1. melléklet a 7/2019. (XI.18.) önkormányzati rendelethez

Mecseknádasd Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjai:

Kraszné Auth Szilvia polgármester

Gebhardt Ferenc alpolgármester

Farkasné Jakab Eszter képviselő

Ruppertné Amrein Ágnes képviselő

Gradwohl Zoltán képviselő

Keszler Vilmos képviselő

Müller Ákos képviselő

2. melléklet a 7/2019. (XI.18.) önkormányzati rendelethez

Mecseknádasd Község Önkormányzat képviselő-testülete állandó bizottságai

1. Pénzügyi, településfejlesztési és vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság

Bizottság elnöke: Müller Ákos

Bizottság képviselő tagja: Gradwohl Zoltán

Bizottság nem képviselő-tagja (külsős tagja): Schultzné Papp Mariann

2. Szociális bizottság

Bizottság elnöke: Keszler Vilmos

Bizottság képviselő tagja: Farkasné Jakab Eszter

Bizottság képviselő tagja: Ruppertné Amrein Ágnes

Bizottság nem képviselő-tagja (külsős tagja): Müller Jenőné

3. Ifjúsági, oktatási – nevelési, sport és kulturális civil- és partnerkapcsolati bizottság

Bizottság elnöke: Ruppertné Amrein Ágnes

Bizottság képviselő tagja: Farkasné Jakab Eszter

Bizottság képviselő tagja: Müller Ákos

Bizottság nem képviselő-tagja (külsős tagja): Arnold Istvánné

Bizottság nem képviselő-tagja (külsős tagja): Müller Jenőné

3. melléklet a 7/2019. (XI.18.) önkormányzati rendelethez

A polgármester dönt:

a) a közterületek használatának engedélyezéséről,

b) táblák, feliratok elhelyezésével történő reklámozási tevékenység engedélyezéséről,

c) az állami hozzájárulás kivételével a célhoz nem kötött források betétként történő elhelyezéséről és egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,

d) a költségvetési rendeletben meghatározottak szerint az előirányzatok közötti átcsoportosításokról,

e) egymillió forint értékhatárig az önkormányzat árubeszerzéseiről,
f) közbeszerzési eljárások esetén a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztásáról,

g) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben szabályozott eljárásrendnek megfelelően, az ajánlattevők felkéréséről,
h) a nem építési jellegű beruházásokról, amennyiben annak fedezete a költségvetésről szóló rendeletben nevesítve szerepel,

i) a község címerének kereskedelmi célú előállításának, felhasználásának, forgalomba hozatalának, valamint a község zászlajának kereskedelmi célú előállításának és forgalomba hozatalának engedélyezéséről,

j) 200.000,- Ft értékhatárig a bíróság által jogerősen megítélt, de el nem évült követelésről való lemondásról, részletfizetésről, halasztásról,

k) Pénzügyi, településfejlesztési és vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság

hozzájárulásával, a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben meghatátorozottak szerinti tulajdonosi hozzájárulásról,

l) az önkormányzati tulajdonú ingatlanon közmű átvezetéséhez,

m) a közterületen elhelyezendő közművek megépítésének feltételéül kikötött külön megállapodás megkötéséről,

n) Pénzügyi, településfejlesztési és vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság

hozzájárulásával új közmű-csatlakozóvezeték önkormányzati tulajdonú területen való elhelyezéséhez való hozzájárulásról,

o) önkormányzati tulajdonú területen egyéb közműépítés esetén a kártalanítás megállapításáról,

p) a külföldre utazó önkormányzati küldöttség tagjainak személyéről.

A polgármester:
q) gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzat alkalmazottai, közalkalmazottai, közfoglalkoztatott munkavállalói és az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat és a társulás által fenntartott intézmények vezetői felett,
r) véleményezi a településen létesítendő vagy működő közforgalmú gyógyszertárak tervezett szolgálati idejét,
s) kötelezettséget vállalhat a szükséges fedezet megléte esetén a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig,
t) dönt a pénzügyi kötelezettséggel nem járó pályázat benyújtásáról, az önkormányzat által fenntartott intézmények részéről benyújtott, pénzügyi kötelezettséggel nem járó pályázatok benyújtásához hozzájárul.

