Magyarbóly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018 (VIII.9.) önkormányzati rendelete
A Településkép védelméről
Hatályos: 2018. 08. 15- 2020. 09. 18Magyarbóly község képviselő testületének 5/2018 (VIII.9.) önkormányzati rendelete
A Településkép védelméről
Magyarbóly község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal,a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az illetékes nemzeti park igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 3/2017. (VII.20.) számú önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével Magyarbóly község a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggően a településkép védelméről a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a
a) helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A rendelet hatálya és alkalmazása
2. § (1) E rendelet területi hatálya Magyarbóly község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi területi és egyedi örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. Értelmező rendelkezések
4. § (1) A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
2. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes)nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
3. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
4. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
5. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
6. Épületszélesség: Négyszög alaprajz esetén a rövidebb, tetővel fedett alaprajzi méret, épületszárnyakkal tagolt (L, T alaprajzi forma stb.) alaprajz esetén a tetővel fedett épületszárnyak szélességi mérete.
7. Földszínek: (más néven terra színek) a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötétszürkével tört, meleg árnyalatai.
8. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, utcabútorzat, szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzet összessége.
9. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
10. Információs kiegészítő elemek: cégér, cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla
11. Közművelődési célú hirdetőoszlop:a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop.
12. Egyéb reklámcélú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
13. Mozgatható hirdető berendezés/ Megállító tábla: üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló A1-es - 594*841 cm - maximális méretű - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra hívja fel a figyelmet.
14. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m2-nél nagyobb felületű reklámberendezés. Óriásplakátnak minősül a 2,0 m2-t meghaladó felületen több külön álló részből összefüggő képet alkotó reklám is
15. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
16. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
17. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
18. Telepszerű beépítés: azonos rendeltetésű, vagy rendeltetésük alapján összetartozó épületek összehangolt elhelyezése.
19. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.
20. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
21. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
5. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem célja
6. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
7. A helyi védelem feladata
7. § (1) A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.
(2) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
8. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi területi védelem:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, település szerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)
védelmére terjed ki.
(2) A helyi egyedi védelem
a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.
9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
9. § Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha
a) a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
b) a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
bd) fenntartható használata biztosítható, továbbá
be) az értékvizsgálat elkészült.
10. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését a helyi Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.
11. § A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.
12. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.
(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 10. § szerinti értékvizsgálatot.
13. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
(4) Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
14. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.
(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
15. § A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.
10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései
16. § (1) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
(2) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.
11. A védett értékek nyilvántartása
17. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) az érték megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) helyszínrajzot,
d) a védelem szakszerű, rövid indokolását,
e) építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
f) fotódokumentációt,
g) a helyi védelem védettségi típusát,
h) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
i) építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(2) A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.
12. Az egyedi és területi védelemhez kapcsolódó korlátozások,tulajdonosi kötelezettségek
18. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(4) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.
(5) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.
(6) Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
19. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet1. melléklete szerint:
a) belterület - falusias jellegű - karakter,
b) gazdasági terület,
c) beépítésre nem szánt területek.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. Általános építészeti követelmények
20. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni, a kialakult arculattól lényegesen eltérő, nem illeszkedő anyagok és színek nem alkalmazhatók.
(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni, attól eltérő, ahhoz nem illeszkedő anyag és színhasználat nem alkalmazható.
(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor nem alkalmazható nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő - tükröződő, csillogó felületű - építészeti- - színezési megoldás.
(4) Közterületi zöldfelületek kialakításánál nem alkalmazható:
a) a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajoktól eltérő,
b) fasortelepítésnél, fasor kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fától eltérő,
c) Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedektől eltérő,
növények telepítése.
14. A belterületi– a helyi védett ONCSA telepi terület kivételével - – falusias jellegű karakter területére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
21. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
a) A területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helyeszerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 2-2 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret, ennek hiányában 5,0 m.
b) Gazdálkodás és járműtárolás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás, illetve járműtárolás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető a hátsókerti átjárás biztosításával.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
a) Az főépület homlokzatának színezése a faluban hagyományos színezés fenntartása érdekében az alábbi színek és anyagok alkalmazásával lehet:
aa) vakolt falfelületen fehér illetve annak sárgával, szürkével tört árnyalatai és a földszínek világosabb árnyalatai alkalmazhatók;
ab a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható.
b) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, igazodnia kell a környezetében lévő
ba) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányához;
bc) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;
bd) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
c) Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítandó ki.
