Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2022. 03. 12Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2012. (VII. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Baksa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Baksa közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) Épületszélesség:
aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
d)1 Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:
da) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
db) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
dc) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
dd) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(2) Értelmező rendelkezések
a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b)2 Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba) irányadó telekhatár
bb) tervezett utak tengelyvonala
bc) megszüntető jel
c)3 A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:
ca) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.
cb) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.
cc) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.
d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapotot követve a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
e) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § (1)4 Az építészeti tervek elkészítése
a) A rendelet hatálya alá tartozó új beépítésű területek, továbbá a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
b) A 68 és 140 hrsz. árok medertengelyétől számított 40-40 m-es területsáv veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.
(2) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a) Adótorony a település belterületén, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészleten (ld. 3. sz. melléklet) nem helyezhető el.
4. § (1) Az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a) Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.
b) A tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(2)5 Mezőgazdasági üzemi, gazdasági és általános mezőgazdasági területi övezetekben technológiai jellegű építmény építménymagassága az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. §6 Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül, az 1. függelék szerinti ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetve övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) Baksa község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a) lakóterület: falusias lakóterület
b) gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató terület, ipari terület,
c) különleges terület: temető területe, sportolási célú terület, hulladékgazdálkodási célra fenntartott terület.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § A terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
Falusias lakóterület
8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2)7 A területen az OTÉK 14. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(3)8 A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „Lf-K1” jelű építési övezet
aa) építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
ab) nyeles telek nem alakítható ki
ac) legkisebb telekterület 800 m2
ad) legkisebb utcai telekszélesség 16 m
ae) beépítési mód oldalhatáron álló, hagyományos fésűs beépítés
af) legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2
ag) legnagyobb építménymagasság 5,0 m , ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon
ah) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában 5 m
ai) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
aj) legkisebb hátsókert 6 m
ak) legkisebb zöldfelület 40%, a víztorony körüli közpark nyugati szélén kialakuló építési telek beépítetlen és burkolatlan része kertészeti terv alapján, a szomszédos közpark kialakításához igazodva parkosítandó.
al) Az építési övezetben utcai épület esetében magastető építendő 32-45 fokos hajlásszöggel, udvari épület esetében nincs megkötve. A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
am) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést és díszítést kell alkalmazni.
an) épületszélesség legfeljebb 9 m
ao) A közterületi telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. A víztorony körüli közpark nyugati szélén kialakuló építési telek közterületi telekhatárain kerítés nem létesíthető.
b) Az „Lf-K2” jelű építési övezet
ba) építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
bb) nyeles telek nem alakítható ki
bc) legkisebb telekterület 800 m2
bd) legkisebb utcai telekszélesség 10 m
be) beépítési mód zártsorú
bf) legnagyobb beépítettség 30%
bg) legnagyobb építménymagasság 7,5 m
bh) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
bi) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bj) legkisebb hátsókert 6 m
bk) legkisebb zöldfelület 40%
bl) Az építési övezetben magastető építendő 32-45 fokos hajlásszöggel. A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
bm) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést és díszítést kell alkalmazni.
bn) épületszélesség legfeljebb 9 m
bo) A közterületi telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,50 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
c) Az „Lf-K3” jelű építési övezet.
ca) legkisebb telekterület 3500 m2
cb) legkisebb utcai telekszélesség 40 m
cc) beépítési mód szabadonálló
cd) legnagyobb beépítettség 25%
ce) legnagyobb építménymagasság 5,50 m , tornacsarnok esetében 10,50 m
cf) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
cg) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ch) legkisebb hátsókert 6 m
ci) legkisebb zöldfelület 40%
cj) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
ck) A közterületi telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
d) Az „Lf- 1” jelű építési övezet.
da) építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
db) nyeles telek nem alakítható ki
dc) legkisebb telekterület 900 m2
dd) legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 18 m / 25 m
de) beépítési mód oldalhatáron álló
df) legnagyobb beépítettség 30%
dg) legnagyobb építménymagasság 4,50 m , ezen belül az utcai homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet
dh) legkisebb előkert 5 m , ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is
di) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
dj) legkisebb hátsókert 6 m
dk) legkisebb zöldfelület 40%
dl) Az építési övezetben magastető építendő 32-45 fokos hajlásszöggel, a fő tetőidom az oldalhatárral párhuzamos legyen, utca felőli kontyolás nem megengedett.
