Magyarbóly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2003. (VII. 9.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2022. 09. 19

Magyarbóly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2003. (VII. 9.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2022.09.19.

Magyarbóly Önkormányzatának Képviselőtestülete a többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, a területi sajátosságok és a helyi viszonyok figyelembe vételével az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

1. A rendelet hatálya

1 §

(1) A rendelet területi hatálya Magyarbóly teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építési telket vagy területet kialakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó tervlap (Dévényi és Társa Kft. D-2002-23 munkaszámú, V-2 - 2. melléklet - éS V-3 - 1. melléklet- jelű tervlapja, SZM-2 belterületi szabályozási terv-módosítás - 3. melléklet) együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.

2. Szabályozási elemek

2. § (1) A szabályozási tervek és jelen szabályozási előírások kötelező elemei, amelyek módosítása csak e rendelet módosításával lehetséges:

- belterületi határ,
- szabályozási vonal,
- a 2) bekezdésben nem említett övezeti, építési övezeti határvonalak,
- az övezeti, építési övezeti előírások
(2) Jelen rendelet módosítása nélkül Önkormányzati Rendelettel módosítható, pontosítható elemek:
- irányadó szabályozási vonal,
- irányadó telekhatár,
- közterületi telekhatárhoz nem kötött övezeti, építési övezeti határvonal.
(3) [1]
(4) 1 Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az ma) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
e) Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

3.2 Az építési engedélyezés és a telekalakítás általános szabályai

3. § [2]

4. § [3]

5. § (1) Termőföld más célú hasznosítását csak a területileg illetékes Földhivatal engedélyezheti. Termőföldön történő beruházások engedélyezéséhez a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-a értelmében a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását meg kell kérni:

- termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez,
- a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez.
(2) Az 1994. évi LV. törvény 62-69. § értelmében a talajvédelmi hatóság engedélyével, illetve hozzájárulásával végezhető csak a termőföldeken:
- erózió elleni védelmet szolgáló létesítmények kialakítása,
- tereprendezés,
- mélyforgatás,
- a talaj vízháztartását befolyásoló vízrendezés és öntözés engedélyezése,
- szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya elhelyezése
(2) Azokon a jelenleg mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken, amelyeket a terv beépítésre szánt területként kezel, a mezőgazdasági művelést mindaddig folytatni kell, amíg a tervezett beruházás tényleges megvalósítása el nem kezdődik.
(3) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények:
- Az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3 § e) bekezdésében meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
- A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.
- A tervezett gyorsforgalmi út építésének céljára ásványi nyersanyag kitermelésére (bányanyitásra) a település külterületén engedély – az előírt eljárás szerint – a rendezési terv módosítása nélkül adható.

6. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell, de a jelenlegi szabályozásnak meg nem felelő épületek meglévő alaprajzi kontúrjukon belül felújíthatók, korszerűsíthetők.

(3) Az (1). bekezdésben foglaltakról eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

- az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt) elengedhetetlen munkálat elvégzésére irányul,
- a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) A csapadékvíz-elvezetéssel nem rendelkező területek beépítése előtt a vízelvezetésre vízjogi engedélyt kell beszerezni a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól.
(7) Beépítésre szánt területen az építési telkek legalább az alábbi közműellátással építhetők be:
- közműves villamosenergia,
- közműves ivóvíz,
- zárt szennyvízgyűjtő, vagy egyedi szennyvíztisztító,
- csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerben, befogadóig elvezetéssel, vagy telken belüli szikkasztással.
(8) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
(9) 3 Az építési övezeti és övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terven jelölt tervezett utak megépítéséhez szükséges területtel csökkenthető.

4. Közterületek használata

7. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
- szobor, díszkút elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.

5. Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

8. § (1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.

(2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek, zárt rendszerű tömeges kisállattartásra szolgáló épületté átalakításkor az engedély megadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Állategészségügyi Állomás véleményét.

(3) Trágya- és trágyalétároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől 100 m-en belül.

6. Belterületi határ

9. § (1) A település belterületébe a következő beépítésre szánt területbe sorolt földrészletek bevonhatók:

- 084
- 086/7 szabályozás szerinti része
- 086/8 szabályozás szerinti része
- 086/9 szabályozás szerinti része
- 087/1
hrsz-ú telek
(2) A település beépítésre nem szánt területei közül az alábbiak vonhatók belterületbe:
- 083 út
- 085 út
- 087/2 út
- 077 út
hrsz-ú terület
(3) A belterületbe vonásra csak a terv szerinti területfelhasználás érdekében, azt közvetlenül megelőzően kerülhet sor.
(4) A belterületbe vonás költségeit az érdekelteknek kell állniuk.
(5) Tartalék ipari gazdasági területként beépítésre szánt és szükség szerint művelésből kivonható:
- 056/2,3,4,6,7
hrsz-ú telek

7. Településszerkezet, területfelhasználás

10. § (1) A szabályozási terv

- a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
- a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
- a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
- az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(2) A község beépítésre szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:
- lakóterület
- gazdasági terület
- különleges terület.
(3) A község beépítésre nem szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:
- közlekedési és közmű elhelyezési terület,
- zöldterület,
- erdőterület,
- mezőgazdasági terület,
- vízgazdálkodási terület.
(4) A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsukat a szabályozási terv tartalmazza.

8. Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület (Lf)

11. § (1) A község teljes lakóterülete falusias lakóterületbe, ezen belül 5 építési övezetbe tartozik.

(2) Az Lf-1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

a) Az építési övezet a lakóterület kialakult, hagyományos, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, nagytelkes része.

b) A telkeken elhelyezhető:

- legfeljebb négylakásos lakóépület,
- a lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület max. 30 főig,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- mezőgazdasági építmény,
- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.
c) Az építési övezetben nyeles telek nem alakítható ki. Összevonni legfeljebb két telket lehet, a kialakuló telek utcai homlokvonala nem lehet több 40,0 méternél.
d) A főrendeltetésű épületet az utcasorba illeszkedve, az oldalhatárral párhuzamosan hosszházasan kell elhelyezni, kivéve a 20 m-nél szélesebb telkeket, ahol az építési vonalon utcával párhuzamos épületszárny is elhelyezhető. Az utcafronti épületszárny tűzrendészeti hozzájárulás mellett zártsorúsítható, a telekre történő behajtást biztosítani kell.
e) Az oldalkertben álló meglévő épületek tömegükön belül tűzrendészeti hozzájárulással korszerűsíthetők és felújíthatók, funkciójuk megváltoztatható.
f) [4]
(3) [5]
g) Lf-1 jelű építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai: [6]

A kialakítható legkisebb telekterület

1500

A kialakítható telek legkisebb szélessége

16

m

A kialakítható telek legkisebb mélysége

75

m

A beépíthető legkisebb telekterület

400

A beépíthető legkisebb telekszélesség

10

m

A beépítés módja

kedvezőtlenebb oldalhatáron álló

A beépítettség legnagyobb mértéke

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

60

%

Oldalkert mérete (kivéve az 2) d) és f) pont szerinti épületeket)

min. 6,0

m

Hátsókert mérete

min. 6,0

m

Az elhelyezhető építmények



legnagyobb építménymagassága



5,5

m

m

(4) Az Lf-2 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az terület a település kialakult, hagyományos, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű, kistelkes része.
b) A kialakult területen megosztással új telek nem alakítható ki, telekösszevonás és telekhatárrendezés engedélyezhető.
c) Az építési övezet telkein elhelyezhető:
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- mezőgazdasági építmény,
- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.
d) [7]
e) Lf-2 építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai: [8]