d) A magas tetős épület tetejének hajlásszöge:
da) legalább 35° és legfeljebb 50° lehet,
db) kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.
dc) manzárdtető továbbá lapos tető alkalmazása nem megengedett.
e) Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.
f) A főépület épületszélessége a 10,0 m-t nem haladhatja meg.
g) Az utcai kerítés legmagasabb pontja legfeljebb 1,8 m. Az utcai kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas] alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett.
h) Kerítés kialakítása utcai telekhatáron a hagyományostól eltérő nem lehet. Hagyományosan kialakultnak tekinthető a kerítés, ha tömör kő/beton oszlopok közötti, maximum 0,6 m tömör lábazati magasságú, áttört kerítés kerül kialakításra.
i) Az utcai építési vonaltól minimálisan 5 méteres távolságban az épülettömeg befordítható.
j) Az épületeket – az állattartó épület kivételével - a telek homlokvonalától számított 100 méteren belül lehet elhelyezni.
k) A karakterben az épületre szerelt műszaki berendezéseket (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra, parabola antenna) az oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton lehet elhelyezni. Az előkert felé néző homlokzaton nem lehet elhelyezni.
15. A gazdasági területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
22. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
a) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.
b) A területen kialakítandó előkert minimális mértéke 10 méter.
c) Több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
a) Az épületek anyaghasználatánál fénylő felületek nem használhatóak.
b) Harsány színű fedés és az élénk, erős homlokzati színezés nem megengedett, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
c) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása magas tetős kialakítása az elsődleges.
d) A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton legfeljebb 1,8 m magas tömör lábazatos, áttört kialakítású lehet. Élő sövény alkalmazása megengedett.
e) A területen a telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára területet kell biztosítani, amennyiben a szabályozási terv azt másképp nem jelöli.
16. Beépítésre nem szántterületekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
23. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
a) A táji értékek védelme érdekében az épületek, építmények telepszerűen helyezendők el.
b) A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
a) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
aa) Az újonnan kialakításra kerülő - termelő, tároló, szabadidős és állattartó - épületek magas tetősen kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
ab) Az épületek homlokzatai világos földszínek, lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a harsány színezések.
ac) Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, mű-anyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.
ad) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
17. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:
a) A belterület,
b) Az országos és helyi védelemmel érintett elemek és területek valamin ezek 300 méteres körzete.
(3) Belterületen új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel.
(4) A 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési hálózatok szabadvezetékeit közös oszlopsoron kell elhelyezni. A lehatárolt műemléki környezetben illetve a védett területen az elektromos és a távközlési hálózat új vezetékeit föld alatti építéssel kell megoldani.
(5) Transzformátor állomás, kábel csatlakozó szekrény csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.
(6) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
a) időtálló,
b) minőségi, minőséget képviselő,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző,
f) a település karakterével összhangban lévő.
HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
18. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
25. § (1) A helyi területi védelemben részesülő településrész, utca-részlet megnevezését jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi területi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények a 18. §-ban rögzítetteken túl az alábbiak:
a) a területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők;
b) padlástér beépítése megengedett, de az épület tömegaránya nem változtatható;
(3) A helyi területi védelemben részesülő területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az építészeti örökség eredeti tömegét, külső homlokzatát, az alkalmazott anyagokat, azok színét, felületét megváltoztatni nem lehet;
b) Az ONCSA telepi épületek homlokzatait sima vakolattal fehérre festve kell ellátni, felújítás esetén is;
c) az építészeti örökség eredeti tetőformáját megváltoztatni nem lehet, felújítás során, bontás után is visszaépítendő;
d) az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül az eredeti épülettömeg meghagyásával, ahhoz kapcsolhatóan, de csak az utcafronti épületszárny mögött, hátsó- vagy oldalkert irányú új épületszárnnyal megengedett;
e) Az épületszélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg.
f) az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyébe épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell;
g) az utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandók.
h) utcai kerítésként a hagyományos kerítéstípusok valamelyike alkalmazható.
19. A helyi védett természeti értékre vonatkozó egyedi követelmények
26. § (1) A 2. mellékletben megjelölt helyi természetvédelmi védettséget élvező egyes fák, cserjék és fasorok védelme, a védett természeti emlékek egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok:
a) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés),
b) A száraz ágrészek gondos időbeni eltávolítása, faseb kezelés,
c) A megfelelő növő tér és a lombkoronának megfelelő földterület állandó gyommentességének biztosítása szükséges.
