1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, címe: Kökény Községi Önkormányzat 7639 Kökény, Petőfi u. 2.

(2) Az Önkormányzat pecsétje: Kör alakú pecsét, középen Magyarország címerével, Felirata: Kökény Községi Önkormányzat Baranya megye

(3) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

(4)²

(5) Kökény község címere: osztott címerpajzsban kék alapon bal oldalon kereszt, szélén sárga díszítéssel, felső részén szürke díszítéssel, jobb oldalon szürke alapon zöld dombok felett malomkerék, a dombokban stilizált eke és szőlőfürt. A címerpajzs alatt Kökény felirat.

(6) A Polgármesteri Hivatal feladatait a Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

2. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatással való ellátásához, a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2)³ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

(3) A Képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel - és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban.

3. § A Képviselőtestület együttműködik a regionális, megyei és járási közigazgatási szervekkel, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, Baranya Megyei Közgyűléssel, más önkormányzatokkal, valamint a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulással, támogatja az önkormányzatok régiós, illetve kistérségi összefogását célzó kezdeményezéseket.

4. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat – a helyi Képviselő-testület vagy helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja mindez olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe.

(3) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(4) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg a Képviselőtestület külön dönt.

5. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2) A Képviselőtestület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

(3) Ezen túlmenően a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik, amit törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.

6. § (1) A Képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3)⁴ A Képviselőtestület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(4)⁵ A Képviselő-testület – szükség szerint – de évente legalább hat ülést tart. Összehívásáról és levezetéséről a polgármester gondoskodik, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Képviselő-testület legidősebb tagja, mint korelnök. A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a település honlapján (www.kokeny.hu), illetve a Közös Hivatal hirdetőtábláján.

(5) A Képviselőtestület összehívását a Baranya Megyei Kormányhivatal Vezetője, a települési képviselők egynegyede, valamint a képviselő – testület bizottsága is indítványozhatja. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze.

(6) A Képviselőtestület ülését – lehetőleg – csütörtöki nap 16 órára kell összehívni.

(7)⁶ Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, illetve a képviselők egy negyedének, az önkormányzat bizottságának – az összehívás indokát tartalmazó – indítványára.

(8)⁷ A Képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásos előterjesztések anyagát a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal rendelkezőknek – rendes ülés esetén legalább az ülés napját 4 nappal megelőzően, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell. Rendkívüli ülés esetén az írásbeliségtől el lehet tekinteni.

(9)⁸ A Képviselő-testületi ülések időpontját, helyét, napirendjét tartalmazó hirdetményt a községi hirdetőtáblán, és a nagyobb forgalmú közterületeken ki kell függeszteni, valamint közzé kell tenni a település honlapján (www.kokeny.hu).

7. § (1) A Képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) Képviselőtestület ülésén – tevékenységi körükbe tartozó témákban – a helyi egyesületek elnökeinek, valamint a nemzetiségi önkormányzat (ok) elnökének tanácskozási joga van.

(3) A Képviselőtestület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(4) Zárt ülést rendelhet el a Képviselőtestület a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(5)⁹ Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, vagy a közös önkormányzati hivatal kijelölt ügyintézője, valamint meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

8. § (1) Az ülés a képviselők többségének jelenléte esetén határozatképes. Minősített többséghez a megválasztott képviselők többségének jelenléte szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést 8 napon belül ismét összehívja. A megismételt ülésen az elmaradt ülés napirendjét tárgyalni kell.

(3) A polgármester, - illetve az ülést levezető – elnöki jogkörében az ülést:

(4) Az ülés napirendjét a Képviselőtestület állapítja meg.

9. § (1) A képviselők a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő ügyben sürgősségi indítványt tehetnek, amelyet legkésőbb a rendes ülés kezdetéig kell a polgármesternél beterjeszteni a sürgősség tényének rövid indokolásával.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a bizottság- /ok/ elnökei, a képviselők, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, a jegyző. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) Ha a Képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendi pontként tárgyalja meg.

