Gyód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2022. 02. 18Gyód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Gyód Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, továbbá a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 9/2017.(X.10.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Gyód község közigazgatási területére (a továbbiakban: a település területe) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
2. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
3. Kialakult utcaszakasz: kialakult utcaszakasznak tekintendő az az utcaszakasz, amelyen az építési tevékenységgel érintett telekkel szomszédos legalább 1-1 telek e rendelet hatályba lépésekor már beépült.
4. Illeszkedőnek tekintendő az építmény, amennyiben környezetéhez beépítési paramétereiben (beépítési mód, beépítettség, homlokzatmagasság, előkert, oldalkert, hátsókert) igazodik.
3. Közterület alakítására és a közterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások
3. § (1) Közterület alakítása
a) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
b) Az új beépítésű területrészeken a közterületek helyzetét úgy kell meghatározni, hogy a felszíni vizek gyűjtése és elvezetése ne legyen akadályoztatott.
(2) Közúti közlekedési területen csak a közhasználatra szolgáló, alábbi építmények helyezhetők el az OTÉK és Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló rendelete (a továbbiakban TkR.) figyelembe vételével:
a) legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,0 m épületmagasságú autóbusz-váróhelyiség vagy tető,
b) közműépítmény,
c) köztárgy.
(3) A zöldterületen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírásokat a 18. § tartalmazza.
4. A kulturális örökség védelmére vonatkozó előírások
4. § Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település területén található, régészeti védelemmel érintett ingatlanok felsorolását az 7. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökségről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) A használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések tulajdonosának a rendeltetésszerű használat megszűnését követő 90 napon belül gondoskodnia kell az új funkció megállapításáról, illetve ennek hiányában azok lebontásáról, és az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.
b) A tájba illesztés érdekében a környezetrendezésnek összhangban kell lennie a településképi rendelet előírásaival.
(2) A település területén található országos jelentőségű védett természeti értékek listáját a 8. számú melléklet tartalmazza és a szabályozási terv határolja le.
(3) A szabályozási terven lehatárolt tájképvédelmi terület külterületi részén - amennyiben az építési tevékenység az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben előírt látványterv készítési kötelezettség alá esik - történő építési tevékenység esetén az épület tájbaillesztését igazoló látványtervet az épület színezését is bemutató színes fotómontázsba kell illeszteni. A fotómontázs alapjául szolgáló fotó a település egy olyan pontjáról készüljön, ahonnan az építési tevékenységgel érintett telek, a szomszédos telkek és a mögötte, felette lévő táji környezet is érzékelhető.
6. Környezetvédelmi előírások
6. § (1) Általános követelmények:
a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b) Az építési övezetek közművesítését a 11. § (3) bekezdés szerint kell teljesíteni.
c) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
d) A környezeti levegő nem terhelhető olyan mértékben, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
e) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
(2) Környezetterhelési határértékek: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok: Vízminőség-védelmi területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályokban rögzített követelményeket be kell tartani.
7. Katasztrófavédelmi és tűzvédelmi rendelkezések
7. § (1) A település területét érintő belvíz valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembe vételével, a belterületi és a külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell.
(2) Az épületek közötti tűztávolság, telepítési távolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
8. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
8. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
9. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások
9. § E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
1. Elővásárlási jog: Gyód Község Önkormányzata elővásárlási jogot jegyeztet be az 5. mellékletben felsorolt ingatlanokra az ott megjelölt településrendezési célok megvalósítása érdekében.
2. Településrendezési kötelezések: A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésben a közérdekű környezetalakítás céljából a 6. mellékletben felsorolt építési övezetekbe tartozó ingatlanok területére beültetési kötelezettséget ír elő az alábbiakban meghatározott módon, telekrészen és határidőre:
a) A Gá jelű építési övezetben az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatárai mellett, attól legalább 1,5 m-re legalább 1 sor védőfásítás, a szabályozási terven külön jelölt esetekben az ott jelölt szélességben három lombkorona-szintű növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A legkisebb zöldfelület teljesítéséhez ezen felül szükséges zöldfelületeken legalább 150 m2-enként 1 db 14/16-os körméretű, kétszer iskolázott, lomblevelű konténeres fa helyezendő el.
b) Amennyiben a fatelepítés a rendeltetést akadályozza (pl. napelem park), az építési telkek határai mentén legalább 2 m magasságú cserjesort kell telepíteni. A napelemek alatti területet füvesíteni kell.
c) A telepítésre kerülő fa- és cserjefajok kiválasztásakor az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásait kell alapul venni, a termőhelyi adottságokat figyelembe véve.
d) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkoló felületet annak árnyékolása érdekében fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lomkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani.
e) A beültetési kötelezettség legkésőbb a használatbavétel idejére teljesítendő.
10. Közművek előírásai
10. § (1) Közműlétesítmény építményei (különösen szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás stb.) az elhelyezésük véleményezésében részt vevő hatóságok beleegyező véleménye alapján, a vonatkozó ágazati jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetők, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(2) Új közművek nyomvonalainak meghatározásánál azokat úgy kell kijelölni, hogy a meglévő fásítást ne károsítsa, illetve a jövőbeni fásításokat ne korlátozza, akadályozza.
(3) Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. A víziközműveket csak vízjogi megszüntetési engedély birtokában lehet elbontani, megszüntetni. Használaton kívüli légvezeték a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.
11. Építés általános szabályai
11. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.
(2) A terepszint alatti építmények
a) Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:
aa) műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok esetén,
ab) más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése esetén.
b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a) villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
b) ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
c) a keletkező szennyvíz elvezetése, elhelyezése szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával,
d) a csapadékvíz elhelyezése, elvezetése
da) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, kizárólag csillapított módon történhet,
db) Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5 és Lf-6 jelű építési övezetekben lévő telkeken a csapadékvizet nyílt vagy hidraulikai méretezés alapján kialakított zárt (ciszterna) tárolóban kell gyűjteni, és telken belül hasznosítani. A közterületre csak a csapadékvíz tárolók túlfolyó vizei kerülhetnek.
dc) közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen minden újonnan beépített terület és további csapadékvíz gyűjtésével érintett terület után m2-enként legalább 0,05 m³ csapadékvíz tározó kapacitást kell létesíteni,
dd) zöldtető kialakítása esetén a tározó méretezése racionális számítási módszerrel meghatározott vízhozam (4 éves gyakoriságú csapadékintenzitás) alapján is történhet a zöldterületre vonatkozó lefolyási tényező alkalmazásával (α=0,3), a vonatkozó szabvány szerint,
de) a csapadékvizek közvetlen, vagy csillapított, a közterületre történő kivezetésére az útburkolat szegélye menti, ill. a középső vápa menti csapadékvíz-elvezetés is elfogadható, ha a felszíni vizek a befogadóig biztonságosan, károkozás nélkül elvezethetők a közterület kezelőjének nyilatkozata alapján,
df) csapadékvíz-szivárgó csak biztonságos mérnökgeológiai adottságok és a megfelelő hidrogeológiai viszonyok mellett, az azt alátámasztó hidrogeológiai szakértői vélemény birtokában alkalmazható, a hatályos jogszabály előírásainak megfelelően,
dg) zárt csapadékcsatornába történő rákötés esetén csak csillapítottan vezethetők az ingatlanról származó csapadékvizek a meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerbe. A csillapítás mértéke a helyi adottságok és az üzemeltetői előírások figyelembevételével kerül meghatározásra,
e) Az a)-d) pontokban előírtak szélkerék kivételével a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
(4) Országos vízminőség-védelmi területen fekvő csatornázatlan földrészleten létesítendő építményekben keletkező szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (kb. 5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és igazolhatóan a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi egyszeri szállítással elszállítható mennyiséget (kb. 5 m3-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha
ca) a tisztított vizek tisztítás utáni vízminősége folyamatosan ellenőrizhető és megfelelő felszíni befogadó kezelői hozzájárulással, befogadó nyilatkozattal rendelkezésre áll,
cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken.
cd) A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
Ha a ca)-cd) szerinti feltételek bármelyike nem teljesíthető, a közcsatornára való csatlakozást ki kell építeni, bármekkora távolsággal érhető is el az.