A beépítés módja

kedvezőtlenebb oldalhatáron álló

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

50

%

Oldalkert mérete

min. 5,5

m

Hátsókert mérete


min. 6,0 (Kx)

m



Az elhelyezhető építmények

legnagyobb építménymagassága

5,5

m

(Kx)= A telektömbben már kialakult állapot esetén gazdasági épület a hátsókertben is elhelyezhető, max. 3,0 m-es építménymagassággal.
(5) Az Lf-3 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az építési övezet a település újonnan beépítésre szánt lakóterülete.
b) A telkeken elhelyezhető:
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület
- mezőgazdasági építmény,
- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.
c) Az újonnan belterületbe vonandó területekre a belterületbe vonás előtt telekalakítási tervet kell készíteni.
d) Az építési övezetben elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületek, illetve járműtárolók a lakóépülettel azonos oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhetők el. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, a másik oldalhatárra is építhetők, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Előkertben járműtároló terepszint alatt sem helyezhető el.
e) Az Lf-3 építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai: [9]

A kialakítható legkisebb telekterület

900

A kialakítható telek legkisebb szélessége

18

m

A kialakítható telek legkisebb mélysége

40

m

A beépítés módja

oldalhatáron álló

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

25

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

45

%

Oldalkert mérete

min. 6,0

m

Hátsókert mérete

min. 6,0

m



Az elhelyezhető építmények

legnagyobb építménymagassága

6,5

m

(6) Lf-4 építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az építési övezet a település kialakult, többlakásos épületekkel szabadon álló jelleggel beépített része.
b) A telkeken elhelyezhető:
- legfeljebb négylakásos lakóépület,
- a helyi lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület,
- OTÉK 1. sz. melléklete 54. a), b), c), d), e), f), g), h), i), m) és n) pontja szerinti melléképítmények.
c) Az építési övezetben telket alakítani és új épületet vagy épületbővítést engedélyezni a szabályozási terven jelölttől eltérően csak elvi építési engedély alapján lehet.
d) A különálló melléképületek elhelyezésére a OTÉK előírásai alkalmazandók.
e) Az Lf-4 építési övezet részletes beépítési előírásai: [10]

A beépítés módja

szabadon álló

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

45

%

Oldalkert mérete

min. 6,0

m

Hátsókert mérete

min. 6,0

m

Megengedett legnagyobb építménymagasság

6,5

m

Önálló terepszint alatti építmény

oldalkertben nem lehet

(7) Lf-v jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az építési övezet a település helyi védelem alatt álló, egységesen épült lakóterülete.
b) A telkeken elhelyezhető:
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület
- mezőgazdasági építmény,
- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.
c) Az építési övezetben elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületek, illetve járműtárolók a lakóépülettel azonos oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhetők el. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, a másik oldalhatárra is építhetők, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
d) Az építési övezetben új telek kialakítása és telekösszevonás nem engedélyezhető.
e) Az eredeti főépületet érintő minden építési tevékenységhez (felújítás, korszerűsítés, bővítés, homlokzat megjelenését érintő bármilyen munka) be kell szerezni a megyei főépítész hozzájáruló nyilatkozatát.
f) [11]
g) [12]
h) Az Lf-v jelű építési övezet részletes építési előírásai: [13]

A beépítés módja

oldalhatáron álló

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

45

%

Oldalkert mérete

min. 8,0 m

m

Hátsókert mérete

OTÉK szerint

m



Az elhelyezhető építmények

legnagyobb építménymagassága

4,5

m

Településközpont vegyes terület (Vt)

12. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban oktatási, művelődési, valamint igazgatási, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, egészségügyi, szociális és lakóépítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A telekstruktúra megváltoztatása csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után lehetséges. (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

(3) A terven jelölt fasor a 487 hrsz-ú út kiépítése esetén telepítendő.

(4) Az építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai: [14]

A kialakítható legkisebb telekterület

1000

A kialakítható telek legkisebb szélessége

20

m

A beépítés módja

oldalhatáron álló, szabadon álló

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

%

Oldal- és hátsókert

OTÉK és tűzrendészeti előírások szerint

Megengedett legnagyobb építménymagasság

12,0

m

9 Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

13. § (1) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el a parkolóház és az üzemanyagtöltő kivételével.

(3) Az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett, kertészeti terv alapján védőfásítás telepítendő, melyet az építési engedélyezési eljárás során kell előírni.

