Nagypall Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.( IV.25.) számú rendelete
Nagypall Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2014. 05. 01- 2014. 12. 31Nagypall Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.( IV.25.) számú rendelete
Nagypall Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
2014-05-01-tól 2014-12-31-ig
Nagypall Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
- §
- A rendelet hatálya kiterjed Nagypall Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
- A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, részönkormányzat testülete, jegyző – működési rendjére.
Hivatalos megnevezés
- §
- Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagypall Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
- Az Önkormányzat székhelye: 7731 Nagypall Szabadság u. 26.
- A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Nagypall Község Önkormányzat Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület).
- A képviselő-testület hivatala hivatalos megnevezése: Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
Jelképek
- §
A település jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Kitüntetések
- §
A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.
Bélyegzőhasználat
- §
Az Önkormányzat és szervei, tisztségviselői bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni.
II. fejezet
ALAKULÓ ÜLÉS
- §
- A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.
- Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
- Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
- §
A Képviselő-testület tagjainak felsorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
- §
A polgármester az alakuló ülést követő hat hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása
- §
- A Képviselő-testület dönt:
- a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztásáról;
- az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő – ülésen a bizottságok megválasztásáról;
- a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján tanácsnok(ok) választásáról.
- Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
- A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.
Jegyzőkönyv-hitelesítők
- §
A Képviselő-testület a képviselő-testületi ülésén tagjai sorából két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
III. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE
Munkaterv
- §
- A Képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja.
- A Képviselő-testület rendes üléseit – július hónap kivételével, amely ülésezési szünet – havonta, csütörtöki napokon tartja. Ha a hónap utolsó csütörtökje munkaszüneti napra esik, a képviselő-testületi ülést az azt megelőző hét csütörtökjén kell megtartani.
- A Képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél.
- A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület évi rendes utolsó ülése elé.
- A munkatervhez javaslatot tehetnek:
- a polgármester;
- az alpolgármester;
- a képviselők;
- a Képviselő-testület bizottságai;
- a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) képviselő-testületei;
- a jegyző.
- A munkaterv tartalmazza:
- a képviselő-testületi ülések helyét, napirendjét;
- a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését;
- az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését;
- az évente legalább egy alkalommal tartott közmeghallgatás helyét, időpontját, napirendjét.
- A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakossága számára megismerhető legyen.
- A Képviselő-testület munkatervében nem szereplő ülések rendkívüli (soron kívüli) ülések.
- A rendkívüli ülésen csak a napirendben szereplő, illetve a 14. § szerinti módon előre közölt témák tárgyalhatók.
A képviselő-testületi ülés összehívása
- §
- A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök – hívja össze, írásban kiküldött meghívón útján. A meghívót az ülés előtt legalább három nappal kell kiküldeni.
- A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét és idejét;
- a javasolt napirendi pontokat;
- a napirendi pontok előterjesztőit;
- a dátumot és az aláírást.
(3) A meghívóhoz csatolni kell:
- az írásos előterjesztéseket;
- a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
- a bizottsági javaslatokat.
- §
A Képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton (szóban, telefonon, elektronikus úton, stb.) is összehívható.
- §
- A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Hivatal a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal tájékoztatja. A tájékoztatót a Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.
- A közmeghallgatást tartalmazó ülések időpontját és helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt az (1) bekezdés szerinti módon közzé kell tenni.
- §
A Képviselő-testület ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni különösen:
- a Képviselő-testület tagjait;
- a bizottságok nem képviselő tagjait;
- a jegyzőt;
- a helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökét;
- az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetőit;
- az önkormányzat részesedésével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit;
- a településen működő – e rendelet 2. függelékében felsorolt – önszerveződő közösségek képviselőit;
- a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;
- a napirendi pont előterjesztőjét;
- akinek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja.
Előterjesztések
- §
- A Képviselő-testület ülésére általában írásbeli előterjesztés készül.
- Szóbeli előterjesztés csak kivételesen indokolt esetben kerülhet a Képviselő-testület elé akkor, ha a sürgősségi indítvány benyújtására a 22. § (1) bekezdésében megállapított határidő és a Képviselő-testület ülésének kezdő időpontja között olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügyről szerzett az előterjesztő tudomást, amely esetében a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne.
- Szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell megfogalmazni a határozati javaslatot és azt legkésőbb a képviselő-testületi ülés elején a képviselőknek ki kell osztani.
- Szóbeli előterjesztésre csak a képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak megszavazása előtt lehet javaslatot tenni és annak napirendre vételéről a Képviselő-testületnek külön szavaznia kell. A napirendre vételhez minősített többség szükséges.
- A szóbeli előterjesztést – a sürgősségi indítvánnyal együtt – lehetőleg az „Egyebek” napirendi pont keretében kell tárgyalni. Az „Egyebek” napirendi pont alatt a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvány, a tájékoztató és a kérdésre, illetve interpellációra adott válaszok kivételével más téma nem szerepelhet.
- Szóbeli előterjesztés és sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő a 30. § (4) bekezdés a), b),c), d), e), f), g), h), j), k), l), o), p), q), r), t), u), v) pontjai esetében.
- §
Az írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- a tárgy pontos meghatározását, illetve a téma ismertetését;
- a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntést és annak indokait;
- az előterjesztő(k) megnevezését;
- a határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet;
- határozati javaslat esetén a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését és a határidő megjelölését.
- Előterjesztésre jogosult:
- a polgármester;
- az alpolgármester;
- a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;
- a tanácsnok;
- a képviselők;
- a jegyző;
- az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
- a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i) a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben;
- a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
- Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.
- §
Kötelező írásos előterjesztést készíteni az alábbi ügyekben:
- önkormányzati rendeletalkotás esetén;
- az önkormányzat szervezeti és működési rendjét érintő ügyekben;
- helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében;
- az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadása érdekében;
- fejlesztési koncepciók, településfejlesztési, településrendezési, településszabályozási ügyek tárgyalásánál;
- az önkormányzat tulajdonával, vagyonával kapcsolatos valamennyi ügyben;
- önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben;
- hitelfelvétel tárgyalásánál;
- személyi ügyek tárgyalása esetén;
- a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó polgári jogi ügyleteknél;
- társulásokkal kapcsolatos ügyekben;
- intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése tárgyalásánál.
- §
Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.
Sürgősségi indítvány
- §
- Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 21. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
- Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i).
- A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
IV. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE
Az ülés vezetése
- §
- A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén vagy felkérésére az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti.
- Az ülésvezető az ülés megnyitása után:
- a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet;
- előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt;
- megadja a szót annak, aki – kivételesen fontos, halasztást nem tűrő, de döntést nem igénylő témában – napirend előtti felszólalásra kér szót.
A vita
- §
- A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
- Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
- Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
- Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
- A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az egy percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
- Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
- Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
- A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
- §
- Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
- A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
- §
Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
- §
A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
A tanácskozás rendje
- §
- A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
- rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
- ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
- ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
- Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
- Az érintett személy a vita során személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért kritikát.
Az ülések nyilvánossága
- §
- A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.
- A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.
Zárt ülés
- §
- A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
- a polgármesternek;
- az alpolgármesternek;
- a képviselőknek;
- a jegyzőnek;
- a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
- a Kormányhivatal vezetőjének.
- A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
Döntéshozatal
- §
- A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
- Határozatképtelenség esetén a Képviselő-testületet nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
- A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
- Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:
- rendeletalkotás;
- a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
- önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
- a polgármester elleni kereset benyújtása;
- hitelfelvétel;
- a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
- képviselői összeférhetetlenség megállapítása;
- a képviselő méltatlanságának megállapítása;
- a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;
- az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;
- szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;
- az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;
- önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
- településrészi önkormányzat létrehozása;
- titkos szavazás elrendelése;
- a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;
- helyi népszavazás elrendelése;
- a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;
- az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.
Szavazás
- §
- A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.
- A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
- A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
- A titkos szavazást – szavazatszámláló bizottságként közreműködve – az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A bizottság szavazófülke, urna és szavazólapok segítségével összegyűjti, majd a szavazás után összeszámolja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
- A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
- Név szerinti szavazást kell elrendelni:
- ha azt törvény írja elő;
- valamelyik bizottság határozatában indítványozza;
- az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
- A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
- §
Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
- §
- Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
- a polgármester;
- az alpolgármester;
- a képviselő;
- a Képviselő-testület bizottsága;
- a jegyző;
- a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
- A rendelet-tervezetet – amennyiben azt nem a jegyző készíti el, a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgyban érintett bizottság elé kell terjeszteni.
- A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság elnöke, a polgármester vagy a jegyző – a bizottsági vélemény ismertetésével – terjeszti a Képviselő-testület elé.
- §
- A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
- A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
- §
- Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját a következők szerint:
„ Nagypall Község Önkormányzat Képviselő testületének …../….. (hó, nap) önkormányzati rendelete.”
- A rendelet száma után – a rendelet címében – szerepeltetni kell a rendelet tárgyát vagy tartalmának lényegét.
A Képviselő-testület határozata
- §
- A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját a következők szerint:
„Nagypall Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./..…. (hó, nap) Kt. sz. határozata”
- A határozat száma után – a határozat címében – szerepeltetni kell a döntés tárgyát.
- A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek, illetve a végrehajtásért felelős személyeknek, illetve szerveknek.
- A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a határozatok elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról
Felvilágosítás kérése
- §
- A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet: kérdést tehet fel vagy interpellálhat. E szándékát a képviselő az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt jelezni köteles, meghatározva a felvilágosítás-kérések számát és címzettjét.
- A kérdés és az interpelláció egyaránt a Képviselő-testület (át nem ruházott, illetve átruházott) hatáskörébe tartozó, önkormányzati ügyre irányuló felvilágosítás iránti kérés, illetve felvetés megfogalmazása a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságának elnökéhez.
- A kérdésre és az interpellációra a Képviselő-testület ülésén – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – kell választ adni.
- A kérdésre adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a kérdést feltevő képviselő nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület a kérdésről nem dönt, és azt nem vitatja meg.
- A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a polgármester új időpontot tűz ki
- Az interpellációra adott válasz elfogadásáról vagy el nem fogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.
- Ha a képviselő a választ nem fogadja el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
- Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
Közmeghallgatás
- §
- A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
- A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, továbbá az önkormányzat honlapján történő megjelentetésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
- A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.
- A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
- §
A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot (várospolitikai fórum, városi, városrészi tanácskozás) is összehívhat
V. fejezet
JEGYZŐKÖNYV
- §
- A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
- a testületi ülés helyét;
- az ülés időpontját;
- a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
- a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
- a határozatképességre történő utalást;
- a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
- az előterjesztéseket;
- az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
- a döntéshozatalban résztvevők számát;
- a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
- a szavazás számszerű eredményét;
- a hozott döntéseket;
- az aláírásokat, pecsétet.
- A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak és amennyiben készül az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni.
- A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
- A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá és az két jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti.
- §
- A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint zárt helyen való tárolásáról.
- A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton megküldi a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.
VI. fejezet
A KÉPVISELŐ
A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
- §
- Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
- A képviselő:
- a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
- kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
- tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
- javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;
- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
- a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;
- közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
- kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
- a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
- a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja
- A képviselő:
- előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
- a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
- a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
- a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;
- köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
- a megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
- köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
- eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
- köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
- Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő, továbbá a (3) bekezdés g) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – legfeljebb tizenkét havi időtartamra – csökkentheti vagy megvonhatja.
- §
A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.
VII. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI,
Működésük alapvető szabályai
- §
- A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – bizottságokat hoz létre.
- A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságokat, a bizottságok tagjainak számát e rendelet 1. melléklete sorolja fel.
- A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.
- A bizottságok feladat- és hatásköreit – benne a Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújthat be, és amelyek bizottsági állásfoglalással nyújthatók be a Képviselő-testületnek – e rendelet 1. melléklete tartalmazza. E melléklet tartalmazza továbbá a Ügyrendi bizottságnak a képviselői összeférhetetlenséggel és a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos feladatok ellátására történő felhatalmazását.
- A bizottság – a törvény és e rendelet keretei között – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
- A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
- A bizottság az általa elfogadott éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselő-testületi ülések éves munkatervének meghatározását követő 30 napon belül készít el.
- §
- A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság tagjainak felsorolását e rendelet 3. függeléke tartalmazza.
- A bizottság a bizottság képviselő tagjai közül alelnököt választ az elnök helyettesítésére.
- A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit legkésőbb az ülés előtt három nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
- A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
- A bizottságok ügyviteli, adminisztrációs feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Hivatal gondoskodik bizottsági referensek közreműködésével.
VIII. fejezet
A POLGÁRMESTER
- §
- A polgármester tisztségét főállásban tölti be.
- A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
- A polgármester főbb feladatai:
- a település fejlődésének elősegítése;
- a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
- az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
- az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
- a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
- a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
- a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
- kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
- az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
- az alpolgármester munkájának az irányítása;
- a Hivatal irányítása;
- a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
- ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
- a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
- a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
- a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
- a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
- A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
- A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.
- §
Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két
egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester– az át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat. E döntéséről a polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
- §
A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az át nem ruházható ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
Alpolgármester
- §
- A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
- Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
- Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
IX. fejezet
Jegyző
- §
- A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
- A jegyző főbb feladatai:
- vezeti a Hivatalt;
- a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
- rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról;
- gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek technikai, ügyviteli feltételeiről;
- biztosítja a köztisztviselők rendszeres képzését, továbbképzését.
- A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
- A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A jegyző helyettesítése
- §
- A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét nevezi ki a jegyzői feladatok ellátására.
- Amennyiben a Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, a polgármester – másik település polgármesterével való megállapodás alapján – a jegyző legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt nevez ki.
X. fejezet
Közös Önkormányzati Hivatal
- §
- A Képviselő-testület hivatalt hoz létre – Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
- A Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.
- A Hivatal a Képviselő-testület szerve. A Hivatal költségvetési előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve.
- A Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
XI. fejezet
Településrészi önkormányzat
- §
- A Képviselő-testület településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.
- A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján a részönkormányzat testületének:
- elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül,
- nem képviselő tagjait az adott településrészen élő választópolgárok közül választja meg.
- A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait az Mötv. és e rendelet figyelembevételével a megalakulásától számított harminc napon belül maga állapítja meg.
XII. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az önkormányzat költségvetése
- §
- A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
- A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
- §
- A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.
- A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.
- Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
- §
A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
- §
- Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg
- Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
- A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
- §
- Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
- Az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek – a Hivatal kivételével, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő költségvetési szervek.
- §
- Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
- A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
- §
- Az önkormányzat által támogatott szervezetek a részükre nyújtott támogatást elszámolási kötelezettséggel kapják és annak rendeltetésszerű felhasználásáról az erről szóló támogatási szerződésben foglalt határidőig el kell számolniuk.
- Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet az előírt elszámolási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást, finanszírozást fel kell függeszteni.
- A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatottat visszafizetési kötelezettség terheli.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
- §
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
XIII. fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
- §
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
XIV. fejezet
HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
- §
- A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
- Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat(ok) részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat(ok) testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik. Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a együttműködési megállapodásban rögzíti.
XV. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- §
- Ez a rendelet 2014. május 1. napján lép hatályba.
- Hatályát veszti a Nagypall Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11 /2012. (VI.18.) önkormányzati rendelet.
- E rendelet mellékletei
- A Képviselő-testület állandó bizottságaink feladat- és hatáskörei, a bizottságok tagjainak száma;
- A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök;
- A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök;
- E rendelet függelékei:
- A Képviselő-testület tagjainak felsorolása;
- A településen működő önszerveződő közösségek;
- A bizottságok tagjainak felsorolása;
- Az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítése, munkarendje, ügyfélfogadási rendje
- Az Önkormányzat alaptevékenységei.
- Nagypall Község telephelyei feladat ellátási hely szerint
Grátz Erika | Dr. Tóth Sándor |
Polgármester | jegyző |
E rendelete Nagypall Községében 2014. április 25. napján kihirdetésre került.
Dr. Tóth Sándor |
jegyző |