Ipacsfa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §    (1) E rendelet hatálya Ipacsfa község közigazgatási területére (továbbiakban: a  terv területe) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, át-alakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre ha-tósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK). 

I. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2. §        (1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

(2) Antenna belterületen illetve attól 100 m-en belül, valamint a tájképvédelmi övezet területén nem létesíthető.

(3) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére elvi építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.

(4) A beépítésre nem szánt övezetekben a mélyfekvésű területeken építmények létrehozása előtt, a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai jelentésben kell meghatározni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

(5) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető.

(6) Felszínmozgás veszély esetén mérnökgeológiai, geotechnikai jelentésre kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését, az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.

(7) A Szabályozási tervben lehatárolt „Tájképvédelmi terület övezetében” történő építés esetén:

1. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények építési engedélyezési terveihez látványtervet kell csatolni. A látványtervben igazolni kell, hogy a tervezett építmény a táj karakterét és a történetileg kialakult tájképi értékek látványát nem rontja.
2. A 30 % beépítési mértéket meghaladó telken a zöldfelület kialakítása szaktervező által készített külön zöldfelület-rendezési tervek alapján történhet, un. háromszintes művi vegetáció megvalósításának kötelezettségével.

II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználá

3. §   (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Ipacsfa község területét;

1. közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,
2. építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül, pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja.
3. a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre,
4. a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
5. a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja.

(2) A terv szerinti beépítésre szánt területek - külön önkormányzati rendelettel – a szabályozási terv módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

               (3) A Terv területe építésügyi szempontból beépített illetve beépítésre szánt,   valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző    területfelhasználási egységekre tagolódik.

(4) A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:

         a) Lakóterület

aa)   Lf - Falusias lakóterületek

ab)   Lke – Kertvárosias lakóterület

         b) Vegyes terület

ba)   Gksz - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

         c) Gazdasági terület

ca)   Vk – Központi vegyes területek

         d) Különleges terület

da)   Kt, Kszp - Különleges területek.

(5) A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási       egységek:

               a) Közlekedési és közműterületek

aa)   KÖu - Közúti közlekedési területek

ab)   KÖk – Kötöttpályás (vasúti) közlekedési területek

               b) Erdőterületek

ba)   Ev - Védelmi rendeltetésű erdőterületek

               c) Mezőgazdasági területek

ca)   Má - Általános mezőgazdasági területek

               d) Vízgazdálkodási területek – V

               e)  Különleges beépítésre nem szánt területek – Kk-np

(6) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-1 és SZT-2 jel. (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel. 

1. Közterületek kialakítása és használata

4. §  (1) A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.

(2) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, további közterületek (bővítések illetve új közterületek kialakítása) az érintettek és az Önkormányzat megállapodása alapján a terv módosítása nélkül is létesíthetők.

(3) A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:

1. hirdető (reklám) berendezés,
2. közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
3. köztisztasággal, hulladékgazdálkodással (pl. hulladékgyűjtő sziget) közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),
4. szobor, díszkút,
5. távbeszélő fülke.

2. Építési övezetekre, övezetekre vonatkozó közös előírások, fogalmak

5. §    (1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben        foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő      előírások:

a) A közművesítettség mértéke:

aa) A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be. A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, a  közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közművel történ. szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte.

ab) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani.

ac) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.

b) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

aa) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthet., ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

ab) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

ac) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(2) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

b) a közterület felé néző,

c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1.sz. melléklet 52) bekezdése szerint.)

(3) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik. 

III. Fejezet

Beépített és beépítésre szánt területek előírásai

3. Falusias lakóterület – „Lf”

6. §         (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a    mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot     szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató- és kézműipari      építmények (beleértve a kereskedelmi szálláshelyeket is) elhelyezésére        szolgál.

(2) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.

(3) Falusias lakóterületen, az építési telek utcavonaltól számított, a szabályozási tervben meghatározott sávján kívüli területrésze (házikert) mezőgazdasági művelésű területként hasznosíthatók.

