Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013.(XII.17.) rendelete
Szervezeti- és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2014. 12. 30- 2015. 02. 28Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013.(XII.17.) rendelete
Szervezeti- és Működési Szabályzatról
Kákics község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény( a továbbiakban: Mötv.) 143.(4) bek.a) kapott felhatalmazás alapján , az Alaptörvény 32. cikk (1) d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezeti és működési szabályairól (a továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: KÁKICS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
a) Az önkormányzat székhelye: 7958. Kákics, Petőfi S. u.2.
b) Az önkormányzat törzsszáma: 334813
c) Az önkormányzat adószáma: 15334819-1-02
d) Az önkormányzat KSH száma: 15334819-8411-321-02
e) Az önkormányzat KSH kódja: 206415
(2) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal 7960. Sellye, Dózsa György u. 1.
(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja. Kákics község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű, nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(4) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.
(5) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke képviseli. A képviselő-testület előbb írt, általános szabályaitól eltérően, a képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
A Képviselő-testület
2. § (1) Kákics község Önkormányzatának a Mötv-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladatainak ellátását a képviselő-testülete és szervei: a polgármester , a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző továbbá a társulás látják el.
(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre illetve társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) A képviselő-testület által az egyes szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 5 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.
A Képviselő-testület feladat- és hatásköre
3. § (1) A Képviselő-testület ellátja a Mötv. , valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A képviselő- testület önként vállalt feladatait az 2. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal.
(3) A feladatok eredményes ellátása érdekében a képviselőtestület alapítványt hozhat létre.
(4) A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.
(5) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:
a) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök megvalósítását,
b) finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére biztosíthatók, hosszú távú feladatvállalás esetén az éves költségvetési rendeletekben feltüntetettek szerint.
(6) Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg.
(7) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(8) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglaltakon kívül nem ruházható át továbbá:
a) a Gazdasági Program elfogadása,
b) településfejlesztéssel és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatáskörök,
c) közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése,
d) mindennemű hitelfelvétel, a hitel összegétől függetlenül, (kivéve a bérhitel), továbbá kezességvállalás, valamint önkormányzati ingatlan jelzáloggal megterhelése,
e) más törvényben megállapított kizárólagos testületi hatáskörök gyakorlása.
(9) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók és azok gyakorlásáról az átruházás címzettje köteles a képviselő-testületnek számot adni, mégpedig:
a) egyedi, eseti hatáskör gyakorlásakor a soron következő ülésen,
b) folyamatos hatáskör gyakorlásakor a munkatervben megjelölt időben, az adott terület testület előtt történő tárgyaláskor.
c) társulás esetében társulási megállapodásban foglaltak szerint.
(10) Kákics község Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 1. számú függelékében meghatározott szakfeladatok keretében látja el.
A Képviselő-testület ülésének összehívása
4. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendkívüli-, valamint évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.
(3) A rendes ülések tartásának általános helyszíne: Kákics Könyvtár (7958. Kákics ,Petőfi u. 2.)
(4) A képviselő-testületi ülés különösen indokolt esetben a Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermébe is összehívható, azonban az nem sértheti a nyilvánosság elvét , s a testület ez esetben is gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságáról.
(5) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Rendkívüli ülés összehívását törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.
(6) Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról – a polgármester gondoskodik.
5. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.
(2) Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet kézbesíteni és a képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné. Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető; a részükre kézbesítésre nem kerülő előterjesztéseket az ülést megelőző 3 napon belül, illetve az ülés napján délelőtt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.
(3) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a képviselőtestület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni.
(4) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését, bizottsági kezdeményezés esetgén a bizottsági határozatot. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.
(5) A nyilvános képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés útján kell tájékoztatni.
(6) A kifüggesztés tényét és időtartamát a levételkor fel kell tüntetni a tájékoztató záradékával. A lakosságot egyéb módon, a községi hirdetőtáblákon , plakáton keresztül is tájékoztatni kell annak közlésével, hogy az írásos előterjesztések a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetőek.
6. § A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a jegyző, valamint feladatkörében a belső ellenőr.
7. § (1) Általában írásos előterjesztés készül a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható kérdésekben.
(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák:
a) rendelet- alkotás,
b) szervezet kialakítása és intézmény alapítása, megszüntetése,
c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,
d) a képviselőtestületi hatáskörbe tartozó személyi ügyek,
e) önkormányzati hitelfelvétel.
(3) A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) első rész: a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakor szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született, a döntés indokainak áttekintését, az előkészítésben résztvevők megnevezését,
b) második rész: a határozati javaslatot (egyértelmű vagy alternatív), végrehajtási határidő megjelölését, végrehajtásért felelő megnevezését.
(4) A felsorolásban nem szereplő ügyek lehetőség szerint írásban, de szóban is előterjeszthetők. Indokolt esetben – szóbeli előterjesztéskor – a határozati javaslat írásban történő kiadása elrendelhető.
(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására.
8. § Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.
9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.
(2) A képviselő-testület:
a) A Képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági , összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor,
c) zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés , továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor , a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) Zárt ülést megtartását a (2) c./ pontban meghatározott esetben a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselőt-estület mindig egyedileg, vita nélkül határoz.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(5) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.
10. § (1) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
a) a Kormányhivatal vezetője vagy meghatalmazottja,
b) a jegyző
c) a napirendre tűzött témával érintett szervezet képviselője,
d) a nemzetiségi önkormányzatok képviselői.
(2) Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.
Az ülés vezetése
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van.
12. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, melyekről a képviselő-testület – a napirend tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A polgármester, a bizottság vagy a települései képviselők ¼-e sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
13. § (1) A polgármester 13. §. /2/ bekezdés szerinti beszámolóját követően tárgyalja a képviselőtestület az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.
(3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4) Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatosan álláspontjáról is.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester:
a) javaslatot tehet a hozzászólások olyan formában történő lerövidítésére és korlátozására, hogy az egyazon nézetű képviselők egymás után fejtsék ki indokaikat és csak a még el nem hangzott kiegészítő érveket ismertessék,
b) bármely képviselő indítványára egy alkalommal 10 perces szünetet rendelhet el.
(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(9) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
14. § (1) Az ülést levezető elnök jogosítványai:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést;
b) előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
c) a képviselőtestület döntése alapján korlátozza a hozzászólások időtartamát;
d) hozzászóláskor megadja, illetve az e./ és f./ pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében;
e) figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a képviselőtestület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja;
f) tárgyalási szünetet rendelhet el; a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig.
g) a képviselőtestületi üléshez méltatlan , testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti;
h) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti. Azokat a napirendeket amelyek tárgyalása ezen okból elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.
Kérdés és interpelláció
15. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnökök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.
(3) A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.
(4) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.
(5) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.
(6) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.
(8) Ha a képviselő-testület a (3), (4) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el. A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy e célra létrehozott eseti bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt. A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(9) A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek. A kérdések és bejelentések idejét a polgármester megszabhatja. A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit. Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol.
A képviselőtestület döntései
16. § (1) A Képviselő-testület
a) határozatot hoz vagy
b) rendeletet alkot
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról,
(3) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../... (sorszám/évszám) ...(hónap) ... (nap) Határozata.
(4) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../... (sorszám/évszám), a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete... ról/ről(a tárgy megjelölése).
Határozathozatal
17. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 9. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben, és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.
(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő- testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A határozathozatalhoz – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő települési képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök állapítja meg.
(4) Amennyiben a testület ilyen értelmű döntést hoz, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egyszer lehet.
(5) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester:
a) a tanácskozást 2 percben korlátozott hozzászólásokkal újra megnyitja, vagy
b) javasolja, hogy az előterjesztést a képviselő-testület vegye le a napirendről és újabb előkészítés után a következő ülésén tárgyalja. Eszerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előterjesztésről az adott testületi ülésen másodszori szavazáskor sem született határozat.
(6) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (3 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges.
(7) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:
a) rendeletalkotás,
b) képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
e) intézményalapítás, intézmény átszervezése és megszüntetése,
f) helyi népszavazás kiírása, kitüntetések, címek adományozása, megfosztás,
g) település jogi státuszát érintő ügyek,
h) önkéntes feladatvállalás, vagyonrendeletben meghatározott mértékű önkormányzati vagyonnal való rendelkezés.
i) vállalkozásban való részvétel,
j) alapítvány létrehozása és közérdekű kötelezettségvállalás tétele,
k) helyi adó megállapítása,
l) településrendezési terv jóváhagyása,
m) önkormányzati hitelfelvétel, kezességvállalás, kötvénykibocsátás, önkormányzati ingatlan jelzáloggal való megterhelése
n) személyes érintettség miatt képviselő döntésből való kizárása, képviselőt érintő összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés valamint 10. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendelése,
o) a polgármester ellen fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítése,
p) a képviselő-testület feloszlásának kimondása megbízatásának lejárta előtt,
q) keresetindítás sorozatos törvénysértő tevékenység vagy mulasztás miatt, a polgármester ellen.
A szavazás módja
18. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfeltartással - vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetekben név szerinti szavazással –hozza, vagy a 9. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármely képviselő indítványára minősített többséggel elhatározhatja titkos szavazás tartását. Törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást kell tartani.
(2) Nyílt szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot ,a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A polgármester megállapítja a képviselő-testület döntésének eredményét.
(3) A képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet. A név szerinti szavazást a települési képviselők egynegyedének indítványára el lehet rendelni. A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület dönt.
(4) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) ha azt jogszabály előírja,
b) a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról,
c) ha a polgármester vagy a jegyző indítványozza, illetőleg bármely bizottság kéri.
d) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítéséhez,
e) intézmény megszüntetéséhez.
(5) Név szerinti szavazás esetén az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, jegyző ABC sorrendben felolvassa névsort, a képviselő igen-nel vagy nem-mel szavaz, vagy tartózkodhat. A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben. A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és ismerteti.
(6) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(7) A szavazásnál háromtagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelynek tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg tagjai sorából.
(8) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a (7) bekezdésben meghatározott bizottság látja el. A bizottság elnöke kiosztja a képviselő-testület bélyegzőjével hitelesített szavazólapokat. Szavazni a szavazólapon feltüntetett „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” melletti négyzetbe elhelyezett „x” megjelöléssel kell. Szavazás után a szavazólapokat valamennyi képviselő az erre a célra kihelyezett urnába helyezi. A bizottság megszámlálja a szavazatokat, az eredményt a bizottság elnöke ismerteti.
(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a lebonyolítást végző bizottsági tagok nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket és
d) a szavazás eredményét.
Rendelet-alkotás
19. § (1) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a települési képviselők,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel –megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.
(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről,meghatározhatja az előkészítés menetét. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.
(5) A rendelet-tervezet elkészítése: A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el.
(6) A tervezet véleményezése: Polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteknek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását kezdeményezheti.
(7) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása
a) a jegyző előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselőtestület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezésben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
c) az önkormányzati rendeleteket külön-külön – naptári és elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közszemlére tétel.
(9) A rendelet helyben szokásos (6) bekezdésben írt kihirdetés mellett a képviselő-testület rendeleteit közzé teszi Kákics Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. is Egyéb közzétételi mód a plakát, szórólap formában történő megjelentetés.
(10) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről. A kifüggesztéssel közszemlére tétel időtartama 8 nap, a közzététel a fenti helyeken azonos időpontban történik. A rendelet irattári példányára kötelező feljegyezni a közszemlére tétel és a levétel napját.
(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
a) az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és fontosabb tapasztalatairól,
b) a jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselőtestület számára.
c) a jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését.
Jegyzőkönyv
20. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely hiánytalanul tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni név szerinti szavazáskor, illetve ha a képviselő-testület így határoz. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, s az eredeti példányokhoz a jelenléti ívet és az írásban, az ülés előtt beadott interpellációkat.
(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A tanácskozás - jegyzőkönyv mellett - hangszalagon és videofelvételen is rögzíthető, amelyet a polgármester őriz és eseti felhasználásáról, kiadásáról is dönt.
(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik eredeti példányainak, éves bontásban elkülönített, egységes lefűzéséről.
21. § (1) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:
a) a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyveibe. Ennek érdekében az ülés teljes anyagát a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, e feladat ellátására, a jegyző által megbízott dolgozónál kell elhelyezni;
b) A választópolgárok a jegyzőkönyvi anyagokat előre egyeztetett időpontban a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben tanulmányozhatják;
c) A választópolgár írásbeli kérelmére, az általa megjelölt jegyzőkönyvi oldalakat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, 15 napon belül hiteles másolatban elkészíti és megküldi vagy átadja az állampolgárnak. A választópolgár a másolatkészítéssel ténylegesen felmerült költséget fizeti meg.
d) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen részvételre, valamint a jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele, az Adatvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően.
(2) A zárt ülésbe való betekintésre vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő adatait, a betekintés jogcímét és időpontját.
22. § (1) A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek.
(2) A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.
Különös működési szabályok
23. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és azt vezeti.
(2) Ezt követően a polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt, amely dönt a polgármester javadalmazásáról. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja e rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt ezen személyek illetményéről, tiszteletdíjáról.
(3) A további napirendről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.
24. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.
(2) Az együttes képviselő-testület működésével (összehívás, előkészítés, ülés vezetése stb.) kapcsolatos feladatokat a sellyei polgármester látja el.
(3) A képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
25. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselőtestület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.
(3) A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:
a) a településfejlesztés főbb irányai,
b) egyes kiemelt jelentőségű szolgáltatások helyzete,
c) alapvető intézmények ( óvoda, eü.ellátás) működése,
d) utcanév és közterület elnevezés,
e) emlékmű állítás,
f) adórendelet-tervezet vitája,
g) jogi státusz megváltoztatásával kapcsolatos javaslat.
(4) A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 5 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szerveket külön is értesíteni kell.
(5) A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata.
(6) Az ülés lefolyása:
a) az előterjesztő szóban tart ismertetést,
b) a polgármester vagy az általa megkért közviselő, vagy hivatali dolgozó kiemeli, rögzíti a főbb vitapontokat, a döntésre érett kérdéseket,
c) elsőként a lakosság köréből megjelentek kapnak szót,
d) ezt követően a képviselők mondják el hozzászólásaikat, amely során lehetővé kell tenni, hogy az abban érintett állampolgár nyomban reagálhasson.
e) ezt követően kell kialakítani egy közös, egységes álláspontot.
(7) A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
26. § (1) Az önkormányzati képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát,
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől ( alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvánso vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti , hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek,, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ kell adni,
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult.
h) A képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar nyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
j) eskütételét követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
l) az önkormányzati képviselő megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás mentes adózói adatbázisba ( továbbiakban adatbázis )
m) Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.
n) Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételének feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
n) az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén- annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja.
(2) A települési képviselők a képviselői tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosultak.
(3) A települési képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni.
(4) A települési képviselők nevét a 2.számú függelék tartalmazza.
27. § (1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 6 hónap időtartamra – az SZMSZ jelen előírására hivatkozva, külön döntés nélkül - megvonja az alábbi esetekben:
a) ha a képviselő a képviselő-testület egymást követő 2 ülésén nem vesz részt – kivéve ha egészségügyi okból hiányzását előzetesen a polgármesternél kimenti
b) a kormányhivatal által szervezett oktatáson nem vesz részt
(2) A képviselő-testület a tiszteletdíjat megvonhatja, ha a képviselő:
a) személyes érintettségét nem jelenti be
b) évente legalább egy alkalommal nem nyújt választópolgárainak tájékoztatást képviselői tevékenységéről,
(3) A (2) bekezdés szerinti megvonásról a képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyszerű többséggel dönt.
(4) A tiszteletdíj megvonást az (1) bekezdés szerinti mulasztás bekövetkezését , illetve a (2) bekezdés alapján a (3) bekezdés szerinti határozathozatalt követő hónap 1. napjától kell alkalmazni.
(5) Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
28. § (1) A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere illetőleg a polgármesteri hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja.
(3) A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(4) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal bizottság patronálására kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik.
(5) A bizottság összehívására, működésére , nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására , a tagjainak kizárására, , a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt és a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
29. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 3 fő. A Bizottságban csak a képviselő-testületi tagok vesznek részt. A Bizottság tagjainak nevét a 3.számú függelék tartalmazza.
(2) Az Ügyrendi Bizottság hatásköre:
a) a Mötv. 39. §.(3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvántartja, ellenőrzi és kezeli vizsgálja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat ,
b) a Mötv. 37. §. bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása,
c) állást foglal ügyrendi kérdésekben
d) véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását
e) javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjára,
f) szavazatszámláló bizottsági feladatokat lát el a titkos szavazások lebonyolításánál. A bizottság feladata a szavazólapok előkészítése, urna ellenőrzése, a szavazás lebonyolítása, szavazatok összesítése és a szavazatok számszerű eredményének ismertetése.
(3) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(4)
(5) A bizottság feladata a szavazólapok előkészítése, szavazólapok gyűjtésére szolgáló urna ellenőrzése, a szavazás lebonyolítása, szavazatok összesítése és a szavazatok számszerű eredményének ismertetése.
30. § (1) A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ. Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.
(2) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.
(3) A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
Polgármester
31. § (1) Kákics község polgármestere megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, foglalkoztatási viszonyára a 2011.évi CLXXXIX. törvény, valamint a tárgykörben alkotott helyi rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.
(2) A polgármester:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, tevékenységének széleskörű nyilvánosságát, képviseli az Önkormányzatot,
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart vezetőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,
e) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, gondoskodik a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
f) ellátja az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, az utóbbi tekintetében a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezeket az SZMSZ mellékleteként kezelt kiadvány tartalmazza:
a) gyakorolja a képviselő-testület által az 1. sz. mellékletben meghatározott átruházott hatásköröket.
b) minden héten hétfőn és pénteken 8.00-12.00 óráig fogadónapot tart.
(4) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.
32. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és a vonatkozó törvényi előírások által meghatározott kereteken belül megállapítja a polgármester illetményét.
(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a megyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a képviselő-testület elé.
(4) Polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában az ügyrendi bizottság elnökének.
Alpolgármester
33. § (1) Kákics község Képviselő-testülete – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:
a) testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel,
b) képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése,
c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében,
d) közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében,
e) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(4) Az alpolgármester részére a képviselő-testület a 2011.évi CLXXXIX. törvény által meghatározott keretek közt tiszteletdíjat és költségátalányt állapíthat meg.
(5) Alpolgármester fogadóórája : minden héten hétfőn 9-12 óráig, helye : Kákics Polgármesteri Hivatal .
J e g y z ő
34. § (1) A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai:
a) gondoskodik az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ellátja az ezzel összefüggő szervezési és ügyviteli teendőket,
b) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi ülések elé kerülő elő-terjesztéseket,
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
e) jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek a nemzetiségi önkormányzatoknak és önkormányzati intézményeknek, ha döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel,
f) szervezi a hivatal dolgozóinak továbbképzését,
(2) A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén.
(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
A jegyző főbb feladatai:
35. § (1) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; figyelemmel a polgármester egyetértési jogára a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezésére, bérezésére, vezetői megbízására, felmentésére és jutalmazására vonatkozóan.
(2) szabályozza a közös önkormányzati hivatal az ügyrendjét, munkarendjét, meghatározza a kiadmányozás rendjét,
(3) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
(4) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetve dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,
(5) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
(6) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek , ha döntésük, működésük jogszabálysértő,
(7) Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal működéséről.
(8) A jegyző a hivatalban minden második hét kedden 8-12 óráig fogadóórát tart.
36. § A jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén – az aljegyző; az aljegyzői tiszt betöltetlensége vagy az aljegyző tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki kirendeltségének vezetője helyettesíti.
37. § A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.
A közös önkormányzati hivatal
38. § (1) Kákics Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn.
(2) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás e rendelet 3. mellékletét képezi.
(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület szerve, hatásköre a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.
39. § (1) A Sellyei Közös önkormányzati Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:
a) Jegyző
b) Aljegyző
c) A KÖH Drávafoki Kirendeltsége: Drávafok, Bogdása, Markóc vonatkozásában hatósági,- szociális és anyakönyvi ügyek illetve pénzügyi-gazdálkodási feladatok.
d) Titkárság: Iktatás, ügykezelés, leírói és hivatalsegédi feladatok
e) Hatósági és Szociális Osztály: Szociális és igazgatási feladatok, ügyfélszolgálat
f) Építési és Városüzemeltetési Osztály: Építésügyi hatóság, településüzemeltetés, beruházások és pályázati projektek. Közterület-felügyelet.
g) Pénzügyi Osztály: Költségvetés-gazdálkodás, intézményfelügyelet, adóügyek.
(2) A KÖH szervezeti ábrája:
a) Jegyző
b) Aljegyző - Titkárság
c) A KÖH Drávafoki Kirendeltség Vezetője: Drávafoki Kirendeltség
d) Hatósági és Szociális Osztályvezető: Hatósági és Szociális Osztály
e) Építési és Városüzyemeltetési Osztályvezető: Építési és Városüzemeltetési Osztály
f) Pénzügyi Osztályvezető: Pénzügyi osztály
(3) A Titkárságot az aljegyző, a szervezeti egységeket az osztályvezetők vezetik.
40. § (1) A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a képviselő-testületnek és tájékoztatást ad a közös hivatalt létrehozó megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek is.
(2) A jegyző a közös önkormányzati hivatal székhelyén minden szerdán 8 - 12 óráig fogadónapot tart.
41. § A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a közös önkormányzati hivatal szabályzatait a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve annak függelékei tartalmazzák a jelen rendelet 4.sz. függelékében írtak szerint.
TÁRSULÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
42. § (1) Kákics Község Képviselő-testülete más képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező - társulásokat hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.
(2) Kákics község Önkormányzata az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:
a) Társulások:
aa) Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás: ennek keretében gondoskodik az óvodai feladatellátásról és gyermekétkeztetésről;
ab) Mecsek-Dráva Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás
ac) Ormánság Tisztaságáért Önkormányzati Társulás,
ad) Sellyei Kistérségi Ivóvíz-minőség Javító Önkormányzati Társulás.
a) Együttműködések:
aa) a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás (Sellye, Sósvertikei, Marócsa, Okorág , Drávaiványi , Drávafok, Bogdása és Markóc önkormányzataival közösen),
ab) Kákics község intézményi ellátások (szolgáltatások) közös finanszírozása, igénybevétel esetén, megállapodás alapján,
ac) esetenként meghatározott közös feladatok ellátása végett együttes testületi ülések,
(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal társulási megállapodás alapján elláthatja más önkormányzat területén is az I. fokú építési, ipari és kereskedelmi feladatokat. A Hivatal jogszabályi rendelkezés alapján ellátja a körzetközponti kiemelt építésügyi hatósági feladatokat is.
(4) A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
A költségvetés
43. § (1) Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
44. § (1) A képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.
(2) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.
(3) A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik:
a) Az első forduló főbb szempontjai:
aa) az Országgyűlés által megállapított normatívák, helyi adók és egyéb számítási adatok alapján a bevételek számbavétele, a kötelező és önként vállalt feladatok, beruházások és fejlesztések kiadási keretösszegének meghatározása,
ab) közös finanszírozású intézmények és szolgáltatások előirányzatainak részletes kimunkálása,
b) Második fordulóban az a./ pont ismeretében és széleskörű előzetes vélemény, felmérés, egyeztetés után a testület ülésén elfogadja részletes költségvetését, költségfelosztási tervét, megalkotja a költségvetésről szóló rendeletet.
(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.
(5) A költségvetési koncepciót, a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
45. § A képviselő-testület az önkormányzat és az intézmények gazdálkodását az alábbi pénzügyi szervekkel végezteti:
a) önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmények pénzügyi gazdálkodását az intézmény gazdasági vezetője látja el,
b) önállóan működő intézmények gazdálkodását egy másik, önállóan működő és gazdálkodó jogkörű intézmény látja el,
c) minden más szakfeladat pénzügyi gazdálkodását a Sellyei Közös önkormányzati Hivatal pénzügyi irodája végzi.
Az önkormányzat gazdálkodása
46. § (1) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:
a) belső ellenőrzéssel, megfelelő képesítésű ellenőr útján (a belső ellenőr által készített éves ellenőrzési terv alapján végzett vizsgálatokkal;
b) esetenként külső szakértő bevonásával.
(2) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására
Az önkormányzat vagyona
47. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően – a következő. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet
a) ha az önkormányzat feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgy más módon gazdaságosan helyettesíthető vagy szükségtelenné vált,
b) a vagyontárgyat előzetesen fel kell értékeltetni szakértővel,
c) a döntés név szerinti szavazással történik.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
48. § (1) A helyi népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.
(2) A helyi népszavazáson és népi kezdeményezésen az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.
(3) A helyi népszavazás
a) érvényes, ha a választópolgárok több, mint a fele szavazott,
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.
(4) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a jegyző által hitelesített aláírásgyűjtő íven a hitelesítéstől számított legfeljebb 30 napig lehet.
(5) Az aláírt ívek legkésőbb az ezt követő nyolcadik napon adhatók át a polgármesternek.
(6) A határidő jogvesztő.
49. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a testületi képviselők legalább ¼-e
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi társadalmi szervezet vezető-testülete,
d) választópolgárok 20%-a
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a 48. §.(1) bek.d./ pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(3) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz. A helyi népszavazást az elrendeléstől számított 2 hónapon belül – a képviselő-testület által meghatározott napon- meg kell tartani. A helyi népszavazás elrendeléséhez minősített többség szükséges.
50. § (1) A képviselő-testület a helyi népszavazást köteles elrendelni a törvényben meghatározott ügyekben, és népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben vagy önkormányzati rendelet megerősítésére.
(2) Nem rendelhető el helyi népszavazás:
a) a költségvetésről szóló döntésre,
b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
(3) A népszavazás kitűzésekor a képviselő-testület egyben ideiglenes bizottságot bíz meg a szervezési, előkészítési feladatokkal, különös tekintettel a szervezés és a lebonyolítás rendjének meghatározására.
(4) A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra lehetőleg „igen” vagy „nem”, de mindenképpen egyértelmű választ lehessen adni, illetve lehetőség legyen az ellenszavazásra is.
(5) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.
(6) Érvénytelen a szavazat, ha abból a választójogosult döntése egyértelműen nem állapítható meg.
(7) A helyi népszavazás lebonyolításánál a választók nyilvántartására, a szavazókörökre, a választási szervekre, a szavazásra vonatkozóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület a törvényben előírt határidőktől, határnapoktól eltérhet.
51. § (1) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönt.
(2) Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a népszavazás eredménytelen volt.
52. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A választópolgárok legalább 5%-a népi kezdeményezést nyújthat be a polgármesternek. A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a következő ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül dönt.
(3) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10 %-a indítványozott.
A települési és a nemzetiségi önkormányzat együttműködése
52/A. § (1) Kákics Község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Kákics Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamely bizottságát.
(3) A képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési) jogainak jogszerű gyakorlását.
52/B. § (1) Az Önkormányzat havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat az üléseinek illetve közmeghallgatásainak, fórumainak lebonyolításához szükséges helyiséget a 7958. Kákics , Petőfi S. u. 2. szám alatti épület, közösségi helyiségében. A teremhasználati igényt minden hónapban legkésőbb 15 nappal korábban egyeztetni kell az elnöknek a jegyzővel; vagy az általa kijelölt személlyel.
(2) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket; így különösen: testületi ülések előkészítése, meghívók, előterjesztések, jegyzőkönyvek, hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző/aljegyző és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal témafelelősei részt vesznek.
(4) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztályán keresztül biztosítja.
(5) A nemzetiségi önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti.
(6) A nemzetiségi önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.
(7) A felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat viseli, kivéve a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tagjai és tisztségviselői telefonhasználatát.
(8) Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző, illetve a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi kötelezettségeit teljesíteni tudja a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. § (1) A Szabályzat mellékletei:
a) A képviselő-testület által egyes szerveire ruházott hatáskörök jegyzéke
aa) Polgármesterre átruházott hatáskörök
ab) A Sellyei Többcélú Társulásra átruházott hatáskörök
ab) Jegyzőre átruházott hatáskörök
b) Kákics Önkormányzat önként vállalt feladatai
c) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás
(2) A Szabályzat függelékei:
a) Kákics község önkormányzat által ellátott szakfeladatok
b) A települési képviselők neve, lakcíme
c) A bizottság elnökének és tagjainak felsorolása
d) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ
e) Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és szakképesítések
f) Nemzetiségi megállapodás
54. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, a 6/1995.(X.18.)sz., a 5/1996.(III.27.) sz., a 3/2000.(III.20.) sz., a 8/2000.(X.10.) sz., a 7/2002.(X.31.) sz., a 5/2003.(V.26.) sz., a 5/2006.(V.23.) sz., a 9/2006.(X.10.) sz., a 5/2007. (III.23) sz., a 9/2007. (X.08. ) sz., a 9/2009. (IX.21) sz. és a 12/2011.(XI.22) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 4/1995.(VI.09.) számú rendelete