Töttös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 13/2005.(XII.19.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

1.§

(1) A helyi építési szabályzatról szóló 13/2005.(XII.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket és területet alakítani, épületet, építményt, építményrészt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (V-1 jelű 1:10.000 méretarányú, valamint a V-2 és V-3 jelű 1:2000 méretarányú tervlapok) együttes alkalmazásával szabad.”

(2) Az R 1.§-a következő (4) - (6) bekezdésekkel egészül ki :

„(4) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai az érvényesek.

(5) A meglévőtelkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint létesíthető.

(6) Telekalakításnál - amennyiben a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem érinti - az övezeti előírások szerinti beépítési mód helyett a meglévő beépítés szerinti építési helyet kell figyelembe venni.”

2.§

(1) Az R. 2.§ (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A helyi védettségű területek, épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása önálló önkormányzati rendelettel történhet.”

(2) Az R. 2.§ (3) bekezdésének b) és d) pontja hatályát veszti.

(3) Az R. 2.§ (6) bekezdése hatályát veszti.

3.§

Az R. a „Közterületek alakítására és használatára vonatkozó előírások” alcím megnevezéssel és a következő 2/A §-sal egészül ki:

„2/A.§

(1) A Töttös igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerint közutak, utak és parkok, melyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, de a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) belterületen lévő közterületeken: hirdető (reklám) berendezés, árusítópavilon, közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek, szobor, emlékmű, díszkút, pihenőpad, távbeszélő fülke,  köztisztasággal kapcsolatos tárgyak, építési munkához kapcsolódó létesítmények (állványok, paravánok), építőanyag-tárolás

b) külterületen lévő közterületen: közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek, - szobor, emlékmű, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak

(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 6 m² alapterületű lehet, 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással.

b) A közúti közlekedéshez kapcsolódó várakozóhelyek legfeljebb 15 m2 alapterülettel és 3,0 m-es építménymagassággal építhetők, a település teljes területén egységes kialakítással.

(6) Járművek elhelyezése közterületen

a) Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

b) A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.”

4.§

Az R. „Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások” alcím megnevezéssel és a következő 2/B. §-sal egészül ki.

"2/B.§

(1) Az anyaghasználattal, a színezéssel és az építészeti kialakítással az egységes utcakép megőrzését/kialakulását kell biztosítani.

(2) Beépítésre nem szánt területen földfeletti tartályos PB-gáz elhelyezhető. A telepítéshez szükséges védőtávolságot saját ingatlanon belül kell biztosítani.

(3) Helyi művi értékvédelemre külön önkormányzati rendelet vonatkozik, a helyi értékvédelemre javasolt épületeket e rendelet függeléke tartalmazza.

5.§

Az R. „A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások” alcím megnevezéssel és a következő 2/C. §-sal egészül ki.

"2/C.§

(1) Külterületi fásítás, erdősítés esetén az őshonos fafajok elsőbbségét kell biztosítani.

(2) Az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban a természetszerű erdőállományok megőrzése, a tájidegen erdőállományoknak őshonos erdőtársulásokra való fokozatos cseréje, a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése biztosítandó.

(3) Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű-park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény

a) közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken (Natura 2000),

b) ökológiai hálózatba tartozó területeken,

c) erdőterületeken nem létesíthető."

6.§

Az R. „Környezetvédelmi előírások” alcím megnevezéssel és a következő 2/D. §-sal egészül ki.

"2/D. §

(1) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változások, valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírásainak megfelelően. 

(2) Talajvédelem

a) A település belvízveszélynek kitett, ezért teljes területén a szennyvizek elszikkasztása tilos.

b) Termőföldön megvalósuló beruházások tervezése során figyelembe kell venni, hogy a tervezett megvalósulás ne akadályozza a környező területek talajvédő gazdálkodását.

c) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a termőréteg   megmentéséről.

(3) Felszíni és felszín alatti vizek védelme

a) A község rendelkezik közüzemi szennyvízcsatorna-hálózattal. A meglévő és még üzemelő szennyvíz-szikkasztókat folyamatosan meg kell szüntetni, a szennyvizek a tervezett csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvízgyűjtőben kell gyűjteni, vagy egyedi szennyvíztisztítóban kell megtisztítani 

b) Felszíni befogadóba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni, így az ipari területek burkolt területeire hulló csapadékvizet a szükséges mértékben tisztítani kell, és a csapadékvíz csak ezután vezethető be a csapadékvíz-elvezető árokba, illetve ezt követően az élő vízfolyásba.

c) Felszíni befogadóba és a települési csapadékvíz-gyűjtő hálózatba szennyvizet, szennyezett vizet közvetlenül bevezetni tilos.

d) A szabályozási tervlapokon vízgazdálkodási területként szabályozott vízfolyások medrének felső rézsű-élétől számított 50-50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen új épület nem létesíthető

(4) A levegővédelme szempontjából védelmi övezetet igénylőlétesítmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a szomszédos telkek, övezetek, építési övezetek beépítési lehetőségét, területfelhasználását nem korlátozzák."

7.§

Az R.  az „Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások” alcím megnevezéssel és a következő 2/E. §-sal egészül ki.

"2/E. §

 (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervekben foglaltak megvalósítása érdekében Töttös Község Képviselőtestülete a következősajátos jogintézményekről határoz: helyi közút céljára történő lejegyzés és kisajátítás

(2) Helyi közút céljára az utak szabályozási szélességének biztosítása érdekében lejegyezhetők a szabályozási terv szerint a meglévőutcai telekhatárok és a szabályozási vonal közötti telekrészeik."

8.§

Az R. a „Közművek előírásai” alcím megnevezéssel és a következő 2/F. §-sal egészül ki.

"2/F. §

(1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamos-energia, és földgáz), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(3) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást.

(4) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A hálózatfejlesztéseket az összes érintett közműtulajdonossal egyeztetni szükséges.

(5) A tervezett lakóépületeknek és intézményeknek az utcai homlokzatára nem, csak az alárendelt homlokzatára lehet felszerelni kapcsolószekrényeket és az egyéb berendezéseket."

9.§

(1) Az R. 3.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével a településrendezési és építésügyi követelményekre vonatkozó általános rendelkezések és jelen rendeletben foglaltak szerint kell megvalósítani.

(2) A beültetési kötelezettségű területet és a kötelező fásításra igénybe vett területet a kötelező zöldfelületi arányba be lehet számítani.”

(2) Az R. 3.§ (3) és (4) bekezdése a hatályát veszti.

10.§

Az R. 4. és 5.§-a hatályát veszti.

11.§

Az R. 7.§ (3) bekezdése-hatályát veszti.

12.§

(1) Az R. 8.§ (3) bekezdése a következő (e) és (f) pontokkal egészül ki:

„e) A területen a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetése az országos és helyi védettségű épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok alapján engedélyezhető.

f) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.”

(2) Az R. 8.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A terület a V-2, tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik.”

(3) Az R. 8.§ (6) és (7) bekezdése hatályát veszti.

(4) Az R. 8.§-a az alábbi (8)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

(8) Lf-Sz jelű építési övezet- a település szélső területeinek egy-egy tömbjében kialakult és a Hunyadi utcai tömbbelső területén tervezett lakóövezete – építési előírásai

a) A telek területe: 1200m²

b) A telek szélessége: min. 22 m, a tervezett tömbbelső utca-végi fordulójánál 18 m

c) Beépítési mód: szabadonálló

d) Kötelező építési vonal:  az előkert 5m

e) Hátsókert: min. 6,0 m

f) Beépítettség: max 30%

g)Legkisebb zöldfelületi mutató: 40%

h) Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság max 5,0 m

i) Tetőforma: 35-42 fok közötti magastető

j) Kerítés: legfeljebb 150 cm magas áttört kerítés, legalább 60 cm magas tömör lábazattal, vagy élősövény 

(9) Lf-K jelű építési övezet- a településközpontpan meglévő, a Hunyadi-Jókai-Deák utcák kereszteződése környékén kialakult, zártsorú beépítésű lakóterülete – építési előírásai

a) A telek területe: 700m²

b) A telek szélessége: min. 16 m

c) Beépítési mód: zártsorú, de a teljes telekszélesség nem kötelezően beépítendő, ám az épület az északi vagy a keleti oldalhatárra telepítendő.  A túloldali telekhatártól 3,0 méteren belül tűzfal, 5,5 méteren belül nyílás nélküli fal építendő.

d) Kötelező építési vonal:  utcai telekhatár

e) Hátsókert: min. 6,0 m

f) Beépítettség: max 30%

g) Legkisebb zöldfelületi mutató: 40%

h) Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság max 5,5 m

i) Tetőforma: 35-42 fok közötti, a környezetéhez igazodó, utcával párhuzamos nyeregtető

j) Kerítés: A be nem épített utcai telekrészen legalább 1,8 m magas, tömör kerítést, tömör kaput  kell építeni.

(10) Lf-O-1 jelű építési övezet- a település magterületén kialakult hagyományos lakóövezet – építési előírásai

a) A telek területe: 900m²

b) A telek szélessége: min. 18 m

c) Beépítési mód: oldalhatáron álló

d) Kötelező építési vonal:  utcai telekhatár

e) Hátsókert: min. 6,0 m

f) Beépítettség: max 30%

g)Legkisebb zöldfelületi mutató: 40%

h) Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság max 5,0 m

i) Tetőforma: 35-42 fok közötti magastető, utcára merőleges szimmetrikus nyeregtető. Már kialakult, utcával párhuzamos nyeregtetőjű épület környezetében a tető formája a szomszédos épülethez alkalmazkodva egyedileg határozandó meg

j) Homlokzatképzésnél (színezésnél, burkolásnál) a környezethez illeszkedő, hagyományos anyagok és színek használata kötelező

k) Kerítés: A be nem épített utcai telekrészen legalább 1,8 m magas, tömör kerítést, tömör kaput  kell építeni.

(11) Lf-0-2 jelű építési övezet- a település kialakult, még bővíthető lakóövezete a keleti településrészen, valamint a belterületi kertek helyén tervezett hagyományos lakóövezet – építési előírásai

a) A telek területe: 1000m²

b) A telek szélessége: min. 20 m

c) Beépítési mód: oldalhatáron álló, de az építési helyen belül a lakóépület szabadonállóan is elhelyezhető, ez esetben az oldalkert legalább 3, 0 m

d) Kötelező építési vonal:  előkert 5,0 m

e) Hátsókert: min. 10,0 m

f) Beépítettség: max 25%

g)Legkisebb zöldfelületi mutató: 40%

h) Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság max 6,0 m

i) Tetőforma: 35-42 fok közötti magastető, utcával párhuzamos nyeregtető.

j) Kerítés: Legfeljebb 1,5 m magas, áttört kerítés, max 50 cm magas tömör lábazattal építhető

13.§

(1) Az R. 9.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen az OTÉK-ban meghatározott építmények helyezhetők el.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület Gk-1 és Gk-2 építési övezetekre tagozódik.”

(2) Az R. 9.§-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki

„(4) Gk-1 jelű építési övezet – a település tervezett déli gazdasági területe – övezeti előírásai:

a) A telek területe: 1000m²

b) A telek szélessége: min. 25 m

c) Beépítési mód: szabadonálló minimálisan az adott oldal szerinti homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal-, és hátsókerttel.

d) Kötelező építési vonal:  előkert 5m

e)  Beépítettség: max 50%

f) Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság max 7,5 m, amelybe a toronyszerű, technológiai szükségszerűségből következő műtárgyak nem számítanak bele. Ezek magassága 12,0 m lehet

g)  Legkisebb zöldfelületi mutató: 30%, ezen belül a V-2 tervlapon jelölt telekhatár mellett legalább 20 méter széles, többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(5) Gk-2 jelű építési övezet – a belterület északi határán, a kertes mezőgazdasági területtel szomszédos, tervezett kereskedelmi, szolgáltató terület- övezeti előírásai

a) A telek területe: 2000m²

b) A telek szélessége: min. 40 m

c) Beépítési mód: szabadonálló minimálisan az adott oldal szerinti homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal-, és hátsókerttel.

d) Kötelező építési vonal:  előkert 5m

e)  Beépítettség: max 30%

f) Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság max 6,0 m, amelybe a toronyszerű technológiai szükségszerűségből következő műtárgyak nem számítanak bele.

g)  Legkisebb zöldfelületi mutató: 40%”

14.§

(1) Az R. 10.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabályozási tervlapokon jelölt Gi-1 építési övezetre vonatkozó telekalakítási és építési előírások:

a) A telek területe: 3000m²

b) A telek szélessége: min. 50 m

c) Beépítési mód: szabadonálló minimálisan az adott oldal szerinti homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal-, és hátsókerttel.

d) Kötelező építési vonal: előkert 5m

e)  Beépítettség: max 30%

f) Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság max 7,5 m, amelybe a toronyszerű technológiai szükségszerűségből következő műtárgyak nem számítanak bele.

g)  Legkisebb zöldfelületi mutató: 40%, ezen belül a V-2 tervlapon jelölt telekhatár mellett legalább 20 méter széles, többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.”

(2) Az R. 10.§ (3) bekezdése hatályát veszti.

15.§

(1) Az R. 11.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A K-Sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a sport- és szabadidős tevékenység céljára szolgáló épületek, építmények helyezhetők el, s amelyen a következő telekalakítási és építési előírásokat kell betartani:

a) A telek területe: 2000m²

b) A telek szélessége: min. 50 m

c) Beépítési mód: szabadonálló minimálisan az adott oldal szerinti homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal-, és hátsókerttel.

d) Kötelező építési vonal:  előkert 5m

e) Beépítettség: max 10%

f)  Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság min 3,5 –max 5,5 m

g) Legkisebb zöldfelületi mutató: 60%

h) Tetőforma: 35-42 fok közötti nyeregtető (esetleg csonka konttyal)

(3) A K-Te jelű különleges terület a település katolikus temetője.

a) A területen a fő funkcióhoz kapcsolódó, legfeljebb 150 m² telekterület beépítésével, szabadonállóan, legalább 20 m elő-, oldal- és hátsókert megtartásával elhelyezett, legfeljebb 5,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangtorony, harangláb, amely a 7,5 m magasságot is elérheti), hagyományos építőanyagok felhasználásával, magastetővel tervezett épület helyezhető el.

b) A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.

c) A terület még fel nem használt részein az utak, parcellák előzetes kialakítását, az előfásítást kertépítészeti tervek alapján kell elvégezni.

d) A terület körbekerítendő, kerítése legfeljebb 180 cm magas, áttört, maximum 50 cm magas tömör lábazattal épülhet, vagy élősövény lehet.”

16.§

(1) Az R. 12.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.”

(2) Az R. 12.§ (4) bekezdéséből törlésre kerül a következő szövegrész:

„- kertépítészeti engedélyezési terv alapján -”

17.§

(1) Az R. 13.§ (1) bekezdésének második mondata törlésre kerül.

(2) Az R. 13.§ (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A Z-1 jelű övezet a településen található illetve tervezett közparkok és játszóterek területe. A területen OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.”

18.§

(1) Az R. 14.§ (4) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az R. 14.§ (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

19.§

Az R. 15.§ (2) bekezdése hatályát veszti.

20.§

(1) Az R. 17.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.

„(2) Az Mk-1 jelű övezet a Szőlőhegyen kialakult kertes mezőgazdasági terület, ahol az építési telek kialakítására és a beépítésre vonatkozó előírások az alábbiak:

a) Az övezetben kialakult telekstruktúrát meg kell őrizni, a telkek keresztirányban tovább nem oszthatók

b) A telek szélessége: min. 10 m

c) Beépítési mód: hézagosan zártsorú – ha az egyik oldalsó telekhatár és az épület közötti telekrészen a hátsó telekrész gyalogosan megközelíthető

d) Kötelező építési vonal:  utcai telekhatár

e) Hátsókert: min. 6,0 m

f) Beépítettség: max 3% (maximum 30 m²)

g) Legkisebb zöldfelületi mutató: 80%

h) Beépítési magasság szabályozása: építménymagasság max 4,0 m

f) Kerítés nem építhető”

(2) Az R. 17.§-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) Az Mk-1 övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

a) Az épületek száma: telkenként 1db

b) Tetőforma: 35-42 fok közötti magastető, utcával párhuzamos gerincű új épület építhető, de a meglévő, utcára merőleges gerincű épületek megtarthatóak

c) Tetőhéjazatként elsősorban égetett agyagcserép, vagy felületében és színárnyalatában ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag alkalmazható

d) A tetőtér nem beépíthető

e) épületszélesség: kialakult, de új építés esetén is az épületek egyszerű, téglalap alaprajzúak legyenek, legfeljebb 6 m épületszélességgel

f) homlokzatképzés: meszelt, vagy festett sima vakolat, tömör, mázolt faajtó, zsalugáteres ablakok

(4) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki

(5) Az Mk-2 jelű övezet a belterületi kertként hasznosítandó, hosszútávon lakóterületnek kijelölt mezőgazdasági terület.

a) Az övezetben legalább 720 m² területű új földrészlet alakítható ki.

b) Az övezetben csak a 720 m²-nél nagyobb telken, s csak egy szerszámtároló épület építhető az alábbi feltételekkel:

ba) legfeljebb 25 m2 szintterületű épület építhető,

bb) az épületet szabadonállóan, legalább 5 méteres elő-, 6 méteres oldal-, és 3 méteres hátsókert biztosításával kell elhelyezni,

bc) az épület földszintes, legfeljebb 3,0 m építménymagasságú lehet,

bd) az épületet 35-45 fokos, az úttal párhuzamos szimmetrikus nyeregtetővel kell   lefedni,

be) az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, fa, vályog, cserép, nád) kell alkalmazni.”

21.§

Az R. 19-22.§-i hatályukat vesztik.

22.§

Az R. 24.§-a hatályát veszti.

23.§

Az R. 1. melléklete hatályát veszti.

24.§

Az R. 3. melléklete helyébe ezen rendelet 1. melléklete lép.

25.§

Az R. 4. melléklete helyébe ezen rendelet 2. melléklete lép.

26.§

Az R. 5. melléklete módosul ezen rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal.

27.§

Az R. 6. melléklettel egészül ki ezen rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal.

28.§

(1) Ez a rendelet a 2016. szeptember 5. napján lép hatályba. Rendelkezéseiket a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.