Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019 (IV.4.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 12. 27- 2025. 12. 27Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019 (IV.4.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] A Lothárdi Önkormányzat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,
[2] az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (IX.01.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
1. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 1. melléklete szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása.
2. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
3. Főépület: A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) fogalommeghatározása szerint meghatározott építmény.
4. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.
5. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 2. alpontjában meghatározott fogalom
6. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
7. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
8. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
9. Építési reklámháló: Építési állványzaton vagy tűzfalon, homlokzaton elhelyezett, áttört szerkezetű PVC hálóra nyomtatott reklám
10. Illeszkedés: A település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit , karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában, és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen tesz eleget:
a) környezetéhez illeszkedik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez;
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
11. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
12. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
13. Áttört kerítés olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés kapuzattal együtt számított teljes homlokzati nézetből számított felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. Az ettől eltérő paraméterű kerítés tömör kerítésnek minősül.
14. Terrakotta szín: az égetett agyagra jellemző meleg szín, melynek árnyalatait e rendelet a sárgásvöröstől a natúr téglavörösön át a világosbarnáig értelmezi, nem tartoznak bele a citromsárga, a meggypiros, a klinkervörös, a közép- és sötétbarna színárnyalatok.
15. Lapostető: a TÉKA fogalommeghatározása szerinti tetőforma.
16. Alacsony hajlásszögű tető: a TÉKA fogalommeghatározása szerinti tetőforma.
17. Magastető: a TÉKA fogalommeghatározása szerinti tetőforma.
18. Melléképítmény: a TÉKA fogalommeghatározása szerint meghatározott építmény.”
2. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti vagy természeti örökségi elemek védett helyi emlékké nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre
(2) Építészeti érték helyi emlékké nyilvánítását vagy helyi emlékre vonatkozó védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.”
3. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„7/A. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények
11/A. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés figyelembevételével kell kialakítani.
(2) A telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelben létesíthető.
11/B. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével e rendelet anyaghasználatra, tömegformálásra és homlokzat kialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelményei kizárólag az építmény közterületről, közhasználatú területről látható építményrészére vonatkoznak.
(2) A rendelet kerítéssel kapcsolatos egyedi építészeti követelményei csak a szabályozási vonallal nem érintett telkek homlokvonalán, a tervezett szabályozási vonalon, a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán lévő vagy tervezett és a közterület-rendezést megelőzően a telek homlokvonalán kialakított meglévő kerítésekre vonatkoznak.
(3) Meglévő fő-, melléképítmény, melléképület átalakítása, bővítése, felújítása egységes településképi megjelenést eredményező módon végezhető, mely esetekben a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó anyag- és színhasználatra és tetőhajlásszögre vonatkozó építészeti követelményektől eltérni akkor lehet, ha a meglévővel azonos tetőhajlásszög, fedéskép, anyag- és színhasználat kerül alkalmazásra. A teljes tetőhéjazat-cserével járó építési tevékenység során a rendeletben a héjazat kialakításával kapcsolatos, a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelménytől eltérni nem lehet.
(4) Tömegformálás általános előírásai:
1. a magastetős épület
a) utcai épületszárnyának vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge,
b) fő tömegéből kiálló épületrésze, tetőfelépítménye, udvari épületszárnya tetőhajlásszöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet,
2. azon településrészeken, ahol magastetős és lapostetős kialakítás egyaránt megengedett, ott a két tetőforma kombináltan is alkalmazható,”
4. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 13. és 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„13. § [„Kialakult falusias lakóterület” esetén]
(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
(2) Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
(3) Udvari épületek létesítése, kialakítása
a) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
b) Udvari épület magassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
(4) Házi szélkerék nem helyezhető el.
14. § [„Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén]
(1) Mezőgazdasági művelésű területen (kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, szántó) mezőgazdasági épület legfeljebb földszintes lehet, lakóépület legfeljebb fölszint + tetőtér magasságú lehet.
(2) Az épületek szélessége a 9,0m-t nem haladhatja meg.
(3) Mezőgazdasági telephelyek, egyéb telephelyek esetében minden telekhatár mentén, attól legalább 1,5 m távolságra egy sor őshonos vagy honos fából fasort kell telepíteni.
(4) Beépítésre nem szánt területi karakterre vonatkozó területi építészeti követelmény, hogy a telken belül az épületet/épületeket úgy kell elhelyezni, hogy az épület(ek) a dűlőút tengelyétől legalább 10 méterre legyen(ek).”
5. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A főépületek héjazataként hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A növénytelepítés szabályait, a telepítésre javasolt fajok megnevezését az 5. melléklet tartalmazza, a kerülendő invazív fajok jegyzékét a 5. melléklet tartalmazza.”
6. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § [ „Kialakult falusias lakóterület” esetén]
(1) Anyag- és színhasználat előírások:
a) az épületek tetőhéjalásához terrakotta cserépfedést kell használni a helyi építési szabályzatban Vt övezeti besorolású területek kivételével,
b) építményen fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia homlokzatburkolat és fa anyagú, nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható,
c) természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat,
d) napelemes tetőcserép kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben az alapcserép színe megegyezik a napelemes tetőcserép színével és fedésképével, továbbá rendeltetési egységenként legalább 200 db kerül elhelyezésre,
e) fém kémény nem létesíthető.
(2) Tömeg kialakításának előírásai a helyi építési szabályzatban Vt övezeti besorolású területek kivételével:
a) a területen a hagyományos formákhoz igazodó magastetős épületek létesíthetők 35-45 fokos tetőhajlásszöggel,
b) tetőidom és hajlásszög kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon,
c) főépületen újonnan összetett sátortető nem alakítható ki.
(3) Homlokzat kialakításának előírásai (főépület):
a) építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek színhasználatától eltérő homlokzat színezés. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható,
b) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető,
c) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől. Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással és színezéssel nem alakítható ki,
d) az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető,
e) tetőfelületen csak tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazhatók,
f) utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja. Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető,
g) az egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek,
h) nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék elvezető, szerelt kémény, parabola-antenna, vagy mesterséges szellőzés, hűtés klimatizáló berendezés kültéri egysége.
(4) Melléképületek, melléképítmények építésekor az alábbiakat kell betartani:
a) lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével - a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet,
b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben,
c) a 20 m2 -nél nagyobb vízszintes vetületű tetőfelülettel rendelkező az építmény magastetős kialakítással létesíthető, fedése égetett agyag árnyalatú égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet,
d) 35 foknál kisebb alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés használandó. Lapostető nem létesíthető.
(5) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos formák és díszítések felhasználásával
b) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani
c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani
d) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek
e) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, tetőzetét az utcafronti épülettel megegyezően kell kialakítani
f) látszó zsalukőből és előregyártott (fém, beton, fa) tömör nagytáblás kerítések nem létesíthetők,
g) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán állandó kerítés lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű (kizárólag áttört, nem rikító színű és mintás felületkezelés nélküli, lakatosszerkezetű vagy 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítések), vakolt felületű kerítés, vagy lábazatos, fonott drótkerítés vagy sövénykerítés létesíthető,
h) kerítés kapuzata a kerítéshez illeszkedő fém (kizárólag áttört, nem rikító színezetű, mintás felületkezelés nélküli lakatosszerkezetű, 20 cm-nél nem szélesebb kerítéselemekből álló vagy táblás (2D, 3D, perforált) kerítés), fa-műanyag kompozit (WPC) vagy fa anyagú lehet.”
7. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 17. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § [ „Gazdasági terület” esetén]”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 17. §-a a következő (1)–(3) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Egyedi építészeti követelmények:
a) anyag- és színhasználat előírások (fő-, melléképítmény, melléképület):
b) a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett,
c) tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy - amennyiben az a kialakult épített környezetéhez illeszkedik- földszíneket alkalmazó színezésű lemez/fémlemezfedés kivételével nem létesíthető,
d) rikító színek, csillogó felületek - a napelemek és napelemes cserép kivételével – nem alkalmazhatók.
(2) Tömeg kialakításának előírásai (főépítmény):
a) Az egy telken több épületből álló telephelyek, ipari létesítmények egységes homlokzati megjelenéssel, összehangolt anyag- és színhasználattal alakítandók ki és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad,,
b) lapostető, magastető, alacsony hajlásszögű tető kialakítható. Magastető hajlásszöge 42°-nál nagyobb nem lehet.
(3) Zöldfelület kialakításának előírásai: A területen a más területhasználat felöli telekhatár mellett az esztétikai elválasztást biztosító sövény vagy fasor ültetése szükséges.”
8. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 18. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § [ „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén az épületek fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.]”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 18. §-a a következő (1)–(4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
(2) Tetőfedés anyagaként égetett agyagcserép, betoncserép vagy 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet esetében a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
(3) Látszó zsalukőből és előregyártott (fém, beton, fa) tömör nagytáblás kerítések, illetve takart drótháló kerítés kialakítása nem megengedett.
(4) Az utcai kerítés kialakítása csak áttört jellegű, a településen jellemző, hagyományos építőanyagból vagy élősövénnyel takart drótfonat kialakítással megengedett.”
9. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 19. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva vagy visszaállítva az eredeti homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.
a) A védelem nem akadályozza az épület:
aa) belső átalakítását, korszerűsítését, amennyiben az eredeti belsőszerkezetet elvárható módon tiszteletben tartja,
ab) bővítését, amennyiben az eredeti épület tömegformája, utcaképi szerepe nem változik, illetve szerkezetével, anyaghasználatával összhangban marad.
b) A védett épület csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén bontható el.
(2) A H-2 jelű védettség esetén a meghatározott részértéket kell védeni. Az épületek bizonyos kötöttségek mellett átalakíthatók, bővíthetők, felújíthatók és lebonthatók.
a) Tárgyi részérték védelme esetén azt az építés során eredeti szerepének megfelelően újból alkalmazni kell.
b) Az épülettömeg védelme esetén az esetlegesen építendő új épület csak az eredetivel azonos, vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű lehet.
(3) A helyi védettségű épületek rontott homlokzata esetén az építési engedélyezés során a tervezett építési tevékenység jellege, nagyságrendje függvényében az alábbiakat szorgalmazni kell:
a) megfelelő felületképzést és színezést,
b) a nyílásrend,a tagozatok, az eredeti arányú nyílászárók, részben vagy egészben történő visszaállítását,
c) a homlokzatok, a tetők átépített részeinek visszaállítását, - a homlokzatok, a tetők rosszul átépített részeinek visszaállítását,
d) a főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységet eredményező átépítését,
e) a kerítések, kapuk visszaállítását, illetve utcaképhez illeszkedő átépítését,
f) az épület és a hozzátartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.”
10. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat külterületen a lakott terület határától legalább 150 m távolságban, belterületen templomtoronyban, víztornyon, kilátón és mezőgazdasági építmény tetején helyezhető el. ”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 20. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.
(8) Belterületen:
a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
b) a légvezetékek oszlopait faanyagúakra kell cserélni, vagy földkábeles hálózatra kell kiváltani”
11. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. ”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős és alacsony hajlásszögű tetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el. Ha tető műszaki adottságai szükségessé teszik (többek között: kéménytest, tetőkibúvó, tetőablak, tetőtartó elhelyezkedése) téglalap kontúrral több önálló mező is telepíthető.”
(4) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Gépkocsi- és kerékpártároló építmény tetőzetén napelem elhelyezhető.”
12. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A településkép védelme érdekében települési főépítész a megkereséstől számítva 8 napon belül tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező
1. építési engedélyköteles építési tevékenység,
2. a Méptv. 162. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű bejelentéssel történő új lakóépület építés és lakóépületet kiszolgáló melléképület építés,
3. meglévő lakóépületnek és lakóépületet kiszolgáló melléképületnek a Méptv. 162. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egyszerű bejelentéssel legalább 15 m2 nettó alapterülettel történő bővítés
eseteiben.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 25. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kérelemhez
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a (2b) bekezdésben,
b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a (2b) bekezdésben a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(2b) A kérelemhez a következő tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni:
1. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei
a) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,
b) M = 1:100 léptékű alaprajzok,
c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,
d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M= 1:100 léptékben, melyen a helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezés, napelem és napkollektor homlokzati telepítése vagy tervezett jövőbeni elhelyezése is ábrázolásra kerül,
e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is) az e rendelet 2. § 11. pontjában meghatározottakra kiterjedően,
2. a rendeltetés meghatározását,
3. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is, valamint a benyújtáskor hatályos településképi és településrendezési követelményeknek való megfelelés igazolását.
(2c) A szakmai konzultációt a 6. mellékletben meghatározott, papíralapon, vagy elektronikus úton vagy építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően elektronikus formában benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 25. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az építtető vagy a tervező elektronikus formában nyújtja be az érintett önkormányzat részére a (2) bekezdéseben felsorolt esetekben.
(4) A szakmai konzultációról jegyzőkönyv készül, melyben foglaltakat a kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.”
(4) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 25. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szakmai konzultáció kizárólag a hiánytalanul benyújtott dokumentáció alapján történik.
(6) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben a kérelem nem tartalmazza a (2b) bekezdésében meghatározott munkarészeket.”
13. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kötelező településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Korm. rendelet 46-47. § előírásai szerint:
a) a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meg nem haladó új épület építése, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület,
b) a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet nem haladja meg, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület,
c) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (rendeltetésváltozás),
d) olyan építési tevékenység, amely helyi emléket érint és az építési tevékenység a helyi emlék közterületről feltáruló homlokzatának (külső megjelenésének) megváltoztatására irányul,
e) a telek közterülettel vagy magánúttal érintkező határvonalán (telek homlokvonalán) vagy a tervezett szabályozási vonalon létesítendő nem ideiglenes kerítés, támfalkerítés és támfal építése, valamint meglévő átalakítása, bővítése,
f) új üzletfelirat, cégér és a vállalkozást népszerűsítő felirat és grafikai megjelenés elhelyezése, meglévő átalakítása,
g) önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény létesítése,
h) utcabútorok létesítése, átalakítása és bővítése
eseteiben.”
14. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bejelentési eljárást a 3. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) építési munkák esetében:
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
ae) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,
af) színtervet.
b) rendeltetésváltozás esetében:
ba) a meglévő állapotról készített helyszíni fotókat is tartalmazó műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
bc) (szükség szerint) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint
bd) (szükség szerint) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.
be) amennyiben a jogszerűség tisztázásához szükséges, hiteles térképmásolatot.
c) információs vagy más célú berendezés és cégérek üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő felirat valamint egyéb grafikai megjelenések elhelyezése esetében
ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.”
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 27. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A polgármester a településképi igazolást a főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki a Korm. rendeletben foglaltak szerint.
(6) Amennyiben kérelmező a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés vagy igazolás kézbesítésétől számítva a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül nem kezdi meg, a tevékenység megkezdéséhez új településképi bejelentést kell tenni. A 6 hónapon belül megkezdett tevékenység a jogszabályok megváltozása esetén is folytatható.”
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 27. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés vagy igazolás a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(8) A településképi bejelentési eljárásban hozott döntéssel szembeni fellebbezést a Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el.”
15. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 28. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltak vagy a településrendezési illeszkedés követelmények megsértése esetén a Méptv. 100 § (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) A Polgármester
1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,
2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Méptv. 100 § (2) bekezdés szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására és településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(3) A Polgármester településképi figyelmeztetés és településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Lothárdi Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el.”
16. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 29. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 200 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el
(2) A szankció alkalmazására az alábbi esetekben kerülhet sor
a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a településképi bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglalt megtiltás ellenére végzett tevékenység esetében,
d) a Méptv. 100 § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása esetében.
(3) A kiszabható bírság alsó határösszege 200.000 forint, felső határösszege 2.000.000 forint, mely ha a jogsértő állapotot határidőre nem szüntetik meg ismételten kiszabható.”
17. § (1) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(3) A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet a 2. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
18. § Hatályát veszti a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelet
a) 12. § (2) bekezdése,
b) 17. §-a,
c) 18. §-a,
d) 20. § (5) bekezdése,
e) „12.A reklámhordozókra vonatkozó” alcím címe,
f) „településképi követelmények” alcíme,
g) 23. §-a,
h) 26. § (2) és (3) bekezdése,
i) 28. § (4) bekezdése,
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
1. melléklet a 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 20/2025. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez