Gyód község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018. (XII.7.) önkormányzati rendelete
14/2018. (XII.7.) önkormányzati rendelete Gyód Község településképi védelméről
Hatályos: 2021. 09. 27- 2021. 12. 16Gyód község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018. (XII.7.) önkormányzati rendelete
Gyód Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 14/2018. (XII.7.) önkormányzati rendelete Gyód Község településképi védelméről
Gyód Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Gyód Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 9/2017. (X.10.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfej-lesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 1b) pontja szerinti épülettartozék.
2. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.
3. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
4. Építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
5. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.
6. Épületszélesség:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
7. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).
8. Főépület: az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási módhoz tartozó funkciók befogadói az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet10. -30/B. §-ai szerint.
9. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
10. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.
11.1 Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit (megjelenés, a telepítés módja, a tömeg szélessége, a tetőidom), karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus, amely során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
12. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott kialakítású berendezések.
13. Kerítés speciális típusai:
1. áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t,
2. ipari: előre gyártott elemekből épített tömör, beton vagy fém anyagú kerítés.
14. Kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény.
15. Közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott építmény.
16. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.
17. Közterületkezelő: Gyód Község Önkormányzata.
18. Köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan.
19. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.
20. Műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott terület.
21. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.
22. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz.
23. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény településszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.
24. Településképi szempontból meghatározó terület: a 3. mellékletben találhatót térképi lehatárolás által jelölt terület.
25. Településképi szempontból meghatározó épület: Olyan épület melynek építési ideje 1945 előtti.
26. Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.
27. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai
2. § A helyi védelem feladata
a) a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,
b) a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.
3. § A helyi védelem a Korm. rendelet 23/C. §-ban meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.
4. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.
(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
b) a védendő érték megnevezését,
c) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,
d) a védendő érték rövid leírását,
e) a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,
f) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.
2. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
b) a védett érték megnevezését,
c) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,
d) a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,
e) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását,
f) a 6.§ (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.
(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szak-mai előkészítéséről a települési főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata
a) a kezdeményezés előzetes értékelése,
b) az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,
c) a Képviselőtestület 4. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.
(2) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a védendő érték megnevezése,
b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
c) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,
d) a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.
(3) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a kezdeményezőt,
b) a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,
c) a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,
d) az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.
(4) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket önkormányzati rendelete a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 9/2017. (X.10.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: partnerségi rendelet) meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (3) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.
(5) A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
6. § (1) 1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védett érték megsemmisült vagy
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek 1. mellékletben található jegyzékéről törölni kell.
7. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melynek aktualizálása a Főépítész feladata.
(2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait,
d) területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,
e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
f) a védett érték leírását,
g) fotódokumentációt,
h) a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot,
i) a védelem rövid indokolását,
j) a védelem elrendelésére vonatkozó testületi döntés másolatát.
3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek
8. § (1) A helyi területi védelem a Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.
4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha
a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.
(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.
(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása
10. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összeg-ként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.
(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.
(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.
(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
11. § (1) A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.
(2) A Bíráló Bizottság háromtagú. Tagjai a Polgármester, a Jegyző, és a Főépítész.
(3) A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a polgármesteri hivatal feladata.
(4) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.
12. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.
(2) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.
(3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet jelöli ki.
14. § A településképi szempontból meghatározó területek:
1. Ófalu településrész,
2. Újfalu településrész,
3. Gazdasági településrész,
4. Kiskertek településrész,
5. Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területek,
6. Egyéb területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények
15. § (1) Területi építészeti követelmények: A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
8. Az Ófalu településrészre vonatkozó általános előírások
16. § (1) Gyód község legrégebben lakott részén a hagyományosan kialakult beépítési jellemzők, a hagyományos falukép és karakter megőrzése a legfontosabb cél.
(2) A településszövet és a védett épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.
(3) A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.
(4) Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték és helyi védett érték közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.
