Kökény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelete
Kökény Község településképi védelméről
Hatályos: 2024. 01. 31Kökény község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelete
Kökény Község településképi védelméről
Kökény Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 4/2017. (III.28.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1.1 Cégér: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 2. pontja szerinti épülettartozék.
2. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.
3. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
4. Építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
5. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.
6. Épületszélesség:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
7. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).
8. Főépület: az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási módhoz tartozó funkciók befogadói az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet10. -30/B. §-ai szerint.
9. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
10. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.
11. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.
12.2 Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet) 1. § 4. pontjában meghatározott, és a 25. § (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések.
13. Kerítés speciális típusai:
a) áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t,
b) ipari: előregyártott elemekből épített tömör, beton vagy fém anyagú kerítés.
14.3 Kioszk: a Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendeletben meghatározott építmény.
15. Közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott építmény.
16.4 Közművelődési célú hirdetőoszlop: a Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendeletben meghatározott hirdetőoszlop
17. Közterületkezelő: Kökény Községi Önkormányzata, vagy az állami tulajdonú közterületek esetében a Magyar Közút Nonprofit Zrt.
18.5 Köztulajdonban álló ingatlan: a Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendeletben meghatározott ingatlan.
19. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.
20. Műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott terület.
21. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.
22. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz.
23. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény településszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.
24. Településképi szempontból meghatározó terület: a 3. mellékletben találhatót térképi lehatárolás által jelölt terület.
25. Településképi szempontból meghatározó épület: Olyan épület melynek építési ideje 1945 előtti.
26. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
27. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
28.6 Utasváró: a Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendeletben meghatározott építmény.
29. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai
2. § A helyi védelem feladata
1. a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,
2. a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.
3. §7 A helyi védelem a Korm. rendelet 33. §-ában meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.
4. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.
(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szak-mai előkészítéséről a települési főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata
1. a kezdeményezés előzetes értékelése,
2. az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,
3. a Képviselőtestület 4. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.
(2) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
1. a védendő érték megnevezése,
2. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
3. a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,
4. a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.
(3) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
1. a kezdeményezőt,
2. a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,
3. a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,
4. az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.
(4) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket önkormányzati rendelete a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 4/2017. (III.28.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: partnerségi rendelet) meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (3) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.
(5) A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
6. § (1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védett érték megsemmisült vagy
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek 1. mellékletben található jegyzékéről törölni kell.
7. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melynek aktualizálása a Főépítész feladata.
(2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:
1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
2. a védelem típusát,
3. a védett érték helymeghatározásának adatait,
4. területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,
5. a védett érték rendeltetését és használatának módját,
6. a védett érték leírását,
7. fotódokumentációt,
8. a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot,
9. a védelem rövid indokolását,
10. a védelem elrendelésére vonatkozó közgyűlési döntés másolatát.
3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek
8. § (1)8 A helyi területi védelem a Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.
(2)9 A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.
4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha
1. a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és
2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.
(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.
(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása
10. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összeg-ként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.
(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.
(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.
(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
11. § (1) A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.
(2) A Bíráló Bizottság három tagú. Tagjai a Polgármester, a Jegyző, és a Főépítész.
(3) A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a polgármesteri hivatal feladata.
(4) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.
12. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.
(2) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.
(3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. §10 A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet jelöli ki.
14. § A településképi szempontból meghatározó területek:
1. Öregfalu településrész,
2. Kertvárosias jellegű településrész,
3. Kiskertek településrész,
4. Hulladéklerakó településrész,
5. Tájkép- és természetvédelmi terület,
6. Egyéb területek és beépítésre nem szánt területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények
15. § (1) Területi építészeti követelmények: A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
8. Az Öregfalu településrészre vonatkozó általános előírások
16. § (1) Kökény község legrégebben lakot részén a hagyományosan kialakult beépítési jellemzők, a hagyományos falukép és karakter megőrzése a legfontosabb cél.
(2) A településszövet és a védett épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.
(3) A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.
(4) Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték és helyi védett érték közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.
