Abaliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2002. (XII. 6.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2022. 05. 14Abaliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2002. (XII. 6.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Abaliget Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §- ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Abaliget teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) Épületszélesség:
aa) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
(2) Értelmező rendelkezések
a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba) irányadó telekhatár
bb) megszüntető jel
bc) tervezett utak tengelyvonala
c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:
ca) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.
cb) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.
cc) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.
d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a Petőfi utcában a telek keleti oldalhatárára, egyéb utcákban a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
e) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § (1) Geotechnikai követelmények
a) Az IG-1 jelű építési övezet területe veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti- műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
b) A szabályozási terven lehatárolt, várhatóan magas talajvízállású területek veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.
(2)
4. § (1) Az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a)
b) A tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott, ezirányú jogosultsággal rendelkező tervező által készített látványtervet is kell készíteni.
(2)
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények (szárító, silótorony, kémény, stb.) elhelyezési igénye esetén az ezekre vonatkozó megengedett legnagyobb építménymagasság 35 m.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. §1 ..
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelû (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása az egyidejű igénybevétel helyett a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszolva hajtandó végre.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3)
(4) Abaliget község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület- felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a) lakóterület falusias lakóterület, kertvárosias lakóterület,
b) vegyes terület településközpont vegyes terület,
c) gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, ipari gazdasági terület,
d) üdülőterület üdülőházas terület, hétvégi házas terület,
e) különleges terület a barlang és környéke, temető területe, strand területe, üdülőtanyák területe.
(5) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) egyéb terület.
(6) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános előírások
7. § (1)2 Közművesítettséggel kapcsolatos előírások:Beépítésre szánt területen épület csak olyan építési telken helyezhető el, amelyen legalább az alábbi közművek egyidejű elhelyezése biztosított:
a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, vagy a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon,
b) vezetékes ivóvíz hálózattal rendelkező területen az ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, vezetékes ivóvíz hálózattal nem rendelkező területen a rendeltetésszerű használathoz szükséges engedélyekkel rendelkező egyedi ellátással,
c) szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával,
d) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
(2)
(3) A terepszint alatti építmények: Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető a következő feltételek betartása esetén:
a) Mélyfekvésű területen (lehatárolást ld. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel építhető.
b) Lejtős, csúszásveszélyes terepen (lehatárolást ld. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak geotechnikai jelentés alapján létesíthető.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
d) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
(4)
Falusias lakóterület
8. § (1)
(2) Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „FL-K” és „Lf-K” jelű építési övezet
aa) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
ab) legkisebb telekterület 800 m2
ac) legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 14 m / 35 m
ad) beépítési mód oldalhatáron álló
ae) legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2
af) legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon
ag) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
ah) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ai) az utcai telekhatártól számított 50 m-es területsáv építhető be, amennyiben ez az érték a telek paraméterei miatt nem teljesíthető, a legkisebb hátsókert 6 m
aj) zöldfelületi mutató min. 40%
ak) Az építési övezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel, a tetőgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
al) épületszélesség legfeljebb 8,50 m
am) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
b) Az „FL-1” jelű építési övezet
ba) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
bb) legkisebb telekterület 800 m2
bc) legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 16 m / 35 m
bd) beépítési mód oldalhatáron álló
be) legnagyobb beépítettség 30%
bf) legnagyobb építménymagasság utcai épület esetén 6,00 m, udvari épület esetén 5,00 m
bg) legkisebb előkert 5 m
bh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bi) legkisebb hátsókert 12 m
bj) zöldfelületi mutató min. 50%
bk) Az építési övezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel, a tető
bk) gerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
bl) épületszélesség legfeljebb 8,50 m
bm) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
c) Az „FL-2” és „Lf-2” jelû építési övezet
ca) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
cb) legkisebb telekterület 900 m2
cc) legkisebb utcai telekszélesség 18 m
cd) beépítési mód oldalhatáron álló
ce) legnagyobb beépítettség 30%
cf) legnagyobb építménymagasság 5,00 m
cg) legkisebb előkert a Petőfi utcában 0 m, a 116 hrsz. árok déli partján 3 m, a Vaskapunál és a 602 hrsz. ároktól északra 4 m
ch) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ci) legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint, az ott nem ábrázolt esetben az utcai telekhatártól számított 50 m-es területsáv építhető be, amennyiben ez az érték a telek paraméterei miatt nem teljesíthető, a legkisebb hátsókert 6 m
cj) zöldfelületi mutató min. 50%
ck) Az építési övezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel, a tetőgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
cl) épületszélesség legfeljebb 8,50 m
cm) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
d) Az „Lf-3” jelű építési övezet
da) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
db) legkisebb telekterület 720 m2
dc) legkisebb utcai telekszélesség 14 m
dd) beépítési mód oldalhatáron álló
de) legnagyobb beépítettség 30%
df) legnagyobb építménymagasság 4,50 m
dg) legkisebb előkert 3 m
dh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
di) legkisebb hátsókert 6 m
dj) zöldfelületi mutató min. 50%
dk) )Az építési övezetben magastető építendő 30-42 fokos hajlásszöggel, a tetőgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen.