(5) Építési hely ne kerüljön felszíni vizeket elvezető mélyvonalba.
(6) Állattartásra szolgáló építmények legkisebb távolságát a telken belüli fő funkciójú épületektől a 4. melléklet tartalmazza.
(7) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
a) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.
b) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető.
c) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény eredeti állapotában, vagy átalakítás, felújítás, korszerűsítés, helyreállítás, részleges bontás esetén megtartható, de bővítése, a meglévő építmény teljes elbontását követően az eredeti építmény helyén új építmény építése, az adott ingatlan területén új építmény építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
d) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás, felújítás, korszerűsítés, helyreállítás vagy részleges bontás esetén megtartható, de nem növelhető. A meglévő építmény teljes elbontását követő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
e) Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó homlokzatmagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti homlokzatmagassággal történhet. Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó homlokzatmagasságú építmény bővítése esetén a bővítmény homlokzatmagassága külön számítandó és az adott építési övezeti vagy övezeti előírás szerinti homlokzatmagasságot nem haladhatja meg.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcaszakaszon a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcaszakaszon a keleti oldalhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
(9) E rendelet
a) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot a homlokzatmagasság alkalmazásával határozza meg.
b) Az építési övezeti, övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság értelmezése lejtős terepen
ba) Az építési övezeti és övezeti előírásokban szereplő legnagyobb homlokzatmagasság alapérték, amelyet az épület összes homlokzatára ki kell számítani.
bb) Azokban az esetekben, ahol az eredeti terep lejtése a homlokzati síkon mérve 10%, vagy annál nagyobb, az épület legfeljebb 2 homlokzatának magassága az alapértéket legfeljebb 1 m-rel meghaladhatja, azonban az összes homlokzat magasságának átlaga az alapértéket nem lépheti túl.
(10) Magánutak kialakítására vonatkozó előírások
a) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb területű telek kialakítható.
b) Közforgalom elől elzárt magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
c) Közforgalom előtt megnyitott magánút telekszélessége legalább 12 m legyen.
d) 14 m szélességet elérő magánúton legalább egyoldali fásított sávot kell kialakítani.
(11) Az
a) egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken a b) pontban foglaltak kivételével az OTÉK-ban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
b) Lakó rendeltetéshez rendeltetési egységenként legalább 1 parkolóhelyet szükséges telken belül biztosítani.
(12) Előkertben közmű-becsatlakozási műtárgy és hulladéktartály tároló kivételével építmény nem helyezhető el.
(13) Oldalkert
a) előkerti határvonal és a telek homlokvonala közti részén közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló kivételével építmény nem helyezhető el,
b) előkerti határvonal és a hátsó telekhatár közti részén közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló és kerti építmény kivételével építmény nem helyezhető el.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
12. A beépítésre szánt építési övezetek előírásai
12. § A település beépítésre szánt területei a következők:
a) lakóterület: falusias lakóterület - Lf,
b) gazdasági terület: általános gazdasági terület – Gá,
c) különleges terület: temetkezési célra – K-T.
13. Falusias lakóterület - Lf
13. § (1) Falusias lakóterületen az OTÉK falusias lakóterületről szóló előírásai szerinti rendeltetést tartalmazó épületek és az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
f) állat ól, állat kifutó,
g) trágyatároló, komposztáló.