(5) A területi védelemmel érintett területek esetében szükséges azok egységes szempontok szerinti kezelése, az együttesek, látványelemek és a településrészi összkép megőrzése.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az Öregfalu településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
3. Udvari épületek elhelyezésének szabályai:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
18. § (1) Kertvárosias jellegű településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének, és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
3. Udvari épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
4. A területen a szabályozási vonalon áttört, tagolt felületű kerítés létesíthető a településen hagyományos építőanyagok, formák felhasználásával. Ezek lehetnek tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések acél és fa anyagú szerkezetekkel kiegészítve.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.
b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.
c) Lapostető kizárólag támfalgarázs vagy földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.
d) Magastető 35o-nál kisebb és 45o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet. A szomszédos telkeken álló épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb 5o-kal lehet eltérni.
c) Az egyes övezetekben előírtak szerinti magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.
d) A legnagyobb épületszélesség 10 m-nél nagyobb nem lehet.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.
b) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
c) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
d) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
e) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető saroktelek kivételével.
f) Portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.
g) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés
19. § (1) A Kiskertek településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.
2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének, magasságának és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez, a táj építési hagyományaihoz.
3. Tetőtér beépítés esetén a közterületről látható oromfalon az emeleti nyílászáró mérete nem haladhatja meg a földszinti ablakok méretét.
4. A településrészen az egyes ingatlanok bekerítése céljából legfeljebb 1,5 m magas sövénykerítés áttört kapuval létesíthető.
5. Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
6. Gazdasági épület emeleti szinttel nem alakítható ki.
7. Az épület legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 m magasan lehet.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrész területén lapostetős épület és olyan magastetős épület, amely nem illeszkedik, tetőhajlásával a környezetéhez nem kerülhet kialakításra.
b) A magastetős tetőidom utcai szárnyának tetőgerince az utca vonalára merőlegestől eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve a (2) bekezdés 1. pontjában leírt esetben.
c) A Magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.
d) Épület 8,5 m-nél nagyobb utcai homlokzati szélességgel nem alakítható ki.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
c) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
d) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.
e) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.
f) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés
20. § (1) A Hulladéklerakó településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, magastető alkalmazása esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.
2. Új építmény építése esetén a kialakítandó épület megjelenésnek, telepítés módjának és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a táj építési hagyományaihoz.
3. A településrészen előkertet nem kell megtartani, de épületek kerékpártároló és legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és 3,50 m építménymagasságú portaépület kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re építendők.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. A településrészen az utcafronton épített jellegű áttört kerítés létesíthető legfeljebb 2,4 m magassággal..
2. A telephely telekhatárai mellett, attól minimum 1,5 m távolságra legalább 10 m szélességben háromszintes őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő be. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
21. § (1) Tájkép- és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
1. Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal létesíthető.
2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 1 méter lehet.
3. Tömör kerítés nem építhető. Áttört kerítés csak fából vagy vadhálóval létesíthető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.
(2) Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
1. Az új épület szélessége az 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést, csak a tető kuntúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.
2. Az övezetekben építeni csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehetséges, fém és táblás fautánzatú anyagok, táblás tetőfedések nem alkalmazhatók.
3. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok nem telepíthetők.
4. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.
5. A területen parabolaantenna a fő homlokzaton, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.
22. § (1) Az egyéb területekre és a beépítésre nem szánt területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
2. Növénytelepítési előírások:
a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
b) Az újonnan kialakításra kerülő utcák fásítását a telekosztással egyidőben el kell végezni.
c) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
d) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.2. Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. A területen lapostető nem létesíthető.
2. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
3. 50 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
4. A tervezett épület utcai homlokzatszélessége legfeljebb 9 méter lehet.
5. Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.Növénytelepítési előírások:
a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
b) Az újonnan kialakításra kerülő utcák fásítását a telekosztással egyidőben el kell végezni.
c) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
d) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) – (4) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.
(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.
(3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.