dl) épületszélesség legfeljebb 9,00 m
dm) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.
d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
d1)
d2)Új épületek elhelyezésének és kialakításának feltételei
-legalább 20 m telekszélesség
-oldalhatáron álló beépítés
-legalább 20 m elõkert
-OTÉK szerinti oldalkert
-szimmetrikus nyeregtetõ mindkét oldalon tûzfalas lezárással
e)
(5) A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.
Kertvárosias lakóterület
9. § (1)
(2) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „KEL-1” jelű építési övezet
aa) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, 1 db épületben elhelyezve
ab) legkisebb telekterület 1200 m2
ac) legkisebb utcai telekszélesség 30 m
ad) beépítési mód szabadonálló
ae) legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 250 m2
af) legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg
ag) legkisebb előkert 5 m
ah) legkisebb oldalkert 5 m
ai) legkisebb hátsókert 6 m
aj) zöldfelületi mutató min. 60%
ak) Az építési övezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel. A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
al) épületszélesség legfeljebb 8,50 m
am) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,00 m - 1,50 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
b) Az „KEL-2” jelű építési övezet
ba) építési telkenként legfeljebb 4 lakás építhető, 1 db épületben elhelyezve
bb) legkisebb telekterület 1200 m2
bc) legkisebb utcai telekszélesség 28 m
bd) beépítési mód szabadonálló
be) legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 400 m2
bf) legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg
bg) legkisebb előkert 5 m
bh) legkisebb oldalkert 5 m
bi) legkisebb hátsókert 6 m
bj) zöldfelületi mutató min. 60%
bk) Az építési övezetben magastető építendő 30-40 fokos hajlásszöggel. A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
bl) épületszélesség legfeljebb 8,50 m
bm) A közterületi telekhatárra területegységenként vagy épített jellegű, áttört, 1,00 m - 1,50 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,00 m - 1,50 m magas élősövény telepítendő és tartandó fenn.
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő funkciók (gazdasági épület, garázs) a lakófunkcióval közös épületben helyezendők el.
(5) A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.
Vegyes terület Településközpont vegyes terület
10. § (1)
(2) A területen az OTÉK 16. § szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „TV-1” jelű építési övezet
aa) legkisebb telekterület 800 m2
ab) legkisebb utcai telekszélesség 14 m
ac) beépítési mód zártsorú
ad) legnagyobb beépítettség 50%
ae) legnagyobb építménymagasság utcai épület esetén 5,50 m, udvari épület esetén 5,00 m
af) legkisebb előkert a 443 hrsz. út felõl 0 m (az út felőli előkert közösségi funkciót befogadó épület esetén közhasználatú legyen), egyéb esetben a kialakult utcaképhez igazodjon
ag) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ah) az utcai telekhatártól számított 50 m-es területsáv építhető be, amennyiben ez az érték a telek paraméterei miatt nem teljesíthető, a legkisebb hátsókert 6 m
ai) zöldfelületi mutató min. 30%
aj) Az építési övezetben magastető építendő 35-42 fokos hajlásszöggel. A tetőhéjalás égetett agyagcserép legyen.
ak) épületszélesség lakóépület esetén legfeljebb 8,50 m
al) Az építmények hátsókert irányú bővítése az utcai telekhatártól számított 10 m-en túl lehetséges. A bővítmény közbülső telek, vagy déli saroktelek esetén az északi oldalhatárra kerülhet az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint, északi saroktelek esetén szabadonállóan helyezendő el a szabadonálló beépítési mód szabályai szerint.
am) A közterületi telekhatárra épített jellegű, tömör, 1,80 m – 2,00 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
b) A „TV-2” jelű építési övezet
ba) legkisebb telekterület 1500 m2
bb) legkisebb utcai telekszélesség 25 m
bc) beépítési mód oldalhatáron álló
bd) legnagyobb beépítettség 30%
be) legnagyobb építménymagasság utcai épület esetén 5,50 m, udvari épület esetén 5,00 m
bf) legkisebb előkert a 443 hrsz. út felől 0 m (az út felőli előkert közösségi funkciót befogadó épület esetén közhasználatú legyen), egyéb esetben a kialakult utcaképhez igazodjon
bg) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
bh) legkisebb hátsókert 6 m
bi) zöldfelületi mutató min. 40%
bj) Az építési övezetben magastetõ építendő 35-42 fokos hajlásszöggel. A tetőhéjalás égetett agyagcserép legyen.
bk) épületszélesség lakóépület esetén legfeljebb 8,50 m
bl) A közterületi telekhatárra épített jellegű, tömör, 1,80 m – 2,00 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
(4) Lakófunkció esetén az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági-, garázs-) épületek elhelyezése
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
c) Zártsorú beépítésnél hátsókert irányú épületszárny esetén a tűzrendészeti előírások megtartásával építhető.
(5) A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az országos és helyi védettségű épületek védendő homlokzatain, valamint a műemléki környezetbe tartozó, de egyedileg nem védett épületek utcai homlokzatain tilos.
Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
11. § (1)
(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § szerinti rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(3) A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „Gksz” jelű építési övezet
aa) legkisebb telekterület 1500 m2
ab) legkisebb utcai telekszélesség 18 m
ac) beépítési mód szabadonálló
ad) legnagyobb beépítettség 60%
ae) legnagyobb építménymagasság 6,50 m
af) legkisebb előkert 5 m
ag) legkisebb oldalkert 6 m
ah) legkisebb hátsókert 6 m
ai) zöldfelületi mutató min. 20%
aj) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,80 m – 2,00 m magas kerítés építendő.
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatárai mellett, a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos és honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(5)
Ipari gazdasági terület
12. § (1)
(2) A területen az OTÉK 20. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A terület a V-3 jelű szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „IG-1” jelű építési övezet
aa) legkisebb telekterület 1500 m2
ab) legkisebb utcai telekszélesség 30 m
ac) beépítési mód szabadonálló
ad) legnagyobb beépítettség 40%
ae) legnagyobb építménymagasság 6,50 m
af) legkisebb előkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 5 m-re építendők
ag) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ah) legkisebb hátsókert 6 m
ai) zöldfelületi mutató min. 30%
ai) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,80 m – 2,00 m magas kerítés építendő.
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(5)
(6)
Üdülőterület Üdülőházas terület
13. § (1) A területen az OTÉK 22. § szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „ÜÜ-1” jelű építési övezet üdülőtábor, kemping céljára
aa) legkisebb telekterület 3000 m2
ab) beépítési mód szabadonálló
ac) legnagyobb beépítettség 20%
ad) legnagyobb építménymagasság 6,50 m
ae) legkisebb előkert 3 m
af) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ag) legkisebb hátsókert 3 m
ah) zöldfelületi mutató min. 60%
ai) A tetőhéjalás magastető esetén égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag, síkpala, vagy természetes színű fémlemez fedés legyen.
aj) A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő, vagy a közterület felől növényzettel takart, legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendő.
