Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 30Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 68. § -70. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezéséről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Alsómocsolád Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 7345 Alsómocsolád, Rákóczi u 21. Az Önkormányzat működési területe: Alsómocsolád Község közigazgatási területe.
(2) A képviselő testület elnevezése: Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(3) A Képviselő-testület hivatala: Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
(4) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(5) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottsága, a Hivatal, a jegyző, a társulások.
2. § Az Önkormányzat a következő társulások tagja:
a) Baranya-Víz Víziközmű Szolgáltató Zrt. székhely: 7700 Mohács, Bári út 1.
b) Mesés Mecsek Térségi Turisztikai Társulás, székhely: 7394 Magyarhertelend, Kossuth u. 46.
c) Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás, székhely: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1.
d) Mágocsi Óvodafenntartó Társulás, székhely: 7677 Orfű, Széchenyi 1.
3. § Alsómocsolád Község Önkormányzata kitüntetéseket adományoz, és ismer el. A kitüntetések alapításának és adományozásának feltételeit külön rendelet szabályozza.
4. § Alsómocsolád Község Önkormányzata külön szerződés megkötése útján, az abban foglalt feltételekkel testvér-települési kapcsolatot tart fenn.
AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI
5. § (1) Az önkormányzat címere: A címerpajzs kék színű, melynek alsó részén zöld színű hármas halom emelkedik ki. A hármas halom középső halmán arany koronával ékesített ezüst obeliszk jogar emelkedik, melyre kígyó tekeredik.
(2) Az önkormányzat zászlaja 2: 1 méretarányú, téglalap alakú, fehér színű zászló, a szélét körben aranyszínű rojt díszíti. A zászló közepén a község címere látható, a címer felett felfelé ívelten „Alsómocsolád” alatta lefelé ívelten „Község” felirat olvasható.
(3) Az önkormányzat pecsétje 25 mm-es, a szélén gyöngyözött kör. A körirat 3 mm-es betűszalagban: „SIGILLUM.PAGI.MOCSOLAD. 172X”. A képmező közepét elválasztó, szántóföldet jelzővonal felett kétoldalt 3 – 3 alacsonyabb s közöttük 3 kiemelkedően magas kalász, alatta fektetett, lebegő sarló, alatta 3 átkötött kis gabonakéve.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az önként vállalt feladatokat. A kötelező és önként vállalt feladatokat a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület az 1. mellékletben meghatározott hatásköreit a Polgármesterre, a 2. mellékletben megjelölt hatásköreit az ott megnevezett bizottságra, a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a jegyzőre ruházza át. A tanácsnok feladatait az 5. melléklet tartalmazza.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskör gyakorlásáról a munkatervben meghatározott soron következő közgyűlési ülésen írásban köteles beszámolni a Közgyűlés által átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolójában.
7. § (1) A polgármester – a Képviselő-testület alakuló ülésének napját követő hat hónapon belül – a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé. A gazdasági program a Mötv. 116. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, az önkormányzati vagyonnal történő észszerű és takarékos gazdálkodás elveit, Alsómocsolád község lélekszáma megtartása és növelése érdekében teendő intézkedéseket, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, továbbá a befektetés-támogatási politika, és településüzemeltetési politika célkitűzéseit.
(2) A Képviselő-testület éves ülés- és munkatervet készít. Az éves munkatervet legkésőbb a tárgyév második Képviselő-testületi ülésén kell előterjeszteni.
(3) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadás végett a Képviselő-testület elé. A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.
(4) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:
a) a képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) a tisztségviselőktől
d) a jegyzőtől,
e) az Önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetektől,
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) tárgyidőszak fő feladatait,
b) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendi pontjait,
c) a főbb napirendi pontok előterjesztőjét,
d) azon napirendi pontok megjelölését, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,
e) azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez a Képviselő-testület igényli lakossági fórum segítségét és közreműködését, civil szervezetek véleményét,
f) azon napirendi pontok megjelölését, melyek eldöntéséhez bizottsági állásfoglalás szükséges
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A Képviselő-testület ülései
8. § (1) A Képviselő-testület alakuló, ünnepi, rendes, rendkívüli ülést, sürgős rendkívüli ülést tart. A Képviselő-testület legalább havonta egy ülést tart, a rendes ülések konkrét időpontját a munkaterv tartalmazza.
