Somberek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (V.12.) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 10. 04Somberek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (V.12.) önkormányzati rendelete
Helyi építési szabályzatról
I/A. Somberek község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Somberek község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”
2. Fogalommeghatározások
2. § E rendelet alkalmazásában:
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet előírásai és a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:
4. § (1) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a SZT szerinti tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
(2) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
5. § Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
(1) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
(2) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
(3) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
(4) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
(5) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
4. Építési engedélyezés általános szabályai
6. §
6. Közterületen elhelyezhető építmények
8. § (1) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.
(2) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal felhasználásával létesíthető.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
7. A beépítésre szánt és nem szánt területek
9. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:
a) falusias lakóterület
b) gazdasági terület
ba) kereskedelmi, szolgáltató terület
bb) ipari terület
c) különleges terület
ca) intézményi célra,
cb) temetkezési célra,
cc) idegenforgalmi célra,
cd) mezőgazdasági üzemi terület céljára,
ce) hulladékgazdálkodási célra.
(2)1 A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
b) erdőterület,
c) mezőgazdasági terület,
d) vízgazdálkodási terület,
e) természetközeli terület.
f) különleges beépítésre nem szánt terület
fa) sportolási célra,
fb) bányászati célra,
fc) megújuló energiaforrás hasznosítása céljára,
fd) szérűskert céljára,
fe) hulladékgazdálkodási célra
ff) kálvária területe
fg) felhagyott temetők területe
gh) idegenforgalmi terület
8. Építési övezetekre és övezetekre vonatkozó előírások
10. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.
(2) A terepszint alatti építmények
a) Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:
aa) műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok
ab) más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése
b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
d) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak túl az építési helyen.
9. Falusias lakóterület - Lf
11. § (1) A falusias lakóterületen az OTÉK szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
10. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz
12. § (1) A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások:
11. Ipari gazdasági terület - Gip
13. § (1) A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
12. Különleges területek - K
14. § (1) A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
13. Közlekedési és közműterület
15. § (1) A közúti közlekedési területek („Köu-„)
a) A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
b) Közlekedési terület fásítása
ba) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
bb)
bc)
bd)
(2) Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások
a)
b) A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
c) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
d)
e) A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.
(3) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.
14. Zöldterület - Z
16. § (1) A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).
(2) A közparkok területére vonatkozó általános előírások:
a) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.
b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
c) Az öntözés lehetőségét biztosítani kell.
d) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.
(3) Építési szabályok
a) A „Z-1” jelű övezetben az OTÉK 27. § (4) a) pontja szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben épület nem építhető.
b) A „Z-2” jelű övezetbe a temetőket övező, azok nyugalmát biztosító zöldfelületek tartoznak. A növényzet elsődlegesen fásítás legyen, igény szerinti sűrűséggel. Az övezetben épület nem építhető.
c) A „Z-3” jelű övezetbe az útmenti, árokparti zöldfelületek tartoznak. A növényzet elsődlegesen gyep legyen, igény szerinti ligetes fásítással, virágosítással. Az övezetben épület nem építhető.
(4) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.
(5) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.
15. Erdőterület - E
17. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű - „Ev-1” (védett), „Ev-2” (védő) jelű erdők.
(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen
16. Mezőgazdasági terület
18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el
(2) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(3) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
17. Kertes mezőgazdasági terület - Mk
19. § (1) Telekalakítási előírások
a) Az övezetben beépíthető földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m.
b) Újonnan kialakítható telek legalább 1000 m2, és legalább 18 m széles legyen.
(2) Az építés feltételei
18. Általános mezőgazdasági terület - Má
20. § (1) Telekalakítási előírások
a) legkisebb telekterület
aa) a középkori templomrommal (066/1 hrsz.) határos területen 500 m2
ab) az aa) alpontban felsoroltakon kívüli területen 1500 m2
b) legkisebb telekszélesség
ba) a középkori templomrommal (066/1 hrsz.) határos területen 10 m
bb) a ba) alpontban felsoroltakon kívüli területen 18 m
(2) Az építés feltételei
19. Vízgazdálkodási terület - V
21. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).
(2) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(3) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) oldalhatáron álló beépítési mód
b) legfeljebb 5% beépítettség
c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság
d)
e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert
(4) A „V-3” jelű övezetbe a település területén található tavak területe tartozik.
20. Természetközeli terület - Tk
22. § (1) Az OTÉK szerinti természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.
(2) Ezeken a területeken épület nem építhető.
21. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kk
23. §2 (1) A „Kk-Sp” jelű övezet sportolási célra, ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) beépítési mód szabadonálló
b) legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti
c) legnagyobb építménymagasság 5,50 m
d) legkisebb előkert 10 m
e) legkisebb oldalkert 10 m
f) legkisebb hátsókert 10 m
(2) A „Kk-B” jelű övezet bányászati célokat szolgál, ahol a bánya fő funkciójához köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) beépítési mód szabadonálló
b) legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti
c) legnagyobb építménymagasság 8,50 m
(3) A „Kk-Te” jelű övezet – a felhagyott temetők területe (szerb és zsidó temető)
a) Az övezetben új temetkezés nem történhet.
b) A régi temetők területét kertépítészeti terv alapján rendezni kell.
c)
(4) A „Kk-Me” jelű övezet megújuló energiaforrás hasznosítására – szélerőművek területe
a) Az övezetben csak a fő funkcióhoz kapcsolható funkciójú építmények helyezhetők el.
b) A máscélú hasznosítással nem érintett területrészek mezőgazdasági művelését továbbra is fenn kell tartani.
c) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
(5) A „Kk-Ká” jelű övezet – kálvária
a) A kialakult telek megtartandó.
b) A kialakult beépítettség megtartandó.
c) A folyamatos karbantartásról a mindenkori tulajdonosnak gondoskodnia kell.
(6) A „Kk-Hu” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra – kétlépcsős rekultiváció alatt álló szeméttelep. A rekultivációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság jogerős engedélye alapján kell elvégezni.
(7) A „Kk-Sz” jelű övezet – szérűskert. Az övezetben csak a fő funkcióhoz kapcsolható funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) legnagyobb beépítettség OTÉK szerint
b) beépítési mód szabadonálló
c) legkisebb előkert 10 m
d) legkisebb oldalkert 10 m
e) legkisebb hátsókert 10 m
f)
f) a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m, ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 5 m-rel meghaladhatja.
(8) A „Kk-id” jelű övezet rekreációs, turisztikai, idegenforgalmi, vendéglátó, szálláshely, mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó gazdasági funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló övezet a következő előírások betartásával:
a) beépítési mód szabadonálló
b) megengedett legnagyobb beépíthetőség 2%
c) megengedett legnagyobb építménymagasság 4,50 m
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
22. Kulturális örökségvédelem
24. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját az 1. melléklet tartalmazza.
b) A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a SZT tünteti fel.
c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.”
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(3)
(4)
23. Az élővilág, a táj és a természet védelme
25. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeit a 3. melléklet sorolja fel és a SZT határolja le. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (itt ökológiai folyosó) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.
(3) Tájképvédelmi területen törekedni kell a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.
(4) Az Orgona utca egyedi, kimagaslóan értékes és sajátos vizuális adottságai miatt kilátóhelynek minősül. A kilátás védelme érdekében az Orgona utca keleti oldala nem építhető be (ld. SZT-t is).
(5) Fa és cserje a település területén a 3. függelékben rögzített előírások betartásával telepíthető.
(6) Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás módját a 3. függelék figyelembevételével kell meghatározni.
24. A környezet védelme
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. függelék tartalmazza)
26. § (1) Általános követelmények:
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok:
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
25. Tűzvédelmi rendelkezések
27. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
26. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
28. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
27. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások
29. § E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
(1) Elővásárlási jog
Záró rendelkezések
30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a többször módosított 9/1999.(Xl.1.) KT. sz. rendelet hatályát veszti.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.
1. melléklet a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
1. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
1.1. Szerb templom M – ll - 9651 215 hrsz.
1.2. Római katolikus templom M – lll - 237 1/1 hrsz.
1.3. R.k. temetőkápolna M – lll - 239 607 hrsz.
1.4. Magtár M – lll - 10017 419 hrsz.
1.5. R.k. középkori templomrom M – lll - 238 066/1 hrsz.
2. MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
2.1. Szerb templom ex lege műemléki környezete
2.2. Római katolikus templom ex lege műemléki környezete
2.3. R.k. temetőkápolna ex lege műemléki környezete
2.4. Magtár ex lege műemléki környezete
2.5. R.k. középkori templomrom ex lege műemléki környezete
2. melléklet a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
1. NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
1.1. Név: Somberek, Öreg templom-dűlő
1.2. Név: Somberek, Szekcsői-hegy
2. RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET
2.1. Szerdely: A terület neve állítólag elpusztult településre utal (Baranya megye földrajzi nevei II. 184/102). Érintett helyrajzi számok: 0182/5-6. Jelenleg általános mezőgazdasági művelési terület szántó művelési ággal.
2.2. Monyoka: Elpusztult falu helye (Baranya megye földrajzi nevei II. 184/104). Érintett helyrajzi számok: 0204/9. Jelenleg általános mezőgazdasági művelési terület szántó művelési ággal.
2.3. Doboka: Az egykori Doboka falu helye. (Baranya megye földrajzi nevei II. 184/252). Érintett helyrajzi számok: 027/1-2, 029/1-4. Jelenleg általános mezőgazdasági művelési terület szántó művelési ággal.
2.4. Csele: Az egykori Csele falu helye. (Baranya megye földrajzi nevei II. 184/275 és 265). Érintett helyrajzi számok: 014/3,6,47-51. Jelenleg általános mezőgazdasági művelési terület szántó művelési ággal.
2.5. Bári völgy: A területen római kori sírok kerültek elő (JPM Rég. Ad. 1532/83.), melyek helye pontosan nem állapítható meg. KÖH azonosító: 25103. Érintett helyrajzi számok: 0260, 0262/8-15, 0267. Jelenleg általános mezőgazdasági művelési terület szántó művelési ággal, illetve védelmi rendeltetésű erdőterület.
2.6. Régi szekcsői út: Az egykori Dunaszekcső-Pécsvárad út mellől állítólag régészeti leletek kerültek elő (Baranya megye földrajzi nevei II. 184/179). Érintett helyrajzi számok: 0214/3-6,25, 0216/1-9, 0218/7-9. Jelenleg általános mezőgazdasági művelési terület szántó művelési ággal.
3. melléklet a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
A. |
B. |
C. |
|
---|---|---|---|
Út |
Közlekedési terület jele |
Közlekedési terület szélessége |
|
1. |
5606. j. Somberek – Pécsvárad összekötő út |
KÖu-1 |
meglévő |
2. |
Mezőgazdasági és zártkerti utak |
KÖu-2 |
meglévő |
3. |
5606. j. út átkelési szakasza (Kossuth L. utca) |
KÖu-3 |
meglévő |
4. |
Új lakó és kiszolgáló utak |
KÖu-4 |
14- 16 m |
5. |
Önálló gyalogút |
KÖu-5 |
meglévő |
5. melléklet a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
6. melléklet a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
1. Haszonállatnak minősül minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.
2. Haszonállatok csoportosítása:
a) nagy haszonállat: ló,szarvasmarha, szamár, póniló, öszvér, bivaly
b) haszonállat: juh, kecske, sertés
c) kis haszonállat: nyúl, baromfi (liba, kacsa, tyúkféle, pulyka, galamb stb.), prémes állat (nutria, pézsma, stb.)
3. Saját célra szolgáló haszonállatok száma:
a) nagy haszonállat: legfeljebb 5 db
b) haszonállat: legfeljebb 20 db
c) kis haszonállat: legfeljebb 200 db
4. Az állattartásra szolgáló építmény elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírások
a) Az építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon, és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.
b) Állattartó építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló homlokzatán nyílás nem létesíthető.
c) A trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.
d) védőtávolságok
A. |
B. |
C. |
D. |
||
Melléképület, -építmény védőtávolsága |
Trágya- és trágyalétároló védőtávolsága |
||||
nagy haszonállat |
kis haszonállat |
||||
tartására szolgáló építmény esetén |
|||||
1. |
Lakó- és utcai épülettől |
10 m |
6 m |
15 m |
|
2. |
Ásott kúttól |
15 m |
10 m |
15 m |
|
3. |
Fúrt kúttól |
5 m |
5 m |
10 m |
|
4. |
Csatlakozó vízvezetéktől |
2 m |
1 m |
5 m |
|
5. |
Vízvezetéktől, kerti csaptól |
3 m |
- |
10 m |
|
6. |
Közterületi telekhatártól közterületre merőleges tengelyű telek esetén |
20 m |
20 m |
20 m |
|
7. |
Közterületi telekhatártól közterülettel párhuzamos tengelyű telek esetén |
15 m |
15 m |
15 m |
8. melléklet a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
1. BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK
1.1. Az építkezést a telekvásárlástól számított 1 éven belül kell megkezdeni
1.2. A használatbavételi engedélyt a telekvásárlástól számított 3 éven belül kell beszerezni
2. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK
2.1. Minden új építéssel érintett, gazdasági területen fekvő ingatlanokon
2.2. Mezőgazdasági üzemi területen fekvő ingatlanokon
2.3. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén
3. függelék a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:
1.1. Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m
1.2. 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m
2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:
2.1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m
2.2. minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m
2.3. kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
2.4. 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m
3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:
3.1. 3.1 cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m
3.2. 3.2 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m
4. Fapótlás szabályai
4.1. A település területén mellmagasságban 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.
4.2. A kivágott fát pótolni kell.
4.3. Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.
4.4. A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.
4.5. A fapótlási kötelezettséget legalább 3cm törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni.
5. Őshonos és honos fafajok
5.1. Őshonos fajok: csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy, (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petrea), tatárjuhar (Acer tatarica), kőris (Fraxinus sp.), szil (Ulmus sp.), stb.
5.2. Honos fajok: kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), gyertyán (Ostria carpinifolia), dió (Juglans nigra). Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnus sp.), fűz, stb.
4. függelék a 8/2012. (V. 12.) önkormányzati rendelethez
a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
f) A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
A 9. § (2) bekezdése a Somberek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Somberek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Somberek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.