b) Az „ÜÜ-2” jelű építési övezet elsősorban kereskedelmi szállás-jellegű építmények elhelyezése céljára (panzió, szálloda)
ba) legkisebb telekterület 3000 m2
bb) legkisebb utcai telekszélesség 35 m
bc) beépítési mód szabadonálló
bd) legnagyobb beépítettség 15%
be) legnagyobb építménymagasság 7,50 m
bf) legkisebb előkert 10 m
bg) legkisebb oldalkert 8 m
bh) legkisebb hátsókert 10 m
bi) zöldfelületi mutató min. 70%
bj) A tetőhéjalás magastető esetén égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag, síkpala, vagy természetes színű fémlemez fedés legyen.
bk) A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő, vagy a közterület felől növényzettel takart, legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendő
c) Az „ÜÜ-3” jelű építési övezet elsősorban üdülési és idegenforgalmi funkciókat kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó funkciók elhelyezése céljára
ca) legkisebb telekterület 450 m2
cb) legkisebb utcai telekszélesség 16 m
cc) beépítési mód szabadonálló
cd) legnagyobb beépítettség 25%
ce) legnagyobb építménymagasság 5,50 m
cf) legkisebb előkert 5 m
cg) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ch) legkisebb hátsókert 3 m
ci) zöldfelületi mutató min. 60%
cj) )Az építmények 32-42 fokos hajlásszögű magastetővel építendők. A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
ck) A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő, vagy a közterület felől növényzettel takart, legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendő.
(3)
Hétvégi házas terület
14. § (1) A területen az OTÉK 23. § (1) szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „HÜ-1” jelű építési övezet üdülőtábor, kemping céljára, ahol kizárólag üdülőépületek helyezhetők el
aa) legkisebb telekterület 240 m2
ab) legkisebb utcai telekszélesség 12 m
ac) beépítési mód oldalhatáron álló
ad) legnagyobb beépítettség 15%, de legfeljebb 120 m2
ae) legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg
af) legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon
ag) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ah) legkisebb hátsókert 5 m
ai) zöldfelületi mutató min. 60%
aj) Magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel, a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
ak) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,0-1,5 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,0-1,5 m magas élősövény telepítendő és tartandó fenn.
b) A „HÜ-2” és „Üh-2” jelű építési övezet, ahol kizárólag üdülőépületek helyezhetők el
ba) építési telkenként legfeljebb 1 épület építhető
bb) legkisebb telekterület 400 m2
bc) legkisebb utcai telekszélesség 18 m
bd) beépítési mód szabadonálló
be) legnagyobb beépítettség 15%, de legfeljebb 120 m2
bf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg
bg) legkisebb előkert a Rózsadomb és az Akácdomb területén a kialakult utcaképhez igazodjon, egyebekben 5 m, ahol az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 8 m-re lehet
bh) legkisebb oldalkert a Rózsadomb és az Akácdomb területén OTÉK szerint, egyebekben 3,5 m
bi) legkisebb hátsókert a Rózsadomb és az Akácdomb területén 2 m, egyebekben 6 m
bj) zöldfelületi mutató min. 60%
bk) Magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel, a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
bl) A közterületi telekhatárra 1,0-1,5 m magas élősövény telepítendő és tartandó fenn.
c) A „HÜ-3” jelű építési övezet elsősorban az üdülőterületet kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények elhelyezése céljára. Az építési övezetben elhelyezhető a tulajdonos, a használó, vagy a személyzet összesen 1 db lakása.
ca) építési telkenként legfeljebb 2 épület építhető
cb) legkisebb telekterület 1000 m2
cc) legkisebb utcai telekszélesség nincs szabályozva
cd) beépítési mód oldalhatáron álló
ce) legnagyobb beépítettség 20%
cf) legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg
cg) legkisebb előkert 3 m
ch) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
ci) legkisebb hátsókert 3 m
cj) zöldfelületi mutató min. 60%
ck) Magastető építendő 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
cl) A közterületi telekhatárra 1,0-1,5 m magas élősövény telepítendő és tartandó fenn.