dm) A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
dn) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
do) épületszélesség legfeljebb 9 m
dp) A közterületi telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
e) Az „Lf- 2” jelű építési övezet
ea) építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető
eb) nyeles telek nem alakítható ki
ec) legkisebb telekterület 900 m2
ed) legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 18 m / 25 m
ee) beépítési mód szabadon álló
ef) legnagyobb beépítettség 30%
eg) legnagyobb építménymagasság 4,00 m
eh) legkisebb előkert 5 m , de az utcai építési vonal és az utcai telekhatár távolsága legfeljebb 8 m lehet
ei) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ej) legkisebb hátsókert 6 m
ek) legkisebb zöldfelület 50%
el) Az építési övezetben magastető építendő 20-30 fokos hajlásszöggel, kontyolás kötelező
em) A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
en) A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.
eo) épületszélesség legfeljebb 9 m
ep) A közterületi telekhatárra 1,20- 1,50 m magas élősövény telepítendő, vagy 1,20- 1,50 m magas, a közterület felől növénnyel takart kerítés építendő.
f)9 Az „Lf-3” jelű építési övezetben
fa) építési telkenként 1 db, legfeljebb 1 lakásos lakóépület építhető,
fb) legkisebb telekterület 4000 m2,
fc) beépítési mód szabadon álló,
fd) legnagyobb beépítettség 30%,
fe) legnagyobb építménymagasság 4,50 m,
ff) legkisebb előkert 5 m,
fg) legkisebb oldalkert OTÉK szerint,
fh) legkisebb hátsókert 6 m, fi)legkisebb zöldfelület 50%
(4) Udvari épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra és építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét Lf-K jelű építési övezetben az övezeti előírásokban szereplő legnagyobb építménymagasság figyelembe vétele mellett legfeljebb 1,0 m-rel meghaladhatja, egyéb építési övezetekben nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2. § (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.
(5) A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.
(6) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
9. § (1)10 A területen elhelyezhető építmények a következők:
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
b) irodaépület,
c) üzemanyagtöltő,
d) sportépítmény,
d) az OTÉK 1. melléklet 86. a )-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.
(2) A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „Gksz” jelű építési övezet
aa) legkisebb telekterület 1500 m2
ab) beépítési mód szabadon álló
ac) legnagyobb beépítettség 60%
ad) legnagyobb építménymagasság 7,50 m
ae) legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 5 m-re építendők
af) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ag) legkisebb hátsókert 6 m
ah) zöldfelületi mutató min. 20%
ai) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
b) A „Gksz- 1” jelű építési övezet
ba) legkisebb telekterület 1500 m2
bb) beépítési mód szabadon álló
bc) legnagyobb beépítettség 40%
bd) legnagyobb építménymagasság 7,50 m
be) legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 5 m-re építendők
bf) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bg) legkisebb hátsókert 6 m
bh) zöldfelületi mutató min. 50%
bi) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen”
(3)11
Ipari gazdasági terület
10. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület a V-1 és V-2 jelű szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó építési előírások a következők:
a)12 „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
aa) legkisebb telekterület 3000 m2
ab) legkisebb telekszélesség 30 m
ac) beépítési mód szabadon álló
ad) legnagyobb beépítettség 50%
ae) legnagyobb építménymagasság 10,00 m
af) legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők
ag) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ah) legkisebb hátsókert 6 m
ai) legkisebb zöldfelület 25%
aj) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
b) A „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület
ba) legkisebb telekterület 5000 m2
bb) beépítési mód szabadon álló
bc) legnagyobb beépítettség 30%
bd) legnagyobb építménymagasság 10,00 m
be) legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők
bf) legkisebb oldalkert 8 m
bg) legkisebb hátsókert 15 m
bh) zöldfelületi mutató min. 40%
bi) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen
(3)13
Különleges területek
11. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:
a) legkisebb telekterület kialakult
b) beépítési mód szabadon álló
c) legnagyobb beépítettség 10%
d) legnagyobb építménymagasság 4,00 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja
e) legkisebb előkert 10 m
f) legkisebb oldalkert 10 m
g) legkisebb hátsókert 10 m
h) zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
i) közterület felőli kerítés 1,8 – 2,0 m magas élősövény legyen
(3)14 A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célra
a) legkisebb telekterület 10.000 m2
b) beépítési mód szabadon álló
c) legnagyobb beépítettség 5%, de legfeljebb 500 m2
d) legnagyobb építménymagasság 5,50 m
e) legkisebb előkert 10 m
f) legkisebb oldalkert 10 m
g) legkisebb hátsókert 10 m
h) legkisebb zöldfelület 70%
(4)15 A „Kh” jelű építési övezet hulladékgazdálkodási célra
a) legkisebb telekterület 5000 m2
b) beépítési mód szabadon álló
c) legnagyobb beépítettség 5%