(4) A lakóterület az alábbi építési övezetre tagolódik:

a) „Lf-1” jelű (kialakult) övezet,

b) „Lf-2” jelű (új) övezet,

(5) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

4. Kertvárosias lakóterület – „Lke”

7. §         (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több     önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot      meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület,
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

1. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
2. sportépítmény,
3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

1. szálláshely szolgáltató épület – négy vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épületkivételével,
2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
3. önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A lakóterület az alábbi építési övezetre tagolódik:

a) „Lke-1” jelű (lakó-) övezet,

b) „Lke-2” jelű (ellátási-) övezet,

c) „Lke-Z” jelű (zöld-) övezet.

(6) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

5. Központi vegyes terület – „Vk”

8. §         (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi (települési szintet meghaladó) igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

6. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – „Gksz”

9. §         (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró     hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú és honos, időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani és a használatbavételi engedélyig a telepítést el kell végezni.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

7. Temető – különleges terület -„Kt”

10. §      (1) A „Kt” jel. különleges terület a szabályozási tervben lehatárolt temető területe.

(2) A temető 50 m-es körzetében a temető használatát zavaró, valamint kegyeletet sértő létesítmények nem helyezhetők el.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

8. Különleges üdülő- és szabadidős terület -„Kszp”

11. §      (1) A „Kszp” jelű különleges terület a tervezett üdülő- és szabadidős park területe.

(2) A terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban pihenési és sportolási tevékenységek létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A területen elhelyezhető:

1. üdülőépület,
2. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
3.  egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
4.  sportépítmény (vízi-sport, sporthorgászat, lovaglás stb.),
5. strandolás és kiszolgáló építményei,
6. a tulajdonos, az üzemeltető és a személyzet számára szolgáló lakások,

(4) A területen nem helyezhető el:

1. üzemanyagtöltő állomás,
2. önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
3. zavaró hatású gazdasági építmény,

(5) Az építési telkek csak az OTÉK 8.§-a szerinti teljes közművesítettség esetén építhetők be. Azaz, ha a telkeken a közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz, vagy távhő), a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, továbbá a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte biztosított.

(6) A terület a tervezett üdülőtó (vízügyi terület) megvalósításával három területi egységre, - építési övezetre tagolódik:

1. „Kszp-1” jelű (üdülőfalu) övezet,
2. „Kszp-2” jelű (lovastelep) övezet,

(7) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

9. Közlekedési és közműterület – „KÖu”, „KÖk”

12. §      (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben        leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A külterületi közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását az SZT-2 jelű (külterületi szabályozási) tervlap tűnteti fel: A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) Országos közút illetve közforgalmú vasút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5) A gyalogos közlekedés számára a területen legalább az utak, utcák egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkent. borda beépítése, illetve sáv-elhúzás).

10. Erdőterületek – „E”

13. §      (1) Az erdőterület területfelhasználási egységbe a település jellemzően erdő céljára szolgáló részei tartoznak.

(2) A település erdőterületei - a széleróziónak kitett megyei övezeti előírások miatt - „Ev” jelű – védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek.

(3) Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg.

(4) Az erdőterületeken épületet elhelyezni nem szabad. 

11. Mezőgazdasági területek – „M”

14. §      (1) A község mezőgazdasági területei - építési szempontból - „Má” jelű - általános mezőgazdasági területek.

(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.

(3) A meglévő - és jelen rendelet szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók, korszerűsíthetők illetve a már meglévő, rendeltetésének megfelelő célra használhatók.

(5) Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági területek esetében:

1. A villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
2. Rádió, telefon és más átjátszó torony nem létesíthető.
3. A kialakult geomorfológiai formák megőrzendők.
4. Általános mezőgazdasági területen, - technológiai jelleg. építmények kivételével - az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat - a falazat kialakítására: kő, tégla, vályog, a tetőzet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala - kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.

(6) Birtoktest, birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

1. A mezőgazdasági területeken birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29.§ (5) – (8) bekezdése szerint alakítható ki.
2. Birtoktest kialakítása az Má-1-es övezetben lehetséges. Az övezetben 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.

 (7) A mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:

1. „Má-1” jelű övezet,
2. „Má-2” jelű övezet,

(8) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

1. Az övezetben az „árutermelő jellegű” növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezhetők el.
2. Lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
3. Az övezetben betartandó építési előírások:

ca)    10.000 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

cb)    10.000 m²-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhető el építmény.

4. Építményekre vonatkozó előírások:

da)   Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 10 m-es távolságban kell elhelyezni.

db)   A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 6,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló stb.) ebben az esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m.

dc)    Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

dd)   Lakóépület

I.)   legfeljebb 300 m² bruttó alapterülettel,

II)   legfeljebb 4,5 m építménymagassággal,

III)  szabadonálló beépítési móddal létesíthető.

(2) Az „Má-2” jelű övezetbe a gyepfelületek (rét, legelő) területe tarozik.

a)   Az övezetben nem helyezhető el építmény.

b)   Csak extenzív, természet- és környezetkímélő gazdálkodás engedélyezhető, a tájhasználat csak a természeti állapothoz közelítés érdekében módosítható. 

12. Vízgazdálkodási területek – „V”

15.§ A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. 

13. Különleges napelem park terület (Kk-np)

16.§       (1) A Kn jelű terület a napelem park üzemeltetéséhez szükséges műtárgyak,          berendezések és építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen épület 2 %-os beépítettséggel, és 6,0 m-t nem meghaladó épületmagassággal létesíthető.  A terület út felőli részére fasort kell elhelyezni.

V. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14. Örökségvédelem

17. §      (1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások:

a)   A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.

b)   Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(2) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások:

a)   A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 4. számú melléklet tartalmazza. A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a)   A település helyi védelem alatt álló értékeit az 5. számú melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b)   A település a helyi értékek védeleméről külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.

c)   A község történetileg kialakult hagyományos utcaképe, telekstruktúrája védelmében a meglévő épületek lehetőség szerint megtartandók. Szükségszerű bontás esetén az új épületeket a meglévőépületek helyére, - a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra kell helyezni. A meglévő épületeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni. 

15. Természeti, táji értékek védelme

18. § (1) A település területén természet- és tájvédelmi szempontból - a külterületi szabályozási tervben jelölt - alábbi védett értékek találhatók:

a) Ökológiai (zöld) folyosó

b) Tájképvédelmi terület

(2) Az ökológiai (zöld) folyosó területén csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak helyezhetők el, külön jogszabályok alapján.

(3) A tájképvédelmi területen levő általános mezőgazdasági területen a művelési ág megváltoztatása, vonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Ezekben az övezetekben a gyep művelési ág erdősítés céljára sem változtatható meg.

(4) Általános tájvédelem érdekében:

a) A település kül-, és belterületén a meglévő út menti fasorok védelméről és a hiányzó részeken pótlásáról - a közút kezelőjének kötelezettségeként - gondoskodni kell. Az újonnan épülő közutak mentén - az útépítés részeként – beültetési kötelezettségként kétoldali fasor telepítése kötelező.

b) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

c) A közigazgatási területen 10 méternél magasabb állandó jellegű, sajátos építményeket és műtárgyakat (víztorony, távközlési létesítmények, szélkerék, geodéziai jel, siló, kémény, szárító...stb.) a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez illeszkedően kell elhelyezni.

(5) A település zöldfelületeinek védelme érdekében meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a fák védelméről szóló hatályos jogszabály előírásainak betartása mellett lehet. 

16. Környezetvédelem

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza)

19.§    (1) Általános követelmények:

a)   A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)   A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c)   Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)   A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e)   Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

f)    A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

g)   A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h)  A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i)    Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j)    A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

k)   A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.

(2) Környezetterhelési határértékek:

a)   Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b)   Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c)   A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

d)   Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(3) Speciális eljárási szabályok:

a)   Ipacsfa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet

b)   Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)   Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)   Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

e)   A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. 

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

20.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 10/2005. (XI.18.) számú rendelete hatályát veszti.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

IPACSFA ,  2014. április 25.

            Pancsa Ferenc                                                             Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit             

             polgármester                                                                                jegyző

A rendelet kihirdetve:

Ipacsfa, 2014.április 28.                                                               Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit

                                                                                                                  jegyző