(4) Több épület egy építési telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

(5) A Gksz-1 jelű, kialakult építési övezetre vonatkozó beépítési előírások: [15]

A kialakítható legkisebb telekterület

500

A kialakítható telek legkisebb szélessége

16

m

A beépítés módja

kialakulthoz illeszkedő

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

%

Megengedett legnagyobb építménymagasság

6,0

m

(6) A Gksz-2 jelű építési övezetre vonatkozó részletes telekalakítási és beépítési előírások: [16]

A kialakítható legkisebb telekterület

2000

A kialakítható telek legkisebb szélessége

20

m

A legkisebb beépíthető telekterület

1000

A beépítés módja

szabadon álló

Oldalkert mérete

min. 4,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

%

Megengedett legnagyobb építménymagasság


8,0 (X)

m

(X) = Technológiai létesítmények meghaladhatják ezt az értéket.

Ipari terület (Gip)

14. § (1) A terület az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében felsorolt, valamint mezőgazdasági célú építmények, elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben telekalakítás és építés csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. ki (1. lépcső: a telek kialakítását, a beépítés építészeti követelményeit tisztázó, a Területi Tervtanáccsal véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

(3) Az építési telkek telekhatárai mellett, saját területen belül, kertészeti terv alapján védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(4) A Gip jelű építési övezetre vonatkozó irányadó telekalakítási és beépítési előírások:

A kialakítható legkisebb telekterület

2500

A kialakítható telek legkisebb szélessége

30

m

A beépítés módja

szabadon álló

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

30

%

Megengedett legnagyobb építménymagasság


10,0 (x)

m

(X) = Technológiai létesítmények meghaladhatják ezt az értéket.

Különleges területek

15. § (1) A Ki-1 jelű, különleges intézményi építési övezetbe a település kialakult, intézmények elhelyezésére használt területei tartoznak.

a) Az építési övezetben telekalakítás és a jelenlegi funkciótól eltérő hasznosítású épület építése csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó, a Területi Tervtanáccsal véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2.lépcső: építési engedélyezési terv).

b) A telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 40 %-ot, a zöldfelület értéke min. 40 %.

c) [17]

(2) A Ki-s jelű építési övezet a település elsősorban sporttevékenységre használt területe.

a) A telekstruktúra megváltoztatásához telekalakítási tervet kell készíteni.

b) A területen elhelyezhető:

- sportépítmény és kiszolgáló épülete,
- vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) A terület beépítettsége nem haladhatja meg a 10 %-ot., a zöldfelületnek el kell érnie a teljes terület 60 %-át.
d) A beépítés módja: szabadon álló
e) A legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
(3) A Ki-t jelű építési övezet a temetők területe.
a A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
b A temető területén csak a használatához és fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
c Az elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m, mely nem vonatkozik harangtoronyra ill. haranglábra.
d A temető telekhatárától mért 50 m-en belül az adott építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények csak akkor építhetők, ha azok kegyeleti és egészségügyi szempontból nem zavaróak.
(4) A Ke jelű építési övezet a tervezett szennyvíztisztítómű részére fenntartott terület, ahol csak a tervezett funkció ellátására szolgáló építmények helyezhetők el. A létesítmény védőtávolságát egyedi eljárásban kell meghatározni

15/A. §4 (1) A Kmü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztéssel, az állattartással és állattenyésztéssel kapcsolatos, feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el oly módon, hogy a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(2) Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ott lakást biztosító lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(3) A Kmü jelű építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai:

a) A kialakítható legkisebb telekterület: 2500 m2

b) A kialakítható telek legkisebb szélessége: 20 méter

c) A legkisebb beépíthető telekterület: 2000 m2

d) A beépítés módja: szabadon álló

e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%

g) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 méter

(4) Az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (kémény, siló) el lehet térni, de a 15 méter nem haladhatja meg.

9. Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműelhelyezési terület

16. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Közúti közlekedési területek szabályozása:

Út

Közlekedési terület jele

Kategória

Közlekedési terület szélessége

jelenleg

távlatban

M 6 – M 56
tervezett nyomvonala

5701. sz. elkerülő út
tervezett nyomvonala

Köu-0


Köu-0

autópálya
(K. I. A.)