4. melléklet a 7/2019. (XI.18.) önkormányzati rendelethez

1. Pénzügyi, településfejlesztési és vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság feladat és hatáskörei:

a) kezeli a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait;

b) előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi ügyeket,

c) szavazatszámláló bizottságként működik közre az alpolgármester választása és titkos szavazások esetén,

d) véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

e) javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester javadalmazására,

f) a bizottság elnöke engedélyezi a főállású polgármester távolléteit,

g) a képviselő-testület külön döntésével egy-egy önkormányzati feladat előkészítésével megbízhatja a bizottságot.

2. Szociális bizottság hatáskörei:

1. dönt a szociális és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 2/2015 (II.27.) önkormányzati rendeletében meghatározott települési támogatásokról,

2. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátások biztosítását, valamint az önkormányzat szociális feladatai ellátását,

3. véleményezi a szociális, egészségügyi és gyermekvédelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezeteket,

4. kapcsolatot tart a térségben működő szociális és karitatív célú civil szervezetekkel,

5. a képviselő-testület külön döntésével egy-egy önkormányzati feladat előkészítésével megbízhatja a bizottságot.

3. Ifjúsági, oktatási – nevelési, sport és kulturális civil- és partnerkapcsolati bizottság hatáskörei:

1. dönt a civil szervezeteknek nyújtandó önkormányzati támogatásokról, ellenőrzi a támogatások felhasználását, valamint – a jegyző közreműködésével - nyilvántartja a civil szervezetek elszámolásait,

2. véleményezi a sport, kulturális, ifjúsági és a nemzetközi kapcsolatokat érintő rendelet-tervezeteket,

3. figyelemmel kíséri és ellenőrzi a sport, kulturális és ifjúsági programokat szervező közintézmények munkáját,

4. értékeli a település nemzetközi kapcsolatait, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére, bővítésére,

5. figyelemmel kíséri és véleményezi az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatok ellátását,

6. kapcsolatot tart a településen működő civil közösségekkel,

g) a képviselő-testület külön döntésével egy-egy önkormányzati feladat előkészítésével megbízhatja a bizottságot.

5. melléklet a 7/2019. (XI.18.) önkormányzati rendelethez

Együttműködési megállapodás

mely létrejött egyrészről Mecseknádasd Önkormányzata Képviselő-testülete (székhelye: 7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1. adószáma: 15331847-2-02 törzskönyvi nyilvántartási száma 331845 képviseli Kraszné Auth Szilvia polgármester) a továbbiakban helyi önkormányzat

másrészről Német Önkormányzat Mecseknádasd Képviselő-testülete (székhelye: 7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1. adószáma: 15587471-1-02 törzskönyvi nyilvántartási száma: 587471 képviseli Müller Ákos elnök) a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat – felek együttesen Szerződő felek – között,

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80.§ (2) bekezdése alapján az alul írt helyen és időben az alábbi tartalommal:

A megállapodás részletesen tartalmazza a Szerződő felek együttműködését meghatározó szabályokat, azaz:

- a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása, működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátás (Njtv. 80.§ (1-2))

- a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, felelősök és határidők kijelölésével (Njtv. 80. § (3) a) pontja)

- a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos, helyi önkormányzatot terhelő pénzügyi, ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, felelősök konkrét kijelölését (Njtv. 80. § (3) b) pontja)

- a kötelezettségvállalás szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre (Njtv. 80. § (3) c) pontja)

- a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályait, adatkezelési, iratkezelési feladatok ellátását, a nemzetiségi önkormányzat elektronikus közzétételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátását, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket, személyek kijelölésének rendjét (Njtv. 80. § (3) d) pontja).

I.

Az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása

Mecseknádasd Önkormányzata Képviselő-testülete az Njtv. 80. § (1) bekezdése alapján, a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában biztosítja Német Önkormányzat Mecseknádasd részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

1. A nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén biztosítja a hivatal az önkormányzati feladat ellátásához szükséges, tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket a hivatal viseli.

