1. § (1) A rendelet hatálya – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed Felsőszentiván Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, valamint tulajdonába kerülő

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) A termelői piacról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó piac fenntartására, kezelésére, továbbá az árusítóhelyek, üzlethelyiségek hasznosítására, valamint az üzemeltetési feladatokra vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó alapvető rendelkezéseket törvények, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény állapítják meg.

(2) A törvényekben meghatározott elvek mentén a rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházására, hasznosítására, vagyonkezelésbe adására, megterhelésére, gazdasági társaságba történő apportálására, valamint haszonélvezeti jog alapítására. A rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik.

(3) A rendelet alkalmazásában hasznosítás az önkormányzati vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.

(4) A rendelet alkalmazásában az önkormányzati vagyon használója azon természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely törvény, az önkormányzat rendelete vagy szerződés alapján bármely jogcímen önkormányzati vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló.

(5) A rendelet szabályait kell alkalmazni, amennyiben

(6) Az önkormányzat tulajdonában álló nem közterületnek minősülő ingatlanoknak a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott célú hasznosítására a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt díjak alkalmazhatók.

3. § (1) Az önkormányzati vagyon az önkormányzat tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon nemzeti vagyon, mely törzsvagyonból (4. melléklet) és üzleti vagyonból (5. melléklet) áll.

(3) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik a nemzeti vagyonról szóló törvényben kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek, valamint törvényben vagy a rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek. (1. melléklet). A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képezik törvényben vagy a rendeletben korlátozottan forgalomképesként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek. (2. melléklet).

(4) Az üzleti vagyon részét képezik mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek, melyek nem tartoznak a (3) bekezdésben meghatározott törzsvagyon körébe. (3. melléklet).

4. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona körébe tartoznak:

(3) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényben meghatározott levéltári anyag a törvény erejénél fogva forgalomképtelen.

(4) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényben korlátozottan forgalomképessé nyilvánított önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemekkel csak a törvényben meghatározott szabályok szerint lehet rendelkezni.

(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak a (4) bekezdésben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottakon túl:

5. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonnal, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát képező vagyonelemekkel a tulajdonos önkormányzat csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogát átruházni, azt hasznosítani, vagyonkezelésbe adni, megterhelni, gazdasági társaságba apportálni - amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik - kizárólag a Képviselő-testület döntésével, a Képviselő-testület által meghatározott feltételek mellett lehet.

(3) Az üzleti vagyon forgalomképes, elidegeníthető, hasznosítható, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

6. § (1) Ha a vagyontárgy közfeladat ellátása szerinti rendeltetési célja megváltozik, a Képviselő-testület a vagyontárgyat a forgalomképtelen törzsvagyonból korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba, továbbá a törzsvagyonból az üzleti vagyonba sorolhatja át, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átsorolást nem tiltja. A polgármester dönt az üzleti vagyon törzsvagyon kategóriába történő átsorolásáról.

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége akkor szűnhet meg, ha külön jogszabály alapján lefolytatott eljárásban a rendeltetése megváltoztatásra kerül.

(3) A forgalomképtelen, továbbá a korlátozottan forgalomképes ingatlanok vagy azok egy részének rendeltetését településrendezési eszközök alkalmazásával lehet megváltoztatni és azt követően a vagyontárgyat a törzsvagyonból az üzleti vagyonba átsorolni. A közút rendeltetése megváltoztatásának további feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

7. § (1) Az önkormányzat vagyonának értékesítésére, hasznosítására, kezelésére és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza. Az önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet készít. A Pénzügyi Bizottság véleményezi a Képviselő-testületi tárgyalást megelőzően az önkormányzat gazdasági programját és az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet.

(2) Az önkormányzati vagyon megóvása, üzemképességének biztosítása, az érték állandóságának megőrzése minden vagyonnal gazdálkodó szervezet számára kötelező.

(3) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek minden alkalmazottja, tagja és megbízottja köteles az eljárása során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, az üzleti titok megsértéséért jogi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni.

8. § (1) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.

(2) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, akkor a vagyontárgy vagyonkategóriába történő besorolásáról, ha az a jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű a polgármester, ha nem egyértelmű, akkor a szerzést követő első ülésén a Képviselő-testület dönt.

