Mecseknádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 03. 08Mecseknádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Mecseknádasd Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, a 12. § (2) bekezdés a) - h) pontja és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-a és 57. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és Mecseknádasd Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények készítésének és módosításának partnerségi egyeztetési szabályairól szóló 7/2017. IX.28.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerinti partnerek és Mecseknádasd Önkormányzat Képviselő-testületének, a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2019. (XI.18.) önkormányzati rendelet 4. mellékletében meghatározott feladatkörében eljáró Pénzügyi, településfejlesztési és vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § [A rendelet célja, hatálya és az értelmező rendelkezések]
(1) A rendelet célja Mecseknádasd Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
ba) a településképi követelmények meghatározásával;
bb) a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció,
bc) a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával.
(2) A rendelet célja továbbá, hogy egy jogszabályban kerüljenek megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának egyértelmű felelősségi viszonyai, és hogy Mecseknádasd Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) széleskörű tájékoztatást biztosítson a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének eredményes érvényesülését, az építmények tervezése és kivitelezése során.
a) A helyi védelem célja, a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó, egyedi, vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.
b) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti, közös, kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
c) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása, továbbá a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
(3) E rendelet területi hatálya Mecseknádasd Község közigazgatási területére terjed ki, előírásai Mecseknádasd Község hatályos településrendezési eszközeivel együtt alkalmazandóak.
(4) A fogalommeghatározásokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A HELYI VÉDELEM
2. § [A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek]
(1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökségek felkutatása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartásba vétele, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, bekövetkezése estében annak helyreállítása, értékével összhangban álló hasznosításának elősegítése.
(2) A helyi védelem területi (Ht), vagy egyedi (He) védelem lehet.
(3) A helyi értékek védelmével, a védelem alá helyezésével és megszüntetésével kapcsolatos szakmai irányítás, az azzal kapcsolatos döntések, vélemények előkészítése és végrehajtásának szervezése a települési főépítész feladata.
(4) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal az önkormányzat bármely szerve élhet.
(5) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
a) Helyi egyedi, vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén
aa) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;
ab) a védendő érték megnevezését;
ac) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon;
ad) a védendő érték rövid leírását;
ae) védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt;
af) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.
b) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén az a) pontban foglaltakon kívül a védett érték összes alaprajzi, metszeti és homlokzati rajzát 1:100 méretarányban;
(6) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (4) bekezdésben meghatározottakat, a települési főépítész a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelemre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.
(7) A védetté nyilvánításra, illetve a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítése a települési főépítész feladata. Ennek keretében feladata:
a) a kezdeményezés előzetes értékelése;
b) az értékvizsgálat vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra, vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása;
c) a Képviselő-testület döntésének előkészítése.
(8) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a védendő érték megnevezése;
b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén:terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása
c) helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása;
d) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával;
e) a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása;
f) a védendő értéken szükséges állagmegőrző beavatkozások javaslatai.
g) a védendő objektum részletes értékleltára
(9) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére a települési főépítész tesz javaslatot.
(10) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.
(11) Támogató döntés esetén az önkormányzat lefolytatja e rendelet módosításának a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2022. (VII.15.) Korm.rendelet szerinti véleményezési eljárását.
(12) A helyi védetté nyilvánítás tényéről, vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a települési főépítész tájékoztatja a döntést követő 15 napon belül.
(13) A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők. A bejegyzéshez az illetékes földhivatalt a jegyző keresi meg.
(14) Helyi védelem alatt álló épület, közterület felé eső kerítésén, vagy homlokzatán a helyi védelem tényéről való tájékoztató tábla elhelyezhető. A tábla megjelenését, tartalmát a Képviselő-testület állapítja meg, a település egészére vonatkozóan, egységes megjelenést biztosítva. A tábla elkészíttetéséről, majd elhelyezéséről - a tulajdonossal egyeztetett időpontban- az Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik. A tulajdonos köteles az elhelyezést tűrni, az elhelyezéshez szükséges bejutást biztosítani, a megkereséstől számított 30 napon belül. A tábla fenntartása a tulajdonos feladata.
(15) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Az állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha az épület állapota a rendeltetésszerű használatot nem teszi lehetővé, tartószerkezetében olyan mértékű károsodás keletkezett, amely nem helyreállítható, vagy a helyreállítás költsége nincs arányban az épület kulturális értékével.
