1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Kistapolca Község Önkormányzata

(2)¹ Az önkormányzat székhelye: 7823 Kistapolca, Jókai u. 4.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer.

(2)² A címer leírása:

(3)³ Az önkormányzat hivatalos pecsétje:

(4) A polgármester hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven a következő feliratok olvashatók: Kistapolca Község Polgármestere.

(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(6) Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. Díszpolgári cím adományozására valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzat rendelet tartalmazza.

3. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket.

(2) Önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, bizottságai, a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, a társulás.

(3) A képviselőtestület az 1. mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre és bizottságára ruházza át. Polgármester a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni az átadott hatáskörökben hozott döntésekről.

(4)⁴

4. § (1) A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az önkormányzati hivataltanácskozó termében tartja csütörtöki napokon 16.00-tól. Amennyiben a tárgyalásra kerülő napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése máshová is összehívható.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdető tábláján ki kell függeszteni.

(3)⁵ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni 1 fő települési képviselő, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

5. § (1) A képviselőtestület félévenként/évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) Az munkatervet minden év január 31-ig, illetve június 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) Az munkatervre javaslatot tehetnek:

(4) Az munkaterv tartalmazza:

6. § A képviselőtestület nyilvános ülésén bármely választópolgár részt vehet és engedély alapján fel is szólalhat.

7. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, az alpolgármester távollétében a jelenlévő a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az ülés vezetője:

8. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy munkaterven kívüli beszámoló, tájékoztató, döntést igénylő javaslat, rendelet és határozattervezet, melyet a polgármester, jegyző, a képviselőtestület valamely bizottsága terjeszt a képviselőtestület elé.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Csak írásos előterjesztés nyújtható be a Mötv. 42. §-ban előírt képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

9. § (1) Az előterjesztés első részében meg kell határozni annak címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (korábbi képviselőtestületi határozatok), a tárgykört rendező jogszabályokat. Több döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, ide értve a költségkihatásokat is.

(2) Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot (javaslatokat) tartalmazza, a végrehajtásért felelős személyek megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi észrevételt követően az önkormányzati hivatal útján gondoskodik az előterjesztések továbbításáról.

(4) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

11. § (1) A polgármester az elfogadott napirendek sorrendjében nyit vitát minden előterjesztés felett.

(2) A napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, ha az új információkat tartalmaz.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.

(4) A kérdések után hozzászólásokra kerül sor.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak vonatkoznak az ülésen tanácskozási joggal megjelentekre, valamint azokra a jelenlévőkre is, akiknek a polgármester a hozzászólást engedélyezte.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(7) Amennyiben a testületi ülés időtartama az 5 órát meghaladja, úgy azt a polgármester berekeszti, egyben intézkedik az ülés egy héten belüli összehívásáról az elmaradt napirendek megtárgyalására.

12. § (1) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

13. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról. A személyes érintettség miatt kizárt képviselőt a határozathozatal szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.

(2) A képviselőtestület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

14. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. § foglaltakon túl:

15. § (1) A képviselőtestület ülésén hozott döntésekor a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat.

(3) A képviselőtestület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.

(4) Képviselőtestület név szerinti szavazást rendelhet el ha azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodással szavaznak.

(6) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

16. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelessége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

(4) A kérdés felvetésére és megválaszolására esetenként maximum 5 perc áll rendelkezésre.

(5) A képviselő a képviselőtestület ülésén a napirendek lezárása után a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől a jegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(6) A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, úgy az érintettnek csak akkor kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.

(8) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendelheti a felvilágosítás kérés tárgyának részletes kivizsgálását (polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, jegyző), melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

17. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

18. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el az ülésteremben. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására - indokolt esetben karhatalom igénybevételével - kötelezheti.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

19. § (1) A képviselőtestület minden üléséről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az ülés bezárásának idejét is tartalmazza.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv, írásba foglalásától számított 5 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekintési jog a Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével biztosított. Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról – zárt ülés kivételével - költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

20. § A Képviselőtestület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

21. § (1) A képviselőtestület határozatait külön-külön - évenként egytől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kistapolca Község Önkormányzata Képviselőtestületének ...../...... év (..... hó .... nap) határozat.

(2) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül kell elküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.

22. § A rendeletek szövegszerű tervezetét a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői készítik elő. A tervezetet csak a jegyző törvényességi véleményének kikérése, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a képviselőtestület elé terjeszteni.

23. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat honlapján elektronikus elérhetőségen keresztül is biztosíthatja.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a képviselőtestület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári és elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestületének ....../20.... (........ hó ....... nap) önkormányzati rendelete. A megjelölés tartalmazza a rendelet címét is.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek az önkormányzat honlapján is megjelenjenek.

24. § (1) A polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatait az Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy bárki által tett bejelentése alapján vizsgálja azokat, a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet.

(2) Bármely képviselő indítványára az Ellenőrző Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést.

(3) Bizottság működésére a Mötv. 60. §-ban foglaltak vonatkoznak.

25. § (1) A polgármester a megbízatását fő állásban látja el.

(2) A polgármester a képviselőtestület működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl elősegíti a képviselők munkáját, képviseli a képviselőtestületet.

(3) A polgármester a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

26. §⁶ A képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére megválasztott alpolgármestert társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

27. § A jegyzői feladatokat Kistapolca község illetékességi területén Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a közös hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás szerint látja el.

28. § Helyi népszavazás feltételeit a „népszavazást kezdeményezéséről, európai polgári kezdeményezéséről, valamint a népszavazás eljárásáról szóló 2013. évi CCXXXVIII törvény” szabályozza. Népszavazást Kistapolca község választópolgárainak 20%-a kezdeményezhet.

29. § (1) A képviselőtestület évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések képviselői, közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörről a községháza hirdetőtábláján, és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

30. § Az önkormányzat hatályos társulásainak felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.