d) A „HÜ-4” jelű építési övezet, ahol kizárólag üdülőépületek helyezhetők el
da) építési telkenként legfeljebb 1 épület építhető
db) legkisebb telekterület 300 m2
dc) legkisebb utcai telekszélesség 14 m
dd) beépítési mód oldalhatáron álló
de) legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 80 m2
df) legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg
dg) legkisebb előkert 3 m
dh) legkisebb oldalkert OTÉK szerint
di) legkisebb hátsókert 3 m
dj) zöldfelületi mutató min. 60%
dk) Magastetõ építendő 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy nád legyen.
dl) A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,0 m magas élősövény telepítendő és tartandó fenn.
(3)
Különleges területek
15. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelû szabályozási tervlapok tüntetik fel.
a) A „Kb” jelű építési övezet, a barlang és környéke
aa) legkisebb telekterület 5000 m2
ab) )beépítési mód szabadonálló
ac) a kialakult beépítettség 240 m2, ami csak a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel növelhető
ad) legnagyobb építménymagasság 4,50 m
ae) zöldfelületi mutató min. 60%
af) a tetőhéjalás síkpala, égetett agyagcserép, vagy természetes színű fémlemez fedés legyen
ag) kerítés nem építhető
b) Az „ST” jelű építési övezet strand céljára
ba) legkisebb telekterület 30.000 m2
bb) beépítési mód szabadonálló
bc) legnagyobb beépítettség 5%
bd) legnagyobb építménymagasság 5,50 m
be) legkisebb előkert 0 m, az építmények jegypénztár és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatártól legalább 10 m-re építendők
bf) legkisebb oldalkert 10 m
bg) legkisebb hátsókert 10 m
bh) zöldfelületi mutató min. 40%, ezen belül az építési övezet lakóterület felé néző (keleti) telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 10 m széles, szaktervező által kiválasztott, többszintes növényállományból álló zöldsáv telepítendő és tartandó fenn
bi) A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
c) Az „ÜT” jelű építési övezet üdülőtanyák elhelyezése céljára, ahol a tulajdonos, a használó, vagy a személyzet számára szolgáló, építési telkenként legfeljebb 2 lakás, kereskedelmi szállás jellegű épületek, továbbá gazdasági épületek helyezhetők el.
ca) kialakítható építési telkek száma legfeljebb 4 db
cb) legkisebb telekterület 8000 m2
cc) beépítési mód szabadonálló
cd) legnagyobb beépítettség 10%, de legfeljebb 1000 m2, ezen belül épületenként max. 350 m2 beépített alapterület
ce) legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg
cf) legkisebb előkert szabályozási terv szerint
cg) legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint
ch) legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint
ci) zöldfelületi mutató min. 80%, melynek legalább 75%-án a jelenlegi „gyep” művelési ágat kell fenntartani.
cj) Szimmetrikus magastető alakítandó ki 35-42 fok hajlásszöggel, a fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. A tetőhéjalás vörösbarna színárnyalatú égetett agyagcserép legyen.
ck) faszerkezetű, legfeljebb két állószékes fedéssel fedhető épületszárnyak építhetők lakó- és üdülőfunkció esetén legfeljebb 8,5 m, gazdasági funkció esetén legfeljebb 10 m épületszélességgel
cl) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, stb.) kell alkalmazni. Az épületek tömegarányai, homlokzatosztása és díszítése a táj építési hagyományait kövesse.
cm) Kerítés nem építhető
d) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:
da) legkisebb telekterület kialakult
db) beépítési mód szabadon álló
dc) legnagyobb beépítettség 10%
dd) legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 3 m-el meghaladhatja
de) legkisebb előkert 10 m
df) legkisebb oldalkert 10 m
dg) legkisebb hátsókert 10 m
dh) zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
di) közterület felőli kerítés 1,8 – 2,0 m magas élősövény legyen
e) Az MB jelű különleges terület a 4733/2004 Bk. határozattal bezárt mészkőbánya területe. A terület távlati hasznosítása a rekultivációt és a telepíteni kívánt funkcióra vonatkozó építési előírások kidolgozását követően történhet.
