-, 83-, 88-, 95/35-, 108-, 295/1 hrsz.

8.3

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

Örökségvédelem szerint:
a.) - kultúrtörténeti értékek: Ady Endre u. 3.sz. 81 hrsz. (ld.: jelen rendelet 2. számú melléklete)
▬ Az övezet műemléki környezetbe tartozó ingatlanjai: Petőfi Sándor u. 2. 192 hrsz., Petőfi Sándor u. 4. 193 hrsz (összesítve ld. jelen rendelet 2. számú mellékletében).
b.)természeti értékek:-
egyéb:-

(3) A






Lke-2

O/Z

25

6,0

1200

jelű övezet összefüggő nagykertes lakóövezet, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és a lakóterületet nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, kisipari, kézműipari tevékenység együttes elhelyezésére szolgál.

1.1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. § . (2) bekezdés: 1, 2, 4 pontja szerinti, valamint kivételesen elhelyezhető (3) bekezdés 2,3,4,5 pontja szerinti építmények.

kivételesen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével valamint akkor helyezhető el építmény, ha az építési telek nagysága meghaladja az övezetre előírt kialakítható telek méretét, azaz > 1200 m2..

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdései szerint;

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyeles telek létesíthető.


A kialakítható telek

legkisebb területe

1200 m2

legkisebb utcai homlokvonala

18 m

kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

oldalhatáron álló ill. zártsorú lehet

25

50

Zártsorú összeépítés vagy keresztszárny az utcavonaltól beljebb, legalább 14,0 m-re létesíthető (L alakú beépítés), közterület felé pedig, a beépítés az oldalhatáron álló beépítés feltételeit teljesítse.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

3,0 m

6,0 m
3,0 m

Min. 18,0 m

Oldalhatáron álló
Zártsorú

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magasető leg-
nagyobb szélessége


Tető héjazata

6,0 m

Jellemzően magastető legyen

10,0/12,0 m

Cserépfedés lehet

jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 9. § .(7) bekezdésben;
▬magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 9. § (8) bekezdés ében;
▬csak zártsorúan csatlakozó keresztszárny esetén alkalmazható a 12,0 m.

7.

Egyedi előírások
-

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: -

8.3

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

Örökségvédelem szerint:
a.)helyi védett ingatlan: -
b.)természeti értékek: -
egyéb: érzékeny településkép, „település kapu” szerepkörrel, alakulására fokozott figyelem fordítandó!

(4) A






Lke-3

K(O/Sz)/O/Sz

K/30

K/6,5

K/1200

jelű övezet laza beépítésű, összefüggő nagykertes lakóövezet, amely legfeljebb a 6,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (9) és 5. §. (5) bekezdés;

1.1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 13. § . (2) bekezdés: 1, 2 pontja szerinti, valamint kivételesen elhelyezhető (3) bekezdés 1,2,3 pontja szerinti építmények.

kivételesen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével valamint akkor helyezhető el építmény, ha az építési telek nagysága eléri az övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméretet, azaz ≥1200 m2.-nél.

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdései szerint;

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető, nyeles telek létesíthető.


A kialakítható telek

legkisebb területe

K tartható vagy 1200 m2

legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 18 m

kivéve: ▬ nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 3,0 m legyen,
▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett


Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult oldalhatáron álló illetve szabadon álló beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, nyeles-telken szabadon álló beépítés is létesíthető

30

50

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület is lehet

5,0 m

7,0 m

4,0 m


telekhossz függvényében változó

Oldalhatáron álló

Szabadon álló

Hátsókert (hk) meghatározása a 5. számú melléklet szerint lehet.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magasető leg-
nagyobb szélessége


Tető héjazata

6,5 m

Jellemzően magastető legyen

12,0 m

Cserépfedés lehet

jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 9. § .(7) bekezdésben;
magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 9. § (8) bekezdés ében;

7.

Egyedi előírások
▬A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: -

8.3

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

Örökségvédelem szerint:
a.)kulturtörténeti értékek:-
b.)természeti értékek:-
egyéb: érzékeny településkép, alakulására fokozott figyelem fordítandó!

(5) A






Lf-1

K(O,Z)/O,Z

K / 25

K/4,5

K / 1200

jelű övezet, hagyományos fésűs beépítésű, összefüggő nagykertes lakóövezet, amely legfeljebb kétlakásos, a 4,5 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (9) és 5. §. (5) bekezdés;

1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: OTÉK 14. § . (2) bekezdés: 1,2,3,4,5,6 pontja szerinti építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdései szerint

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

legkisebb területe

K tartható vagy 1200 m2

legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 16 m

kivéve: ▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett


Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult oldalhatáron álló ill. zártsorú beépítés tartható, új beépítés oldalhatáron álló legyen, ill. a hagyományos beépítési mód szerint zártsorúvá fejleszthető


25


50

▬ Zártsorú összeépítés lehetséges esetei (ld.: jelen rendelet 8. számú melléklete):
■ mindkét oldalhatáron álló kialakult beépítés, amikor az egymással szomszédos épületeket a zártsorú beépítésre vonatkozó előírások szerint kell kialakítani;
■ mindkét oldalhatáron álló beépítés újonnan a 22,0 m-es átlag szélességű telken létesíthető,
■ a kialakult oldalhatáron álló épület, L alakú keresztszárnnyal összeépített a szomszédos oldalhatáron álló épülettel;
■ <16,0 m telekszélesség esetén, az oldalhatáron álló beépítés, L vagy T alakú szárnnyal újonnan is zártsorúvá bővíthető;
▬a mindkét oldalhatáron álló beépítés keresztszárnnyal bővíthető, esetleg U alakúvá is fejleszthető, a telek utcai vonalától beljebb, legalább 12,0 m-re létesítendő keresztszárnnyal;
▬az oldalhatáron álló utcai épület L vagy T alakú keresztszárnya a telek utcai vonalától beljebb, legalább 12,0 m-re létesítendő;
▬helyi védett utcasorok mentén, bontás utáni új építésnél, a lebontott épület arányai tartandók, vagy jelen rendelet 9. számú mellékletének épülettípusai szerinti arányok követendők;

