Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019.(XI.30.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és müködési szabályzatáról

Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában meghatározott feldatkörében eljárva, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2019.(XII.14.) IRM rendelet 53.§ (2) és 54.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján  a következőket rendeli el:

I.

Általános rendelkezések

1.§  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ivánbattyán Község Önkormányzata

        (továbbiakban: önkormányzat).

       Működési területe: Ivánbattyán község közigazgatási területe

        (2) Az önkormányzat székhelye: 7772. Ivánbattyán, Batthyány u.11.

            telephelyei: 7772. Ivánbattyán, Batthyány u.25.

                                7772. Ivánbattyán, Batthyány u. 44.

        (3) A képviselőtestület hivatalának megnevezése és címe:

          Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal  (továbbiakban: Hivatal)

          7766. Újpetre, Kossuth L.u.113.

        (4) Az önkormányzat  iratkezelési feladatait az Újpetrei Közös Önkormányzati

        Hivatal látja el, az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket

        a Hivatal jóváhagyott Iratkezelési Szabályzata tartalmazza. A képviselő-testület az

        iratkezelés felügyeletével a jegyzőt bízza meg.

2.§ (1) A Képviselőtestület és a polgármester hivatalos iratokon a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegzőt használja, nem hivatalos iratokon pedig a község címerével ellátott bélyegzőt.

3.§(1)  Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-    testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára,

            a jegyzőre, a társulására átruházhatja. 

        (2) A képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörét átruházza a polgármesterre:

a) lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatásának megállapítása

b) rendkívüli települési támogatás biztosítása

c) nyelvvizsga megszerzéséhez biztosított támogatás megállapítása

d) temetési költségekhez hozzájárulás megállapítása

e) gyermek születésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás megállapítása

f) szociális étkeztetés térítési díjkedvezményről, illetve mentességről való döntés.

II.

A képviselő-testület működése

1. A képviselőtestület ülése

4.§. (1)            A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület kéthavonta ülésezik. A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig. Ezen időszakban csak az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő eseteken kerülhet sor a képviselő-testület ülésére.

(3) Rendkívüli ülés bármikor összehívható. A közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a képviselő-testület a  hivatalban tartja, de kihelyezett ülést, ünnepi ülést vagy együttes ülést más helyiségekben vagy más településen is tarthat.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester

     akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és

alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül a 3 hónapot meghaladó olyan távollét vagy elérhetetlenség, melynek során a polgármesterrel és az alpolgármesterrel nem létesíthető személyes kapcsolat vagy azok intézkedésre képtelenek betegség, távollét vagy érdektelenség miatt.

1. képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

1. A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására. A meghívó kézbesítése elsődlegesen papír alapon történik.

1. Az írásbeli meghívó melléklete minden olyan írásbeli anyag, amely a képviselőtestület ülésén megtárgyalásra kerül. Azon előterjesztések esetében, amelyek alapos megtárgyalása érdekében a postázott anyagon túlmenően egyéb háttér – információkra is szükség van, a meghívóban meg kell jelölni, hogy azok hol tekintethetők meg, illetőleg ki ad azokról tájékoztatást.

1. A képviselőtestület ülésének helyéről, idejéről és napirendjéről – a zárt ülések kivételével – a meghívó kiküldésével egyidejűleg a lakosságot hirdetmény útján kell tájékoztatni.

5.§ (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A lakosságot az ülés időpontjáról a meghívónak a

az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

1. Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

1. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a képvviselő-testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

1. Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

1. A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

1. A képviselő-testület tagjain kívül minden a polgármester anyilvános ülésre meghívja az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

• a jegyzőt,
• a nemztiségiönkormányzat elnökét,
• akinek meghívását a napirendi pont tárgyalása indokolttá teszi.

1. A tevékenységi körében tanácskozási joga illeti meg a képviselő-testület üléséna településen működő civil szervezeteket.

