Kistótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2004. (VI. 16.) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Hatályos: 2012. 10. 19- 2014. 03. 31Kistótfalu Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2004. (VI. 16.) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
A Község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
2. § (1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.
3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I., II., vagy III. rendűek lehetnek.
(2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek kell tekinteni azokat a közlekedési elemeket, területfelhasználási módokat és területfelhasználási egység határokat, amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.
(3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a területfelhasználási egység határa egy teleksáv mértékéig.
(4) A II. rendű szabályozási elemek egy-egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. II. rendűnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés tételesen nem sorol fel.
(5) A III. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a rendezési tervi célok megvalósítása érdekében.
4. § (1) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.
a) a 3. § (5) bekezdésben meghatározott telekalakítási tervhez,
b) a helyi értékvédelem alatt lévő területet, vagy épületet érintő engedélyezési tervhez,
c) valamint az Mke jelű kertes mezőgazdasági területet érintő engedélyezési tervhez.
(2) Az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes első fokú
a) örökségvédelmi hatóságot:
5. § (1) Az 1. §(1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.
kereskedelmi szolgáltató terület Gkszüdülőházas üdülőterület Üü
(különleges) temetői terület Kt
védelmi erdőterület Ev
gazdasági erdőterület Eg
általános mezőgazdasági terület Má
korlátozott mezőgazdasági terület Mko
vízgazdálkodási terület V
6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a területfelhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.
(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti előírásoktól eltérően is megállapíthatja.
(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.
(4) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó építési engedély köteles munka meglévő épületen csak a zárójelben meghatározott beépítési mértékig és csak a tömegén belül folytatható.
(5) Lakóterületen az épületet a teleknek a közterület felöli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.
(6) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig elvi engedély keretében készített telekalakítási tervben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(7) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.
(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.
7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(2)2 Az Lf jelű falusias lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, termelési épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.
(3) Az Lf jelű lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.
(4)3
(5) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb |
legkisebb telek-szélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
% |
m |
||
Lf |
K |
800 (500) |
16 (12) |
30 (45) |
40 (30) |
4,5 (K) |
8. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.
(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.
(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
% |
m |
||
Gksz |
SZ |
2000 |
30 |
45 |
20 |
7,5* (K) |
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
% |
m |
||
Vt |
K |
K |
18 (12) |
60 |
20 |
K |
9. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.
(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.
(3) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.
(4) A Ks jelű területen telekmegosztás nem készíthető.
(5) A Kp jelű présházas terület a történetileg kialakult présház együttest foglalja magába.
(6) A Kp jelű övezetekben az eredeti funkción kívül az épített környezethez illeszthető nagyságú vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi funkciók helyezhetők el. A területen lakás nem létesíthető, nem bővíthető.
(7) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
% |
m |
||
Kt, Ks |
SZ |
2000 (K) |
30 (K) |
10 (K) |
40 |
4,5 (K) |
Kp |
O (K) |
300 (K) |
10 (K) |
40 (100) |
50 (0) |
3,0 (K) |
Beépítésre nem szánt területek
10. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:
11. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők lehetnek.
(2) Véderdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.
12. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók
Má jelű általános mezőgazdasági terület
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
A mezőgazdasági területek közös előírásai
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
m |
||
Má, Mko |
SZ |
10000 |
50 |
1,5 |
4,5* |
Mke |
SZ (K) |
3000 (720)** |
20 (10)** |
3,0 |
3,0 (4,5)*** |
13. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.
(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.
(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.
14. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.
(2) A területen végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.
(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.
Értékvédelem
Régészeti védelem
15. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg [4] :
Építészeti örökség védelem
16. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.
(2) Az országos jelentőséggel rendelkezőkkel - a műemlékekkel - kapcsolatos építési ügyekben az Örökségvédelmi Hivatal engedélyezőként, a műemléki környezetben szakhatósági közreműködőként jár el.
(3) A helyi védelem alatt álló épületek és területekkel kapcsolatos építési ügyekben meg kell kérni az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.
(4) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát [7] azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmaz, településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.
(5) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2),
(6) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújításkor, vagy átalakításkor végrehajtandó módosítást a 2. számú melléklet tartalmazza.
(7) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen helyi értékvédelmi az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:
Környezetvédelem
Általános követelmények
17. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(4) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(5) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell az érvényes előírásokban szereplő környezetterhelési határértékeket.
Speciális eljárási szabályok
18. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
(2) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(3) Kistótfalu a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében fokozott műszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor.
(4) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(6) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
Zöldfelületek
19. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet.
(3) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglevő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.
(4) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egyidőben.
(5) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:
Gépjárművek elhelyezése
20. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.
(2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivételével – az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos hozzájárulásával.
Közművesítés hírközlés
21. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen, műemléki környezetben, ökológiai hálózatban, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(2) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi, valamint természeti és tájvédelmi területen.
(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen, valamint természeti és tájvédelmi területen. légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(4) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni
Telekalakítás
22. § (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.
Belterület lehatárolása
23. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.
(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
Sajátos jogintézmények
24. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.
(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.
Záró rendelkezés
25. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet4
2. melléklet
A helyi értékvédelmi területbe tartozó ingatlanok helyrajzi számai: |
Jóváhagyáskor a 85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet
Módosította: 11/2021.(X.19.) ör. 2.§ (1)
Módosította: 11/2012.(X.19.) 2.§ (2)
Módosította: 8/2007.(XI.15.) ör. 1.§