összekötő út
(K.IV.A.)

60 m
(területbiztosítás
600 m)

30 m

5702.sz. út


(Kossuth utca,
Damjanich utca)



Köu-1


külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)

belterületi II. rendű főút (B.V.B.)

külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)

belterületi II. rendű főút (B.V.B.)

meglévő


meglévő
(17- 22 m)

5706. sz. út


(Vasút utca)



Köu-1


külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C)

belterületi II. rendű főút (B.V.C.)

külterületi mellékút, összekötőút (K.V.C)

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.C.)

meglévő


meglévő
(20 m)

Mároki összekötő út

(Petőfi Sándor utca)



Köu-1

külterületi mellékút, összekötőút (K.V.C)
belterületi mellékút,
gyűjtőút (B.V.C.)

16 m

meglévő
(15 m)

Külterületi egyéb utak

Köu-2

külterületi mellékút, egyéb út (K.VII.C)

külterületi mellékút, egyéb út (K.VII.C)

min. 8 m

Új lakó és kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak

Köu-3



(B.VI.d.D.)

(B.VI.d.D.)

(B.VI.d.D.)

12-16 m

6-20

(2) A közúti közlekedési területen a vasúti és légi közlekedés létesítményeit kivéve az OTÉK 26. § (1) bekezdése, és a (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 1 %-át nem, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(4) A vasút meglévő pályavonala távlatban kétvágányú lesz, szabályozási szélessége a külterületeken min. 20,0 m.
(5) A vasúti közlekedési területen a vasutak és az azok működéséhez, működtetéséhez kapcsolódó, az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el. Az építmények által elfoglalt terület a telekterület 2 %-a lehet, építménymagasságuk nem haladhatja meg a 8,0 m-t.
(6) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(7) Az M 56 tervezett nyomvonalának jelölt védőterületén belül mindennemű építési tevékenységhez, a művelési ág megváltoztatásához a közlekedési hatóság hozzájárulása szükséges.
(8) Az utak mellett fedett vagy nyílt árkokkal kell gondoskodni a felszíni vizek eróziómentes gyűjtéséről és elvezetéséről.
(9) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutakat legalább 4,0 m szélességgel kell kialakítani.
(10) A „Kkö” jelű övezet az igazgatási területen található fúrt kutak és tározók területe, ill. védőterülete, ahol csak az üzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(11) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél az MSZ 7487/2 szabványt és a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságokon belül mindennemű tevékenység csak a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával végezhető.
(12) Új közművezetékek létesítésénél, illetve meglévő átépítésénél a településképi megjelenésre és az utcai fásítások igényére figyelemmel kell lenni.
(13) A 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési hálózatok szabadvezetékeit közös oszlopsoron kell elhelyezni.
(14) [18]
(15) A lehatárolt műemléki környezetben az elektromos és a távközlési hálózat új vezetékeit föld alatti építéssel kell megoldani, a meglévő légvezetékeket korszerűsítés esetén – ha az műszakilag megoldható – szintén földbe kell helyezni.
(16) [19]
Zöldterület

17. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A közparkok legalább 75 %-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani.

(3) A Z-1 jelű övezetben csak a 7. § 4) bekezdés szerinti létesítmények helyezhetők el.

(4) A Z-2 jelű övezetben az OTÉK 27. §-ban foglalt épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 3,5 m-es építménymagassággal.

Erdőterület

18. § (1) A védelmi célú erdőterületeken (Ev) épület, építmény nem helyezhető el.

(2) A 100 000 m2-t meghaladó nagyságú gazdasági célú erdőterületeken (Eg) legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

(3) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő, 3000 m2-nél nagyobb erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

(4) A gazdasági célú erdőterületeken az erdő szakszerű művelését biztosítani kell.

(5) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

19. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2) Az jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben 3.000 m2-nél kisebb új földrészlet nem alakítható ki.

b) A 2000 m2-t meghaladó nagyságú telkek az OTÉK 29. § szerint építhetők be.

c) Az építés során a táj építési hagyományait és a hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell alkalmazni.