Ennek keretében a hivatal székhelyén, 7695 Mecseknádasd, Felszabadulás utca 2/1. szám alatti hivatali épületben – előzetes igénybejelentés után - a képviselő-testület ülései, beleértve a közmeghallgatást, továbbá a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátását, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények, a tanácskozó teremben tarthatók meg.

B) A nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása a hivatal titkárságán rendelkezésre álló adminisztratív munkaerő és irodai eszközök igénybe vételével történik.

C) A nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, gépelése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, aláíratása és továbbítása) a titkárság feladata.

D) A testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását is a titkárság végzi.

E) A nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatkezelési és iratkezelési feladatok ellátása a hivatalban történik, a hivatal szervezeti és működési szabályzatában és egyéb belső szabályzataiban foglaltak szerint.

A nemzetiségi önkormányzattal együttműködve a helyi önkormányzat hivatalos honlapján a nemzetiségi önkormányzat elektronikus közzétételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátása.

F) A hivatal igény esetén biztosítja a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát.

G) Az A)-F) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – a helyi önkormányzat viseli.

A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét és az abban bekövetkező változások törzskönyvi nyilvántartáson való átvezetését a jegyző vagy általa megbízott személy végzi az irányadó jogszabályokban meghatározott határidők szerint.

Nemzetiségi önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.

A helyi önkormányzat ingatlant, tárgyi eszközt a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába nem ad át.

A felek rögzítik, hogy a jegyző vagy az általa megbízott személy a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

A jegyző megbízásából a konkrét feladatokat ellátók helyettesítése a következők szerint történik:

jegyző helyettese –titkársági és igazgatási ügyintéző,

adó-és pénzügyi ügyintéző helyettese –munka-bérügyi ügyintéző.

II.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése, tartalma,

határideje

A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének elkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatok elvégzéséről a Közös Hivatal jegyzője és a jegyzőn keresztül a könyvelő gondoskodik, az alábbiak szerint:

a) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően azonnal – közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.

b) A nemzetiségi önkormányzat költségvetését költségvetési határozatban állapítja meg, amelyet az Áht.24. § (3) bekezdése szerint kell elkészíteni.

A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére a jogszabályokban meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell:

1. a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait,

   1. működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok és

   2. kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,

2. a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,

3. a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának összegét,

4. a 3) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat;

5. a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

6. A költségvetésben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.

7. Az Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

c) A jegyző által elkészített költségvetési határozat tervezetet a nemzetiségi önkormányzat elnöke február 15-ig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

d) A Közös Hivatal gazdasági vezetője a nemzetiségi önkormányzat jóváhagyott elemi költségvetéséről a költségvetési határozat-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben.

e) A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá.

f) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a szabályszerűségért a nemzetiségi önkormányzat elnöke felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés, valamint a helyi önkormányzat nem tartoznak felelőséggel.

g) A nemzetiségi önkormányzat évente, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg

- a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.) 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt;

- a Gst. 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futam idejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit.

III.

A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

a) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a b) pontban meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

b) A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata az elnök számára, távollétében az elnökhelyettes számára, lehetővé teszi a nemzetiségi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

c) Ha a nemzetiségi önkormányzat év közben a költségvetési határozat elkészítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről az elnök a képviselő-testületet tájékoztatja.

d) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a b) pont szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés – a nemzetiségi önkormányzatot érintő módon – a központi költségvetési törvényben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.

e) A nemzetiségi önkormányzat előirányzat módosítására vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés előkészítéséért a jegyző a felelős.

f) A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól a Közös Hivatal gazdasági vezetője naprakész nyilvántartást vezet.

Felelősei a nemzetiségi önkormányzat elnöke és gazdasági vezető.

IV.

Költségvetési információ szolgáltatás rendje

a) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerint éves elemi költségvetési beszámolót és zárszámadást kell készíteni, melyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagy jóvá. A zárszámadás készítésekor az Áht. 91. § szerint kell eljárni.

b) A nemzetiségi önkormányzat időközi költségvetési jelentést köteles megküldeni a Magyar Államkincstár részére, melyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagy jóvá. Az időközi költségvetési jelentést a könyvelő készíti el az alábbi határidőig:

- a költségvetési év első három hónapjáról április 20-ig,

- azt követően havonta a tárgyhót követő hó 20-ig

- a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év február 5-ig.

c) A nemzetiségi önkormányzat az eszközök és források alakulásáról negyedévente időközi mérlegjelentést köteles megküldeni a Magyar Államkincstár részére, melyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagy jóvá. Az időközi mérlegjelentést a könyvelő készíti el a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő február 5-ig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően.

d) A nemzetiségi önkormányzat elnökének kérésére a Közös Hivatal gazdasági vezetője bármikor tájékoztató adatokat szolgáltat az előirányzatok, illetőleg azok felhasználásának alakulásáról.

e) A kincstár nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatokról (törzskönyvi nyilvántartás). A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A költségvetési szerv alapító okiratának a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését nem eredményező módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

V.

A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

A nemzetiségi önkormányzatnak a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie az Áht. 91. § szerinti tartalommal.

A nemzetiségi önkormányzat az eszközök és források alakulásáról mérlegjelentést köteles megküldeni a Magyar Államkincstár részére, melyet a tárgynegyedévet követő február 5-ig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően.

VI.

A költségvetési gazdálkodás rendje

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a Közös Hivatal gazdasági vezetőjén keresztül látja el. A kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés igazolás és utalványozás az alábbiakban leírtak szerint történik.

A Kötelezettségvállalás rendje:

A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök vagy távollétében, illetve az elnök összeférhetetlensége, érintettsége esetén az elnökhelyettes jogosult.

A kötelezettségvállalás előtt a pénzügyi ellenjegyzőnek az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi fedezet vizsgálata során arról kell meggyőződnie, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésre.

Az Áht. 1. §-ában leírtak alapján kötelezettségvállalás: a kiadási előirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetővé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére fizetési kötelezettség vállalásáról szóló - így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy pénzügyi ellenjegyzése után történhet.

Előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nem szükséges a gazdasági eseményenként 200.000 Ft-ot el nem érő kifizetések, jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági döntéseken, kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettségek, továbbá pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások esetében. A kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás, teljesítésigazolás) és nyilvántartására vonatkozó szabályokat fenti esetekben is alkalmazni kell.

1. A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről.

2. A kötelezettségvállalások nyilvántartását folyamatosan, naprakészen kell vezetni az ASP Gazdálkodás moduljában. A nyilvántartást a Közös Hivatal gazdasági vezetője vezeti. A kötelezettségvállalás nyilvántartó – nyilvántartás adatai alapján – haladéktalanul köteles jelezni az elnök felé, ha valamelyik kiemelt előirányzat a kötelezettségvállalások következtében teljes egészében lekötésre került.

Pénzügyi ellenjegyzés:

1. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a Közös Hivatal gazdasági vezetője vagy távollétében, összeférhetetlensége, érintettsége esetén Közös Hivatal gazdálkodási szabályzatának a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó fejezetében megjelölt személyek végzik.

2. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

3. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében, illetve az 53/A. §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.

4. Ha a kötelezettséget vállaló a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad az ellenjegyzésre, az ellenjegyző köteles az utasításnak eleget tenni és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 54. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eljárni.

A teljesítés igazolása:

1. A teljesítés igazolásával kapcsolatos feladatok elvégzésére jogosult kötelezettségvállaló elnök vagy távollétében, vagy az elnök összeférhetetlensége, érintettsége esetén elnökhelyettes jogosult.

2. A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik.

3. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell

- a kiadások teljesítésének jogosságát,

- a kiadások összegszerűségét,

- ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás estében annak teljesítését.

4. A teljesítésigazolás

- a számlán „A teljesítést igazolom” szöveg rávezetésével,

- a teljesítés igazolásának dátumával, és

- a teljesítésigazolásra jogosult személy aláírásával történik.

Érvényesítés:

1. Az érvényesítést Közös Hivatal gazdálkodási szabályzatának a pénzügyi érvényesítésére vonatkozó fejezetében megjelölt személyek végzik.

2. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőrizni kell

- az összegszerűséget,

- a fedezet meglétét és azt, hogy

- a megelőző ügymenetben az Áht; a Korm. rendelet és az államháztartási számviteli Korm. rendelet, továbbá e Szabályzat előírásait betartották-e.

3. Amennyiben az érvényesítő az érvényesítés során a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles azt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja.

4. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell

- az érvényesítés dátumát és

- az érvényesítő aláírását.

5. Az érvényesítés az utalványon kerül rávezetésre.

Utalványozás:

1. A helyi nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) az elnök vagy távollétében, vagy az elnök összeférhetetlensége, érintettsége esetén az elnökhelyettes jogosult.

Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után kerülhet sor.

2. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

3. A külön írásbeli rendelkezésben fel kell tüntetni:

- az „utalvány” szót,

- a költségvetési évet,

- a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét,

• a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerint számát, a terheléssel, jóváírással érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,

• a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

• az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, elektronikus utalványrendelet esetén a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást,

- az érvényesítést.

A rövidített utalványon – készpénzfizetési mód bizonylaton – az előzőekben felsoroltak közül a számla okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.

Nem kell külön utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

4. A kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és a teljesítés igazolásra jogosult személyek nevéről és aláírás mintájáról a helyi önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet. A nyilvántartás vezetéséért a Közös Hivatal adó-és pénzügyi ügyintézője a felelős.

Összeférhetetlenségi szabályok

1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.

2. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

3. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.

VII.

A nemzetiségi önkormányzat számlavezetése, pénzellátása

A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet a Takarékbank Zrt mecseknádasdi fiókjánál, cím: 7695 Mecseknádasd, Rákóczi Ferenc utca 40. A nemzetiségi önkormányzat bankszámlaszáma: 50300099-15000367

A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát önálló pénzforgalmi számlán köteles lebonyolítani.

Készpénz a hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke (vagy az általa meghatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő) a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, stb) bemutatja és szándékát a pénzfelvételt megelőző 1 munkanapon belül a Közös Hivatal gazdasági vezetőjének jelzi.

VIII.

Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

1. A Közös Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.

2.Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében az elnök felelős.

3.A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, számlákat stb.) elnök vagy az általa írásban megbízott képviselő a kézhezvételt követően köteles a Közös Hivatal gazdasági vezetőjének vagy a Közös Hivatal pénzügyi előadójának leadni.

IX.

A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

1. A jegyző köteles a jogszabályok által meghatározott belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

2. A Közös Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni. A nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző a felelős.

c) A nemzetiségi önkormányzat belső kontrollrendszerének keretében, a kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést.

d) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül- a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

A helyi önkormányzat és felügyelt költségvetési szerveinek gazdálkodásának belső ellenőrzésről a képviselő-testület külső szakértő bevonásával, megbízási szerződés keretében gondoskodik.

A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a Közös Hivatalnál polgári jogi jogviszony keretében a megbízott személy látja el. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor.

d) Az Áht., illetve a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet által a belső kontrollrendszerre előírt követelményeket Mecseknádasd Önkormányzata teljesíti, folyamataiba, szabályzataiba beépítve a nemzetiségi önkormányzatot, mivel a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve Közös Hivatal.

X. Az egyetértési jogról

A nemzetiségek jogáról szóló 2011. évi CLXXIX törvény 81. § (1) bekezdése által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

XI. Záró rendelkezések

1. Jelen megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.

A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén határozatával módosíthatja

2. Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.

3. Az együttműködési megállapodást Mecseknádasd Önkormányzatának Képviselő-testülete ………. a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a ……………. határozattal hagyja jóvá.

4. Az együttműködési megállapodás 2020.02.01. napján lép hatályba, és a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére szól.

5. Ezzel egyidejűleg a 2019.12.01.-én hatályba lépett Együttműködési Megállapodás Mecseknádasd Önkormányzata és a Német Önkormányzat Mecseknádasd között, hatályát veszti.

Mecseknádasd, 2020.01.29.

Kraszné Auth Szilvia Müller Ákos

polgármester elnök