(2) A védett fasorban lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő fa lehet.
(3) A védett természeti emlék egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok elvégzése Magyarbóly Község Önkormányzat kötelessége.
(4) A jegyző engedélye szükséges a védett fasorban lévő, valamint egyes védett egyedek természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához. Az erre vonatkozó döntést megelőzően az önkormányzat képviselő-testülete véleményt nyilvánít, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.
(5) A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja a védett természeti emléket és annak termőhelyét károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet. A határozat a védett természeti emlék vagy termőhely közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetén a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.
(6) Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti emlékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a védett természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.
(7) Helyi védett fa kizárólag életveszély, betegség, viharkár esetén vágható ki, dendrológiai szakvélemény alapján. A kivágott/elpusztult fa pótlásáról 2 éven belül az eredetivel azonos fajjal és fajtával gondoskodni kell.
20. A helyi védelemben részesülő objektumokra vonatkozó egyedi építészeti követelmény
27. § (1) A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 18. §-ban rögzítetteken túl a következők:
a) Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
b) A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
c) A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
d) Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
e) Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
f) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
g) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
h) Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz.
i) a főépület keresztszárnnyal csak akkor bővíthető, ha a bővítendő épület telkén álló gazdasági épület nem védett. Ebben az esetben a tornáctól hátrafelé, a bővítendő épületnél nem nagyobb mértékű homlokzati szélességgel és azzal azonos tetőhajlással, tetőidommal, fedéssel építhető épület;
j) az utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandó, oromfalakon a tetőtéri nyílászárók a hagyományos padlásszellőző ablakok rendszerének megfelelő módon építhetők;
k) utcai kerítésként a hagyományos kerítéstípusok valamelyike alkalmazható (ezek: téglalábazatos fémpálcás kerítés, vagy fa léckerítés) illetve kovácsoltvas jellegű kerítés
REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
21. Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
(3) Közvilágítási berendezésen, hirdetőoszlopon reklám célú felület, max. A1-es méretet – 594*841 mm - meg nem haladó méretben helyezhető el.
(4) A0-ás méretet - 841x1189 mm -, illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát, illetve reklámhordozó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(6) Műemléki védelem, helyi védelem alatt álló ingatlanon nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.
(7) A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(8) Közterületen, reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
(9) Magyarbóly közterületein reklámhordozó:
a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) fa hirdetőtáblán
helyezhető el.
22. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
29. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
23. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
30. § (1) Magyarbóly közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.
(2) Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
24. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
31. § (1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat helyezhető el, amely a 1,0 m2 nem haladhatja meg.
(2) Tetőfelületre cégtábla, üzletfelirat nem helyezhető el.
32. § (1) Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak:
a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, az üzlet kirakatától számított 1,5 méterre állhat és az adott tevékenység hirdetésére,
b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,
helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.
(2) Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.
25. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Magas tetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
c) legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
d) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
Településkép-érvényesítési eszközök
26. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
34. § (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet
a) a településképi követelmények egyeztetésére,
b) a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
c) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
35. § (1) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.
b) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.
c) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.
d) Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
e) Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
f) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
g) Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások korán.
27. A településkép véleményezési eljárás szabályai
36. § E rendelet a település közigazgatási területén nem állapít meg településképi véleményezési eljárásra vonatkozó szabályokat.
28. A településképi bejelentési eljárás
29. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
37. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárást Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(2) Az eljárásért a kérelmezőnek 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat a község bankszámlájára kell befizetni – a „Településképi bejelentés: Ikt.sz” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot (visszaigazolt banki átutalási megbízást, vagy készpénzátutalást igazoló szelvényt) bejelentési eljárás kérelméhez – a kérelem beadását követő 1 munkanapon belül – mellékelni kell.
(3) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 9. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése, a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 30 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.
(4) A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet kell benyújtani:
a) helyi értékvédelem alatt álló építményeken végzett építési tevékenység esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) rövid műszaki leírást az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával
ab) (szükség szerint) alaprajzot,
ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint
ad) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot,
b) reklám, reklámhordozó, cégér, cégtábla, üzletfelirat és egyéb a vállalkozást népszerűsítő felirat elhelyezések esetében:
ba) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,
bc) a reklámhordozó,cégér, stb. kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel bd) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó,cégér, stb. településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is
bd) az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót, cégért, stb. is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett
be) látványtervet vagy fotómontázst.
