Felsőszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (V. 30.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2019. 09. 02
Felsőszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2006. (V. 30.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2019.09.02.
Felsőszentmárton község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § (1) A rendelet hatálya Felsőszentmárton közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0404 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által 2006. májusban véglegesített (1:10.000 m.a. V-1 jelű, valamint 1:2000 m.a. V-2 jelű) szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c)a védőterületeket,
d)az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e)a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a)A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész szakvéleménye alapján.
b)A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
c)A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
d)Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet
3. § (2) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
e)Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
f)Szántó művelési ágú terület erdősítése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a)az irányadó telekhatár,
b)a tervezett utak tengelyvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a)Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b)A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon.
(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a)A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a)A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
l. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § Engedélyhez kötött építési munkák
(1) A Képviselő-testület a külön jogszabályban rögzített tevékenységeken túlmenően az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a)műemléki környezetben és helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése.
b)építményen, illetve attól különállóan bármilyen telken 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla elhelyezése.
(2) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a)Adótorony a település belterületén, kertes mezőgazdasági területen, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészleten (ld. 5. sz. melléklet) nem helyezhető el.
4. § (1) Az elvi építési és építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a)Külterületen a szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások és árkok medertengelyétől számított 50-50 m-en belüli, belterületen 20-20 m-en belüli építési igény esetén, a valamikori holtágak területén, továbbá az ártéri területen (Dráva folyó és a töltés közötti terület) az építési engedélykérelmekhez a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére építés-hidrológiai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni.
b)A település teljes területén terepszint alatti építmény, továbbá alagsor, vagy épület alatti pince elhelyezési igénye esetén az építési engedélykérelmekhez a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére építés-hidrológiai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt kell csatolni.
c)Műemléki környezetben tervezett épület, illetve kerítés utcaképi illeszkedését a két szomszédos épület, illetve kerítés ábrázolásával, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
d)Gazdasági területen az építési engedélykérelemhez az övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.
(2) Az
(1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a)az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
b)az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész eseti véleményének megkérését,
c)az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
d)meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.
(4) A magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén a kialakult állapotra való tekintettel lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Siklós) be kell vonni.
(5) A Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
a)szakhatóságként működik közre:
Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez.
(jóváhagyáskor az 1994.évi LV. tv.70. § (2) bek. értelmében).
b)engedélyező hatóságként működik közre:
Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő mezőgazdasági célú tereprendezés esetén
(jóváhagyáskor az 1994.évi LV. tv. 62. § (4) bek. b) pontjának, valamint a 69. § (1) bek. a) pontjának értelmében).
(6) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:
a)3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
b)ezen túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát értesíteni kell.
(7) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges a termőföldről szóló törvényben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(8) A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget a külön jogszabályokban rögzítetteken túlmenően külterületi beépítésre nem szánt területen építményen, illetve attól különállóan bármilyen telken 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla elhelyezése esetén az építési engedélyezési eljárásba véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(9) A műemléki környezetben, illetve bármilyen fokú régészeti védettségű területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(10) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(11) Termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.
(12) Sérülékeny vízbázis területén az építési engedélyezési eljárásba a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.
(13) A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) kezelésében lévő vízgazdálkodási területeken engedély a KÖVIZIG, mint állami feladatokat ellátó szakértő szervezet hozzájárulásával adható ki.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:
a)az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,
c)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(2) Ha a szabályozási terv a telken tervezett szabályozási vonalat jelöl, a telket érintő telekalakítást, az építési telken új építést, ill. 25 m2-nél nagyobb épületbővítést engedélyezni csak a szabályozási vonallal jelölt telekrendezés végrehajtása esetén szabad.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
a)A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be.
b)A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.
c)A szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését követően a település belterületén az építési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.
(7) A település teljes területén az építményeket a talajvíz várható szintjének ismeretében kell kialakítani.
ll. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) Felsőszentmárton község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a)lakóterület
falusias lakóterület,
b)vegyes terület
településközpont vegyes terület,
c)gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató terület,
ipari terület,
d)különleges terület
temető céljára,
sportolási célra,
szociális célra,
hulladékgazdálkodási célra.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a)közlekedési és közműterület,
b)zöldterület,
c)erdőterület,
d)mezőgazdasági terület,
e)vízgazdálkodási terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. § (1) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
[Jóváhagyáskor: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b)Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
[Jóváhagyáskor: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
[Jóváhagyáskor: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
d)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
e)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(2) A terepszint alatti építmények
a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
b)A település területén önálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.
c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével.
(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a)Az „Lf-K” jelű építési övezet
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
lakásszám |
telkenként legfeljebb 2 lakás építhető |
legkisebb telekterület |
kialakult és beépült 300 m2,
kialakult, újonnan beépíthető 600 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 720 m2,
a Mrtvica-tóval határos ingatlanok esetében közterületi parti sáv kialakítása érdekében 350 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult és beépült 8 m,
kialakult, újonnan beépíthető 14 m,
újonnan kialakítható és beépíthető 14 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2,
oktatási létesítmény esetében 25%
(ezt az értéket kialakultan meghaladó beépítettség átépítés esetén is megtartható, de tovább nem növelhető) |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 3,00 m / 5,00 m,
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon)
udvari épület esetén 2,00 m / 5,00 m
(a megengedett maximumot kialakultan meghaladó magasságú építmény megtartható, a kialakult építménymagassággal bővíthető) |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
oldalkert |
OTÉK szerint
(ld.
4. § (4) bekezdés
t is) |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában legalább
6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
tetőidom és hajlásszög |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
homlokzatszínezés és díszítés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést és díszítést kell alkalmazni |
épületszélesség |
legfeljebb 8,5 m |
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
b)Az „Lf-ke” jelű övezetbe a lakóterülethez tartozó belterületi kertek tartoznak. Az övezetben építmény nem helyezhető el.
(4) Udvari épületek elhelyezése:
a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra és építészeti egységet alkotva építendő. Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a
2. § (8) bekezdés szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
c)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
d)Lakóépülettel ellenkező oldalhatár mentén álló gazdasági épületek szabályozása
d1)Kialakult épületek átépítése
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
d2)Új épületek elhelyezése
Nem engedélyezhető.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokzata, valamint a műemléki környezetbe tartozó, de egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzata kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(6) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
Településközpont vegyes terület
9. § (1) A területen az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(2) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel. A „Vt” jelű építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
legkisebb telekterület |
600 m2
(ezt az értéket kialakultan el nem érő telken az övezeti előírások betartásával kiadható építési engedély) |
legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
legnagyobb beépítettség |
50%, oktatási létesítmény esetében 25% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 5,50 m
(a megengedett maximumot kialakultan meghaladó építmények megtarthatók, kialakult építménymagasságukkal átépíthetők, bővíthetők)
udvari épület esetében 3,00 m / 5,50 m |
előkert |
az illeszkedés szabályai szerint |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint, ennek hiányában 0 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
Épületekre vonatkozó megkötések |
tetőidom és hajlásszög |
a kialakult utcaképhez igazodjon |
tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy hódfarkú betoncserép |
homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek valamennyi homlokzata kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(5) A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetőfelületen nem helyezhető el.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
10. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A V-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gksz” jelű építési övezet
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
20 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
60% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
előkert |
5 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
oldalkert |
OTÉK szerint, a
(4) bekezdés
ben előírtak betartásával |
hátsókert |
a
(4) bekezdés
ben előírtak szerint, ennek hiányában 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 20% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés |
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatárai mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet
25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján a szabályozási terven jelölt szélességű, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a
25. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület a V-2 jelű szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó építési előírások a következők:
a) „Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
25 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
50% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 10,00 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
előkert |
5 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
oldalkert |
OTÉK szerint, a
(3) bekezdés
ben előírtak betartásával |
hátsókert |
a
(3) bekezdés
ben előírtak szerint, ennek hiányában 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés |
b) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
5000 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
50 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
30% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,50 m / 10,00 m
ld.
4. § (3) bekezdés
t is |
előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
oldalkert |
a
(3) bekezdés
ben előírtak szerint, ennek hiányában
10 m |
hátsókert |
a
(3) bekezdés
ben előírtak szerint, ennek hiányában
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés |
(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet
25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján Gip-E jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 1 sor, Gip-Z jelű övezetben a szabályozási terven jelölt szélességű, ennek hiányában legalább 10 m széles, három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a
25. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell.
(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
12. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője.
(jóváhagyáskor a területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai érvényesek). a)A területen betartandó építési előírások a következők:
-A területen szabadonállóan, 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 10 m-es hátsókert megtartásával, legfeljebb 100 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.
-A területet épített jellegű, tömör, hagyományos anyagú és díszítésű, legfeljebb 2,0 m magas kerítéssel, vagy hasonló magasságú élősövénnyel körül kell keríteni.
b)Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
10.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
2% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 4,50 m
|
előkert |
10 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 80% |
(4) A „Ksz” jelű különleges terület szociális célokra (elsősorban Idősek otthona) fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
kialakult (2,2 ha) |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
20% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 5,50 m
|
előkert |
5 m |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
(5) A „Kv” jelű különleges terület vadászház elhelyezhetőségét szolgálja, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
900 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
20% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,00 m / 5,50 m
|
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
(6) A „Kh” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célokat szolgál (szemétlerakó hely).
a)A terület elkerítéséről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.
b)A területen építmény nem helyezhető el.
c)A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program alapján a szeméttelepet meg kell szüntetni, a terület rekultivációját el kell végezni.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek tüntetik fel:
Út |
Közlekedési terület jele |
Közlekedési terület szélessége |
5825. sz. Drávafok – Lakócsa összekötő út |
KÖu-1
|
meglévő
(16-22 m) |
5829. sz. Drávafok – Drávakeresztúr összekötő út |
KÖu-1
|
meglévő
(8-12 m) |
Mezőgazdasági utak
|
KÖu-2
|
meglévő, vagy szélesítés esetén
min. 10 m |
Fő utca,
Szent László utca
|
KÖu-3 |
meglévő
(14-22 m)
(16-20 m) |
Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-4
|
meglévő
(10-20 m) |
Önálló gyalogút |
KÖu-5 |
4 m |
(2) A közlekedési területen az OTÉK
26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(5) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó
(6) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
(7) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(8) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
(9) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(10) Nem vonalas jellegű közműlétesítmény (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátor állomás, stb.) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
(2) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok területe.
a)A meglévő közparkokat kertépítészeti terv alapján fel kell újítani.
b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész által készített engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani. A Mrtvica-tó partján kialakítandó közpark terveit a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal előzetesen egyeztetni kell..
c)A Mrtvica-tó partján kialakítandó zöldterület parkosítását úgy kell elvégezni, hogy az ott található gyep ne sérüljön. A gyep felülvetése, felújítása, újragyepesítés, nagy felületű ágyások, burkolatok létesítése tilos. A helyileg honos fa-és cserjefajokat szabad telepíteni olyan borítottsággal, hogy a gyep benapozási viszonyai ne váljanak kedvezőtlenebbé.
d)Az övezetben épület csak a Mrtvica-tó partján kialakítandó közparkban helyezhető el a következő előírások betartásával:
d1) legfeljebb 200 m2 beépített alapterület
d2)legfeljebb 4,5 m építménymagasság
d3)5 m előkert, 6 m oldalkert, legalább 20 m széles parti sáv szabadon hagyása
d4)legfeljebb 8,5 m épületszélesség
d5)30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület elsősorban égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás
d6)hagyományos homlokzatszínezés
(3) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
15. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten (kivéve vadászház, ahol a min. telekterület 900 m2), az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának, Eg-P jelű övezetben ezen túlmenően a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c)A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5% (kivéve önálló helyrajzi számon szereplő vadászház, ahol 30%, de legfeljebb 300 m2).
d)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
e)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
f)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
g)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
h)Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.
Tájképvédelmi területen található erdőben (lehatárolás V-1 tervlapon) csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(5) Új erdő telepítésénél a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.
(jóváhagyáskor az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény 35. §(4) bek. szerint).
(6) Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.
(Jóváhagyáskor a vonatkozó jogszabályok a következők: a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. Törvény, és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(lV.30.) FM rendelet).
16. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(Jóváhagyáskor a vonatkozó jogszabályok a következők: a termőföldről szóló, többször módosított 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény). (2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) Tájképvédelmi területen található mezőgazdasági területen törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető. Egyebekben művelési ág váltási igény esetén ld. jelen rendelet
2. § előírásait.
Általános mezőgazdasági terület
17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza.
(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások
a)A kialakítható telek legkisebb területe a Duna-Dráva Nemzeti Park területén 10.000 m2, ezen kívüli területeken 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m. Az Ős-Dráva programban szereplő fejlesztések megvalósítása miatt szükségessé váló telekalakítások során ezeket az értékeket nem kell figyelembe venni.
b)A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található szántóföldön épület nem helyezhető el.
c)A DDNP területén kívüli területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
c1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
c2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
c3)Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
c4)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
c5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még
4. § (3) bekezdést is).
c6)Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások
a)A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.
b)A területen telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint engedélyezhető.
c)A terület természeti értéket képviselő részén (ld. 5. sz. melléklet) épület nem helyezhető el.
d)A terület természeti értéket nem képviselő részén építmény a (2) bekezdés c) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 17. § (2) bekezdés c) pont c1)-c6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet
25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a
25. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos fafajokkal fásítani kell.
(5) Mocsár művelési ágú területen betartandó előírások
a)A területen a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos. Az Ős-Dráva programban szereplő fejlesztések megvalósítása miatt szükségessé váló művelési ág váltás esetén ezt az előírást nem kell figyelembe venni.
b)A területen épületet elhelyezni nem lehet
18. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, tavak, jelentősebb árkok, vízmű területek, vízügyi területek).
(2) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási terv ábrázolja.
(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(Jóváhagyáskor a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásai szerint.)
(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.
(Jóváhagyáskor előírások a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet szerint.)
(5) A „V-3” jelű övezetbe a vízkárelhárítással kapcsolatos területek és építményeik tartoznak.
(Jóváhagyáskor a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásai szerint.)
(6) Az övezetben a vízkár-elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei, valamint az Ős-Dráva programban szereplő fejlesztések megvalósítása miatt szükségessé váló építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:”
a)szabadonálló beépítési mód
b)legfeljebb 300 m2 beépítettség
c)épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
d)legalább 3 m, de legfeljebb 4,5 m építménymagasság
e)30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás, vagy nádfedés
f)hagyományos homlokzatszínezés
g)legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
h)terepszint alatti építményekkel kapcsolatban jelen rendelet 7. § (2) bekezdés és 4. § (1) b) pontja érvényesek
i)A tervezett gyalogoshíd esetében már a tervezés során biztosítani kell azt, hogy a beruházás a természetes rendszereket a lehető legkevésbé károsítsa.
(7) A „V-Ev” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli ártéri erdők tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik, az erdők védelmi rendeltetésűek.
a)Az övezetben építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, vízügyi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni.
b)Az övezetben bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, mint kezelő hozzájárulásával, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása alapján, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága hatósági engedélye szerint végezhető.
c)Az övezetben a vonatkozó jogszabály előírásait be kell tartani.
(Jóváhagyáskor a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásai szerint.)
(8) A „V-Sz” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli szántók tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a Nemzeti Park kezelési terve szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével.
(9) A „V-Gy” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli gyepek tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a Nemzeti Park kezelési terve szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével.
(10) A „V-M” jelű övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli mocsarak tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a Nemzeti Park kezelési terve szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével.
Közterületek kialakítása és használata
19. § (1) A közterületek kialakítását és használatát Felsőszentmárton község külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
c)Zöldterületen elhelyezhető építményekkel kapcsolatban ld. jelen rendelet
14. § előírásait.
lll. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
20. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a)A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
b)A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c)A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében
-az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja,
-a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.
d)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
(2) Országos műemléki védelemre javasolt építményekre vonatkozó előírások
a)A település országos műemléki védelemre javasolt építményeit a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.
b)A melléklet szerint országos védelemre javasolt építményeket a szabályozási terv tünteti fel.
c)Az országos védelemre javasolt épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a
(3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az
(1) bekezdés szerint kell eljárni.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a)A jelen rendelettel helyi védettségűvé nyilvánított értékeket a HÉSZ 3.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c)Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
c1)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
c2)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c3)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
c4)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
c5)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 4. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Általános előírások
b1)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
b2)Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
c)Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében
c1)Minden, a talaj 30 cm-nél mélyebb bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében a KÖH előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
c2)A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.
c3)A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.
c4)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum, illetve a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.
d)Régészeti érdekű területen
d1)A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
d2)A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
d3)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
lV. Fejezet
Az élővilág, a táj és a természet védelme
21. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a)A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében beépítésre szánt területen mellmagasságban (1,3 m) mért 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet. Az építési hatóság a fa kivágását vagy megtiltja, vagy pótlási kötelezettség előírása mellett engedélyezi.
(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
a)Természetvédelmi területen a vonatkozó kezelési terv előírásai szerint kell eljárni.
b)Természeti területen az erdőterületek kivételével a művelési ág megváltoztatása a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével, erdőterületen az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével történhet.
c)Az országos ökológiai hálózattal érintett területen az Országos Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.
d)A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi előírásokat kell betartani.
e)Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a kezelési előírások szerint kell eljárni.
f)Lápok területén a természetvédelmi törvény előírásai érvényesek.
g)A település érzékeny természeti területen fekszik. Az érzékeny természeti területen betartandó előírásokat külön jogszabály rögzíti.
22. § (1) Általános követelmények
a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
[Jóváhagyáskor: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
d)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
e)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
[Jóváhagyáskor: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
f)A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
[Jóváhagyáskor: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
g)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
[Jóváhagyáskor: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
h)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
i)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
j)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Felsőszentmárton a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti és egyben kiemelten érzékeny vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
[Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
c)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
d)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
[Jóváhagyáskor: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
g)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
i)Felsőszentmárton településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
[Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
23. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
24. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges a külön jogszabályok szerinti ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
25. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b)közérdeket nem sért,
c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Településrendezési kötelezések
a)Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden meglévő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
b)Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.
Vl. Fejezet
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Felsőszentmárton, 2006. május 29.
Gulyás Pál s.k. Cserdiné Szolga Emma s.k.
polgármester jegyző
1. melléklet a 4/2006. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
Népi lakóház (talpasház) és gazdasági épületek – Fő u. 30. – 277 hrsz. – M 8381 – M lll. bírság-kategória
MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK
Népi lakóház műemléki környezete
276/2, 278, 349-351 hrsz., és a szabályozási terven jelölt közterületek
2. melléklet a 4/2006. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK
ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK
Tábor u. 36. hrsz.: 35 lakóépület
3. melléklet a 4/2006. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség
Fő u. hrsz.: 361 R. k. templom, kőkereszt
Fő u. 41. hrsz.: 343 kerítés
Fő u. 59. hrsz.: 338/1 lakóház
Fő u. 61 hrsz.: 337 lakóház
Fő u. 65. hrsz.: 335 kerítés
Fő u. 67. hrsz.: 333 kerítés
Fő u. 68. hrsz.: 293 kerítés
Fő u. 82. hrsz.: 323 lakó- és gazdasági épület
Fő u. 87. hrsz.: 323 lakó- és gazdasági épület
Szent László u. 11. hrsz.: 573 lakó- és gazdasági épület
Szent László u. 38. hrsz.: 387 lakóépület
Szabadság u. 10. hrsz.: 475 kerítés
Kossuth u. 32. hrsz.: 134 vegyesbolt
Csendes u. 14. hrsz.: 82 lakóépület
Csendes u. 37. hrsz.: 76 lakó- és gazdasági épület
Csendes u. 51. hrsz.: 69 lakóépület
Csendes u. 57. hrsz.: 66 lakóépület
Tábor u. 13. hrsz.: 98 lakó- és gazdasági épület
Tábor u. 23. hrsz.: 106 lakóépület
Tábor u. 32. hrsz.: 41/1 lakóépület
Tábor u. 33. hrsz.: 40 lakóépület
Tábor u. 35. hrsz.: 37 lakóépület
Tábor u. 41. hrsz.: 26 lakó- és gazdasági épület
Tábor u. 47. hrsz.: 17 lakó- és gazdasági épület
Tábor u. 52. hrsz.: 11 lakóépület
Kossuth u. hrsz.: 161 szobor
Kossuth u. hrsz.: 157 szobor
Fő u. hrsz.: 308/1 kőkereszt
Szent László u. temető hrsz.: 372 kőkereszt
Szent László u. hrsz.: 418 kőkereszt
Tábor u. hrsz.: 56 úttal szemben kőkereszt
4. melléklet a 4/2006. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS KÖRNYEZETE
1.) 025/8 hrsz.
2.) 025/2-3 hrsz.
3.) 04/4, 36; 024; 028/10-14 hrsz.
4.) 0248/28, 30; 0256/20-22; 0320; 0321/5-7 hrsz.
5.) 0183/16; 0185/1 hrsz.
6.) 04/40; 364-380; 415-416; 564-578 hrsz.
RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET
(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek többségének a kiterjedése a felszíni jelenségek alapján csak hozzávetőlegesen volt megállapítható, a környezetüket, továbbá azokat a területeket, ahol a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján jelenleg ismeretlen lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni.
Az eddig megismert lelőhelyek a Dráva völgyének árteréből alig kiemelkedő magaslatokon találhatók. Ezért a hasonló adottságú helyek bel- és külterületen egyaránt régészeti érdekű területnek tekintendők.
Az utóbbi években megélénkülő víz alatti régészeti kutatásoknak köszönhetően több folyómederben, így a Drávában is fedeztek fel régészeti lelőhelyet és emléket. Ezért a Dráva medrének felsőszentmártoni szakasza is régészeti érdekű terület.
5. melléklet a 4/2006. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
TÁJ- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ TERÜLET
Duna-Dráva Nemzeti Park területe (lehatárolás a szabályozási terven)
Lápok (ex lege védett területek): 0210/5, 0210/8, 0210/9, 0212/3, 0212/12 hrsz.
A szabályozási terven jelölt területek
A szabályozási terven jelölt területek
A település területén található természetközeli állapotú „gyep, rét, legelő”, „mocsár”, illetve „erdő” művelési ágú területek.
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET
Fás legelő – 59/2 hrsz. - Törzskönyvi száma: 1653/TT/78
ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET
A település érzékeny természeti területen fekszik, kódszáma 08819.
A V-1 tervlapon lehatárolt területek