(16) A települési főépítész a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet, melyet jelen rendelet 6. melléklete tartalmaz.
3. § [A helyi területi védelem meghatározása]
A helyi területi védelem alá tartozó ingatlanok adatait az 6. melléklet tartalmazza.
4. § [Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek]
(1) A helyi védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja a rendeltetésnek megfelelő használat. A tulajdonos köteles a helyi védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát időszakonként felülvizsgálni.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(4) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását esetleg bővítését, a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat a belső értékek megtartásával kell megoldani.
5. § [A helyi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer]
(1) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott keretösszeg szerepel.
(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 300.000 forint.
(3) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására március 31-ig nyújtható be, a rendelet 7. melléklete alapján.
(4) A kérelem beérkezését követően a jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.
(5) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
(8) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem támogatásáról, vagy elutasításáról.
(9) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak, vagy amennyiben a támogatási kérelmek forrásigényei meghaladják a tárgyévi költségvetésben e célra elkülönített előirányzat összegét.
(10) A jegyző a kérelmezőt a döntésről, a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(11) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig.
(12) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti Elszámoló Lap kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.
(13) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület – az önkormányzati hivatal ellenőrzése alapján – dönt.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. § [A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása]
(1) Településképi szempontból meghatározó területek Mecseknádasd Község területén:
a) Településmag (1. sz zóna - okker)
b) 20. századi beépítés (2. sz zóna - rózsaszín)
c) Püspökkert és környéke, a műemléki érintettségű (egyedi, vagy területi védelem alatt álló) ingatlanok (3. sz zóna - püspök lila)
d) Szőlőhegyi présházas beépítés (4. sz zóna - zöld)
e) Átalakuló szőlőhegy (5. sz zóna - kékes zöld)
f) Gazdasági terület (6. sz zóna - lila)
g) Zöld védőterület (7. sz zóna - sárgás zöld)
h) Turisztika szempontjából kiemelt terület (8. sz zóna - világos zöld)
i) Hétvégi házas üdülőterület (9. sz zóna - narancs)
j) Beépítésre nem szánt külterületek (10. sz zóna - színezés nélkül)
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. § [A településre vonatkozó általános építészeti követelmények]
(1) Általános területi építészeti követelmények, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan egyedi követelmény nincs előírva:
a) Új építményt úgy kell elhelyezni, vagy meglevőt átalakítani, felújítani, hogy az telepítési módjával, tömegformálásával, utcaképben elfoglalt pozíciójával, homlokzati megjelenésévelkörnyezete kialakult adottságaihoz illeszkedjen.
b) Amennyiben az elő- és oldalkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
c) Az épületek tetőidoma a) pont szerint vizsgált környezet jellemzői alapján alakítandó ki.
d) Magastetős épületek fedésére kiselemes agyagcserép, betoncserép, bitumenes zsindely vagy sík fémlemez, üveg, vagy ezek kombinációja alkalmazandó. Javasolt színek: barna, vörös, antracit, antikolt, nem javasolt zöld, kék.
e) Az épületek minden, közterület felé néző homlokzata beleértve a tetőhajlást és tetőformát is, utcaképbe illeszkedően alakítható ki.
g) A 20 m2 vízszintes felületet meg nem haladó méretű előtető, kerti építmény esetében, az egyes településképileg meghatározó területek előírásaiban megfogalmazott tetőhajlástól eltérő hajlású tető is építhető.
h) Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
i) A magastető hajlásszöge a közvetlenül szomszédos épületekhez illeszkedő, azoktól legfeljebb 10 fokkal eltérő lehet. Ez alól kivételt jelenthetnek a történeti, fachwerk szerkezetű tetők és azok mintájára épülő új tetők.
(2) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó általános követelmények:
a) A fás szárú növények az ingatlanhatártól, vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága, ha jogszabály másként nem rendelkezik:
aa) 3 méternél magasabbra nem növő fa, cserje esetében minimum 1,00 méter,
ab) 3 méternél magasabbra növő fa és egyéb cserje (bokor, élősövény), esetében minimum 1,50 méter,
ac) 5 méternél magasabbra növő fa esetében minimum 3,00 méter,
ad) sövény, valamint 1,5 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében 0,6 méter.
b) Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(3) Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés elhelyezésére vonatkozó szabályok:
a) A berendezések, azok tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei előkertben vagy az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.
b) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy egy tetőfelületen csak egybefüggő felületen helyezhetők el, téglalap körvonalú elrendezéssel.
c) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan, az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 2,0 métert.