(2) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról.
(3) A Képviselő-testület ünnepi ülést tarthat, évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából. Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelő napirend tárgyalható.
(4) Az ünnepi ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a Képviselő-testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.
(5) Rendes ülés az, amelyet a munkatervnek megfelelően hívnak össze. A rendes ülés hétfői napokon – amennyiben a polgármester a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik – 14.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart.
9. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni 2 önkormányzati képviselő, az állandó bizottság vagy a polgármester írásbeli indítványára. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtását követő 8 napon belül dönt arról, hogy az ülés időpontját az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül, mely időpontra tűzi ki. Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját, és a rendkívüli összehívás indokát.
(2) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rövid úton is összehívható sürgős rendkívüli ülésre, legkorábban a meghívó kézbesítését követő napra, napirend megjelölésével. (Sürgős, rendkívüli ülés).
(3) Ha a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása azonnali intézkedést igényel és a polgármesternek nincs lehetősége az ülés írásban történő összehívására, az ülés telefonon is összehívható. Ebben az esetben is közölni kell az ülés helyét, javasolt időpontját, a tárgyalni kívánt napirendet és az ülés összehívásának indokát.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint összehívott üléseken az indítványban foglaltakon felül más napirendi pont nem tárgyalható.
10. § A Képviselő-testület – a 9. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – ha az éves munkatervében nyári szünet határoz meg, hatásköreit - a Mötv. 42. §-ában meghatározott át nem ruházható hatáskörei kivételével - a Polgármesterre ruházza át.
Együttes képviselő-testületi ülés
11. § (1) A Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok (Mágocs, Alsómocsolád, Mekényes, Nagyhajmás) képviselő-testületei együttes képviselőtestületi ülést tarthatnak a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal fenntartása és működtetése tárgyában kötött megállapodásban, valamint a 2. § a)-d) pontjaiban nevesített társulások esetében a társulási megállapodásban részletezettek szerint.
(2) A Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok évente legalább két alkalommal tartanak együttes képviselő-testületi ülést.
A Képviselő-testület összehívásának rendje
12. § (1) A képviselő-testület ülése általában nyilvános, azon bárki részt vehet. Az ülést a polgármester (a továbbiakban: Elnök) hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén e hatáskörét a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testület ülését az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább az ülés napját megelőzően 2 nappal előbb kézbesíteni kell.
(4) a Képviselő-testület indokolt esetben az Önkormányzat székhelyén kívül kihelyezett helyszínem is ülést tarthat.
13. § (1) Az ülésre szóló meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell a határozati javaslatot is tartalmazó írásbeli előterjesztéseket is.
(2) A meghívó és az írásbeli előterjesztések megküldése történhet elektronikus formában is.
14. § (1) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát értesíteni kell az alábbiak szerint:
a) a meghívót a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Alsómocsoládi Kirendeltségének hirdetőtábláján ki kell függeszteni,
b) az ülés napirendjét, helyét és időpontját az önkormányzat hivatalos honlapján (www.https://alsomocsolad.hu) közzé kell tenni.
(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a nem önkormányzati képviselők közül választott alpolgármestert,
b) a jegyzőt, az aljegyzőt,
c) a napirendi pont tárgya szerint érintett szervezetek és közösségek képviselőit,
d) az egyéb érintetteket, továbbá azon külső meghívottakat, akiket a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok vagy a bizottság javasol,
Nyilvános ülés
15. § (1) A Képviselő-testület tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Mágocsi Közös önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, vagy azok megbízottai, valamint és a sajtó képviselői tartózkodhatnak.
(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyeken foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodik, az Elnök távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az Elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
Zárt ülés
16. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tarthat.
(2) A zárt ülés elrendelését indítványozó javaslatot indokolni kell. A zárt ülése a nyilvános ülést követően kerül sor. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében foglaltak lehetnek jelen.
Határozatképesség
17. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van.
(2) A Képviselő-testület döntése alapján a döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét
(3) Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, az Elnök az ülést legfeljebb 20 percre felfüggeszti. Ha az ülés szünet után sem határozatképes, az Elnök az ülést berekeszti.
A Képviselő-testület elnöke és jogkörei
18. § A Képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester vezeti le. A polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök látja el a Képviselő-testület elnökének ezt a tisztségét.
19. § (1) Az Elnök ülésvezetési hatáskörei:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása,
c) az ülés vezetése, a szó megadása, annak megtagadása és a szó megvonása,
d) a hozzászólásokra válaszadás.
e) tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
g) javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására, sorrendjének megváltoztatására.
(2) Az Elnök vitavezetéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos feladatai:
a) a vita megnyitása, berekesztése,
b) javaslattétel a vita lezárására,
c) a szavazás elrendelése,
d) a szavazás eredményének megállapítása,
e) a határozat kimondása.
Tárgyra térésre való felszólítás és a szó megvonása
20. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a Képviselő-testület, a polgármester, vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, az Elnök köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Ha a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, az Elnök megvonja tőle a szót.
Az ülés félbeszakítása
21. § Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad az csak az elnök összehívására folytatódhat.
Rendfenntartás
22. § Az ülés rendjének fenntartásáért az Elnök felel. Az Elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület munkáját akadályozza.
A vita
23. § (1) Az Elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) Az Elnök – ha a vita indokolatlanul elnyúlik, és a hozzászólók új érveket nem hoznak fel - kezdeményezheti a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére az Elnök köteles szót adni.
Az ülés napirendjének meghatározása
24. § (1) A napirendet a polgármester javaslatára egyszerű többséggel a Képviselő-testület állapítja meg. Amennyiben a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásához zárt ülés tartása szükséges, erről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A Képviselő-testület a jelenlévő képviselők többségének igen szavazata alapján dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítványt.
(3) A Képviselő-testület a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester vagy a bizottság által benyújtott napirendi ponti javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 3 képviselő kéri. Ezeket az indítványokat legkésőbb a Képviselő-testület következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni.
Napirend ponti javaslat levétele, napirendi pont tárgyalásának elnapolása
25. § (1) A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott napirendi javaslatba felvett előterjesztést – a napirendi pontok szavazásra bocsátását megelőzően – az előterjesztő kérelmére az Elnök a javaslatok közül vita nélkül visszavonhatja.
(2) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kérheti elnapolni, napirendről levenni. Az elnapolás és a napirendről való levétel iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel határoz.
(3) A Képviselő-testület az Elnök, vagy bármelyik képviselő javaslatára bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, napirendről levetetheti. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Elnapolás esetén az előterjesztés automatikusan a következő ülés napirendjén szerepel.
(4) A már napirendre vett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
Előterjesztő, előadó
26. § (1) A Képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője tisztségviselő, a bizottság, a képviselő, a jegyző, az aljegyző lehet.
(2) Rendelet-tervezetet a tisztségviselő, a tanácsnok, a képviselő és a jegyző terjeszthet elő.
(3) A napirendi pont előadója az előterjesztő, az előterjesztő képviselője, az előterjesztő által megbízott képviselő, tisztségviselő, hivatali köztisztviselő lehet. Külső szervezet beszámolója, tájékoztatója esetén a napirendi pont előadója a szervezet vezetője, vagy a vezető által megbízott személy.
(4) Az előterjesztő a rendeletet-tervezetet minden esetben rövid szóbeli előterjesztésben ismerteti és indokolja.
Napirendi pontok fajtái, tárgyalásuk sorrendje
27. § A napirendi pontok fajtái:
a) önálló indítvány: előterjesztés,
b) nem önálló indítvány, amely lehet interpelláció vagy kérdés,
c) kapcsolódó indítvány: módosító javaslatok, sürgősségi javaslatok.
28. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:
a) rendelettervezet,
b) személyi ügyek,
c) egyéb minősített többségi szavazást igénylő döntések,
d) egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
e) bizottsági beszámoló, tanácsnoki és egyéb beszámoló,
f) beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
g) tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára eltérhet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
Előterjesztések
29. § (1) Az előterjesztések lehetnek:
a) rendelettervezetek,
b) határozati javaslatok,
c) beszámolók,
d) tájékoztatók.
(2) Az előterjesztések írásban, indokolt esetben szóban terjeszthetők elő. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés, a rendelet-tervezet és ennek módosító indítványai, továbbá a határozati javaslat csak írásbeli lehet. A határozati javaslat előterjesztője és az ülést levezető elnök kérheti, hogy a módosító indítványokat az indítványozó foglalja írásba.
(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a döntési javaslatok indokait, és jogszabályi alapját,
c) várható társadalmi, gazdasági hatásait, pénzügyi vonzatait,
d) azt, ha a határozati javaslat elfogadásához minősített többségű döntés szükséges,
e) a határozati javaslatot, a rendelet tervezetét,
f) a végrehajtásért felelős megnevezését,
g) a végrehajtás határidejét,
h) a végrehajtásban érintettek értesítését
i) az előterjesztés készítésének dátumát.
(4) Egy előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással összefüggő.
(5) Végrehajtásért felelősként tisztségviselő a jegyző, szervezeti egység vezető jelölhető meg.
30. § Az eredeti költségvetésben nem tervezett feladat végrehajtására vonatkozó előterjesztést csak finanszírozási tervvel, valamint a várható bevételi és kiadási oldalt bemutató részletes költségvetési tervvel lehet elindítani. Az előterjesztést a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási tanácsnok véleményezi.
31. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával.
(2) Az interpellációt a képviselő az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal előbb a polgármesterhez írásban terjesztheti be, amelyre az interpellált az ülésen, vagy legkésőbb az ülést követő15 napon belül írásban ad választ.
(3) Az interpelláló képviselő a – szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Képviselő-testület ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.
(4) Kérdést a képviselő a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával. A kérdést a Képviselő-testület ülésének megkezdéséig a polgármesterhez írásban be kell nyújtani. Indokolt esetben a kérdés címzettje az érdemi választ az ülést követő 15 napon belül írásban is megadhatja.
Felszólalás, tanácskozási jog
32. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirendi ponthoz kapcsolódó
b) napirenden kívüli,
c) ügyrendi felszólalás,
felszólalás.
(2) Az Elnök a jelentkezések sorrendjében adja meg az engedélyt a felszólalásra. A nem képviselő jogállású meghívottak a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.
Napirendi pontokhoz kapcsolódó és a napirenden kívüli felszólalás
33. § (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó képviselői felszólalásokra az engedélyt a jelentkezés sorrendjében az ülés elnöke adja meg.
(2) A napirendi pont tárgyalására meghívottaknak az ülés elnöke szavazás nélkül felszólalási lehetőséget adhat.
(3) A Képviselő-testület ülésén az a nem meghívott személy szólalhat fel, akinek az ülés elnöke – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata alapján – szót ad.
(4) A napirenden kívüli felszólásokra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni.
Ügyrendi felszólalás
34. § Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével, a tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem kell.
A szavazás rendje
35. § (1) A képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás igen-nel vagy nem-mel történhessen.
(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat kell szavazásra bocsátani.
(4) Rendelettervezet, határozati javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.
(5) A Képviselő-testület a szavazás során először a rendelettervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.
(6) A módosító javaslatokról a Képviselő-testület külön szavazás alapján dönt.
36. § (1) Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges:
a) gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet és egyéb szervezet alapításához, átszervezéséhez megszüntetéséhez,
b) a napirendi pont elnapolásához és a napirendi pont levételéhez,
c) a Képviselő-testület munkatervének elfogadásához,
d) a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéhez,
e) a titkos szavazás elrendeléséhez,
f) a név szerinti szavazás elrendeléséhez,
g) a bizottság ügyrendjének jóváhagyásához,
h) átruházott hatáskörben hozott döntések képviselői javaslatra történő felülvizsgálatához,
i) a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,
j) pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó határozat elfogadásához, amely a tárgyévi költségvetési rendelet módosításával jár, vagy a következő év költségvetését érinti,
k) hitel felvételéhez,
l) valamennyi, az Mötv 42. § 2. pontjában nem szabályozott személyi jellegű kérdésben.
A szavazás módja
37. § (1) Szavazni személyesen igen-nel vagy nem-mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
(3) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(4) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.
A titkos szavazás
38. § (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság bonyolítja le.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről jelentést ad a Képviselő-testületnek.
(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
(4) Az alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.
A név szerinti szavazás
39. § (1) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző, a nyilatkozatot - az ülés jegyzőkönyvben is rögzíti - a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az Elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az Elnök hirdeti ki.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
40. § A Képviselő-testület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
A határozat
41. § (1) A Képviselő-testület határozatának jelölése: Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../év...../hó..... nap számú határozata [sorszám/évszám/Képviselő-testületi ülés napja (hónap-rómaiszám, nap-arabászám)].
(2) A napirend elfogadása, ügyrendi kérdés, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.
(3) A normatív határozat jelölése: Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év…./hó…nap számú normatív határozata [sorszám/évszám/Képviselő-testületi ülés napja (hónap-rómaiszám, nap-arabászám)].
(4) A normatív határozatot a 46. § (1) – (3) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásával ki kell hirdetni és a Képviselő-testület holnapján(www.https://alsomocsolad.hu) közzé kell tenni.
A rendelet
42. § A rendeletek szövegszerű tervezetét a Jegyző készíti elő. A tervezetet – ha ezt jogszabály előírja – a véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.
43. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat elektronikus elérhetőségén (www.https://alsomocsolad.hu)felületen keresztül biztosítja.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(3) A rendelettervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított oldalon közzétenni, hogy a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet megismeréséhez, a véleményük kifejtéséhez.
(4) A közzétett rendelettervezetekről a természetes személyek, jogi személyek és jogi személynek nem minősülő szervezetek a (3) bekezdésben meghatározott elektronikus elérhetőség igénybevételével a Képviselő-testület ülését megelőző második nap 12 óráig nyilváníthatnak véleményt.
(5) Nem vehető figyelembe a közerkölcsöt sértő, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedő és a név nélküli vélemény.
(6) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.
(7) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történhet.
44. § (1) A rendelettervezet tárgyalása kétfordulós, melynek során először az általános vitára kerül sor. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás céljának és elveinek megvitatásából áll.
(2) Az általános vita lezárása után a Képviselő-testület a rendelet-tervezetet részletes vitára bocsátja, vagy újbóli előterjesztés felől dönt.
(3) A részletes vita a rendelet-tervezet módosításokkal érintett részének megvitatásából áll. Módosító javaslatokat csak írásban és az általános vita lezárásáig lehet előterjeszteni. A képviselőnek a módosító indítvány benyújtására vonatkozó szándékát a polgármesternek előzetesen be kell jelentenie
(4) A rendelettervezetet nem kell részletes vitára bocsátani, ha módosító javaslatot nem terjesztettek elő.
(5) A rendelet-tervezet általános és részletes vitája ugyanazon és egymást követő külön ülésen is történhet.
45. § (1) A költségvetési rendelet megalkotása kétfordulós tárgyalás során egymást követő külön ülésen is történhet.
(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt, és önként vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján, gazdasági koncepciót kell összeállítani, melynek keretében:
a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,
b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, alternatíváit,
c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.
(3) A második fordulóban – a jogszabályi előírások szerint – a költségvetési rendelet tervezetének megtárgyalására kerül sor.
A rendelet kihirdetése
46. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Alsómocsoládi Kirendeltsége hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeleteket legkésőbb a hatálybalépés napján az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(2) A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet jelölése: Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/…(… ….) önkormányzati rendelete …………(a rendelet címe). [sorszám/évszám/ rendelet címe, kihirdetés napja (hónap-rómaiszám, nap-arabászám)].
A JEGYZŐKÖNYV
A jegyzőkönyv elkészítése, tartalma
47. § (1) A Képviselő-testület minden üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselő-testületi ülés előkészítését és a szükséges ügyviteli teendőket a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt szervezeti egysége látja el.
(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az elnök intézkedéseit, továbbá a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
b) az ülés bezárásának idejét,
c) a zárt ülés elrendelésének indokait.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, indítványok, az interpellációk, és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,
d) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
f) a szavazat eredményét rögzítő gépi lista példánya,
g) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.
(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv írásba foglalásától számított 8 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
A jegyzőkönyvbe való betekintés
48. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés – kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe.
(2) A Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Alsómocsoládi Kirendeltségén, munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget kell biztosítani a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba.
(3) Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.
(4) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:
a) az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására,
b) az önkormányzati vagyon kezelésére,
c) a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre,
d) a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan.
(5) Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet.
BIZOTTSÁGOK
49. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok létrehozásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
Állandó bizottság
50. § (1) A képviselőtestület a következő állandó bizottságot hozza létre: Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatkezelő Bizottság.
(2) A bizottság három tagból áll. A bizottság elnöke és egyik tagja csak települési képviselő lehet. A bizottság másik tagja nem települési képviselő is lehet.
(3) A bizottság tagjait a képviselő-testület választja. Az állandó bizottság nem képviselő tagjait és a külső szakértőit a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület bízza meg.
(4) A bizottság nem képviselő tagja a bizottság ülésén tanácskozási és szavazati joggal vesz részt. Jogállása azonos a bizottság települési képviselő tagjainak jogállásával.
(5) A bizottság ülésén a külső szakértők tanácskozási joggal vesznek részt.
(6) A bizottság tagjainak névjegyzékét a 7. melléklet, a bizottság ügyrendjét a 8. melléklet tartalmazza.
51. § (1) A Képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A Képviselő-testület esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát és választja meg tagjait.
(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
A bizottság működése
52. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára, valamint rendkívüli esetben 15 napon belül a bizottság két képviselőjének a bizottság elnökéhez címzett írásbeli indítványára.
(2) A bizottsági ülés időpontjáról és napirendjéről a bizottság tagjait, valamint a meghívottakat rendes ülés esetén legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legalább 2 nappal az ülést megelőzően tájékoztatni kell.
(3) A bizottság ülésének napirendjét úgy kell összeállítani, hogy a bizottság először a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket, ezt követően a bizottság átruházott hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, végül az egyéb előterjesztéseket tárgyalja.
(4) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.
53. § (1) A bizottság éves munkatervet készít a Képviselő-testület éves munkaterve alapján. A bizottság működésének részletes szabályait – a Képviselő-testület által jóváhagyott – ügyrendjében maga határozza meg.
(2) A bizottság megszüntetésére, ügyrendjének jóváhagyására vonatkozó előterjesztést kizárólag a bizottság nyújthat be a Képviselő-testületnek.
54. § A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során – minden esetben – határozatban dönt, feladatkörében eljárva állásfoglalást alakít ki.
Bizottsági jegyzőkönyvek elkészítése
55. § (1) A bizottság ülésén elhangzott vitáról a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Alsómocsoládi Kirendeltségén megtekinthetik.
(2) A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérhetik.
(3) A bizottság ügyviteli teendőit a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt szervezeti egysége látja el.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
Polgármester
56. § A polgármester a Képviselő-testület működésével kapcsolatban a IV. fejezetben meghatározottakon túl:
a) elősegíti a képviselők munkáját,
b) képviseli a Képviselő-testületet.
57. § A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:
a) pályázat benyújtásáról az Önkormányzat nevében,
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről,
c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkereséséről,
d) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítéséről,
e) vagyonjogi – különösen vagyonhasznosításra irányuló – ügyekben az Önkormányzat számára pénzügyi többletkötelezettség vállalást nem jelentő, valamint a törzsvagyoni minőséget nem érintő egy, vagy többoldalú jognyilatkozatok megtételéről,
f) amennyiben azt a gazdasági társaság működése körében felmerült ok indokolttá teszi, a működőképesség fenntartása, vagy a likviditás megőrzése érdekében az átadott pénzeszköz átutalása ütemezésének módosításáról,
g) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, de a két ülés közötti időszakban felmerülő
és azonnali intézkedést igénylő valamennyi, az Önkormányzat költségvetését érintő kérdésben nettó 1000 eFt összeghatárig a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett
Alpolgármester
58. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Egyet a képviselő-testület tagjai közül, egyet nem a képviselő-testület tagjai közül
(2) Az alpolgármesterek feladatmegosztását és az általános helyettes személyét a polgármester határozza meg.
Jegyző, aljegyző
59. § (1) Mágocs város polgármestere – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A jegyző feladat- és hatáskörei jegyzékét a Belügyminisztérium honlapján aktualizált formában közzétett Hatásköri Jegyzék tartalmazza.
(2) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.
(3) A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon felül az önkormányzat működésével kapcsolatban:
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
c) a Képviselő-testület ülésén törvényességi véleményt nyilvánít. (A jegyzőkönyvnek ˙a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését tartalmaznia kell.)
d) rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet, a tisztségviselőket az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e) gondoskodik az önkormányzati rendelettervezetek szakmai előkészítéséről.
f) A képviselő-testület jogszabálysértő működése, vagy eseti jogszabálysértés észlelésekor, észrevételeit írásban közli a polgármesterrel és a képviselő-testület tagjaival.
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
h) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről,
i) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
(4) A jegyző egyéb feladatai:
a) megszervezi a Hivatal munkáját,
b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében.
60. § A jegyzőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 havi időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a jogszabályban előírt képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselő bízható meg.
TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK, TANÁCSNOK
A települési képviselő jogai és kötelességei
61. § (1) A képviselő:
a) megbízás alapján képviselheti az önkormányzatot,
b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságokra, polgármesterre, önkormányzati társulásra, jegyzőre átruházott hatáskörben hozott döntéseit,
c) a képviselő-testület hivatalától képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,
d) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet,
e) felvilágosítást kérhet a község ellátásában, üzemeltetésében résztvevő szervektől,
f) önkormányzati ügyben kezdeményezheti a körjegyzőség intézkedését, amelyre az 15 napon belül válaszolni köteles.
(2) A képviselő a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az önkormányzat téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátására is jogosult
(3) A képviselőt az önkormányzat által ráruházott jog gyakorlásával kapcsolatban felmerült kiadásai ellentételezéseként költségtérítés - külön önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint- illeti meg.
62. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testületi feladatok elvégzésében,
b) írásban vagy szóban a polgármesternek előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) az önkormányzati képviselő köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a polgármesternél.
d) az önkormányzati képviselő a megbízólevele átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül köteles az erre rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon vagyonnyilatkozatot tenni. A képviselő köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek a vagyonnyilatkozatát csatolni. Ennek elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – képviselői jogait nem gyakorolhatja.
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, titok megőrzésére,
f) személyes érintettségének bejelentésére.
g) olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre.
(2) A képviselők vagyonnyilatkozatát az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, illetve bárki által tett bejelentés alapján vizsgálja.
(3) A tisztségviselők és a képviselők névsorát a 6. melléklet tartalmazza.
TANÁCSNOK
63. § (1) A Képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára az önkormányzat pénzügyi- és vagyongazdálkodási feladatainak elősegítése érdekében tanácsnokot választ.
(2) A tanácsnokok megválasztásához és feladatainak elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
(3) A pénzügyi- és vagyongazdálkodási tanácsnok feladatait a 5. melléklet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA
64. § (1) A képviselő-testület hivatalának feladatait a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el, a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban részletezettek szerint.
(2) A Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Alsómocsoládon Kirendeltséget működtet a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban részletezettek szerint.
65. § A Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti tagozódását, általános és részletes feladatait, valamint működési rendjét a Hivatalt fenntartó Képviselő-testület normatív határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK, HELYI NÉPSZAVAZÁS
66. § A polgármester lakossági fórumot hívhat össze olyan, a helyi közösség szempontjából nagyobb jelentőségű kérdésekben, amelyekben a képviselő-testületnek döntési, felterjesztési, felszólalási joga van. A lakossági fórumra meg kell hívni a tárgy szerint érintett civil és szakmai szervezeteket A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai.
Közmeghallgatás
67. § (1) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület esetenként határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani a választópolgárok legalább 5 %-ának javaslatára.
(3) A javaslatot írásban, aláírásokkal és személyi adatokkal (név, lakcím, személyi azonosító) dokumentálva, indokolással ellátva a polgármesternél kell előterjeszteni. A polgármester a Képviselő-testület ülését a javaslat benyújtásától számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni.
(4) Az ülésen felszólalhatnak:
a) a település választópolgárai,
b) a helyben érdekelt szervezetek képviselői.
(5) A felszólalás tárgyköre közérdekű kérdés vagy javaslat lehet. Egyedi, valamint hatósági ügyben az ülés elnöke nem adhat szót.
(6) A felszólalásra személyenként többször is van lehetőség, de azok együttes időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(7) Az ülésen elhangzott közérdekű felszólalásokat a Képviselő-testület értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, a Képviselő-testület kijelöli azt a fórumot vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedést megteszi. Ezen feladatot a jegyző koordinálja és fogja össze.
(8) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület összehívására és a Képviselő-testületi lefolytatására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
Helyi népszavazás
68. § A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.
69. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet
a) a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a település választópolgárainak húsz százaléka.
(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(3) A kezdeményezéshez szükséges választópolgárok számát a központi névjegyzéknek az aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal történő ellátásának napján érvényes adatai alapján kell megállapítani.
70. § (1) Nem lehet helyi népszavazást tartani
a) a költségvetésről és a zárszámadásról,
b) a helyi adókról,
c) a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
(2) A helyi népszavazás lebonyolítására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. évi CCXXXVIII. törvény III. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona, gazdasági programja
71. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetését, a költségvetés elkészítésének, végrehajtásának módját és a zárszámadást külön rendeletben állapítja meg. A rendelet tartalmazza az átcsoportosítás és a céltartalék feletti rendelkezés jogosultságát. A költségvetési rendelet elkészítése során a jogszabályokban előírt egyeztetés a költségvetési intézményekkel lefolytatásra kerül.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonát és üzleti vagyonát, külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodásszabályszerűségéért a polgármester felelős. A kötelezettség vállalásra, az utalványozásra és ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat külön polgármesteri és jegyzői utasítások rendezik.
(4) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzési rendjét a képviselő-testületek döntése alapján a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője alakítja ki.
(5) Az évek belsőellenőrzési tervet a tárgyévet megelőző év november 31. napjáig jóváhagyásra a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
72. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit az alakuló ülés időpontjától számított hat hónapon belül gazdasági programban rögzíti. A gazdasági program elkészítéséért a képviselő-testület felelős. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A gazdasági program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
73. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015. (IV.30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
74. § Ez a rendelet 2024. november 30-án lép hatályba.