Kárász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 10. 04Kárász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kárász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (VIII.17.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a
a) helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A rendelet hatálya és alkalmazása
2. § (1) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.
3. § Jelen rendelet a következő mellékleteivel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
b) 2. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása,
c) 3. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása,
d) 4. melléklet: A helyi egyedi védelem alatt álló épületek és objektumok valamint a helyi védelem alatt álló területek jegyzéke,
e) 5. melléklet: Településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelem,
f) 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás kezdeményezése nyomtatvány.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
4. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása.
(2) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását a 1. illetve 2. melléklet tartalmazza.
4. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
3. Egyéb tájékoztatási eszköz: a reklám-elhelyezési kormányrendelet1 hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
4. Első főépület: egy építési telken/telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
5. Főépület: az építési övezeti/övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
6. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
7. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
8. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
9. Utcai telekhatár: a telek homlokvonala.
5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
1. környezetéhez igazodik,
2. a település építészeti karakterét megőrzi,
3. a meglévő formakultúrát megtartja,
4. léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
a helyi védelem
6. A helyi védelem célja
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
7. A helyi védelem feladata
8. § A helyi védelem feladata:
a) a védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
8. A helyi védelem fajtái
9. § A helyi védelem lehet:
a) területi védelem,
b) egyedi védelem.
10. § (1) A helyi területi védelem:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)
védelmére terjed ki.
(2) A helyi egyedi védelem
a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
d) egyedi tájérték, természeti érték védelmére terjedhet ki.
9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
11. § Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha
a) a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
b) a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
bd) fenntartható használata biztosítható, továbbá
be) az értékvizsgálat elkészült.
12. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az értékvizsgálatot.
13. § A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.
14. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.
(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 13. § szerinti értékvizsgálatot.
15. § (1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
(2) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(3) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
(4) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
(5) Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
16. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.
(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
17. § A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.
10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései
18. § (1) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
(2) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.
11. A védett értékek nyilvántartása
19. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) az érték megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) helyszínrajzot,
d) a védelem szakszerű, rövid indokolását,
e) építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
f) fotódokumentációt,
g) a helyi védelem védettségi típusát,
h) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
i) építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(2) A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a főépítész annak hiányában a jegyző gondoskodik.
12. A helyi védelemhez kapcsolódó korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek
20. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(4) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.
(5) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.
(6) Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.
(7) Természeti érték esetén az érték rongálása, az ép növényzet csonkítása tilos. A fennmaradását biztosítani szükséges.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
21. § (1) A 1. melléklet szerint lehatárolt, településképi szempontból meghatározó területek:
a) Központi falusias karakter,
b) Falusias karakter,
c) Külterületi karakter.
(2) A településképi szempontból meghatározó természeti védelemmel érintett területek:
a) a Natura 2000‐es hálózatba tartozó kiemelt jelentőségű természet-megőrzési illetve különleges madárvédelmi terület (HUDD 20030, HUDD 10007 –Mecsek)
b) az országos jelentőségű védett természeti terület, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területe,
c) az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
d) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott magterület és ökológiai folyosó területe,
e) ex lege védett nyílt karszt területek és források.
(3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a „Külterületi karakter” részét képezik. Területi lehatárolásukat a 2. melléklet tartalmazza.
településképi követelmények
13. Általános építészeti követelmények
22. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a Kárászra jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.
(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell:
a) a tetőidom formáját, hajlásszögét,
b) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,
c) a homlokzatok építészeti kialakítását,
d) a tömegképzés jellegét,
e) a nyílászárók arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, horizontális, vagy vertikális jellegét,
f) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.
(3) Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- gerincmagasságát a közterület felől szomszédos helyi védettségű épület figyelembe vételével kell kialakítani. A legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.
(4) Utcai homlokzaton, lakóépület nyílászáróinak cseréje esetén az eredetivel megegyező osztású nyílászáró helyezhető el, kivéve, ha az épület valamennyi nyílászárója együttesen, egységesen cserére kerül.