(3) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(4) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. Minden beruházáshoz (építmény építése, ültetvény telepítése, stb.) illetve a művelési ág megváltoztatásához a talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

(5) Az Mb jelű övezet a belterületen lévő, be nem építhető, művelhető, vagy erdősíthető terület, amelyen csak a műveléshez szükséges, állandó tartózkodásra nem alkalmas építmények helyezhetők el.

Vízgazdálkodási terület

20. § (1) A vízgazdálkodási terület az álló- és folyóvizek, vízfolyások, nagyobb árkok medrének és partjának területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

(2) A V-1 jelű övezetbe a közterület jellegű vízgazdálkodási területek tartoznak.

(3) A V-2 jelű övezet a lakótelkeken szolgalmi joggal kialakított, illetve kialakítandó vízelvezető rendszer területe.

(4) Vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz az 1995. évi LVII. tv. szerinti vízjogi engedély szükséges.

20/A. §5 [Különleges beépítésre nem szánt naperőmű terület]

(1) A Kk-n jelű terület a naperőmű üzemeltetéséhez szükséges műtárgyak, berendezések és építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen épület 2 %-os beépítettséggel, és 6,0 m-t nem meghaladó építménymagassággal létesíthető.

10. Védelmi rendelkezések

A környezet védelme

Általános követelmények

21. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelethatározza meg.]

(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet1. sz. melléklete szerint.]

(6) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet2. sz. melléklete szerint.]

(7) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

Környezetterhelési határértékek

22. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletés a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési területen a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

(2) Élővízbe illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a 3/1984. (II.7.) OVH, illetve a 4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés határozza meg, melyeket a jogszabályban előírtak szerint fokozatosan vált fel a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet, illetve a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet.]

(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet tartalmazza.]

(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet tartalmazza.]

Speciális eljárási szabályok

23. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelettartalmazza.]

(2) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]

(3) Magyarbóly a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „B” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint történhet.]

(4) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]

(5) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni [Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint].

(6) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelethatározza meg.]

(7) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat.]

Az élővilág, a táj- és a természet védelme

24. § (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LlV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Llll. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vízfolyásokat kísérő ligeterdők megőrzendők.

Kulturális örökségvédelem

25. § (1) Országos műemléki védelem alatt állnak a következő épületek:

- evangélikus templom - 394/2 hrsz.
6- református templom -404 hrsz. (védetté nyilvánítás folyamatban).
Építési hatósági ügyeikben, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben foglalt egyéb esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni.
(2) A védett értékek műemléki környezetébe tartozó ingatlanok, melyek építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni:
- Kossuth Lajos u. 15. - 478/1 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 17. - 394/1 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 19. - 393 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 8. - 146 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 10. - 147 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 12. - 148 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 14. - 149 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 16. - 150 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 18. - 151 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 20. - 152 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 22. - 153 hrsz.
- Kossuth Lajos u. 24. - 154 hrsz.
- Ady Endre u. 1. - 477 hrsz.
- Ady Endre u. 3. - 476 hrsz.
- Ady Endre u. 5 - 468/4 hrsz.
- Ady Endre u. 7. - 468/6 hrsz.
- Ady Endre u. 9. - 468/8 hrsz.
- Ady Endre u. 11. - 468/9 hrsz.
- Ady Endre u. 13. - 467/3 hrsz.
- Ady Endre u. 15. - 467/12 hrsz.
- Ady Endre u. - - 467/10 hrsz.
- Ady Endre u. - - 467/9 hrsz.
- Ady Endre u. - - 467/8 hrsz.
- Ady Endre u. 15/c. - 467/7 hrsz.
- Ady Endre u. 2/a. - 395/1 hrsz.
- Ady Endre u. 2/b. - 395/2 hrsz.
- Ady Endre u. - - 403/1 hrsz.
- Ady Endre u. - - 403/2 hrsz.
- Ady Endre u. 6. - 405/8 hrsz.
- Ady Endre u. 8. - 405/9 hrsz.
- Ady Endre u. 10. - 405/10 hrsz.
- 405/18 u. - - 405/13 hrsz.
- 405/18 u. - - 405/5 hrsz.
- 405/18 u. - - 405/14 hrsz.
- 7Ady Endre utca 4., 4/A -404 hrsz.
(3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:
- 467/1 hrsz.
- 467/13 hrsz.
- 468/2 hrsz.
- 468/11 hrsz.
(4) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A 2001. évi LXIV. tv. 22. § (3) bekezdése és a 23. § alapján a megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságával kell szerződést kötnie.
Amennyiben régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a fenti tv. 24. § (2)-(6) bekezdése szerint kell eljárni.
(5) A település teljes területén a lakóépületek csak magastetővel építhetők. A tetőfedés anyaga nem lehet hullámpala, törekedni kell a cserép vagy ahhoz hasonló, és ezen belül az égetett cserép színéhez hasonló színű anyagok használatára.
(6) Az épületek színezésénél a fehér és a természetes színek használata ajánlott, nem szabad alkalmazni a kék, a lila, a hideg zöld és a citromsárga színeket a falfestéseknél.
(7) A szabályozási terven jelölt régészeti érdekeltségű területen a talaj 30 cm-nél mélyebb bolygatásával járó tevékenységhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét be kell szerezni.

Tűzvédelem

26. § (1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amelyhez az OTSZ 46. §-a szerint előírt, a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból az oltóvíz-intenzitás biztosítható.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(4) A kialakult, már beépített telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében a szabályzat szerinti oldalkertek mérete az illetékes tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján csökkenthető.

11. Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

27. §8 (1) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: A tervezett lakóutak létesítésére, illetve bővítésére kijelölt területsávok.

b) Beültetési kötelezettség: kétszintes növényállomány telepítése a szabályozási tervlapon jelölt területen.

2) Az érintett területeken az 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §, 29. §-a szerint kell eljárni.

12. Záró rendelkezés

28. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2003. augusztus 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

[1] A bekezdést hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[2] A §-t hatályon kívül helyezte a 7/2009.(VIII.12.) önkormányzati rendelet.
[3] A §-t hatályon kívül helyezte a 7/2009.(VIII.12.) önkormányzati rendelet.
[4] Az f) pontot hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[5] A bekezdést hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[6] A g) pont táblázatát módosította az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[7] A bekezdést hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[8] Az e) pont táblázatát módosította az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[9] A e) pont táblázatát módosította az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[10] Az e) pont táblázatát módosította az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[11] Az f) pontot hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[12] A g) pontot hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[13] A h) pont táblázatát módosította az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[14] A (4) bekezdés táblázatát módosította az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[15] Az (5) bekezdés táblázatát módosította az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[16] A (6) bekezdés táblázatát módosította az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[17] A c) pontot hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[18] A bekezdést hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet
[19] A bekezdést hatályon kívül helyezte az 5/2018.(VIII.09) önkormányzati rendelet

1. melléklet

Magyarbóly belterület szabályozási terv
null

3. melléklet

SZM-2 belterület szabályozási terv módosítás tömbterületre
1

A rendelet 2. §-ának (4) bekezdését az 5/2016. (VIII.24.) önkorányzati rendelet 4. §-a iktatta be.

2

A 3. alcím címe a Magyarbóly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 6. § (9) bekezdését a Magyarbóly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

A 15/A. §-t a Magyarbóly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (V. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

5

A rendelet 20/A §-át az 5/2016. (VIII.24.) rendelet 5. §-a iktatta be.

6

A rendelet 25. §-ának "-református templom - 404 hrsz. (védetté nyilvánítás folyamatban) sorát az 5/2016. (VIII.24.) rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezte.

7

A rendelet 2. §-ának "Ady Endre utca 4. 4/A - 404 hrsz" nevű sorát az 5/2016. (VIII.24.) rendelet 6. §-a iktatta be.

8

Az 5/2016. (VIII.24.) önkormányzati rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

9

A 2. melléklet a Magyarbóly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 16.) önkormányzati rendelete 3. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.