(2) Az „Lf-1” jelű építési övezetben
a) nyeles telek nem alakítható ki,
b) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
c) a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2,
d) a kialakítható legkisebb telekszélesség 16 m,
e) a beépítési mód oldalhatáron álló,
f) a legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 400 m2,
g) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
h) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
i) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
j) a legkisebb hátsókert
ja) a 2. mellékletben (a továbbiakban SZT-2 tervlap) külön jelölt esetekben az ott megadott méret szerint,
jb) az SZT-2 tervlapon külön nem jelölt esetekben az utcasoron kialakult mérethez igazodjon,
k) a legkisebb zöldfelület 40%,
l) közterületi kerítés magassága legalább 1,50 m, de legfeljebb 1,80 m legyen.
(3) Az „Lf-2” jelű építési övezetben
a) nyeles telek nem alakítható ki,
b) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
c) a kialakítható legkisebb telekterület 900 m2,
d) a kialakítható legkisebb telekszélesség 18 m, saroktelek kisebb szélessége legalább 21 m,
e) a beépítési mód oldalhatáron álló,
f) a legnagyobb beépítettség 30%,
g) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
h) a legkisebb előkert 4 m,
i) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
j) a legkisebb hátsókert 6 m,
k) a legkisebb zöldfelület 40%,
l) közterületi kerítés magassága legalább 1,50 m, de legfeljebb 1,80 m legyen.
(4) Az „Lf-3” jelű építési övezetben
a) nyeles telek nem alakítható ki,
b) építési telkenként legfeljebb 1 db lakás építhető,
c) a kialakítható legkisebb telekterület 720 m2,
d) a kialakítható legkisebb telekszélesség 18 m, saroktelek kisebb szélessége legalább 21 m,
e) a beépítési mód oldalhatáron álló,
f) a legnagyobb beépítettség 30%,
g) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
h) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
i) a legkisebb hátsókert 6 m,
j) a legkisebb zöldfelület 40%,
k) közterületi kerítés magassága legfeljebb 1,50 m legyen.
(5) Az „Lf-4” jelű építési övezetben
a) nyeles telek nem alakítható ki,
b) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
c) a kialakítható legkisebb telekterület 800 m2, ez az érték a határoló út szabályozási terven kijelölt szélesítéséhez szükséges területtel csökkenthető,
d) a kialakítható legkisebb telekszélesség 14 m,
e) a beépítési mód oldalhatáron álló,
f) a legnagyobb beépítettség 30%,
g) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
h) a legkisebb előkert
ha) kialakult utcaszakaszon az ott kialakult mérethez igazodjon,
hb) nem kialakult utcaszakaszon 5 m,
i) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
j) a legkisebb hátsókert 6 m,
k) a legkisebb zöldfelület 50%,
l) közterületi kerítés magassága legalább 1,20 m, de legfeljebb 1,50 m legyen.
(6) Az „Lf-5” jelű építési övezetben
a) nyeles telek nem alakítható ki,
b) építési telkenként legfeljebb 2 db lakás építhető,
c) a kialakítható legkisebb telekterület 900 m2, ez az érték a határoló út szabályozási terven kijelölt szélesítéséhez szükséges területtel csökkenthető,
d) a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m,
e) a beépítési mód szabadon álló,
f) a legnagyobb beépítettség 30%,
g) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,00 m, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
h) a legkisebb előkert az utcaszakaszon kialakult mérethez igazodjon,
i) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
j) a legkisebb hátsókert 6 m,
k) a legkisebb zöldfelület 50%,
l) közterületi kerítés magassága legalább 1,20 m, de legfeljebb 1,50 m legyen.
14. Általános gazdasági terület - Gá
14. § (1) Általános gazdasági területen az OTÉK általános gazdasági területről szóló előírásai szerinti rendeltetést tartalmazó építmények és az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.
(2) Általános gazdasági területen lakás nem alakítható ki.