d) legnagyobb építménymagasság 5,00 m
e) legkisebb előkert 5 m
f) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
g) legkisebb hátsókert 6 m
h) legkisebb zöldfelület 40%
(5)16 A „K-Mü” jelű építési övezet mezőgazdasági üzemek elhelyezésére, ahol a
a) legkisebb telekterület 5000 m2,
b) beépítési mód szabadon álló,
c) legnagyobb beépítettség 40%,
d) legnagyobb építménymagasság 12,00 m,
e) legkisebb előkert 5 m,
f) legkisebb oldalkert 8 m,
g) legkisebb hátsókert 10 m,
h) legkisebb zöldfelület 40%, a beültetési kötelezettség figyelembe vételével.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
12. § (1)17 A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 18 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(5) Közlekedési terület fásítása, új fasor telepítése kertépítészeti terv alapján történhet.
(6) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során őshonos fajokat kell alkalmazni.
(7) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m . Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni..
(8) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(9) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(10)18 Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
a) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b) Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c) Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen. d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.
Zöldterület
13. § (1)19 A rendelet hatálya alá tartozó terület zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján kell felújítani.
b) A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
c) Az övezetben épület nem helyezhető el.
(2) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
Erdőterület
14. §20 (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg” és védelmi - „Ev” jelű erdők találhatók.
(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben
Mezőgazdasági terület
15. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakultcserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.”
Kertes mezőgazdasági terület
16. § (1) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) Az „Mk” jelű övezet
a) Az övezetben beépíthető földrészletek területe legalább 720 m2 , szélessége legalább 14 m . Újonnan kialakítható telek legalább 1000 m2 , de legfeljebb 3000 m2 területű, és legalább 20 m széles legyen.
b)21 A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, a mindenkor hatályos OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti területű telken és beépítettséggel, az mindenkor hatályos OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
bb) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
bc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 5,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet, az épület szélessége legfeljebb 8 m .
bd) Lakóépület legfeljebb 5,0 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet. Az épület szélessége legfeljebb 9 m .
c) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
(3) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.
(4) A területen meglévő szőlő és gyümölcsültetvények megtartandók.
Általános mezőgazdasági terület
17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az „Má- 1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2 , legkisebb szélessége 18 m.
c)23 A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, legalább 10.000 m2 területű telken, az OTÉK 29. § szerinti beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ca) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
cb) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
cc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet
cd) Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Az épület szélessége a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
(3) Az „Má- 2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b) Az övezetben telekalakítás és építés a (2) bekezdés b) és c) pontja szerint történhet.”
c) Az övezetben telekalakítás a (2) bekezdés b) pontja szerint engedélyezhető.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokkőzpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 17. § (2) bekezdés c) pont c1)-c6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)24
(5) Az „Má- 3” jelű övezet a mocsarak területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b) Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
(6) Az „Má- 4” jelű övezet a termelő jellegű halastavak területe (halgazdasági terület). A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles. Az övezetben vízkárelhárítási, valamint az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei a következő előírások betartásával helyezhetők el:
a) szabadonálló beépítési mód
b) legnagyobb beépítettség 3%, de legfeljebb 200 m2 beépített alapterület
c) legalább 3 m , de legfeljebb 4,5 m építménymagasság
d) 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület elsősorban égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás
e) tájbaillő színezés
f) legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
g) terepszint alatti építményekkel kapcsolatban jelen rendelet 7. § (2) bekezdés előírásai érvényesek
Vízgazdálkodási terület
18. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, tavak, jelentősebb árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási terv ábrázolja.
(3) A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.
(5) A „V- 3” jelű övezet a település területén kialakult horgásztó területe. A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) szabadonálló beépítési mód
b) legnagyobb beépítettség 3%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület
c) épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
d) legalább 3 m , de legfeljebb 4,5 m építménymagasság
e) 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás, vagy nádfedés
f) hagyományos homlokzatszínezés
g) legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
h) terepszint alatti építményekkel kapcsolatban jelen rendelet 7. § (2) bekezdés előírásai érvényesek
Közterületek kialakítása és használata
19. § (1) A Baksa igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken
III. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
20. § (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A település a helyi értékek védelméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c)25 A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek felsorolását és feltüntetését a 3. függelék tartalmazza.
d) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
d1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
d2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
d3) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d4) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
d5) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
IV. Fejezet
Az élővilág, a táj és a természet védelme
21. §26 (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen található természeti értékeket a 3. melléklet sorolja fel és a szabályozási terv ábrázolja.
A környezet védelme (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)
22. §27 (1) Általános követelmények
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.Tűzvédelmi rendelkezések
23. §28 (1) A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, csak megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
24. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”
V. Fejezet
Sajátos jogintézmények
25. § (1) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
(2) Elővásárlási jog: Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 4. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
(3) Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség: Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az 1. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
b)29 A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésben a közérdekű környezetalakítás céljából a 8. mellékletben felsorolt építési övezetekbe tartozó ingatlanok területére beültetési kötelezettséget ír elő az alábbiakban meghatározott módon, telekrészen és határidőre:
ba) K-Mü építési övezetben a szabályozási terven jelölt esetben a jelöléstől függően az ott jelölt szélességű, háromszintű növényállomány, vagy fasor, a szabályozási terven nem jelölt esetben legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
bb) Gksz építési övezetben a szabályozási terven jelölt esetben a jelöléstől függően az ott jelölt szélességű, háromszintű növényállomány, vagy fasor, a szabályozási terven nem jelölt esetben legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
bc) Gksz-1 jelű építési övezetben az építési telek területének legalább 50%-án kétszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
bd) Gip jelű építési övezetekben a szabályozási terven jelölt esetben a jelöléstől függően az ott jelölt szélességű, háromszintű növényállomány, vagy fasor, a szabályozási terven nem jelölt esetben Gip-E építési övezetben legalább 1 sor védőfásítás, Gip-Z építési övezetben legalább 15 m széles, háromszintű növényállomány, amennyiben ezt a meglévő épületállomány nem teszi lehetővé, legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
be) A birtokközpont telekhatárai mentén legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
bf) A telepítésre kerülő fa- és cserjefajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
bg) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkoló felületet annak árnyékolása érdekében fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lomkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani.
bh) A beültetési kötelezettség legkésőbb a használatbavétel idejére teljesítendő
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
szabályozási terv
8. melléklet35
1. K-Mü jelű építési övezetbe tartozó ingatlanok,
2. Gksz jelű építési övezetbe tartozó ingatlanok,
3. Gip jelű építési övezetbe tartozó ingatlanok,
4. Birtokközpont területe.
Kiegészítette a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
A 4. § (2) bekezdése a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
A 8. § (3) bekezdés f) pontját a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
A 9. § (3) bekezdését a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
A 10. § (3) bekezdését a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
A 11. § (5) bekezdését a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 2 /2018. (II. 25.) Önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. február 26. napjától.
A 16. § (2) bekezdés ba) pontját a 2 /2018. (II. 25.) Önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
A 17. § (4) bekezdés b) pontját a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
A 25. § (3) bekezdés b) pontja a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
A 4. melléklet 1. függelék a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 6 /2014. (V. 05.) Önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályos 2014. május 6. napjától.
Az 5. melléklet a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. mellékletet a Baksa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 11.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdése iktatta be.