1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Kisnyárád Község Önkormányzat

(2) Az Önkormányzat vezető szerve: Kisnyárád Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzati feladatok és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(4)¹ A képviselőtestület szervei:

(5) Az önkormányzat hivatala: Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

(6) Az Önkormányzat székhelye: 7759 Kisnyárád, Kossuth utca 34.

2. § (1) Kisnyárád község címere.

(2) Az önkormányzati jelképek használatának módját külön rendelet szabályozza.

3. § (1)² A képviselő-testület a polgármesterből és 4 települési képviselőből áll.

(2) A képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben szabadon dönt. Törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(3) A képviselő-testület ellátja a helyi közszolgáltatás keretébe tartozó alapellátási feladatokat.

(4)³ Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(5)⁴ A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a határozza meg

(6)⁵ A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásáról önkormányzati rendeletben rendelkezik. Az átruházott hatásköröket a rendelet melléklete tartalmazza.

(7) A képviselő-testület bizottsága és a polgármester a képviselő-testület által ráruházott hatásköröket nem adhatja tovább.

4. § A képviselő-testület munkaterve, illetve azon kívüli felmerülő feladataitól függően szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább 6 ülést köteles tartani.

5. § (1)⁶ A képviselő-testület tevékenységét megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programja alapján végzi.

(2) A polgármester megválasztásától számított 6 hónapon belül a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatások feladatait és céljait tartalmazó középtávú programtervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A képviselő-testület mandátumának lejárta előtt 3 hónapon belül értékeli a középtávú programban foglalt célkitűzések megvalósulását.

6. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megtervezésének érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza:

7. § (1) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést általában a polgármester terjeszti a testület elé. A polgármester az előterjesztője az önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezések.

(2) A bizottság elnöke az előterjesztője annak az ügynek, amelynek napirendre tűzését a bizottság kezdeményezte. A bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé elbírálásra az önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést.

(3) A jegyző nyújtja be:

8. § A 7. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti előterjesztéseknek tartalmaznia kell a jegyző azon nyilatkozatát, hogy azt törvényességi szempontból megvizsgálta.

9. § A képviselő-testület kétfordulós tárgyalási mód keretében vitatja meg a munkatervében ilyen tárgyalási módra meghatározott témákat.

10. § (1) A képviselő-testület elé általában írásbeli, rendkívüli esetben szóbeli előterjesztés kerülhet. Szóbeli előterjesztésnek minősül a testületi ülés napján kiosztott, az előzetesen megküldött, napirendhez nem kapcsolódó írásos előterjesztés is.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - a következő két részből áll:

11. § (1)⁷ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az összehívásra és vezetésére az alpolgármester jogosult. A polgármester és alpolgármester együttes akadályoztatása, valamint a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi bizottság elnöke hívhatja össze és vezetheti. E rendelkezés szempontjából tartós akadályoztatásnak minősül az 5 nap időtartamot meghaladó távollét.

(2) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára is.

(3)⁸ A képviselő-testület összehívását kezdeményezheti a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetője is.

(4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóinak nevét.

(5) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(6) A meghívót olyan időpontban kell megküldeni -kivéve a rendkívüli ülés meghívóját-hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevőik, illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 7 nappal megkapják.

(6a)⁹ A rendkívül ülés meghívóját – az időpont előzetes telefonos egyeztetését követően – legkésőbb a rendkívüli ülést megelőző napon kell megküldeni.

(7)¹⁰ A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

12. § (1)¹¹ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatási esetére a 11. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)

13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

14. § (1) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2)¹² A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

15. § (1) A szavazás általában kézfelemelésseI történik.

(2)¹³ A képviselő-testület az Mötv.-ben meghatározott tárgykörök kivételével név szerinti szavazást

(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazásról.

16. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A képviselő-testület titkos szavazással dönt az alpolgármester személyéről.

(3) Titkos szavazást kell elrendelni az önkormányzati, vagy más törvényben meghatározott esetekben.

(4) A titkos szavazást bármelyik képviselő kezdeményezheti. A titkos szavazást az Ügyrendi bizottság tagjai bonyolítják le. Amennyiben az Ügyrendi bizottság jelenlévő tagjainak a száma nem éri el a 3 főt, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására nyílt szavazással a képviselők közül Szavazatszámláló Bizottságot hoz létre.

(5) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon, külön helyiség és a szavazatok befogadására alkalmas tárgy (urna) igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás eredményét, esetleges, a szavazás során felmerült körülményeket.

(6) A titkos szavazás eredményét nyilvános ülésen ismertetni kell.

(7) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A szavazás azonnal is megismételhető.

(8)¹⁴ A képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntés meghozatalában nem vehet részt az a települési képviselő, aki abban saját maga, illetőleg közeli hozzátartozója révén személyesen érintett. A kizáró okot a képviselő legkésőbb a napirend tárgyalásának kezdetéig köteles bejelenteni. Az érintett képviselő kizárásáról a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A kizárást nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

17. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A polgármester a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti az elfogadott határozatot.

(4) Bármely képviselő kérésére - nyílt szavazás esetén - az ülés jegyzőkönyvében név szerint kell rögzíteni szavazatának mikéntjét, ha nem a határozatnak megfelelően szavazott.

18. § Bármely előterjesztés alapján hozott döntés esetében a polgármester vagy bizottsági döntés alapján a bizottság elnöke, kérheti a szerinte településpolitikailag hibás testületi határozat kapcsán az ügy ismételt tárgyalását.

19. § (1) Települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármester), a jegyzőtől és a bizottság elnökétől, illetve hozzájuk kérdést intézhet.

(2) A kérdés, felvilágosítás kérés szóban, és írásban is előterjeszthető.

(3) A települési képviselő a kérdést, illetve a felvilágosítás kérést a napirendek megtárgyalását követően terjesztheti elő.

(4) A kérdésre, illetve a felvilágosítás kérésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadása tárgyában az érintett képviselők nyilatkozata után külön testületi döntésre nincs szükség.

(6) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Interpelláció csak a képviselő-testület ülésén terjeszthető elő. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladataival.

(7) Nincs helye interpellációnak:

20. § Az ülés befejezése előtt, a napirendek után a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke és a képviselő-testület tagjai tájékoztatást adnak olyan önkormányzati ügyekről, amelyek külön testületi ülést nem igényelnek.

21. § Valamely előterjesztés megtárgyalása kapcsán a vita lezárására, vagy az interpellációk, kérdések, bejelentések időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

22. § (1) A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását, vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:

23. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)¹⁵ A testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ban meghatározott elemeket.

(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4)¹⁶ A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az Baranya Vármegyei Kormányhivatalhoz. A nyilvános ülések jegyzőkönyvének egy példányát irattározni kell.

(5) A testületi ülés jegyzőkönyve eredeti példányához mellékelni kell:

24. § A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát -a nyílt és zárt testületi ülés anyagát egymástól elkülönítve- mellékleteivel együtt évente bekötteti.

25. § A képviselő-testület rendeleteit és határozatait a naptári év elejétől kezdődően külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal, hónap és nap megjelöléssel kell ellátni. Ezen döntésekről a bizottság által átruházott hatáskörökben hozott döntésekre is kiterjedően számítógépes nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

26. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület a hallgatóknak kérésükre -egy ízbeli, legfeljebb 5 percig tartó- hozzászólási jogot adhat. A hozzászólási jog megadásáról a testület vita nélkül határoz.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő, továbbá ha a törvény lehetővé teszi, a nemzetiségi önkormányzat elnöke vehet részt.

(5) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen kell kihirdetni, a hatósági ügyben hozott határozatok kivételével.

(6)¹⁷ A polgármester a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról, főbb napirendjeiről, illetve arról, hogy az ülés nyilvános, a lakosságot az önkormányzati hirdetőtáblára kihelyezett hirdetmény útján tájékoztatja.

(7)¹⁸ A képviselőtestület normatív határozatát az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.

(8) A hirdetőtáblán ismertetni kell:

27. § (1)¹⁹ A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Az éves közmeghallgatáson a polgármester beszámol a képviselő-testület adott évi tevékenységéről, az önkormányzati választás évében az elmúlt ciklus során végzett tevékenységéről.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok, és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, és javaslatot tehetnek, amelyek intézése során külön jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

(3)²⁰ A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az önkormányzati hirdetőtáblán az ülés előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni. A közmeghallgatást olyan időpontra kell kitűzni, hogy az adott ügyben döntést hozó képviselő-testületi ülést megelőzze.

(4) A közmeghallgatással összekapcsolt testületi ülés vezetésére és a hozzászólások időtartamára a 12. § és a 21. § előírásai az irányadók. A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre a válaszadás szóban azonnal, ha ez nem lehetséges 8 napon belül írásban történik. Ha erre sincs mód, akkor a Képviselőtestület az ügyet megvizsgálja, és a határozatáról az érintetteket a jegyző írásban tájékoztatja.

(5)²¹ Az éves közmeghallgatáson kívül is sor kerülhet lakossági fórum megszervezésére a jogszabályban meghatározott esetekben, illetve a képviselő-testület döntése szerint indokolt esetben, úgy mint a lakosság széles körét érintő, új szabályozás bevezetését megelőzően.

(6)²² A lakossági fórum megtartását kezdeményezheti:

(7)²³ A lakossági fórum meghirdetésére, levezetésére egyebekben a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok érvényesek.

28. § (1)²⁴ A fogadó óráról és a képviselői tájékoztatásról a lakosságot a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell.

(2)²⁵

29. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(2a)²⁶ A települési képviselő köteles:

(2b)²⁷ Fenti kötelezettségek elmulasztása esetén a képviselőt első alkalommal a polgármester figyelmeztetésben részesíti. Amennyiben ennek ellenére sem teljesíti kötelezettségét, az egyéb jogszabályi következményeken túl egy havi tiszteletdíjától is elesik.

(2) A települési képviselő, a bizottság nem települési képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot.

(3) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztatják a választóikat saját, illetve a képviselő-testület tevékenységéről.

30. § (1) A képviselő-testület és a bizottság tagjainak díjazását külön rendelet állapítja meg.

(2) A települési képviselő -a tisztségével összefüggésben ellátott önkormányzati feladataiért- bizonylat alapján költségei megtérítésére tarthat igényt.

(3)²⁸ A képviselő-testület a képviselő külön rendelettel megállapított tiszteletdíjának egy hónapra vonatkozó részét megvonja, ha a képviselő a testületi ülésen nem vett részt, kivéve, ha előzetesen elfogadható indokkal kimentette magát vagy utólag igazolta távolmaradását. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapításra kerül.

(4)²⁹ Amennyiben a képviselő önkormányzati feladat ellátása miatt nem tud részt venni az ülésen, úgy kell tekinteni, mintha az ülésen részt vett volna.

(5)³⁰ Előzetes kimentésnek és utólagos igazolásnak egy naptári évben két alkalommal van helye.

(6)³¹ Az előzetes kimentést a testületi ülés előtt a polgármesternek kell bejelenteni. Az utólagos igazolást a testületi ülést követő 8 napon belül kell a polgármesternek megküldeni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az utólagos igazolás elfogadása kérdésében vita esetén az Ügyrendi Bizottság dönt.

(7)³² Az előzetes kimentés írásban, szóban és telefonon jelenthető be. Az igazolási kérelmet írásban kell előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. Az igazolás elfogadását a polgármester az írásos kérelemre jegyzett jelzéssel („elfogadom”) és aláírással igazolja. Az igazolási kérelmet a hivatalnak kell továbbítani.

(8)³³ Előzetes kimentés és utólagos elfogadott igazolás esetén a képviselő a tiszteletdíj 100%-ára jogosult. A harmadik, vagy további előzetes kimentés, illetve utólagos elfogadott igazolás esetén a képviselő nem jogosult tiszteletdíjra az adott hónapra.

(9)³⁴ A tiszteletdíj csökkentését arányosan kell megállapítani, ha a képviselő egy hónapban több testületi ülésre kapott meghívót.

30/A. §³⁵ (1) A képviselő testület Ügyrendi bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi bizottság

(3) A bizottság három taggal működik, tagjainak több mint felét, valamint a bizottság elnökét a képviselő-testület saját tagjai közül választja.

31. § (1)³⁶ A polgármester fő feladatai:

32. § (1) A képviselő-testület -saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára- a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester -megválasztását követő 3 hónapon belül- írásban határozza meg a képviselő-testület és a Hivatal egyidejű tájékoztatása mellett.

(3)⁴⁰ Az alpolgármester a polgármester által meghatározott konkrét feladatokat a polgármester irányításával és a felhatalmazása alapján látja el.

33. § (1)⁴¹ A közös önkormányzati hivatal jegyzőjét az Mötv. szabályai szerint a közös hivatalt létrehozó települések polgármesterei lakosságszám-arányos többségi döntésével nevezik ki.

(2) A jegyző vezeti az önkormányzat hivatalát.

(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek.

(4)⁴² A jegyző:

(5) A jegyzőt távolléte és akadályoztatása esetén az Aljegyző helyettesíti. E rendelkezés szempontjából akadályoztatás, ha az érintett személy más hivatali teendőinek ellátása okán nem gyakorolja hatáskörét, távollétnek minősül a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időszak.

(6)⁴³ A jegyző és aljegyző egyidejű távolléte esetén a jegyzőt megfelelő végzettséggel rendelkező igazgatási ügyintéző helyettesíti.

34. § (1) A képviselő-testület gazdálkodási feladata és hatásköre:

35. §⁴⁴ (1) A képviselő-testület Lánycsók, Majs, Udvar, Homorúd községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közös önkormányzati hivatalt hoz létre, Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melynek székhelye: 7759 Lánycsók, Kossuth utca 3.

(2) A Lánycsóki Közös Önkormányzati Hivatal a székhelyén kívül két helyen állandó kirendeltséget tart fenn:

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatát a jegyző készíti el, és a székhely önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatban hagyja jóvá.

(4) A közös önkormányzati hivatal költségvetését a fenntartó önkormányzatok jóváhagyó határozatát követően a székhely önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetési rendelet tartalmazza.

36. § A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását rendeletben állapítja meg.

38. § Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés szabályait külön rendelet állapítja meg.

39. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

40. § A lakosság széles körét érintő rendelet megalkotásakor kétfordulós tárgyalási módot kell alkalmazni. Első alkalommal a rendelet szabályozási koncepcióját, majd a rendelet-tervezetet kell megtárgyalni. E rendelet-tervezeteket nyilvánosságra kell hozni és lehetőség szerint lakossági fórumokon is ismertetni kell.

41. § (1) A rendelet-tervezetet indoklásával együtt - a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - a jegyző terjeszti a testület elé. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(2) Az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3)⁴⁷ Az önkormányzati rendelet helyben szokásos módja az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(4) Az önkormányzati rendelet hatálybalépését konkrét időponttal kell meghatározni.

42. §⁴⁸ A hatályos önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni. A jegyző a felelős, hogy az önkormányzati rendelet szövege más jogszabályokkal összhangban legyen.

43. § A helyi népszavazás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

43/A. §⁴⁹ (1) A képviselő-testület együttműködik a településen működő nemzetiségi önkormányzatokkal és nemzetiségi egyesületekkel a helyi nemzetiségi feladatok ellátásában, érdekeik érvényesítésében.

(2) A településen működő nemzetiségi önkormányzatok:

(3) A települési önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatokkal a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Nektv.) meghatározottak alapján együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működés feltételeinek biztosításának módjáról.

(4) A települési önkormányzat ülésére a nemzetiségi önkormányzatok elnökei meghívót kapnak, azon tanácskozási joggal részt vehetnek.

(5) A nemzetiségi önkormányzat javaslata, kezdeményezése esetén a képviselő-testület köteles azt a következő testületi ülésen napirendre venni.

(6) A képviselő-testület döntéseit megelőzően megfelelő időt kell biztosítani a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségeket megillető egyetértési és véleményezési jog gyakorlására, ennek érdekében az erről szóló előterjesztést 30 nappal korábban megküldi a nemzetiségi önkormányzat elnöke részére.

44. § (1)⁵⁰

(2) Jelen rendelet a 2015. április 01-én lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003.(IV.04.) önkormányzati rendelet, és valamennyi módosítása: