Kökény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelete
Kökény Község településképi védelméről
Hatályos: 2021. 03. 01- 2021. 12. 15Kökény község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelete
Kökény Község településképi védelméről
Kökény Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 4/2017. (III.28.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfej-lesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 1b) pontja szerinti épülettartozék.
2. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.
3. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
4. Építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
5. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.
6. Épületszélesség:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
7. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).
8. Főépület: az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási módhoz tartozó funkciók befogadói az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet10. -30/B. §-ai szerint.
9. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
10. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.
11. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.
12. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott, a 4. mellékletben és a 25. § (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések.
13. Kerítés speciális típusai:
a) áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t,
b) ipari: előregyártott elemekből épített tömör, beton vagy fém anyagú kerítés.
14. Kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény.
15. Közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott építmény.
16. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.
17. Közterületkezelő: a BIOKOM Nonprofit Kft. (székhelye: 7632 Pécs, Siklósi út 52.) a közte és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között a közterületek fenntartására és hasznosítására irányuló közfeladat-ellátási szerződés alapján.Kökény Községi Önkormányzata, vagy az állami tulajdonú közterületek esetében a Magyar Közút Nonprofit Zrt.
18. Köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan.
19. Macskalépcső: az épület tűzfalainak lépcsőzetesen befejezett, jellemzően téglából kialakított, a tető síkja fölé kinyúló, a tető hajlását követő felső végződése.
20. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.
21. Műemléki jelentőségű terület: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott terület.
22. Műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott terület.
23. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.
24. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz.
25. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény településszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.
26. Településképi szempontból meghatározó terület: a 3. mellékletben találhatót térképi lehatárolás által jelölt terület.
27. Tetőterasz: az épületrész zárófödémén kialakított, helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható, szilárd burkolatú, fedett vagy fedetlen nyitott tartózkodótér.
28. Településképi szempontból meghatározó épület: Olyan épület melynek építési ideje 1945 előtti.
29. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
30. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
31. Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.
32. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.
A HELYI VÉDELEM
2. § A helyi védelem feladata
3. § A helyi védelem a Korm. rendelet 23/C. §-ban meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.
4. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.
(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szak-mai előkészítéséről a települési főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata
6. § (1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védett érték megsemmisült vagy
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek 1. mellékletben található jegyzékéről törölni kell.
7. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melynek aktualizálása a Főépítész feladata.
(2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:
1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
2. a védelem típusát,
3. a védett érték helymeghatározásának adatait,
4. területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,
5. a védett érték rendeltetését és használatának módját,
6. a védett érték leírását,
7. fotódokumentációt,
8. a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot,
9. a védelem rövid indokolását,
10. a védelem elrendelésére vonatkozó közgyűlési döntés másolatát.
3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek
8. § (1) A helyi területi védelem a Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.
(2) A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.
4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha
1. a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és
2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.
(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.
(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása
10. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összeg-ként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.
(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.
(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.
(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
11. § (1) A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.
(2) A Bíráló Bizottság három tagú. Tagjai a Polgármester, a Jegyző, és a Főépítész.
(3) A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a polgármesteri hivatal feladata.
(4) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.
12. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.
(2) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.
(3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
13. § A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet jelöli ki.
14. § A településképi szempontból meghatározó területek:
1. Öregfalu településrész,
2. Kertvárosias jellegű településrész,
3. Kiskertek településrész,
4. Hulladéklerakó településrész,
5. Tájkép- és természetvédelmi terület,
6. Egyéb területek és beépítésre nem szánt területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
15. § (1) Területi építészeti követelmények:
7. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
8. Ideiglenes kerítés kivételével kerítés a közterület szabályozással érintett telkeknél a szabályozási tervbe jelölt szabályozási vonalon építhető. Közterület szabályozással nem érintett telkek esetében az ingatlan telekhatárain építhető kerítés.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
16. § (1) Kökény község legrégebben lakot részén a hagyományosan kialakult beépítési jellemzők, a hagyományos falukép és karakter megőrzése a legfontosabb cél.
(2) A településszövet és a védett épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.
(3) A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.
(4) Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték és helyi védett érték közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.
(5) A területi védelemmel érintett területek esetében szükséges azok egységes szempontok szerinti kezelése, az együttesek, látványelemek és a településrészi összkép megőrzése.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az Öregfalu településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
3. Udvari épületek elhelyezésének szabályai:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
18. § (1) Kertvárosias jellegű településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének, és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
3. Udvari épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
4. A területen a szabályozási vonalon legfeljebb 1,8 m magasságú, áttört, tagolt felületű kerítés létesíthető a településen hagyományos építőanyagok, formák felhasználásával. Ezek lehetnek tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések acél és fa anyagú szerkezetekkel kiegészítve.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
19. § (1) A Kiskertek településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.
2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének, magasságának és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez, a táj építési hagyományaihoz.
3. Tetőtér beépítés esetén a közterületről látható oromfalon az emeleti nyílászáró mérete nem haladhatja meg a földszinti ablakok méretét.
4. A településrészen az egyes ingatlanok bekerítése céljából legfeljebb 1,5 m magas sövénykerítés áttört kapuval létesíthető.
5. Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
6. Gazdasági épület emeleti szinttel nem alakítható ki.
7.
8. Az épület legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 m magasan lehet.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
20. § (1) A Hulladéklerakó településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, magastető alkalmazása esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.
2. Új építmény építése esetén a kialakítandó épület megjelenésnek, telepítés módjának és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a táj építési hagyományaihoz.
3. A településrészen előkertet nem kell megtartani, de épületek kerékpártároló és legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és 3,50 m építménymagasságú portaépület kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re építendők.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. A településrészen az utcafronton épített jellegű áttört kerítés létesíthető legfeljebb 2,4 m magassággal..
2. A telephely telekhatárai mellett, attól minimum 1,5 m távolságra legalább 10 m szélességben háromszintes őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő be. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
21. § (1) Tájkép- és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
1. Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal létesíthető.
2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 1 méter lehet.
3. Tömör kerítés nem építhető. Áttört kerítés csak fából vagy vadhálóval létesíthető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.
(2) Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
1. Az új épület szélessége az 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést, csak a tető kuntúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.
2. Az övezetekben építeni csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehetséges, fém és táblás fautánzatú anyagok, táblás tetőfedések nem alkalmazhatók.
3. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok nem telepíthetők.
4. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.
5. A területen parabolaantenna a fő homlokzaton, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.
22. § (1) Az egyéb területekre és a beépítésre nem szánt területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
2. Növénytelepítési előírások:
a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
b) Az újonnan kialakításra kerülő utcák fásítását a telekosztással egyidőben el kell végezni.
c) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
d) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.2. Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. A területen lapostető nem létesíthető.
2. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
3. 50 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
4. A tervezett épület utcai homlokzatszélessége legfeljebb 9 méter lehet.
5. Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.Növénytelepítési előírások:
a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
b) Az újonnan kialakításra kerülő utcák fásítását a telekosztással egyidőben el kell végezni.
c) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
d) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) – (4) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.
(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.
(3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.
(4) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható
1. tetőfelületén
a) antenna felépítmény,
b) klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
c) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
2. homlokzatán
a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,
b) üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,
c) napelem, napkollektor,
d) új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
e) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
f) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet
nem helyezhető el.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. § Kökény Község illetékességi területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint 100 db reklámhordozó létesíthető.
25. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést falusias lakóterület, valamint különleges sport terület-felhasználási egységekben, közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon
26. § (1) A 265. § és a Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél a villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:
1. legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
2. közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,
3. az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül.
12. A reklámhordozók karbantartása
27. § (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.
(2) Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen köte-lezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.
13. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének egyéb feltételei
28. § A reklámok és a reklámhordozók az V. fejezet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, Kökény Község a közterületek használatáról szóló 8/1998. (VI.2.) önkormányzati rendeletében meghatározott közterülethasználati díj megfizetése esetén helyezhetők el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) Településképileg meghatározó területen – kivéve a helyi védett területen – álló épület:
30. § (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:
1. a belterületeken lakó és különleges építési övezetekbe sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken
a) az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,
b) ezeken a területeken a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,
c) elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. a központi belterületen az a) pontban lehatárolt területeken kívül:
a) kis helyigényű kompakt transzformátorok az Önkormányzattal egyeztetett módon alkalmazhatók,
b) a hálózati bővítés földkábeles elhelyezéssel történhet,
3. a nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,
4. a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település központi belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.
(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.
1. településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen
a) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamosenergiavillamos energia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,
b) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
c) földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett ingatlanon, vagy műemlék telkén süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,
3. a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó,
4. a távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak tájképi hatásvizsgálat alapján történhet. A meglévő magas építmények (templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni. Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a tömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe leginkább belesimuló kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is. A tájképvédelemmel érintett külterületen újonnan antenna, vagy adótorony nem hozható létre. Távközlési antenna berendezés és annak tartószerkezete nem helyezhető el az országos és helyi védettségű területen, védett természeti területen, illetve ezen területen lévő ingatlanok telekhatárától számított 200 méteren belül. A torony magassága a 25 m-t nem haladhatja meg.
A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
31. § A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
32. § A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység esetén.
33. § (1) A szakmai konzultációt
34. § (1) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban és helyszínen.
(2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
35. § (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben
36. § Kökény Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26. §-a és 26/A. §-a szerint, az 4. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.
37. § (1) A véleményezési eljárást a 6. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni.
(2) A kérelemhez a Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal:
1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, melynek részei
a) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,
b) M = 1:100 léptékű alaprajzok,
c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,
d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M= 1:100 léptékben,
e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
2. ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
3. a rendeltetés meghatározását,
4. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is.
38. § A Polgármester a településképi véleménye kialakításához az 4. melléklet-ben meghatározott építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a Főépítész szakmai véleményét kéri ki.
39. § (1) A véleményezési eljárás során a (2) bekezdésben foglalt részletes szempontokat kell vizsgálni.
(2) A Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy
1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a IV. fejezetben meghatározott településképi követelményeknek,
2. a közterület mentén az épület kialakításának módjával és feltételeivel kapcsolatban
a) az épület megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
b) közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
3. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység az építészeti minőség és szakmai igényesség, ezen belül a telepítés, településkép, az esztétikus megjelenés, a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelés szempontjából
a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a rálátás és kilátás követelményeit,
c) az épület homlokzata és tetőzete megfelelően illeszkedik-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e az épített környezet adottságaihoz,
g) az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásainak, ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.
40. § A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
18. A településképi bejelentési eljárás
41. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: beje-lentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26/B. §-a és 26/C. §-a szerint a 6. mellékletben meghatározott
42. § (1) A bejelentési eljárást a 7. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.
(2) A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:
1. építési tevékenység esetén
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajz,
d) homlokzatok rajza,
e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,
e) az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,
f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
3. rendeltetésváltoztatás esetén
a) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,
b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,
c) a tervezett rendeltetés parkolási igényét alátámasztó alaprajz.
(3) A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.
43. § A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
44. § A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Polgármester a magatartás elkövetőjével szemben településképi kötelezési eljárást indít, és egyúttal a 20. alcímben meghatározottak szerint településkép-védelmi bírságot szab ki.
45. § A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Kökény Község Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.
19. A településképi kötelezés
46. § (1) A Polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A Polgármester
47. § (1) A Polgármester az 45. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. § Hatályát veszti
1. Kökény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 10/2012. (XI.30.) önkormányzati rendeletének
a) 3. § (5) bekezdése,
b) 7. § (5) bekezdése,
c) 9. § (4) bekezdése,
d) 12. § (4) bekezdés c) pontjában a „A területen épület építése csak építési engedély alapján végezhető.”, a „földszintes”, az „és 6,5 m gerincmagasságú” és „-Az épületet 35-45045o-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni. A héjazat égetett anyag cserépfedés, pikkelyes jelleget adó bitumenes zsindely lehet.” szövegrészei,
e) 12. § (4) bekezdés d) pontjában a „Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.” szövegrésze,
f) 12. § (5) bekezdésében a „tájba illő formálású és anyaghasználatú” szövegrésze,
g) 16. § (1) bekezdés g) pontja,
h) A 2. melléklet.
2. Kökény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018. (II.16.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről
49. § E rendelet 20182019…………….. március 15..-én lép hatályba.
11. melléklet az ../1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez 2018. (…..) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|
---|---|---|---|---|---|---|
1. |
jegyzékszám |
hrsz. |
cím |
beiktató önkor-mányzati rende-let száma és a védelem kezde-te |
a védett érték jellege |
védett érték |
2. |
H1 – 1 |
132/2 |
Kossuth L. utca 29. |
Harangtorony és feszület |
A harangtorony tömege és a feszület egésze. |
|
3. |
H1 – 2 |
120 |
Kossuth L. utca 27. |
Integrált közösségi tér |
Az épület tömege. |
|
4. |
H1 – 3 |
104 |
Kossuth L. u. 23. |
Lakóépület |
Az épület tömege, nyílásrendje és utcai homlokzatának vakolatdíszei. |
|
5. |
H1 – 4 |
283 |
Kossuth L. u. 14. |
Melléképület |
Az épület tömege, nyílásrendje és tégla architektúrája. |
|
6. |
H1 – 5 |
213 |
Kossuth L. u. 40. |
Melléképület |
A melléképület tömege, nyílásrendje és tégla architektúrája. |
|
7. |
H1 – 6 |
153/4 |
Kossuth L. u. 61. |
Lakóépület |
Az épület tömege. |
|
8. |
H1 – 7 |
229 |
Kossuth L. u. 32. |
Utcai kerítés |
Kovácsoltvas, terméskő lábazatos utcafronti kerítés. |
|
9. |
H1 – 8 |
88/2 |
Felső köz 3. |
Lakó- és gazdasági épület |
Az épület tömege, nyílásrendje és a tornácos rendje. |
|
10. |
H1 – 9 |
20 |
Petőfi u. 18. |
Lakóépület |
Az épület tornácos rendje, udvari nyílásrendje és nyílászárói. |
|
11. |
H1 – 10 |
235 |
Dózsa Gy. u. 13. |
Gazdasági épület, feszület |
A gazdasági épület tömege, nyílásrendje és az utcai kerítés mentén felállított feszület. |
|
12. |
H1 – 11 |
333 |
Dózsa Gy. u. 34. |
Gazdasági épület, kerítés |
A gazdasági épület tömege, nyílásrendje és az utcai kerítés. |
|
13. |
H1 –12 |
254/1 |
Dózsa Gy. utca |
Feszület |
A feszület egésze. |
|
14. |
H1 – 13 |
1544 |
Dózsa Gy. u. |
Présház |
Az épület tömege, nyílásrendje, tornácos rendje, nyílászárói, nyíláskeretezése és tégla architektúrája. |
|
15.null |
H1 – 14 |
1434 |
Felsőhegy u. |
Présház |
Az épület tömege, nyílásrendje, egyedi nyílásosztása és tégla architektúrája. |
2. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez../2018. (…...) önkormányzati rendelethez
1. Településképileg meghatározó területek lehatárolása
2. Tájkép- és természetvédelmi terület
3. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez../2018. (…...) önkormányzati rendelethez
1. A közművelődési célú hirdetőoszlop
2. Az információs vagy más célú berendezések
Meglévő önkormányzati hirdető-berendezés rajza |
|
Meglévő önkormányzati hirdető-berendezések fényképei |
4. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez../2018. (…..) önkormányzati rendelethez
1. A Polgármester településképi véleményét a települési Főépítész szakmai álláspontjára alapozza a következő építési engedélyezési eljárás lefolytatását követően végezhető építési tevékenységek esetekben:
1) új főépület építése vagy meglévő főépület településképi megjelenését érintő bővítése,
ab) egy rendeltetési egységet meghaladó számú rendeltetési egységet tartalmazó új épület építése vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése,
a) ha az építési tevékenységgel érintett objektum vagy földrészlet helyi védelem alatt áll és az építési tevékenység
b) ha az építési tevékenységgel érintett objektum vagy földrészlet nem áll helyi védelem alatt és az építési tevékenység 300 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű új főépület építése vagy meglévő főépület településképi megjelenését érintő, 300 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű épületet eredményező bővítése,
c) az ökológiai folyosó, természetvédelmi terület, NATURA2000, magterület, pufferterület, tájképvédelmi területen megvalósuló új épület építése vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése.
5. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez../2018. (…..) önkormányzati rendelethez
1. Olyan építményen végzett építési tevékenység, amely
és az építési tevékenység az építmény közterületről feltáruló homlokzatának, felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményezi.
a) helyi egyedi védett,
b) helyi területi védelem alatt áll,
c) előregyártott tartószerkezeti rendszerrel épült,
d) tájképvédelmi területen áll
2. Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan telkén, műemléki környezetben lévő telken
a) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
b) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
c) új utcai kerítés építése, meglévő utcai kerítés közterületről feltáruló felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása.
3. Meglévő épület esetében önálló rendeltetési egységek számának olyan változása, funkcióváltása, amely parkolószám-növelési kötelezettséggel jár.
5. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény.
7. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése, meglévő reklámhordozók felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása, kivéve belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén.
6. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez../2018. (…...) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
A kérelem * |
településképi véleményezésre irányul, vagy |
2. |
építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység szakmai konzultációjára irányul |
|
3. |
Kérelmező |
neve: |
4. |
értesítési címe: |
|
5. |
telefon/fax száma: |
|
6. |
e-mail címe: |
7. |
Felelős tervező |
neve: |
8. |
tervezési jogosultságának száma: |
|
9. |
értesítési címe: |
|
10. |
telefon/fax száma: |
|
11. |
e-mail címe: |
|
12. |
A tervező igazolt munkatársa |
neve: |
13. |
telefon/fax száma: |
14. |
Az építési tevékenység |
helye, címe: |
15. |
az érintett telek helyrajzi száma: |
|
16. |
az érintett telek területe: |
|
17. |
az érintett telek jelenlegi beépítettsége: |
|
18. |
tárgya, rövid leírása: |
|
19. |
rendeltetésének meghatározása: |
|
20. |
ÉTDR azonosító: |
|
21. |
Előzmények: |
|
22. |
Szerzői jog: |
érinti/ nem érinti, ha igen korábbi tervező neve: |
23. |
A tervezett létesítmény adatai: |
|||
24. |
a telekkel kapcsolatos adatok |
az építménnyel kapcsolatos adatok |
||
25. |
beépítés módja: |
rendeltetési egységek száma: |
db |
|
26. |
beépítettsége: |
% |
összes nettó szintterülete***: |
m2 |
27. |
zöldfelületi fedettség: |
% |
építménymagasság: |
m |
28. |
előkert mérete: |
m |
homlokzatmagasság: |
m |
29. |
hátsókert mérete: |
m |
tetőidom hajlásszöge: |
° |
30. |
oldalkertek mérete: |
m |
gépkocsi-elhelyezés módja: |
|
31. |
m |
gépkocsi parkoló: |
db |
|
32 |
A tervezett építési tevékenységet természetes személy építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja-e végezni: |
|
7. melléklet az 1/2019. (I.28.) önkormányzati rendelethez az ../2018. (…..) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
---|---|---|
1. |
A kérelem * |
településképi bejelentésre irányul, vagy |
2. |
építési engedély nélkül és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenység szakmai konzultációjára irányul |
|
3. |
Kérelmező |
neve: |
4. |
értesítési címe: |
|
5. |
telefon/fax száma: |
|
6. |
e-mail címe: |
7. |
Az érintett ingatlan adatai |
címe: |
6. |
helyrajzi száma: |
|
8. |
jellege (közterület/magánterület): |
|
9. |
az építési tevékenységgel érintett építmény előregyártott tartószerkezeti rendszerrel épült-e: |
10. |
A bejelenteni kívánt tevékenység |
helye: |
11. |
tárgya, rövid leírása: |
|
12. |
rendeltetésének meghatározása: |
|
13. |
A tevékenység tervezett időtartama: |
|
14. |
Előzmények: |
8. melléklet az ../1/20182019. (…...) (I.28.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
1. |
magyar név |
latin név |
2. . |
mezei juhar |
Acer campestre |
3. |
korai juhar |
Acer platanoides |
4. |
tatárjuhar |
Acer tataricum |
5. |
közönséges gyertyán |
Carpinus betulus |
6. |
szelídgesztenye |
Castanea sativa |
7. |
sajmeggy, törökmeggy |
Cerasus mahaleb |
8. |
bükk |
Fagus sylvatica |
9. |
magas kőris |
Fraxinus excelsior |
10. |
virágos kőris |
Fraxinus ornus, Fraxinus ornus 'Mecsek' |
11. |
magyar kőris |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
12. |
vadalma |
Malus sylvestris |
13. |
zelnicemeggy, májusfa |
Padus avium |
14. |
mandula |
Prunus dulcis |
15. |
vadkörte |
Pyrus pyraster |
16. |
csertölgy |
Quercus cerris |
17. |
kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
18. |
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
19. |
kocsányos tölgy |
Quercus robur |
20. |
fehér fűz |
Salix alba |
21. |
őshonos berkenye-fajok |
Sorbus sp. |
22. |
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
23. |
nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
24. |
ezüsthárs |
Tilia tomentosa |
25. |
hegyi szil |
Ulmus glabra, |
26. |
vénic szil |
Ulmus laevis, |
27. |
mezei szil |
Ulmus minor |
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.