(5) A település belterületén – a gazdasági ipari területfelhasználású területeket kivéve
a) lakóépület esetén tetőszerkezet héjazataként hullámpala, bitumenes hullámpala fedés,
b) utcafronton kerítés anyagaként hullámpala
nem alkalmazható.
(6)1 A település teljes igazgatási területén az épületek tetőfedésénél földszíntől különböző szín nem alkalmazható.
(7) Lakóépület színezése az egységes, földszíntől eltérő nem lehet.
(8) Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem létesíthető.
23. § (1) A település belterületi közterületen elhelyezett utcabútorok kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolhatja.
(2) Az utcabútorok színe és anyaga a természetestől különböző nem lehet, csak a technológiai szükségesszerűségből adódó egyéb anyagokat tartalmazhat (pl. fém).
24. § (1) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növények esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajoktól különböző faj nem alkalmazható.
(2) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységességének megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.
(3) A község területén kanadai nyárfa, amerikai kőris, nyugati ostorfa, mirigyes bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, kései meggy, fehér akác ültetése ne megengedett.
(4) A kialakult, nem honos sorfák pótlása a fasor egyedtípusával megengedett.
14. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
25. § A központi falusias karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:
a) Területi építészeti követelmények:
aa) Az észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési lakótelek esetén az épület a telek északi oldalára illeszkedjen.
ab) A lakótelkek beépítésének hagyományos beépítése szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető. Ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
ac) Az első főépület gerinc és ereszmagassága kialakítása során az illeszkedési szabályokat figyelembe kell venni.
b) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
ba) Az épületek tetőszerkezete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős 35 – 45 közötti hajlásszögű nyeregtetű kialakítástól kialakításútól eltérő nem lehet. A tetőgerinc irányának a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányától különböző nem lehet.
bb) A meglévő tetőidom átépítése vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 %-kal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.
bc) A lakótelken elhelyezhető építmények legnagyobb épületszélessége 8,0 m-nél nagyobb nem lehet.
bd) A nem lakó funkciójú telken az épületek legnagyobb szélessége 10,0 m-nél nagyobb nem lehet.
be) Az utcai kerítés legmagasabb pontja legfeljebb 1,8 m. Az utcai kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas] alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett.
bf) Kerítés kialakítása utcai telekhatáron a hagyományostól eltérő nem lehet. Hagyományosan kialakultnak tekinthető a kerítés, ha a lábazat max. 0,6 m magasságú, tömör, a kerítés többi része áttört kialakítású.
bg) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
bh) Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
bi) Az építmény homlokzati kialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az építmények homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átfestéssel megbontani nem szabad.
bj) Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.
bk) Egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek.
bl) Az első főépület utcai homlokzatán, illetve a főépület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépületen klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka. Ezek a berendezések 5 m-en túl takartan, építészeti eszközökkel megoldva helyezhetők el.
bm) A telek zöldfelületeinek kialakítása a településen hagyományos zöldfelületektől eltérő nem lehet.
bn) Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.
bo) A közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat az utcai telekhatárra kell elhelyezni.
26. § A falusias karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:
a) Területi építészeti követelmények:
aa) Az észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött lakó funkciójú építési telek esetén a beépítés a telek északi oldalára illeszkedjen.
ab) A lakótelkek beépítésének hagyományos beépítése szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető. Ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
ac) A lakó funkciójú első főépület –az üdülőházas területek kivételével - földszintesként alakítható ki.
b) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
ba) Lakó használatú telken lévő épületek tetőszerkezete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős 30 – 45 közötti hajlásszögű nyeregtetű kialakítástól kialakításútól eltérő nem lehet.
bb) A lakótelken elhelyezhető építmények legnagyobb épületszélessége 10,0 m-nél nagyobb nem lehet.
bc) Gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) funkciójú telken elhelyezett épületek tetőszerkezete 25 – 45 közötti hajlásszögű magastetős kialakításútól eltérő nem lehet.
