Kacsóta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (VII. 28.) önkormányzati rendelete
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
Hatályos: 2021. 12. 17- 2022. 01. 07Kacsóta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (VII. 28.) önkormányzati rendelet
a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzat megállapításáról
A Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
2. § (1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt fogalmakon kívül az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni:
3. §
4. § (1) Az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes első fokú
5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.3
6. § (1) A területfelhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.
(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – transzformátor, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható.
(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett csak az építési övezetek építési használatának megengedett határértékeit tartalmazó táblázatokban zárójelben szereplő értékeket éri el.
(4) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglévő épületen építési engedély köteles munka csak a zárójelben meghatározott beépítési mértékig és csak az épület tömegén belül folytatható.
(5) Lakóterületen az épületet a teleknek a közterület felöli 70 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 70 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.
(6) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell kialakítani, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig az előkert mérete 5 méter.
(7) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad. Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol a vezetékes szennyvízhálózat kiépült építési engedély csak azzal a feltétellel adható ki, ha az ingatlan közműhálózatra történő rácsatlakozása a használatbavételi engedélyezésének időpontjáig megvalósul.
(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.
(9) Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban a falusias lakóterületre meghatározott funkciójú épület, is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
(2) Lakóterületen lakóépületet, gépkocsitárolót, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási valamint szálláshely szolgáltató épületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó, mező- és erdőgazdasági, sport-, kézműipari, és gazdasági építményt, épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.
(3) Lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.
(4) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
Övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb |
legkisebb telek-szélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
% |
m |
||
Lf-1 |
O (K) |
650 (400) |
14 (12) |
30 (45) |
40 (30) |
4,5 (K) |
Lf-2 |
O (K) |
650 (400) |
20 (12) |
30 (45) |
40 (30) |
4,5 (K) |
8. § (1) A gazdasági területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.
(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli – legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.
(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési |
legkisebb |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
% |
m |
||
Gksz |
SZ |
2000 (500) |
30 |
30 |
30 |
7,5* (K) |
Gipz |
SZ |
2000 |
30 |
20 |
50 |
7,5* (K) |
9. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.
(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.
(3) A Ks jelű különleges sport területen a sportolást kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.
(4) A Ksz jelű területhez a szennyvíztisztító telep létesítményei tartoznak.
(5) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb |
legkisebb telek-szélessége |
legnagyobb beépítettség |
legkisebb zöldfelületi |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
% |
m |
||
Kt, Ks |
SZ |
2000 (K) |
30 (K) |
10 (K) |
40 |
4,5 (K)* |
Ksz |
SZ |
5000 |
100 (K) |
10 (K) |
40 |
4,5 (K)** |
10. §4 (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:
11. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Ev jelű védelmi, valamint Ee jelű egészségügyi, szociális, turisztikai erdők lehetnek.
(2) Véderdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.
Mezőgazdasági terület
12. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egységek találhatók
Má jelű általános mezőgazdasági terület
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület
Mke jelű kertes mezőgazdasági terület
övezeti jele |
beépítési módja |
legkisebb |
legkisebb telekszélessége |
legnagyobb beépítettség |
legnagyobb építmény-magassága |
m2 |
m |
% |
m |
||
Má, Mko |
SZ |
10000 |
50 |
1,5 |
7,5* |
Mke-1 |
K |
900 (720) |
15 (10) |
3 |
3,5 |
Mke-2 |
K |
900 (720) |
15 (10) |
5 |
3,5 |
Vízgazdálkodási terület
13. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.
(2) A területen végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.
(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.
13/A. § (1) A Kb-En jelű övezet, naperőmű létesítésére szolgál, ahol az energiatermelő rendszerek, és az azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
(2) Az övezetben előírt maximális építménymagasság: 4,5 m
(3) A napelemek alatti területet füvesíteni kell, továbbá a napelempark nyugati – Bükkösdi-vízzel határos telekhatára mentén, a napelemek elhelyezésével egy időben cserjesort is kell telepíteni
14. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg7:
a) védetté nyilvánított lelőhely területe,8
b) nyilvántartásba vett lelőhely területe9 és
c) régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.
(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek területén az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – továbbiakban KÖH – engedélye szükséges az egyébként más hatósági engedélyhez nem kötött, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjának megváltozását eredményező tevékenység engedélyezésénél a KÖH szakhatósági közreműködő.
(3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden használatváltozáshoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy objektumok kerülnek elő, a munkát fel kell függeszteni és az illetékes megyei múzeumot, valamint a KÖH-t értesíteni.
(5) Nagy felületet érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
(6) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
(7) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza.
15. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak. A védelem alatt álló értékeket a szabályozási terv ábrázolja és a HÉSZ melléklete felsorolja.
(2) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát [11] azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 3. számú melléklete tartalmaz és amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt a helyi képviselőtestület védettnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.
(3) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2).
(4) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújítás, vagy az átalakítás korrekciós javaslatát a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
16. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(6) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(7) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(8) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(9) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(11) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(12) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
(13) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(14) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(15) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(16) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
17. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
(3) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(8) Az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(9) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
(10) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
(11) Kacsóta a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabály szerint nem nitrátérzékeny területen fekszik.
(12) A település vízbázisa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „B” érzékeny területen helyezkedik el. Erre tekintettel fokozott műszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.
18. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag jegyzői engedéllyel történhet.
(3) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglevő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.
(4) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egyidőben.
(5) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:
19. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.
20. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(2) Szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen, nyilvántartott régészeti lelőhely területén, valamint e területek 50 m-es környezetében, illetve lakóépület 800 m-es környezetében.
(3) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni
21. § (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.
22. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.
(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.
23. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.
(2) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási tervlapon jelölt területegységre.
24. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba lévő ügyekben kell alkalmazni.
FÜGGELÉK A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOKHOZ a 3/2006. (VII. 28.) önkormányzati rendelethez
1. melléklet a 3/2006. (VII. 28.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 3/2006. (VII. 28.) önkormányzati rendelethez
Jóváhagyáskor a 85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2010. (XII.15.) KT. Rendelet, hatályát vesztette 2010. december 15-től
Módosította a 12/2021. (IX.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 2.napjától.
Módosította a 24/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2021. december 17. napjától.
Módosította a 11/2021. (IX.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 1.
Módosította a 12/2021. (IX.1.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2021. szeptember 2. napjától.
Lásd a 2001 évi LXIV törvényt