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

több épület lehet

Fésűs beépítésből adódó előkert tartandó, egyéb esetben 0,0 m

K vagy 5,0 m



K vagy 3,0 m

telekhossz függvényében változó ill.0,0m

Oldalhatáron álló


Zártsorú

▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert 5,0 m legyen.
▬Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (változó oldalhatáron álló-, zártsorú beépítés esetén, saroktelken), az oldalkert legalább 3,0 m legyen.
▬Ahol a kialakult oldalkert, oldalhatáron álló beépítés esetén < 5,0 m, ott az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerint, a tényleges építménymagasságból meghatározott távolság biztosítandó
▬Ahol a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (változó oldalhatáron álló-, zártsorú beépítés esetén, saroktelken), <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele tartható;
▬ Ha a a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK 36. § (2) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, akkor minden esetben jelen rendelet 3. § (4) bekezdés ében foglaltak szerint kell eljárni.
▬Zártsorú/mindkét oldalhatáron álló beépítés esetén az udvari épületszárnyak között is legalább 5,0 m-es távolság tartandó.
●●▬Hátsókert (hk) meghatározása a 5. számú melléklet szerint lehet.
▬Kialakult 0,0 m-es hátsókert tartható, ilyen esetben a hátsó telekhatáron álló épület(ek) homlokfala tűzfalas kialakítású lehet.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magastető leg-
nagyobb szélessége


Tető héjazata



K ill. 4,5 m

a kialakult állapot szerint, 38-43° közti hajlásszögű magastető létesíthető;



9,0 m



Cserépfedés lehet

▬magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 9. § (8) bekezdés ében;
▬ettől az értéktől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján,6

7.

Egyedi előírások
▬ A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 70-, 71-, 107-, 132-, 134-, 136-, 163/2-, 165/1-, 165/2-, 278-, 366-, 378-, 391-395- hrsz-ok.

8.4

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

örökségvédelem szerint:
a.)kulturtörténeti értékek:
▬Az övezetben található 1 számú régészeti lelőhely érinti a: 137, 138, 139/1, -/2 hrsz-okat.
▬Az övezetben található régészeti érdekű terület érinti a: 391-395, 366-378, 414-419, 420/1, -/3, 421-424, 137, 138, 139/1, -/2, 143/1 hrsz-okat. (összesítve ld. jelen rendelet 1. számú mellékletében).
▬Az övezet műemléki környezetbe tartozó ingatlanjai: Kossuth L. u. 47. sz. 143/1 hrsz., 51. sz. 139/2 hrsz. (összesítve ld. jelen rendelet 2. számú mellékletében).
▬Az övezet helyi védelemre javasolt utcasorai: Kossuth L. u. 1-16.sz., Ady E. u. 11-25.sz., Dózsa Gy.u. 1-12 sz., 7-33.sz.
▬Az övezet helyi védelemre javasolt ingatlanjai: Kossuth L. u. 9.sz. 166/1 hrsz., 31.sz. 158. hrsz., 35.sz. 154. hrsz., 56.sz. 301/2. hrsz., 71. sz. 127 hrsz., 73. sz. 126 hrsz., 89. sz. 114 hrsz., 91. sz. 116 hrsz., 93. sz. 117/2 hrsz., 131.sz. 11. hrsz. Dózsa Gy. u. 8.sz.377.hrsz., 11.sz. 424.hrsz., 12.sz. 375.hrsz., 13.sz. 423.hrsz., 19.sz. 417.hrsz., 21.sz. 415.hrsz., 25.sz. 410.hrsz., 29.sz. 406/1.hrsz., 31.sz. 405/1.hrsz.,
Az övezet helyileg megőrzendő részletei: Kossuth L. u. 23.sz. 160/2.hrsz., 51.sz. 139/2.hrsz., 53.sz. 139/2.hrsz., 55.sz. 138.hrsz., 97.sz. 107/1.hrsz., Dózsa Gy.u.15.sz. 419.hrsz. (összesítve ld. jelen rendelet 3. számú mellékletében)
b.)természeti értékek:-
egyéb: -

(6) A






Lf-2

K(O,Z)/O,Z

K / 25-50

K / 4,0

K / 900

jelű övezet a község sajátos halmaz szerkezetű lakóterületei, szabálytalan, változó méretű telekstruktúrával, változó sűrűségű beépítettséggel, ahol legfeljebb kétlakásos, a 4,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (9) és 5. §. (5) bekezdés;

1.

Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá:OTÉK 14. § .(2) bek.1,2,3,4,5,6 pontja szerinti építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdés szerint

3.

A telekalakítás lehetőségei

Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

legkisebb területe

K vagy 900 m2

legkisebb utcai homlokvonala

K vagy 14 m

kivéve: ▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult oldalhatáron álló illetve zártsorú beépítés tartandó, új beépítés oldalhatáron álló legyen, ill. a hagyományos beépítési mód szerint zártsorúvá fejleszthető

< 400 m2-50%,* de max. 160 m2
401-720 m2-40%,* de max. 250 m2
721-900 m2-35%,* de max. 360 m2
901-2000 m2-30%, de max. 500 m2
>2001 m2-25%, de max. 650 m2

30*
40
45
50
55

▬ Zártsorú összeépítés lehetséges esetei (ld.: jelen rendelet 8. számú melléklete):
■ mindkét oldalhatáron álló kialakult beépítés, amikor az egymással szomszédos épületeket a zártsorú beépítésre vonatkozó előírások szerint kell kialakítani;
■ mindkét oldalhatáron álló beépítés újonnan a 22,0 m-es átlag szélességű telken létesíthető,
■ a kialakult oldalhatáron álló épület,L alakú keresztszárnnyal összeépített a szomszédos oldalhatáron álló épülettel;
■ <16,0 m telekszélesség esetén, az oldalhatáron álló beépítés, L vagy T alakú szárnnyal újonnan is zártsorúvá bővíthető;
▬a mindkét oldalhatáron álló beépítés keresztszárnnyal bővíthető, esetleg U alakúvá is fejleszthető, a telek utcai vonalától beljebb, legalább 12,0 m-re létesítendő keresztszárnnyal;
▬az oldalhatáron álló utcai épület L vagy T alakú keresztszárnya a telek utcai vonalától beljebb, legalább 12,0 m-re létesítendő;
▬helyi védett utcasorok mentén, bontás utáni új építésnél, a lebontott épület arányai tartandók, vagy jelen rendelet 9. számú mellékletének épülettípusai szerinti arányok követendők;
A beépítettség nagysága telekméret függvényében határozható meg;
Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen az OTÉK 5. számú melléklet 2.)-es pontja szerint
*OTÉK-ban foglalt értéknél megengedőbb kialakult érték, melyhez hozzájárulását a Dél-dunántúli Területi Főépítész 554-5/2005 iktatószámú szakvéleményében megadta.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

≤ 400 m2 csak egy,
≤ 720 m2 legfeljebb kettő, egyébként több épület is lehet;

0,0 m a kialakult állapot szerint

K vagy 4,0 m


K vagy 3,0 m


telekhossz függvényében változó ill.0,0m

Oldalhatáron álló


Zártsorú

▬Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert 4,0 m legyen.
▬Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (változó oldalhatáron álló-, zártsorú beépítés esetén, saroktelken), az oldalkert legalább 3,0 m legyen.
▬Ahol a kialakult oldalkert, oldalhatáron álló beépítés esetén < 4,0 m, ott az OTÉK 36. §. (2) bekezdés szerint, a tényleges építménymagasságból meghatározott távolság biztosítandó
▬Ahol a kialakult oldalkert változó oldalhatáron álló beépítés esetén, saroktelken, ahol az oldalkertek egymással szomszédosak, <3,0 m, ott a tényleges építménymagasságból OTÉK 36. § (2) bek. szerint meghatározott távolság fele tartható;
▬Zártsorú/mindkét oldalhatáron álló beépítés esetén az udvari épületszárnyak között is legalább 3,0 m-es távolság tartandó.
▬Hátsókert (hk) meghatározása jelen rendelet 5. számú melléklete szerint lehet
▬Kialakult 0,0 m-es hátsókert tartható,
▬<30,0 m, kialakult telekhossz esetén, a hátsókert 0,0 m-es lehet,
▬0,0 m-es hátsókert esetében a hátsó telekhatáron álló épület(ek) homlokfala tűzfalas kialakítású lehet.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magasető leg-
nagyobb szélessége

Tető héjazata


4,0 m

a kialakult állapot szerint, 38-43° közti hajlásszögű magastető létesíthető;


Max. 9,0 m


Cserépfedés lehet

▬magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 11. § (8) bekezdésében;
▬ettől az értéktől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján,6

7.

Egyedi előírások
▬ A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 232-, 233-, 236-, 380-, 382-, 383-, 385-, 386-, 387/1-, 388-, 389-, 427/1-, 429 hrsz-ok.

8.4

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

örökségvédelem szerint:
a.)kulturtörténeti értékek:
▬ Az övezetben található régészeti érdekű terület érinti a: 380-384, 429, 426, 427/1, -/5, 385, 386, 387/1, -/2, 388, 389 hrsz-okat (összesítve ld.: jelen rendelet 1. számú mellékletében).
▬Az övezet helyi védelemre javasolt utcasorai: Kossuth L. u. 26-34.sz., Dózsa Gy.u. 1-12 sz., 7-33.sz. részben;
Az övezet helyileg megőrzendő részletei: Kossuth L. u. 34.sz. 228.hrsz., (összesítve ld. jelen rendelet 3. számú mellékletében)
b.) természeti értékek:-
egyéb: -

(7) A






Lf-3
kp

K/SZ

K / 30

K / 6,0

K / 900

jelű övezet a 6,0 m építménymagasságot meg nem haladó, lakó és elsősorban települési szintű igazgatási, egyházi, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális és üdülési célú épületek elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (9) és 5. §. (5) bekezdés;

1.

Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá:OTÉK 14. § .(2) bek.1,3,4,5,6 pontja szerinti építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdés szerint

3.

A telekalakítás lehetőségei

Az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

legkisebb területe

K vagy 900 m2

legkisebb utcai homlokvonala

K vagy 14 m

kivéve: ▬ zsák utca végén elhelyezkedő tel(e)k(ek) esetén, ahol legalább 3,0 m legyen,
▬ szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 16,0 m legyen

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult állapot tartható, új beépítés szabadon álló legyen

30

50

Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy az zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen az OTÉK 5. számú melléklet 2.)-es pontja szerint

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több is lehet

K tartható ill.
6,0 m

6,0 m

6,0 m

szabadon álló

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magasető leg-
nagyobb szélessége

Tető héjazata


K ill. 6,0 m

Környezetéhez illeszkedő, jellemzően magastető legyen


-

Égetett agyag-cserépfedés, ill. ehhez színben-, formában hasonló hatású egyéb fedés

▬magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 9. § (8) bekezdés ében;
▬ettől az értéktől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján,6

7.

Egyedi előírások
▬ A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 56 hrsz.

8.4

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

örökségvédelem szerint:
a.) kulturtörténeti értékek:
▬Az övezetben található régészeti érdekű terület érinti a: 348, 350, 351, 355, 356 hrsz-okat (összesítve ld.: jelen rendelet 1. számú mellékletében).
Az övezet helyi védelemre javasolt ingatlanjai: volt malom, Kossuth L. u 116. sz. 351 hrsz. (összesítve ld. jelen rendelet 3. számú mellékletében),
▬A malomépületben az eredeti funkcióra utaló berendezés, kiállítás visszaállítandó. Javasolt vendéglátó funkció és/vagy múzeum.
b.) természeti értékek:-

Gazdasági területek

7. §

(1) A






Gksz

SZ

40

6,5

4000

jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású, kereskedelmi, szolgáltató, kézműipari tevékenységek folytatására szolgáló terület.

1.

Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakóépületek, igazgatási és egyéb irodaépület, kivételesen nem zavaró hatású mezőgazdasági célú gazdasági épületek, állattartó létesítmények is elhelyezhetők.

kivételesen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével valamint akkor helyezhető el építmény, ha
-az építési telek nagysága meghaladja az övezetre előírt kialakítható telek méretét, azaz > 4000 m2.,

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdései szerint

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

legkisebb területe

4000 m2

legkisebb utcai homlokvonala

25,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

Szabadon álló legyen

40

40

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több is lehet

12,0 m

6,0 m

12,0 m

Szabadon álló

▬Az övezet előkertjeire többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten részben zárt beültetési kötelezettség érvényes, a terv szerint. Az előkertben legalább a funkcióhoz megfelelő számú parkoló létesítendő az OTÉK 5. számú melléklet 2.)-es pontja szerint
▬Az övezet hátsókertjeire többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten is zárt beültetési kötelezettség érvényes a terv szerint. az OTÉK 5. számú melléklet 2.)-es pontja szerint
▬Az oldalkertben legalább egy fasor telepítendő, gyep és cserjeszintű növényzettel.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magasető leg-
nagyobb szélessége

Tető héjazata


6,5 m

Jellemzően magastető lehet, egységes építészeti együttesben.


12,0 m ●●

-

Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. Általános építészeti előírások 9. § (7) bekezdés;
●●▬magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 9. § (8) bekezdésében;
▬ ettől az értéktől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján.6

7.

Egyedi előírások
▬ A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.
▬ A környezetterhelés (a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg, a levegő, a hulladékok káros hatásai) elkerülése érdekében a létesítendő állattartó telephelyen csak a környezetvédelmi hatóság által elfogadott állattartási technológia folytatható, a hozzájuk tartozó létesítmények (trágyatárolók, állategészségügyi feltételeket biztosító egységek, stb.) igény szerinti üzemelésével (feltételek biztosíthatóságát, meglétét) és műszaki színvonalával. Feltétlen gondoskodni kell a trágyatárolók megfelelő színvonalú kialakításáról.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: -

8.4

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

Örökségvédelem
a.) Kulturtörténeti értékek:
▬ Az övezetben található régészeti érdekű érinti a: 75, 76 hrsz-okat (összesítve ld.: jelen rendelet 1. számú mellékletében).
b.)Természeti értékek:
egyéb: kilátás- illetve rálátásvédelmi szempontból érzékeny mélyvonalon helyezkedik el az övezet;

(2) A






Gip

K/SZ

K/40

K/6,5

K/2500

jelű övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású egyéb ipari tevékenységek folytatására szolgál, melyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (9) és 5. §. (5) bekezdés;

1.

Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: OTÉK 20. § . (5) bekezdés: 1. és 2. pontja szerinti építmények.

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdései szerint

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.


A kialakítható telek

legkisebb területe

2500 m2

legkisebb utcai homlokvonala

30,0 m

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

Szabadon álló legyen

40

30

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

(elő)kert

(oldal)kert

(hátsó)kert

Több is lehet

6,5/12 m

6,5 m

6,5 m

Szabadon álló

▬Az övezet előkertjeire többszintes, gyep, cserje és lombkorona szinten részben zárt beültetési kötelezettség érvényes. Az előkertben legalább a funkcióhoz megfelelő számú parkoló létesítendő az OTÉK 5. számú melléklet 2.)-es pontja szerint.
▬Az oldalkertben és hátsókertbe legalább egy fasor telepítendő, kivéve villanyvezeték védőtávolságában, ott csak gyep és cserjeszintű növényzet telepíthető.
▬a táblázat adataitól el kell térni a villanyvezetékek védőtávolsága szerint, a terven ábrázolt módon.
Kivéve, Kossuth L. utca mentén, ott legalább 12,0 m legyen.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magasető leg-
nagyobb szélessége

Tető héjazata


K ill. 6,5 m

Táji és épített környezetéhez illeszkedő, jellemzően magastető lehet


-

-

jellemzően magastető fogalmát ld. jelen rendelet 9. § .(7) bekezdésben;

7.

Egyedi előírások
▬ A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.
▬Az övezet azon részletein, melyekre beültetési kötelezettség illetve kötelező védőfásítás vonatkozok, jelen rendelet 4. § (8) bekezdés e szerint kell eljárni.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: -

8.4

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

örökségvédelem szerint:
a.) kulturtörténeti értékek:- ▬ Az övezetben található régészeti érdekű érinti a: 084/4, -/5, -/6, /7, 431, 433 hrsz-okat (összesítve ld.: jelen rendelet 1. számú mellékletében).
b.) természeti értékek: -
egyéb: -

Különleges területek

8. §

(1) A






K-1
pince


K(Sz,Z)/Sz/Z


K/30/40


K/4,0


K/240/180

jelű övezet a szőlő és gyümölcstermeléssel, feldolgozással illetve ehhez kapcsolódó borturizmussal összefüggő létesítmények elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (9) és 5. §. (5) bekezdés;

1.

Az övezetben elhelyezhető funkció továbbá: a terület rendeltetésével összhangban, a szőlőtermeléssel és borászattal kapcsolatos építmények, a területet látogatókat ellátó vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szolgáltató, kereskedelmi, egészségügyi épületek, a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakás.

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdései szerinti

3.

A telekalakítás lehetőségei

Telekalakítás jelen rendelet 7. számú melléklete szerint engedélyezhető.