(4) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A sürgősség elvetése esetén az indítványt napirendi javaslatként kell kezelni.

10. § (1) A napirendi pontok felett a polgármester külön-külön vitát nyit, melynek során az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztőhöz a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkezőknek van felszólalási joguk.

(3) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4)¹⁰ A napirendi pontokhoz valamennyi képviselő maximum 3 perc időtartamban szólhat hozzá. Az elhangzott hozzászólásokra reflektálva ugyanazon napirendi ponthoz ugyanazon képviselő ismételten egy alkalommal, maximum 3 percben szólhat hozzá. Az időkorlátozás szabályait az adott napirendnél tanácskozási joggal rendelkező, illetve - a Polgármester által biztosított lehetőség esetén - vendégként felszólalók esetében is alkalmazni kell. Azon napirend esetében, amely a jelenlévő képviselők több mint felének döntése alapján kiemelt jelentőségűnek minősül, az időkorláttól el lehet tekinteni.

(5) Tájékoztató jellegű előterjesztések, indítványok felett nem kell vitát nyitni.

(6) A polgármester a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az egész határozati javaslatról.

(7) A Képviselőtestület – a szavazati arány rögzítése mellett – alakszerű határozat nélkül dönt:

11. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő kérhet engedélyt, a felszólalás tárgyának meghatározásával. Az engedély megtagadása esetén a képviselő kérésére a tárgyban a testület vita nélkül határoz /napirend előtti felszólalás/.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, javaslatot tehet.

12. § (1) A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(2) Szavazategyenlőség esetén újabb szavazást kell tartani, és ha az sem vezet eredményre, az előterjesztést a következő ülésen ismételten meg kell tárgyalni.

(3) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint felének szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges törvényben, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott ügyekben:

13. § (1) A Képviselőtestület döntéseit nyílt szavazással hozza. A Képviselő-testület nyílt szavazása kézfelemeléssel történik. A Képviselőnek a szavazásra bocsátott kérdéssel kapcsolatban véleményt kell nyilvánítania, igen vagy nem szavazattal.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat. Alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. Titkos szavazás az Mötv. által meghatározott ügyekben a képviselő-testület bármely tagja által kezdeményezhető, mely indítványról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell.

(4) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselőtestület vita nélkül dönt. Név szerinti szavazáskor a szavazatokat névsorrendben kell leadni, a hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Kötelező név szerinti szavazást tartani a képviselők ¼-edének indítványára, illetve a feloszlásról szóló döntés esetén.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(6) A Képviselőtestület határozatait naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, amelyről a jegyző nyilvántartást vezet.

14. § (1) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési ügyben kérdés tehető fel, amelyre a megkérdezett az ülésen köteles választ adni /kérdés/.

(2) A képviselő az ülésen a napirendek lezárása után a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottsági elnöktől, jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet /interpelláció/, amelyre a kérdezett az ülésen, vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül – írásban – köteles választ adni.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülés megkezdéséig a Polgármesternél kell bejelenteni. Az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület dönt, azt követően, hogy az interpelláló az elfogadás kérdésében nyilatkozott.

(4) Ha az interpellált írásban ad választ, azt minden képviselőhöz el kell juttatni, elfogadásáról azonban ekkor is testületi ülésen kell dönteni.

(5) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

15. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a Polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A Polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(3) A Képviselő-testület a Polgármester előterjesztésére 2 hónap időtartamra a felére csökkentheti annak a Képviselőnek a tiszteletdíját, aki igazoltan átvett meghívás ellenére kellő indok nélkül két egymást követő Képviselő-testületi ülésről hiányzik.

(4) A Képviselő-testület hat hónapra megvonhatja annak a Képviselőnek a tiszteletdíját, aki négy egymást követő ülésről – igazoltan átvett meghívó ellenére – kellő indok nélkül hiányzik.

(5) A hiányzás indokolt különösen: nem módosítható idejű munkavégzés, orvos által igazolt megbetegedés, méltányolható családi esemény.

16. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólások, valamint az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát (döntéshozatalból kizárt képviselő nevét, a kizárás indokát), a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyre a titkos ügyiratkezelés szabályait kell alkalmazni.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – az Önkormányzati Közös Hivatalban betekinthetnek a Képviselő-testületi előterjesztésekbe és a jegyzőkönyvekbe.

(4) A jegyzőkönyv a Képviselő-testületi ülés hangfelvétellel rögzített hanganyagának tartalmán alapul. A hangfelvételt a választási ciklus végéig meg kell őrizni.

(5)¹² A testületi ülésen készült videó felvételek elsődlegesen Kökény község honlapján kerülnek közzétételre az ülést követő 10 napon belül úgy, hogy azok megoszthatóak legyenek.

17. § (1) A Képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A rendelettervezetet az Önkormányzati Közös Hivatal a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el.

(4) A rendelettervezetről a jegyző – a Képviselőtestület elé terjesztés előtt – törvényességi szempontok észrevételezésével állást foglal.

(5) Az Önkormányzati Közös Hivatal a rendelettervezet előkészítésében akkor is köteles részt venni, ha azt más készíti el.

(6) A Képviselőtestület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(7) A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

18. § (1) A rendelet tervezetét vagy a rendeletalkotást kezdeményező vagy a jegyző terjeszti elő. Az előterjesztő köteles ismertetést adni az előkészítésnél felvetett de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról, indítványokról is.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(3) A rendelet kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztés útján – az elfogadást követő 15 napon belül a jegyző gondoskodik.

19. § (1) A települési képviselők jogai azonosak.

(2) A képviselők főbb jogai:

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

20. § (1) A képviselőtestület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre. A polgármester nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság elnökét, és tagjainak több, mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(3) A Képviselőtestület a következő bizottságokat a következő létszámmal hozza létre: A Képviselőtestület az ügyrendi, összeférhetetlenségi kérdések vizsgálatára, valamint a polgármesteri és képviselői, valamint hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére 3 fős Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat-kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottságot hoz létre. A Bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot, elnökét a Bizottság maga választja saját tagjai közül.

(4) A bizottsági ülés összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

(5) A bizottsági ülést a polgármester javaslatára össze kell hívni.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottsági ülés napirendjéről, döntéséről, állásfoglalásáról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(8) A bizottság belső működési szabályait – az e rendeletben foglaltakon túl – maga határozza meg.

21. § (1) A polgármester munkáját társadalmi megbízatásban végzi.

(2) A Képviselő-testületet a polgármester vezeti. Tagja a Képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai körében:

(5) A Képviselőtestület – saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – titkos szavazással az alakuló ülésen vagy az azt követő első ülésén alpolgármestert választ.

(6) Az alpolgármester feladata – melyet társadalmi megbízatásban lát el – a polgármester helyettesítése, munkájának segítése.

(7) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, aki jegyzői feladatait valamennyi érintett településen ellátja. Kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságarányos, többségi döntése szükséges.

(8) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, szerveinek és a polgármestereknek, ha működésük, döntésük jogszabálysértő.

(9)¹³ A jegyzői tisztség – legfeljebb 6 hónapi időtartamú betöltetlensége, a jegyző tartós távolléte esetén feladatait a Közös Hivatal kijelölt tisztviselője látja el.

22. § (1) A Képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, döntései végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Keszü és Gyód községek Képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt működtet.

(2) A hivatal elnevezése: Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 7668. Keszü, Petőfi u. 24.

(3) A jegyző, illetve megbízottja heti egy alkalommal Kökény községben kihelyezett ügyfélfogadást tart.

(4)¹⁴ Az Önkormányzati Közös Hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működési szabályait a Közös Hivatalt alapító együttműködési megállapodás, valamint az Alapító okirat rögzíti.

23. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselőtestület elsősorban a megyei és Pécs M.J. városi közgyűléssel, más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) A Képviselőtestület társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87. §.-94. §. szerint jár el.

(3) A Képviselőtestület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi közügyek megoldására irányulnak.

24. § (1) A települési önkormányzat saját költségvetése terhére a helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi- és tárgyi feltételeit a következők szerint biztosítja:

(2) Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatait a vonatkozó jogszabályokon túl saját szabályzataiban foglaltak szerint látja el.

24/A. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, e körben ellátja különösen a település területén jelentkező, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, közművelődéssel, tájékoztatással, nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtóval, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos önkormányzati feladatokat.

(2) E feladatai során a helyi önkormányzat Képviselő-testülete – amennyiben a nemzetiségi ügyek ellátására vagy a nemzetiséghez tatozókat e minőségükben érintő feladatok ellátására szervezetet hoz létre, vagy szerződést köt – az alapítás vagy szerződéskötés során az érintett nemzetiségi önkormányzat véleményét beszerzi. (egyeztetési jog)

(3) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatot a (2) bekezdésben írt körben tervezett intézkedéséről – a téma tárgyalását megelőző 30 napon belül írásban értesíti az előterjesztés szövegével, azzal, hogy a kézhez vételtől számított 15 napon belül írásban adja meg javaslatait, véleményét, illetve egyetértését.

(4) A nemzetiségi önkormányzatnak az előterjesztéstől eltérő javaslatait, véleményét a testületi ülést megelőző 10 napon belül a Polgármester és a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke részvételével történő közös egyeztetésen kell megvitatni, melynek eredményét, illetve az egyetértési jog gyakorlásának tényét írásban csatolni kell az előterjesztéshez.

25. § (1) Képviselőtestület a népszavazás rendjét külön rendeletben szabályozza.

(2)¹⁵ A Képviselő-testület a polgárok gyűlésén (falugyűlés) tájékoztathatja a lakosságot a közérdeklődésre számot tartó helyi ügyekről.

(3) A polgárok gyűlését a Polgármester hívja össze és vezeti.

(4) A gyűlésre meg kell hívni a lakosságot, a képviselőket, a nemzetiségi önkormányzat (-ok) testületét, a civil szerveződések képviselőit és a jegyzőt.

(5) A Képviselőtestület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával a polgárok, társadalmi szervezetek, egyesületeket, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben a polgármesterhez, képviselőkhöz, jegyzőhöz kérdést intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(6) A közmeghallgatásról - amelyet a polgármester hív össze és vezet – jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testületi jegyzőkönyvre irányadó szabályok érvényesek.

(7) A közmeghallgatásra meghívottak köre azonos a (4) bekezdésben írtakkal.

(8) A lakossági fórumok idejéről és helyéről az esemény előtt 8 nappal a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a meghívottakat.

26. § (1) Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

(5) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselőtestület, szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(6) A gazdálkodás operatív feladatait a Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(7) Ötmillió forint feletti értékű önkormányzati vagyont értékesíteni, vagyon feletti rendelkezési jogot, vagyon használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján – a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

27. § (1) A Képviselőtestület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

(2) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szerv(ek) vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a jegyző által összeállított rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a képviselő-testület bizottsága elé terjesztést követően a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az (1) – (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

28. § (1) Az Önkormányzat nevében a pénzügyi kötelezettségvállalás és utalványozás jogkörét a polgármester vagy az által írásban megbízott személy végzi. Ellenjegyző a Közös Hivatal gazdasági vezetője.

(2) Az Önkormányzati Közös Hivatal költségvetése terhére szóló kötelezettségvállalás és utalványozás jogát a jegyző, az ellenjegyzést az általa írásban megbízott személy végzi.

29. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását – törvényben meghatározott szervek, intézmények végzik.

(2) A jegyző köteles – jogszabályok, módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzési standardok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni. A belső ellenőrzés keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

30. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével egyidejűleg Kökény Községi Önkormányzat 4/2018 (II.16.), 6/2016.(V.30.), 3/2016.(III.18.), 9/2015.(V.6.), 1/2015.(I.26.), 13/2014.(XI.17.) módosító önkormányzati rendeleteivel módosított 10/2013(V.31.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról hatályát veszti.