(5) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg 4) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.
(6) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(7) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül, tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni,
a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,
b) kialakult településszerkezet(telek-szerkezet),
c) a védendő (megtartandó) adottságok,
d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,
e) településképi illeszkedés,
f) településképi követelményeknek való megfelelőség,
g) terület-felhasználás megfelelősége,
h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,
i) helyi értékvédelem alatt álló épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület sajátosságaival, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek.
(8) Amennyiben a tevékenység megfelel a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezés tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje:
a) állandó építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 5 év,
b) reklám és reklámhordozó esetén 1 év,de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja d) cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja,
c) útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.
(9) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezést megtiltó hatósági határozatot állít ki, melyben figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység tiltás ellenére történő elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(10) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, a hatósági határozathoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.
(11) A polgármester döntésével szemben Magyarbóly Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.
30. A településképi kötelezés
38. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000,- forinttól 200.000,- forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(5) A településkép-védelmi bírság összege:
a) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 20.000,- legfeljebb 100.000,- forint,
b) településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000,- forint, legfeljebb 150.000, forint,
c) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 10.000,- forint,
d) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 50.000,- legfeljebb 200.000,- forint,
e) településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000,- legfeljebb 200.000,- forint.
(6) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(7) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(8) A helyszíni bírság összege 5.000,- forinttól 50.000,- forintig terjedhet.
(9) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a tulajdonos a jogsértést teljes mértékben elismeri, a polgármester helyszíni bírságot szabhat ki.
(10) A helyszíni bírság mértékét a polgármester korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő cselekmény csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti, amennyiben a jogsértő cselekményt végző személy a jogsértő cselekményt azonnal abbahagyja és egy napon belül szabályossá teszi a jogsértő állapotot.
31. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
39. § (1) A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
(2) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság, helyszíni bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNTÉS
32. Önkormányzati és támogatási ösztönzők
40. § (1) A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(2) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.
(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 25 %-a, de legfeljebb 150.000,- forint.
(4) A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
b) a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
c) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
d) a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
e) a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,
f) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,
g) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.
(6) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására január 20. és február 20., valamint május 1.-május 31. napja között nyújtható be.
33. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai
41. § (1) Építészeti örökségenként – ingatlanonként -5 évente egy pályázat benyújtására van lehetőség.
a) támogatásban félévente négy-négy, évente összesen nyolc benyújtott pályázat részesül.
(2) Amennyiben építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.
(3) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem
a) a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
b) a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.
(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(5) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
42. § (1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület az első félévben április 30. napjáig, a második félévben július 31. napjáig dönt a kérelem
a) támogatásáról, vagy
b) elutasításáról.
(2) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.
(3) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(4) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
34. A támogatással való elszámolás szabályai
43. § (1) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig.
(2) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.
(3) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - a pénzügyi csoport ellenőrzése alapján - a tárgyévet követő év februári ülésén dönt.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
44. § Jelen rendelet 2018. augusztus 15-én lép hatályba.
45. § (1) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó karakterű területek
b) 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelmi területek
c) 3. melléklet: Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolása
d) 4. melléklet: Helyi védelem alá helyezett értékek jegyzéke
e) 5. melléklet: Ültetési távolságok
f) 6. melléklet: A településképi követelményekhez kapcsolódó szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelme
g) 7. melléklet: A településképi bejelentési eljárás kérelme
h) 8. melléklet: Értékleltár - A helyi védelem alatt álló építészeti elemeinek részletes bemutatása
46. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
(1) Magyarbóly község képviselő testületének 4/2017. (XI.9) számú rendelete a településen elhelyezett egyes reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményekről és az ahhoz kapcsolódó településképi bejelentési eljárásról
(3) Magyarbóly község képviselő testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 6/2003. (VII.09.) önkormányzati rendeletének:
a) 2. § (3) bekezdése,
b) 11. § (2) bekezdés f) pontja, és a (3) bekezdése,
c) 11. § (3) bekezdés g) pont táblázatának előkertre, legnagyobb épületszélességre, tetőidomra terepszint alatti építményre és kerítésre vonatkozó előírásai,
d) 11. § (4) bekezdés d) pontja
e) 11. § (4) bekezdés e) pont táblázatának előkertre, legnagyobb épületszélességre, tetőidomra és terepszint alatti építményre vonatkozó előírásai,
f) 11. § (5) bekezdés e) pont táblázatának előkertre, legnagyobb épületszélességre, tetőidomra és terepszint alatti építményre vonatkozó előírásai,
g) 11. § (6) bekezdés e) pont táblázatának előkertre vonatkozó előírása,
h) 11. § (7) bekezdés f) és g) pontja valamint h) pont táblázatának előkertre, legnagyobb épületszélességre és tetőidomra vonatkozó előírásai,
i) 12. § (4) bekezdés táblázatának előkertre és terepszint alatti építményre vonatkozó előírásai,
j) 13. § (4) bekezdés tetőkialakításra vonatkozó előírásai,
k) 13. § (5) bekezdés előkertre vonatkozó előírásai,
l) 15. § (1) bekezdés c) pontja,
m) 16. § (14), (16) és (17) bekezdése,
n) 15. § (5) és (6) bekezdése,
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
1. |
A |
B |
C |
D |
2. |
Helyi védett épületek, objektumok |
|||
3. |
jegyzék-szám |
hrsz. |
cím |
a védett érték jellege |
4. |
HV-01 |
404 |
Ady Endre u. 4. |
református templom |
5. |
HV-02 |
385/1 |
Ady Endre u. 2/a |
gyógyszertár |
6. |
HV-03 |
467/12 |
Ady Endre utca 15. |
lakóépület |
7. |
HV-04 |
427 |
Ady Endre u. 27. |
lakóépület |
8. |
HV-05 |
493/1 |
Damjanich u. 1. |
Iskola |
9. |
HV-06 |
448 |
József Attila u. 8. |
lakóépület |
10. |
HV-07 |
443 |
József Attila u. 18. |
lakóépület |
11. |
HV-08 |
45 |
József Attila u. 23. |
lakóépület |
12. |
HV-09 |
486 |
Kossuth L. u.1 előtt |
fogadalmi kereszt |
13. |
HV-10 |
146 |
Kossuth Lajos u. 8. |
lakó- és gazdasági épület |
14. |
HV-11 |
478/1 |
Kossuth Lajos u.15. |
óvoda |
15. |
HV-12 |
393 |
Kossuth Lajos u.19. |
lakóépület |
16. |
HV-13 |
176 |
Kossuth Lajos u.42. |
lakóépület |
17. |
HV-14 |
177 |
Kossuth Lajos u.44 |
lakó- és gazdasági épület |
18. |
HV-15 |
184 |
Kossuth Lajos u.60. |
lakó- és gazdasági épület |
19. |
HV-16 |
347 |
Kossuth Lajos u.61. |
lakóépület |
20. |
HV-17 |
344 |
Kossuth Lajos u.65. |
presszó |
21. |
HV-18 |
341 |
Kossuth Lajos u.71. |
lakóépület |
22. |
HV-19 |
337 |
Kossuth Lajos u.79. |
harangtorony |
23. |
HV-20 |
369 |
Kossuth Lajos u. |
szerb templom |
24. |
HV-21 |
139 |
Vasút u. 7. |
lakóépület |
25. |
HV-22 |
135 |
Vasút u. 15. |
önkormányzati hivatal |
26. |
HV-23 |
133 |
Vasút u. 19. |
lakóépület |
27. |
HV-24 |
124/1 |
Vasút u. 39. |
lakóépület |
28. |
Helyi védett településrész |
|||
29. |
HT |
413-421, 424-451, 453-466, 467/5, 467/6,406, 407, |
ONCSA (Horthy) telep |
|
30. |
Helyi védett természeti értékek |
|||
31. |
T1 |
Kislippóra vezető út mellett |
nyárfasor |
|
32. |
T2 |
Lapáncsára vezeti út mellett |
nyár- és juharsor |
|
33. |
T3 |
Mároki vízfolyást mentén |
fa- és cserjesor |
|
34. |
T4 |
Vasút utca |
eperfasor |
|
35. |
T5 |
Kossuth Lajos utca |
fűz-, nyár-, hárs és juharfasor |
|
5. melléklet
Növény megnevezése: |
Épülettől mért legkisebb ültetési távolsága (m) |
Telekhatártól mért legkisebb ültetési távolsága (m) |
|
|---|---|---|---|
1 |
1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor |
2,0 |
0,6 |
2 |
1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa |
3,0 |
2,5 |
3 |
egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével) |
4,0 |
3,0 |
4 |
diófa és magasra növő, terebélyes fák |
7,0 |
5,0 |
6. melléklet
NEVE |
|
CÍME/SZÉKHELYE |
|
TEL/E-MAIL |
AZ ÉRINTETT INGATLAN CÍME |
HRSZ. |
||
A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG RÖVID LEÍRÁSA |
|||
7. melléklet
NEVE |
|
CÍME/SZÉKHELYE |
|
TEL/E-MAIL |
REKLÁMHORDOZÓ ELHELYEZÉSE |
ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG |
|||||
|---|---|---|---|---|---|---|
AZ ÉRINTETT INGATLAN CÍME |
HRSZ. |
|||||
A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG IDŐTARTAMA |
||||||
A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG RÖVID LEÍRÁSA |
||||||
8. melléklet
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
Azonosító |
Törzsszám |
megnevezése |
cím |
hrsz. |
környezet |
1470 |
405 |
evangélikus templom |
Kossuth u. |
394/2 |
153, 152, 151, 217, 218, 219, 478/1, 423, 394/1, 395/1 |
1854-ben kezdték építeni német telepesek, 1858-ban szentelték fel a letisztult formálású barokk épületet. Belső berendezésének legértékesebbje Madarász Viktornak az utolsó vacsorát ábrázoló oltárképe. |
|||||
|
|||||
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
Azonosító |
Törzsszám |
megnevezése |
cím |
hrsz. |
környezet |
1471 |
8382 |
gabonás |
Kossuth u.55 |
375 |
376, 171, 170, 169, 168, 370/9, 370/10, 370/4, 370/5, 370/6, 370/7, 370/8, 371, 372, 373, 396, 397, 291, 217, 218, 219 |
Faszerkezetű, díszesen faragott kicsiny építmény, a szerb nagycsaládoknál nemcsak a gabona tárolására, de a fiatal házasok hálókamrájaként is szolgált egykor. |
|||||
|
|||||
1. |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Ady Endre u. 4. |
404 |
HV |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
református templom |
||
LEÍRÁS |
|||
A magyaros szecesszió jellegzetes épületét 1943-ban a betelepített református vallású magyarok részére kezdték építeni, de befejezni a háború, majd a pénztelenség miatt csak 1995-ben sikerült. Védelemre részletes dokumentációval 1999-ben fölterjesztve. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Az épület tömege, részletei, nyíláskiosztása. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Homlokzati felújítás szükséges. |
|||
|
|||
2. |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Ady Endre u. 2/a |
385/1 |
HV |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Gyógyszertár |
||
LEÍRÁS |
|||
Az evangélikus és a református templomok között kialakult intézményterület eleme a barokkos tömegű, szecessziós díszítésű szabadon álló – szépen felújított - épület. A polgárias homlokzatalakítás, a ritmusosan ismétlődő ablakok és határozott keretezésük meghatározó, városias hatást tükröz. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Épület telepítése, tömeg, nyílásrendje, részletei. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Jelenlegi formájában megtartandó. |
|||
|
|||
3. |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Ady Endre utca 15. |
467/12 |
HV |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóépület |
||
LEÍRÁS |
|||
Az ONCSA-telep egykori boltja volt a kis épület, amelyet a lakóházakkal azonosan formáltak meg. Az épület őrzi a telepre jellemző utcával párhuzamos gerincű elrendezést, a csonkakontyolt fióktetős kialakítást és a hagyományos nyílásrendet. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Az épület tömege, anyaghasználata nyílászáró-rendszere megtartandó. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
A lábazat felvizesedését meg kell szüntetni, a hátsó toldalék bontandó, csak az épület jellegéhez illeszkedő módon javasolt bővíteni. |
|||
|
|||
4. |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
|||
Ady Endre u. 27. |
427 |
HV |
||||
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
|||||
LEÍRÁS |
||||||
Az ONCSA-telep eredeti állapotban megmaradt épülete, felújítva mintaként szolgálhat a többi épület helyreállításához. |
||||||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
||||||
Az épület egésze jelenlegi formájában megtartandó. |
||||||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
||||||
Az épület teljes körű felújítást igényel. |
||||||
|
||||||
5. |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
|||
Damjanich u. 1. |
493/1 |
HV |
||||
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Iskola |
|||||
LEÍRÁS |
||||||
Az 1950-es évek „szoc.reál” stílusú építészetének ízes példája. Eredeti ablakait kicserélték, de arányai megmaradtak. |
||||||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
||||||
Az épület tömege, nyílásrendje. |
||||||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
||||||
Jelenlegi formájában megtartandó. |
||||||
|
||||||
|
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
József Attila u. 8. |
448 |
HV |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||
LEÍRÁS |
|||
Az ONCSA-telep eredeti állapotban megmaradt – felújított - épülete. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Az épület telepítése, tömege, nyílásrendje. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