(8) A képviselő-testület zárt ülés tart az Mötv-ben szabályozott esetekben. A zárt ülésen hozott határozatok – kivéve az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat – a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvben közzé kell tenni.

2. Az előterjesztés

6.§ (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester,

valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

1. A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként – írásban kerül benyújtásra.

3. Tanácskozási rend

7.§ Az utolsó napirend  tárgyalását követően a polgármester a lejárt határidejű testületi

            határozatok végrehajtásáról ad tájékoztatást és az előző soros testületi ülés óta tett

            fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről

            tájékoztatást ad, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a

            hozzászólás lehetőségét.

8.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem

illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

1. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

1. Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

1. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

4. Hozzászólások és vita

9.§ (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön nyit

            vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

1. A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

1. Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

1. A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 2 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 2 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

1. A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – 2 perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

5. Ügyrendi kérdés

1. (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

1. A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja – a polgármester szavazásra bocsátja.

1. Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

1. Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

6. Szavazás rendje, határozat hozatal

11.§ (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját

      indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával

 a vita lezárásig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor

visszavonhatja.

1. A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

1. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

1. A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

1. A képviselő amennyiben nem jelenti be személyes érintettségét a szavazásnál kéthavi tiszteletdíjának megvonásában részesül.

12.§. (1)A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet)  nyílt szavazással hozza. A nyílt

            szavazás során a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatot, melyről a

            képviselő-testület tagjai kézfelemeléssel szavaznak.

1. A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételni.

1. Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

12. § Minősített többségű szavazást igénylő ügyek a Mötv.-ben nevesített eseteken túl:

                        a) hitelfelvétel

                        b) kötvénykibocsátás

                        c) kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.

13.§  (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el az alábbi ügyekben:

                        a)  települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati

                        eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyekben való döntés,

• önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés
• területszervezési kezdeményezés.

       (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s

            a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel vagy “nem”-mel

            szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

       (3)A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46.§ (2) bekezdésben foglalt

ügyekben.

1. Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai sorából bizottságot választ, mely

lebonyolítja a titkos szavazást.

(5)A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

1. A bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

1. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

• a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
• a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
• a szavazás során felmerült körülményeket,
• a szavazás eredményét,
• a jegyzőkönyv-vezető nevét,
• a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv-vezetőnek az aláírását.

1. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

14.§. (1) A képviselő-testület határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően –

            folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Ivánbattyán

            Község Önkormányzata  ..../20....(......hó....nap) sz. határozata.

       (2) A határozatokról készült kivonatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül

            el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

15.§.(1)           A képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, írásban benyújtott hozzászólásokat, titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet, név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

7. Az önkormányzati rendeletalkotás

16.§     (1)       Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a)   települési képviselő,

b)   a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

c)   a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2) A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesterhez kell benyújtani, aki előkészítésre átadja a jegyzőnek. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a rendeletalkotás tárgyát, szabályozni kívánó kérdéseket, a szabályozási javaslatot.

        (3) A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.

(4)       A polgármester egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

1. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, valamint a kihirdetés dátumával a következők szerint: Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselőtestületének..../20...(.....hó....nap) önkormányzati rendelete “a rendelet címe”.

17.§. (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja az önkormányzat hirdetőtáblájára

való kifüggesztés napja. A hivatal  a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást

vezet.

8. A lakossággal való kapcsolattartás formái

18.§ (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

• közmeghallgatás,
• fórum,
• képviselői fogadóóra,
• falugyűlés.

19.§. (1) A képviselő-testület legalább  évente egy esetben előre meghirdetett közmeghall-

            gatást tart.

1. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a község hirdetőtábláján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

(3)           A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4)           A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

20.§ (1) A képviselő-testület – az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag

           is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek,

           klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését.

1. A képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét.

21.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb

            döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi

            szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – fórumot,

            falugyűlést hívhat össze.

(2) A fórumot, falugyűlést a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3)A fórumra, falugyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-

testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum, falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

5) A fórumról, falugyűlésről feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző

gondoskodik.