f) A „H” jelű különleges terület a települési folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló szennyvíztisztító telep területe. A V-1 tervlapon jelölt védőtávolságot (150 m) meg kell tartani.
g) A „Knti-1” jelű építési övezet nagy telekigényű intézményi funkciók elhelyezésére szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
ga) legkisebb telekterület 3000 m2
gb) beépítési mód szabadonálló
gc) legnagyobb beépítettség 20%
gd) legnagyobb építménymagasság 5,50 m
ge) legkisebb előkert 10 m
gf) legkisebb oldalkert 10 m
gg) legkisebb hátsókert 10 m
gh) zöldfelületi mutató min. 60%
gi) A terület a beépítést megelőzően feltöltendő. A feltöltés talajmechanikai szakvéleményen alapuló tereprendezési terv alapján történhet, amelyben foglalkozni kell a várhatóan magas talajvízállással, és a területre érkező csapadékvizek szakszerű elvezetésével is.
h) A „Knti-2” jelű építési övezet nagy telekigényű intézményi funkciók elhelyezésére szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
ha) legkisebb telekterület 10.000 m2
hb) beépítési mód szabadonálló
hc) legnagyobb beépítettség 10%
hd) legnagyobb építménymagasság 4,50 m
he) legkisebb előkert szabályozási terv szerint
hf) legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint
hg) legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint
hh) zöldfelületi mutató min. 60%
hi) Az építési telek szabályozási terven jelölt része a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján parkosítandó. A parkosítás kertépítész szaktervező által készített, a temető kilátási-rálátási viszonyait és a tájbaillesztést figyelembevevő terv alapján történhet.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület
16. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3)
(4) Az eddig még nem fásított meglévő utcákat, illetve az újonnan kialakítandó utcákat kertész szaktervező bevonásával fásítani kell.
(5) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(6) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, megfigyelő kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás, víz nyomásfokozó berendezés stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(7) K-5 és KÖu-5 jelű kiszolgáló út közterületként és közforgalom előtt megnyitott magánútként egyaránt kialakítható.
(8) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(9) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Közforgalom számára megnyitott magánút telekszélessége legalább 7 m legyen.
(10) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) a Abaliget község belterületén nem helyezhető el.
Zöldterület
17. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A KP-1 és Z-1 jelű övezetben elsősorban pihenőparkok alakítandók ki.
b) A „KP-2” jelű övezet elsősorban játszóterek elhelyezésére szolgál.
c) A KP-3 és Z-3 jelű övezet a közparkok elsősorban sportolási célra fenntartott része.
(2) A barlang és a tervezett strand közötti zöldterület egészére vonatkozóan az egyes funkciók arányos térbeli elhelyezése érdekében az építésügyi hatósági eljárásoktól függetlenül kertépítészeti programtervet kell készíteni.
(3) Meglévő zöldterületek felújítása, illetve tervezett zöldterületek kialakítása az építésügyi hatósági eljárásoktól függetlenül csak kertépítész szaktervező által készített tervek alapján történhet.
Erdőterület
18. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „E-1” jelű, és egészségügyi-szociális rendeltetésű - „E-2” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű és egészségügyi-szociális rendeltetésű erdőterületen: A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhetõ el a következő előírások betartása mellett:
a) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b) Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
c) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca) az épület földszintes legyen
cb) legnagyobb épületmagasság 7,0 m
d) A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da) legnagyobb épületmagasság 5,0 m
db) épületszélesség legfeljebb 9,0 m
e) Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.
(4)
(5)
Mezőgazdasági terület
19. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.
(2) Általános előírások
a) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
b) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
c) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
d) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
(3) A terület lehatárolását, övezeti tagozódását a V-1 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.
(4) Az „M-K” jelű övezet a település kert- és ültetvényterülete, a volt zártkert övezete. Az övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 2000 m2, szélessége legalább 25 m legyen, megközelítésük közterületről, vagy magánútról biztosítandó.
b) Az övezetben az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
c) Az 1000-2000 m2 területű telken csak terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el oly módon, hogy annak földalatti részei sem nyúlhatnak közterület, vagy a szomszédos ingatlanok alá.
d) A 2000 m2-t meghaladó területű telken építmény az OTÉK 29. § és 33. § figyelembevételével, de gazdasági épület esetében legfeljebb 90 m2, lakóépület esetében legfeljebb 150 m2 beépített alapterülettel építhető.
e) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
ea) Az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es előkerttel kell elhelyezni.
eb) Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg).
ec) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.
ed) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
ee) Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
f) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
fc) Az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es előkerttel kell elhelyezni.
fd) Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)
fe) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kõ, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.
ff) Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35- 45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású lehet. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.
fg) Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
(5) Az „M-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti területű telken és beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el.
c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
ca) Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
cb) A telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 1500 m2 lehet.
cc) Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg).
cd) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.
ce) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
cf) Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
d) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
dc) Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
dd) A telek beépítettsége legfeljebb 2000 m2 lehet, ezen belül a lakóépület beépített alapterülete legfeljebb 200 m2.
de) Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg).
df) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.
dg) Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35- 45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.
dh) Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
(6) Az „M-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
b) Az övezet természeti értéket képviselő részein (ld. V-1 és V-2 tervlap – természeti terület) építmény nem helyezhető el.
c)
d) Az övezet természeti értéket nem képviselő részein lakó- és gazdasági épület a (5) bekezdés szerint helyezhető el.
(7) Az „M-K1” jelű övezet
a) Az övezetben az OTÉK 33. § figyelembe vételével gazdasági épület és a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, falusi szálláshely építhető.
b) A kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2, szélessége 25 m.
c) A megengedett legnagyobb beépítettség 3%, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület.
d) A beépítési mód szabadon álló.
e) Az épületeket legalább 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert és legalább 6 m-es hátsókert megtartásával kell elhelyezni.
f) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)
g) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
Egyéb terület
20. § (1) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.
(2) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.
(3) A „VT-1” és a „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4) A „VT-2K” jelű övezet a település területén jelen rendelet jóváhagyásakor már kialakult tavak területe. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály előírásait be kell tartani. Az övezetben csak a vízkárelhárítást szolgáló technológiai jellegű építmény helyezhető el.
(5) A „VT-2” jelű övezet a tavak területe, ahol a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) szabadonálló beépítési mód
b) 1 épület, 3%, de legfeljebb 200 m2 beépített alapterülettel
c) legfeljebb 4,5 m építménymagasság
d) 32-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület égetett agyagcserép, vagy nád héjalással
e) legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
(6) Az „Abaligeti vízmű vízbázis” védőterületeit (belső, külső, hidrogeológiai „A” és „C” védőterület) a V-1 és V-2 tervlapok tüntetik fel. A védőterületeken a vonatkozó külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
Közterületek kialakítása és használata
21. § (1) Az Abaliget igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken
-hirdető (reklám) berendezés,
-árusítópavilon,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
-szobor, díszkút, pihenőpad,
-távbeszélő fülke,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
-építőanyag-tárolás.
b) Külterületen lévő közterületeken
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-szobor,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) Eltérő használat esetén a közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.
Kulturális örökségvédelem
22. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
b) A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 2.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
c1)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
c2)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-el hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c3)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
c4)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
c5)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
(3) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
Az élővilág, a táj és a természet védelme
23. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen található természeti értékeket a 4. melléklet sorolja fel és a szabályozási terv határolja le.
(3)
A környezet védelme (a vonatkozó jogszabályok felsorolását az 1. függelék tartalmazza)
24. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
g) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
Tűzvédelmi rendelkezések
25. § (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
26. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
27. §3 ..
Sajátos jogintézmények
28. § Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
(1) Elővásárlási jog: Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 6. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.
(2) Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség: Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
b) Beültetési kötelezettség: Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen az ott leírt időtartamon belüli beültetési kötelezettséget ír elő.
Záró rendelkezések
29. § Ez a rendelet 2003. január 1.-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
3. függelék
Hatályon kívül helyezve
A 7. § (1) bekezdése az Abaliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezve.