1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

2. § Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. szá- mú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges:

5. § (1)² Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű területfelhasználási egységek találhatók.

6. § (1) A területfelhasználási egységeken belül - az értékvédelmi területek kivételével - telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 100 m-t meg nem haladó hosszúságú, a közforgalom számára meg nem nyitott magánút alakítható ki.³

(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó - számára önálló telek is kialakítható. E telkek mérete és beépítésük paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérően is megállapítható.

(3) A telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, a telekalakítási terv készítési kötelezettséggel terhelt része, más övezetbe tartozó része, valamint a telek homlokvonalától 60 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(4) Terepszint alatti létesítmény az építési helyen belül létesíthető, legfeljebb a megengedett beépítettség kétszerese mértékben.

(5) A beépítésre szánt területen építést engedélyezni csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad. A közüzemi szennyvízhálózat és közüzemi gázhálózat megépültéig részleges közművesítettség esetén is beépíthetők a telkek.

(6) Előkert nélküli beépítésnél az utcai homlokzatmagasság nem lehet több az övezetben megengedett építménymagasságnál.

(7) Ha a tervezett szabályozási vonal a meglévő épületen keresztül halad

7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más, az OTÉK vonatkozó paragrafusaiban megengedett funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Falusias lakóterületen telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető. Egy épület bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t.

(3) Kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb 4 lakás helyezhető el. Egy épület bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²- t.

(4)⁵

(5) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet

8. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, de nem létesíthető, nem korszerűsíthető, nem bővíthető raktározási, nagykereskedelmi és termelési célú épület, valamint üzemanyagtöltő állomás.

(2) A területen egy épületben legfeljebb 4 lakás helyezhető el.

(3)⁶

(4) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.

9. § (1) A területeken az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül elhelyezhetők mezőgazdasági üzemi épületek is.

(2) A területek övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.

10. § (1) Épület csak a temetést szolgáló funkcióval, legfeljebb 10 % beépítettséggel létesíthető.

(2)⁷

(3)⁸

(4) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tartalmazza.

11. § (1) A területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) Ha a tervezett építés parkfelületet, vagy sportfelületet érint, a változásról kertészeti tervet kell készíteni.

(3) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tar- talmazza.

12. § (1) A szennyvízkezelési területen kizárólag a szennyvízkezeléssel és az ott dolgozók ellátásával kapcsolatos épület és létesítmény helyezhető el.

(2) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az 1. számú melléklet tar talmazza.

13. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

14. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 3,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3) Zöldterület létesítése vagy rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet.

(4) A területen telekosztás nem engedélyezhető.

(5) A zöldterület fajták közül a településen közpark (Zkp) és kegyeleti park (Zkgy) található.

(6) A Zkp jelű közpark terület elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló nagyrészt növényzettel fedett közterület, ahol épület szabadon állóan, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, maximum 3,0 m-es építménymagassággal helyezhető el.

(7) A Zkgy jelű kegyeleti park korábban temetőként használt terület, amely ma már nem szolgál temetkezési helyként, de a síremlékek fennmaradnak. A területen új épület nem helyezhető el.

15. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők illetve Ee jelű egészségügyi-, szociális-, sport-, turisztikai- és üdülőerdők lehetnek.

(2) Az Eg és Ee jelű erdőterületen az erdők rendeltetésének megfelelő tájba illeszkedő épület építhető, épületenként 500 m²-nél nem nagyobb beépített területtel, legfeljebb 7,5 m építménymagassággal.

(3) Az Ee jelű területen az 50 000 m²- t meghaladó nagyságú földrészlet is beépíthető.

(4) A szabályozási tervben erdőként jelölt területen csak akkor lehet építést engedélyezni, ha azon már az erdőtelepítés megtörtént.

16. § (1) Az Má jelű területhez azok a mezőgazdasági földrészletek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozza a környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.

(3) A területen épület csak 10,0 m-nél szélesebb elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével helyezhető el.

(4) Lakóépület csak az Má-2 jelű övezetben lévő 10 000 m²-nél nagyobb telken, illetve birtokközpont részeként létesíthető, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

(5) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má-2 jelű övezetben létesíthető.

(6) A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 2,0 %-át, illetve az adott telek 30 %-át.

(7) A birtokközpontban létesülő épületek legfeljebb 7,5 m építménymagassággal létesíthetők. Technológiai építményeknél megengedett a 12,0 m építménymagasság.

(8) A birtokközpont részeként nagy létszámú állattartó telep belterülethez, védett természeti területhez, illetve országos főúthoz 300 méternél közelebb nem helyezhető el.

17. § (1) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- táj- és természetvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.

(2) A terület földrészletein a gyepgazdálkodást, legeltetéses állattartást, a pihenést, testedzést, tájékoztatást, az öko- és lovastúrizmust szolgáló és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek, valamint a tulajdonost, a használót, a személyzetet szolgáló lakás helyezhetők el.

(3)¹⁰

(4) Épület csak a 10 000 m²-t meghaladó nagyságú földrészleten, 10,0 m-nél szélesebb elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhető el. A lakóépület építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(5) A területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.

(6) Az épületek közművel való ellátottságát az OTÉK 46. § (1), és 47. § szerint kell biztosítani.

18. § (1) A kertes mezőgazdasági területbe jellemzően a kistelkes, kert használatú területrészek tartoznak.

(2) A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, valamint a borturizmussal kapcsolatos épületek helyezhetők el. Lakás csak a 3000 m²-nél nagyobb területű telken helyezhető el. Állattartó épület nem létesíthető.

(3) A területen 1 200 m²-nél kisebb telek újonnan nem alakítható ki.

(4) Épület legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 4,5 m építménymagassággal, 5 m elő-, és 10 m hátsókert figyelembe vételével helyezhető el.

(5) Az épületek közművel való ellátottságát az OTÉK 46. § (1), és 47. § szerint kell biztosítani.

19. § (1) A vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek területét és partját foglalja magába.

(2) A területen végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmi jogot kell biztosítani.

19/A. §¹¹ (1) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai célú övezetbe azok a területek tartoznak, amik tekintetében a tervezett turisztikai funkciók megvalósítása során a környezet-, táj- és természetvédelmi, valamint ökológiai szempontok is jelentős szerepet játszanak.

(2) A terület földrészletein a turisztikai funkciók mellett a gyepgazdálkodást, legeltetéses állattartást, a pihenést, testedzést, tájékoztatást, az öko- és lovasturizmust szolgáló és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek, valamint a tulajdonost, a használót, a személyzetet szolgáló lakás helyezhetők el.

(3) A kialakítható telek területe 10 000 m²-nél, szélessége 50 m-nél kevesebb nem lehet.

(4) Épület csak a 10 000 m²-t meghaladó nagyságú földrészleten szabadon állóan, legalább 10,0 m elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével, legfeljebb 10%-os beépítettséggel, legalább 70%-os zöldfelületi fedettséggel és maximum 10 m építménymagassággal helyezhető el.

(5) A területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre, a terülten ezek a növények csak tájépítészeti elemként jelenhetnek meg.

(6) Az épületek közművel való ellátottságát az OTÉK 46. § (1), és 47. § szerint kell biztosítani.

(7) A területen parkoló legalább négy állásonként egy fa közbeültetésével alakítható ki.

20. § (1) A táji és természeti értékek országos és helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2) A helyi jelentőségű természetvédelmi területet az önkormányzat értékvédelmi rendelete jelöli ki.

(3) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése a szabályozási tervben lévő övezeti besorolás és az önkor- mányzat értékvédelmi rendelete szerint lehetséges.

23. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a település, és környező területeinek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény tartalmazza. A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetésmód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet be- vezetni.

(5) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(6) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

(7) Új, jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(8) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

24. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági kö- vetelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.

(3) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbérté- keket be kell tartani.

(4)¹⁴ A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba a vízfolyás kezelőjének hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. Szennyezett területről származó csapadékvizeket vízfolyásba történő bevezetés előtt tisztítani szükséges.

(5) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy engedélyeztethető, létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy feleljen meg a kör- nyezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló érvényes előírásainak. A zajkibocsátás nem haladhatja meg zajterhelési, ill. a zajkibocsátási határértékeket.

(6) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású, és új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfe- lelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(7) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zaj- terhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

(8) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. A határértékek megtartását az épület szerkezeti, gépészeti stb. kialakításával kell biztosítani.

(9)¹⁵ A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának a telken megvalósuló minden megkezdett 30 m² beépített felület után 0,6m³ zárt csapadékvíz tározó kapacitás kiépítésével, vagy a csapadékvíz károkozás nélkül történő szikkasztásával gondoskodnia kell. A csapadékvíz a közterületre csak a tározón keresztül csillapítottan vezethető a közterület kezelőjének engedélyével. A vízfolyásba a vízfolyás kezelőjének hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. Szennyezett területről származó csapadékvizeket vízfolyásba történő bevezetés előtt tisztítani szükséges.

25. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) Pogány község észak-nyugati részén néhány hektár a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „érzékeny” felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében fokozott műszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor.

(4) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

(5) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(6) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(7) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

(8) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(9) Pogány település észak-nyugati része nitrátérzékeny területnek minősül. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének meg- előzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

(11) A települési önkormányzat rendelkezik az illetékességi területére vonatkozó helyi hulladékgazdálkodási tervvel.

27. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani

(2)¹⁷

(3)¹⁸

(4)¹⁹

(5)²⁰

(6)²¹

(7) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

(8) A telek zöldfelületébe parkoló, út, járda, terasz, nem számítható be, de beleszámít a nem szilárd (vízáteresztő) burkolatú kerti út.

(9) A pince, vagy pinceszint felett legalább 50 cm földtakarással kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a telek zöldfelületi arányának számítása során figyelembe kell venni.

(10) Vegyes és gazdasági területen az OTÉK 42. § (7) szerint fásított parkolóállások területének felét zöldfelületként kell figyelembe venni.

29. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

(2) A belterület határát a szabályozási terv tartalmazza.

30. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

31. § (1) A rendelet kihirdetését követő 15-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 4/1999. (VI. 03.) rendelet.