(3) A jegyző az önkormányzat ingatlan vagyonáról és annak állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást (ingatlanvagyon-katasztert) vezet. Az ingatlanvagyon kataszteri, földhivatali, valamint a számviteli nyilvántartás egyezőségét biztosítani szükséges.

(4) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását az önkormányzat költségvetési szerveinél a 2021. évi rendezőmérleghez előírt leltározást követően minden harmadik évben teljeskörűen el kell végezni.

9. § (1) Az önkormányzat a vagyonát, annak értékét és változásait az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben meghatározott módon köteles nyilvántartani.

(2) Az önkormányzat költségvetési szerveinek és gazdasági társaságainak vezetői kötelesek a használatukban lévő önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak előírások szerinti nyilvántartására.

(3) Az önkormányzat költségvetési szervei és gazdasági társaságai a (2) bekezdés szerinti vagyontárgyakról a vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek egyeztetni a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal illetékes előadójával. A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás jogszabálynak megfelelő módon történő vezetéséért és a vagyonkimutatás elkészítéséért a költségvetési szerv és a gazdasági társaság vezetője felelős.

(4) Az önkormányzat éves zárszámadásához a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, amelynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(5) A vagyonkimutatásban szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti nettó értékének és az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon nettó értékének egyezőségét biztosítani kell.

(6) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, mérleg szerinti értéken tartalmazza.

(7) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell továbbá

(8) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

10. § (1) (1) Az önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

11. § (1) A tulajdonosi jogokat a teljes vagyon felett a Képviselő-testület és a polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(3) A polgármester Képviselő-testület által átruházott hatáskörébe tartozik:

(4) A polgármester figyelemmel kíséri a község vagyonának mindennemű hasznosítását. Feladata a vagyongazdálkodással kapcsolatos koncepciók, Képviselő-testületi előterjesztések előkészítése, és a Képviselő-testületi határozatok végrehajtása.

(5) A polgármester évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott vagyonhasznosítási döntésekről, valamint a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a Képviselő-testületnek a község vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről.

12. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, különösen

(2) Vagyonelem selejtezéséről, annak nyilvántartási értékére tekintettel

(3) Gazdasági társaság alapítására, üzletrész vagy részvény vételére, értékesítésére, üzletrész átruházása esetén az elővásárlási jog gyakorlására, önkormányzati vagyonelem gazdasági társaságba vitelére – a bizottság véleményének a kikérésével – a képviselő-testület jogosult.

13. § A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása vagy hasznosítása során a rendeletben meghatározottak szerint biztosíthat kedvezményeket magánszemélyek és egyéb szervezetek számára, valamint a külön rendeletben meghatározottak szerint adhat támogatásnak minősülő kedvezményeket vállalkozások számára.

14. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet a Képviselő-testület döntésével.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe törvényben meghatározott feltételekkel, a Képviselő-testület döntésével.

(3) A Képviselő-testületi előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen a vagyontárgy pontos megnevezését, azonosító adatait, az ingyenes használatba adás részletes indoklását, a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását, alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát, stb.), bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.

(4) Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

15. § (1) Az önkormányzat a működésükhöz szükséges vagyon használatát közfeladatuk ellátása céljából ingyenesen biztosítja az önkormányzat által alapított költségvetési szervek részére a közfeladatuk ellátásához szükséges mértékben. Az önkormányzat a tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére biztosítja a működésükhöz szükséges vagyont.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok Felsőszentiván Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében meghatározott ingó és ingatlan vagyon ingyenes használatára jogosultak.

(3) Az önkormányzat nevében vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek (a továbbiakban: vagyongazdálkodó) az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervek, valamint a gazdasági társaságai és közhasznú szervezetei lehetnek.

(4) Vagyongazdálkodóként történő kijelölés esetén vagyongazdálkodási feladatkörben költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője, gazdasági társaság esetében a társaság vezetője, a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal működését közvetlenül biztosító vagyontárgyak esetében a jegyző jár el.

(5) A vagyongazdálkodó köteles ellátni a rábízott vagyontárgyakkal kapcsolatosan a fenntartás és az üzemeltetés, a használat és a hasznosítás érdekében felmerülő döntés-előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a rendeletben meghatározott vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályoknak megfelelően.