(4) Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános követelmények:
a) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb műszaki berendezés az utcai tetőfelületen, az utcai homlokzaton nem helyezhető el.
b) Utcai homlokzaton szerelt kémény építése, vagy égéstermék-elvezető létesítése nem megengedett
c) Távközlési és hírközlési létesítmények csak a meglevő, vagy közös oszlopsoron helyezhetők el.
(5) A teljes település, vagy településrész ellátását biztosító (közösségi), új felszíni energiaellátási (beleértve a napelem-parkot, szélerőművet is), valamint az elektronikus hírközlési vezetékes, vagy vezeték nélküli sajátos építményei, műtárgyai (beleértve az új antennát, antennatartó szerkezetet, átjátszót) elhelyezésére vonatkozó általános követelmények:
a) Átjátszó állomás elhelyezése a 3. mellékletben meghatározott területeken meglévő adótorony, vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítandó meg.
b) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
c) Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni
d) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
e) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
f) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
g) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
h) Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(6) A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő takarása szükséges.
8. §1
9. § [A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények]
(1) A 6. § (1) bekezdés a), pontjában és a 2. mellékletben 1. sz zónaként - okker színnel - lehatárolt terület, településmagra vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Tetőhéjalásként a védett épületeken nem antikolt, természetes színű sík agyagcserép, betoncserép használható. A többi épület fedésére kis elemes agyagcserép, betoncserép, alkalmazandó. Erőteljesen színezett, élénk, a környezetétől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
b) A védett épületeken a homlokzati nyílászárók közterületről látható felületei csak faszerkezetek, fa hatású műanyag szerkezetek vagy fémszerkezetek lehetnek.
c) Támfalak csak hagyományos anyaghasználattal (kő, vagy tégla), vagy ennek megfelelő falazott kéreggel létesíthetők.
d) A területen új építés esetében, utcára merőleges gerincű épület esetén, utcai oldalon csak oromfalas nyeregtető alakítható ki.
e) Új tető építése vagy meglévő tető tetőhajlásszöget érintő átalakítása esetén tetőhajlásszöge 35-45 fok közötti lehet.
f) Az előkert nélküli épületeknél utcai homlokzaton erkély, loggia és garázskapu nem létesíthető.
g) A nyílászárókra fa zsalugáter, spaletta, lamella, vagy rejtett redőnyszekrénnyel kialakított redőny szerelhető fel.
(2) A 6. § (1) bekezdés b), pontjában és a 2. mellékletben 2. sz zónaként - rózsaszínnel - lehatárolt terület, 20. századi beépítések területén egyedi előírások:
a) Új tető építése vagy meglévő tető tetőhajlásszöget érintő átalakítása esetén tetőhajlásszöge 25-45 fok közötti lehet.
b) Támfalak legfeljebb 1,5 méter magassággal létesíthetők, az ennél magasabbakat teraszosan kell kialakítani a földtani adottságoknak megfelelő, de legalább 1 méteres vízszintes terasz-szélességgel.
c) Közterülettel határos telekhatáron csak áttört kerítés létesíthető. Áttört kerítés anyaga a lábazat és a pillérek esetében tégla, kő, vakolt felület, látszó beton vagy fa lehet, fa, acél, vagy fa-acél kombinációjú mezőkkel.
d) Közterülettel határos telekhatáron álló kerítés megengedett magassága legfeljebb 1,8 méter.
e) Közterülettel határos telekhatáron kerítést, nád, fólia, műanyag háló, fémlemez vagy egyéb anyagú takarás nélkül kell kialakítani.
(3) A 6. § (1) bekezdés c), pontjában és a 2. mellékletben 3. sz zónaként - püspöklila színnel - lehatárolt terület, Püspökkert és környezete. A zónában - tekintve a műemlékvédelmi érdekeket - egyedi előírások nem kerültek meghatározásra.
(4) A 6. § (1) bekezdés d) pontjában és a 2. mellékletben 4. sz zónaként - zöld színnel - lehatárolt terület, hagyományos szőlőhegyi (présházas) beépítésre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Tetőhéjalásként csak természetes színű sík agyagcserép vagy betoncserép használható.
b) A homlokzatfelületek megjelenése (nyers tégla, vagy vakolt), díszítései és az eredeti nyílászárók megőrzendők, azok cseréje csak teljes műszaki avulásuk esetén lehetséges, az eredetivel megegyező kialakítással.
c) A pincesori homlokzati nyílászárók közterületről látható felületei csak faszerkezetek vagy fahatású műanyag lehetnek.
d) A pincesori támfalak csak hagyományos anyaghasználattal (kő, vagy tégla), vagy ennek megfelelő falazott kéreggel létesíthetők.
e) A présházak elé előtető, fedett-nyitott terasz fa vagy fémszerkezettel, a mögöttes homlokzatfelület értékeinek megőrzése mellett, a szomszédos épületekhez, térlefedésekhez illeszkedő építészeti kialakítással úgy építhető, hogy azok a szomszédok esetleges, későbbi hasonló bővítését műszaki és településképi szempontból ne akadályozzák.
f) Új épületek aránya, tömegképzése, tagolása illeszkedjen a kialakult történeti beépítéshez.
(5) A 6. § (1) bekezdés e), pontjában és a 2. mellékletben 5. sz zónaként - kékes zöld színnel - lehatárolt terület, átalakuló szőlőhegyi beépítések területén egyedi előírások: új tető építése vagy meglévő tető tetőhajlásszöget érintő átalakítása esetén tetőhajlásszöge 25-45 fok közötti lehet.
(6) A 6. § (1) bekezdés f), pontjában és a 2. mellékletben 6. sz zónaként - lila színnel - lehatárolt terület, gazdasági területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) A területen lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők.
b) 50 méternél hosszabb épületek csak technológiai indokok alapján létesíthetők. Ebben az esetben az épület homlokzatát tagolni, vagy növényzettel részben takarni szükséges.
c) Homlokzatkialakításnál, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása, erőteljes színváltások alkalmazása nem megengedett.
d) A telekhatárokon csak áttört kerítés létesíthető,
e) Az épületeket, építményeket és technológiai berendezéseket a közterület és a szomszédos ingatlanok felől legalább 1,5 m magas zárt növényzettel kell takarni.
(7) A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmények: az építési telken belül a tevékenység kapcsán fellépő környezetterhelésre rezisztens fajok egyedeiből telepített sávok alakítandók ki.
(8) A 6. § (1) bekezdés g), pontjában és a 2. mellékletben 7. sz zónaként - sárgás-zöld színnel - lehatárolt terület, védelmi terület. A terület elválasztó sáv a főút és a település között, nem építhető be.
(9) A 6. § (1) bekezdés h), pontjában és a 2. mellékletben 8. sz zónaként - világos zöld színnel színnel - lehatárolt turisztikai célú területen egyedi előírások nem kerültek meghatározásra.
(10) A 6. § (1) bekezdés i), pontjában és a 2. mellékletben 9. sz zónaként - narancs színnel - lehatárolt terület, üdülőterület, melynek területén egyedi előírások nem kerültek meghatározásra.
(11) A 2. mellékletben színnel meg nem jelölt, beépítésre nem szánt külterületekre vonatkozó területi építészeti követelmények: a területen az épületek elhelyezését, magasságát, tömegarányát a táji, természeti adottságok alapján kell megválasztani.
(12) A beépítésre nem szánt külterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A magastető héjazata égetett agyag cserépfedéssel alakítandó ki.
b) A magastető hajlásszöge 25-45 fok közötti lehet.
c) Lapostető kizárólag zöldtetőként alakítható ki.
d) Támfalak csak hagyományos anyaghasználattal (kő, vagy tégla), vagy ennek megfelelő falazott kéreggel létesíthetők.
(e) A területen csak 2,5 m magasságot nem meghaladó, áttört kerítés létesíthető.