bd) Az utcai kerítés legmagasabb pontja legfeljebb 1,8 m. Az utcai kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas] alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett.
be) Kerítés kialakítása utcai telekhatáron a hagyományostól eltérő nem lehet. Hagyományosan kialakultnak tekinthető a kerítés, ha a lábazat max. 0,6 m magasságú, tömör, a kerítés többi része áttört kialakítású.
bf) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a településképbe nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
bg) Tetőfedés anyagaként cserép, betoncserép valamint formájában és karakterében a cseréphez igazodó fémlemezfedés a megengedett.
bh) Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
bi) Az építmény homlokzati kialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az építmények homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átfestéssel megbontani nem szabad.
bj) Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.
bk) Egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek.
bl) Az első főépület utcai homlokzatán, illetve a főépület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépületen klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka.
bm) A telek zöldfelületeinek kialakítása a településen hagyományos zöldfelületektől eltérő nem lehet.
bn) Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.
bo) A közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat az utcai telekhatárra kell elhelyezni.
27. § A külterületi karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
b) Lakó funkciójú épület szélessége a 10 m-t nem haladhatja meg.
c) Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
d) A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-50° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
e) Kerítés magassága 1,8 m-nél magasabb nem lehet. Kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok [kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas] valamint drótfonat, élősövény is alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett.
15. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
28. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
a) Központi falusias karakter területe,
b) Falusias karakter területe,
c) Helyi védelemmel érintett elemek és területek,
d) a Natura 2000‐es hálózatba tartozó kiemelt jelentőségű természet-megőrzési illetve különleges madárvédelmi területek (HUDD 20030, HUDD 10007 –Mecsek),
e) az országos jelentőségű védett természeti terület, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területe,
f) az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
g) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott magterület és ökológiai folyosó területe,
h) ex lege védett nyílt karszt területek és források.
(2) Az (1) bekezdésen kívüli területek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
16. Az egyes sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos követelmények
29. § (1) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
1. időtálló,
2. minőségi, minőséget képviselő,
3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
4. élénk színeket kerülő,
5. állagát hosszútávon megőrző,
6. a település karakterével összhangban lévő.
(2) Újonnan kialakuló – belterületi - közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.
HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
30. § (1) A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Helyi területi védelmet jelen rendelet a 4. mellékletében jelzett, természeti területekre állapít meg.
31. § (1) A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 20. §-ban rögzítetteken túl a következők:
a) Az építészeti örökséget eredeti tömegében kell megtartani. Az építészeti örökség bővítése csak az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl megengedett.
b) Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el.
c) Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
d) A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
e) A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
f) Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
g) Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
h) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
i) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
j) Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, fa, fém, kő, vagy tégla anyagú legyen.
(2) A helyi egyedi védett természeti értékek megőrzéséről gondoskodni kell, a természeti érték fennmaradását veszélyeztető tevékenység nem folytatható.
32. § (1) A helyi területi védelem alá sorolt terület védetté nyilvánításának indoka a területen található értékes növényzet, élőhely megtartása.
(2) A természeti terület megtartandó, környezetének élőhelye megőrizendő.
(3) A védett érték látogatása csak gyalogosan megközelítve lehet. A látogatás során a fához nyúlni, koronáját, törzsét károsítani nem megengedett.
(4) A védett természeti érték vonatkozásában kutatási tevékenység csak természetvédelem érdekében lehet.
(5) A védett egyedi tájérték, növényzet élőhelyének sértetlenségét biztosítani kell.
(6) Helyi védettségű természeti érték környezetében bármilyen tevékenység, épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése a védett érték károsítása nélkül, a természeti érték védelme mellett (kalodázás) megengedett.
(7) Építési tevékenység során az építéssel megközelített fákat kalodával védeni kell, a talajmunkák során a fák gyökérzetére fokozottan ügyelni kell. A megmaradó fák törzse körül a rendezett terep az eredeti terephez képest maximum 20 cm-rel lehet magasabban. A meglévő fák gyökérzónájában óvatos, kézi bontási és földmunkák végzendők.
(8) A faegyed sérülése, károsodása esetén a sérüléseket szakszerűen kezelni kell.
(9) Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota veszélyt jelent.
REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
17. Reklámok és reklámhordozókra, információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
(3) Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(9) Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el:
a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön.
18. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
34. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
19. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
35. § (1) Kárász közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.
(2) Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
20. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai
36. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
21. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
37. § (1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat helyezhető el, amely a 1,0 m2 nem haladhatja meg.
(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
(3) Tetőfelületre cégtábla, üzletfelirat nem helyezhető el.
22. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
38. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
c) legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
d) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
Településkép-érvényesítési eszközök
23. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
39. § (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet
a) a településképi követelmények egyeztetésére,
b) a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
c) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
(3) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett településképet érintő tevékenység esetén.
40. § (1) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 5. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.
(2) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat és a településképbe való illeszkedést is bemutató munkarészeket tartalmazó tervdokumentációt is a mellékelni kell.
(3) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.
(4) Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
(5) Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
(6) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
24. A településképi bejelentési eljárás
41. § (1) A polgármester
a) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében,
b) a helyi védettségű építményen végzett, a homlokzati megjelenést befolyásoló bármilyen, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az Étv. szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében,
c) beépítésre nem szánt területen kerítés létesítése esetén,
az építési tevékenység megkezdése előtt településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) Az eljárás jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
(3) Az eljárásra vonatkozó szabályokat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet rögzíti.
(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(5) A bejelentett tevékenység a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) Az eljárásban keletkezett iratokat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint kell kezelni.
25. A településképi kötelezés
42. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a polgármester jogosult.
(5) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(6) A településkép-védelmi bírság összege:
a) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 20.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
b) településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 200.000. forint,
c) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 20.000.- forint,
d) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 50.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
e) településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000.- legfeljebb 200.000. forint.
(7) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(8) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
26. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
43. § (1) A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
(2) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja, közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS
44. § (1) A védett érték fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használati díjat elengedi.
(2) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(3) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
Záró és átmeneti rendelkezések
45. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kárász község helyi építési szabályzatáról szóló 5/2002. (VI. 30.) rendelet
b) 13. § 4) bekezdés d) pont táblázatának az elhelyezhető építmények, „legnagyobb épületszélessége”, „tetőidoma” és „tetőhéjalása” sorai;
c) 13. § 5) bekezdés d) pont táblázatának az elhelyezhető építmények „legnagyobb épületszélessége”, „tetőidoma”, „tetőhéjalása” sorai;
d) 14. § 5) bekezdés táblázatának az elhelyezhető építmények „legnagyobb épületszélessége”, „tetőidoma”, „tetőhajlása” sorai;
e) 15. § 3) bekezdés táblázatának az elhelyezhető építmények „tetőidoma” sora, valamint a „Közterületi kerítés” sorok;
f) 22. § (5) bekezdés c) pont cd) alpontja,
g) 22. § (5) bekezdés d) pont de) alpontja,
h) 22. § 6) bekezdés g) pontjában a „-tetőzet: 30-50o hajlásszögű magastető, -terepszint alatti különálló építmény csak földdel takarva, növényzettel fedve építhető, a telekhatártól min. 1,0 m távolságtartással, -csak áttört, lábazat nélküli kerítés létesíthető, élősövény telepítése javasolt,” szövegrésze,
i) 27. § (5) és (6) bekezdései,
j) 28. §-a.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) Kárász Község Képviselő testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 8/2017. (XII.7.) önkormányzati rendelete,
b) Kárász Község Képviselő testületének az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 3/1994. (XI.15.) és 6/2005. (IX.2) önkormányzati rendelete.
46. § (1) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
47. § Ez a rendelet 2023. február 21-én lép hatályba.
A 22. § (6) bekezdése a Kárász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-a szerint módosított szöveg.