1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Kacsóta Községi Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: Kacsóta, Kossuth Lajos u. 49.

(3) Az önkormányzat adószáma: 15334455-2-02; KSH statisztikai számjel: 15334455-8411-321-02; törzskönyvi azonosító: 334451, ÁHTI azonosító: 701697.

(3) Működési területe: Kacsóta község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzat címere egyenesen álló, csücsköstalpú, kék színű pajzson látható. A címerpajzson jobbról balra néző, ezüst (fehér) színű a csoroszlya és gabonakéve. Felettük jelképes, ezüst alapszínű, ötágú korona, melynek kör alakú díszei a koronában és a korona csúcsain piros színűek, a korona alsó része zöld és kék színből áll. Jobbról mellette, a korona és a címerpajzs jobb széle között, a korona alsó, zöld részével egyvonalban egy ezüst színű kör, mely átmérőjében megegyezik a koronában lévő piros körök méretével. E címerpajzs felett balra néző, álló rostélyos sisak. Tetején egyszerű, gombos, ötágú sisakkorona fogja össze a sisaktakarót, mely a címerpajzs körül helyezkedik el. A sisaktakaró stilizált, bevágott szélű, levél vagy foszlányszerű. A címerpajzs alatti szalagon áll a felirat a község nevével.

(5) Az önkormányzat címeréről és zászlajáról, valamint ezek használatának rendjéről külön önkormányzati rendeletet alkot.

(6) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője, illetve pecsétnyomója kör alakú, közepén Magyarország címere látható, körfeliratát pedig „Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete” képezi.

2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv-ben meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatokat a rendelet 2. számú melléklete, a társulásra átruházott ellátott feladat- és hatásköröket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek felsorolását a kormányzati funkciók szerint a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület üléseit lehetőség szerint az éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé

(4) A munkaterv tartalmazza: az ülések tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli) és az előterjesztő megnevezését.

5. § (1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület a nyári ülésszünet kivételével legalább évi hat alkalommal képviselő-testületi ülést tart.

6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy tartós távolléte (pl. betegség) esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testületet ülését.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) A képviselő-testületi tagok névsorát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

(2) A meghívót az írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább négy nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak.

(3) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

8. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben a képviselő-testület rendkívüli ülést kell tart. (pl. pályázatok benyújtása, pénzügyi kötelezettséget igénylő sürgős ügyben).

(2) Nem minősül rendkívüli ülésnek, ha a meghívó és az írásos előterjesztés az ülést megelőző négy nappal kézbesíthető.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a polgármester halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a rendkívüli ülést saját hatáskörében összehívhatja.

(5) Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívó közlése rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

9. § (1) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szólhat.

(3) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten határozza meg mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével – a megyei térségi koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

10. § A testületi ülésre napirendi pont előterjesztésére a polgármester vagy az általa megbízott személy, intézményvezető vagy a jegyző jogosult.

11. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:

(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:

12. § (1) A képviselő-testület vagy bizottságai ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell előadni. Az írásos előterjesztést a testületi ülések meghívójához mellékelni kell. Halaszthatatlan, indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak közvetlenül az ülés előtti vagy az ülésen történő kiosztását, ebben az esetben az előterjesztést az előterjesztő személynek részletesen ismertetni kell. Nem kell írásos előterjesztést készíteni, ha a napirend témája egyszerű és szóban előadható. Kötelező írásos előterjesztést készíteni önkormányzati beruházások, rendeletek vagy nagyobb pénzügyi kiadással járó döntések meghozatalával kapcsolatosan.

13. § (1) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

(2) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Felelősként megjelölt személy: a polgármester vagy a bizottság elnöke vagy a jegyző vagy osztályvezető vagy intézményvezető vagy több személy együttesen.

(3) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos vagy azonnal jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Azonnal határidő estén a végrehajtásról a lehető legrövidebb időn belül kell gondoskodni.

(4) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem szükséges alkalmazni.

(5) Az előterjesztést elektronikus formában is el lehet az ülés előkészítését végző hivatalnak küldeni.

14. § (1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.

(2) A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

(3) A határozat kivonatot a jegyző vagy az általa megbízott hivatali dolgozó küldi meg a végrehajtásért felelős személynek.

15. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.

(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.

(3) Sürgősségi indítványt terjeszthet be:

(4) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

16. § (1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat a helyben szokásos módon hirdetmény útján értesíti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el és az ülés rendjét nem zavarhatják.

17. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére a képviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető személy tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását a levezető személy indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, s meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(4) Bármely települési képviselő vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

19. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülések megtartását követően merült fel és a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett megtartani.

(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig kiküldhető és az ülésen írásban kiosztható.

(3) A polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

20. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, határozat hozatal nem szükséges. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

21. § (1) Az ülést az ülést vezető személy nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani, a mobiltelefon használatot mellőzni és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3) Az ülést vezető személy a napirendek tárgyalása között szünetet rendelhet el.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető személy feladata. Az ülést vezető:

(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(6) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

22. § A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

23. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

24. § (1) Az ülést vezető minden napirendről külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti az előterjesztést, illetve az előterjesztést kiegészítheti.

(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg.

(4) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak.

(6) Az ülést vezető személy javasolja a vita lezárását.

(7) A polgármester a vita lezárását követően ismerteti a határozati javaslatot.

25. § A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után, az interpellációk, kérdések, közlemények keretében a polgármesterhez kérdést intézhet, amelyre a polgármester az ülésen szóban válaszol. A képviselőknek lehetőségük van közlemény ismertetésére.

26. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi javaslatot a képviselő-testület bármely tagja tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

27. § (1) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető az ülést felfüggeszti vagy berekeszti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(2) A képviselők igen vagy nem szavazattal vagy tartózkodással vesz részt a szavazásban.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.

28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást megismétli.

29. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt jogszabály írja elő vagy azt a polgármester kezdeményezi.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ rögzíti.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

30. § (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik önkormányzati képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.

31. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

32. § A képviselő-testület döntése:

33. § (1) A rendelet alkotását vagy módosítását, vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

34. § A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés tartalmazza a rendelet tervezetet.

35. § A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

36. § A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a községi hirdetőtáblára történő hirdetménnyel történik.

37. § (1) Képviselő-testületi határozat hozatalát kezdeményezheti:

(2) A képviselő vagy a bizottság vagy a jegyző a határozat hozatalra vonatkozó indítványt a polgármesterhez nyújtja be.

38. § (1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

39. § Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester által hozott határozat ellen a képviselő-testülethez jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni, amelyet a képviselő-testület a soron következő rendes ülésén napirendre tűz.

40. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

(2) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám /arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó. /római szám/ nap. /arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint: „Kacsóta Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) KT. határozata”

(3) A hatályos önkormányzati rendeleteknek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

41. § (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell

42. § A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a hivatal költségei megtérítését (pl. fénymásolás díja) kérheti.

43. § (1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2) A lakossági fórum témája lehet: a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő ügy, településfejlesztési elképzelés, egyéb tájékoztatás.

44. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, témájáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a település hirdetőtábláján keresztül ad tájékoztatást a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.

(5) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(6) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni a polgármester által meghatározott személynek.

(7) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

45. § (1) Az önkormányzata az alábbi társulások tagja:

(2) A társulásokra átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

46. § (1) A települési képviselő köteles a választókkal való kapcsolattartás érdekében legalább évente egy alkalommal fogadóórát tartani. Képviselői igény esetén az ehhez szükséges helyiséget az önkormányzatnak biztosítja.

(2) A képviselő a polgármesternek előzetesen jelzi, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

(3) A képviselő köteles képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni, valamint a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

47. § Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.

48. § Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván, kezeli és ellenőrzi a hivatalon keresztül.

49. § (1) A képviselőt a képviselői tiszteletdíjról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíj abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vett.

(2) Ha a képviselő a naptári év egésze alatt tartott képviselő-testületi ülések vagy bizottsági ülések több mint egyötödéről hiányzott, akkor a következő év elejétől a részére kifizetésre kerülő tiszteletdíjat 3 havi időtartamra 25%-kal csökkenteni kell.

(3) A képviselő-testületi ülésen való részvétel igazolására a képviselő-testületi ülések jelenléti íve szolgál.

(4) Nem tekinthető hiányzásnak a képviselő-testület megbízásából az önkormányzat képviseletében teljesített kiküldetés miatti távollét.

50. § (1) A bizottságok tagjairól és számáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A bizottsági tagok összetételét, névsorát a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A bizottság elnökének és tagjainak személyére a polgármester vagy képviselő tehet javaslatot.

(5) A bizottság elnökét és rendes tagjait a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülését követő első ülésén.

(6) Ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megbízatása megszűnik.

51. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg: Ügyrendi Bizottság 3 (három) fővel.

(2) A bizottságra összetételét, feladat- és hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére továbbá meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tart. A bizottsági tagokat meghívó útján értesíteni kell a bizottság ülésének időpontjáról és napirendjéről.

(4) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület határozata alapján, a polgármester indítványára, legalább két fő bizottsági tag kezdeményezésére.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás vagy tartós távollét esetén az elnök teendőit az általa megbízott bizottsági tag (képviselő) veszi át.

(5) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a hivatal ezzel megbízott személye gondoskodik.

(6) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

52. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester Mötv-ben meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(3) A polgármester hetente egy alkalommal fogadóórát tart, amelynek időpontja a helyben szokásos módon kihirdetve, a hirdetőtáblán való közzététellel történik.

(4) Amennyiben a képviselő-testület az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetben nem hoz döntést, úgy a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben. A polgármester dönthet két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(5) A polgármester kiküldetését, saját gépjármű használatát az alpolgármester engedélyezi.

(6) A polgármester fogadóórája előzetes egyeztetés alapján, minden csütörtök délután 13.00 – 16.00 óra között van.

53. § A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, amely ellátja a polgármester által meghatározott feladat- és hatásköröket.

54. § (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a hivatal hatósági osztályának vezetője látja el a jegyzői feladat- és hatásköröket.

55. § A képviselő-testület az Mötv. alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal neve Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye Szentlőrinc.

56. § (1) A rendelet 2016. február 15-én lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Kacsóta Község Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2015. (X.27.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.