A látszó tokos redőnyök zsalugáteres, vagy rejtett kivitelű kialakítása javasolt. |
|||
|
|||
7 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
József Attila u. 18. |
443 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||
LEÍRÁS |
|||
Az ONCSA-telep lakóházának utcai homlokzata még eredeti állapotát őrzi, az udvari részt már bővítették, átalakították. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Az utcai homlokzat és a tetőzet védendő. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Felújítást igényel. |
|||
|
|||
8 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
József Attila u. 23. |
454 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||
LEÍRÁS |
|||
Szép állapotban fennmaradt ONCSA-ház. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Teljes épület védendő. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Az ablakokra szerelt műanyag redőnyök eltávolítása javasolt, helyettük zsalutábla alkalmazható. |
|||
|
|||
9 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
|
Kossuth L. u.1 előtt |
486 |
H V |
||
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Fogadalmi kereszt |
|||
LEÍRÁS |
||||
Sárga homokkőből faragott fogadalmi kereszt, felirata nincs. |
||||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
||||
Kereszt |
||||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
||||
Jelenlegi formájában megőrizendő. |
||||
|
||||
10 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Kossuth Lajos u. 8. |
146 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
lakó- és gazdasági épület |
||
LEÍRÁS |
|||
Széles telekre épített, L alaprajzú módos épület. A keresztbeforduló gazdasági épülettel egységesen végigfutó oszlopos tornáccal rendelkezik. Az utcai homlokzatot már leegyszerűsítették, de eredeti ablakstruktúrája megmaradt. Kerítése tömör, festett téglakerítés, pillérekkel tagolva. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Az egész porta, a melléképületekkel együtt védelemre javasolt. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Az épület felújítása mellett az utcai homlokzat eredeti kialakításának visszaállítása javasolt. A lábazati csempeburkolat vakolat jellegű anyagra történő cseréje javasolt. |
|||
|
|||
11 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
|
Kossuth Lajos u.15. |
478/1 |
H V |
||
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Óvoda |
|||
LEÍRÁS |
||||
A 20. század első felében épült városias tömegalakítású, szimmetrikus elrendezésű, dísze homlokzatdíszítésű kisdedóvó falán helyezkedik el a világháborús emléktábla. |
||||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
||||
A teljes épület jelenlegi formájában megtartandó. |
||||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
||||
Jelenlegi formájában megtartandó. |
||||
|
||||
12 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
|
Kossuth Lajos u.19. |
393 |
H V |
||
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
|||
LEÍRÁS |
||||
A 20. század elején épült tornác nélküli lakóház leegyszerűsített utcai homlokzatán 2 eredeti ablak. Tömör, idomtéglával fedett téglakerítése farkasfogasan rakott díszítősorral, és a kapu felett szépen kialakított boltívvel rendelkezik. |
||||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
||||
A kerítés és a teljes porta védelme javasolt. |
||||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
||||
Az elhanyagolt porta teljes helyreállítása, valamint az eredeti homlokzat visszaállítása javasolt. |
||||
|
||||
13 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
||||
Kossuth Lajos u.42. |
176 |
H V |
|||||
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||||||
LEÍRÁS |
|||||||
1913-ban épült lakóház eredetileg szerb iskolának készült, a szerb lakosok elköltözése után lakóházzá alakították de megőrizte eredeti részleteit, tömegét, nyílásrendjét. |
|||||||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||||||
Teljes épület védendő. |
|||||||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||||||
Felújítást igényel. |
|||||||
|
|||||||
14 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
||||
Kossuth Lajos u.44. |
177 |
H V |
|||||
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||||||
LEÍRÁS |
|||||||
L alaprajzú, széles telekre épült, beforduló tornácos módos lakóépület, melynek eredeti díszes homlokzatát leegyszerűsítették. Az udvari homlokzaton végigfutó téglaoszlopos tornác egy része be lett üvegezve, de kialakítása íves pillérközei még így is őrzi egyediségét. |
|||||||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||||||
A teljes porta, melléképületekkel együtt védendő. |
|||||||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||||||
Eredeti homlokzati kialakítás, és anyaghasználat visszaállítása. |
|||||||
|
|||||||
15 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Kossuth Lajos u.60. |
184 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||
LEÍRÁS |
|||
