Szõkéd Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 5/2005.(lll.21.) sz. rendelete a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2007.(ll.15.), 8/2015. (VII.15.) és  1/2021. (I.27.) számú önkormányzati rendelettel

Szőkéd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények készítésének és módosításának partnerségi egyeztetési szabályairól szóló 5/2017.(IX.05.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1.§

1. A rendelet hatálya Szõkéd teljes közigazgatási területére terjed ki. 

2. ^[1]A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintõen minden természetes és jogi személyre nézve kötelezõ elõírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2.§ ^[2]

(1)Fogalom meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)Épületszélesség:

aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendõ építmény kontúrvonalára állított függõleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületifelület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredõ érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

ba)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelsõ teljes építményszint záró szerkezetének felsõ síkjának metszésvonala vagy érintõvonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

bb)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetõszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületû padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületû reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tetõ, tetõrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintõvonalra az építmény irányában emelkedõ 45 fok alatt vont – az elõzõvel párhuzamos – síkkal történõ vetítéssel meghatározott magasságával, bc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belsõ udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belsõ oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, bd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

(2)Értelmezõ rendelkezések

a)E rendelet elõírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelezõ érvényûek. Az ezektõl való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott elõírás nem vonatkozik a szabályozási terv következõ elemeire:

ba)irányadó telekhatár bb)helyi építészeti értékek bc)megszüntetõ jel bd)tervezett utak tengelyvonala

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendõ.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ telket keresztez, a telket érintõ telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követõen történhet.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon.

e)Az építési övezeti vagy övezeti elõírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti elõírásnak nem megfelelõ állapot e rendelet hatálybalépését megelõzõen keletkezett, a következõk szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás betarthatósága esetén beépíthetõ eb)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás és a tûzrendészeti elõírások betarthatósága esetén beépíthetõ ec)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ beépítési módtól eltérõ beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti elõírások betartásával növelhetõ, de egyéb bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bõvíthetõ. Bontásból eredõ új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti építménymagassággal történhet.

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai 3.§

Engedélyhez kötött építési munkák

(1) ^[3]

(2) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok elõírásain túlmenõen az alábbi feltételekkel történhet:

a)Adótorony a település belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselõ földrészletein (erdõk, gyepek, rétek, legelõk) nem helyezhetõ el.

4.§ ^[4]

(1)Geotechnikai követelmények

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dõlésû, vagy 2 mnél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kõzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcsõ)  10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minõsül. Az építészeti-mûszaki dokumentáció részét képezõ geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
2. A Villány-Pogányi vízfolyás medrét kísérõ mélyfekvésû területek jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minõsülnek. Az ezen területeket érintõ építészetimûszaki dokumentáció részét képezõ geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.

(2)Általános mezõgazdasági területen technológiai jellegû építmény építménymagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.

(3)Tájképvédelmi területen az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenõen a tájképet jelentõsen megváltoztató (300 m2 beépített alapterületet, vagy 5,00 m építménymagasságot meghaladó) építmények építészeti-mûszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§^[5]

(1)Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közmûellátás legalább a következõ:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízcsatornával rendelkezõ területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkezõ területen egyedileg, szakszerû közmûpótló alkalmazásával

d)közterületi csapadékvíz elvezetõ hálózattal rendelkezõ területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezetõ hálózattal nem rendelkezõ területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban elõírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetõk.

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

(1)A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelû (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a belterületi építési lehetõségek kimerülése után, a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.

(2)Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 

1. a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különbözõ terület-felhasználási egységekre osztja fel,
2. a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különbözõ építési övezetekbe, 
3. a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különbözõ övezetekbe sorolja,

d)az építési övezeteket, illetõleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minõsülõ területekre osztja.

(3)Szõkéd község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következõ területfelhasználási kategóriákba sorolhatók:

a)lakóterület

            falusias lakóterület,

b)^{[6] m07}különleges terület temetõ területe, idegenforgalmi célra szolgáló terület, szennyvízürítõ hely területe.

4. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következõk:

a)közlekedési és közmûterület,

b)zöldterület,

c)erdõterület,

d)mezõgazdasági terület,

e)vízgazdálkodási terület.

5. A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelû szabályozási tervek mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános elõírások

7.§

(1)  ^[7]

(3)A terepszint alatti építmények

a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelõ mûszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthetõ. 

b)A település területén önálló pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthetõ. c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintbõl.

e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

f)A felhagyott pincék kutatását, majd ezt követõ megszüntetését, vagy megerõsítését a GeoTeszt Kft. 1999.-ben készített pinceveszély-elhárítási programja alapján folyamatosan el kell végezni.

Falusias lakóterület

8.§

(1) ^[8]

2. ^[9]A területen az OTÉK 14.§ szerinti rendeltetésû épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetõk el.”

3. A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk:

a)Az  „Lf-K” jelû építési övezet

aa)építési telkenként építhetõ lakások száma 2 db ab)az építési övezetben nyeles telek nem alakítható ki ac)legkisebb telekterület 900 m2 ad)legkisebb utcai telekszélesség 16 m ae)beépítési mód oldalhatáron álló 

af)legnagyobb beépítettség 250-400 m2 telekterület esetén 50%, de legfeljebb 160 m2; 401-799 m2 telekterület esetén 40%, de legfeljebb 320 m2; 800 m2- elérõ telekterület esetén 30%, de legfeljebb 500 m2

ag)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon

ah)legkisebb zöldfelület 250-400 m2 telekterület esetén 30%; 401-799 m2 telekterület esetén 40%; 800 m2- elérõ telekterület esetén 40%

ai)legkisebb elõkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben a kialakult állapothoz igazodjon aj)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ak)legkisebb hátsókert: 90 m-t meghaladó telekmélység esetén az utcafronttól

számított 80 m építhetõ be, 50-90 m telekmélység esetén legalább 6 m, 50 mt el nem érõ telekmélység esetén a kialakult állapothoz igazodjon al)a tetõidom és a tetõ hajlásszöge a kialakult utcaképhez illeszkedjen, a tetõhéjalás hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ehhez hasonló tetõfedõ anyag legyen

am)a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni an)épületszélesség legfeljebb 9 m ao)A közterületi telekhatárra épített jellegû, legfeljebb 1,80 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával

(4)Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal azonos oldalhatárra és építészeti egységet alkotva építendõ. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

b)Szabadonálló utcai épület esetén vagy a 2.§ (2) d) pontja szerinti oldalhatárra, vagy az utcai épület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. Gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

c)Újonnan épülõ gazdasági épület és a lakóépülettõl különálló garázs az utcafrontra nem telepíthetõ.

5. A területen a gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi védettségû épületek összes homlokzatán tilos.

6. A területen napkollektor, parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton és utcafronti tetõfelületen nem helyezhetõ el.

Különleges területek

9.§

1. A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelû szabályozási terv tünteti fel.

2. ^[10]A „Kte” jelû különleges terület temetkezési célra szolgál, ahol a következõ építési elõírásokat kell betartani:

a)legkisebb telekterület kialakult

b)beépítési mód szabadon álló 

c)legnagyobb beépítettség 10%, de legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

d)legnagyobb építménymagasság 4,0 m, amit sajátos építmény (harangláb, harangtorony) magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhat e)legkisebb elõkert 10 m

f)legkisebb oldalkert 10 m

g)legkisebb hátsókert 10 m

h)legkisebb zöldfelület 40%

i)közterület felõli kerítés legfeljebb 2,0 m magas élõsövény legyen

10. A terület még fel nem használt részein az elõfásítást, az utak, parcellák elõzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.

3. A „Kfh” jelû építési övezetbe a 4 település szennyvizét fogadó szennyvízürítõ hely területe tartozik. Az építési övezetben új építmény nem helyezhetõ el. A szennyvízcsatorna kiépítését követõen a szennyvízürítõ helyet meg kell szüntetni, rekultivációját el kell végezni.

4. ^[11]A „Kid” jelû különleges terület nagy zöldfelület-igényû, idegenforgalmi és ökoturisztikai célokat szolgáló létesítmény számára fenntartott terület, ahol a következõ építési elõírásokat kell betartani:

a)legkisebb telekterület 8000 m2

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 20%

d)legnagyobb építménymagasság 5,00 m

e)legkisebb zöldfelület 60%

f)legkisebb elõkert szabályozási terv szerint

g)legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint

h)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint

i)az épületeket 30-45 fok hajlásszögû, a táj építési hagyományait követõ anyagú és színezésû magastetõvel kell fedni

10. a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmûterület

10.§

1. ^[12]A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

2. A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetõk el.

(3)Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhetõ el.

(4)Közforgalmú vasútvonal szélsõ vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban elõírt feltételek szerint helyezhetõ el.

(5)A 18 m közterületi szélességet elérõ közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(6)^[13] 

(7)Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra elõírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termõhelyi adottságoknak megfelelõ, helyben honos fajokat is alkalmazni kell. 

(8)Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetõleg kétszer iskolázott sorfa minõségû faiskolai anyag telepíthetõ. Fasoroknál a minimális telepítési tõtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenõen épületek homlokzata elõtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(9) ^[14]

(10)  ^[15]

(11)^m07Nem vonalas jellegû közmû- (pl. szennyvíz-átemelõ, vízmû kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás, víz nyomásfokozó berendezés stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyezõ véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védõtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetõ, azok számára a technológiai elõírásoknak megfelelõ, az adott építési övezeti, illetve övezeti elõírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület

11.§ ^[16]

A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A „Z” jelû övezetben az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenõen a következõ elõírásokat kell megtartani:

1. A meglévõ közparkok felújítása táj- és kertépítész szaktervezõ bevonásával történhet.

2. A tervezett közparkok belsõ elrendezését, növényesítését táj- és kertépítész szaktervezõ bevonásával kell kialakítani és fenntartani. 

(3)Meglévõ közparkban épület nem helyezhetõ el.

(4)A tervezett közpark területén épület a következõ elõírások betartásával helyezhetõ el:

a)legnagyobb beépítettség 2%, de legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

b)legfeljebb 4,5 m építménymagasság

c)legalább 10-10 m elõ- és hátsókert, valamint legalább 6 m oldalkert

d)legfeljebb 8,5 m épületszélesség

e)30-45 fok hajlásszögû magastetõvel fedett épület elsõsorban égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyagú héjalással f)hagyományos homlokzatszínezés

Erdõterület

12.§ ^[17]

1. A rendelet hatálya alá tartozó terület erdõterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdõ területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg” és egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésû (parkerdõ) – „Ee” jelû  erdõk találhatók.

(3)Építési lehetõségek gazdasági erdõben

A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 10 m-es elõ-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen cb)legnagyobb épületmagasság 5,0 m

d)A fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

e)Tájképvédelmi területen található erdõben csak az erdõ- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetõk el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4)Építési lehetõségek egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésû erdõben

A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 10 m-es elõ-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen cb)legnagyobb épületmagasság 5,0 m

d)A fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

e)Tájképvédelmi területen található erdõben csak az erdõ- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetõk el a természeti értékek sérelme nélkül.

Mezõgazdasági terület

13.§ ^[18]

1. A mezõgazdasági terület a település mezõgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetõk el. 

2. A termõföldön történõ beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. 

(3)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(4)A telekalakítás, területhasználat és mûvelés során a meglévõ vízelvezetõ rendszerek szakszerû fenntartására ügyelni kell.

Kertes mezõgazdasági terület

14.§

(1)A terület lehatárolását a V-1 jelû szabályozási tervlap tünteti fel.

(2)Az „Mk” jelû övezet 

a)Az övezetben beépíthetõ földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 14 m. Újonnan kialakítható telek legalább 1000 m2, de legfeljebb 3000 m2 területû, és legalább 20 m széles legyen.

b)^[19]Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan mûvelési ágához kötõdõ funkcióval, az OTÉK 29.§ (3) és (4) szerinti területû telken és beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások szerint:

ba)Az épületeket szabadonállóan, kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedõ, ennek híján legalább 5 m-es elõkert, OTÉK szerinti oldalkert szabadon hagyásával kell elhelyezni, terepszint feletti építmény az utcafronttól számított 25 m-es teleksávban, de legalább 6 m-es hátsókert megtartásával helyezhetõ el.

bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 5,50 m lejtõ felõli homlokzatmagasságú lehet, az épület szélessége legfeljebb 8,0 m.  bd)Lakóépület legfeljebb 5,00 m lejtõ felõli homlokzatmagasságú lehet. Az épület szélessége legfeljebb 8,50 m.

c)  ^[20]

(3)Kertes mezõgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

Általános mezõgazdasági terület 15.§

(1)Az általános mezõgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza.  

2. ^[21] ”Má-1” jelû övezetben (szántó mûvelési ágú területen) betartandó elõírások

„a)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m. A Pécs – Siklós-Máriagyűd kerékpárút építése miatt szükségessé váló telekalakítások során ezeket az értékeket nem kell figyelembe venni.” ^[22] 

b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan mûvelési ágához kötõdõ funkcióval, az OTÉK 29.§ (3) és (4) szerinti területû telken és beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások szerint:

ba)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elõkert, oldalkert és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse. bc)Gazdasági épület földszintes, ökológiai folyosó területén, vagy tájképvédelmi területen legfeljebb 5,50 m,  ökológiai folyosóval, vagy tájképvédelemmel nem érintett területen legfeljebb 7,50 m építménymagasságú lehet bd)Lakóépület legfeljebb 5,00 m építménymagasságú lehet. Az épület szélessége legfeljebb 8,50 m.

3. ”Má-2” jelû övezetben (gyep, rét, legelõ mûvelési ágú területen) betartandó elõírások

1. A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m. 

b)Megengedett legnagyobb beépítettség ba)Helyi jelentõségû védett természeti területen épület nem építhetõ.

bb)Az övezet országos ökológiai folyosót, vagy tájképvédelmi területet érintõ részén a vonatkozó külön jogszabályok elõírásain túlmenõen a megengedett legnagyobb beépítettség 3%, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület.

bc)Az övezet országos ökológiai folyosót, vagy tájképvédelmi területet nem érintõ részén a megengedett legnagyobb beépítettség 3%.

c)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan mûvelési ágához kötõdõ funkcióval, az OTÉK 29.§ (3) és (4) szerinti területû telken, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások szerint:

ca)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elõkert, oldalkert és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni cb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

cc)Gazdasági épület földszintes, ökológiai folyosó területén, vagy tájképvédelmi területen legfeljebb 5,50 m,  ökológiai folyosóval, vagy tájképvédelemmel nem érintett területen legfeljebb 7,50 m építménymagasságú lehet.

cd)Lakóépület legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Az épület szélessége legfeljebb 9,00 m.

(4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítõ központ kialakításának feltételei:

a)Birtokkõzpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítõ központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 15.§ (2) bekezdés c) pont elõírásai szerint alakítható ki.

b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 23.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervezõ által kiválasztott, õshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendõ és tartandó fenn.

(5)Az „Má-3” jelû övezet a nádasok területe.

a) ^[23]

b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhetõ el.

(6)Az „Má-4” jelû övezet a mocsarak területe.

a) ^[24]

b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhetõ el.

(7)^[25]Az „Má-5” jelû övezet a termelõ jellegû halastavak területe (halgazdasági terület). Az övezetben a vízkárelhárítási, valamint a fõ funkcióhoz köthetõ kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetõk el a következõ elõírások betartásával:

a)szabadonálló beépítési mód

b)legnagyobb beépítettség 3%, de legfeljebb 600 m2 beépített alapterület

c)épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület

d)legfeljebb 4,50 m építménymagasság

e)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

f)legalább 3 m-es elõ-, OTÉK szerinti oldal- és 3 m-es hátsókert

Vízgazdálkodási terület

16.§ ^[26]

1. A „V” jelû övezet a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. Lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

2. A „V-1” jelû övezetbe az állandó vízfolyások, jelentõsebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a külön jogszabály szerinti építmények helyezhetõk el. 

3. A „V-2” jelû övezet a tavak területe. Az övezetben a külön jogszabály szerinti építmények helyezhetõk el a következõ elõírások betartásával:

a)szabadonálló beépítési mód

b)legnagyobb beépítettség 3%, de legfeljebb 300 m2 beépített alapterület

c)épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület

d)legfeljebb 4,50 m építménymagasság, ezt az értéket a lejtõ felõli homlokzat magassága külön számítva sem haladhatja meg

e)30-45 fok hajlásszögû magastetõvel fedett épület hagyományos színezésû égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyagú héjalás, vagy nádfedés

f)hagyományos homlokzatszínezés

g)legalább 10 m-es elõ-, oldal- és hátsókert

h)terepszint alatti építményekkel kapcsolatban jelen rendelet 7.§ (2) bekezdés elõírásai érvényesek.

Közterületek kialakítása és használata

17.§

(1) ^[27]

(2) ^[28]

(3) ^[29]

(4) ^[30]

(5)A közterületen elhelyezhetõ építményekkel szembeni elvárások a következõk:

a)Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetõs kialakítással, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ.

b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek. Egyedi tervezésû építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ.

c)Zöldterületen elhelyezhetõ építményekkel kapcsolatban ld. jelen rendelet 11.§ elõírásait.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

18.§ ^[31]

(1)Régészeti lelõhelyek védelmére vonatkozó elõírások

a)A település nyilvántartott régészeti lelõhelyeinek és régészeti érdekû területeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelmérõl szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások

1. A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját az 1. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv tünteti fel.
2. A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemû építési munka esetén a következõ elõírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségû épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megõrzendõk.

cb)H1 kategóriájú épület úgy bõvíthetõ, hogy az eredeti épület tömegformája,

homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. H2 kategóriájú épület a védett részérték megtartásával, felújításával bõvíthetõ, vagy alakítható át.

cc)Helyi védettségû épület bõvítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetõvé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a fõépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögû és anyagú, szimmetrikus nyeregtetõvel fedhetõ. cd)A belsõ átalakításokat az eredeti szerkezet és belsõ értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. ce)Védett részérték az új épületbe visszaépítendõ, védett kerítés megtartandó. cf)Helyi védettségû épület bontására csak a mûszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követõen.

lV. Fejezet

Az élõvilág, a táj és a természet védelme

19.§

(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)A vadon élõ szervezetek élõhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrõl, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illõ rendezésérõl.

(2) ^[32]

(3)^[33]A település területén található védett természeti értékek listáját a 3. melléklet, lehatárolásukat a szabályozási terv tartalmazza. 

a)A 3. melléklet szerinti területeken a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

b)Tájképvédelmi területen az érintett mûvelési ágra jelen rendelet szerint vonatkozó övezeti elõírásokat kell betartani.

A környezet védelme

20.§  ^[34]

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)

(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenõrzése, a környezetvédelmi elõírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elõírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elõfeltétele a közmûvesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kiépítésére, illetve a meglévõ övezetek területein a közmûvek megvalósításáig szakszerû közmûpótló (pl. zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetõsége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet. 

3. A csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. 
4. A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az elõírásoknak megfelelõ védõsáv fennmaradását biztosítani kell. 

e)Tilos a környezeti levegõ olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegõ bûzzel való terhelése. 

f)A telkek területének az övezeti elõírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. 

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegõ, élõvíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés). 

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket. 

b)Erdõterületeket érintõ beruházások során az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. 

c)Beruházások megvalósítása során a termõföldrõl és a termõföld védelmérõl szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. 

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelmérõl szóló jogszabályoknak megfelelõen kell a vízügyi hatóság elõírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

Tûzvédelmi rendelkezések

21.§ ^[35]

(1)Az épületek közötti tûztávolság megfelelõségének szabályozását, a tûzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetõségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-mûszaki tervezése során a tûzvédelmi mûszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelõ jogosultsággal rendelkezõ természetes személy által készített tûzvédelmi mûszaki leírásba, tûzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

22.§ ^[36]

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban elõírtak szerint végezhetõ.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

23.§ ^[37]

1. A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények mûködtethetõk.

2. E rendelettel egyidejûleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

Településrendezési kötelezések - Beültetési kötelezettség 

Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban, a közérdekû környezetalakítás céljából, a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti elõírásokban meghatározott módon és telekrészen, a 3. függelékben leírt idõtartamon belüli beültetési kötelezettséget ír elõ.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

24.§

(1)Ez a rendelet a kihirdetésétõl számított második hónap 1. napján lép hatályba.

(2)Jelen rendelet elõírásait a hatálybalépést követõen keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3)A rendelet kihirdetésérõl a jegyzõ gondoskodik.

Szõkéd, 2005. március 17.

            Bunyevácz Mátyás s.k.                                              dr. Kutnyánszky Zsolt s.k.

                      polgármester                                                                körjegyzõ

Záradék: A jelen rendelet Szõkéd községben 2005. március 21. napján kihirdetésre került.

Szõkéd, 2005. március 21.

                                                                                                                  Dr. Kutnyánszky Zsolt s.k.

                                                                                                                           körjegyzõ                     

1.SZ. MELLÉKLET:

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK^[38]

2.SZ. MELLÉKLET:

RÉGÉSZETI VÉDELEM

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELÕHELY ÉS KÖRNYEZETE 

035; 071/4-10; 076/3-7; 085/46-47; 093/3, /27 hrsz; 095 hrsz. V-1 tervlapon jelölt része; 097/2; 099; 0106/1-6; 0114/1; 0121/2; 0126/1, /3; 0127/3,5,7-10; 80; 401-403 hrsz.

RÉGÉSZETI ÉRDEKÛ TERÜLET 

(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület) 

09; 093/29, /31, /32; 0126/3, /5, /6; 12-20, 237/1-2; 239; 241-246; 248-251; 253-256; 247 hrsz., a 252 hrsz., valamint a Pogány felé tervezett út nyomvonala.

3. melléklet az 5/2005.(lll.21.) Önkormányzati rendelethez

TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ^[39]

3.1 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT

• A szabályozási terven jelölt területek

3.2 TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET

• A szabályozási terven jelölt területek

„4. melléklet az 5/2005.(lll.21.) Önkormányzati rendelethez

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI^[40]

5. melléklet az 5/2005.(lll.21.) Önkormányzati rendelethez

SZABÁLYOZÁSI TERVEK ^[41]

V-1 ÉS V-2 JELÛ SZABÁLYOZÁSI TERVEK ÉS EZEK MÓDOSÍTÁSAI

1. függelék az 5/2005.(lll.21.) Önkormányzati rendelethez HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK ^[42]

H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

1. Széchenyi u. 23.              hrsz.: 120/3                 volt katolikus iskola, kerítés
2. Széchenyi u. 12.              hrsz.: 22                      lakóépület
3. Széchenyi u. 15.              hrsz.: 146                    lakó- és gazdasági épület
4. Széchenyi u. 34.              hrsz.: 36                      lakó- és gazdasági épület
5. Széchenyi u. 36.              hrsz.: 37                      lakó- és gazdasági épület, kerítés
6. Széchenyi u. 38.              hrsz.: 38                      lakóépület
7. Széchenyi u. 42.              hrsz.: 41                      lakóépület, kerítés
8. Széchenyi u. 46.              hrsz.: 43                      gazdasági épület
9. Széchenyi u. 58.,60.                    hrsz.: 53, 54    Polgármesteri Hivatal, lakóépület
10. Ady E. u. 4.                                  hrsz.: 168/1                 lakóépület
11. Ady E. u. 6.                                  hrsz.: 169                    lakóépület, kerítés
12. Ady E. u.                          hrsz.: 170                    présház
13. József A. u. (italbolt mellett)        hrsz.: 130/1                 kõkereszt
14. Széchenyi u.                                hrsz.: 129/1                 kõkereszt
15. Ady E. u. temetõ              hrsz.: 234                    kõkereszt, régi sírkövek
16. Pogányba vezetõ út                     hrsz.: 0113                  kõkereszt
17. Szalántára vezetõ út                    hrsz.: 089/1                 kõkereszt

H2 (helyi védettségû részletek)

1. Széchenyi u. 16.  hrsz.: 26                      kerítés
2. Széchenyi u. 62.  hrsz.: 55                      kerítés

2. függelék az 5/2005.(lll.21.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK ^[43]

1. Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól szóló 50/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
2. A felszín alatti vizek védelmérõl szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.)

Kormányrendelet, a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.

3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az elõírásokat jelenleg a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet elõírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékról szóló törvény végrehajtására hatályba kerülõ jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 72/2013.(VIII.27.) VM rendelet tartalmazza. Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait a 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet tartalmazza.

2. Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülõ jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegõterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegõterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyezõ források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenõrzésérõl és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenõ hõteljesítményû tüzelõberendezések légszennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyezõ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrõl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrõl és a szennyezések mérésérõl szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltethetõ, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket a zajtól védendõ területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biztosító különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belõl vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. 

3. Speciális eljárási szabályok       

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
2. Erdõterületeket érintõ beruházásokra az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet elõírásai vonatkoznak.
3. Az elõírásokat a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény és a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendõ továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

3. függelék az 5/2005.(lll.21.) Önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK ^[44]

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK

Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban a közérdekû környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanok területére az övezeti elõírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel feltételeként teljesítendõ beültetési kötelezettséget ír elõ:

1. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítõ központ területén.

„4. számú függelék az 5/2005.(lll.21.) önkormányzati rendelethez

TERVEZETT JELLEMZŐ KERESZTSZELVÉNYEK^[45]