9 . Helyi népszavazás

22. §  A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt legalább a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte.

III.

 A polgármester, az alpolgármester

23.§ A polgármester feladatát főállásban látja el.

24.§ (1)  Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség miatt vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat az alábbi ügyekben:

• képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ügyek esetében,
• társulás működésével kapcsolatos döntések meghozatala – kivéve a Möv. 42. § 5. pontjában szereplő ügyek,
• hivatal működésével kapcsolatos döntések meghozatala – kivéve a hivatal társulási megállapodásábankizárólag aképviselő-testület döntésébe utalt ügyek.

(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a polgármester dönthet  két ülés között

        felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – a Mötv. 42.§-ban meghatározott

        ügyek kivételével. Ezek az ügyek az alábbiak:

• szociális ügyek
• vis-maior illetve katasztrófa helyzet esetén szükséges intézkedések meghozatala.

25.§ A polgármester hetente egy alkalommal (hétfőn) fogadóórát tart.

 26.§ (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére

alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

IV.

Hivatal

27.§. (1)  Az önkormányzat közös hivatalt tart fenn Vokány, Kistótfalu, Palkonya, Kiskassa,

        Peterd, Pécsdevecser és Újpetre Önkormányzatokkal közösen.

        (2) A hivatal székhelye: 7766. Újpetre, Kossuth L.u.113.

1. A hivatal telephelye: Vokányi Kirendeltség 7768. Vokány, Kossuth L.u.104.

28.§  (1) A hivatalt a jegyző vezeti. A Vokányi Kirendeltség vezetője az aljegyző.

        (2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk

            esetén a jegyzői feladatok a hivatalnak a jegyzői képesítési előírásokra  vonatkozó

            képesítéssel rendelkező köztisztviselője látja el.

29.§ A hivatal működésének szabályait a fenntartására irányuló megállapodás tartalmazza.

30.§ A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a

        döntésük, működősük jogszabálysértő.

V.

Bizottságok

31.§ (1)           A képviselő-testület - döntéseik előkészítésére, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

       (2)   A képviselő-testület összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyekre létrehozza az Összeférhetetlenségi, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó Bizottságot.

1. A Bizottság elnökét és 2 tagját a képviselőtestület nyílt szavazással, egyszerű

szótöbbséggel válassza meg.

1. A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára.

1. A bizottság határozatképességére, határozathozatalára a képviselőtestület működésének leírt szabályok az irányadóak.

1. A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és egy tag ír alá.

VI. fejezet

Önkormányzatok társulásai és együttműködése

32.§.                A képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:

                     - Beremendi Gyermekjóléti és Szociális Társulás  Beremend

                        - Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Pécs

                        -  Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás                              Siklós

                - Villányi Óvoda Intézményfenntartó Társulás

33.§(1) A helyi önkormányzat az Ivánbattyáni Német Önkormányzat részére

előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább 32 órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli.

1. A helyi önkormányzat a tulajdonába lévő ingatlan útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi feltételeket. A helyi önkormányzat a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatal ellátja:

• a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
• a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;
• a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat,
• szakmai segítségnyújtás.

1. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- a helyi önkormányzat viseli.

VII.

                            Az önkormányzat költségvetése, vagyona

34.§.  A képviselőtestület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra

gazdasági programot fogad el. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

35.§ (1) A képviselő-testület  költségvetését évente önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat az közfeladatait és szakmai alaptevékenységét  az 1. sz. függelékben

            szereplő kormányzati funkciók szerint látja el.

36.§.    Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

37.§ Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső, vállalkozó belső

            ellenőrrel kötött szerződés útján gondoskodik.

VIII.

Záró rendelkezések

38.§ (1) A  rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a SZMSZ-ről szóló 7/2014.(XII.7.)  önkormányzati rendelet a hatályát veszti.

                        Czigler Regina                                                                       Csalos Beáta

                        polgármester                                                                          jegyző

A rendeletet a képviselőtestület a 2019. november 26 - i ülésén fogadta el. Kihirdetésre került 2019. november 30-án.

                                                                                                                      Csalos Beáta

                                                                                                                      jegyző

1. sz. függelék

Közfeladatok és szakmai alaptevékenységek kormányzati funkicók szerinti besorlása

1. Törzskönyvi nyilvántartásban szereplő kormányzati funkciók székhelyen

Kormányzati funkció                                                Kormányzati funkció neve               

011130                        Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános

                                    igazgatási tevékenysége

013320                        Köztemető-fenntartás és – működtetés

013350                        Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231                        Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232                        Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233                        Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237                        Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160                        Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

052080                        Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

063080                        Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010                        Közvilágítás

066010                        Zöldterület-kezelés

066020                        Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

082091                        Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel

082092                        Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális  értékek gondozása

086090                        Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

104037                        Intézményen kívűli gyermekétkeztetés

107055                        Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

2. Törzskönyvi nyilvántartásban szereplő kormányzati funkciók – Ivánbattyán, Batthyány u. 25.   szám alatti telephelyen

Kormányzati funkció                                                Kormányzati funkció neve               

013350                        Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsoaltos feladatok

082044                        Könyvtári szolgáltatások

086090                        Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

3. Törzskönyvi nyilvántartásban szereplő kormányzati funkciók – Ivánbattyán, Batthyány u.44.   szám alatti telephelyen

Kormányzati funkció                                                Kormányzati funkció neve               

013350                        Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsoaltos feladatok

086090                        Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

082091                        Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092                        Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális  értékek gondozása

107051                        Szociális étkeztetés

4. Technikai kormányzati funkciók

Kormányzati funkció                                                Kormányzati funkció neve               

018010                        Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

018030                        Támogatási célú finanszírozási műveletek

084031                        Civil szervezetek támogatása

103010                        Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátása

104051                        Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátás

105010                        Munkanélküli aktív korúak ellátásai

106020                        Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátás  

107060                        Egyéb szociális és természetbeni ellátás

101150                        Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások

900020                        Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei

900060                        Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek bevételei

Ivánbattyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2020.(II.24.) önkormányzati rendelet  a szervezeti és müködési szabályzatról szóló 10/2019.(XI.30.) önkormányzati rendelete  módosításáról

Ivánbattyán  Község Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában meghatározott feldatkörében eljárva, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2019.(XII.14.) IRM rendelet 53.§ (2) és 54.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján  a következőket rendeli el:

1.§ A 10/2019.(XI.30.)  önkormányzati rendelet 31.§-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

“(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó eljárásrendet az 1.sz  melléklet tartalmazza. “

2.§ A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

                        Czigler Regina                                               Csalos Beáta

                        polgármester                                                   jegyző

A rendeletet a képviselő-testület a 2020. február 17-i ülésén fogadta el. Kihirdetésre került 2020. február 20-án.

                                                                                               Csalos Beáta

                                                                                               Jegyző

1.  számú melléklet

 az önkormányzati képviselők, a polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, a nyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás, adatvédelem

A képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását és ellenőrzését, valamint a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos Képviselő-testületi döntések előkészítését Összeférhetetlenségi, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó Bizottság (továbbiakban: bizottság) az alábbiak szerint végzi:

I.

A vagyonnyilatkozatok beadása és nyilvántartása

(1)       A bizottság a   közreműködésével felhívja az érintett személyeket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és esedékességének időpontjára. Ezzel egyidejűleg biztosítja a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványokat és megadja a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges tájékoztatást.

(2)       A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni, melyből egy példány a vagyonnyilatkozatra kötelezettnél marad.

(3)       A vagyonnyilatkozatot dátummal és aláírással látja el az érintett, nagykorú hozzátartozója, kiskorú hozzátartozó esetében annak törvényes képviselője. 

(4)       A vagyonnyilatkozattételre kötelezett a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatának egy-egy példányát külön-külön borítékba helyezi, lezárja és a borítékot nevével ellátja és aláírja. A lezárt borítékokat a törvényben meghatározott határidőben a jegyző  útján kell átadni a Bizottság részére.

(5)       A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, őrzésével kapcsolatos feladatokat az jegyző  adminisztrációs, technikai közreműködésével látja el.

(6)       A vagyonnyilatkozatok beadására nyitva álló határidő elteltét követő ülésén a bizottság ellenőrzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítését, mely kötelezettségek teljesítéséről vagy annak elmulasztásáról tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(7)       Mandátum megszűnése esetén a bizottság gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról az érintett képviselő részére. A hozzátartozó közös háztartásban történő életvitelének megszűnése esetén gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról, ha a képviselő azt bejelentette.

(8)       Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság - a jegyző segítségével - a képviselőnek visszaadja.

II.

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás

(1)       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan a bizottságnál bárki kezdeményezheti az eljárás lefolytatását.

(2)       A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

(3)       Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha ismételten hiányosan nyújtja be, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4)       A bizottság elnöke az ellenőrzés jogszerű kezdeményezése esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat.

(5)       A bizottság elnöke az érintett képviselő nyilatkozatát követően elrendeli a vagyonnyilatkozat vizsgálatát, mely során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába is. 

(6)       A bizottság eljárására a bizottság zárt ülésén kerülhet sor, melyre  a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7)       A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.

(8)        Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg.

(9)       A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A törlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet két bizottsági tag ír alá és melyet az iratok között kell megőrizni.

(10)     Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(11)     A bizottság az eljárás lezárását követően írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet - soron következő ülésén - a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos megállapításairól. A tájékoztatóra a Képviselő-testület zárt ülésén kerül sor.

III.

Adatvédelem

(1)       A polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános.

(2)       A hozzátartozók vagyonnyilatkozata és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok nem nyilvánosak, azokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, kizárólag ellenőrzés céljából.

(3)       A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat páncélszekrényben kell őrizni és az egyéb bizottsági iratoktól elkülönítve kell tárolni.

(4)       A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan keletkezett iratokról külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:

- a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét,

- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok számát,

- az átadás, átvétel dátumát.

(5)       A hozzátartozók vagyonnyilatkozatát és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot, valamint a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot – a velük kapcsolatos tényleges ellenőrzési cselekmények időtartalmát kivéve – zárt borítékban kell tárolni. A boríték záró címkéjét az átadó és az átvevő kézjegyével, valamint az átadás dátumával látja el oly módon, hogy a borítékot annak megsértése nélkül ne lehessen felnyitni. Betekintést követően a bizottság elnöke és egy tagja zárja le a borítékot.

(6)       A csatolt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön-külön, zárt borítékban kell elhelyezni. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság tagjai tekinthetnek be, és ők is csak ellenőrzés céljából.

(7)       Bárki jogosult a nyilvános vagyonnyilatkozat megtekintésére a bizottság bármelyik 2 tagjának jelenlétében előre egyeztetett időpontban.

A Bizottság köteles a betekintésről adattovábbítási nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell képviselőnként valamennyi betekintés időpontját, a jelenlévő két bizottsági tag nevét, illetve a betekintést kérő személy nevét, lakcímét és az igazoló-okmánya számát. A betekintő személy köteles személyi igazolványával vagy más okmánnyal igazolni magát, ha ennek nem tesz eleget, nem jogosult a betekintésre. Az adattovábbítási nyilvántartásba a bizottság tagjain kívül az érintett képviselő jogosult betekinteni.

(8)       A bizottság az ellenőrzési eljárás során az iratokba történő betekintésről betekintési lapot vezet, mely a betekintés dokumentálására szolgál. A betekintési lap tartalmazza a megtekintett vagyonnyilatkozatok bizottsági azonosító számát, a betekintés dátumát, a betekintők nevét.