(3) A „Gá” jelű építési övezetben
a) a kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2,
b) a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m,
c) a beépítési mód szabadon álló,
d) a legnagyobb beépítettség 60%,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság 10,50 m a 26. § szerinti eltérés lehetőségével, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 0 m, az épületek legfeljebb 15 m2 hasznos alapterületű és legfeljebb 3,50 m homlokzatmagasságú portaépület kivételével a közterületi telekhatártól legalább 10 m-re építendők,
g) a legkisebb oldalkert 6 m,
h) a legkisebb hátsókert 10 m,
i) a legkisebb zöldfelület 25%, a 9. § 2. és a 6. melléklet szerinti beültetési kötelezettség figyelembe vételével,
j) közterületi kerítés magassága legalább 1,80 m, de legfeljebb 2,00 m legyen.
15. Különleges beépítésre szánt területek - K
15. § (1) Különleges beépítésre szánt területen az egyes építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A „K-T” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 4000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 40%, épület összesen legfeljebb 150 m2 beépített alapterülettel építhető,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 4,50 m a 26. § szerinti eltérés lehetőségével, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 5 m,
f) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
g) a legkisebb hátsókert 0 m,
h) a legkisebb zöldfelület 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.
16. A beépítésre nem szánt övezetek előírásai
16. § A település beépítésre nem szánt területei a következők:
a) özlekedési és közműterület
aa) közúti közlekedési terület – KÖu,
ab) közműterület – KÖ,
b) zöldterület: özkert - Zkk,
c) erdőterület
ca) gazdasági erdő - Eg,
cb) védelmi erdő - Ev,
d) mezőgazdasági terület
da) kertes mezőgazdasági terület - Mk,
db) általános mezőgazdasági terület - Má,
e) vizgazdálkodási terület - V,
f) természetközeli terület – Tk,
g) különleges beépítésre nem szánt terület: sportolási célra – Kb-Sp.
17. Közlekedési és közműterület - KÖ
17. § (1) A közúti közlekedési területek – KÖu - felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Országos közutak melletti telken építmény csak a közúti közlekedésről szóló törvényben előírtak szerint helyezhető el.
(3) Nem vonalas jellegű közlekedési létesítmény (különösen autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, számára az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.
(4) A tervezett jellemző keresztszelvényeket az 9. számú melléklet tartalmazza.
(5) A „KÖ-1” jelű övezetben a település központi szennyvíz átemelője található. Az övezetben a fő funkcióhoz kapcsolható építmények helyezhetők el.
18. Zöldterület - Z
18. § (1) A település zöldterületei közkertek – Zkk.
(2) A „Zkk” jelű övezetben épület nem építhető.
19. Erdőterület - E
19. § (1) A település területén található erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági – „Eg” és védelmi - „Ev” jelű erdők.
(2) Gazdasági erdőben az OTÉK erdőterületről szóló előírásai szerinti beépítettséggel, valamint az OTÉK - a telek beépítésének feltételeiről szóló - előírásainak figyelembevételével az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) beépítési mód szabadon álló,
b) legnagyobb homlokzatmagasság
ba) gazdasági épület esetében 7,5 m,
bb) az erdő rendeltetéséhez kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület (különösen vadászház) esetében 5,0 m,
bc) sajátos funkciójú épület (különösen vadles, erdei kilátó) esetében 15,0 m,
bd) a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
c) legkisebb előkert 5 m,
d) legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
e) legkisebb hátsókert 10 m.
(3) Építési szabályok védelmi erdőben:
a) Épület az OTÉK erdőterületről szóló előírásai szerint helyezhető el.
b) legnagyobb beépítettség 1%,
c) legnagyobb homlokzatmagasság 15 m.
20. Kertes mezőgazdasági terület - Mk
20. § (1) A kertes mezőgazdasági területen elsősorban a hagyományos kiskert-gazdálkodáshoz köthető rendeltetésű épületek (különösen présházak, pincék), a megfelelő paraméterek teljesülése esetén lakóépületek építhetők az OTÉK - a telek beépítésének feltételeiről szóló - előírásainak figyelembevételével.
(2) Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető.