10. § [A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények]
(1) Az egyedi, vagy területi védelem alatt álló objektumok 6. mellékletben meghatározott értékeit egészében és részletképzéseiben is az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani, az alábbiak szerint:
a) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a védett értékeiket meg nem változtató módon bővíthetők, alakíthatók át, újíthatók fel.
b) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, tömegével, szerkezetével, anyag- és színhasználatával összhangban álljon.
c) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.
d) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
e) A homlokzati nyílászárók közterületről látható felületei a történeti fémszerkezetű nyílászárók kivételével, csak faszerkezetek lehetnek, melyeknek kialakítása a hagyományos (építéskori) ablakprofilok alapján készített geréb- vagy pallótokos külső szárnyakkal ellátott szerkezetek lehetnek.
f) Közmű szerelvény (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
g) Tetőtéri beépítés csak a meglevő tetőkontúron belül engedélyezett, a tetősíkok további tagolása (fióktető, álló tetőablak) nélkül, az oromfalak arányainak, nyílásainak és egyéb értékeinek megtartása mellett.
(2) Helyi védett területen és épületeken tervezett beavatkozás előtt településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
11. § [Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció]
(1) Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja a tervezési folyamat előtt, vagy az alatt a részletes - jelen jogszabályban nem teljes körűen szabályozott - településképi követelmények meghatározása, konkretizálása. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési- felújítási tevékenységekre megkezdése előtt az építtető, köteles szakmai konzultációt kezdeményezni.
(2) A települési főépítész, annak hiányában az önkormányzat kérelemre, a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít, amennyiben a tulajdonos, tervező, azt írásban kezdeményezi.
(3) Az (1) bekezdésen túlmenően kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal:
a) a 7. § (1) bekezdése b) és f) pontjában
b) a 7. § (5) bekezdése h) pontjában
c) a 10. § (1) bekezdésében
d) a 9.§ (15) bekezdésében
e) a 9.§ (16) bekezdésében foglaltak,
f) az egyszerű bejelentéshez kötött építési-felújítási tevékenységek esetekben.
(4) A kérelmet a Hivatalhoz, az önkormányzatnak címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység címét (utca, házszám, hrsz), valamint a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, illetve az esetleges konfliktusokat feltáró építészeti-műszaki tervdokumentációt, vagy vázlattervet.
(5) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a települési főépítész, annak hiányában az önkormányzat az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 15 napon belül, írásban megküldi.
(6) A szakmai konzultáción rögzítettek az önkormányzatot mindaddig kötik, míg a tervezett beruházás településképet is érintő körülményei meg nem változnak.
12. § [Településképi véleményezési eljárás]
(1) Településiképi véleményezési eljárást kell lefolytatni azon építmények építési hatósági engedélyhez kötött építési-felújítási munkáinak építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek:
a) Helyi vagy egyedi védettség alatt állnak.
b) Jelen rendelet 6. § (1) a), b) c) d), e) f) g) h) i) és j) pontjaiban megjelölt területeken találhatók.
(2) Az önkormányzat településképi véleményezési eljárást a 419/2021 (VII.15.) Korm. rendelet 44. § és 45. § -a szerinti eljárásrend alapján folytatja le.
(3) Az önkormányzat a véleményét a települési főépítész, vagy annak hiányában az állami főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.
(4) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a főépítész kikérheti a képviselő-testület véleményét.
(5) Az eljárást a 4. melléklet szerinti kérelemmel, egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni
(6) A beadott dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést be kell mutatni. Amennyiben a benyújtott kérelem e tekintetben hiányos, az önkormányzat 15 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(7) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során a településképben nem zavaró, abban harmonikusan megjelenő, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és mindezek előnyösebb megjelenése elősegítésének szempontjait kell érvényesíteni.
(8) A véleményezési eljárás során a benyújtott dokumentáció alapján vizsgálni kell, hogy az:
a) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit
c) illeszkedik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához , kedvezően módosítja-e az utcaképet, a tájképet
d) az anyaghasználata, látványa, színvilága illeszkedik-e a környezet karakteréhez
e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, utcabútorainak, növényzetének, továbbá a dísz- és egyéb világító berendezéseinek és reklámhordozóinak kialakítását, a tervezett beavatkozásnak ezekre gyakorolt hatását.
f) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
(9) Az önkormányzat a véleményét a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 15 napon belül alakítja ki, melyben kikötéseket tehet
(10) Az önkormányzat településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(11) A településképi vélemény meglétéhez kötött tevékenység az erről szóló határozat birtokában - az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
13. § [Településképi bejelentési eljárás]
(1) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 46. § (1) bekezdésekben meghatározott esetekben, valamint a településképi véleményezési eljárás hatálya alá nem tartozó, alábbi esetekben:
a) Jelen rendelet 6. § (1) a), b), c), d), e,) f), g) h), i), és j) pontjaiban megjelölt területeken
aa) utcabútor elhelyezése
ab) új, vezeték nélküli távközlési, hírközlési adó, antenna, antenna tartó szerkezet,
ac) egyéb létesítmény építése, elhelyezése; esetén, ha annak a terepszinttől mért magassága a 4,0 métert meghaladja.
ac) 0,5 m2-t meghaladó méretű reklámhordozó elhelyezése.
b) Napelem, napkollektor, kültéri klímaegység, vagy bármilyen egyéb gépészeti berendezés közterületről látható pozícióban való elhelyezés esetén.
(2) Az önkormányzat településképi bejelentési eljárását a 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 46-49. §-a szerinti eljárásrend alapján folytatja le.
(3) Az eljárást a 5. melléklet szerinti kérelemmel, egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni.
(4) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb helyszínrajzi, alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével, a színezést és az anyaghasználatot is bemutató külső nézeti rajzokkal, illetve látványtervvel, valamint a kiindulási állapotot, a tervezett beavatkozást ismertető leírással kell készíteni.
(5) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(6) A tudomásulvételről, vagy a tervezett tevékenység megtiltásáról az önkormányzat a kérelmezőt a hiánytalan kérelem benyújtásától számított 15 napon belül értesíti.
(7) Amennyiben az önkormányzat 15 napon belül a kérelmezőt nem értesíti és a tervezett tevékenységet nem tiltja meg, a benyújtott tervanyagot minden részletére kiterjedően elfogadottnak kell tekinteni.
(8) A tudomásulvétel a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(9) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a 40. §-ban leírt határidő elteltével megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(10) A településképi vélemény, illetve tudomásulvétel polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
14. § [A településképi kötelezési eljárás]
(1) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében, vagy a településképi véleményeztetési vagy bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai alapján kötelezési eljárást indít a jogszabályellenes tevékenység folytatójával szemben az alábbi esetekben:
a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény építése
b) településképi követelmények megsértése
c) helyi védett érték rongálása, jókarbantartásának elmulasztása
d) településkép véleményezési eljárás elmulasztása
e) településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, illetve
f) a településképet rontó reklámok, cégérek, információs célú berendezés, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha a (2) bekezdésben foglaltakon túl azok műszaki állapota nem megfelelő
g) helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő része:
ga) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, vagy a kialakult állapot a védett objektum értékeit veszélyezteti
gb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
gc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát.
(2) Az önkormányzat a kötelezési eljárásban - a teljesíthetőséget figyelembe vevő határidő kitűzésével - felszólítja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére, vagy megszüntetésére és felhívja a figyelmet a bírságolás lehetőségére és mértékére.
(3) A településképi kötelezésről az önkormányzat – az Ákr. szerinti eljárásban - határozatot hoz.
15. § [A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke]
(1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a kötelezettre az önkormányzat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (3) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek legkisebb összege 100.000 forint, legmagasabb összege természetes személy esetében 200.000 forint, jogi személy esetében 1.000.000 forint. A bírság többször kivethető.
(2) A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összegben kell kiszabni. Ha hatósági ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a jogsértő állapot nem szűnt meg, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesültek, a minimális érték kétszeresét kell kiszabni. Amennyiben a jogsértő állapot ezek után sem szűnik meg, minden további esetben a felső határ szerinti bírság összeget kell kivetni.
(3) A bírság - határidőig meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
16. § [Záró és hatályon kívül helyező rendelkezések]
(1) A képviselő-testület hatáskörét a településképi véleményezési, a településképi bejelentési, a településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság kiszabása esetében a Polgármesterre ruházza át.
(2) Hatályát veszti Mecseknádasd Község Önkormányzatának Mecseknádasd Község építészeti értékeinek helyi védelméről szóló 12/2003. (VII.16.) számú rendelete, valamint a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 4/2018 (X.4.) számú rendelete.
(3)2
(4) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 4/2018. (X. 4.) önkormányzati rendelet.
17. § [Hatálybaléptető rendelkezés]
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
A 8. §-t a Mecseknádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2025. (III. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 16. § (3) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.