A kialakítható telek


legkisebb területe

240 m2 – szabadon álló beépítésnél,
180 m2 - zártsorú beépítésnél (közbülső telek),

Legkisebb homlokvonala

12 m – szabadon álló beépítésnél;
9 m - zártsorú beépítésnél (közbülső telek),

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett


Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület (%)

A pincesoron kialakult beépítés folytatható, mely szerint szabadon álló
ill. zártsorúan csatlakozó is lehet;


K ill. 30/40 %


50/40%

szabadon álló beépítésnél 30 %, zártsorú beépítés esetén 40 % lehet;
▬ahol a kialakult állapot a táblázat adatait meghaladja, ott a kialakult beépítés visszaépíthető;
Azokon az ingatlanokon, ahol az OTÉK szerinti legkisebb zöldfelület nem biztosítható tetőkert ill. zöldhomlokzat létesítendő olyan szerkezetben és felületben, hogy a zöldfelületként a telek legkisebb zöldfelületébe beszámítható legyen az OTÉK 5. számú melléklet 2.)-es pontja szerint

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető
épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód
függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

≤400 m2teleknagyságig csak egy,
≥ 400 m2több is lehet


6,0 m

6,0 m

1,0 m


K ill. 8,0 m

Szabadon álló

zártsorú

.Két-két szomszédos épület tűzfala között legalább 1,0 m szélességű vízelvezető köz létesítendő.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és a magastető hajlásszöge

Magasető leg-
nagyobb szélessége


Tető héjazata


4,0 m


40°-45° közti hajlásszögű magastető lehet.


legfeljebb 6,0 m

cserépfedés alkalmazható

▬magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 11. § (8) bekezdésében;
▬A magastető hajlásszögétől illetve legnagyobb szélességi méretétől eltérni kizárólag szőlőfeldolgozó, palackozó építése esetén lehet, elvi építési engedély alapján. 6
▬Kivéve helyi védett pincesor és pince esetén, ott égetett agyagcserép lehet,

7.

Egyedi előírások
▬ A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.
▬Kialakult esetben az idegen telek alá nyúló pince felújítható;
▬A beépítés a tervlap szerinti építési helyen, a 7. és 9. számú mellékletek alapján engedélyezhető;
▬Zártsorú beépítés esetén a tulajdonosnak kötelessége, a löszfallal szemben állva a jobb oldali vízelvezető köz létesítése, kialakítása és gondozása.
▬Az új épület bruttó méretei a szomszédos épület azonos méreteitől legfeljebb 10 %-al térhetnek el.

8.

Sajátos jogintézmények:

8.1

Építési tilalom: -

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 280/1-, 280/2-, 281-289-, 1386/53-, ./54-, ./56 hrsz-ok

8.4

Elővásárlási jog: -

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

örökségvédelem szerint:
a.) kultúrtörténeti értékek:
helyi védett pincék: Táncsics M. u. 258-, 1386/50-, ./51 hrsz. (összesítve ld. jelen rendelet 3. számú mellékletében),
b.) természeti értékek:-
egyéb: az övezetben minden építés feltétele, az elhagyott pincék felmérése, állaguk meghatározása, szükséges beavatkozások, esetleg tömedékelés elvégzése;

(2) A


K-2
Sp,V,Sz

K(SZ)/SZ

K/15

K/6,5

K/2400

jelű övezet elsősorban táborhely, települési szintű sportolással kapcsolatos tevékenységek folytatására szánt terület, mely szabadtéri és kisebb fedett sportpályák -, szabadidős létesítmények -, illetve azok kiszolgálására létesítendő vendéglátó és szálláshely szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
„K” betűjel meghatározása ld. 4. §. (9) és 5. §. (5) bekezdés;

1.

Az övezetben elhelyezhető funkció: térségi ellátást szolgáló sportolással kapcsolatos, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, fitness-welness, illetve kereskedelmi célú létesítmények épületei. Az övezetben kemping is létesíthető.

2.

A közművesítettség mértéke: 5. § . (2) (3) bekezdései szerinti

3.

A telekalakítás lehetőségei

Bármilyen, az alábbi paramétereknek megfelelő telekalakítás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

K tartható vagy 5000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

K tartható vagy 40,0 m

Szabálytalan telekforma esetén átlag telekszélességet jelöl.

4.

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett


Beépítési módja

Legnagyobb beépítettsége %

Legkisebb zöldfelület %

Kialakult szabadon álló beépítés tartható, új beépítés is szabadon álló legyen


K tartható ill. 15%


45/25 %●●

Az övezetben építés a terven jelölt építési helyen, az elő-, oldal- illetve hátsókertek betartása mellett, de legfeljebb 30,0 m széles sávban lehet, kivéve az ökológiai hálóval érintett területeken, ott az építési hely határával ahhoz igazodni kell (ld. terv szerint).
●●A burkolt felületek mindösszesen a telek 25 %-át nem haladhatják meg.

5.

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető
Épületek száma

Megengedett legkisebb

Beépítési mód függvényében

előkert

oldalkert

hátsókert

Több épület létesíthető

K ill.
6,0 m*


6,0m


12,0m


Szabadon álló

▬Az övezet terven jelölt kertfelületeire legalább gyep szinten zárt beültetési kötelezettség vonatkozik az OTÉK 5. számú melléklet 2.)-es pontja szerint
▬Az övezet előkertjeiben, a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett, legfeljebb 80 m2 nagyságú épület(ek) vagy a kerítéssel építészeti összhangban megtervezett földdel fedett építmény(ek) porta, kapuház, karbantartó helyiség, gépészeti helyiség, iroda, kisebb üzlethelyiség stb. számára létesíthető(k);
▬Az elő-, oldal- és hátsókert mérete, az ökológiai hálóval érintett telkeken, az ökológiai háló határához igazítandó.
*▬ Előkertben porta épület létesítése OTÉK-ban foglalt előírástól megengedőbb, melyhez hozzájárulását a Dél-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda 554-5/2005 számú szakvéleményében megadta.

6.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett építménymagasság

Tetőzet és tető hajlásszöge

Magastető legna-gyobb szélessége

Tető héjazata

K tartható, új épület esetén legfeljebb
6,5 m lehet

Jellemzően magastető lehet, egységes építészeti együttesben.●●


12,0 m ●●●

Cserép-, fém- , üveg-, ill. üveg hatású fedés lehet

Kivéve torony szerű építmény esetén, amikor jelen szabályzat 9. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
●●Jellemzően magastető fogalmának meghatározását ld. Általános építészeti előírások 9. § (7) bekezdés;
●●●▬magastető legnagyobb szélességének meghatározását ld.: jelen rendelet 9. § (8) bekezdésében;
▬ettől az értéktől eltérni nagyobb fesztáv lefedéséhez alkalmazandó szerkezetek esetén lehet, elvi építési engedély alapján6.

7.

Egyedi előírások

▬ A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.
▬ Fásított parkolók felületét gyephézagos burkolattal kell kialakítani.
▬ Gyalogos közlekedésre alkalmas utak kavicsburkolatot kaphatnak, kétoldali kőszegéllyel kialakítva.

8.

Sajátos jogintézmények

8.1

Építési tilalom:-

8.2

Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történő lejegyzés érinti a következő ingatlanokat: 0383/8-, ./9-, ./10-, ./18-43-, 0729/2-, 063/2-, 468/9-, hrsz.

8.3

Elővásárlási jog:-

9.

Vonatkozó védelmi kategóriák

Örökségvédelem
a.) Kulturtörténeti értékek:
b.)Természeti értékek: az övezet 291-, 0100-, és 1353/1-, ./2 hrsz-ú telkeit az ökológiai háló érinti, minden esetben az építési helyet a háló határaihoz kell igazítani (ld. a terv szerint).
egyéb: Az ökológiai hálóval érintett területeken építés nem engedélyezhető.

(4) A „K-3Tjelű övezet a község temetői, melyek folyamatos karbantartásáról önkormányzat gondoskodik.
a.)Az övezet műemléke: Kossuth L. u. 49.sz. 141 hrsz.
b.)Az övezet műemléki környezettel érintett ingatlanjai: 140/1-, ./2-, ./3-, 141 hrsz.
c.)Az övezetet régészeti érdekű terület érinti a 77-,, 140/1-,, ./2, ./3, 141 hrsz-okon.
d.)Az övezetben található helyi védett egyedi tájértékek: sírkövek, a templom előtt -141. hrszú ingatlanon;
e.)Építési engedély tartalma kiegészítendő jelen rendelet 3. §.(1) bek.c.) pontja, esetenként d.)e.) és f.) pontjai szerint.
(5) A „K-4SZ-jelű övezet a községi szennyvíztisztító és hulladékudvar számára fenntartott terület.
a.) A területen a jelenleg folyó szemétlerakást be kell szüntetni, majd a rekultivációt el kell végezni.
b.) A tervezett szennyvíztisztítót, a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás keretében, a környezetvédelmi hatóság által meghatározott 150 m-es sugarú védőtávolsággal ábrázolja a terv.
c.) A védőtávolsággal meghatározott védelmi övezeten belül nem létesíthető: lakóépület, oktatási, egészségügyi, igazgatási és szálláshely szolgáltató épület, létesítmény (Ld.: 19. 20. 21. §-ok előírásait és utalásait).

Általános építészeti előírások

9. § (1) A főfunkció építményét/építményeit (továbbiakban: főépület(ek)) kiegészítő épületek, építmények elhelyezhetősége beépítési mód szerint:

a.) Oldalhatáron álló beépítés esetén a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.
b.) Szabadon álló beépítés esetén a főépület takarásában helyezhető el, azzal építészeti egységet alkotva, az övezeti előírás szerinti oldalkertet tartva.
c.) Ikresen csatlakozó beépítés esetén a főépülettel közös telekhatáron ikresen csatlakoztatva helyezhető el, ahhoz igazodó építészeti formában.
d.) A főfunkciót kiegészítő épületek homlokzat-, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni.
(2) Kerítés létesítése OTÉK 44. § (1) bekezdése szerint, a telek határvonalain létesíthető.
(3) Az elő-, oldal- és hátsókert értékei, ahol övezetenként erre külön szabályozás nincs, az OTÉK szerint tartandók.
(4) Nyelestelek esetén az oldalkertek kialakítását a 6. számú melléklet szerint kell biztosítani, ahol a teleknyúlvány szélessége legalább 3,0 m legyen, hosszúsága pedig a 25 m-t nem haladhatja meg .
(5) A tervezési terület bármely övezetében, a megengedett legnagyobb építménymagasság 18,0 m akkor lehet, ha a település történeti múltját, híres személyiségét, bármilyen egyházi, kulturális nevezetességét őrző, jelen image-át hirdető, idegenforgalmi vonzerőt jelentő céllal vagy technológiai okok miatt, stb. torony, torony szerű építmény létesítésének igénye merül fel. Ilyen esetben a helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel, fotókkal kiegészíttetheti az építési engedély kérelmet6
(6) Terepszint alatti építmény nagysága legfeljebb a teleknagyság 10%-val haladhatja meg a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét.
(7) Az új épületeket a természeti illetve az épített környezethez igazodóan, jellemzően magastetővel kell kialakítani. Jellemzően magastetőnek számít az a tetőzet, ahol az épület vagy építmény bruttó alapterületének legalább 70 %-át magastető fedi, így terasz, torony stb. létesíthető.
(8) Az övezeti előírásokban meghatározott magastető szélessége, a magastető tetőidomainak legnagyobb fesztávolságát jelenti.
(9) Telekalakítás :
a.) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő telkek esetében telekméret növekedést eredményező bármely telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha az így megnövekedett nagyságú új telek mérete továbbra is az övezeti határérték alatt marad.
b.) A fennmaradó telek esetében is be kell tartani a kialakítható telekre vonatkozó paramétereket.
c.) Az övezetre előírt legkisebb telekmérettől eltérni abban az esetben lehet, ha a telekméret út területének biztosítása miatt (közérdekből) csökken a megengedett méret alá.
d.) Ahol az övezeti előírásban a kialakítható telek legkisebb homlokvonala meghatározott, az minden esetben utcai homlokvonalra vonatkozik, kivéve:
▬ nyelestelek, ahol a teleknyúlvány szélessége legalább 3,0 m,
▬ zsákutca végén elhelyezkedő, legalább 3,0 m közterületi kapcsolattal rendelkező telek, valamint
▬ íves vagy tört vonalú utcában, a hosszabb utcavonal mentén, ahol az átlagos telekszélességre vonatkozik.
(10) Ha a település egyes részeit érintő kiszolgáló és lakóút, valamint a hasonló rendeltetésű és szerepkörű külterületi helyi közutak létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges – kisajátítási eljárás nélkül, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv-ben szabályozottak szerint - a teleknek az út céljára szükséges részét az önkormányzat igénybe veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. A lejegyzést a jegyző határozattal rendeli el. Másodfokon a megyei közigazgatási hivatal jár el.
(11) Az állattartás szabályait Olasz Önkormányzatának Képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterületek

10. § (1) A közutak számára a tervlapokon jelölt építési területeket biztosítani kell. A 11. számú melléklet szerinti mintakeresztszelvények alapján a közművek (védőtávolságok és biztonsági övezetek) MSZ 7487 szabvány szerint helyezhetők el.

(2) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:

1. II. rendű főút Köu-1

2. forgalmi út , összekötő út, Köu-2

3. mezőgazdasági utak Köu-3

4. főút belterületi szakasza Köu-4

5. kialakítandó lakó- kiszolgáló utak Köu-5

6. kialakult lakó – kiszolgáló utak Köu-5k

7. gyalogút, kerékpárút Köu-6

8. külterületi földút köu-7

9. füves, fásított parkoló Köu-p

(3) A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények, valamint:

a.) hirdető berendezések,
b.) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d.) szobor, díszkút,
e.) távbeszélő fülke.
(4) Útépítéskor, felújításkor vagy javításkor a felszínt rendezni kell:
a.) a megbolygatott területek füvesítendők,
b.) az érintett fasorok favédelemmel ellátandók,
c.) a rendezés a mindenkori kivitelező feladatköre kell legyen.
(5) Közterületi parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek.
(6) Az övezetben elhelyezkedő helyi védett egyedi tájértékek:
a.) 48-as emlékmű, Ady E. u. 79.hrsz.
b.) világháborús emlékművek, Dózsa Gy.u. 355.hrsz.
c.) Flórián szobor Petőfi S. u. 206.hrsz.
d.) úti kereszt, Kossuth u. 174.hrsz.

A település zöldfelületi rendszere

11. § (1) A település zöldterületeit a tervlap tünteti fel.

(2) A Z-1 jelű övezetben az OTÉK 27. § (4) bekezdés a) pontja szerinti építmények helyezhetők el, a beépítettség 0 % lehet, a kialakult beépítés tovább nem növelhető.

(3) A helyi építési hatóság a tervezett ingatlan közvetlen szomszédját bemutató látványtervvel kiegészítheti az építési engedélykérelmet, minden olyan esetben, amikor a tervezett épület(ek) tetőhajlásszöge, tetőformája, anyaghasználata, homlokzati színei jelentős eltérést mutat(nak) a környezettől2.

(4) Az övezetben elhelyezkedő helyi védett egyedi tájérték:

- szoborfülke, Szűz Mária szobrával, Kossuth L. u. 191.hrsz.
(5) Mindenütt ahol beültetési kötelezettséget, kötelező védőfásítást ír elő e rendelet, a beültetések megvalósulása a használatbavétel / adás engedélyezésének előfeltétele kell legyen.

Erdőterületek

12. § (1) Olasz közigazgatási területén meglévő és telepítendő erdők rendeltetés szerint: [vi]

1. védett ill. védelmi erdő Ev

2. gazdasági erdő Eg

3. turisztikai erdő Et

(2) A gazdasági rendeltetésű erdőben legfeljebb 0,5 % beépítés akkor hozható létre, ha az erdő nagysága meghaladja a 10 ha-t, és 50 m-nél minden irányban szélesebb terjedelmű.

a.) Azon beépíthető erdőterületen, melynek nagysága a 10 ha többszörösét is meghaladja, a 0,5 %-os beépítés 10 ha-ént megbontva, külön-külön helyezhető el.
b.) A kialakítható funkció az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági épület, az ott dolgozók ellátását, pihenését szolgáló szállás, ellátás lehet.
(3) A turisztikai rendeltetésű erdő elsősorban a helyi lakosság, a kiránduló népesség pihenését, kikapcsolódását, testedzését szolgálja. Építményt elhelyezni a 10 ha meghaladó turisztikai erdőben legfeljebb 5%-os beépítettséggel lehet.
(4) A 10 ha kisebb nagyságú turisztikai erdőben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszó szerkezetek) létesíthető.
(5) Az erdőterületeken építményeket szabadon álló beépítési módban, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal lehet létesíteni. Az épületet magastetős kialakítással, tájba illeszkedő módon kell kialakítani.
(6) Az övezetet érinti a:
- 3. számú régészeti lelőhely a 0107 0130/2, 1332hrsz-okon,
- régészeti érdekű terület a: 036, 04/1, 06/1, 018/5, 1786 hrsz-okon.

Mezőgazdasági területek

13. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű területek elsősorban növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) Mezőgazdasági besorolású területeken, termőföldön, a művelési ág megváltoztatását a vonatkozó jogszabályban foglalt ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet. 8-A

A területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében be kell szerezni8-B.
(3) Az Má-1 jelű szántóterületeken:
- 4000 m2-nél kisebb telken építményt elhelyezni nem szabad,
- a 4000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 180 m2 bruttó alapterületű gazdasági épület helyezhető el,
- a 8000 m2-t meghaladó nagyság esetén 2,5 %-os beépítettséggel, egy gazdasági épület, és lakóépület is elhelyezhető, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal.
(4) Az övezetet érinti a
- 2. számú régészeti lelőhely a 062/1 hrsz-on.
- 5. számú régészeti lelőhely a 0126/4 -/7, 0130/1 hrsz-on.
- régészeti érdekű terület a 040/5, 0116, 0114/1, 018/4, 018/2 hrsz-on,
- műemléki környezetbe tartozik: 143/2 hrsz.
(5) Az Má-2 jelű gyep művelési ágban nyilvántartott területeken építmény nem létesíthető.
(6) Az övezetet érinti
- 4.számú régészeti lelőhely a 086/6 hrsz-on
(7) Az Mk-1 jelű kisparcellás gyümölcsös és kert területeken:
- 2000 m2-nél kisebb telken építményt elhelyezni nem szabad,
- a 2000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű gazdasági épület helyezhető el, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal.
(8) Az övezetet érinti a:
- 3. számú régészeti lelőhely a 1318-1331, 1333-1348 hrsz-okon.
- Régészeti érdekű terület a: 365 hrsz-on.
(9) Az Mk-2 jelű szőlő művelési ágban nyilvántartott területeken:
-3000 m2-nél kisebb telken építményt elhelyezni nem szabad,
-a 3000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén legfeljebb 60 m2 bruttó alapterületű gazdasági épület helyezhető el, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal.
(10) A mezőgazdasági területeken építményeket szabadon álló beépítési módban, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal lehet létesíteni. Az épületet magastetős kialakítással, tájba illeszkedő módon kell kialakítani.
(11) Az övezetet érinti a:
- Régészeti érdekű terület a: 405/2, 407, 1437/2, -/4, -/5, 1449/2, 1450, 1787/1, 1762/2 hrsz-okon.

Vízgazdálkodási területek

14. § (1) A tervezési terület vízgazdálkodási területeit a tervlap tünteti fel:

– Jelentősebb tó, vízfolyás, patak, csatorna V1
– Árok, vízfolyás- V2
(2) Az övezetekben a vízkár elhárítási építményeken túl, a tó üzemeltetésével, a tó rendeltetésével (horgászattal) kapcsolatos épületek, gyalogos hidak építése engedélyezhető az illetékes szakhatóságok eseti hozzájárulásával.
(3) Vízfolyások szabályozásánál figyelembe kell venni:
a.) A 21/2006. (I.31) Korm. rendelet parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló rendelkezéseit.
b.) A partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítás nem megengedhető.

Természetközeli területek

15. § (1) Olasz természetközeli területeit a szabályozási tervlapok tüntetik fel

-mocsár
(2) A természetközeli Tk jelű területeken építmény nem létesíthető

Közterületek

16. § (1) Olasz igazgatási területén található közterületeit rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az Önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a.) hirdető, reklám berendezés-,
b.) fix árusító pavilon-,
c.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-,
d.) illemhely építménye-,
e.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-,
f.) szobor, diszkút, pihenő pad-,
g.) távbeszélő fülke elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások:
a.) árusító pavilon legfeljebb 15 m2alapterülettel, legfeljebb 3,00 m építménymagassággal, magastetős kialakításban létesíthető,
b.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek az egész településben egységes kialakításúak lehetnek,
c.) az építmények közműellátása csak földkábellel történhet,
d.) közterületen építmény elhelyezés miatt fa kivágás nem engedélyezhető.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
III. Fejezet

Örökségvédelem

17. § (1) A tervezési területen előforduló kultúrtörténeti értékek, védettségi kategóriák:

a.) Régészeti terület határa R
b.) Műemléki környezet MK
c.) Műemlék M
d.) Helyi védett épület HV
e.) Helyi védett utcasor HV
f.) Helyileg megőrzendő építmény Hm
(2) A szabályozási tervlapokon külön számmal jelölt területek, Olasz ismert régészeti lelőhelyeit jelölik. Jelen szabályzat övezetenként tartalmazza a lelőhellyel érintett ingatlanokat helyrajzi számok szerint. Az 1. számú melléklet pedig a régészeti lelőhelyek összesített listáját tartalmazza, az érintett ingatlanok hrsz-os felsorolásával.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkát csak a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni. Az érintett ingatlanokon építési engedély kiadásához ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervének a szakvéleményét.
(4) Az érintett ingatlanokon minden eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervének a szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(5) A régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervének a véleményét.
(6) A település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén, a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Baranya Megyei múzeumok Igazgatóságát, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervét
(7) Országosan védett műemlékét és annak Műemléki Környezetét a terv határolja le, az érintett ingatlanokat a 2.számú melléklet tartalmazza.
(8) Az országosan védett műemléki épület építési ügyeiben építési hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). A műemléki környezetébe tarozó ingatlanok építési ügyeibe pedig, a KÖH-t szakhatóságként köteles az építési hatóság bevonni.
(9) A település építészeti értékeinek, továbbá sajátos karakterének megőrzése érdekében, a szabályozási terven jelölt utcavonalakat és pincesort, telkeket, és egyedi épületeket Olasz Önkormányzata külön rendelettel helyi védelem alá helyezi. Az egyes védettségi kategóriába javasolt értékeket jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(10) Olasz Község építészeti örökségeinek helyi védelméről szóló rendeletének megalkotásáig, a terven jelölt –
-helyi védett utcasorok mentén jelen rendelet 4. számú mellékltének a.) a.a.) és a.b.) pontjai -,
-a helyi védett porták és épületek esetén jelen rendelet 4. számú mellékletének c.) c.a.)- c.j.) pontjai -,
-a helyi védett pincesorok és pincék esetén jelen rendelet 4. számú mellékletének d.) d.a.)-d.f.)pontjai -,
-a helyileg megőrzendő épületek esetén jelen rendelet 4. számú mellékletének e.) e.a.)-e.c.)pontjai tartandók.
IV. Fejezet

A környezet védelme, Általános követelmények

18. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.9

(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.10

(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.11

(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.12

(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. 13

(6) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.14

(7) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.15

(8) Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan métékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.16

(9) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.17

(10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.18

Környezetterhelési határértékek

19. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. 19

(2) Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.20

(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. 21

(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.22

(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. 23

(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

Az ipari gazdasági területeken a beépítés és üzemeléstechnológiai tervek ismeretében az engedélyezés során ellenőrizni kell a kibocsátási és terhelési határértékek teljesülését. A terhelési határértékek teljesülését az építéssel egyidőben kell biztosítani. 24

Speciális eljárási szabályok

20. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. 25

(2) Olasz a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. 26

(3) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.27

(4) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. 28

(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. 29

(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. 30

(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait.31

(8) Olasz településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

(9) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.32

(10) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. 33

Záró rendelkezések

21. § Ez a rendelet Olasz község önkormányzata képviselő-testületének helyi építési szabályzatáról szóló 17/2005. (XII.16) számú rendeletét módosító 3./2011. (VI.06.) számú rendeletének hatályba lépését követően, azzal egységes szerkezetben alkalmazandó. Jelen rendelet rendelkezéseit a jóváhagyást követően indult ügyekben kell alkalmazni.

1

A 12. melléklet az Olasz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.