(6) A (4) bekezdés szerint kijelölt vagyongazdálkodó jogait és kötelezettségeit vagyongazdálkodási megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodás melléklete tartalmazza azon vagyontárgyak tételes felsorolását, melyek vonatkozásában a vagyongazdálkodó kijelölésére sor került.

(7) A bérleti díj bevétel - a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal kivételével - a vagyongazdálkodót illeti meg. A Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal esetében a bevételeket a (4) bekezdésben meghatározott feladatkörnek megfelelően kell elszámolni.

(8) Az ingatlanvagyon értékesítéséből származó, az önkormányzat folyó évi költségvetésében ingatlanértékesítési bevétel címén előírt bevételeket meghaladó többletbevételek az Ingatlanfejlesztési Alapba kerülnek, melynek működését külön önkormányzati rendelet szabályozza.

16. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A Képviselő-testület a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint az önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan az állami köznevelési feladatellátás tekintetében a Klebelsberg Központ részére ingyenes vagyonkezelői jogot biztosít.

(3) A Képviselő-testület az önkormányzat törvényben meghatározott közfeladatainak ellátáshoz szükséges önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyon elemekre létesíthet vagyonkezelői jogot.

(4) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető. A Képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(5) A vagyonkezelési szerződés tartalmát a Képviselő-testület határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek legalább tartalmaznia kell a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat, az átadott önkormányzati közfeladat elvégzéséhez szükséges vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét, a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait és kötelezettségeit.

(6) Meghatározott vagyontárgy vagyonkezelésbe adása esetén a szerződés megkötéséhez a vagyonkezelői jog ellenértékét a 10. § (2) bekezdése alapján kell meghatározni. Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.

(8) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottakon túl törvény rendelkezése alapján ingyenes vagyonkezelői jogot létesít az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a törvényben meghatározott közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

17. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan – a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – gyakorolja a tulajdonost megillető alábbi jogokat és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket:

(2) Az önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket, így különösen a vagyonnal való rendelkezés jogát.

(3) A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni. Az önkormányzat az ellenőrzés során a tevékenység, valamint a szolgáltatás indokolatlan zavarása nélkül a vagyonkezelő helyiségeibe beléphet, a vagyonkezeléssel összefüggő iratokba, dokumentumokba, belső szabályzatokba betekinthet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérhet.

(4) Az önkormányzat vagy a vagyonnyilvántartó költségvetési szerv a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:

(5) A vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

18. § (1) A Klebelsberg Központ és az önkormányzat között a nemzeti köznevelésről szóló törvény felhatalmazása alapján vagyonkezelési szerződés jött létre, mely szerint az önkormányzat ingyenesen vagyonkezelésbe adta, a Klebelsberg Központ pedig vagyonkezelésbe vette a köznevelési feladatellátást szolgáló vagyonelemeket.

(2) Az önkormányzat vagyonhasznosítási szerződést kötött a 100 %-os tulajdonában álló Felsőszentiváni Vendégváró Nonprofit Kft-vel a szerződés megkötésekor hatályos foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben – közreműködés a foglalkoztatás megoldásában – átadásához kapcsolódva ingyenesen a vagyonhasznosítási szerződésben meghatározott ingatlanokra.

19. § (1) A társasági jog hatálya alá tartozó önálló vállalkozás alapításáról, annak megszüntetéséről és átszervezéséről, gazdasági társaságba való belépésről és kilépésről az ügyben érintett pénzügyi bizottság előzetes véleményezése után a Képviselő-testület dönt.

(2) A vállalkozást az önkormányzat létesítéskor ellátja a tevékenységi körének folytatásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.

(3) Az önkormányzat költségvetését illeti a vállalkozói vagyon utáni részesedés és osztalék. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni.

(4) Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének törvényben vagy alapító okiratban, alapszabályban meghatározott kizárólagos hatásköreit a Képviselő-testület gyakorolja.

(5) Nem 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság esetében a társaság legfőbb szervének törvényben vagy alapító okiratban, alapszabályban meghatározott kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben az önkormányzat nevében a polgármester jár el azzal, hogy előzetesen kikéri a Képviselő-testület véleményét.

20. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az önkormányzat költségvetési szerveitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(3) Az önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő vagyontárgyak hasznosításával alaptevékenységük sérelme nélkül, az alapfeladatuk színvonalának javítása és saját bevételük növelése érdekében – a jogszabályi előírások betartásával az alapító okirat rendelkezései szerint – időlegesen szabad kapacitásaikat nem kötelezően végzett tevékenységre is felhasználhatják. A költségvetési szervekre bízott vagyon hasznosítására a rendelet szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a bérleti díj mértékét a költségvetési szerv vezetője jogosult meghatározni.

(4) A költségvetési szervek használatában lévő ingó és ingatlan vagyon hasznosításából, feleslegessé váló ingó vagyon nyilvántartási vagy forgalmi értéken történő értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetési szerveinek költségvetését illeti meg.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek vezetői az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan döntenek ingó és ingatlan vagyon megszerzéséről értékhatárra tekintett nélkül az éves költségvetésben biztosított keret terhére a beszerzésekre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően.

21. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására és tulajdonjogának átruházására elsősorban pályáztatás keretében kerülhet sor. Az önkormányzati vagyon hasznosításáról és tulajdonjogának átruházásáról a hatáskör gyakorlója dönt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az alábbiakban meghatározott szabályok szerint:

(2) Az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén a hasznosítással érintett rész tekintetében kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárokat.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgy hasznosítása – mind újonnan létrejövő, mind meghosszabbításra kerülő szerződés esetében – legfeljebb 5 éves határozott időre történhet.

(4) A Képviselő-testület indokolt esetben egyedi döntéssel határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre szóló szerződés megkötését engedélyezheti.

22. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat elsősorban haszonbérletbe adással vagy rekreációs célú földhasználat keretében hasznosítja. A haszonbérlet, valamint a rekreációs célú földhasználat jogszabályban meghatározott határozott ideig terjedhet.

(2) A fizetendő haszonbér, valamint a rekreációs célú földhasználati díj mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termelő képességének figyelembevételével a Képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(3) A haszonbérleti szerződést, valamint a rekreációs célú földhasználati szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg, és ő adja ki a földterület művelési ágának megváltoztatásához szükséges előzetes hozzájárulást is. A megkötött haszonbérleti szerződések, valamint rekreációs célú földhasználati szerződések nyilvántartásának folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Törvény alapján termőföldnek minősülő ingatlanok esetében 5.000 m2 területnagyság felett a tulajdonjog átruházása a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

23. § (1) A versenyeztetési eljárás formája nyilvános pályáztatás vagy zártkörű pályáztatás lehet. A versenyeztetési eljárás formájáról és feltételeiről az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt. Zártkörű pályáztatás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okait indokolni kell.

(2) Pályáztatás esetén a vagyon hasznosítása és tulajdonjogának átruházása az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére történhet, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával.

(3) (3) A versenyeztetési eljárás elsősorban nyilvános pályázat útján történik. Amennyiben a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak, vagy a nyilvános pályáztatás közérdeket, valakinek jogszabályban védett vagy méltányolható jogos magánérdekét sértené, meghívásos zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni.

(4) Községpolitikailag fontosnak minősített vagyon hasznosítása esetén kétfordulós pályázat írható ki. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, pénzügyi stabilitását és megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zárt körben, részletes és tényleges ajánlatkérésre kerül sor.

(5) A versenyeztetési eljárás során, annak minden résztvevője köteles biztosítani a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.

24. § A vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy a vagyontárgy hasznosítása esetén az induló ár vagy az induló díj a 10. § rendelkezései alapján megállapított forgalmi értéknek, valamint a rendelet és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjainak megállapítására vonatkozó Képviselő-testületi határozat alapján számított alapdíjnak a figyelembevételével kerül meghatározásra, amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik.

25. § (1) A vagyontárgy tulajdonjogának átruházására vagy a vagyontárgy hasznosítására vonatkozó pályázat előkészítése a vagyongazdálkodó feladata, a pályázatot a 11–12. §-ban meghatározottak szerinti hatáskör gyakorlója írja ki.

(2) A pályázat meghirdetése az önkormányzat hivatalos internetes honlapján (www.felsoszentivan.hu) és az önkormányzat hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel történik. Zártkörű pályáztatás esetén az érdekelt ajánlattevőket azonos módon, írásban, egyidejűleg kell tájékoztatni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az értékesíteni vagy hasznosítani kívánt vagyontárggyal és az értékesítéssel vagy hasznosítással kapcsolatos minden lényeges információt, de legalább a rendelet 6. mellékletében meghatározottakat.

(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot az első alkalommal megjelentetett pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap elteljen.

(5) A kiíró pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás célja a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.

(6) A kiíró a pályázati kiírást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig visszavonhatja. A pályázati kiírás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

26. § (1) A pályázatot zárt borítékban, a kiírásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott címre beérkezik.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, de legfeljebb az általa befizetett pályázati biztosíték visszautalásának napjáig kötve marad.

27. § (1) A pályázatokat tartalmazó zárt borítékok felbontását a pályázati kiírásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

(2) A pályázatok bontását a pályázatot előkészítő vagyongazdálkodó képviselője végzi. A pályázat bontására meg kell hívni a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal vagyongazdálkodási előadóját, a Pénzügyi Bizottság valamennyi tagját.

(3) A pályázatok felbontásánál az ajánlatkérő nevében eljáró személyek, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek lehetnek jelen.

(4) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(5) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.

28. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtók a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.

29. § (1) A pályázati tárgyalást a pályázati ajánlattételi határidő lejártát követő 8 napon belül meg kell tartani.

(2) A pályázati tárgyaláson csak az az ajánlattevő vehet részt, akinek az ajánlatát az ajánlatkérő nem minősítette érvénytelennek.

(3) A pályázati tárgyalást a pályázatot előkészítő vagyongazdálkodó képviselője vezeti.

(4) A pályázati tárgyalást nem folytathatja le az a személy, aki

(5) A pályázatot előkészítő, kiíró vagy a pályázati tárgyalást lefolytató személy a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni a jegyzőnek. A kizárási okot a pályázó is bejelentheti.

(6) A kizárási ok fennállásáról a jegyző dönt.

30. § (1) A licit lebonyolítása során az ajánlatokat legalább a licitet levezető személy által meghatározott összeggel lehet változtatni.

(2) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki a pályázati kiírásban meghatározott bírálati szempont szerinti összességében legelőnyösebb ajánlatot adta.

(3) Ha a beérkezett vagy a pályázati tárgyalás (licit) során megtett ajánlatok összege megegyezik, és új ajánlatot egyik ajánlattevő sem tesz, a tárgyalást levezető személy a nyertes ajánlattevőt sorsolással állapítja meg.

(4) A levezető személy a pályázat eredményét a pályázati tárgyaláson kihirdeti. Az eredmény megállapítását követően az érintett ajánlattevőket tájékoztatni kell a szerződéskötés feltételeiről és határidejéről.

(5) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a pályázati tárgyalás lényeges körülményeit a rendelet 6. mellékletében meghatározottak szerint.

31. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen érvényes pályázat sem érkezett, egyetlen ajánlat sem érte el a meghirdetett összeget, a lefolytatott licit során sem volt érvényes ajánlat, vagy ha a pályázaton nyertes pályázó, valamint őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő az eredményhirdetést, valamint az értesítést követő 30 napon belül nem köt szerződést.

(2) Eredménytelen pályázat esetén – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására – az eredménytelenné nyilvánítástól számított 6 hónapon belül írásbeli ajánlat alapján a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel megtörténhet a tulajdonjog átruházás vagy a hasznosítás, amennyiben törvény a pályáztatást nem teszi kötelezővé.

32. § (1) Eredménytelen pályázat esetén az ismételt pályáztatás csökkentett induló árral is kiírható, amely nem lehet kevesebb az érvényes értékbecslésben meghatározott forgalmi értéknél.

(2) A pályázati kiírásban az ajánlattételi határidő csökkenthető, de a megjelenéstől számított 5 napot legalább biztosítani kell.

(3) A megismételt pályáztatás során is kell írásbeli ajánlatot benyújtani.

(4) A vagyontárgyhoz kapcsolódó közüzemi költségek, egyéb járulékos költségek ismételt pályáztatás során sem csökkenthetők.

(5) Az ismételt pályáztatásra egyebekben a pályáztatás általános szabályait kell alkalmazni.

33. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása és hasznosítása során nem kell versenyeztetési eljárást tartani

(2) A versenyeztetés nélküli tulajdonjog átruházásra és vagyonhasznosítási eljárásra a versenyeztetés és a szerződéskötés szabályait értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik.

(3) A versenyeztetés nélküli tulajdonjog átruházásra és vagyonhasznosításra kérelem alapján kerülhet sor. A kérelemnek, valamint a kérelem alapján készített előterjesztésnek legalább tartalmaznia kell

(4) A döntés előtt meg kell vizsgálni a vagyontárgy jogi helyzetét, valamint a versenyeztetés alóli felmentés indokoltságát, javaslatot lehet tenni az ellenérték magasabb összegben történő megállapítására.

(5) A kérelem elbírálásáról a kérelmezőt írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy a döntéshozó a kérelmet elutasította vagy a kérelemnek helyt adott. Ez utóbbi esetben a kérelmezőt tájékoztatni kell a döntéshozó által meghatározott szerződéskötési feltételekről, a szerződéskötés 30 napos határidejéről, valamint a döntéshozó által meghatározott ellenértékről és annak megfizetési módjáról.

34. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel az eredményhirdetéstől számított 30 napon belül szerződést kell kötni. Ha a szerződéskötés a nyertes ajánlattevőnek felróható okból meghiúsul, a szerződést a második legjobbnak ítélt ajánlattevő kötheti meg, az írásbeli értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül.

(2) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.

(3) Amennyiben a megkötött szerződésben a vagyontárgy kötött hasznosításának előírására került sor és a szerződésben előírt tevékenység hozzájárulás nélkül megváltoztatásra kerül, a szerződés csereingatlan és pénzbeli kártalanítás nélkül felmondható.

(4) Tulajdonjog átruházás esetén a vevő a vételár legalább 50 %-át a szerződéskötéstől számított 30 napon belül köteles kifizetni. A fennmaradó vételárat a szerződéskötéstől számított egy éven belül, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben kell megfizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a birtokbaadás napja. Ennél szigorúbb fizetési feltételek a pályázati kiírásban, a Képviselő-testületi határozatban vagy a megkötendő szerződésben a szerződő fél kérésére határozhatók meg.

(5) Az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződésben is fel kell tüntetni az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, megnevezését és méretét.

(6) Amennyiben önkormányzati vagyontárgy tulajdonjogát szervezet szerzi meg, vagy a vagyontárgy hasznosítására szervezet köt szerződést, akkor a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a szerződő fél a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak megfelelő átlátható szervezet.

35. § (1) Ha a szerződő fél személyében jogutódlás következik be, a változást - az azt alátámasztó okiratok csatolásával - 30 napon belül be kell jelenteni. Ebben az esetben a szerződéses jogviszony a jogutóddal változatlan feltételekkel fennáll. A szerződő fél személyében bekövetkező jogutódlás szabályait kell alkalmazni a magánszemély és az általa vagy részvételével létrejött gazdasági társaság vonatkozásában is.

(2) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyra vonatkozó hasznosítási szerződéssel biztosított jogosultság átadásához, átruházásához vagy cseréjéhez önkormányzati hozzájárulás akkor adható, ha

(3) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával adható albérletbe.

36. § (1) A szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a hasznosítási szerződés önkormányzat általi felmondása esetén biztosítandó csere vagyontárgy helyett az önkormányzat pénzbeli térítést fizethet. A térítés nem haladhatja meg a szerződő fél által korábban fizetett igénybevételi díjat, ennek hiányában a vagyontárgy éves hasznosítási díját. Amennyiben a szerződés lejártáig egy évnél kevesebb idő van hátra, akkor a térítés nem haladhatja meg a szerződés lejártáig számított díj összegét.

(2) A megállapodás megkötéséről és a pénzbeli térítés összegének meghatározásáról összeghatárra tekintet nélkül a polgármester dönt.

37. § (1) Határozott időre szóló hasznosítási szerződés - a szerződés lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban benyújtott kérelem alapján - változatlan feltételekkel meghosszabbítható, a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével. A díjmegállapításra a rendeletnek a hasznosítási szerződés meghosszabbításakor hatályos vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A hasznosítási szerződés meghosszabbítására vonatkozó döntés előtt a szerződéskötésnél előírt feltételek fennállását felül kell vizsgálni. A szerződés meghosszabbítására csak akkor kerülhet sor, ha a szerződő fél a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette.

38. § (1) A tulajdonos, valamint a képviseletében eljáró személy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer köteles ellenőrizni. Az ellenőrzést a szerződő fél szükségtelen háborítása nélkül kell lefolytatni. A szerződő fél köteles – arra alkalmas időben – az ellenőrzést tűrni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók a rendkívüli káresemény, valamint a veszélyhelyzet miatt szükségessé vált ellenőrzésekre is.

(3) Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a szerződő fél a vagyontárgyat nem rendeltetésszerűen használja, rongálja, egyéb módon károsítja, a szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – megfelelő határidő tűzésével fel kell szólítani a szerződésszerű állapot helyreállítására.

(4) Amennyiben a szerződő fél a kitűzött határidőre a felszólításban foglaltakat nem teljesíti, intézkedni kell a szerződés felmondása iránt.

39. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására a vagyontárgyak hasznosításának általános szabályait, továbbá az önkormányzati lakásokra vonatkozó, külön rendeletben meghatározott szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell, amennyiben jelen rendelet eltérően nem rendelkezik.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek havi alap bérleti díját a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A bérleti szerződésben a bérleti díj összegét, a bérleti díjat meghatározó szempontokat és szorzószámokat, valamint a bérleti díj megállapításának módját fel kell tüntetni.

40. § (1) A bérlő köteles gondoskodni

(2) A bérbeadó és a bérlő kötelezettségeit a bérleti szerződésnek részletesen tartalmaznia kell.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján az (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott munkálatok elvégzését a bérbeadó átvállalhatja, ha a bérlő a munkálatok ellenértékét a bérbeadó részére megtéríti vagy a megemelt összegű bérleti díj megfizetését vállalja.

(4) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - eltérő megállapodás hiányában - az átadáskori felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

(5) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a helyiség helyreállítását a bérbeadó végzi el a bérlő helyett a költségek bérlő általi pénzbeli megtérítése ellenében.

41. § (1) A bérlő a bérlemény átalakítása, felújítása előtt köteles kikérni a bérbeadó hozzájárulását. A hozzájárulást tartalmazó megállapodásban rögzíteni kell a hozzájárulás feltételeit, a bérlő által elvégzendő munkák értéke elismerésének módját, mértékét. A munkák értékének elismerése elsősorban a bérleti díjba történő beszámítással történik.

(2) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését megállapodásban kell rögzíteni. E megállapodásban az önkormányzat érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni a szerződés megszűnésének időpontját.

(3) A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjáig a bérlő jogosult a bérelt ingatlan használatára és köteles a bérleti díj megfizetésére. A bérelt ingatlant a megállapodásban rögzített időpontban köteles a bérbeadó részére visszaadni.

42. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező nem közterületi ingatlanra közérdekű használati jog, vezetékjog és szolgalom alapításakor vagy biztonsági övezet létesítésekor, valamint közterület esetében a terület igénybevételére vonatkozó megállapodás megkötésekor a jogosult egyszeri kártalanítást vagy igénybevételi díjat köteles fizetni, amennyiben a villamos energiáról, a földgázellátásról, a bányászatról, a vízgazdálkodásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény másként nem rendelkezik. Ennek mértékét a Képviselő-testület vonatkozó határozatában megállapított összeghatárok alkalmazásával kell meghatározni.

(2) Hírközlési kábelek, valamint olyan vezetékek esetén, ahol védőtávolságot jogszabály nem ír elő, vagy az nem értelmezhető, a vezetékek méterben megadott hosszára kell alkalmazni a kártalanítási tételeket. Nem létesíthető légkábel olyan területen, ahol már a felszín alatt vannak elhelyezve az elektromos kábelek. A már meglévő kábeleket rekonstrukció esetén csak a felszín alatt lehet elhelyezni.

(3) Amennyiben az önkormányzat közfeladatainak ellátása, valamint a saját vagy társfinanszírozásában létrejövő fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósítása érdekében válnak szükségessé az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek, akkor azokra ellenérték meghatározása mellett, de annak megfizetése nélkül kerülhet sor. Önkormányzati vagy közérdekből kivételesen a Képviselő-testület egyedi döntéssel egyéb esetekben is lemondhat a kártalanítás vagy igénybevételi díj megfizetéséről.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a megállapított, de meg nem fizetett kártalanítási összegek után a mindenkori ÁFA törvénynek megfelelően felszámított ÁFA megfizetési kötelezettsége a jogosultat terheli.

(5) ) Az alapított jogok és a biztonsági övezet ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése az ezzel kapcsolatos költségek viselésével együtt a jogosult kötelezettsége.

43. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.