1903-ban épült, díszes, városi hatást tükröző módos lakóépület. Pilaszterekkel határolt spalettás ablakait párkányok veszik körül. Osztópárkánnyal elválasztott oromzatán két padlásszellőző, közöttük évszám. Lábazatos, fejezetes oszlopokkal rendelkező tornácát utólag beüvegezték. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Az épület, a keresztbe forduló melléképülettel együtt védendő. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Teljes felújítás javasolt. |
|||
|
|||
17 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Kossuth Lajos u.61. |
347 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||
LEÍRÁS |
|||
A 20. század első felében épült lakóépület párkányokkal tagolt homlokzata nagyrészt eredeti, a tornác lett utólagosan befalazva. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Teljes épület védendő. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
A tornác eredeti állapotának, és az utcai nyílásának visszaállítása javasolt. |
|||
|
|||
18 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Kossuth Lajos u.65. |
344 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház, bolt |
||
LEÍRÁS |
|||
Utcával párhuzamos elrendezésű szárnnyal bővült lakóház, jelzésszerű előre gyártott vakolatdíszekkel. A páros ablakos elrendezés, a homlokzati arányok – az utólag nyitott bejárati ajtó kivételével – a hosszúház fejlődéstörténetének hagyományos épülete. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Teljes épület. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Állagmegóvást igényel. |
|||
|
|||
19 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Kossuth u.71. |
341 |
HV |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||
LEÍRÁS |
|||
19. század második felében épült, szélesen terpeszkedő, szép arányú, beforduló tömegű lakóház, klasszicizáló vakolt tagozatokkal díszítve. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Teljes épület. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Teljes elújítást igényel. |
|||
|
|||
20 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Kossuth Lajos u.79. |
337 |
HV |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Harangtorony |
||
LEÍRÁS |
|||
A mai katolikus templom mellett áll a korábbi, lebontott templom meghagyott harangtornya. Bejárati ajtaját később nyitották. Előtte homokkőből faragott kereszt. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Harangtorony tömege, részletei. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Jelenlegi formájában megtartandó. |
|||
|
|||
21 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Kossuth Lajos u. |
369 |
HV |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Szerb templom |
||
LEÍRÁS |
|||
1850 körül épült, egyszerű tagozatokkal osztott homlokzatú barokk templom, melyet kis körítőfallal öveztek. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
A teljes épület jelenlegi formájában védendő. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
A falazat felázását szigeteléssel védeni, a homlokzati vakolt felületek helyreállítása javasolt. |
|||
|
|||
22 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Vasút u. 7. |
139 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||
LEÍRÁS |
|||
A 19. sz. végén épült kis telken állóegyszerű épület. Eredetileg utcai ablakainak szépen vakolt keretezése eltávolították.A hagyományos homlokzati arányok, az egyszerű vakolatdíszek, visszafogott színezés meghatározó eleme az utcaképnek. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Teljes porta védendő. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Eredeti ablakkeretezés visszaállítása. |
|||
|
|||
22 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Vasút u. 15. |
135 |
HV |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Önkormányzati hivatal |
||
LEÍRÁS |
|||
1930-as években típusterv alapján emelt, már a modern építészet jegyeit mutató szimmetrikus elrendezésű, geometrikus párkány lépcsőzéssel hangsúlyozott, terméskő lábazatú középület. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Az épület utcai megjelenése védendő. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Jelenlegi formájában megtartandó. |
|||
|
|||
23 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Vasút u. 19 |
133 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóépület |
||
LEÍRÁS |
|||
A szigorú, egyedi stílusjegyeket viselő eredetileg lakóház 1930 körül épült, gazdag német családra utal. Nyerstégla homlokzatát, nyílásaitgeometrikus formavilágú vakolt ablakkeretezések díszítik |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Teljes épület védendő. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Jelenlegi formájában megtartandó. |
|||
|
|||
24 |
CÍM |
HRSZ. |
VÉDETTSÉG |
Vasút. u. 39 |
1 |
H V |
|
ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY FAJTA |
Lakóház |
||
LEÍRÁS |
|||
1928-ban épült a városi villaépítészet jegyeit viselő, szecessziós díszítésű, furcsa homlokzati arányú lakóház. |
|||
VÉDETT ÉPÍTÉSZETI ELEMEK |
|||
Teljes körű védelemre javasolt. |
|||
KORREKCIÓS JAVASLAT |
|||
Felújítást igényel. |
|||
|
|||