(3) A kialakítható telek
a) legkisebb területe 900 m2,
b) legkisebb szélessége 14 m,
(4) Épület a következő előírások betartásával építhető:
a) Épület építésének feltételei:
aa) a 720 m2-t el nem érő területű telken épület nem építhető,
ab) a 720-1500 m2 területű, szántó, gyep, rét, legelő művelési ágú telken épületet elhelyezni nem szabad,
ac) a 720- 1500 m 2 területű telken szőlő, kert, gyümölcsös és zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén 1 db gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
ad) az 1500 m2 telekterületet meghaladó területű telken telkenként legfeljebb 1 db épület, valamint az OTÉK 1. melléklet 86. a)-c) és e)-h) szerinti melléképítmény építhető,
ae) lakóépület – az af) alpont kivételével - szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett legnagyobb beépítettség felét nem haladhatja meg,
af) lakóépület zártkerti művelés alól kivett művelési ág esetén 3000 m2 telekterület felett helyezhető el,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 5%, de telkenként legfeljebb 250 m2 összes szintterület,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 4,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert
ea) a kialakult mérethez igazodjon,
eb) amennyiben a kialakult méret a legközelebbi épület távolsága, vagy a domborzati adottságok miatt nem értelmezhető, a határoló út tengelyétől 10 m legyen,
ec) saroktelek esetében az előkert meghatározásakor a határoló utak menti hosszabbik telekhatár oldalhatárnak tekintendő,
f) a legkisebb oldalkert az OTÉK előírásaihoz igazodjon,
g) a legkisebb hátsókert
ga) a kialakult mérethez igazodjon,
gb) amennyiben a kialakult méret a legközelebbi épület távolsága, vagy a domborzati adottságok miatt nem értelmezhető, 6 m legyen.
h) a legkisebb zöldfelület 80%,
i) közterület felőli kerítés a határoló út tengelyétől legalább 5 m-re helyezhető el,
j) a meglévő szőlő és gyümölcsültetvények megtartandók.
21. Általános mezőgazdasági terület - Má
21. § (1) Az „Má” jelű övezetben az OTÉK mezőgazdasági területről szóló előírásai szerinti építmények helyezhetők el, a telkek művelési águknak megfelelően hasznosítandók.
(2) Az „Má” jelű övezetben kialakítható
a) legkisebb telekterület 5000 m2,
b) legkisebb telekszélesség 20 m.
(3) Élővizek medertengelyétől számított 50-50 m távolságon belül épület nem építhető.
(4) Az „Má” jelű övezetben épület a (3) bekezdés, valamint az OTÉK - a telek beépítésének feltételeiről szóló – előírásainak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a) épület a legalább 20.000 m2-t elérő területű telken építhető,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség tájképvédelmi területen fekvő földrészleten 1%,
d) a legnagyobb beépítettség tájképvédelmi területen kívüli telken
da) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen 3%, de legfeljebb 300 m2, épületenként legfeljebb 100 m2,
db) a da) alpontban felsoroltakkal nem érintett területen 3%, de legfeljebb 500 m2, épületenként legfeljebb 150 m2,
dc) lakóépület beépített alapterülete a megengedett legnagyobb beépítettség felét nem haladhatja meg, de legfeljebb 150 m2 lehet,
e) a legnagyobb homlokzatmagasság
ea) gazdasági épület esetében 7,50 m, a 26. § szerinti eltérés lehetőségével,
eb) lakóépület esetében 5,0 m,
ec) a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
f) a legkisebb előkert 10 m,
g) a legkisebb oldalkert 10 m,
h) a legkisebb hátsókert 10 m,
i) kerítés a határoló út tengelyétől számított 6 m-en belül nem építhető.
(5) Az „Má-Á” jelű övezetben kialakítható
a) legkisebb telekterület 5000 m2,
b) legkisebb telekszélesség 20 m.
(6) Az „Má-Á” jelű övezetben épület nem építhető.
(7) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék megtartandók.
(8) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartását biztosítani kell.
(9) Tájképvédelmi területen fekvő általános mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető.
22. Vízgazdálkodási terület - V
22. § (1) A „V” jelű övezetekbe a vízgazdálkodással kapcsolatos területek tartoznak (különösen az állandó vízfolyások, árkok).
(2) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
23. Természetközeli terület – Tk
23. § (1) Az OTÉK szerinti természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.
(2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem szabad.
24. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kb
24. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területen az egyes építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(2) A „Kb-Sp” jelű különleges terület sportolási célra szolgál, ahol
a) a kialakítható legkisebb telekterület 8000 m2,
b) a beépítési mód szabadon álló,
c) a legnagyobb beépítettség 2%,
d) a legnagyobb homlokzatmagasság 5,50 m, a homlokzatmagasság számításakor a 11. § (9) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni,
e) a legkisebb előkert 10 m,
f) a legkisebb oldalkert 10 m,
g) a legkisebb hátsókert 10 m,
h) a legkisebb zöldfelület 80%.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. Hatálybalépés
25. § Ez a rendelet a 2022. február 17. napján lép hatályba.
26. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Ügyfél kérelmére e rendelet előírásai folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
26. Az egyes előírásoktól való eltérés feltételei
27. § (1) Általános gazdasági területen (Gá jelű építési övezet) technológiai jellegű építmény homlokzatmagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.
(2) Temetkezési célú különleges területen (K-T jelű építési övezet) sajátos funkciójú építmény (különösen harangtorony) homlokzatmagassága az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb homlokzatmagasságot legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja.
27. Hatályon kívül helyező rendelkezések
28. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyód Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 8/2008. (VI. 30.) rendelete.
3. melléklet
övezeti jel |
útkategória |
tervezési oszt. környezet |
szabályozási szélesség |
|
OTÉK szerint |
eltérő |
|||
KÖu-1 |
külterületi mellékút |
K.V. |
30 m |
meglévő |
KÖu-2 |
külterületi egyéb út, |
K.VI. |
12 m |
4 m, 10 m, meglévő |
KÖu-3 |
belterületi gyűjtőút |
B.V. |
22 m |
meglévő |
KÖu-4 |
belterületi kiszolgáló út |
B.VI. |
12 m |
10 m, meglévő |
KÖu-5 |
belterületi gyalogút |
B.VIII. |
3 m |
meglévő |
4. melléklet
nagy haszonállat |
közepes haszonállat |
kis haszonállat |
Trágya- és trágyalétároló esetén |
|
tartására szolgáló építmény esetén |
||||
Lakó- és közösségi funkciójú épülettől |
20 m |
10 m |
10 m |
15 m |
Ásott és fúrt kúttól |
12 m |
8 m |
6 m |
15 m |
Kerti csaptól |
8 m |
4 m |
2 m |
10 m |
1. Nagy haszonállat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly
2. Közepes haszonállat: sertés, juh, kecske
3. Kis haszonállat: baromfifélék, prémes állatok, méhek
5. melléklet
1. 863 hrsz. szabályozási terven jelölt része kiszolgáló út céljára
2. 051/1, 051/3, 051/4 és 051/5 hrsz. lakóterület fejlesztés céljára
6. melléklet
1. Gá jelű építési övezetbe tartozó ingatlanok.
7. melléklet
Védett örökségi érték neve |
Azonosító |
Védettség jogi jellege |
Hrsz. |
|
1. |
Mariaberg |
24672 |
régészeti lelőhely |
566/2, 567, 573/1, 574, 575, 576, 579/3, 580, 581, 583, 584, 585/1, 586/1, 587/1, 588/1, 589/2, 660/8-10, 12-19, 21-22, 24-26 |
2. |
Cseraljai-dűlő |
92917 |
régészeti lelőhely |
032/2-3, 7 |
8. melléklet
1. ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK
Ökológiai folyosó – lehatárolás a szabályozási terven Baranya Megye Területrendezési Terve alapján, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása figyelembe vételével pontosítva.
2. TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET
Lehatárolás a szabályozási terven Baranya Megye Területrendezési Terve alapján, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása figyelembe vételével pontosítva.