Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2013. 05. 12- 2018. 05. 16Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Pécsudvard Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § (1) A rendelet hatálya Pécsudvard teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.1
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
2. §2 (1) E rendelet alkalmazásában:
3. §3
4. §4 (1) A szabályozási terven lehatárolt mélyfekvésű, magas talajvízállású terület jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a lehatárolás alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mocsaras, belvízveszélyes terület) a figyelembevételével.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 15 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
(3) A 96-97 hrsz. ingatlanokat érintő építés a területre érkező csapadékvíz biztonságos elvezetését követően történhet.
(4) Tájképvédelmi területen az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(5) Gazdasági területet és birtokközpont területét érintő építésügyi hatósági eljárásokban a külön jogszabály szerinti építészeti-műszaki dokumentációnak kertépítészeti leírást és kertépítészeti tervet kell tartalmaznia. A kertépítészeti leírás tartalmazza a környezet ismertetését, a különböző funkciók és az általános telepítés előírásait, a kertkialakítás koncepcióját, a megvédendő és új növényzet bemutatását, a választott anyagok és növényzet leírását, és fakivágás esetén a fapótlás módját.
(6) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága az építési övezeti és övezeti előírásokban meghatározott legnagyobb értéket legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.
5. §5 (1)
(2)
(3)
(4) 6Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények szerinti ütemezéssel, szakaszosan hajtandó végre.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) 7Pécsudvard község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a) lakóterület
7. § (1) 8A terepszint alatti építmények
a) Mélyfekvésű területen (lehatárolást Id. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel építhető.
b) Partfalba vágott pince csak geotechnikai szakvélemény alapįán létesíthető.
c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KÖM- EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KÖM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet határozza meg.]
c) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
f) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű az épület használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
(3) A terepszint alatti építmények Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető a következő feltételek betartása esetén:
a) Mélyfekvésű területen (lehatárolást Id. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel építhető.
b) Partfalba vágott pince csak geotechnikai szakvélemény alapján létesíthető.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
d) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
8. § (1)
(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.9
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
11. § (1) A terület „egyéb" iparterület, amely olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A területen az OTÉK 20. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.12
(4) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
14. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) 13A „TE” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:
a) legkisebb telekterület kialakult
b) beépítési mód szabadon álló
c) legnagyobb beépítettség 40%
d) legnagyobb építménymagasság 4,00 m , ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 3 m-rel meghaladhatja
e) legkisebb előkert 10 m
f) legkisebb oldalkert 10 m
g) legkisebb hátsókert 10 m
h) zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítész szaktervező bevonásával el kell végezni.
(3) 14A „Khf” jelű különleges terület szennyvíz telep elhelyezésére szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
legkisebb telekterület |
10 000 m2 |
beépítési mód |
szabadon álló |
legnagyobb beépítettség |
5% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
5,00 m |
előkert |
0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendők. |
oldalkert |
10 m |
hátsókert |
10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
10 00 m2 |
beépítési mód |
szabadon álló |
legnagyobb beépítettség |
40% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
10,00 m |
előkert |
5 m |
oldalkert |
OTÉK szerint |
hátsókert |
5 m |
zöldfelületi útmutató |
min. 40%, amiből legalább 10%-os 3 szintes |
15. § (1)16 A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(5) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(6)
(7) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz átemelők területe tartozik.
(8) 17Távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (ld. 3. melléklet) nem helyezhető el.
(9) 18A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(10) 19Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(11) 20Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m, közforgalom számára megnyitott magánút telekszélessége legalább 10 m legyen.
16. § (1) A település zöldterületeinek (közparkjainak) lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27. § előírásait kell megtartani:
(2) A zöldterületek kialakítása csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet.
a) A meglévő zöldterületeket kertépítészeti szakterv alapján fel kell újítani.
b) A tervezett zöldterületek belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
Erdőterület
17. §21 (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű - „E-1" jelű, és védelmi rendeltetésű -,,E-2" jelű erdők.
(2) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.
(3) Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű erdőterületen
18. § (1)22 A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetőek el.
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.23
(3) A terület lehatárolását, övezeti tagolódását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.
(4) 24Az „M-K” jelű övezet a település kert- és ültetvényterülete, a volt zártkert övezete (kertes mezőgazdasági terület). Az övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1000 m 2 , szélessége legalább 14 m legyen, megközelítésük és közművesítettségük a külön jogszabályok szerint biztosítandó.
b) Az övezetben az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
c) Az 1000- 1500 m2 területű telkek beépítése az OTÉK 29. § (2) bekezdés 2.pontja szerint történhet.
d) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény max. 3%-os beépítettséggel, de legfeljebb 90 m2 beépített alapterülettel helyezhető el.
e) Építmény elhelyezésének feltételei
ea) Az épületeket szabadonállóan, legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
eb) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
ec) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg). Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
ed) Lakóépület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.”
(5) Az „M- 1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti területű telken és beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:
ba) Az épületeket szabadonállóan, 10 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
bb) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
bc) Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet
bd) Lakóépület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet. Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.
(6) Az „M- 2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
b) Az övezetben építmény az (5) bekezdés b) pontja szerint építhető
(7)
(8)
(9) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(10) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
19. §25 (1) Vízgazdálkodási terület 19. § (1)A terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.
(3) A „VT-1" jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
20. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.
c) Zöldterületen épület nem helyezhető el.
Kulturális örökségvédelem
21. §26 Kulturális örökségvédelem
(1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a 7. melléklet tartalmazza.
b) A 7. melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 2. melléklet tartalmazza, a nyilvántartott lelőhelyeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeit az 1. függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem (H) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet mellékleteként szereplő örökségvédelmi munkarész figyelembevételével a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
cc) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
d) Helyi területi védettségű utcaszakaszon álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
da) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
db) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakul mértéket ne haladja meg.
dc) Az épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.”
Az élővilág, a táj és a természet védelme
22. §27 (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) 28A település területén található védett természeti értékeket a szabályozási terv tünteti fel.
23. §29 A környezet védelme
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)
24. § (1) 30Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996. (XII.29.) BM. sz. rendelet 1.sz. mellékletét képező OTSZ 22. §(1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
25. §31 Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
26. §32 Sajátos jogintézmények
Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
Orovicza György polgármester |
Dr. Bíró Károly körjegyző |
Dr. Bíró Károly körjegyző
1. melléklet a 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
10. melléklet
1. függelék a 8. melléklethez
A rendelet bekezdését módosította a 9/2013.(IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát hatályon kívül helyezte a 9/2013. (IV.12) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet
A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította a9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet pontját módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendeletet bekezdését a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet módosította.
A rendeletet bekezdését a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet módosította.
A rendeletet bekezdését a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet módosította.
A rendelet szakaszát módosította a 9/2013. (IV.12.) sz, önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendeletet kiegészítette az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendeletet kiegészítette az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet (4-6) bekezdését módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rednelet.
A rendelet bekezdését módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet,
A rendelet bekezdését módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendelet szakaszát módosította a 9/2013. (IV.12.) sz. önkormányzati rendelet.
A rendeletet új melléklettel kiegészítette a 11/2012. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.