(4) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható
1. tetőfelületén
a) antenna felépítmény,
b) klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
c) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
2. homlokzatán
a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,
b) üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,
c) napelem, napkollektor,
d) új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
e) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
f) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet
nem helyezhető el.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. §11
25. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést falusias lakóterület, valamint különleges sport terület-felhasználási egységekben, közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon
26. § (1)14 A 25. § és a Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél a villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:
1. legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
2. közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,
3. az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül.
12. A reklámhordozók karbantartása
27. § (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.
(2) Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.
13. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének egyéb feltételei
28. § A reklámok és a reklámhordozók az V. fejezet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, Kökény Község a közterületek használatáról szóló 8/1998. (VI.2.) önkormányzati rendeletében meghatározott közterülethasználati díj megfizetése esetén helyezhetők el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) Településképileg meghatározó területen – kivéve a helyi védett területen – álló épület:
1. használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,
2. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
3. homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
4. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az OTÉK 92. § (2) figyelembe vételével helyezhető el,
5. közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,
6. közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,
7. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
(2) Helyi egyedi védett épületen, vagy műemléki környezet területén álló épület:
1. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el és légkondicionáló berendezés kültéri egysége a homlokzaton kizárólag helyi területi védett, vagy műemléki jelentőségű területeken kívül helyezhető el az OTÉK 92. § (2) figyelembe vételével,
2. homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db
a) legfeljebb 0,2 m2 felületű, az üzemeltető azonosítására szolgáló, az üzemeltető nevét, tevékenységét és jogszabályban előírt egyéb adattartalmat tartalmazó, a homlokzat síkjában elhelyezett cégtábla,
b) a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú, de legfeljebb 2,5 m2 méretű és 10 cm kinyúlású, a homlokzat síkjában elhelyezett üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés, melyek nem alkalmazhatnak LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
3. homlokzatán a 2. pont b) alpontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
4. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot,
5. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
(3) Az (1) bekezdés 1-3. és 5. pontjában és a (2) bekezdés 2-4. pontjában meghatározott berendezések az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai
30. § (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:
1. a belterületeken lakó és különleges építési övezetekbe sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken
a) az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,
b) ezeken a területeken a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,
c) elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. a központi belterületen az a) pontban lehatárolt területeken kívül:
a) kis helyigényű kompakt transzformátorok az Önkormányzattal egyeztetett módon alkalmazhatók,
b) a hálózati bővítés földkábeles elhelyezéssel történhet,
3. a nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,
4. a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település központi belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.
(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.
1. településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen
a) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamos energia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,
b) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
c) földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett ingatlanon, vagy műemlék telkén süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,
3. a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó,
4. a távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak tájképi hatásvizsgálat alapján történhet. A meglévő magas építmények (templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni. Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a tömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe leginkább belesimuló kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is. A tájképvédelemmel érintett külterületen újonnan antenna, vagy adótorony nem hozható létre. Távközlési antenna berendezés és annak tartószerkezete nem helyezhető el az országos és helyi védettségű területen, védett természeti területen, illetve ezen területen lévő ingatlanok telekhatárától számított 200 méteren belül. A torony magassága a 25 m-t nem haladhatja meg.
A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
16. A szakmai konzultáció
31. § A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
32. § A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység esetén.
33. § (1) A szakmai konzultációt
34. § (1) A szakmai konzultáció történhet személyesen, telefon vagy videokonferencia keretében is az építtető vagy a kérelmező részére elektronikus úton előzetesen jelzett időpontban és helyszínen.
(2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
35. § (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben
1. a kérelem nem tartalmazza a 33. § (2) bekezdésében meghatározott munkarészeket, vagy
2. az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy
3. a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.
(2) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.
17. A településképi véleményezési eljárás
36. §
37. §
38. §
39. §
40. §
18. A településképi bejelentési eljárás
41. §15 A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: beje-lentési eljárás) folytat le a Korm.rendelet 46. § - 47. §-a szerint a 6. mellékletben meghatározott
1. reklám- és reklámhordozó-elhelyezések,
2. építési engedélyhez, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelen-téshez vagy örökségvédelmi engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és építmények rendeltetése megváltoztatása
esetében.
42. § (1) A bejelentési eljárást a 7. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.
(2)16 A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:
1. építési tevékenység esetén
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajz,
d) homlokzatok rajza,
e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,
e) az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,
f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
3. rendeltetésváltoztatás esetén
a) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,
b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,
c) a tervezett rendeltetés parkolási igényét alátámasztó alaprajz.
(3) A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.
43. § A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
44. § A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Kökény Község Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el.
19. A településképi kötelezés
45. § (1) A Polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A Polgármester
20. A településkép-védelmi bírság
46. § (1) A Polgármester az 45. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. § Hatályát veszti
1. Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 10/2012. (XI.30.) önkormányzati rendeletének
a) 3. § (5) bekezdése,
b) 7. § (5) bekezdése,
c) 9. § (4) bekezdése,
d) 12. § (4) bekezdés c) pontjában a „A területen épület építése csak építési engedély alapján végezhető.”, a „földszintes”, az „és 6,5 m gerincmagasságú” és „-Az épületet 35-45045o-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni. A héjazat égetett anyag cserépfedés, pikkelyes jelleget adó bitumenes zsindely lehet.” szövegrészei,
e) 12. § (4) bekezdés d) pontjában a „Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.” szövegrésze,
f) 12. § (5) bekezdésében a „tájba illő formálású és anyaghasználatú” szövegrésze,
g) 16. § (1) bekezdés g) pontja,
h) A 2. melléklet.
2. Kökény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018. (II.16.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről
49. § E rendelet 2019. március 15..-én lép hatályba.
1. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
1. |
jegyzékszám |
hrsz. |
cím |
beiktató önkor-mányzati rende-let száma és a védelem kezde-te |
a védett érték jellege |
védett érték |
2. |
H1 – 1 |
132/2 |
Kossuth L. utca 29. |
1/2019. (I.28.) |
Harangtorony és feszület |
A harangtorony tömege és a feszület egésze. |
3. |
H1 – 2 |
120 |
Kossuth L. utca 27. |
1/2019. (I.28.) |
Integrált közösségi tér |
Az épület tömege. |
4. |
H1 – 3 |
104 |
Kossuth L. u. 23. |
1/2019. (I.28.) |
Lakóépület |
Az épület tömege, nyílásrendje és utcai homlokzatának vakolatdíszei. |
5. |
H1 – 4 |
283 |
Kossuth L. u. 14. |
1/2019. (I.28.) |
Melléképület |
Az épület tömege, nyílásrendje és tégla architektúrája. |
6. |
H1 – 5 |
213 |
Kossuth L. u. 40. |
1/2019. (I.28.) |
Melléképület |
A melléképület tömege, nyílásrendje és tégla architektúrája. |
7. |
H1 – 6 |
153/4 |
Kossuth L. u. 61. |
1/2019. (I.28.) |
Lakóépület |
Az épület tömege. |
8. |
H1 – 7 |
229 |
Kossuth L. u. 32. |
1/2019. (I.28.) |
Utcai kerítés |
Kovácsoltvas, terméskő lábazatos utcafronti kerítés. |
9. |
H1 – 8 |
88/2 |
Felső köz 3. |
1/2019. (I.28.) |
Lakó- és gazdasági épület |
Az épület tömege, nyílásrendje és a tornácos rendje. |
10. |
H1 – 9 |
20 |
Petőfi u. 18. |
1/2019. (I.28.) |
Lakóépület |
Az épület tornácos rendje, udvari nyílásrendje és nyílászárói. |
11. |
H1 – 10 |
226/2 |
Dózsa Gy. u. 13. |
1/2019. (I.28.) |
Pajta, feszület, utcai kerítés |
A gazdasági épület tömege, nyílásrendje, az utcai kerítés mentén felállított feszület és az utcai kerítés fémanyagú elemei. |
12. |
H1 – 11 |
337 |
Dózsa Gy. u. 34. |
1/2019. (I.28.) |
Gazdasági épület, kerítés |
A gazdasági épület tömege, nyílásrendje és az utcai kerítés. |
13. |
H1 –12 |
254/1 |
Dózsa Gy. utca |
1/2019. (I.28.) |
Feszület |
A feszület egésze. |
14. |
H1 – 13 |
1544 |
Dózsa Gy. u. |
1/2019. (I.28.) |
Présház |
Az épület tömege, nyílásrendje, tornácos rendje, nyílászárói, nyíláskeretezése és tégla architektúrája. |
null15. |
H1 – 14 |
1434 |
Felsőhegy u. |
1/2019. (I.28.) |
Présház |
Az épület tömege, nyílásrendje, egyedi nyílásosztása és tégla architektúrája. |
2. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez
1. Településképileg meghatározó területek lehatárolása
2. Tájkép- és természetvédelmi terület
3. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez
|
|
Meglévő önkormányzati hirdető-berendezések fényképei |
|
4. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez
1. Olyan építményen végzett építési tevékenység, vagy új építmény létrehozása esetén amely
és az építési tevékenység az építmény közterületről feltáruló homlokzatának, felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását, vagy létrehozását eredményezi.
a) helyi egyedi védett,
b) helyi területi védelem alatt áll,
c) Natura2000, vagy természetvédelmi területen áll,
d) tájképvédelmi területen áll
2. Helyi területi védelem alatt álló területen
a) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
b) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
c) új utcai kerítés építése, meglévő utcai kerítés közterületről feltáruló felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása.
3. Meglévő épület rendeltetésének vagy rendeltetési egységei számának változása esetén.
5. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
6. Önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény.
7. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése, meglévő reklámhordozók felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása, kivéve belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén.
8. Információs vagy más célú berendezés és közművelődési célú hirdetőoszlop újonnan történő elhelyezése, átalakítása, megjelenésének megváltoztatása.
6. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez
7. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez az
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
A kérelem * |
településképi bejelentésre irányul, vagy |
2. |
építési engedély nélkül és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenység szakmai konzultációjára irányul |
|
3. |
Kérelmező (építtető) |
neve: |
4. |
értesítési címe: |
|
5. |
telefon/fax száma: |
|
6. |
e-mail címe: |
7. |
Az érintett ingatlan adatai |
címe: |
6. |
helyrajzi száma: |
|
8. |
jellege (közterület/magánterület): |
|
9. |
az építési tevékenységgel érintett építmény előregyártott tartószerkezeti rendszerrel épült-e: |
10. |
A bejelenteni kívánt tevékenység |
helye: |
11. |
tárgya, rövid leírása: |
|
12. |
rendeltetésének meghatározása: |
|
13. |
A tevékenység tervezett időtartama: |
|
14. |
Előzmények: |
8. melléklet az ../1/20182019.
A |
B |
|
1. |
magyar név |
latin név |
2. . |
mezei juhar |
Acer campestre |
3. |
korai juhar |
Acer platanoides |
4. |
tatárjuhar |
Acer tataricum |
5. |
közönséges gyertyán |
Carpinus betulus |
6. |
szelídgesztenye |
Castanea sativa |
7. |
sajmeggy, törökmeggy |
Cerasus mahaleb |
8. |
bükk |
Fagus sylvatica |
9. |
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
10. |
virágos kőris |
Fraxinus ornus, Fraxinus ornus 'Mecsek' |
11. |
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
12. |
vadalma |
Malus sylvestris |
13. |
zelnicemeggy, májusfa |
Padus avium |
14. |
mandula |
Prunus dulcis |
15. |
vadkörte |
Pyrus pyraster |
16. |
csertölgy |
Quercus cerris |
17. |
kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
18. |
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
19. |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
20. |
fehér fűz |
Salix alba |
21. |
őshonos berkenye-fajok |
Sorbus sp. |
22. |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
23. |
nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
24. |
ezüsthárs |
Tilia tomentosa |
25. |
hegyi szil |
Ulmus glabra, |
26. |
vénic szil |
Ulmus laevis, |
27. |
mezei szil |
Ulmus minor |
Az 1. § 1. pontja a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 12. pontja a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 14. pontja a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 16. pontja a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 18. pontja a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 31. pontja a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 24. §-t a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 25. § (1) bekezdés 1. pontja a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (2) bekezdése a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (3) bekezdése a Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.