(5) A területi védelemmel érintett területek esetében szükséges azok egységes szempontok szerinti kezelése, az együttesek, látványelemek és a településrészi összkép megőrzése.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az Ófalu településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
3. Udvari épületek elhelyezésének szabályai:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
18. § (1) Az Újfalu településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2)23 Területi építészeti követelmények:
1. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni, kivéve az építési szabályzatban Lf-6 jelű övezetbe sorolt területeken, ahol csak a Fő utca menti telkeken megvalósuló új beépítések esetén tartandó be e szabály. Az Lf-6 jelű övezetben, a Fő utcával nem érintkező, domboldalban kialakított telkeken az utcafronttól mért eltérő telepítési távolságok alkalmazása lehetséges, ha ezzel a tereprendezés mértéke csökkenthető.
2. Az építési szabályzatban meghatározott Lf-6 jelű építési övezet területén legfeljebb 1,5 m lehet a támfalak legmagasabb pontja
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki. Lapostető kizárólag támfalgarázs vagy földdel borított pince esetében létesíthető, legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.
b) Magastető 30o-nál kisebb és 45o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet. A szomszédos telkeken álló épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb 5o-kal lehet eltérni.
c) Az egyes övezetekben előírtak szerinti magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.
d) A legnagyobb épületszélesség 10 m-nél nagyobb nem lehet.
e) A területen alacsony lábazatos áttört kerítés és kapu, valamint tömör kerítés egyaránt létesíthető Tömör kerítés esetén a kapunak áttört kialakításúnak kell lennie.
2.4 Homlokzati kialakítás:
a) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.
b) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
c) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
d) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
e) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.
f) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető saroktelek kivételével.
g) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés tetőfelületen és közterültről látható homlokzaton, továbbá erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.
h) Tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható oromfalon a tetőtéri nyílászáró mérete nem haladhatja meg a földszinti ablakok méretét.
3. Anyag- és színhasználat:
a) Magastető égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.
b) Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.
c) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
d) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. A helyi építési szabályzatban Lf-4 jelű övezetbe sorolt telkek esetében kizárólag 1,5 m sövénykerítés létesíthető.
19. § (1) A Gazdasági településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.
2. Új építmény építése esetén a kialakítandó épület megjelenésnek, telepítés módjának és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a táj építési hagyományaihoz.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. A településrészen lapostetős épület nem alakítható ki.
2. A településrészen, az utcafronton épített jellegű áttört kerítés létesíthető.
3. Az építési telkeken a telekhatárok mellett, attól minimum 1,5 m távolságra legalább 1 sor háromszintes őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő.
20. § (1) A Kiskertek településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének, magasságának és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez, a táj építési hagyományaihoz.
2. Tetőtér beépítés esetén a közterületről látható oromfalon az emeleti nyílászáró mérete nem haladhatja meg a földszinti ablakok méretét.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrész területén lapostetős épület és olyan magastetős épület, amely nem illeszkedik tetőhajlásával a környezetéhez nem kerülhet kialakításra.
b) Magastető 30o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.
c) A magastetős tetőidom utcai szárnyának tetőgerince az utca vonalára merőlegestől eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve a (2) bekezdés 1. pontjában leírt esetben.
d) Gazdasági épület emeleti szinttel nem alakítható ki.
e) Lakóépület 8,5 m-nél nagyobb utcai homlokzati szélességgel nem alakítható ki.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
c) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
d) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.
e) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés
21. § (1) Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
1. Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal létesíthető.
2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 1 méter lehet.
(2) Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
1. Az új épület szélessége az 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtér-beépítést, csak a tető kuntúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.
2. Az övezetekben építeni csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehetséges, fém és táblás fautánzatú anyagok, táblás tetőfedések nem alkalmazhatók.
3. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok nem telepíthetők.
4. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.
5. A területen parabolaantenna a fő homlokzaton, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.
6. Tömör kerítés nem építhető. Áttört kerítés csak fából vagy vadhálóval létesíthető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.
22. § (1) Az egyéb területekre és a beépítésre nem szánt területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:
1. Területi építészeti követelmények:
1. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
2. Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. A területen lapostető nem létesíthető.
2. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
3. 50 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
4. A tervezett épület utcai homlokzatszélessége legfeljebb 9 méter lehet.
5. Növénytelepítési előírások:
a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
b) Az újonnan kialakításra kerülő utcák fásítását a telekosztással egyidőben el kell végezni.
c) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
d) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) – (5) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.
(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.
(3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.
24. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területekre vonatkozó általános követelmények:
1. a védett területen található épületek, építmények építéskori és történetileg kialakult települési arculati és táji jellegzetességei és telepítési módja megőrzendő,
2. a műszaki berendezések és azok tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton (főhomlokzaton) látszó módon nem helyezhetők el.
(3) A Fő utca helyi területi védelem alatt álló területén található épületek telepítési módja megőrzendő. Építési tevékenységet az építéskori anyaghasználat megtartásával kell végezni. A rekonstruálható építéskori arculati elemek helyreállítására törekedni kell.
25. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területeken lévő sajátos építményekre és műtárgyakra a (2) – (3) bekezdésben meghatározott anyaghasználati követelmények vonatkoznak.
(2) Az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a helyi védett területen földkábelbe kell fektetni.
(3) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során a földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve, vagy lehetőség szerint takartan kell megoldani.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
26. § Gyód Község illetékességi területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint 100 db reklámhordozó létesíthető.
27. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést falusias lakóterület, valamint különleges sport terület-felhasználási egységekben, közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon
28. § (1) A 26. és 27. §-ok, továbbá a Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél a villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:
1. legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
2. közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,
3. az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető-berendezés méretkorlátozás nélkül.
12. A reklámhordozók karbantartása
29. § (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen köte-lezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterület kezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.
13. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének egyéb feltételei
30. § A reklámok és a reklámhordozók az V. fejezet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, Gyód Község a közterületek használatáról szóló 8/1998. (VI.2.) önkormányzati rendeletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Településképileg meghatározó területen – kivéve a helyi védett területen – álló épület:
1. használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,
2. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
3. homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
4. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el.Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az OTÉK 92. § (2) figyelembe vételével helyezhető el,z
5. közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,
6. közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,
7. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
(2) Helyi egyedi védett épületen, helyi védelem alatt álló területen, vagy műemléki környezet területén álló épület:
1. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el és légkondicionáló berendezés kültéri egysége a homlokzaton kizárólag helyi területi védett, vagy műemléki jelentőségű területeken kívül helyezhető el az OTÉK 92. § (2) figyelembe vételével,
2. homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db
a) legfeljebb 0,2 m2 felületű, az üzemeltető azonosítására szolgáló, az üzemeltető nevét, tevékenységét és jogszabályban előírt egyéb adattartalmat tartalmazó, a homlokzat síkjában elhelyezett cégtábla,
b) a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú, de legfeljebb 2,5 m2 méretű és 10 cm kinyúlású, a homlokzat síkjában elhelyezett üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés, melyek nem alkalmazhatnak LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
3. homlokzatán a 2. pont b) alpontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
4. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot,
5. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
(3) Az (1) bekezdés 1-3. és 5. pontjában és a (2) bekezdés 2-4. pontjában meghatározott berendezések az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
32. § Településképileg meghatározó területen, a gazdasági településrészen a helyi építési szabályzatban meghatározott szabadonálló beépítési mód esetén, az építési helyen belül, az épülettől független kialakítással helyezhető el telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 12 m2 egyoldali felületű, kétoldalas cégtotem, melyen nem alkalmazható LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológia. A cégtotem legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve legfeljebb 8 m lehet, de magassága a szomszédos telkeken álló épületek magasságát legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai
33. § (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:
1. a belterületeken lakó és különleges építési övezetekbe sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken
a) az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,
b) ezeken a területeke a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,
c) elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. a központi belterületen az a) pontban lehatárolt területeken kívül:
a) kis helyigényű kompakt transzformátorok az Önkormányzattal egyeztetett módon alkalmazhatók,
b) a hálózati bővítés földkábeles elhelyezéssel történhet,
3. a nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,
4. a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település központi belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.
(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.
1. településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen
a) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamos energia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,
b) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
c) földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,
3. a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó,
4. a távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak tájképi hatásvizsgálat alapján történhet. A meglévő magas építmények (templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni. Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen kell elhelyezni, vagy belterületen, olyan telekrészen, ahol a torony a tömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe leginkább belesimuló kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is. A tájképvédelemmel érintett külterületen újonnan antenna, vagy adótorony nem hozható létre.
A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
16. A szakmai konzultáció
34. § A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
35. § A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység esetén.
36. § (1) A szakmai konzultációt
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 6. mellékletben,
b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a 7. mellékletben
meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.
(2) A kérelemhez
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végez-hető építési tevékenységek esetén az 40. § (2) bekezdésben,
b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az 45. § (2) bekezdésben,
37. § (1)5 A szakmai konzultáció történhet személyesen, telefon vagy videokonferencia keretében is az építtető vagy a kérelmező részére elektronikus úton előzetesen jelzett időpontban és helyszínen.
(2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
38. § (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben
a) a kérelem nem tartalmazza a 36. § (2) bekezdésében meghatározott munkarészeket, vagy
b) az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy
c) a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.
(2) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.
17. A településképi véleményezési eljárás
44. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26/B. §-a és 26/C. §-a szerint a 5. mellékletben meghatározott
a) reklám- és reklámhordozó-elhelyezések,
b) [7]építési engedélyhez, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és építmények rendeltetése, vagy rendeltetési egységeinek számának megváltoztatása
esetében.
45. § (1) A bejelentési eljárást a 7. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.
(2) A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:
1. építési tevékenység esetén
1. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,
2. helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
3. alaprajz,
4. homlokzatok rajza,
5. utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén
1. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,
2. helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
3. a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
4. az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,
5. az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,
6. utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
3. rendeltetésváltoztatás esetén
1. a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,
2. helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,
3. a tervezett rendeltetés településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelését és parkolási igényét alátámasztó alaprajz.
4. A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.
46. § A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
47. § A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Gyód Község Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.
19. A településképi kötelezés
48. § (1) A Polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A Polgármester
1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,
2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.
1. Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.
2. A Polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Gyód Községi Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.
20. A településkép-védelmi bírság
49. § (1) A Polgármester az 48. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege
a) a településképi bejelentési kötelezettség
a) magánszemély által történő elmulasztása esetén 25 000 forint,
b) nem magánszemély által történő elmulasztása esetén 50 000 forint.
b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével
a) a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően
aa) magánszemély esetében legalább 50 000 forint, legfeljebb 100 000 forint,
ab) nem magánszemély esetében legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,
b) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén
ba) magánszemély esetében 100 000 forint,
bb) nem magánszemély esetében 200 000 forint,
c) a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása
a) és magánszemély esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,
b) és nem magánszemély esetén legalább 200 000 forint, legfeljebb 400 000 forint.
(2) A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,
c) a jogsértő állapot időtartamát.
(3) A Polgármester településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szembeni fellebbezést Keszü Községi Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
50. § Hatályát veszti
51. § Ez a rendelet 2019. január 15-én lép hatályba.
Schmidt Ferenc Lukácsiné Major Zsuzsanna
1. melléklet
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
jegyzékszám |
hrsz. |
cím |
beiktató önkor-mányzati rende-let száma és a védelem kezde-te |
a védett érték jellege |
védett érték |
2. |
H1 – 1 |
110 |
Fő utca 98. |
8/2008. (VI.30.) |
általános iskola, templom |
Az általános iskola és annak egy terméből kialakított templom tömege, nyílásrendje. |
3. |
H1 – 2 |
25 |
Fő utca 20. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A kör pilléres és íves tornácos lakóház tömege, nyílásrendje. |
4. |
H1 – 3 |
29 |
Fő utca 24. |
8/2008. (VI.30.) |
lakó- és gazdasági épület |
A hagyományos lakóház tömege, falazott mellvédes tornáca, valamint az épület mögött keresztbeforduló pajta és istálló. |
5. |
H1 – 4 |
30 |
Fő utca 25. |
8/2008. (VI.30.) |
lakó- és gazdasági épület |
A épület falazott mellvédes tornáca, és az épület folytatásában épült gazdasági épület egésze. |
6. |
H1 – 5 |
33 |
Fő utca 28. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A településre jellemző hagyományos lakóház tömege, falazott tornáca, terméskő lábazata. |
7. |
H1 – 6 |
37 |
Fő utca 32. |
8/2008. (VI.30.) |
lakó- és gazdasági épület |
A polgári lakóház, gazdasági épület tömege és lakóház homlokzati díszei, valamint a kovácsoltvas kerítés. |
8. |
H1 – 7 |
46 |
Fő utca 41. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház utcai homlokzata |
|
9. |
H1 – 8 |
48/1 |
Fő utca 43. |
8/2008. (VI.30.) |
gazdasági épület |
A lakóházzal szemben épült tégla homlokzatú pajta és istálló tömege, nyílásrendje és homlokzati tagozata. |
10. |
H1 – 9 |
49/2 |
Fő utca 44. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A településre jellemző falazott tornácos, tömör mellvédes lakóház tömege és nyílásrendje. |
11. |
H1 – 10 |
55/1 |
Fő utca 50. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház, nyárikonyha |
A településre jellemző falazott tornácos, lakóház tömege és nyílásrendje, valamint a vele szemben épült nyárikonyha. |
12. |
H1 – 11 |
59 |
Fő utca 54. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A településre jellemző falazott tornácos, lakóház tömege és nyílásrendje. |
13. |
H1 –12 |
85 |
Fő utca 74. |
8/2008. (VI.30.) |
lakó- és gazdasági épület |
A csonka tornácos parasztház tömege, nyílásrendje a beforduló pajtával, istállóval és az udvari épülettel. |
14. |
H1 – 13 |
102 |
Fő utca 91. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A díszes homlokzatú falazott tornácos hagyományos lakóház tömege, nyílásrendje és díszítése. |
null15. |
H1 – 14 |
107 |
Fő utca 95. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
Az utcafronttal párhuzamosan épült korai lakóház tömege. |
16. |
H1 – 15 |
108 |
Fő utca 98. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A hagyományos csonka tornácos parasztház tömege és nyílásrendje. |
17. |
H1 – 16 |
118 |
Fő utca 105. |
8/2008. (VI.30.) |
lakó- és gazdasági épület |
Az épület tömege, falazott tornáca, gazdasági épülete védendő. |
18. |
H1 – 17 |
121 |
Fő utca 107. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
Védendő az épület tömege, nyílásrendje és homlokzati díszítése. |
19. |
H1 – 18 |
123 |
Fő utca 109. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A hagyományos lakóház tömege és utcai homlokzata védendő. |
20. |
H1 – 19 |
124 |
Fő utca 110. |
8/2008. (VI.30.) |
lakó- és gazdasági épület |
Az épület tömege, falazott sarkított tornácoszlopa, nyílásrendje. |
null21. |
H1 – 20 |
128 |
Fő utca 113. |
8/2008. (VI.30.) |
lakó- és gazdasági épület, gémeskút |
A lakóház tömege, utcai nyílásrendje, kovácsoltvas kerítés és a telken álló gémeskút védendő. |
22. |
H1 – 21 |
130 |
Fő utca 115. |
8/2008. (VI.30.) |
lakó- és gazdasági épület, kerítés |
A falazott tornácos lakóház tömege és a gazdasági épület a gazdagon díszített utcai kerítéssel együtt védendő. |
23. |
H1 – 22 |
131 |
Fő utca 116. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A hagyományos lakóház tömege és utcai homlokzata védendő. |
24. |
H1 – 23 |
142 |
Fő utca 124. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A csonka tornácos hagyományos lakóház tömege és nyílásrendje. |
25. |
H1 – 24 |
145 |
Fő utca 126. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A hagyományos lakóházak mintájára az 1940-es években épült tornácos lakóház tömege és nyílásrendje. |
26. |
H1 – 25 |
147 |
Fő utca |
8/2008. (VI.30.) |
présház |
A település szőlőhegyére jellemző présház, mely lakóházként működik. Védendő az épület tömege, tornáca, nyílásrendje. |
27. |
H1 – 26 |
441 |
Farkasvölgy |
8/2008. (VI.30.) |
présház |
A település szőlőhegyére jellemző az 1930-40-es években épült tégla architektúrával díszített falazott tornácos présház, tömege, nyílásrendje és díszítése védendő. |
28. |
H1 – 27 |
442 |
Farkasvölgy |
8/2008. (VI.30.) |
présház |
A település szőlőhegyére jellemző az 1942-ben épült tégla architektúrával díszített falazott tornácos présház, tömege, nyílásrendje és díszítése védendő. |
29. |
H1 – 28 |
435 |
Farkasvölgy |
8/2008. (VI.30.) |
présház |
A település szőlőhegyére jellemző az 1930-40-es években épült tégla architektúrával díszített falazott tornácos présház, tömege, nyílásrendje és díszítése védendő. |
30. |
H1 – 29 |
144/2 |
Fő utca |
8/2008. (VI.30.) |
présház |
A szőlőhegyre jellemző présházak mintájára az 1950-es években épült présház tömege, nyílásrendje védendő. |
31. |
H2 –1 |
19 |
Fő utca 19. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház |
A hagyományos lakóház megmaradt utcai homlokzati nyílásrendje. |
32. |
H2 –2 |
46 |
Fő utca 41. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház utcai homlokzata |
A hagyományos lakóház megmaradt utcai homlokzati nyílásrendje. |
33. |
H2 –3 |
99 |
Fő utca 88. |
8/2008. (VI.30.) |
lakóház utcai homlokzata |
A hagyományos lakóház megmaradt utcai homlokzati nyílásrendje és homlokzati díszei. |
null34. |
H2 –4 |
|||||
35. |
H2 –5 |
3 |
Fő utca |
8/2008. (VI.30.) |
kő kereszt |
A homokkőből faragott kőkereszt és szobor. |
36. |
H2 –6 |
159/11 |
Fő utca-híd |
8/2008. (VI.30.) |
kő kereszt |
A homokkőből faragott kőkereszt és szobor. |
37. |
H2 –7 |
84 |
Fő utca 73. |
8/2008. (VI.30.) |
kő kereszt |
A kőkereszt. |
38. |
H2 –8 |
393/2 |
Farkasvölgy |
8/2008. (VI.30.) |
kő kereszt |
A homokkőből faragott kőkereszt és szobor. |
2. melléklet
1. HELYI VÉDETTSÉGŰ UTCASZAKASZ
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
Jegyzékszám: |
HVT – 1 |
2. |
Megnevezés: |
Fő utca 13-30. 6 |
3. |
Érintett helyrajzi számok: |
17, 19-35 |
3. |
Beiktató rendelet száma: |
8/2008. (VI.30.) |
4. |
Védelem kezdete: |
2008. 07. 01. |
5. |
Védett érték: |
A területen található épületek jellemző telepítési módja, a kialakult tömeg és nyílásrend |
2. HELYI VÉDETTSÉGŰ UTCASZAKASZ
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
Jegyzékszám: |
HVT – 2 |
2. |
Megnevezés: |
Fő utca 108-122. |
3. |
Érintett helyrajzi számok: |
122-137/1 7 |
3. |
Beiktató rendelet száma: |
8/2008. (VI.30.) |
4. |
Védelem kezdete: |
2008. 07. 01. |
5. |
Védett érték: |
A területen található épületek jellemző telepítési módja, a kialakult tömeg és nyílásrend. |
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
1. Olyan építményen végzett építési tevékenység, vagy új építmény létrehozása esetén amely
és az építési tevékenység az építmény közterületről feltáruló homlokzatának, felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását, vagy létrehozását eredményezi.
a) helyi egyedi védett,
b) helyi területi védelem alatt áll,
c) Natura2000, vagy természetvédelmi területen áll,
d) tájképvédelmi területen áll
2. Helyi területi védelem alatt álló területen
a) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
b) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
c) új utcai kerítés építése, meglévő utcai kerítés közterületről feltáruló felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása.
3. Meglévő épület rendeltetésének vagy rendeltetési egységei számának változása esetén.
5. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
6. Önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény.
7. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése, meglévő reklámhordozók felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása, kivéve belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén.
8. Információs vagy más célú berendezés és közművelődési célú hirdetőoszlop újonnan történő elhelyezése, átalakítása, megjelenésének megváltoztatása.
6. melléklet
7. melléklet
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
A kérelem * |
településképi bejelentésre irányul, vagy |
2. |
építési engedély nélkül és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenység szakmai konzultációjára irányul |
|
3. |
Kérelmező |
neve: |
4. |
értesítési címe: |
|
5. |
telefon/fax száma: |
|
6. |
e-mail címe: |
7. |
Az érintett ingatlan adatai |
címe: |
6. |
helyrajzi száma: |
|
8. |
jellege (közterület/magánterület): |
|
9. |
az építési tevékenységgel érintett építmény előregyártott tartószerkezeti rendszerrel épült-e: |
10. |
A bejelenteni kívánt tevékenység |
helye: |
11. |
tárgya, rövid leírása: |
|
12. |
rendeltetésének meghatározása: |
|
13. |
A tevékenység tervezett időtartama: |
|
14. |
Előzmények: |
8. melléklet
A |
B |
|
1. |
magyar név |
latin név |
2. . |
mezei juhar |
Acer campestre |
3. |
korai juhar |
Acer platanoides |
4. |
tatárjuhar |
Acer tataricum |
5. |
közönséges gyertyán |
Carpinus betulus |
6. |
szelídgesztenye |
Castanea sativa |
7. |
sajmeggy, törökmeggy |
Cerasus mahaleb |
8. |
bükk |
Fagus sylvatica |
9. |
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
10. |
virágos kőris |
Fraxinus ornus, Fraxinus ornus 'Mecsek' |
11. |
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
12. |
vadalma |
Malus sylvestris |
13. |
zelnicemeggy, májusfa |
Padus avium |
14. |
mandula |
Prunus dulcis |
15. |
vadkörte |
Pyrus pyraster |
16. |
csertölgy |
Quercus cerris |
17. |
kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
18. |
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
19. |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
20. |
fehér fűz |
Salix alba |
21. |
őshonos berkenye-fajok |
Sorbus sp. |
22. |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
23. |
nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
24. |
ezüsthárs |
Tilia tomentosa |
25. |
hegyi szil |
Ulmus glabra, |
26. |
vénic szil |
Ulmus laevis, |
27. |
mezei szil |
Ulmus minor |
Az 1. § 11. pontja a Gyód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 9/2021. (IX.24.) Ör. 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. szeptember 25-től.
A 18. § (2) bekezdése a Gyód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdés 2. pontja a Gyód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 2/2021. (II.26.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2021. március 1-től.
Szövegrészét módosította a 2/2021. (II.26.) Ör. 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. március 1-től.
Szövegrészét módosította a 2/2021. (II.26.) Ör. 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. március 1-től.