Matty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2018. 01. 01

Matty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2018.01.01.

Matty Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya Matty község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:4000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az M=1:8000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

1. sz. melléklet: Fogalommagyarázat

2. sz. melléklet: Művi értékvédelem

3. sz. melléklet: Régészeti területek

4. sz. melléklet: Természeti értékek

5. sz. melléklet: Szabályozási terv

A szabályozás elemei

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

a) szabályozási vonal;

b) területfelhasználási egység határa;

c) területfelhasználási egység besorolása;

d) belterület határa;

e) építési övezet, övezet határa és paraméterei;

f) telek be nem építhető része (lásd: fogalommagyarázat);

g) kötelező erejű megszüntető jel;

h) védett országos- és helyi értékek.

(2) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül, egyedi eljárás keretében szakhatósági vélemény alapján lehetséges:

a) védett területek;

b) védőtávolságok.

(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

Telekalakítás engedélyezési eljárás

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani csak a Szabályozási tervben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Telekalakításra engedély kiadható, ha az övezet paraméterei és jelen szabályzat előírásai alapján a telekalakítás végrehajtható.

(3) Telekalakítási engedély kiadásakor figyelembe kell venni, hogy az eljárás eredményeként nem jöhet létre:

a) nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat);

b) olyan telek, amely közútról, vagy magánútról gépjárművel nem közelíthető meg;

s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(4) A telekalakítás keretében telekhatár rendezés akkor is engedélyezhető, ha az előírtnál kisebb telekméretek alakulnak ki, de a telekalakítás következtében kedvezőbb állapot keletkezik és a kialakuló telek a (3) bekezdésben foglaltakat kielégíti.

(5) A település területén közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(6) Újonnan kialakításra kerülő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott területen építési munkát végezni csak a Szabályozási tervben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) A település beépítésre szánt területén, a már kialakult oldalhatáron álló beépítés esetén: 12 m szélességű telek is beépíthető.

(3) Amennyiben belterületen egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az építési övezet legkisebb kialakítható teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de legalább 550m² és a (2) bekezdésben foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető.

(4) Ha egy építési telek területe a (3) bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

a) a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható, tetőtere beépíthető, ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (pl. beépítettség, építménymagasság), úgy alapterülete bővíthető;

b) új épület nem építhető.

(5) A magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén a kialakult állapotra való tekintettel lakóterületen a történetileg kialakult, 12 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épület szélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

(6) Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, tetőtere beépíthető, de új épület (a hagyományosan kialakult keresztcsűrök és füstölők kivételével) csak az övezet előírásai szerinti építési helyre építhető.

(7) Amennyiben egy épület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, üdülőházas üdülőterületi építési övezetbe kerül, a tervezett fő- és melléképületek telken belüli elhelyezését elvi építési engedélyezés keretében kell tisztázni, mely eljárás során vizsgálandó:

a) a közvetlen környezethez és az utcaképhez történő illeszkedés,

b) az épület tájban való megjelenése,

c) a tervezett épület, a meglévő épületek tömegének aránya,

d) az épület telken belüli elhelyezkedése, megközelíthetősége,

e) a már meglévő épületek megközelíthetősége, rendeltetésszerű használhatósága, az új épület ezen épületekkel való kapcsolata, illeszkedése,

f) a telken további épületek elhelyezési lehetőségének biztosíthatósága,

g) az építménymagasság,

h) az épülettömeg,

i) a zöldfelületi arány,

j) a tetőidom.

(8) Az elvi engedély kérelmétől az építésügyi hatóság nyilvánvaló esetben – a jellemzők egyértelmű meghatározhatósága esetében – eltekinthet.

(9) Belterületen, a beépítésre szánt terület minden területfelhasználási egységén – a csatornahálózat kiépítést követően - új épület építése csak teljesen közművesített, építési telken engedélyezhető.

(10) A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés (lásd: fogalommagyarázat) építése esetén is kiadható építési engedély.

(11) A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív, egyedi, zárt szennyvízkezelési technológiát, vagy szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.

Építmények elhelyezése

5. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

(3) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

a) csak okleveles tájépítészmérnök által készített tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény (lásd: fogalommagyarázat) alapján helyezhető el;

b)¹

(4) 5,0 m-es vagy annál nagyobb előkertben és 6,0 m-es vagy annál nagyobb oldalkertben:

a) kerti építmény (lásd: fogalommagyarázat);

b) a terepszintnél 0,5 m-nél nem magasabbra kiemelkedő, lefedés nélküli terasz;

c) közműbecsatlakozás építménye;

d) terepszint alatti háztartási tüzelőanyag tároló;

e) zárt szennyvíztároló;

f) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

(5) Az 5 m-nél kisebb előkertben csak:

a) közműbecsatlakozás építménye;

b) kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

(6) Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület (lásd: fogalommagyarázat) is engedélyezhető, illetve melléképület (lásd: fogalommagyarázat) építhető.

Beépítési mód, építési hely

6. § (1) A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

a) O oldalhatáron álló,

b) SZ szabadon álló,

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala:

a) az északi telekhatár;

b) keleti telekhatár;

c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben (lásd: fogalommagyarázat)

kialakult telekhatár.

(3)²

(4) Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához (lásd: fogalommagyarázat) igazodjon.

(5)³ Az előkert (lásd: fogalommagyarázat) is:

a) túlnyomórészt beépített telektömb (lásd: fogalommagyarázat) esetén: a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen.

b) Új beépítés esetén:

- lakóterület esetében: 5 m;

- gazdasági terület esetében: legalább 10 m;

- egyéb esetben: legalább 5m.

(6)⁴ Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete 5,0 m.

(7)⁵

(8) Az oldalkert és a hátsókert mérete az OTÉK szerinti, ha a Szabályozási terv másként nem jelöli.

II. Fejezet

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Helyi művi értékvédelem

7. § (1)⁶

(2)⁷

(3)⁸

(4) Helyi védelem alatt álló épület homlokzatán bármilyen változást eredményező építési tevékenység esetén építési engedélyt kell kérni.

(5) A település területén hagyományosan épített keresztcsűrök és füstölők, az övezetben meghatározott építési helytől függetlenül felújíthatók, újjáépíthetők a 4. § (6) bekezdés figyelembe vételével.

Általános építészeti előírások

8. § (1) Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély.

(2) Az engedélyezés során vizsgálni kell:

a) az épület szerkezetét, a felhasznált anyagokat,

b) a tetőhéjazat anyagát,

c) a nyílászárók anyagát, formáját,

d) a homlokzatképzést,

e) a tetőidom, tetőgerinc formáját, irányát, hajlásszögét.

(3)⁹

(4)¹⁰

(5)¹¹

Régészeti területek

9. § (1) A település régészeti területeit a 3. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek a Szabályozási terven pontosan lehatároltak.

(2) A régészeti érdekeltségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok² szerint kell eljárni. ² a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek

(3) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a településrendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

Reklám, hirdetőtábla

10. §¹²

Közterületek, közterek kialakítása

11. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

a) a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők;

b) a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti;

c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza;

d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza;

e) a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti.

(3) Közterületen pavilon, árusító fülke, önálló építmények, köztárgyak csak építési hatósági engedély alapján helyezhetők el.

Táji és természeti értékek védelme

12. § (1) A gyep, erdő és nádas területeket érintő művelési ágváltoztatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásba hatóságként vagy szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes természetvédelmi szakhatóságot erdő területek esetében, emellett az illetékes erdészeti hatóságot.

(2) Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(3) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

(4) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a település közterületein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad. ³ a 45/1997. KTM rendeletben foglaltakon túlmenően

(5) A kivágott fákat pótolni kell, a pótlás össztörzsátmérője meg kell egyezzen a kivágott fa törzsátmérőjével, illetve erdőterület esetén a vonatkozó jogszabály⁴ előírásai szerint kell az erdő felújítását végezni. ⁴1996. évi LIV. törvény

(6) Külterületen, beépítésre nem szánt területen, a szabályozási terven jelölt területeken a szerkezeti jelentőségű utak, vízfolyások mellé fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat, galéria növényzetet fel kell újítani.

(7) A közterületek, közparkok fásításánál, út menti fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájra jellemző, honos fafajok telepítendők. A gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése tilos.

Országos és helyi jelentőségű természeti területek és értékek

13. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti értékek felsorolását a HÉSZ 4. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Országos Ökológiai hálózat, illetve Natura 2000, azaz az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre a vonatkozó jogszabályok előírásai a mérvadóak.⁵ ⁵ Tájhasználat-, művelési ágváltoztatás, építmény-elhelyezés csak a Duna-Dráva Nemzeti Park egyetértésével történhet, az engedélyezési eljárásba az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.

(3) A Duna-Dráva Nemzeti Park területén⁶ új külszíni bánya nem nyitható. ⁶Baranya Megye Területrendezési Tervében foglaltak alapján

(4) Ökológiai folyosó, illetve a tájképvédelmi területen, valamint az ökológiai folyosó területén bányanyitás kizárólag a vonatkozó jogszabály⁷ szerinti „bányászati szempontból kivett hely”-re vonatkozó előírások betartásával lehetséges. ⁷ az 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

(5) Az ökológiai folyosó területén

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

b) szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

c) csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja.

d) természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg.

e)¹³

f)¹⁴

(6) A helyi jelentőségű védett természeti területeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk, dendrológiai- kertészeti szakvélemény előírásai alapján, illetve szakértő közreműködésével lehetséges. Gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.

(7) A helyi jelentőségű természetvédelmi területen az építési engedélyezési dokumentációhoz kertépítész szaktervező által készített kertépítészeti tervet kell csatolni.

Tájképvédelmi területek

14. § (1) A tájképvédelmi területek lehatárolását a szabályozási terv (SZT-2) tervlapja tartalmazza.

(2) Tájképvédelmi területen, külterületen az építmények engedélyezése során tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény (lásd: fogalommagyarázat) készítése szükséges a tájképben bekövetkező változás értékelése, minősítése céljából.

(3) A tájképvédelmi területre benyújtandó építési engedély mellékleteként látványterv (lásd fogalommagyarázat) készítendő.

(4) Tájképvédelmi területen tilos a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló épületek, építmények elhelyezése, vagy olyan más beavatkozás, amely a jellegzetes táji arculatot károsítaná.

(5) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket a telken belül oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni, hogy azok közterületekről, a főbb kilátópontokról ne legyenek láthatók, érzékelhetők.

(6) Tájképvédelmi területen tájhasználat-változtatás, művelési ág változtatás, építmény-elhelyezés csak az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság⁸ engedélyével végezhető. ⁸ területileg illetékes KTVF

Környezetvédelem

15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(3) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén:

a) új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határán teljesülniük kell;

b) meglévő építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy anélkül – a csatlakozó lakóterületi építési hely határán kell legalább teljesülniük.

(4) A rombolt és szennyezett felszínű területeket, a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően, rekultivációs terv alapján kell helyreállítani és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani.

(5) Matty a vonatkozó jogszabály⁹ alapján a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik, ezért területén a jogszabályban megfogalmazott előírásokat be kell tartani. ⁹a 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet mellékletében foglaltak alapján

(6)¹⁵

(7)¹⁶

(8) Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

16. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése, illetve veszélyeztetése tilos.

(2) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, oda kizárólag a vonatkozó jogszabálynak¹⁰ megfelelő szennyvizek vezethetők. 10 (220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet) I. védettségi kategória

(3) A felszíni és felszín alatti vizek és a talaj védelme érdekében, veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot kizárólag engedélyezett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóedényben, fedett helyen, építményben lehet elhelyezni.

(4) A település szennyezés-érzékenységi szempontból fokozottan érzékeny terület¹¹, a területen a feszíni és felszín alatti vizek szennyezését, valamint a talajszennyezést, okozó objektum nem helyezhető el, és ilyen tevékenység nem engedélyezhető. 11 a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján

(5) Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell. Rendszeres karbantartás elmulasztása esetén az Önkormányzat köteles a tisztítást elvégezni, melynek költsége a terület tulajdonosát terheli.

A levegő védelme

17. § (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak.

(2) A területen csak olyan létesítmények, technológia helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

A termőföld védelme

18. § (1) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

(2) Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése kizárólag talajtani szakvélemény elkészíttetése után, az illetékes talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

(3) A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(4) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell, amelynek ellenőrzése és engedélyezése az építési és talajvédelmi hatóság feladata.

(5) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(6) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(7) A mezőgazdasági területeken történő művelési ágakon belüli változtatást be kell jelenteni a földhivatalnak.

(8) Az ásványi nyersanyag¹² kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban az illetékes Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül. ¹² a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § e) pontjában meghatározott talaj kivételével.

Hulladékgazdálkodás

19. § (1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A veszélyes hulladék gyűjtése, a vonatkozó jogszabályok szerint, a talaj, a talajvíz, illetve a levegő szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

(4) Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyen. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.

(5) A hulladék gyűjtése, tárolása, csak a környezet veszélyeztetését kizáró módon, zárt térben vagy zárt gyűjtőedényben történhet.

(6) Állati tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

(7) Dögkonténer a belterület határától legalább 500 méteres védőtávolság biztosításával létesíthető.

(8) A település területén tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a hatóságok engedélyével történhet.

(9) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás technológiájú állattartó telep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(10) Szilárd vagy folyékony hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be, tárolás illetve ártalmatlanítás céljából, kivéve újrahasznosítás esetén.

(11) A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.

(12) Az illegális hulladéklerakók felszámolandók, területük rekultiválandó.

(13) A felhagyott hulladéklerakó területét (0159/2 hrsz.) a szakhatóság előírásainak megfelelően rekultiválni kell. A területen épület, építmény nem helyezhető el. A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését biztosítani kell.

(14) A csatornahálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(15) A meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakoztatása után fel kell számolni.

A zaj- és rezgés védelem

20. § (1) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(3) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a vonatkozó rendeletben¹³ a lakóterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg. ¹³8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet

(4) A zaj- és rezgésvédelmi övezeti előírások megtartásáról az építési engedély kérelmében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.

Geológiai előírások

21. § (1) Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

(2) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken (vízfolyások, tavak mederközeli területe), valamint a belvíz által veszélyeztetett területeken építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

(3) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. A pincékkel érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

(4) Feltöltött területek beépítését geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.

(5) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásba a Geológiai Szolgálatot be kell vonni az alábbi esetekben: négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartó szerkezetű épületeknél,

a) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,

b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás), a felsoroltakon túlmenően azon fontos esetekben, amikor a lakosság, tervezők, vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlel.

Tűzvédelem

22. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, a jogi és magán jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(4) Az utak kialakításánál a tűzvédelmi szempontokat a 43. § (14)–(15) bekezdése alapján be kell tartani.

Védőterületek, védőtávolságok

23. § (1) A település igazgatási területén találhatók olyan létesítmények, amelyek a környezetükre káros hatást gyakorolnak. Ahhoz, hogy a környezetre gyakorolt káros hatások az országos előírásokban megengedett határértékeket ne haladják meg, a létesítményekhez védőterületek, védőtávolságok kijelölése szükséges.

(2) Matty területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a) közlekedési területek;

b) temető;

c) védett természeti területen lévő folyó- és állóvizek

(3) A közlekedési területek védőtávolságát jelen rendelet 43. § (8) bekezdése tartalmazza. A védőtávolságokon belül épület csak a szakági jogszabályokban előírt feltételek szerint, illetve ezek hiányában az illetékes hatóság¹⁴ eseti előírásai szerint helyezhető el. ¹⁴Közlekedési Felügyelet

(4) A közművek, közmű létesítmények ágazati előírásokban rögzített védőtávolságait (lásd: 2.sz. függelék) biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(5) A meglévő temető telkétől megtartandó védőtávolság 30 m. A védőtávolságon belül állattartó tevékenység nem végezhető, vízkivételi hely nem létesíthető, valamint étkezési célra történő növénytermesztés, illetve a talaj állékonyságát befolyásoló tevékenység nem folytatható.

(6) A (védett) természeti területen lévő vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül épület nem helyezhető el.

III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Beépítésre szánt terület

24. § Matty területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

a) Falusias lakóterület (Lf)

b) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz)

c) Üdülőházas üdülőterület (Üü)

d) Különleges területek:

da) temető (K-T)

db) horgászközpont (K-H)

dc) turisztika (K-Tur)

Falusias lakóterület

25. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők.

(2) Falusias lakóterületen az OTÉK-ban felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;

c) szálláshely szolgáltató épület;

d) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

e) kézműipari építmény;

(3) Falusias lakóterületen az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

a) sportépítmény;

b) termelő kertészeti építmény;

c) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény.

(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el: üzemanyagtöltő állomás.

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutató
Lf1, Lf1*	O	1000	18	30	4,5*	60	0,5
Lf2	O	3000	20	10	4,5*	70	0,2

O - oldalhatáron álló beépítés
* - lásd /15,16/ bekezdés

(6) Az építési övezet építési telkei Lf1 övezetben teljes közművesítettség esetén építhetők be a 4. § (9)–(11) bekezdések figyelembevételével, Lf2 övezetben részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(7) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(8) Az építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

a) járműtároló a /9/ bek. figyelembevételével;

b) háztartással kapcsolatos tárolóépület;

c) barkács műhely;

d) műterem;

e) a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye;

f) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei;

g) kereskedelmi-, szolgáltató épület helyezhető el.

(9) ¹⁷

(10) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, legfeljebb 1 m2);

c) építési engedély alapján kirakatszekrény;

d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);

e) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, épített tűzrakóhely;

f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;

g) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;

h) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő;

i) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(11) Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.

(12) Az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerinti állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó szintterületű lehet.

(13) A Szabályozási terven jelöltek szerint az építési telek be nem építhető részét (lásd: fogalommagyarázat) figyelembe kell venni. Kizárólag a telkek utcafronttól számított 60 m mély telekrésze építhető be. A beépítési százalék és a minimális zöldfelület megállapításakor a telek be nem építhető részét figyelmen kívül kell hagyni.

(14) A Szabályozási terven a telek be nem építhető részeként (lásd: fogalommagyarázat) jelölt területen fóliás technológiájú kertészeti építményeken kívül más épület, építmény nem helyezhető el, a terület házikertként (lásd: Fogalommagyarázat) használható.

(15) Az építési övezet területén azokon a telkeken, ahol telek be nem épített része nem került kijelölésre, a kialakítható legkisebb telekterület kétszeresét meghaladó telekméret esetén a beépítési mérték számításánál a kialakítható legkisebb telekterület kétszerese feletti többletterületnek csak a fele vehető figyelembe, de a kialakuló beépítés így sem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítettség kétszeresét.

(16) Az építési övezet területén templom építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 6 méterrel túlléphető.

(17) Az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság közterületről takart földszintes gazdasági épület esetében legfeljebb 3,0 méterrel túlléphető.

(18) Az övezetben az építési helyen kívül álló épület a 4. § (6) bekezdés figyelembevételével felújítható, új épület nem építhető.

(19) Új falusias lakóterület felhasználását megelőzően a terület belvízrendezési tervét el kell készíteni.

(20) Falusias lakóterület Lf1* övezetében új épület elhelyezését megelőző építési engedélyezési eljárását talajmechanikai szakvélemény készíttetése kell, hogy megelőzze, mely kiemelten kezeli a terület talajvíz viszonyait, s ahhoz kapcsolódó épületalapozási lehetőségeket. Az építési engedélyezési tervkészítés során a talajmechanikai szakvéleményben foglaltakat figyelembe kell venni, az engedélyezésre benyújtott tervhez a szakvéleményt csatolni kell.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

26. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek lehelyezésére szolgál.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésben felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, a személyzet és a dolgozók számára lakóépület;

c) igazgatási, egyéb irodaépület;

d) sportépítmény.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (3) bekezdésében felsorolt kivételesen elhelyezhető épületek közül, az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén elhelyezhető:

a) egyéb közösségi, szórakoztató épület.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el:

a) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás.

(5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutató
Gksz1	SZ	5000	30	35	6,0	40	0,6
Gksz2	SZ	3000	30	35	6,0	40	0,6

K - kialakult állapot
SZ - szabadonálló beépítés

(6) Az építési övezet belterülethez nem kapcsolódó építési telkei részleges közművesítettség esetén, a belterülettől 100 m-es távolságon belüli építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 4. § (9), (10), (11) bekezdések figyelembevételével.

(7) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(8) Gksz1 övezetben gazdasági épület esetében ha az alkalmazott technológia nagyobb építménymagasságot követel meg, az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

(9) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen épület csak a telekhatártól 5 m-re helyezhető el.

(10) Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását az 4. § (7)–(8) bekezdésekben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

(11) A Gksz jelű övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező.

(12) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület felhasználását megelőzően a terület belvízrendezési tervét el kell készíteni.

Üdülőházas üdülőterület

27. § (1) Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük , valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Üdülőházas üdülőterületen az OTÉK 22. § alapján önálló épületként elhelyezhető:

a) üdülőépület;

b) szálláshely szolgáltató épületek közül a kereskedelmi szálláshelyek épületei;

c) üdülőtábor;

d) sportlétesítmény;

e) és olyan, az üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület, melynek szintterülete legfeljebb az összes más funkciójú bruttó szintterület 25 %-a.

(3) A üdülőházas üdülőterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutató
Üü	SZ	8000	K	20	6,0	60	0,4

K - kialakult állapot
SZ - szabadonálló beépítés

(4) Az építési övezet építési telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be, az 4. § (9), (10), (11) bekezdések figyelembevételével.

(5) Az építési övezet területén több fő funkciójú épület is építhető.

(6) Üdülőházas üdülőterületen a következő melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal);

c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel, 1 m2nagyságig);

d) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz);

e) kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, épített tűzrakóhely;

f) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel;

g) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő;

h) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop;

i) portaépület;

j) kerékpártároló.

(7) Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását az 4. § (7) bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

(8) ¹⁸

(9) ¹⁹

Különleges területek

28. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

a) turisztikai (K-Tur)

b) sportterület (K-Sp)

c) temetők területe (K-T)

d) horgászközpont (K-H)

(2)²⁰

Turisztikai terület

29. § (1) Különleges terület turisztikai terület a Szabályozási terven K-Tur jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban az ökoturizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén kizárólag:

a) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények,

b) az ökoturizmust és a szelíd turizmust kiszolgáló létesítmények (tároló, bemutató, tárgyaló, tanácskozó épületek),

c) sportépítmények, szabadtéri sportépítmények,

d) a területet üzemeltetők (tulajdonos, dolgozók) számára lakóépületek max. 2 egységig

helyezhetők el.

(3) A különleges terület turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépít és módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutató
K-Tur	SZ	5000	50	10	6,0	70	0,2

SZ szabadonálló beéíptés

(4) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be, illetve egyedi közmű megoldásokkal is (megújuló energia, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés (lásd fogalommagyarázat)) beépíthető.

(5) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

(6) Sportcsarnok építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 12 méterig megemelhető.

(7) Új különleges terület-sportterület felhasználását megelőzően a terület belvízrendezési tervét el kell készíteni.

(8) A terület beépítésénél a helyi természetvédelmi területre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni.

Temető területe

30. § (1) Különleges terület temető terület a Szabályozási terven K-T jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutató
K-T	SZ	1 HA	K	10	4,5*	70	0,15

SZ szabadonálló beépítés K kialakult
* Lásd /7/ bekezdés

(3) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(4) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület építhető.

(5) ²¹

(6) A temető körül min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó, területe nem szolgálhat temetkezési helyként.

(7) Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 3 méterrel túlléphető.

Horgászközpont

31. § (1) Különleges terület horgászközpontterület a Szabályozási Terven K-H jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a horgászssport létesítményeinek elhelyezésére és a terület turisztikai hasznosítására szolgál.

(2) Különleges terület horgászközpont-területen kizárólag:

a) horgászattal kapcsolatos építmények;

b) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató és szociálsi épületek;

c) a terület tulajdonosa, üzemeltetője és dolgozói számára kialakított lakóépületek legfeljebb 2 egységig;

d) egyéb közösségi illetve turisztikai épületek helyezhetők el.

(3) A különleges terület horgászközpont építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK
Építési övezeti jele	Beépítés módja	Kialakítható legkisebb területe (m²)	Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)	Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)	Építmények legnagyobb építménymagassága (m)	Minimális zöldfelületi aránya (%)	Megengedett legnagyobb szintterületi mutató
K-H	SZ	3000	30	20	4,5	70	0,3

SZ szabadonálló beépítés

(4) Az építési övezet építési telkei legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be .

(5) Az építési övezet építési telkein több fő funkciójú épület is elhelyezhető.

(6) A területen elhelyezhető lovak száma nem érheti el a vonatkozó jogszabályban¹⁵ meghatározott nagylétszámú állattartó telepen tartható lovak számát. ¹⁵ – 41/1997 FM rend.

Beépítésre nem szánt területek

32. § A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

Zöldterület (Zkp, Zkk)

a) Erdőterületek:

Védelmi (védett és védőerdő) (Ev)

Gazdasági (Eg)

b) Mezőgazdasági területek:

Általános mezőgazdasági terület - szántó (Má1, Má2)

Általános mezőgazdasági terület - gyep (Má3)

Általános mezőgazdasági terület - nádas (Má4)

c) Vízgazdálkodási terület:

Vízbázis (Vb)

Vízfelszín (V)

d) Közlekedési terület:

Közúti (KÖu)

e) Közműterület (Kmű)

Zöldterület

33. § (1) Zöldterület - közpark, közkert - a Szabályozási terveken Zkp, illetve Zkk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterület.

(2) Zöldterületen az OTÉK¹⁶ alapján elhelyezhető ¹⁶27. §

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (például: sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),

b) a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek.

(3) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten, közpark esetében több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

(4) A Zkp jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal helyezhetők el.

(5) A Zkk jelű zöldterületen épület nem helyezhető el.

(6) Zkk jelű övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló, épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.

(7) Az övezet területein közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(8) A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

(9) A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható.

(10) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

(11) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el.

(12) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak szakember által végezhető akkor, ha azt

a) a fák egészségi állapota,

b) balesetveszély elhárítás,

c) vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

Erdőterület

34. § (1) Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint Védelmi (védett és védőerdő) (Ev), Gazdasági (Eg) erdők lehetnek.

(3) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba hatóságként vagy szakhatóságként az illetékes erdészeti hatóságot¹⁷ is be kell vonni. ¹⁷Állami Erdészeti Szolgálat

(4) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(5) Az erdőövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

(6)²²

(7) Az erdőövezetekben kerítés csak vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

Erdőterület – védelmi erdők területe

35. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven (Ev) jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek (talaj, levegő) valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2) A védelmi rendeltetésű erdők övezetében épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK- ban¹⁸ felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem akadályozzák. ¹⁸32. §

(3) A védelmi rendeltetésű erdők övezetének területén elhelyezhetők az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra építményei.

(4) Az övezetben található meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, legfeljebb 25m²-rel bővíthető, de új épület nem helyezhető el.

(5) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók.

(6) Védelmi rendeltetésű erdő területén a folyamatos borítottság érdekében az erdőfelújítást természetes felújító módszerekkel kell végezni. A védelmi erdők övezetében tarvágás csak kivételesen indokolt esetben – betegség, viharkár, balesetveszély – végezhető.

Erdőterület – gazdasági erdők területe

36. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven (Eg) jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek (lásd: fogalommagyarázat) előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az építés feltételei:

a) a beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10ha),

b) a beépítés módja: szabadonálló

c) a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,

d) a megengedett maximális építménymagasság 4,5 m.

(3) A gazdasági erdőterületen Matty területén szakszerű, természetkímélő erdőgazdálkodást kell folytatni. Tarvágás csak indokolt esetben végezhető, de nagysága a 3,0 ha-t nem haladhatja meg.

Mezőgazdasági terület

37. § (1) A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja: általános mezőgazdasági terület (Má)

(2) Valamennyi mezőgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

(3) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés és állattenyésztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint - a továbbiakban meghatározott esetekben - lakóépületek helyezhetők el.

(4)²³

(5) A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani.

(6) Mezőgazdasági területen az erózióvédelem, és a helyi klíma javításának érdekében mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terven jelöltek szerint.

(7) Mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztiszítót kell létesíteni.

Általános mezőgazdasági terület

38. § (1) Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven (Má) jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület.

(2) Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából

a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1,Má2)

b) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má3)

c) általános mezőgazdasági terület – nádas (Má-4) rendeltetésűek.

Általános mezőgazdasági terület – szántó

39. § (1) A szabályozási terven Má1 illetve Má2 jellel jelölt övezet a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas terület.

(2) Az Má1 jelű övezetben a növénytermesztés, a környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) Má2 jelű övezetben épület, építmény nem helyezhető el, az OTÉK-ban¹⁹ felsoroltakon kívül. ¹⁹32. §

(4) Az Má2 jelű övezetben található meglévő épület felújítható, tetőtere beépíthető, legfeljebb 25m²-rel bővíthető, de új épület nem helyezhető el.

(5) Az Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

a) a kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m²

b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m

c) a legkisebb beépíthető telek területe: 100.000 m² (10 ha)

d) a beépítés módja: szabadonálló

e) legnagyobb beépíthetőség: 1,5%, lakóépület esetén 0,5%

f) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

(6) Az övezetben gazdasági épültetek - amennyiben a technológia megköveteli – az övezetben előírtaktól eltérően legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságig építhetők.

(7) Má1 övezetben az OTÉK²⁰ szerinti birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) alakítható ki abban az esetben, ha az OTÉK²¹ szerinti „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2, a birtoktest 2%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 20%. ²⁰29. § ²¹1. melléklet 55/A pontja

(8) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti, és a telek közútról megközelíthető.

(9) A birtokközpont épületegyüttese körül legalább 15 m széles takaró erdősáv létesítendő a kistájra jellemző, honos fajokkal.

Általános mezőgazdasági terület – gyep

40. § (1) A szabályozási terven Má3 jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Má3 övezetben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó épületek, építmények, valamint a tulajdonos/használó lakása helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

a) A kialakítható legkisebb telekméret 50.000m2 (5 ha),

b) A beépíthető legkisebb telekméret 100.000m² (10 ha).

c) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30 m

d) a beépítés módja: szabadonálló

e) A beépítettség mértéke legfeljebb 0,5%

f) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 m

Általános mezőgazdasági terület – nádas

41. § (1) Általános mezőgazdasági terület – nádas (Má-4) övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos.

(2) Az övezet használatára a táj- és természetvédelem előírásai vonatkoznak és a használat során a természetvédelem szempontjai a meghatározóak, emellett jelen szabályzat 12. és 13. §-ban foglaltakat kell figyelembe venni!

Vízgazdálkodási terület

42. § (1) Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven „Vb” illetve „V” jellel lejölt területfelhasználási egység.

(2) A „V” jellel szabályozott területfelhasználási egység az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) A „Vb” jellel jelölt területfelhasználási egység a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(4) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK²² előírásait kell alkalmazni. ²²30. §

(5) A vízgazdálkodási területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.

(6) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(7) A vízfolyások, csatornák, árkok karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet.

(8) A védőművek (töltések) oldalában tilos minden olyan tevékenység, amely a védőmű állékonyságát veszélyezteti, a meglévő élővilágot megzavarja.

(9) Vízgazdálkodási területen horgászállások csak az illetékes KTVF engedélyével helyezhetők el.

(10) A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A felszíni/felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

Közlekedési területek általános előírásai

43. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a Köu jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, Útügyi Műszaki Előírások az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

(4) A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. Matty területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki. Magánút csak közúti területhez, közforgalmú úthoz csatlakoztatható.

(5) Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési tervek engedélyezési eljárásába az önkormányzat mellett az érintett szakhatóságokat is be kell vonni.

(6) Az építési (szabályozási) szélességen belül a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(7) Közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv (belterületi SZT1 és külterületi SZT2 tervlap) tartalmazza:

Út	Közlekedési terület jele	kategória	Közlekedési terület szélessége	Védőtávolság
Út	Közlekedési terület jele	kategória	Közlekedési terület szélessége	belterület	külterület
5712 jelű összekötő út	KÖu-2	orsz. mellékút K.V.A.	Meglévő (14-24 m)	-	50m-50m
5709 jelű összekötő út	KÖu-2	orsz. mellékút K.V.A.	Meglévő (16-20 m)	-	50m-50m
57123 jelű bekötő út	KÖu-2	orsz. mellékút K.V.A.	Meglévő (14-20 m)	-	50m-50m
Kossuth Lajos utca	KÖu-4	gyűjtőút B.V. c-C,D.	Meglévő (16-26 m)	-	-
Petőfi Sándor utca	KÖu-4	gyűjtőút B.V. c-C,D.	Meglévő (16-26 m)	-	-
Lakó és kiszolgáló utak	KÖu-10	lakóút B.IV. d-A,B,C.	Meglévő (14-35 m)	-	-
Egyéb feltáró mezőgazdasági és ipari kiszolgáló utak	KÖu-8	Egyéb kiszolgáló út K.VIII. B,C	Meglévő (4-6 m) Tervezett	-	-
			(8 m)

(8) Az országos mellékút külterületi szakaszai mentén, a védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(9) A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.

(10) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.

(11) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

(12) A parkolási rendelet megalkotásáig parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani.

(13) A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén az alábbi helyeken új parkolók létesítése lett tervezve:
- Polgármesteri Hivatal (114 hrsz) előtt 4 parkoló állás,
- az italboltnál (129 hrsz) 8 parkoló állás.

(14) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére, megfordulására.

(15) Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

IV. Fejezet

KÖZMŰ TERÜLETEK, KÖZMŰELLÁTÁS

44. § (1) Közterületen a közműhálózatokat, közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, az adott szabályozási szélességen belül.

(2) A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok²³ előírásait kell figyelembe venni. ²³ MSz7487/2-80 „Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen”

(3) A település belterületén bármilyen építményt igényszintjének megfelelően csak teljes közművesítéssel szabad elhelyezni. A szennyvízelvezető rendszer kiépültéig, átmeneti jelleggel a zárt rendszerben való gyűjtés-elszállítás engedélyezhető. A szennyvízcsatorna megépülte után az ingatlanok közüzemü vezetékhez történő csatlakoztatását haladéktalanul meg kell oldani

(4) A vonatkozó előírások értelmében²⁴ a területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m- nél nagyobb és 5 m-nél kisebb nem lehet. ²⁴ 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet 49. § (1) bekezdés

(5) A község területén kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető.²⁵ ²⁵ 1995. évi LVII Tv 72/1996.(V.22.) sz. Korm. rendelet és a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint.

(6) A felszíni vizek minősége védelmében a vonatkozó jogszabályokban²⁶ előírtakat kell figyelembe venni. ²⁶ 220/2004.(VII.21.) Korm. Rendelet, valamint a szennyvizek kibocsátási határértékeiről, az alkalmazási szabályairól szóló 9/2002. KöM-KöViM együttes rendelet

(7) Gázellátó rendszerek létesítése esetében a szabványban²⁷ megfogalmazottakat be kell tartani. Nagyközépnyomású vezetékek védőtávolsága épületektől 5-5 m, középnyomású vezetékeknél ez az érték 4-4 m. ²⁷ MSz 7048-1:1983

(8) A villamosművek biztonsági övezetében végezhető tevékenységeket, azok mikéntjét, a tilalmakat és korlátozásokat a vonatkozó jogszabály²⁸ szerint kell megállapítani. ²⁸ 11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet

(9) A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.

(10) A távközlési létesítmények elhelyezését a vonatkozó jogszabályok ²⁹ alapján lehet engedélyezni. ²⁹ a 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet 26. § (1) bek. szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSz7487 ad, míg az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet határozza meg.

(11) Hírközlési létesítmények közül önálló antennatartó szerkezet (torony), 4 m2-nél nagyobb alapterületű távközlési létesítmények, szekrények csak a vonatkozó rendeletek betartásával, építési engedély alapján helyezhetők el az 5. § (3) bekezdés alapján.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

45. § A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazhatók:

a) építésjogi követelmények,

b) helyi közút céljára történő lejegyzés,

c) útépítési és közművesítési hozzájárulás,

d) kártalanítási szabályok.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

Fogalommagyarázat

E rendelet alkalmazásában:

1. Beépítettség: a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa

2. Birtokközpont: A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. (Mezőgazdasági birtoktest: egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól – a közigazgatási egységtől függetlenül – legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlannyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.) A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont).

3. Építési vonal: az a hely, ahová az épület homlokvonala kerül, az előkertre vonatkozó előírások betartásával.

4. Erdei termékek: Fa erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally. „Nem fa” erdei termékek: gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.

5. Főépület: fő rendeltetés szerinti funkciójú épület.

6. Házikert: a lakótelek szabályozási tervben kertként szabályozott, be nem építhető része, amelyen elsődlegesen a saját ellátást szolgáló kerti növények (zöldségfélék, gyümölcs, szőlő) és az állatok takarmányául szolgáló növények (pl. kukorica) termeszthetők, illetve a lakók pihenését szolgáló díszkert alakítható ki.

7. Jelentős zavaró hatás: különlegesen veszélyes (pl: tűz-, robbanás-, fertőző- veszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó tevékenységből eredő hatás.

8. Jó mezőgazdálkodási gyakorlat: célja a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon, hogy biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását, ugyanakkor be kell tartani a trágyázásra, trágyakezelésre, erózióvédelemre, öntözésre vonatkozó előírásokat.

9. Kegyeleti park: olyan korábban temetőként használt önálló terület, mely ma már nem szolgál temetkezési helyként, illetve a temető azon része, ahol a sírok fenntartása, gondozása megtörténik, de temetést már nem végeznek, azonban síremlékei fennmaradtak és távlatban is fenntartandók.

10. Kertészetileg művelt terület: haszon- vagy dísznövények termelésére szolgáló elkülönített terület, ahol gazdasági, esztétikai vagy egészségügyi rendeltetéssel általában többféle, jellemzően több éves – egyes időszakokban egyedi, intenzív ápolási munkát igénylő – növényeket termelnek.

11. Kerti építmény: (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

12. Közkert: 1ha- nál kisebb területű közcélú zöldterület

13. Közpark: 1 ha- nál nagyobb területű közcélú zöldterület

14. Látványterv: az épületek, építmények környezetét az adott terület, térség építészeti és táji jellegzetességeit feltáró , a tervezett létesítmény táj- és településképben való megjelenését, tájképi hatásait(rálátás, kilátás, tágabb tájrészlet látványa), a tájba történő illeszkedést, valamint a tájképformálás módjait bemutató műszaki tervdokumentáció.

15. Melléképület: fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület.

16. Nem jelentős zavaró hatás: minden olyan tevékenységből fakadó hatás, mely a környezetét kevésbé zavarja zajjal, bűzzel, környezetszennyező kibocsátással, pl.:

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

- igazgatási, egyéb irodaépület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- sportépítmény

- egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,

- egyéb közösségi szórakoztató épület.

17. Nyúlványos (nyeles) telek: olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.

18. Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát.

19. Rekultivációs terv: hulladéklerakók, tájsebek környezetvédelmi előírásoknak megfelelő felszámolására, tájba illesztésére és további hasznosítására vonatkozó dokumentáció, amelyet a területileg illetékes hatóságok számára kell benyújtani.

20. Szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel-és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyvizek tisztítása biológiai módszerekkel történik.

21. Tájképvédelmi-tájesztétikai szakvélemény: Okleveles tájépítészmérnök által készített dokumentáció, mely szakmai szempontok értékelése alapján megállapítja, hogy az adott meglévő, vagy tervezett objektum tájesztétikai-tájképvédelmi szempontok alapján a tájban megtartható, illetve elhelyezhető-e. Amennyiben az objektum megtartható, a szakvéleménynek megalapozott szakmai szempontok alapján meg kell határozni, hogy milyen beavatkozások szükségesek a tájba illesztéshez, illetve a kedvezőtlen hatások milyen módon csökkenthetők. Az értékelés, tájba illesztés fő szempontjai: Helykiválasztás, formaválasztás, színválasztás, anyaghasználat, növényalkalmazás stb.

22. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el.

23. Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határolt. A tömb határait jelentheti tehát a közterületi határ (meglévő szabályozási vonal), a belterülethatár, az igazgatási határ, valamint beépítésre nem szánt terület határa is.

2. melléklet a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez²⁴

3. melléklet a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

Régészeti területek

	A	B	C
1	Sorszám	Név	HRSZ
2	1.	Faluhely Pusztafalu	0118/1, 0119/1, 0128/1-3
3	2.	Sulyos	048/1, 048/9, 048/11, 048/13-16, 057, 060/18, 062, 065/2, 065/16-18, 065/20, 065/22-24, 065/26-28, 065/33-35
4	3.	Magas-homokdomb Vásáros rét	033/4, 033/5

4. melléklet a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

Védett természeti értékek

Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó területek: 088, 090, 092, 093, 095, 096, 098, 0101, 0102, 0104, 0105, 0109-0111, 0114, 0115 hrsz.
Natura 2000, azaz európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek
Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Kelet-Dráva (HUDD20007)
088, 090, 092, 093, 095, 096, 0102, 0105, 0109, 0110, 0111, 0115, 0116,
Helyi jelentőségű védett természeti területek
014/3 hrsz.

5. melléklet a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

1. függelék a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez²⁵

2. függelék a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

Mintakeresztszelvények

3. függelék a 15/2007. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

Közművek, közműlétesítmények védőtávolságai

1. Vízellátás – tűzvédelem Védőtávolság a MSz 7487/2 szerint: Ivóvízvezeték (épület alapjától) D 300 mm-ig 3,0 m

2. Szennyvízelvezetés Védőtávolságok: Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m Szennyvíz nyomócső D 300 mm-ig 3,0 m

3. Csapadékvíz elvezetés Védőtávolság: Felszíni vízfolyás mindkét part mentén a partélétől számított 6,0 m széles szabadon hagyandó sáv.

4. Gázvezeték hálózatok

A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben

Vezeték megnevezése	Vízvezeték	Csatorna	Közép- feszültségű kábel	Távközlő vezeték (védőszerke- zetben)	Gázelosztó vezeték
Vízvezeték	-	1,5	0,7	0,7	0,7
Csatorna	1,5	-	1,0	1,0	1,0
Középfesz. kábel	0,7	1,0	-	0,5	0,5
Távközlő vezeték (védőszerkezetben)	0,7	1,0	0,5	-	0,5
Gázelosztó vezeték	0,7	1,0	0,5	0,5	-

5. Villamosenergia - hálózatok

Föld feletti 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért
külterületeken 5,0 – 5,0 m-es
belterületen, kettős felfüggesztés esetében 2,5 - 2,5 m-es függőleges síkokig terjed.
A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet:
külterületeken (1-1 m-es kartávolság+5-5 m-es védőtávolság)6,0 – 6,0 m belterületeken (1-1 m-es kartávolság+2,5-2,5 m-es védőtávolság) 3,5–3,5 m
Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a 6. sz. melléklet szerint alakítandók. A vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed.
A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: (1-1 m-es kartávolság + 1-1 m-es védőtávolság) 2,0 – 2,0 m
Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed.
A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méterestávolságú függőleges síkokig terjed.

6. Távközlési - hálózatok (30. §)

Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.
Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres