1. § (1) Jelen előírások hatálya Borjád község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá eső területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak

(3) Jelen rendeletet és az annak 2. mellékletét képező belterületi („Belterületi szabályozási terv 1, 2”) és 3. mellékletét képező külterületi („Külterület szabályozási tervlapja”) szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.

(4)¹ A rendelet mellékletét képező belterületi szabályozási terv 1. számú módosítása tervlap megoldásait kell alkalmazni a Kossuth u. és Deák Ferenc utcák valamint a K-i belterületi határ által határolt telektömb esetében.

2. § (1) A szabályozási elemeket a szabályozási tervlapok (a továbbiakban tervlap) tartalmazzák. A szabályozási tervek elemei kötelezőek, vagy irányadóak lehetnek.

(2) A tervlapon kötelezőnek kell tekinteni:

(3)² A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlap(ok) módosításával lehet.

(4) A módosításnak legalább egy tömb (közutakkal, közterülettel határolt területegység) területének egészére kell kiterjednie.

(5) Irányadó szabályozási elemek a szabályozási tervlapokon feltüntetett – a kötelező szabályozási elemeken kívüli – elemeket jelentik:

(6)³ Az irányadó szabályozási elemek a szabályozási terv módosítása nélkül is megváltoztathatók.

3. § (1) ⁴

(2)⁵ A beépítésre szánt terület építési használat szerint lehet:

(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:

4. § A település közigazgatási területén a bel-, és külterületeket a belterületi határvonal választja el. A meglévő belterületi határvonalat jelen terv nem módosítja.

5. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem, vagy jellemzően nem beépített) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni.

(3) Lakóterületi övezetben a telken a fő funkciójú épületet – a beépíthető telekrészen belül – a telek utca határvonala felőli oldalára kell építeni, a fő funkciójú épület és az utcai telekhatár között más funkciójú épület nem állhat.

(4) Csak nem tömör, utca felől max. 1,8 m szomszéd felől max. 2 m magas kerítés építhető.

(5) A településen a hagyományos tégla kerítések megtartandók, felújításuk csak a hagyományos formavilág figyelembe vételével és építési anyagok használatával történhet.

(6) 3 m²-t meghaladó felületű hirdetőtábla, cégtábla és óriásplakát a beépítésre szánt területek övezeteiben nem helyezhető el.

(7) Terepszint alatti építmény (pince) az épületek alatt, vagy a telken különállóan is elhelyezhető, de csak az egyébként beépíthető telekrészeken, építési helyen belül.

(8)⁶ A tűzrendészeti szabályok betartása mellett a kialakult keresztcsűrök megtarthatók, újak zártsorúan építhetők.

(9) ⁷

(10) Belterületi építési övezetekben üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(11) Új telekosztás, telekmegosztás esetén nyeles telek nem alakítható ki.

(12) ⁸

(13) ⁹

(14)¹⁰ A belterületi építési övezetekben (kivéve a temető (Kt) övezetet, amíg a szennyvízcsatorna rendszer nem épül ki, zárt szennyvíztárolók létesítése kötelező. A szennyvízcsatorna-rendszer kiépülése után a rendszerre a belterületen kötelezően rá kell kötni.

6. § (1) Az Lf1 jelű falusias lakóövezet területének telkein elhelyezhető max. kétlakásos lakóépület (legfeljebb két épületben), továbbá a lakófunkciót nem zavaró módon megépített és működtetett:

(2) Az övezetben az épületek egy telken max. 4 különálló épülettömegben helyezhetők el.

(3) Az övezetben létesíthető épület építménymagassága min. 3 m, max. 4,5 m.

(4) Az övezeti oldalhatáros beépítésű, az oldalkert szélessége legalább 6 m. Az előkert mérete a szomszédos telkekhez igazodó kell legyen.

(5) A legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága 1000 m².

(6) A telkek maximális beépíthetősége 25 %.

(7) A tető lehetséges legkisebb hajlásszöge 35 – 45 º közötti.

(8) A legkisebb kialakítható közterületre néző (utcafronti) telekszélesség 18 m.

(9) Gazdasági épület a lakóépület mögötti sávba, az utcafronti telekhatárral párhuzamos gerinccel építhető a történetileg kialakult hagyományoknak megfelelően.

(10) Az övezet telkein kialakítandó, megtartandó zöldfelület nagysága minimálisan 40%.

(11) Az övezetben „beépítetlenül tartandó”-ként jelölt telken, telekrészen épület nem helyezhető el, azok kertként fenntartható területek.

(12) Az övezetben egyedi telkek alakíthatók ki.

7. § (1) Az Lf2 jelű falusias lakóövezet területének telkein belül elhelyezhető:

(2) Az övezetben az épületek egy telken max. 4 különálló épülettömegben helyezhetők el.

(3) Az övezetben létesíthető épület építménymagassága min. 3 m, max. 4,5 m.

(4) Az övezet oldalhatáros beépítésű, az oldalkert szélessége legalább 6 m. Az előkert mérete a szomszédos telkekhez igazodó kell legyen.

(5) A legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága 2000 m².

(6) A telkek maximális beépíthetősége 15 %.

(7) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(8) A legkisebb kialakítható közterületre néző (utcafronti) telekszélesség 18 m.

(9) Gazdasági épület a lakóépület mögötti sávba, az utcafronti telekhatárral párhuzamos gerinccel építhető a történetileg kialakult hagyományoknak megfelelően.

(10) Az övezet telkein kialakítandó, megtartandó zöldfelület nagysága minimálisan 40%.

(11) Az övezetben „beépítetlenül tartandó”-ként jelölt telken, telekrészen épület nem helyezhető el, azok kertként fenntartható területek.

(12) Az övezetben egyedi telkek alakíthatók ki.

8. § (1) Az Lf3 jelű falusias lakóövezet területének telkein belül elhelyezhető max. kétlakásos lakóépület (legfeljebb két épületben), továbbá a lakófunkciót nem zavaró módon megépített és működtetett:

(2) Az övezetben az épületek egy telken max. 4 különálló épülettömegben helyezhetők el.

(3) Az övezetben létesíthető épület építménymagassága min. 3 m, max. 4,5 m.

(4) Az övezet oldalhatáros beépítésű, az oldalkert szélessége legalább 6 m. Az előkert mérete a szomszédos telkekhez igazodó kell legyen.

(5) A legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága 600 m².

(6) A telkek maximális beépíthetősége 30 %.

(7) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(8) A legkisebb kialakítható közterületre néző (utcafronti) telekszélesség 18 m.

(9) Gazdasági épület a lakóépület mögötti sávba, az utcafronti telekhatárral párhuzamos gerinccel építhető a történetileg kialakult hagyományoknak megfelelően.

(10) Az övezet telkein kialakítandó, megtartandó zöldfelület nagysága minimálisan 40%.

(11) Az övezetben „beépítetlenül tartandó”-ként jelölt telken, telekrészen épület nem helyezhető el, azok kertként fenntartható területek.

(12) Az övezetben egyedi telkek alakíthatók ki.

9. § (1) A településközpont vegyes övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, kulturális valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

(3) Az övezetben az épületek egy telken max. 4 különálló épülettömegben helyezhetők el.

(4) Az övezetben az építménymagasság min. 3 m, max 5,0 m lehet.

(5) Az övezet zártsorúan vagy oldalhatárosan építhető be.

(6) A legkisebb beépíthető telek nagysága 1000m².

(7) A telkek maximális beépítése 35 %, oktatási épület esetén max. 25%.

(8) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(9) A legkisebb kialakítható közterületre néző (utcafronti) telekszélesség 20 m.

(10) A minimálisan kialakítandó zöldfelület nagyság 30%.

(11) Az övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.

10. § (1) Az övezetben a mezőgazdasági termeléshez, feldolgozáshoz, raktározáshoz és értékesítéshez illetve az állattenyésztéshez kapcsolódó gazdasági rendeltetésű és állattartó épületek helyezhetők el. Az övezetben a funkcióhoz kapcsolódó igazgatási épület, épületrész, valamint a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló szállás funkciójú épület, épületrész, belterületen a tulajdonos lakása is elhelyezhető.

(2) Az övezetben épület esetén az építménymagasság min. 3 m, max 6 m lehet.

(3) Az övezet szabadonálló beépítésű.

(4) A legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága 3000 m².

(5) A telkek maximális beépítése 35%.

(6) Az övezetben csak magastetős kialakítású, max. 45º tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el.

(7) A legkisebb zöldfelület nagyság 30%. A telek zöldfelületét jellemzően fákkal, cserjékkel beültetetten kell kialakítani.

10/A. §¹⁵ (1) Az építési övezetben az OTÉK 19. § szerinti, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység folytatható, ahol az OTÉK vonatkozó előírása szerinti épületek helyezhetők el.

(2) A kialakítható legkisebb telek mérete min. 1.000 m².

(3) Az építési övezetben szabadonállóan helyezhetők el az épületek.

(4) A telkek beépíthetősége max. 40%.

(5) A legkisebb zöldfelület nagyság a telek 30%-a. Ebből a csatlakozó falusias lakóterületek és a településközponti vegyes területek telkeinek közös határán 5 méteres sáv 3 szintes intenzív növényállománnyal beültetendő.

(6) Az építménymagasság max. 9 méter lehet.

11. § (1) Az övezet az OTÉK 24. §- ának megfelelően sírhelyek, síremlékek, ravatalozó, kápolna építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)¹⁶ Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság max. 4,5 m, kápolna esetén max. 10 méter.

(3) Az övezet szabadonálló beépítésű, az elő-, oldal-, hátsókert minimális szélessége 10 m.

(4) A legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága 4000 m².

(5) A telkek maximális beépítése 5%.

(6) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(7) A legkisebb zöldfelület nagyság 40%.

12. § (1) ¹⁷

(2) Az övezetben az építménymagasság min. 3 m, max. 6 m.

(3) Az övezet szabadonálló beépítésű, az elő-, oldal-, hátsókert minimális szélessége 10 m.

(4) A legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága 6000 m².

(5) A telek maximális beépítése 5%.

(6) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(7) A legkisebb zöldfelület nagyság 50 %.

(8) ¹⁸

13. § (1) Az övezetbe az állandóan növényzettel fedett közterületek tartoznak.

(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, stb.) buszmegálló valamint a szomszédos lakótelkek megközelítését szolgáló út helyezhető el.

(3) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 3,0 m.

(4) Az övezet szabadonálló beépítésű.

(5) A telekviszonyok kialakultak, illetve a szabályozási terv szerint rendezendők.

(6) A telkek maximális beépítése 2 %.

(7) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(8) A legkisebb zöldfelület nagyság 80%.

(9) ¹⁹

(10) Közpark zöldfelületei, épületen kívüli funkcionális létesítményei csak kertépítészeti terv alapján alakíthatók ki, építhetők át.

15. § (1) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

(2) Az övezetben épület nem létesíthető, azt OTÉK 32. §-a szerinti építmények is csak az esetben helyezhetőek el, ha azok az erdőterületet a védelmi funkció betöltésében nem zavarják.

16. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz valamint az erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) Beépíthető legkisebb telek területe: 10 ha (100 000m²)

(3) Beépítési mód: szabadonálló

(4) Beépítettség: max. 0,5%.

(5) Építménymagasság: max. 4,5 m.

17. § (1) Az övezetben az OTÉK 29. § (1)-nek megfelelően a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és - tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei, továbbá az alábbiakban meghatározott esetekben lakóépület helyezhető el.

(2) Az övezetben (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú terület) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

(3) Az övezet szabadonálló beépítésű, az elő-, oldal-, hátsókert legkisebb mérete 10 m.

(4) Építménymagasság épület esetében legfeljebb 6 m lehet.

(5) Beépítettség legfeljebb 3%, de a gazdasági épület(ek) összalapterülete telkenként legfeljebb 1000 m² lehet.

(6) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(7) Legkisebb telekszélesség az építés helyénél 30 m.

18. § (1) Az övezetben az OTÉK 29. § (1) bekezdésének megfelelően a növénytermesztés és állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, és –tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) céljára szolgáló, a tulajdonos, használó ideiglenes tartózkodására is alkalmas gazdasági épület, valamint földdel borított pince helyezhetők el.

(2) Épület és pince csak a szabályozási tervlapon jelölt építési sávon belül létesíthető.

(3) Az övezetben lakóépület nem létesíthető.

(4) Kialakítható és beépíthető telek területe minimum 1000 m², telekszélessége az építési helyen minimum 7,0 m.

(5) Építménymagasság legfeljebb 3,0 m.

(6) Az övezet oldalhatáros beépítésű.

(7) Az előkert minimum 3 méter.

(8) A telkek beépíthetősége 3%, de az épület maximális alapterülete 90 m².

(9) Egy telken egy gazdasági épület és max. 2 pince létesíthető.

(10) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45° közötti.

(11) Az övezetben birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

19. § (1)²³ Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai- természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.

(2) Az övezetben kizárólag a gyepgazdálkodással, legeltetéssel összefüggő, épületnek nem minősülő, tájba illő, környezetbarát anyagokból épülő építmények helyezhetőek el.

(3) Az övezetben a fenti építmény legalább 5 ha (50 000 m²) nagyságú telken helyezhető el.

(4) Az építmény(ek) maximális alapterülete telkenként 300 m², maximális építménymagassága 6,0 méter.

(5) Telkenként max. 3 db építmény létesíthető.

(6) Vízfolyástól, állóvíztől számított 50 méteres távolságon építmény nem létesíthető.

(7) Az övezetben meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthető és új épületek nem építhetők.

(8) Az övezetben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdések szerinti birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

(9) Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folytatható.

20. § (1) A község közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz. Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható.

(2) A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből

(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 1 db létesíthető.

(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10 000 m²) legyen, beépítettsége max. 30% lehet és a telek min. 45%-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani.

(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, alapterülete max. 300 m², építménymagassága min. 3,0 max. 4,5 m lehet.

(6) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága min. 3 m, max. 6 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 10 m lehet.

(7) Csak magastetős, 35-45º tetőhajlásszögű épületek létesíthetők.

(8) Kiegészítő központ kialakítására is a birtokközpontra érvényes előírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem létesíthető.

21. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos, szabályozási terven V jelű terület az OTÉK 30. § - nak (1) bekezdésében megjelölt területeket foglalja magába.

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással és ivóvízellátással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is.

22. § (1) ²⁶

(2) A közutak (és közterületek) számára a tervlap szerint meghatározott építési területet, szabályozási szélességet biztosítani kell.

(3)²⁷ Az utak szabályozási szélességén belül csak közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a helyi önkormányzat közterület-használatra vonatkozó rendelete alapján helyezhető el.

(4) ²⁸

(5) A közúti csomópontok helyigényét a tervlap tartalmazza.

(6) ²⁹

(7) ³⁰

(8) ³¹

(9) ³²

23. § (1) ³³

(2) ³⁴

(3) A tervlapon megjelölt telken belüli – környezetvédelmi és optikai elhatároló funkciót betöltő – fásítást elsősorban lomblevelű fa és cserjefajok felhasználásával kell megvalósítani, kertészeti ültetési terv alapján.

(4)³⁵ Utcai fasorokat és zöldfelületeket, közintézmények és különleges területek (pl. temető, kegyeleti park) kertjeit érintő beavatkozások (telepítés, létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés, stb.) csak kertépítészeti terv alapján végezhetők.

(5) Az újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali fasor létesítendő faiskolai sorfa minőségű és méretű növényanyag felhasználásával.

24. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértéket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(2) ³⁶

(3) ³⁷

(4) ³⁸

(5) ³⁹

(6) ⁴⁰

(7) ⁴¹

(8) ⁴²

(9) ⁴³

(10) ⁴⁴

(11) ⁴⁵

(12) ⁴⁶

(13) ⁴⁷

(14) ⁴⁸

(15) ⁴⁹

(16) ⁵⁰

(17) ⁵¹

(18) ⁵²

(19) ⁵³

(20) ⁵⁴

(21) ⁵⁵

(22) A felszín alatti vizek védelme szempontból Borjád közigazgatási területe „érzékeny” besorolású.

25. § (1) ⁵⁶

(2) Helyi védelemben részesülnek az (1) bekezdés szerinti előírások megtartásával a szabályozási terven jelölt, illetve a jelen rendelet Mellékletének 3. pontjában felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények, táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek.

(3) A régészeti értékek védelméről a vonatkozó törvénynek és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni.

(4) ⁵⁷

(5) ⁵⁸

(6) ⁵⁹

(7) ⁶⁰

(8) ⁶¹

(9) ⁶²

(10) ⁶³

(11) Borjád településen egy országosan védett műemlék található, melynek adatai:

(12) ⁶⁴

(13) Egyéb vonatkozásokban a műemlékre és a műemléki környezetben elhelyezkedő telekre, épületekre vonatkozóan a hatályos Kulturális Örökség Védelméről szóló törvény előírásait kell betartani.

(14) ⁶⁵

(15)⁶⁶ Helyi védett épület, objektum bontása esetén az épületet előzetesen fel kell mérni, és a terveket, valamit a hozzá tartozó fotódokumentációt archiválni kell.

(16) A helyi védett értékekről nyilvántartási katasztert kell vezetni. Ennek alátámasztó anyagát fényképes, rajzos (térképi) és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

(17) ⁶⁷

(18)⁶⁸ Helyi környezetvédelmi, vagy táji értékvédelmi területen, továbbá ökológiai hálózatba, zöld folyosóba sorolt területen bárminemű beavatkozás, létesítmény-elhelyezés csak a táji-természeti értékek sérelme nélkül történhet.

(19)⁶⁹ Natura 2000 területen, továbbá ökológiai hálózatba sorolt területen bárminemű beavatkozás, létesítmény-elhelyezés csak a táj-természeti értékek sérelme nélkül történhet.

(20) A közterületi zöldfelületek fás növényállománya védett. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, facsonkolás, illetve fakivágás csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történet. Fakivágás- és csonkolás a fentieken kívül közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítás illetve a fa biológiai pusztulása esetén történhet.

26. § (1) A beépítésre szánt területek beépítésének a feltétele az érintett ingatlanok közműellátásának a megvalósítása.

(2) A fejlesztési területeken összehangolt tervezéssel kell megvalósítani a terep rendezését, a felszíni vízelvezetést, az útburkolatokat, a járdákat és a zöldfelületek kialakítását, valamint a többi, a terület közművesítettségi besorolása szerint építendő közművezetéket.

27. § (1) ⁷¹

(2) ⁷²

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen kell megoldani.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítésekor és az új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(5) ⁷³

(6) ⁷⁴

28. § (1) ⁷⁵

(2) ⁷⁶

(3) ⁷⁷

(4) ⁷⁸

(5) ⁷⁹

(6) ⁸⁰

(7) ⁸¹

(8) ⁸²

(9) ⁸³

(10) ⁸⁴

(11) ⁸⁵

(12) ⁸⁶

(13) ⁸⁷

(14) ⁸⁸

(15) ⁸⁹

(16) A beépítésre szánt terülteken a villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési és kábel TV szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(17) A beépített és a beépítésre szánt területeken a meglevő és a tervezett kis feszültségű villamoshálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.

(18) ⁹⁰

(19) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem s szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(20) ⁹¹

(21) ⁹²

(22) ⁹³

(23) Hírközlési átjátszó torony belterületen, kertes mezőgazdasági területen, helyi táji értékvédelmi területen és ökológiai hálózati területen nem helyezhető el.

(24) A tervezett és a felújításra kerülő építményekhez a meglévő és a tervezett kis feszültségű távközlési és kábel TV hálózat oszlopairól, a földfeletti átfeszítések helyett, a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.

29. § Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.